Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Tolnavármegye általános jellemzése
310 tengeri, 1000 q. burgonya, 50 q. hüvelyes, 200 drb. tény. 500 drb. növ. állat, 50 drb. hiz. szarvasmarha, 100 drb. hiz. sertés. Faluszövetség fiókja. Lápapfő : kk. up. ut. Nak, uv. Kocsola 10 km. 500 1. magyar. 1500 kh., az egész kisbirtokosok kezén. Hullámos, fekéte agyagtalaj. Éké. 1000 q. búza, 1000 q. árpa, 2000 q. sz. tengeri, 200 q. burgonya, 50 drb. tény. 200 drb. növ. 50 drb. mustra állat, 100 drb. hiz. szarvasmarha, 50 drb. hiz. sertés, 150 hl. vörös, 100 hl. fehér bor. Várong : kk. up. ut. Nak, uv. Kocsola 12 km. 500 1. magyar. 1200 kh., kisb. 600 kh. Hullámos, fekete agyagtalaj. Éké. 2Ö00 q. búza, 200 q. sz. tengeri, 100 q. burgonya, 5Ö drb. tény. 100 drb. növ. állat, 20 drb. hiz. sertés, 10Ö q. saszla szőlő, 200 hl. vörös, 200 hl. rizling bor. Tejszöv. Kjző. Arany János N., kmgb. elnök Geiszler József V. g. int., alelnök K. Nagy Mihály N. kb., jegyző Arany János kjző. Rt.: Tormási Sándor N., Apáti Antal N., Vancsa Dávid N., K. Nagy Mihály N., v. Bódog István N., Vörös Gyula N., Nagypál János L., felső Bucsi György N., Geiszler József V. g. int., Tóth Antal L. Pt.: Szabó Sándor N., Tóth József L, Takács István V., Könye István L, Györke József L, Sipos István V., Horváth József L., Apáti Lajos L., Suri István L., ifj. Györke István L. Dunaföldvári járás Területe : 122.954 k. hold. Lakossága : 54.164 A vármegye legnagyobb járása. Lakossága túlnyomó részben magyar, a járás nevét Dunaföldvárról nyerte ugyan, de közigazgatási székhelye Paks. Egész keleti felét a Duna határolja, ami igen kedvező tényezője az egyébként sanyarú viszonyok között gazdálkodó járás mezőgazdaságának. A járás történelmi múltjáról elég sokat tudunk. Dunaföld- vár Anamita néven egykori római őrállomás volt. Szent Bene- dekrendi apátságát II. Béla király alapította. Paks, a rómaiak idején Lussunium néven volt ismeretes. Pakson találkozott II. Rákóczi Ferenccel Széchenyi Pál kalocsai érsek békealkudozások céljából, de eredmény nélkül. A város felett állott Bottyán vára. A járás egyik községe, Madocsa, állítólag bessenyő település. Apátságát, a bencések részére, 1145-ben, a bikácsi Magnus kir. főtárnokmester alapította. A nagy dohánytermelésre való tekintettel 2 dohánybeváltó hivatal is működik a járás területén, még pedig Nagy- dorogon és Faddon.
