Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-12-11 / 48. szám

VOLUME 55. ÉVFOLYAM - NO. 48. SZÁM. 1975. DECEMBER ll. SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. I.” ' RETURN POSTAGE. GUAR ANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC 1017 Fairfield Avenue. Cleveland, Ohio Mil > Telephone: (21 6) 696 5651 EGYES SZÁM ÁRA: 20 Száz Zoltán dr.: MŰVELŐDÉSPOLITIKA ROMÁNIÁBAN A MAGYAROKKAL SZEMBEN (Előző számunkban közöltük, bogy Helstoshi kongresszusi képviselő Száz Zoltán r/r nak azt a ta­nulmányát, amelyben a Romániában megjelent ma­gyar kiadványokat kiértékelte, november 18-án felvé­tette a “Congressional Record -be. A tanulmányt magyar fordításban közölj ük.) A képviselőbáz küldöttségén ek rendelkezésre bocsátott 111 könyv" és 50 folyóirat, meg újság átadásával a küldött­ség vendéglátói azokat a bizonyítékokat akarták meggyengí­teni, amelyeket az Amerikai Magyar Szövetség gyűjtött össze annak igazolására, bogy a (román) kormány elnyomja a magyar művelődést Erdélyben. A számok döntő jelentőségűeknek tűnnek, de csak addig, amíg az anyagot közelebbről meg nem vizsgáljuk. Az 5 éven át kiadott 1 11 könyv" között (amiből több mint 2.5 millió ember számára évente körülbelül 20 jutott) nem kevesebb, mint 24, román szerzők műveinek fordítása. Ez azt jelenti, bogy az egyetlen romániai magyar nyelvű könyvkiadó kiadványainak 20%-a román könyvek magyar­ra fordítását tartalmazza. Másik 19 könyv magyar regények és költemények románra fordítását foglalja magában, ami ívkább román nyelvű könyvkiadási feladat lenne. A Krite­­rion könyvkiadásának tehát mintegy 40%-a részben a ro­mán művek más (magyar) nyelvre fordítását, részben a román kultúrának a magyar kisebbséggel történő megismer­tetését szolgálta. A visszamaradó 60% átvizsgálása a következő képet nyújtja. Leggyakoribbak a regények és a versköltészeti al­kotások, amelyeket 58 kötetben találunk. Ezek között azon­ban I arnási Áron egyetlen regényének kivételével magyai klasszikusok még az 1945 előtti időből sincsenek! Akad né­hány kötet kiváló íróktól is, mint amilyen Sütő András és fíartalis János, de többnyire csak középszerű regényeket ta­lálunk, amelyek közül sok a hivatalos kormányzati vonalat követi, az egész Erdélyben kapható, de (magyar) társadalmi értékkel nem rendelkezik. Né hány kötet az 1919-től 1945-ig terjedő korszak kommunista, vagy kommunista-barát szer­zőinek műveit adja közre. A nyelvészetet egyedül a volt kolozsvári magyar egye­tem halála után rehabilitált — rektorának műve képviseli (amelynek szerzője a magyar egyetemnek a román egye­temmel való összeolvasztása után öngyilkosságot követett el), továbbá az erdélyi magyar nyelv kitűnő, de még mindig befejezetlen szótára. Kiadták Bartók egyik gyűjteményét s egy másik könyvben említés történik bizonyos helyi zenei hagyományokról. A néprajzzal 5 könyv foglalkozik. A tör­ténelem köréből két életrajzi mű jelent meg a XVIII. és a XIX. századból, egy propaganda-kiadvány, amely az utóbbi századok történeti tényeit ferdíti el az erdélyi románok ér­dekének megfelelően, végül egy magyar kommunista * vér­tanú ’ életrajza. Négy másik könyv majdnem teljes egészé­ben a marxista-leninista ideológiával foglalkozik román stí­lusban (a la Romanian style), egy könyv irodalmi kritikát tartalmaz, néhány pedig bölcseleti mű a párt-propaganda nyelvezetén. 11 ifjúsági könyv ugyanezt az ideológiát kö­veti. Végül meg kell még említenünk egy könyvet, amely a festészettel foglalkozik. Az aránytalanság az első pillanatban szembeötlő. A 1 történelem és a történelmi regény majdnem teljesen hiány­zik. A néhány történeti vonatkozású kiadványból semmi sem tűnik ki a magyar művelődés szerepéről Erdélyben, a néprajzi vonatkozósúakból is csak mellékesen. Az egyetlen terület, amelyen a magyar kultúra valódi értékei nyomta­tásban megjelenhetnek, az irodalom; de itt is tökéletesen ér­vényesül a párt-ellenőrzés mind eszmei szempontból, mind a magyarok és románok közt lévő viszony szempontjából. Még az olyan kitűnő írás is, mint amilyen Sütő “Anyám könnyű álmot ígért című regénye, amely a helyi hagyo­mányokat és nyelvezetet őrzi, a faluban élő románok és ma­gyarok életének leírása közben alapjában véve mesterkélt. A regény hősei és ellen-hősei a pártszemlélet megvalósítói, vagy más vonatkozásban műalakok. Másik feltűnő hiányosság mutatkozik a magyar tan­könyvek szempontjából annak ellenére, hogy még mindig körülbelül 200.000 magyar tanuló jár a román iskolák ma­gyar tagozataiba. A Inpok tudósításai szerint az 1975-ben kiadott Aj tankönyvek száma meg sem közelíti az osztályok szükségletét, pedig ezek az osztályok méreteikben és szá­mukban egyre jobban csökkennek. A külföldi irodalmat magyar nyelven még Magyaror­szágról és a Szovjetunióból sem közvetíti egyetlen kiadvány sem. Akadémiai színvonalú kiadvány gyakorlatilag soha­sem jelent meg magyarul, de a Kriterion 5 éven át egyetlen természettudományi, vagy orvosi szákmunkát sem adott ki magyar nyelven. A célzatosság szembeötlő: a magyar nyelvű kiadványo­kat a párt-propaganda színvonalára kell visszaszorítani, a magyar tömegeknek igen korlátolt szabad idejükben Ieg^ feljebb olcsó szórkozást szabad biztosítani. Az olyan más kiadvány, amely a középosztály és a technikus értelmiség VÁLTOZATLAN HATALMI EGYENSÚLY ÁZSIÁBAN Az Amerikai Egyesült Államok elnökének kínai láto­gatása jóval töbet jelent, mint az első pillanatban gondol­nánk. A két hatalmas országnak egyformán szüksége van a jóviszony fenntartására. Kínának elsőrendű érdeke, hogy Amerikától kézzelfogható bizonyságot szerezzen arra: a közte és a Szovjetunió közt érvényesülő engedékenység po­litikája (a detente) nem növeli azt a veszélyt, amely a Szov jetunió részéről fenyegeti. Ford elnöknek személy szerint is elsőrendű érdeke vi­szont, bogy az elnökválasztás évében a Kínával való kap­csolatok szorosabbra fűzése ne járjon I aiwan nemzeti kínai kormányzatának felszámolásával. Peking már Ford láloga­ismereteit magyar nyelven megőrizhetné, vagy bővíthetné, egy-két kommunista akadémikus művétől eltekintve, soha­sem kapja meg a kinyomatásához szükséges engedélyt. Valaki talán azt mondhatná, hogy a könyvkiadás terén mutatkozó hiányokat az újságok és folyóiratok nagy száma pótolhatja. Ez azonban nincs így. Mindössze két sajtóter­mék foglalkozik szépművészettel és irodalommal, a Ko rank és az “Igaz Szó”. Az egyiket a Román írók Szövet­ségének magyar tagozata, a másikat a Kulturális és Neve­lésügyi Szocialista Tanács adja ki. A Koránk magas abb színvonaléi nyelvezettel íródik és alkalomadtán magyai cikkeket közöl Huxley-ról és orosz írókról, széles körű hu­manisztikus és irodalmi érdeklődést árul el, de bizonyos kivételektől, mint például az Apáczai Cseri Jánosról (aki a XVII. században éli) közölt szimpóziumtól eltekintve, ugyan­azt a vezérfonalat követi, amelyet a könyvkiadás terén lé tunk az erdélyi történelem mellőzésében és abban, hogy a marxista-leninista ideológia következetes hangsúlyozásá­val a románok korlátolt szerepét juttassa előtérbe a ma­gyarok lehengerlőén túlnyomó történeti szerepével szemben, amelyet 1000 éven ál. amíg Erdély az ő fennhatóságuk alá tartozott, mindig betöltőnek. Az Igaz Szó' magyar irodal­mi jellegéyel ellentétben a román irodalom ismertetését szol gálja, tartalmának 10 20% a fordítás románból. Rendkívül érdekes, hogy a folyóiratok közt még mindig magyarul jelenik meg az orvostudományi szaklap alapjá­ban véve az elrománosított kolozsvári egyetem magyar or vosi karának Marosvásárhelyt visszamaradt professzorainak jóvoltából. Egyébként a legtöbb sajtótermék népies színvo­nalon mozog, a párt-propaganda céljait szolgálja és a nem­zetiségek egyenjogúságának román mítoszát terjeszti. Az újságok, amelyeket az Amerikai Magyar Szövetség emlékirata tüzetesen elemzett, rendszerint hat oldalon je­lennek meg (in tabloid size) és főként Ceaucescu elnöknek hízelegnek, az ő beszédeit, vagy más román kommunista vezetők megnyilatkozásait közlik magyarul, a legjobb eset­ben helyi híreket és közgazdasági vonatkozású, több mun­kára biztató felszólításokat, hirdetéseket és román szerzők munkáiból fordításokat hoznak. Ha még marad hely, akkor talál unk bennük néhány magyar kultúrális eseményre vo­natkozó feljegyzést, vagy történeti személyiségek születési, és elhalálozási évfordulójára történő utalást. Valóban sivár kép ez arról a kisebbségről, amely né­hány századon keresztül a legelső volt, a magyar művelő­dés terén általánosságban is a leghumanisztikusabb gon­­dolkozású elemet képviselte, számbelileg pedig még mindig elég erős ahhoz, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb, eredetibb és művelődési szempontból célravezetőbb könyv- és lapkia­dási tervet valósítson meg, mint amilyet a román hatóságok megengednek neki. Bukarest célja világos: ha a magyar nyelvű sajtóter­mékek kiadását nem lehet teljes egészében megszüntetni, akkor csak olyan tárgykörben mozgó művek kiadását en­gedi meg, amilyenek nem veszélyeztethetik a román-uralta magyar társadalom mesterséges épületét Erdélyben. Nem hiszem, hogy ez akár a román alkotmány, akár az emberi jogokról szóló nyilatkozat cikkelyeinek megfelelő magyará­zatából ered. A magyarok igazi tehetségeit és értékeit Er­délyben ma rendszeresen megsemmisítik, vagy a kommu­nista ideológia és a néhány évtized óta megerősödött román nacionalizmus béklyóiba kényszerítik. A javulásnak, eny­hülésnek semmi jele sem látható. Ugyanekkor mi fokozódó melegséggel ápoljuk kapcsolatainkat a Ceaucescu-kormány­­nyal. Nekünk ezeket a kapcsolatokat feltétlenül fel kell használnunk arra, hogy a bukaresti kormány igazságosabb kulturális, nevelés-, lakás- és munkaügyi politikát alkalmaz­zon kisebbségeivel, főként a 2.5 milliónyi magyarsággal szemben és különösképpen Erdélyben. A tanulmány végén a szerző megemlíti, hogy főt. Béky Zoltán dr. református püspök az erdélyi, elsősorban a protestáns magyarság elnyomásának kér­dését a kenyai Nairobiban az Egyházk Világtanácsá­nak ötödik összejövetelén is szóvá tette.) I fása előtt jelét adta ebben a kérdésben türelmének, mint ahogy Ford is határozott kifejezésre juttatta: a hatalmi egyensúly biztosítása érdekében mindent elkövet, hogy Oroszországot visszatartsa a kínai határokon állomásozó 1 haderő növelésétől. Mindkét országnak azonos törekvése, hogy a Szovjet­unió felé ugyanúgy, mint egymás felé is hangsúlyozzák, jó viszonyuk akkor is változatlan marad ha a hatalom gyakor lása terén személycsere következnék be. Erre mindkét or­szágban számítani kell. Kínában Mao Tse-tung magas kora és Chou En-Iai betegsége, valamint a jelenleg hatalmon lévő Teng Hsiao-jiing helyzetének ideiglenessége, Ameriká­ban az elnökválasztás kimenetelének bizonytalansága elég­gé indokolja ezt. A Szovjetunió terjeszkedése Amerikát és Kínát való­sággal természetes szövetségessé teszi. Erre a legjobb példa az angolai polgárháborúval kapcsolatos állásfoglalás, amely mindkét országot a Szovjetunió beavatkozásának megaka­dályozására készteti. Ford pekingi küldetését a vietnami háború megszűnése egyszerű bbé s könnyebbé teszi. A kí­naiak nem sürgetik tovább az amerikai erők kivonását Ázsiá­ból. mert a vietnami példa nyomán világosan felismerték: az amerikaiak kivonulása után maradi légüres leret az oroszok töltik be, mint ahogy Vietnamban is történt, ahol az amerikaiak kivonulása óta Észak-Vietnam sokkal szoro­sabb kapcsolatba került a Szovjetunióval, mint amilyenben korábban volt vele. Igen kevés kivételtől eltekintve az Egyesült Államok és a vörös Kína külpolitikai érdekei azonosak a Csend es-óceán egész területén. Kissinger külügyminiszter találóan mutatóit iá. hogy az Egyesült Államok jelenléte a Csendes-óceán ’időkén az ázsiai hatalmi egyensúlyt biztosít in Az említeti I • evés kivétel közé lario ik Dél-Korea. aí.oi Amerika még mindig 42.000 főnyi haderőt tart az észak-koreai “agresszió megakadályozása céljából: az amerikai hivatalos tényezők azonban azt hiszik, hogy Mao és / eng egyaránt tisztában van az Egyesült Államok ottani elkötelezettségének alap­jával és lényegével, ezért nem is támaszt komolyabb ne­hézségeket. l ord helyzetét Nixonéval szemben kétségtelenül köny­­nyebbé teszi az a tény, hogy amióta Nixon M. Richard I volt elnök három évvel ezelőtt Kína felé megtette korszak­alkotó lépését, az Egyesült Államok haderejüket Taiwan­­ban 12.000-ről 2400-ra, fJiaiföldön 48.000-ről 15.000-re, a f iilöp-szigeteken pedig 42.000 főről 18.000 főre csökken­tették. Ez a tény ugyanis eloszlatta Kínának azelőtt sokat hangoztatott aggodalmát az amerikai terjeszkedéssel kap­csolatban. A jelenleg Ázsiában találhtó amerikai erők az ázsiai hatalmi egyensúly biztosítása érdekében szinte elke­rülhetetlenül szükségesek. FORD ELNÖK KÍNÁBAN Kereken három év telt el azóta, hogy Nixon M. Ri­chard volt elnök a világ legnagyobb meglepetésére várat­lanul érintkezést keresett a kommunista vezetés alatt álló hatalmas Kínával s a két nagyhatalom új viszonyának megerősítése céljából személyesen is ellátogatott Pekingbe. Mint emlékezhetünk rá, Ford elnök látogatását Kissinger A. Henry külügyminiszter bizonyos nehézségekkel tudta csak előkészíteni. I hornas Helen UPI-tudósító véleménye szerint az amerikai diplomatákat mindvégig aggodalommal töltötte el az a lehetőség, hogy Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt fennálló engedékeny politikára való tekintettel Ford elnököt másodrendű fogadtatásban része­síti a pekingi repülőtéren. Ez az aggodalom a tudósító sze­rint csak akkor oszlott el, amikor a légierők első számú repülőgépe táviratot kapott Kínából, amely közölte hogy a megérkező Ford elnököt és kíséretét Teng Hsiao-pin ideig­lenes miniszterelnök fogadja. Köztudomású, hogy a 82 éves Mao Tse-tung gyengélkedik, a miniszterelnöki tisztséget be­­iöltő Chou En-Iai pedig súlyos beteg. Teng Hsiao-ping az Air Force One leszállása előtt 5 perccel érkezett a repülőtérre, ahol a fogadó bizottság többi tagja már várta az amerikai elnök megérkezését. Ott volt Li Hsien-nien miniszterelnökhelyettes, Chiao Kuan-hua külügyminiszter, Li Chiang külkereskedelmi miniszter és sok más kínai vezető és külföldi diplomata <— köztük a szovjet követ is meghívás nélkül, mivel Amerika és Kína között nincs formális diplomáciai kapcsolat. Amint az elnöki repülő leszállt, Teng Ford elnök elé sietett, akivel melegen kezet szorított. Az elnök kíséretében felesége, leánya, Susan, Kissinger külügyminiszter és szá­mos szakértő volt. A megérkezés pillanatában mintegy 500 főnyi zöld egyenruhás katonai díszőrség állt vigyázzba, a­­mint a két nemzet himnusza felcsendült. A zene hangjainak elültével Ford elnök megszemlélte a díszalakulatot. Az el­nököt szemmel láthatóan felvillanyozta az ejsőrarígú, szívé­lyes fogadtatás. Vidáman szorított a fogadáséra kivonult Főt. Béky Zoltán dr.: AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ELNYOMÁSÁRÓL Oktober lolyaman adta ki az Ameri kai Magyar Szö­vetség memorandumait, és a megszerzett dokumentum 1 : 1 és tanúvallomásokat az erdélyi magyarság elnyomó: , ■ Az anyagot az AMSz az Amerikai Erdélyi Szö\el-, :: is .</. Erdélyi Világszövetség segítségével állította össze. A in i-K; nagy hullámokat vert fel az amerikai politikai \t /elni- kén ben is. A Kongresszus sok tagja emlékezett meg róla a román kereskedelmi szerződés vitája folyamán. A könyv nemcsak a kongresszusi felszólalásokat tar­talmazza, hanem a kormánytól, az ENSz Emberi Jogok Bizottságától és az Egyházak Világtanácsátói kapuit vála­szokat is. A könyv kiadási költségeit Zölcsúk I ;!váii, n ni i­­ziliai Movimiento pro I ransilvania elnöke fedezte. A könyvet nemcsak az AMSz igazgatóinak, osztály egyesületi elnökeinek és lelkészeinek küldték meg hanem a magyar ügyek iránt jóindulatot tanúsító képviselőknek és szenátoroknak, az ENSz összes fődelegátusáimk. a lénia sabb keletközép-európai kutatóintézeteknek I Államokban, Kanadában és Nyugat-Európaban le,,,!)i>i a világsajtó legismertebb tudósítóinak és kommentátorai­nak is. Az AMSz-szal együttműködő amerikai, kanadai, euró­pai, délamerikai és ausztrál magyar és erdélyi szervezetek szintén kaptak a könyvből példányokat. A külügyminisztérium október 21-én vak. »!; ! í Helstoshi (D., N.J.) képviselő július 1 ! i levelei■ .um ’ ’ ; ő részletesen kifejtette az erdélyi magyarság emberi és pol­gárjainak csorbítását. A levélben említett ■ s sérelmezett I. , > ’ kapcsolatban a külügyminisztérium a romhíekezéséie álló bizonyító anyag hiányos igára utalt. Az Ü a ! .■ ái'nnitlt­­kár értesített! ez .Agylk-bÁ tPe. Iá ké: ■ : ■ • ? á á...\v.; a bukaresti amerikai nagykövetséget: helyi ti ko.-oít és a kérdésre vonatkozó további anyag és ivén vek megszer­zésé és kiértékelése után tegyen jélenlést. A ko’, . ; :.,i lérium ezek ismeretében tud csak h h ins I, \ó: I adni. Az illetékes államtitkár biztosította Henry Flebtos.ri képviselőt, hogy az amerikai kormány továbbra is az emberi jogok bajnoka marad, és nem fog egy kormány esetében sem visszariadni az emberi jogok csorbításának lelepzesétől. Az ENSz Emberi Jogok Bizottsága szent, mi.« i L! mán értesítette az AMSz-t, hogy a memorandumot, amelyet az országos elnök, ft. dr. Béky Zoltán tb. püspök. Eszenyi László alelnök s a külügyi bizottság elnöke és dr. Száz Zoltán igazgató és külügyi tanácsadó állítottak össze, és amelyet az országos elnök személyesen adott ál .Géniben: a megállapított eljárás szerint tárgyalják, Az -.AMSz: siiio£ini lógja a válasz mielőbbi megadását. , j kínai előkelőségekkel és külföldi diplomatákkal közel, mi­előtt Teng társaságában a lefüggönyözött gépköröké, szállt, amelyen 100 gépkocsiból álló karaván élén s/áII.tsáiio,.vo­nult. Az út mentén <— a városon kívül >—< sgnki sem .volt látható, a mezőgazdasági munkások és az öntöző művek alkalmazottai csak messziről nézték a karaván elvonulását, a város utcáin azonban háromszoros sorokban várták a kék, vagy szürke tűzdelt kabátokba öltözött kínaiak ezrei. A tu­dósítások mind hangsúlyozzák, hogy Ford fogadtatása sok­kal melegebb volt, mint bárom évvel ezelőtt Nixoné. Ford elnök és kísérete négy napot töltött Kínában, ahova az alaskai Anchorage-en és Tokyon keresztül 15 órás repülőútat tett meg. Haza Indonézián, a Fülup-szigeteken és Hawaiin át jött. AZ ENGEDÉKENYSÉG EREDMÉNYE Az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval szemben alkalmazott engedékenységi (detente) politikáját egyre többen kifogásolják. Legutóbb a tartalékos tisztek társasá­gának (a Reserve Officers Association nek) obiéi tagozata foglalt állást ellene Columbusban megtartott állami ülésén. A tagozat tisztségviselői és 25 fiókjának elnökei egyhan­gúan elítélték a detente politikáját, mert az mindin kább gyengíti az amerikai fegyveres erőket. McDowel Frank co- Iumbusi tartalékos ezredes megállapítása szerint az Egye­sült Államok szempontjából a detente eddig még seimuiléle előnyt sem biztosított. A tárgyalásokat mi állandóan újabb kedvezmények adásával fejezzük be( egyre gyengébbek le­szünk, míg a szovjetoroszok erősebbekké’ válnak. A tárgyaló asztaloknál egyetlen lövés nélkül sorra csatákat vésziünk. A detente politikájával szemben történt állásfoglalást, amelyet az ohiói tartalékos tisztek szervezete égyhangú ha­tározattal tett magáévá, felterjesztik a tartalékos tisztek tár­saságának országos szervezetéhez, hogy az 1977 februárjá­ban összeülő országos értekezletén' Washingtonban hasonló határozatot hozzon,

Next

/
Thumbnails
Contents