Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Tolnavármegye általános jellemzése
311 N övényter mêlés A dunalöldvári járás talajai részben homok, részben vályogtalajok. A Duna-mente hordalék öntés talaj, némely helyen kissé tőzeges. Dunaíöldvártól nyugatra a megye határáig homoktalajok terülnek el. Dunaíöldvár, Bölcske, Madocsa, Dunaköm- lőd, részben Paks és részben Németkér községek között elterülő terület barna vasas vályogtalaj. Úgyszintén vályogtalaj Bikács, Györköny, részben Nagydorog, Kajdacs községek határa. Paks, Dunaszentgyörgy, Gerjen és Fadd községek határa nagy részben réti agyag, mig a Nagydorog, Pusztahencse és Kajdacs községek között elterülő rész homoktalaj. A homoktalajoknak altalaja legnagyobb részben homokos vályog. Bölcske, Madocsa, Dunakömlőd, Paks, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd községek határaiban, az altalaj nagy márgatartalmu u. n. tavi márgás réti agyag. Általában a dunaíöldvári jár ' alajai mező- gazdasági termelés szempontjából Tolnavármegye más járásaihoz viszonyítva gyengébb minőségűnek mondhatók, kivéve a fentebb említett vályog és réti agyag talajokat. A talajelosztást illetőleg jó áttekintést mutat a megye leírásánál közölt talajtérkép. A dunaíöldvári járás csapadékviszonyai nem kedvezőek. Az 1901-től 1930.-ig 30 év átlagaként a paksi csapadékmérő állomás évi 552 mm. átlaggal a legkevesebb csapadékot mérte Tolnavármegye egész területén. A járás területén lévő másik csapadékmérő állomáson Dunaföldváron is csak 575 mm. volt a csapadék. A járás területén a gabonaféléket évi cca. 38.000 kát. holdon termelik és pedig búzát 20—21.000 kát. holdon, rozsot 8000—8500 kát. holdon, árpát — főként ó'sziárpát — 5000— 6000 holdon, zabot 3000—3500 kát. holdon. Kapásnövények közül tengeri és a burgonya a járás két főnövénye. Tengerit 20—21.000 kát. holdon, burgonyát 5000—6000 kát. holdon termelnek. A cukorrépa termelés 200 hold körül van évente. A kereskedelmi és ipari növények termelése aránylag kisebb mérvű. Szálastakarmányok közül a zabosbükköny és lóhere termelése a fontosabb, mig a lucerna csak kivételes helyeken termelhető. Fontos a korai rózsaburgonya termelés a járás területén. — Külön megemlítésre érdemes Györköny és Bikács községek kisbirtokosai által termelt rózsaburgonya, amely a budapesti fogyasztópiacon is jól ismert minőségi áru. A dunaíöldvári járásban is terjed a minőségi búza, de a gyengébb minőségű homokosabb részeken a kevésbé igényes buzafajták termelése inkább indokolt. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség 1933. év ősszén a járásban 100 q. minőségi búza vetőmagot osztott szét. , A dunaíöldvári járás nagy területeket elfoglaló homoktalajai és a kedvező időjárási viszonyok rávezették a gazdákat, egy aránylag még elég jó jövedelmet hozó termelési ágra, a
