Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-11-27 / 46. szám

4. oldal:.

AZ ÜJSAG

1975. NOVEMBER 27.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR

NYELV ÉS IRODALOM

1825-től 1925-ig

Folytatás —>

ARANY JÁNOS

ELBESZÉLŐ KÖLTEMÉNYEI

* * *

Arany János érdeklődését a Toldi mondán kívül még a hun-magyar mondakor keltette fel, amelyet a magyarság naív nemzeti eposzának tekintett. Költői feldolgozásához nagy gonddal gyűjtötte össze a magyar ősidőkre vonatkozó adatokat, amelyeket a népmondai elemekkel együtt ugyancsak trilógiában (hármas hőskölteményben) akart művészi alakba önteni. A hun-trilógia egyes részein egész haláláig dolgozgatott, ennek ellenére csak az első résszel készült el, amelyet 1864-ben Buda halála címmel ki is adott.

A Buda halála meseszövésében Priscos r hót or közléseire és a magyar krónikák elbeszéléseire épül fel. Magva ennek is a testvérviszály, minta I oldi -é. Buda, amikora hunok királya lesz, megosztja hatálmát öccsével, a nála sokkal tehetségesebb Etele (Attila) királyfival. A viszályt kettő jük között a szósz Detre indítja el, aztán a két leleség. Gyöngyvér és Ildikó ellentéte szítja. Buda hatalmi féltékenységében ellopatja az Etele birtokában lévő Isten kard ját”, amelyet az még gyermekkorában talált meg a legelőn. E miatt Etele.rettentő haragra gerjed, bátyját megöli, népét pedig romlásba kergeti.

Arany a Buda .halála -ban mellőzi az eposzok hagyományos szerkezetét; a harci és egyéb jeleneteket, valamint a két főhős végzetes összeütközését lélektani alapon és természetes úton fejleszti ki, amihez viszont a magyar nép hitét, jellemét, életmódját veszi mintául. Előadásmódja régies, nyelvezete népies. Szemléltetésére érdemes néhány versszakot idézni:

Ébredj, deli hajnal, te rózsa özönlő!

Már lengeti leplét hűs reggeli szellő;

Ébredj puha fészked melegén, pacsirta!

Már tetszik az égen hajnal előpírja.

Támadj, koronás nap, már zeng neked a dal;

Serkenj, hadi kürtszó, költs sereget zajjal!

Fuvalom, hajnal, kiirt, pacsirta, had és nap.

Ébredjetek mind, mind! Etele, ím, gyorsabb.

Etele, mint harcra, készüle serényen,

Előre a munkát szóin jazz ji keményen;

Nincs dolog őneki, hogy kicsibe venné;

Így változik a nagy előtte kicsinné.

Most is legelébb jár; intézi a serget.

Szólítja nevenkint, fed, zaboláz, sürget.

Tudja nevét minden hadi emberének:

Az ő szeme a rend, az ő szava lélek.

* * *

Arany két másik nagyobb költői elbeszélése korábban jelent meg. A "Murány ostroma ’, amely 1847-ben készült el és négy szakaszból áll, 1848-ban került kiadásra először Pesten. A 15 énekből álló "Katalin” t 1850-ben adta ki. Mindkettőnél jóval jelentősebb azonban három komikus eposza, “Az elveszett alkotmány’ , amely 1845-hen nyerte meg a Kisfaludy-Társaság pályázatának első díját, gz 1852- ben megjelent “Nagyidai cigányok" és a szertelen "Bolond

Istók A, „

“Az elveszett alkotmány” tulajdonképpen stílusparódia”, nyílt lázadás a hősi eposz hagyományai ellen, de mivel maró gúnnyal állítja pellengérre a megyei élet fonákságait, a politikai jelszavak ellentmondásait s a választási visszaéléseket, egyúttal társadalmi és politikai szatíra is.

A "Nagyidai cigányok komikus hangja egészen más természetű, mint “Az elveszett alkotmány ’-é. A szabadságharc elbukása után a költő keserűségét, sok csalódását juttatja kifejezésre, a szabadságharc vezetőinek tévedéseit és hibáit ostorozza.

A Bolond Istók humorának alapja az. élet visszásságainak átérzése. Kalandos történettel kezdődik, aztán a költő ifjúkori emlékein borong el.

Kisebb elbeszélő költeményei közül ‘A bajusz , a humoros "Jóka ördöge", “A fülemile”, Az első lopás , amely tanító szándékkal íródott, a népmesét feldolgozó Ró~sai és Ibolya", a néplegendát elbeszélő "Szent László” és "Szent László füve", továbbá a víg legenda kitűnő példája, A hegedű" emelkedik ki. itt kell megemlítenünk a hun-magyar eredet-monda utolérhetetlen művészi feldolgozását, a Rege a csodaszarvasról -t is.

A FÜLEMILE

Hajdanában, amikor még így beszéli a magyár emger:

Ha per, úgymond, hadd legyen per!

(A mi nem volt épen oly rég) —

Valahol a Tiszaháton

Élt egy gazda: Pál barátom,

S Péter, annak tőszomszédja: Rólok szól e rövid példa.

Péter és Pál (tudjuk) nyárban Összeférnek a naptárban. , Könnyű nekik ott szerényen Megárulni egy gyékényen: Hanem a mi Péter-Pálunk Háza körül mást találunk: Zenebonát, örök pátvart.

Majd felfordítják az udvart; Rossz szomszédság: török átok,

S ők nem igen jó barátok.

Ha a Pál kéménye füstöl,

Péter attól mindgyár tiiszköl; Ellenben a Péter tyúkja Ha kapargál,

A szegény Pál

LIáza falát majd kirúgja;

Ebből aztán lesz hadd-él-hadd, Mely a kert alá is elhat!

Ez sem enged, az se hagyja,

S a két ház, kicsinye, nagyja Összehorgolnak keményen; Mint kutyájuk a sövényen Innen és túl összeugat S eszi mérgében a lyukat.

De hogy a dologra térjek, Ember emlékezet óta Állott egy magas diófa Díszéül a Pál kertjének.

A szomszédba nyúlt egy ága. Melyet Péter, minthogy róla A dió is odahulla,

Bölcsen eltűrt, le nem vága. Történt pedig egy vasárnap. Hogy a fentírt fülemile Ép a közös galyra üle.

Azt szemelvén ki oltárnak, Honnan Istent jókor reggel Magasztalja szép énekkel: Megköszönve a napot.

Melyre. ím. felvirradott,

A sugárt és harmatot,

A szellőt és illatot;

A fát, melynek lombja zöld,

A fészket, hol párja költ,

Az örömet, mely teli

Szívecskéjét elteli;

Szóval, ami benne él S mit körében lát, szemlél.

Azt a pompát, fényt és szint, Mely dicsőség Semmi kétség ö érte Jött létre,

Csupán ő érette, mind!

Ela nnyira, hogy Pál gazda,

Ki gyönyörrel ott hallgatta, így kiáltott örömében:

' Istenem uram,

Beli szépen

Fütyül ez az én madaram!“

Kende bizony, az árnyéka Mert olyat mondok, hogy

még a . . . ’

Hangzik álal a sövényen Égy goromba szó keményen.

I lát kié — pattogja Pál —' Mikor az én fámra száll?

De az én portámon zengett: líogv illetné a fiitly kendet! P;íl nem hagyja: ölet uccse! Péter ordít: ő meg úgy se! Többrül többre, szórni szóra, Májd szitokra, majd karóra. Majd mogorván Átugorván

Ölre mennek, hajba kapnak; Örömére a szent napnak Egymást ugyan vérbe-fagyba, - Hanem a /üst mégsem hagyva.

Pál azonban bosszút forrni,

És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót bécsit,

S melyet a vérszenny tanúsít,

A bániaknál előadja.

Jogát, úgymond, ő nem hagyja, Inkább fölmegy rt királyig Térden csúszva: de a füttyöt. Mely az. ős diódáiul jött.

Nem engedi, nem, halálig. Nyomatékül egv tallért dob Az igazság mérlegébe,

Mit a hí ró csúsztat a jobh Oldalon levő zsebébe.

Pétert sem hagyó pihenni A nagy ártatlan igazság:

Nem rest a biróhoz menni. Hogv panaszát meghallgassák, így s úgv történt. — elbeszéli, Övé a fütty, ő azt véli.

Nincs vármegye.

Ki elvegye,

Nincs törvény,, nem lehet per. Hisz azt látja Isten, ember! De hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegből sokat elvesz Es a joghoz egy tallért tesz, Mely is a bírói zsebben Hal felől a szív iránt Meghúzódik a legszebben.

Fehlende a kívánt Nap amely a vitát eldöntse. Hogy a fülemile pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a bírót most cserben 1 lagyja minden tudománya, És ámbátor Két prókátor

Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyről.

Madárfüttyről,

Mit sem tud a cotpus juris; Mígnem a bíró haraggal Ráütvén a kél zsebére I !rámutatván a két félre,

I örvényt monda e szava kkal A szegény fülemilére:

I lallja kendtek! *

Se ide nem, se oda nem Fütyül a madárka, hanem ( lob!) felől ül) nekem fütyül. (Bal felől üt) s nekem fütyül; Elmehetnek.

Milyen szép dolog, hogy mar ma Nem történik ilyes lárma.

Össze a szomszéd se zördijl,

A rokonság Csupa jóság.

Ma gyár ember fél a pörtül. Nincsen osztály, nincs egyesség I logy szép szóval meg ne essék. A testvérek Összeférnek,

Felebarát Mind jó barát:

Semmiségért megpörölni,

Vagy megenni, vagy megölni Egymást korántsem akarja.

De hol is akadna ügyvéd.

Ki a fillemile füttyét Mai napság felvállalja!?

SZENT LÁSZLÓ

I .egenda

Mondja Lajos, a nagy király: Eredj szolgám, Laczli Endre, Küldj parancsot, mint a villám, Köss nehéz szablyát övedre:

A tatártól nagy veszélyben Forog Moldva, ez a véghely:

A tatárra veled menjen Tíz ezernyi lófő székely.

Kél Budáról Laczfi Endre,

Veszi útját Nagy-Váradnak; Kölestermő Kunsá’g földén Jó csatlóst áthaladnak;

Várad kövecses utcáin Lovuk acél körme csattog. Messze fénylik a sok fegyver, Messze dong a föld alattok.

Hallja László a templomban Kőrösvíznek partja mellett; Visszatér szemébe a fény, Kebelébe a lehellet:

Koporsója kőfedelét Nyomja szinte három század: Ideje már egy kevéssé Szellőztetni a szűk házat.

Köti ka rdját tüszőjére S fogja a nagy csatabárdot. Mellyel egykor napkeletén A pogánynak annyit ártott;

FéIrebi 11ent koronáját Halántékin igazítja:

— Éjféltájban lehetett már, —A vasajtói feltaszítja.

fis megindul, ki a térre.

És irányát vészi jobbra.

Hol 'magasan felsőiétIik Érebül öntött lovagszobra:

J óvóiról megérzi a mén, lombok nverít, úgv köszönti:

'-1 egrózkódik a nagy ércló S érclovagját földre dönti.

I larci vágytól féke habzik.

Kapál,1 nyinóg, lángot fávalI; László a nyeregbe zörren S jelt ad éles sakantyúval; Messze a magas talapról.

A kőlábról messze szöktet;

I legyen völgyön viszi a lé»

A már rég elköltözöttet.

Egy ugrás a Kálvária És kilenc a Királyhágó;

Hallja körme csattogását A vad székely és a csángó:

Ám a lovat és lovagját Élő ember nem láthatja. Csodálatos, — de csőt Iákat Szid az Isten akaratja. —

Húrom teljes álló'napig Vívott a pogánnyal Lacfi;

Nem hiányzott a székely szív.

De kevés a székelv liarcfi.

Míg a tatár — több mint polyva, Vagv mint a puszták fövénye — Sivalkodik, nyilát szórja. Besötétül a nap fénye.

Már a székely alig győzi.

Már veszélyben a nagy zászló. De fölharsog a kiáltás:

Uram Isten és Szent László! Mint oroszlán, ví a székely. Megszorítva, nem megtörve . . . Most a bércen láthatatlan Csattog a nagy ércló körme.

Ide, ide, jó vitézek!

Gyűjti népét Lacfi Endre;

Hát egyszer csak vad futással Bomlik a pogányság rende; Nagy tolongásnak miatta Szinte már a föld iS rendül;

Sok megállván, mint egy bálvány Leragad a félelemtül.

Sokat elüt gyors futtában A renixlő kurta csákány:

Sok ki sem mozdul helyéből. Maga rab lesz, lova zsákmány. Foglyul esett a vezér is.

Atlamos, de gyalázatja (Nehéz sebben vére elfoly) Életét meg nem válthatja.

Fel Budára Lacfi Endre Számos hadi foglyot indít; Annyi préda, annyi zászló Ritka helyen esik, mint itt. Rabkötélen a talárság Félelemtül még mind reszket.

És vezeklik és óhajtja Fölvenni a szent keresztet.

Hogy elértek Nagy-Váraddá,

— Vala épen László napja — Keresztvízre áll a vad faj,

Lacfi lévén keresztapja. Összegyűl a tenger néző Hinni a csodába, melyet Egy elaggott, sírba hajlott Ősz tatárnak nyelve hirdet:

"Nem a székely, nem is Lacfi, Kit Isten soká megtartson: Hanem az a: László! László!

A győzött le minket harcon: .

A hívásra ő jelent meg.

Vállal magas-b mindeneknél. Sem az előtt, sem azóta Nem láttuk azt a seregnél.

Nagy lövőn ült a nagy férfi. Arca rettentő, felséges;

Korona volt a fejében Sár-aranyból, kővel ékes; lobi» kezében, mint a villám. Forgolódott csatabárdja:

Nincs halandó, földi gyarló Féreg, aki azt bevárja.

Mert nem volt az földi ember, Egy azokból, kik most élnek: Feje fölött szűz alakja Látszott ékes nő személynek: Koronája napsugá rból;

Oly tündöklő, oly világos! ■— Monda a nép, az Szent »László, És a Szűz. a Boldogságos.

S az öreg tatár beszédéi. Noha kétség nincs felőle. Bizonyító a templomnak Egy nem szavajátszó őre: Hogy három nap a sírboltban Lászlót hiába kereste;

Negyed napra átizzadva Találtatott boldog teste.

REGE A CSODASZARVASRÓL

Száll a madár ágrul ágra.

Száll az ének szájrul szájra.

Fű kizöldül ó sírhanlon.

Bajnok ébred hősi lanton.

Vadat űzni fel füvének Hős fiai szép Enéhnek,

1 lunor s Magyar, két dalia.

Kél egylestvér, Ménről fia.

Öl ven-ötven jó leventét Kiszemeltek, hogy követnék;

Mint valamely véres hadra. Fegyverkeztek könnyű vadra.

Vad előttük vérbe fekszik, öz vagy szarvas nem menekszik: Elejtették már a hímet — Üldözik a szarvas -gímet.

Gím után ők egyre törnek Puszta martján sós tengernek. Hol a farkas; hol a medve Sohasem járt, eltévedne.

De a párduc, vad oroszlán Végig üvölt a nagy pusztán, Sárga tigris ott kölykezik,

Fiat eszi, ha éhezik.

Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek:

Zengő madár ágrul ágra,

Zengő ének szájrul-szájra.

Már a nap is, lemenőben.

Tüzet rakott "a felhőben;

Ök a szarvast egyre űzik. »—

All conyatkor, ím. eltűnik.

Értek vala éjszakára Kar vizének a partjára; Folyóvíznek partja mellett Paripájok jól legelhet.

Monda I lunor: itt leszálljunk. Megitassunk, meg is háljunk: Monda Magyar: virradattal Visszatérjünk a csapattal. —

Haj, vitézek, haj, leventék! Micsoda föld ez a vidék,

Hogy itt a nap száll keletre? Nem, mint máshol, naplementre?

Szólt egy bajnok: én úgy nézem. Hogy lement az déli részen. Szólt egy másik: nem gondolnám: Olt vöröslik éjszak ormán.

Folyam parton ők leszálltak. Megitattak, meg is háltak.

Hogy majd reggel, virradattal Hazatérnek a csapattal.

Szellő támad hűs hajnalra, Bíborodik az ég alja;

Hát a szarvas nagy-merészen Ott szökdécsel, túl a vízen.

Száll a madár, száll az ének Kél fiáról szép Enéhnek;

Zengő madár ágrul ágra.

Zengő ének szájrul szájra.

Nosza rajta, gyors legények! Érjük utói azt a gímet.

És — akarva, akaratlan —

Űzik ismét szakadatlan.

Kur folyót ők átalúszlák.

Még vadabbak olt a puszták. Ember ottan egy fűszálat,

Egy csöpp vizet nem találhat.

A föld háza fölomolván.

Sziksói izzad csupasz ormán. Forrás vize nem iható.

Kénköves bűzt lehel a tó.

Forrás keble olajt buzog:

Itt is. ott is égnek azok.

Mint sok őrtűz, setét éjjel.

I .óbban a láng szerteszéllyel.

Minden este bánva bánják,

I logy e vadat mér kívánják.

Mért is űzik egvre, nyomba, Tévelyítő bús vadonba.

Mégis, mégis, ha reggel lelt,

A gímszarvast űzni kellett.

Mint tövisét szél játéka.

Mint madarat az árnyéka.

Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek;

Zengő madár ágrul ágra,'

Zengő ének. szájrul szájra.

Vadont s a Dont ők felverik AMeóti kis tengerig; Siippedékes mély tavaknak Szigetért^ ők behatnak.

Olt a szarvas, mini a pára — Köd előtte, köd utána —

Míg az ember széjjelnézne: Szemük elől elenyésze.

Hóba, hóba. hol van a vad?... Egy kiáltja: ihori szalad!

Más kiállja: itt van. itten!

A harmadik: sehol sincsen!

Minden zugot megüldöznek, Minden bokrot átaldöfnek;

Gyík Iia rezzen. fújd ha re hben: De a gímvad nincs ezekben.

Szóin Magyar: hej. ki tudja, Merre van a hazánk útja?

Kerek az. ég mindenfelé .— Anyám, anyám, meghalsz belé!

Szóla I lunor: itt maradjunk! lányát verjünk: itthon vagyunk; Selyem a fű, édes a víz, l a odúból csöpög a méz.

Kék folyam ad fényes halat, Vcghenyő vad ízes falat,

Teszes az. íj, sebes a nyíl. Harckalandon zsákmány a díj.

Száll a madár, száll az ének Kél fiáról szép Enéhnek;

Zengő madár ágrul ágra,

Zengő ének szájrul szájra,

I logy elunlak otthon» ülni,

I falat csalni, őzet űzni:

Új kalandra, szebb csatára Ereszkedtek a pusztára.

Puszta földön, sík fényárén Zene hallik, sötét éjen,

Zene. síp. dob mély vadonban Mintha égből, mint álomban.

Tündér lyányok ottan laknak,

I áriról ropnak, úgy mulatnak. Szőve ködből sátoruk van,

I Jgy mulatnak sátorukban.

Férfi egy sincs közelébe’;

De a löldi lányok szépe:

Lyányai Belárnak, Dúlnak.

1 iindérséget ott tanúinak.

I )úl királyé legszebb kettő.

Agg Béláié tizenkettő; összesen mind: száz meg kettő A tündérré válni kezdő.

Kemény próba: férfit ölni.

Kilenc ifjat megbűvölni. Szerelemre csalogatni,

Szerelem tői szűz maradni.

így tanulnak tündérséget, Szívszaknsztó mesterséget;

Mind en éjjel számot adnak,

S minden éjjel úgy vigadnak.

Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek;

Zengő madár ágrul ágra.

Zengő ének szájrul szájra.

I lang után ők, szembe széllel, Fény után ők, födve éjjel. Mennek óvást, mennek árnyon; Ki lepét fog. lopva járjon.

Monda Magyar: ez a síp-hang. Bátya, bennem végig csikland: Monda Hunor: vérem hajtja Szüzek árnya-fordulatja.

I laj vitézek, haj elébe!

Kiki egyet az ölébe!

Vigyük haza asszonyunkat; Fújja felszél a nyomunkat.

Sarkantyúba lovat vesznek. Kantárszárat megeresztnek;

A leányság bent a körbe’ — Mind a körbe’, sok az ölbe .

Nagy sikoltás erre támad.

Futna széjjel a leányhad;

Elöl tűzbe, hátul vízbe, Mindenkép jut férfi kézbe.

I iindér lyányok ott eltűntek, Szárnyok lévén elrepültek;

De a többi hova legyen?

Földbe bújjon, elsüllyedjen? . . .

Abból immár nincsen semmi: Szűzi daccal tündér lenni; Vágtat a ló. és a pusztán Nagy üres éj hallgat oztán.

Száll a madár, száll az ének Két fiáról szép Enéhnek;

Zengő madár ágrul ágra.

Zengő ének szájrul szájra.

Dúl leónyi, a legszebbek. Hunőr, Magyar nője lettek:

S a leventék, épen százan. Megosztoztak mind a százon.

Büszke lyányok ott idővel Megbékéltek asszony fővel;

I laza többé nem készültek: Engesztelni fiat szü Itek.

ló szigetje édes honná.

Sátoruk lön szép otthonná, AgQk áldott nyugalommá: Nincs egyéb, mi őkej vonná.

Fiat szültek hősi nemre.

Szép leányt is szerelemre;

Dali törzsnek ifjú ágot,

Maguk I íelyelt szűz virágot.

I fős fiákból kelten ketten.

Két Vezéré kétszer-ketten,

Feje lön mind egy-egy nemnek Száznyolc ágra ezek mennek.

Hunor ága hun fajt nemzett; Ma gyáré a magyar nemzet; Szapomsúg Ion temérdek:

A szigetben nem is fértek.

Szittya földet elözönlék,

Déd királynak dérs örökjét: »■ És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra.

— Folytatjuk i—

A SAJTÓM .APR A ADAKOZTAK:

Gróf, Alex, West Branch, Ml. $5.00

Kapuvári, Antal, North Olmsted, Ol l. $5,00

Hálásan köszönjük a megértő támogatást.

A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA...

SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOITJABAN.. '.

Göre G ábor: Kätsa (8-cadik eresztés) 1.00

Harcunk — 1920 1913 r- képek 11.00

Jaszovszky József dr.: Quo vadis Mali Gar? 2.50

Katona József: fiánk bán (Kötve) 1.25

Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75

Kossányi József : Végtelen út (vászonkötésben) 5.00

Kővári Károly S.J.: A lurzovkai jelenések 1.25

Magyarország politikai térképe 1.00

Magyarország begy- és vízrajzi térképe 1.00

Márai Sándor: Föld, föld 8.00

Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.50 Mindszenty: Fin lék irataim 15.00

Mindszenty-látogatás emlék albuma 16.00

Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A magyarság

története 12.00

Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és

irodalom 1825-ig 12.00

Színes levelezőlapok:

Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Árpádházi Szent Erzsébet, Széchenyi István, Szent István szobra, Mindszenty bíboros, Szent Korona, Szent Jobb,

Szent Jobb az. ereklyelartóban, Deák Ferenc.

Darabja 10 cent.

Mindszenty József (színes lénykép) 0.20

I amáisi Áron: Ábel a rengetegben 2.00

Dr. I óth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 5.50

Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25

Vasz ary Gábor: A nő a pokoliján is úr 7.00

Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 7.00

Vaszary Gábor: () 7.00

Vaszary János, A macska felugrott az asztalra 7.00

Wass Albert: lávák könyve (meséskönyv) 1.50

Wiliam Kótai: Máriának, Jézus anyjának

élete (Kötve) 7.00

VALLAS ÉS ÉLET KIADVÁNYOK

Kővári Károly S.J. (6765 State Rd. Parma, Ohio 44134| rádióelőadásaiból. Megrendelhetők a szerzőnél.

Test és l.élek I. I áplálkozás 288 old. papírkötésben $5.00 Test és Lélek i-* 2- Lélektan 546 old. papírkötésben 5.00

Test és lélek ,— 5. Lelkiélet 526 old. papírkötésben 5.0(1

Valló s és Llel . előfizetés tíz füzetre 5.00

Lelkiéletünk »—L kezdők (240 oldal) 3.00

Jézusról:

Jézus Szíve ,— 1. Jelenések, 2. Gyakorlatok,

3. Körlevél $1.50

Krisztus üzenete a világnak (Szeretetszózat 1.) .50

így szenvedtem! ’ (Szeretetszózat »— 2.) .50

'Kövess Engem!’ (Jézus szenvedése Baij M. C.

szerint) 1.0C*

Urunk kínszenvedése (Emmerich Katalin szerint) .50 A legnagyobb ígéret (Az üdvösség biztosítása) ,10

Szentlélekről és erényekről:

A Szentlélek korszaka 1. Új pünkösd, 2. Ajándékok

3. Közösségek, 4. Püspöki bizottság nyilatkozata) 1.60 A karizmatikus megújulásról (A nyilatkozat külön) .10

A Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya műve) .50

Boldogok a tisztasz,ívűek! (F iatalok oktatása) .50

A Szenvedő Egyház (Látomások a tisztítóhelyről) .50

Máriáról és követőiről:

A tökéletes Mária-lisztelet (M. Sz. Lajos felajánlása) .50 íme a te Anyád! (Amerikai püspökök körlevele) .50 VI. Pál körlevele a Mária-tiszteletrőí ^ .50

Én vagyok a Szegények Szüze (Beauraing és Banneux) .25 Mária Szíve (Fatima és egyéb jelenések) .50

A Szeplőtelen Lovagja (Boldog Kolbe Maximilián) .50

Sátánról és bűnökről:

A Sátán hatalma 1. Támadásai, 2. Legyőzése,

3. Kiűzése 1.50

Az Antikrisztus (Eljövetelének jelei) .50

Világkatasztrófák (Amelyek megismétlődhetnek) .50

Égbekiáltó bűn! (Magzatgyilkosság. Színes képekkel) .50 Ismertető a megjelent füzete kröl . 10

Öt-nyolc füzet egybekelése papírkötésben .50

Csomagolási és postaköltség öt dolláron alóli

rendelésnél .50

~ ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE H RENDELÉS

KÁRPÁT Publishing Co P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101

Megrendelem az alábbi könlyveket:

A csekket mellékelem.

Név: ........................................................................................................ ,

Utca: .....................................................................................

Város: ....

Állam:...................

Zip coda: .......v

%