Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Tolnavármegye általános jellemzése
362 Fürgéd: kk. p. t. V. 1109 1. magyar. 6763 kh., kisb. 1600 kh. Hullámos fekete agyagtalaj. Éké. 200 drb. növ. 6 drb. mustra állat, 100 drb. biz. sertés. Népkönyvtár. Kjző. Cseh József Fe., kmgb. elnök Felső H. Horváth József, Fe., alelnök Boór Lajos kb. Fe., jegyző Cseh József kjző. Rt.: ifj Horváth Gyula Fe., Bankó Lajos Fe., Csuti István Fe., Horváth Béla, Horváth Lőrinc Fe., B. Horváth János Fe., V. Várady Mihály Fü., Bankó György Fe., Hordó Lajos Fe., H. Horváth Gyula Fe., Kiss József Fe., Egyed József Fe., Kollár Henrik Fü., Krausz Károly Fü. int., Luzzer Aladár Fü. Pt. : Soós Pál Fü., Szántó János Fe., Táczi László Fe., id. Bankó Vince Fe., ifj. Borta József Fe., Béndek Mihály, ifj. K. Molnár István Fe., Bor Lajos Fe., Kupi Vendel Fe., Juhász Gyula Fe., Egyed Sándor Fe., F. H. Horváth József Fe., Nagy Lajos Fü. számtartó, Kampó Ferenc Fü. s. tiszt, Eötvös László Fü. s. tiszt. Völgységi járás Területe: 81.507 kát. hold. Lakossága: 39.230. Az egyetlen német anyanyelvű többségű járás a megyében. Közigazgatási székhelye Bonyhád. A járás fészke a hírneves bonyhádi szarvasmarha tenyésztésnek. A járás területén lévő Lengyel község közelében végzett ásatások rengeteg sok történelmi emléket tártak fel, amelyekből s másutt végzett ásatásokból a község nagy műérzékkel megáldott földesura néhai Apponyi Sándor gróf nagyértékü múzeumot rendezett be. A gróf végrendeletileg a birtokot, kastéllyal és múzeummal együtt a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyományozta, amelynek birtokában van jelenleg is. Nevezetes Apar községben az egykori prépostsági templom kövének maradványaiból faragott plébániai kőszentély. A járás Baranyamegyébe kiugró déli részén Máza, Szászvár, Váralja környékén, intenzív, a pécsi szénvidékhez tartozó, kőszénbányászat folyik. Növénytermelés A járás legnagyobb része vályogtalaj, kivéve itt is a patakok és csatornák völgyeit, amelyek tőzeggel kevert üledékes öntéstalajok. Általában a járás talajai jóminőségüek, azonban az egész járás területe erősen dombos s igy a talajok művelése nehéz. A járás csapadékviszonyai kedvezőek, mert az 1901-től 1930-ig mért csapadékok éves átlagként 680—720 mm. Az évi csapadék kedvező havi eloszlású. A járás területén mintegy 55.000 kát. holdnyi terület van évente szántóföldi művelés alatt. 5.500 kát. holdnyi rét és 4.600
