Kiss Elemér (szerk.): Alsódunántul mezőgazdasága és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs TH. város mezőgazdasági cím- és névjegyzéke 2. (Kaposvár, 1935)
Somogy vármegye általános jellemzése
187 Kaposvári járás Területe: 178.967 kát. hold. Lakossága: 53.082 A vármegye legnagyobb járása. Kaposvárról, a megye és a járás székhelyéről 6 irányban ágaznak szét a vasútvonalak. Az úthálózat is nagyon fejlett. A Kapos folyó széles, termékeny völgye szeli át. A járás területére esik a kies Zselicség nagy része, az ős magyar kultúra és népszokások igen sok maradványával. A Kadarkút község melletti Szentimre-pusztán a törökvári barlang állítólag kőkorszakbeli emberek lakóhelye volt. Hedrehelyről pedig megállapították, hogy már a rómaiak idején lakott hely volt. A „Kapos“ névvel történelmünkben először az 1372-ben tartott nádori közgyűlésen találkozunk, amely Opuliai László nádor elnöklésével Kapósban folyt le. A járás községei 4 német község kivételével vagy teljesen, vagy túlnyomó részben magyar anyanyelvűek. Baksay Sándor azt mondja a járás lakosságáról : „Nem oly szálas, mint a jász, vagy a kun, nem oly zömök és izmos, mint a kecskeméti, de idegei mint a szijj, hajlékonysága mint a vessző, mozgása, járása gyors.“ Növénytermelés A kaposvári járás talajai igen változatosak. A járás északnyugati és délnyugati részén homokterületek húzódnak végig. E homokterületeken lévő községek az északnyugati részen Kisasszond, Kiskorpád, Szomajom, Mezőcsokonya, Csom- bárd, Bodrog, Somogysárd, Ujvárfalva, Nagybajom Jákó a délnyugati részen, Hencse, Kadarkút, Kőkút, továbbá Kaposvártól kezdődőleg a Kapos mentén egy hosszabb sáv Kaposkeresztur, Kapossztjakab, Sántos és Szentbalázs községek irányában s kis részben Kaposvár megyei város határának délnyugati része is. A járás többi része váíyogtalaj, kivéve a Kapos völgyét és a beletorkolló kisebb patakok völgyeit, ahol az agyag- és hordaléktalajok váltakoznak. A járás talaja nagyrészben mészszegény, a homok-, vályog- és hordaléktalajok is, kivéve a járás délkeleti részét, ahol az altalajban márga található. Márgás altalaju vályog és barna hegyi talajokon feküsznek Bőszénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Kaposkeresztur, Kiskeresztur, Simonfa községek határai. A járás délkeleti részén lévő hegyi talajok nehezen művelhetők. A homoktalajok két részre oszlanak : az északnyugati részen lévők humuszdusabbak, jobbak, mint a délnyugati részen fekvő homoktalajok. A Kőkút és Kadarkút között elterülő részek igen gyenge, silány minőségű, erősen kilúgozott homoktalajok. A kaposvári járás átlagos évi csapadékmennyisége 700— 750 mm. között van, kivéve a járásnak az északkeleti részét,
