Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-03-27 / 13. szám

SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLE\ LAND, OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING G Ü 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3633 VOLUME 55. ÉVFOLYAM - NO. 13. SZÁM. 1975. MÁRCIUS 27. EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent JOSEPH CARDINAL MINDSZENTY SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL "RUGALMAS" ÁRPOLITIKA - A szovjet tömb gaz­dasági csúcsszervezete, a KGST január 21-től 23-ig tartotta meg Moszkvában végrehajtó bizottságának immár 70. ülé­sét. amelyen a magyarországi megbízott, Lózár György miniszterelnökhelyettes elnökölt. Az ülés Isgfonlosabb hatá­rozata a szovjetnek a rugalmas árpolitika bevezetésére vonatkozó javaslatának elfogadása volt. A határozat jelen­tőségének megértéséhez tudnunk kell, hogy eddig az ötéves tervszakaszok tartamára előre rögzítették az arakat, ame­lyeket csak igen kivételes esetekben változtattak meg. Moszkva keleteurópai ügyfelei ezen az alapon megfelelően tudtak alkalmazkodni a külkereskedelmi adottságokhoz. A rögzített árak nélkül az árúcserén nyugvó külkereskedelem­ben zavarok álltak volna be. A KGST végrehajtó bizottsá­gának a rugalmas’ árpolitika bevezetésére vonatkozó ha­tározata ezt a helvzetet most megváltoztatja, mert a szovjet tömb árszerkezetét a nemzetközi piac árhullámzásaihoz iga­zítja, hogy a profithajhász spekuláció lehetőségét kikü­szöbölje. Első 1 épésként a KGST a nyersolaj órát hozta köze­lebb a világpiaci árhoz. Moszkva Magyarországot válasz­totta ki arra, hogy ennek hatását lemérje. Egyszerűen kö­zölte Budapesttel, hogy tonnánként az eddig megállapított 16 rubel helyett ezentúl 37 rubelt kell fizetnie. Ez azért különös, mert december 17-én a budapesti rádió még arról számolt be, hogy az 1975-re' előirányzott 6 millió tonna nyersolajat a Szovjetunió változatlan áron biztosította Magyarországnak. Még különösebb, hogy a nyersolaj új ára Magyarország kivételével csak 1976 január l-vel lép érvénybe, Magyarországra vonatkozóan pedig visszahatóan mór 1973 január 1-től. Moszkva az áremelést a világinflá­cióval indokolja, Magyarország kiemelése azonban mégis mintha büntető jellégű lenne. A büntetés valószínűleg nem lepte meg Magyaror­szág kommunista vezetőit, legfeljebb kellemetlenül érint­hette őket. Már évek óta nézeteltéréseik vannak ugyanis Moszk vával a gazdasági reform jellege és hatékonysága te­kintetében. A nyersolaj kulcstényező a kommunista terme­lési rendben is, a nyersolaj árának emelése tehát a többi nyersanyag árának növekedését is maga után vonja. Drá­gább árat kell kérni a kiviteli cikkekért, lobbe kerül a gépkocsitartós, a fűtés, világítás és mindaz a kényelem, ami a Kádár-rendszert elviselhetővé tette. Az is feltehető, hogy a szovjet húzás célja éppen az, hogy válság előidézé­sével szorítsa vissza Magyarországot abba a sorba, amely­ből gazdasági extravaganciájával ki tudott lépni. A másik feltevés szerint a szovjet kormány a nyersolaj árának hirtelen emelésével akarja leírni Magyarországgal szemben fennálló adósságát. A szovjet-magyar külkereske­delmi mérleg ugyanis a szovjetre nézve veszteséggel járt, ami 1972 óta 450 millió rubelre, vagyis 585 millió $-ra emelkedett. Magyarország a maga rubelkészletével nem tuti mit kezdeni. A rubel ugyanis nem átváltható valuta. A szovjet tömbben külkereskedelmi célokra nem lehet fel­használni. Ezt a KGS 1 egyik egyezménye külön is meg­tiltja. A nyugaton viszont a rubelt nem fogadják el fizetési eszközül. A helyzet annál különösebb, mert a világpiaci árak emelkedésével Magyarországot a nyugati országokkal kötött külkereskedelmi ügyletek következtében tavaly fél­­milliárdos károsodás érte. A magyarországi rendszer a “rugalmas" árpolitikával szemben csak a Szovjetunióba irányuló ipari és mezőgaz­dasági cikkek, elsősorban azonban az uránérc árának eme­lésével tudna védekezni. Az utóbbi kivitelének 38%-át teszi ki. Ez az áremelés azonban kétélű fegyver lenne, mert- egy­részt Magyarország magára haragíthatná vele Moszkvát, másrészt csak rubeltartalékát tudná növelni, amitől mór most is mindenképpen szabadulni szerelne. 1 FIATALOK OTTHON — A Magyarországon megjelenő Társa­dalmi Szemle februári száma az ifjú­ság körében végzett véleménykutatás eredményéről számolt be. A közelmúltban 804 ifjút szólítottak fel an nak írásbeli kifejtésére, hogyan képzelik el életüket tíz evvel később. A benyújtott írásbeli dolgozatok közül 650 ütötte meg a kívánt mértéket. Az elfogadott írások szerzői közül 557 Bu­dapesten, 504 más városban, 143 pedig falun lakik. A ki­dolgozásban — a párt ideológiai folyóiratának megállapí­tása szerint — kétségtelenül szerepet játszott a szülői be­folyás, mert a szerzők többségének apja vezető, vagy értel­miségi munkakörben dolgozik, de azért határozottan felis­merhető a fiatalok egyéni felfogása is. A dolgozatírók az általános iskola 8., a gimnázium 3. és 4, osztályú tanulói, az ipariskolások, további az egye­temi és főiskolai hallgatók közül kerültek ki. A megnyilat­kozó 630 fiatal 44%-a vezető-, vagy legalább értelmiségi állást szeretne betölteni. A folyóirat némi keserűséggel mu­tat rá ennek alapján, hogy igen nagy, a társadalmi mun­kamegosztás igényeinél jóval nagyobb a vezetői és az értel­miségi posztok elérésére irányuló vágy: egyszerre remélnek nagyobb anyagi lehetőségeket, könnyebb, jobb életet az ilyenfajta státuszvágyak teljesülésétől Ez a keserű megállapítás csak akkor érthető meg iga­zán. ha figyelembe vesszük, hogy az uralmon lévő rendszer továbbra is változatlanul munkás- és paraszt-kormányzat­nak tekinti, vagy legalábbi vallja magát, ezért őszintén fáj­lalhatja, hogy igen kicsi viszont azoknak az aránya, akik ipari, fizikai munkássá szeretnének válni . Valóban, a meg­nyilatkozások szerint a fiataloknak csupán 16%-a álmodik arról, hogy tíz évvel később ipari munkás lesz és mindössze 0.6% elégszik meg a mezőgazdasági munkás társadalmi szerepével. A folyóirat persze hangsúlyozza, hogy ebből a szempontból is a szülők —< ezúttal negatív — befolyása ér­vényesült gyermekeikre, amely mintegy figyelmeztette őket, hogy ne vállalják a nehéz fizikai munkát. Ez világosan ki­tűnik abból a tényből, hogy a dolgozatírók 12%-ának apja mezőgazdasági munkás. Ezeknek fiai már inkább ipari, vagy értelmiségi pólyára törekednek. Irodai munkát a fiata­lok 10.6%-a, alsészmtű vezető-technikusi beosztást 19.4%-a szeretne. Önálló keresetre csupán 1.1% gondol, háztartásbeli munkával pedig mindössze 1.7% elégednék meg. Érdekes még, hogy a fiúk 21.5%-a nem akarja, hogy felesége dolgozzék, a lányoknak ellenben már csak 2.6%-a kíván csupán háziasszony, feleség maradni. 97.4%-ának már “valamiféle foglalkozás jár az eszében . AMERIKÁBAN - A 'Who's wh„,w ican High bchool otudents (ki kicsoda az amerikai középiskolás tanulók közt) 1974. kia­dásában szereplő 236.000 ifjú közül 70.000-nek kérdőívet küldtek ki. amelyre 25,000 válaszok. A kérdőív a vallással és hittel kapcsolatosan tett lel kérdéseket. A válaszok or­szágos keresztmetszetben tárják lel az amerikai íia falok álláspontját, amelynek leglényegesebb eredménye, hogy 88%-uk hisz Istenben, vagy egy Legfelsőbb Lényben, 82%-uk pedig úgy érzi, hogy a vallás fontos szerepet ját­szik a mai társadalom életében. A 25.000 válaszoló ifjú közül 50% protestáns, 52% katolik us, 5% zsidó és I % más valláséi. Ez együtt 86%, mint amennyi a vallásos istentiszteleteken rendszeresen, Vagy legalább alkalomadtán részt vesz. Valamelyik vallási szervezet tagja már lényegesen kevesebb, mindössze 74%. Meglepő, hogy Isten létében nem minden vallásfelekezet­hez tartozó ifjú hisz. Az Istenben hívők száma legnagyobb a protestánsok között, ahol eléri a 94%-ot. A katolikusok között ez mór 2%-kai kevesebb, 92%. A zsidók és a más vallásúak között a felénél is kevesebb. Az előbbiek közül csupán 48%, az utóbbiak közül pedig 45%. A vallást a középiskolás vezető ifjak közül 87% protestáns, 83% kato­likus és < meglepő módon — 61% zsidó tekinti döntő je­lentőségűnek. Vallásosság szempontjából a felekezeti iskolák jobb eredményt tudnak felmutatni, mint az állami iskolák. Pél­dául Istenben hívőnek az előbbi iskolák tanulói közül 95%, az utóbbiakéi közül 89% vallja magát. A hagyományos házasságkötésnek a fiatalok 81%-a híve. Ezek közül 86% protestáns, 81% katolikus, 79% zsi­dó és 45% más vallású. Viszont a házasság megkötése után a születésszabályozósnak valamilyen formáját szándékozik alkalmazni ugyancsak 81 %, felekezetek szerint 83% protes­táns, 73% katolik us és 100-100% zsidó és más vallású fiatal. A házasságon kívül bekövetkezett terhesség eseté­ben a magzatelhajtás alkalmazásának híve 24% katolikus, 40% protestáns, 97% zsidó és más vallású. A fiatalok vallásosságával némi összefüggésben az adatgyűjtés a kábítószerek használatára is kiterjedt. Szinte megdöbbentő, hogy a középiskolai tanuló ifjúság vezetőinek 81%-a szerint az iskolákban lehetséges a kábítószerek he­­szerzése. Ezzel szemben megnyugtató, hogy heroint, vagy más erősebb kábítószert 92-98%, marijuanat pedig 72% sohasem használt, ! MAGYAR-AMERiKÁBAN - Magyarság­szolgálat cirn-i mel február 27-i számunkban már megemlítettük, hogy a ! republikánus országos bizottság nemzetiségi osztályának i igazgatója a clevelandi magyar fiatalok szervezetét, a j Pátriá -t, amely nem egy elemi, hanem teljesen önálló, . külön meghívta a párt országos vezetői konferenciájával I egyidőben megtartott ifjúsági megbeszélésre. A szervezet ' bárom tagból álló küldöttséggel képviseltette magát. Érde- 1 mes külön megemlíteni, hogy a kikülc lőttek közül egy az úgynevezett öregamerikás, egy a dipi . egy pedig a sza­badságharcos réteg fiataljai köréből került ki. Örley Richard, Somogyi Lél és iff. Frigyes Dezső március 6-án a Fehér j Házban megtartott Ethnic Youth Conference ülésén vett ' részt, amelynek középpontjában az a kérdés állt, hogy a ! nemzetiségi fiatalok mit tudnak tenni a párton belül nem­zetiségeik érdekében. A mindössze 30 nemzetiségi fiatal között a clevelandi magyarok voltak a legcéltudatosabbak. Az általánosságban elhangzott nyilatkozatok után egymásután vetették fel a legidőszerűbb és leggyakorlatiasabb kérdéseket amelyek elől a vezetők nem tudtak kitérni. A válaszokból hamaro­san kiderült, hogy a nemzetiségek támogatására vonatko­­! zóan még mindig nincs határozott terv, noha mindkét párt és a kormányzat is a legtelj esebb készséggel tenne meg mindent, ha tudná, mit és hogyan tehetne az etnik csopor­tok érdekében. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy ,— mint Somogyi Lél mondja — lehetőségünk van egy egységes ter­vezet elkészítésére és benyújtására. A clevelandiak nem rejtették véka alá meglepetésüket, amikor látták, hogy mi a valóságos helyzet. Magatartásuk­kal nemcsak a többi magyar, de valamennyi más nemzeti­st gű liatal kiküldött általános tetszését és leik s tómoga tását is megnyerték. Ennek eredmények .in megállapították, hogy 1) a magyar-amerikai célok kormányzati támogatósá­nak elérésére a 200. évforduló megünneplését előkészítő i kétpártrendszerű bizottságon keresztül nyílik a legjobb al- I kálóm, 2) a republikánus országos bizottság nemzetiségi osztálya kimondottan várja, hogy az etnik csoportok támo­gatására vonatkozóan bármilyen megvalósítható javaslatot kapjon. Végeredményben a konferencia rájött, hogy teljesen új területen mozog, amelyen csak erős, céltudatos és egy­séges képviseleti csoport tud kézzelfogható eredményeket! elérni. Pillanatnyilag a,clevelandiak országos viszonylatban alapot szereztek arra, hogy a magyarság támogassa törek­véseiket. Ez azonban még nem elég. Be kell bizonyítanunk Washingtonban, hogy meg tudjuk állapítani a jövőre néz­ve is, mi a magyar-amerikai szükségesség Amerikában és különösképpen Clevel andben. És ennek hamarosan meg kell történnie, hogy a liatalok elvégezhessék — talán sors­döntő —■ feladatukat. A FÖLTÁMADOTT Latrok közölt a gyászos, csonka péntek, Hasadt kárpitja a mogorva égnek. Az ecet és epe, a szörnyű lándzsa M ár messze, régen elmaradt utána. Kín és halál csak kusza, kurta álom, És élni. élni jó e szép világon. Mögötte áldott I larminchárom éve, Előtte: az öröm mély messzesége. ÉRDEKES KIÁLLÍTÁS - A clevelandi ,„n„. veszeti múzeumban (Museum of Art) március 1 I -én külön kiállítást nyi­tottak meg, amely április 6-án zárul, rendeltetése pedig, hogy hemutassa a múzeum 1974; évi új szerzemé­nyeit. A szépművészeti múzeum gyűjteménye messze meg­haladja a helyi jelleget, anyagának múlt évi gyarapodá­sa is szélesebb körű, ha nem országos érdeklődésre szá­míthat. Lee E. Sherman igazgató szerint a múzeum legértéke­sebb új szerzeménye a német Grünewald Matthiasnak a XVI. századból való egyik ritka festménye, amely Szent Ka­talint ábrázolja. A festmény tulajdonképpen oltárkép, amely 1517 és 1520 között a mainzi székesegyház részére készült, ahonnan az 1618-tól 1648-ig tartó harmincéves háború idején távolítottak el. Grünewaldnak kevesebb mint 25 festménye maradt meg és ezek közül még csak egy van az Egyesült Államok területén, amelyet a washingtoni Na­tional Gallery -ben őriznek. A múzeum festmény-gyűjte­ménye még másik három értékes darabbal gyarapodott. Az egyik a francia Chardin képe a XVIII. századból, a másik az olasz Panini műve ugyancsak a XVIII. századból, a har­madik pedig a holland Allart van Everdingen ‘'Halászhajó a kikötőben című remekműve a XVII. századból. Az ókori képzőművészet maradványai közül a múlt évben került a múzeum birtokába egy'fekete alakokkal dí­szített amphora (kétfüles korsó) a Krisztus előtti VI. szá­zadból. Alkotója Nikosthenes görög fazekasmester volt. A középkori szoborgyűjtemény a franciaországi Lorraine kör­nyékéről származó finoman mintázott mészkőszoborral gya­rapodott, amely a Szűzanyát ábrázolja a kisded Jézussal. Keletkezését 1310 és 1 320 közé teszik. Említésre méltó még a XVIII. századból való francia mikroszkóp, amely igen szép rokokó bronz díszítésével való­színűleg jómódú műkedvelő tudós részére készült. Ugyan­csak Franciaországból, Limogesból, körülbelül 1550-15 40 tájáról ismeretlen művésztől származik az a gazdagon fes­tett zománclap is, amely a trójai faló jelenetét mutatja be Vergilius Aeneasából. A XVIII. századból olaszországi ezüst menyasszonyi ládát szerzel! a múzeum, amelyet ma­ts -.negyven n pia. hogy az égbe tartolt, Ügy hívták, vonták még a földi partok. , Oly v• j . ‘ ?L-;i| a menny még S oly szédítenek tűnt a végtelenség. f olyton lenézett, búcsút mondva halkan, És fájó szívvel szállt a szűz magasban. tv- -S a ragyogó azúron át a lelke A Genezáret kékségét kereste . . . Juhász Gyula NAGYON KELLEMES ÉS ÁLDOTT ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN OLVASÓNKNAK, HIRDETŐNKNEK ÉS MINDEN MAGYARNAK AZ ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATALA lachit és lapis lazuli berakások díszítenek. Igen értékes rit­kaság az a Velencéből való reneszánsz bronzmű is, amely JNeptunust ábrázolja, amint a hullámokon száguld. Nem szabad elfeledkeznünk a Kr. e. VI. századból eredő kínai bronzról, a hozzávetőlegesen félezeréves koreai tusrajzról, a XIII-XIV. századból való kínai selyemre festett tusrajzokról, a régi japán kézimunkákról és festményekről s a többi új szerzeményről sem, amelyeket mind érdemes megtekinteni, ha kereszténységünk legnagyobb ünnepe tó­ján olyasvalamit akarunk látni ami valóban felemelő és örök értékű. BREZHNEV A KÖZÉP-KELETRŐL -A magyarországi kommunista párt tizenegyedik kongresz­­szusán megjelent a szovjet kommunista párt főtitkára, Brezl név I. Leonid is. Megjel enése Budapesten s a párt­kongresszuson elmondott nagy beszéde a leghatározottab­ban megcáfolja azokat a nyugati feltevéseket és találgatá­sokat, amelyek a szovjet pártvezető betegségére, vagy poli­tikai helyzetének meggyengülésére yonatkoztak. Brezhnev budapesti beszéde azt igazolja, hogy hatalma és politikai ereje a Kremlinben semmit sem változott. A magyarországi pártkongresszuson elmondott beszé­dének főként amerikai és közép- keleti vonatkozásai érdeke­sek. A közép-keleti, béke megkötésének előfeltételét ugyan abban látja Brezhnev, hogy a palesztin arabok is állami önállóságot kapjanak, de hangsúlyozta, hogy ez csak Izrael biztonságának, függetlensgének és létének veszélyeztetése, nélkül történhetik meg. Ettől függetlenül a Szovjetunió és más országok kommunista pártjai határozottan, rendület­lenül és erélyesen támogatják a közép-keleti ügyek rende­zését s evégből a genfi békekonferencia haladéktalan újabb összehívását, mert meggyőződésük szerint ott érhető el a legbiztosabb eredmény. A békekonferencia sikerének a szovjet pártvezető sze­rint három előfeltétele van: l) az 1967-ben megszállt arab területek felszabadítása, 2) a palesztin arab nép törvényes jogainak teljes elismerése, beleértve azt is, hogy külön ál­lamot alapíthassanak, 3) a Közép-Keleten lévő minden egyes ország teljes biztonságáról, függetlenségéről és sza­bad létéről való gondoskodás.

Next

/
Thumbnails
Contents