Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Tolnavármegye általános jellemzése
363 kát. holdnyi legelő szolgálja a mintegy 9000 kát. holdnyi szántóföldi szálastakarmány termeléssel együtt az állattenyésztés a járásban oly fontos érdekeit. Gabonatermeléssel mintegy 27.000 kát holdnyi terület van lekötve, mig kapásnyövényeket, főként tengerit, burgonyát, takarmányrépát mintegy 16.000 kát. holdnyi területen termelnek. A búza termőterülete 12.000—13.000 kát. hold, ennek felét teszi ki évről-évre a rozstermelés és 3—4000 kát. holdon termelnek árpát, zabot. A tengeritermelés 11—12.000 kát. holdon folyik, mig burgonyát cca 4000 kát. holdnyi területen termelnek. A termésátlagok közepesek, sőt burgonyában gyengék, mert a járás nem kimondottan burgonyatermő vidék. Takarmányfélék közül a lucerna és baltacím termelését karolják fel, inkább csak a gyengébb mésztartalmú vidékeken folyik lóheretermelés. Állattenyésztés Szarvasmarhatenyésztés A legteljesebb mértékben nyugati piros-tarka jellegű. A járás mind a 29 községének kiváló szarvasmarhaállománya van. Ez a járás a bonyhádi tájfajta bölcsője. Bonyhád nemcsak a völgységi járás székhelye, de egyúttal nagy vidéknek igen élénk és erős gazdasági gócpontja, amelynek minden év tavaszán megtartott szarvasmarhadijazásai és vásárai évtizedek óta híresek. Ezek a díjazások hosszú idő óta a leghat- hatósabb előmozdítói voltak a bonyhádi tájfajtatenyésztés fejlesztésének és ezek a gazdákat a régi Magyarország távoli részeiből is ide vonzották. Bonyhád és a simontornyai járásban lévő Hőgyész manapság is legélénkebb gazdasági és kereskedelmi gócpontjai, egyúttal pedig legnagyobb berakó állomásai Tolnavármegyének. E két helynek a vármegye hírneves szarvasmarhatenyésztésének kifejlesztésében mindenkor kiemelkedő szerepe volt és van ma is. A nagyarányú szarvasmarhatenyésztés mellett a járásnak igen erős tejszövetkezeti hálózata is van. Itt vannak Tolnavármegyének legnagyobb és legrégibb tejszövetkezetei. A járás területén több kisebb-nagyobb tejfeldolgozó üzem működik, ahol exportcélokra is megfelelő vajat és sajtot gyártanak. Legnagyobb tehénállományuk az alábbi községeknek van : Cikó (447), Tevel (409), Majos (337), Kakasd (317), Kisdorog (270), Apar (211). A kistenyésztők mellett a szarvasmarhatenyésztés előre- vitelében igen előkelő szerepet töltöttek be és töltenek be ma is e járás nagy- és középgazdaságai. Jellemző, hogy ezek a népnek mindenkor lelkes útmutatói és vezetői voltak és példájuk a kistenyészetek fejlődésére igen jótékonyan hatott. Törzskönyveztető uradalmak: Dőry Frigyes Paradicsompuszta, Dőry Ilona és László Kisdorog, Komlóssy János Dőrypatlan,
