Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Zalavármegye általános jellemzése
387 de foglalkoznak az őszi „Rózsa“, sőt szeszgyártás és takarmányozás céljaira a „Wolthmann“ burgonya termelésével is. A terméshozam burgonyából nem magas, aminek oka az is, hogy Zalavármegye területén az utóbbi években fellépő burgonya betegségek károsan befolyásolják a termésátlagokat annyira, hogy épen ezen okból a m. kir. Növénytermelési Hivatal egyenlőre nem is tartja kívánatosnak Zalavármegyében a burgonyatermelés nagyobb arányú kiterjesztését. Zalavármegye területén u. i. mintegy 3 év óta burgonyánál a tőrothadás pusztít, mely betegség főként a júliusi és augusztusi hőségben lép fel, amikor a burgonya fejlődés lassú s a betegséget okozó gombák szaporodása gyorsabb. A cukorrépa termelése Zalavármegye nagykanizsai, sümegi és zalaszentgróti járásaiban van jobban felkarolva. A vármegye területén évente mintegy 5—600 kát. holdon termelnek cukorrépát. A cukorgyárak részére történő termelésen kívül szeszgyárak is dolgoznak fel kisebb mennyiségben cukorrépát. Takarmányrépatermelés 8500—9500 kát. hold. Szántóföldi takarmánynövények közül mintegy 4—5000 k. hold területen termelt zabosbükköny termelése mellett főként a lóhere termelést karolják fel a legjobban. Évi átlagban mintegy 20—23.000 kát. holdon termelnek lóherét. Ezzel szemben a lucerna termelést Zalavármegye területén csak 8—10.000 k. holdon folytatják, azokon a területeken, ahol eléggé meszes a talaj, igy pld. Kehida, Tűrje környékén. A biborherét kisebb mértékben, mint korai zöldtakarmányt, nagyobb százalékban azonban magtermelés céljaira mintegy 6—7o00 k. holdon termelik, főként a nagyobb gazdaságok. Fehérherét Zalavármegye nyugati részén kisebb területeken termelnek. Kereskedelmi, ipari és hüvelyes növények közül főként a babnak köztes — kukorica közötti termeléséről kell megemlékeznünk, mint jelentős termelési ágról, mert igy a vármegye területén mintegy 30.000 k. holdnyi területen termelik a babot. Külön is ki emeljük a Nagykanizsa vidékén termelt „fehér laposbabot“, melynek termelése Nagykanizsa, Eszteregnye, Sze- petnek, Bánokszentgyörgy vonalban mindinkább terjed. A nagykanizsa-vidéki lapos fehér bab ma már keresett piaci cikk és példája annak, hogy egyes vidékek bizonyos mező- gazdasági cikk termelésére kiválóan alkalmasak s hogy az ilyen termények egyöntetű termelésével a jobb értél:esités lehetősége biztosítható. Ipari növények közül Zala délnyugati részén Nagykanizsa megyei város, Pacsa, Letenye, Lenti és Nova községek által határolt területen a páradusabb levegő, valamint a jobb csapadék elosztás és megfelelő talajviszonyok elsőrendű minőségű len termelésére teszik alkalmassá a vidéket. Kendert fő terményként 150—200 k. holdon termelnek,
