Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)
1975-11-27 / 46. szám
'19.75. NOVEMBER 27. ÄZ ÜJSÄG 5. ÖEDAE AZ EURÓPAI RABNEMZETEK ÖSSZEFOGÁSA STRASSBURGBAN — S ZOLZSENYICIN LEVELE — A helsinki koníerencia —- semmitmondó zárónyilatkozata minden üressége ellenére, vagy talán éppen ennek folytán i— valami pozitívumot eredményezett: a társemigrációk szervezetei szorosabban összezárkóztak, mint annak előtte. Az aláírások még meg sem száradhattak a harmincezer szavas záróokmány alatt, amikor a vasfüggöny mögött Ieigázott népek Európa szabad felében levő exil-szervezeteinek bolgár, cseh-szlovák, észt, jugoszláv, lengyel, lett, litván, magyar, orosz és román nemzetiségű képviselői közel 100-an közös konferenciát hirdettek meg Helsinki tanulságainak levonására és további együttes akciók koordinálására. A kon ferenda megrendezésének eredeti terve az ún. Groupe de Paris , vagyis a párizsi csoportban és az Európatanácsnál megfigyelői minőségben szereplő rabnemzetek grémiumában merült fel, amelyet az Európai Szabad Magyar Kongresszus is azonnal felkarolt s így a magyarok is e konferencia alapi tó tagjai között vettek részt. Az Európai Rabnemzetek értekezletét azután az Európatanács 27. ülésszakának idején Strassburgban rendezték meg, október 3-tól 5-ig, amelynek ezen a réven szinte váratlan sajtóvisszhangja volt az Európatanácshoz akkreditált sajtóképviselőkön keresztül. Az összejövetelt még jobban felértékelte Szolzsenyicin Nobel-díj&s orosz író üzenete a konferenciához, amelynek fontos elvi jelentőséget tulajdonított. Kijelentette, hogy a közép- és keleteurópai népek szellemi egysége ennek a földrésznek talán utolsó reménysége. Nyugatnak vakságot, elbizakodottságot veteti a szemére, majd hangsúlyozta, bogy a kommunizmus nem valamely pép találmánya, hanem az egész emberiség ráklenéje. Ezért igazságtalan — írja Szolzsenyicin — az * orosz és a "szovjet megjelölést szinonimának használni és a világkommunizmus bűntetteit kizárólag annak a népnek számlájára könyvelni, amely a legrégebben és a legtöbbet szenvedett és szenved a kommunista zsarnokságtól. A szovjet rendszer 60 millió halottjába került a Szovjetunió népeinek és áldozatainak, nem tekintve a felelőtlen hadvezetés okozta további 4 millió halottat. Az erőszak, az embertelenség mérhetetlen szenvedéseket okozott mindannyiunknak; ezért nem szabad többé egymás ellen erőszakot alkalmaznunk. Nekünk, hazátlanoknak nem szabad megfeledkeznünk az otthon maradottakról. akik megtalálják majd az erőt a világtörténelem menetének belolyásolására — fejezi be a Rabnemzetek Konferenciájához intézett szózatát Szolzsenyicin, az orosz emigráció legprominensebb alakja. Aki Szolzsenyicin üzenetét olvassa, annak feltűnik a jövő Oroszországa és vele együtt a szebb, szabadabb Európa képe. Ennek hatására jó volt tapasztalni a konferencián az életerős optimizmust, a józan realizmust, a főbb célkitűzésekben való teljes egyetértést, amely a beszédekből, előadásokból és hozzászólásokból áradt. A konferencia indulási alaphangját dr. Közi Horváth József, az ESzMK elnöke adta me: Kik vagyunk, mit akarunk? volt az első kérdés. A strassburgi konferencia résztvevői közül — mondta Közi-Horváth — a legtöbben annak idején a hitlerizmus ellen fordultak és ma hasonló okokból harcolnak a szovjet imperializmus és kommunizmus ellen. Ezen a téren együtt haladnak a konzervatívok, a szabadelvűek, keresztény demokraták, szociáldemokraták és egyéb felfogású mérsékelt elemek, akik irtóznak a szélsőségektől, a terrorizmustól. Közös célkitűzéseink közé tartoznak az emberi jogoknak és a népek önrendelkezési jogának kivívása, a pluralisztikus demokrácia megvalósítása hazánkban, a szociális haladás, a jóviszony valamennyi néppel és a jövőben felszabaduló országok békés integrálódcisa az egyesülő Európa kereteiben, amely vasfüggöny mögötti részei nélkül mindig csak csonka Európa marad. Dr. Közi Horváth József megállapításai osztatlan helyeslessel találkoztak és belevitték a konferencia légkörébe az együvétarlozás gondolatát, amely mindvégig zavartalanul érvényesült. A rabnerazetek értekezletének jelentőségét még jobban emelte a svájci Hofer professzor megjelenése, aki az Európatanács egyik jelentős —* a 1 anácsban tagsággal nem rendelkező európai népek — bizottságának elnöke. Hojer professzor a résztvevők helyeslése közepette kijelentette, hogy az Európatanács éberen ellenőrzi a helsinki határozatok valóságos végrehajtását, s erélyesen kifejezést adott egy igen aktuális elvnek: bármilyen országban az emberi jogok védelmére kelni nem jelenti annak az országnak a belügyeibe való beavatkozást. Hu ennek az elvnek érvényt lehet szerezni, és azt bele lehet írni a nemzetközi jog szabályai sorába, akkor Moszkva többé nem sáncolhatja el magát a benemavatkozás egyoldal ú hangoztatásával ugyanakkor, amikor kegyetlenül eltipor más népeket. A strassburgi konferencia egyik fénypontja az orosz Arkadij Sztolypin előadása volt a felszabadító mozgalmakról. Arra figyelmeztetett, hogy a hitleri rezsim alig két évvel bukásu előtt sokak számára győzhetetlennek, megdönt hetctlennek látszott. A szovjet rendszerben olyan éles ellentétek vannak, hogy megalapozott az a következtetés; Moszkva fel szabadulása lesz a kezdeti pontja és startlövése Budapest, Prága és Varsó felszabadulásának. Kidomborította, hogy a Kreml Helsinkiben kettős játékot űzött és azóta napról-napra tudatosan, nyíltan, szemérmetlenül megszegi a megegyezéseket. A szovjet propaganda nagyarányú veresége ennek folytán világszerte elkerülhetetelen. A strassburgi értekezlet a továbbiakig permanens konferencia marad, s annak szűkebb munkaközössége az ESzMK kezdeményezésére megalakulás alatt áll. Elejtették a beszivárgó gerillákat A libanoni határ közelében lévő Metulla városka környékén az éj leple alatt arab gerillák szivárogtak be Libanonból Izrael területére. Az izraeli katonai parancsnokság a vidéket azonnal körülzárta és zuhogó esőben átfésülte. A beszivárgott gerillák harc közben mind a négyen elestek. Az arab gerillák csak 200 yardnyira tudtak a határon túl el jutni. t MIT KIVAN A MAGYAR NEMZET ÉS A NÉMET NEMZET ROMÁNIÁBAN? A Magyar Felszabadító Bizottság elnöksége 1975. no\ember 22-én rendkívüli igazgatótanácsi ülést hívott össze Clevelandban. Az igazgatótanácsi ülés egyetlen tárgysorozati pontja a Frankfurter Allgemeine című nyugat-német napilapban megjelent romániai tudósítás volt. A tekintélyes, nyugat-német, független liberális lap tudósítása ezeket mondta: Szembeszállás a románosítással Német és magyar kisebbségek panaszt tesznek a diszkrimináció miatt. * K.A.O. Frankfurt. November 10. A romániai német és magyar kisebbségek vezetői felhívást intéztek a bukaresti kormányhoz, felszólítva: vessen véget a nem-román anyanyelvű kisebbségekkel szemben folytatott indiszkriminációnak. A felhívásra minden bizonnyal a Helsinkiben aláírt európai biztonsági megegyezés adott indítást. A helsinki konferencián Románia a nemzeti függetlenség szószólójának tüntette fel magát. Most a román államtól azt követelik, hogy saját országában is tisztelje a nemzeti kisebbségek jogait. A kiváltványt kézzel másolják és így kering az egész országban. A kiáltvány ezt mondja: “A magyar nemzetiség és a német nemzetiség Romániában — két millió magyar és 600,000 német Erdélyben és a Bánságban — együtt Románia lakosságának 13 százaléka, szembeveti magát a közélet minden terén megmutatkozó megkülönböztetésekkel. Azt kívánják, hogy államuk kisebbségeinek jogait korrekt módon garantálja. 1. Szabadságot anyanyélvük használatában, különösen az iskolá kbun és az állami igazgatásban. 2. Saját magyar és német közoktatásügyi autonómiát elemi iskoláktól fel a főiskolákig. 3. Egyenjogúságot a politikai, kulturális és tudományos élet minden területén (irodalom és sajtó, szabad kulturális kapcsolatok a külfölddel). 4. Adják vissza a kisajátított nemzeti kulturális javakat (múzeumokat, irattárakat) mielőtt azokat románosítanák. 5. Az alkotmány ismerje el a Nemzetiségek Szövetségét, mint a Romániában élő kisebbségek alkotmányos, szabadon választott képviseletét.' 6. Erdély küldöttsége kapjon helyet a UN-b en, hogy jogait ezzel biztosíthassa. Ezzel a követeléssel, hogy Romániában minden állampolgár emberi jogát biztosítsák, a nemzeti kisebbségek Romániában Európa biztonságához és békéjéhez kívánnak hozzjárulni! A Magyar Felszabadító Bizottság az erdélyi és bánsági magyarok és németek kiáltványát úgy tekinti, hogy az nemcsak az európai biztonság és béke hozzájárulását jelenti, hanem olyan bátor, bölcs és okos politikának a megszólalását, amelyre egész Európa, beleértve Nyugatot és Keletet, büszke lehet, nemcsak a magyar és a német nép. Elámulva és megilletődve s ez előtt a politikai bátorság, lelki erő és szellemi emelkedettség előtt meghajolva ismételjük el az erdélyi hat pontba foglalt követeléseket: anyanyelvi és iskolai szabadság, közoktatási autonómia, politikai, kulturális és tudományos egyenjogúság, szabad irodalom, szabad sajtó, szabad nemzetközi kapcsolatok, Erdély küldöttsége a UN-ben, Nemzetiségek Szövetsége, mint alkotmányos képviselet és annak szabad megválasztása. Helsinki után ez az első megmozdulás, amely a béke és biztonság emberi és nemzeti jogait követeli. Nem vitás azonban, hogy ezzel az erdélyi és bánsági magyarok és németek kockázatos helyzetbe kerültek és veszélynek tették ki magukat. Ezért a Magyar Felszabadító Bizottság a Frankfurter Allgemeine híradásának a közlésével kéri minden szabadíöldi magyar szervezettől, testülettől, sajtóorgánumtól, rádióállomástól, de minden magyar embertől, hogy riadjunk lel, védjük meg ezt a szellemi szabadságmozgalmat és elsősorban védjük azokat a magyar és német nemzeti vezetőket Romániában, akik politikai bátorságukról, lelki erejükről és szellemi emelkedettségükről ilyen messzefénylő tanúságot tettek, amikor népükért felálltak. Magyar szeretettel és köszöntéssel 1973. november 22. Magyar Felszabadító Bizottság: Eszterhás István, elnök, Sirchich László, alelnök, Dr. Lelbach Antal, alelnök, Lőte Lajos, alelnök. I j Decemberre angolul is megjelenik emigrációs irodal! műnk legnagyobb könyvsikerének, Gábor Áron “Szibé! riai I rilógiá -jának összevont kiadása, az ! EAST OF MAN I Ajándékozzuk karácsonyra magyarul már nem olvasó j hozzátartozóinknak, angol barátainknak, ismerőseink- i nek a “Polgár” megrendítő drámáját. j A 400 oldalas kötet ára vászonkötésben, színes művészi 1 borítóval 12,80 US $. Megrendelhető a vételár és a í j portó (Észak-Amerikában 0.60 $, tengerentúlra 1.20 $) j | előzetes beküldésével: Weller Publishing, 412 Bloor j j Street W., Toronto MSS lX5 Ont. Canada; vagy f j Dr. Áron Gábor, P.O. Box 161, Post Office Station j j B , Buffalo, N.Y. J4207 USA; és Dr. Áron Gábor, j j D-8000 München 40, Akademiestr. 15, West Ger- { ! many, Europe. j ]_____;_________________________ ^ I ÖKUMENIKUS MINDSZENTY-EST NEW YORKBAN November I-én, a new yorki Magyar Házban tartotta az Amerikai Magyar Könyvtár és I örlénelmi I ársulat első Ökuménikus Mindszenty-estjét. Mindenekelőtt a new-yorki Szent István r.k. egyházközség A Hit Hangja néven ismert ének-együttese adott elő három régi egyházi művet Vállay Gyula vezényletével. A műveket Harkay Róbert világi elnök ismertette angol és magyar nyelven. Utána dr. Szent-lványi Sándor unitárius püspöki vikárius a T ársulat elnöke mondott el néhány epizódot a bíboros-hercegprímással való találkozásaiból, majd az est előadóit mutatta be. Legelőször Msgr. Eugene Clark, a new-yorki r.k. érseki kerület sajtó-osztályának igazgatója, akit Terence Coon bíborosérsek személyes képviseletével bízott meg, beszelt nagy meghatódottsággal Mindszenty József bíboros hercegprímás amerikai látogatásainak jelentősegéről. Utána dr. Donald Szánthó Harrington, az unitárius Community Church lelkésze és a Szabadelvű Párt new-yorki elnöke következett, aki felesége (aki szintén lelszentell lelkész) leánynevét (Szánthó) is felvette saját nevébe házasságuk huszadik évfordulóján, hogy ezzel is hangsúlyozza az otthoni magyarok támogatására folytatott közös munkájukat. Msgr. dr. .Henkey Károly, a montreali Loyola egyetem tanára, és a Máltai Lovagrend külföldre került magyar csoportjának konventuális káplánja, érseki tanácsos, olvasta fel ezután magyar nyelvű, irodalmi magasságokra emelkedett emlékezését a magyar bíborosról. Itt az elnök megszakította a felszólalók sorát, bogy a levél útján kifejezett üdvözleteket ismertesse. Ezek között különös meghatódottsággal olvasta fel dr. Márk Béla AI- bertnek, a rendező I ársulat és a Magyar Ház létrejöttében és munkájában kitűnő szerepet vitt jogtanácsosának levelét, melyet coloradói betegágyából írt. “Egész életemben zsidó magyarnak és nem magyar zsidónak tekintettem magamat — írta, — “azaz zsidó hitű magyar embernek, aki a vallások közötti megértést szolgáltam mindig”. A hallgatóság hatalmas tapsvihara tanúsította, hogy sokan emlékeznek még Márk Béla önzetlen munkálkodására magyar ügyekben. Az elnök ugyancsak "bemutatta a bíboros hercegprímásról készített és a Társulatnak adományozott plakettet. Nt. Csordás Gábor, a 82. utcai magyar református egyház esperes lelkésze, mondta el most emlékeit a bíboros hercegprímás múlt évi látogatásáról, utána pedig az ugyancsak a 82. utcában lévő Szent István róm. kát. egyházközség lelkészei, ft. Patrick Morris és Siezák Imre szólaltak fel. A himnusz eléneklése után a szép számú hallgatóság azzal a tudattal oszlott szét, hogy az El ső Ökuménikus Mindszenty-Est bebizonyította, ha erre még szükség volt, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímás valóban él minden magyar ember szívében; felekezeti különbség nélkül. NÉPESSÉGI ADATOK A Statisztikai Hivatal legújabb kiadványa a nagyvárosi és nem-nagyvárosi népesség szociális és gazdasági jellegzetességeire vonatkozó adatokat közli 1974-re és 1970-re vonatkozóan. Érdemes belőle néhány adatot kiemelni. Az egyik adatból például megtudjuk, hogy az ország népességének 73%-a, hozzávetőlegesen 151 millió, nagyvárosban lakik. A nagyvárosi és nem-nagyvárosi lakosság jelenleg aránylagosan szaporodik, 1970 előtt azonban más volt a helyzet. A nagyvárosi lakosság száma jóval gyorsabban növekedett. 1970 óta a nagyvárosi központ népességének gyarapodása körüli jelül 2%-kal csökkent, a külvárosi lakosságé tovább tart. A központi városok lakossága főleg az 1 milliónál több lelket számláló nagyvárosok esetében apad. Annak ellenére, hogy a városok népességének száma 1970 és 1974 között csökkent, a 18 éven felüli lakosok lélekszámú változatlan maradt. A külvárosokban lakó leketék 1974-ben 550.00 fővel többen vannak, mint 1970-ben voltak, de arányszámuk 1960-hoz és 1970-hez hasonlóan most is körülbelül 5%nak felel meg. A nagyobb. 1 milliónál is több lelket számláló nagyvárosokban a feketék a lakosság 27%-át, a kisebb, I milliónál kevesebb lélekszámmal rendelkező nagyvárosokban a lakosság 17%-át teszik ki. 1974-ben az ország spanyol eredetű népességének 8! % -a lakott a nagyvárosok környékén. 1970 és 1974 között a központi városokból 7.7 m illió fehér költözött ki a külvárosokba, míg a külvárosokból 3.4 millió fehér költözött be a központi városokba. A kiköltözködő családok jövedelme több volt, mint a beköltözködőké. A központi városokban lakó családok közül 19%-nak, a külvárosokban lakók közül 10%-nak nő volt a családfője. A gyermekek ázáma az előbbi családokban 18 éven alul 25%, az utóbbiakban 10% volt. A felsorolt adatokból bárki könnyen levonhatja a következtetéseket és joggal vetheti fel azt a kérdést, amelyet az egyik hetilap tett fel: mi történik Amerikában? LIBANONBA KÜLFÖLDI FEGYVERSZÁLLITMÁNY ÉRKEZETT A Beiruttól északra 12 mérföldnyi távolságban lévő Junieh-öböl kikötőjébe hajón fegyverszállítmány érkezett a keresztény falanx párt harcosai részére. Az AP-ludósítás a hajórakomány küldőjét nem említi. A mohamedán vallású Karami Rashid miniszterelnök rendeletet adott a katonaságnak, hogy a fegyverszállítmány kirakását akadályozza meg. A mohamedánok azt állítják, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtását a keresztény Franjieh Suleiman elnök a keresztények irányítása alatt álló haderőn keresztül megakadályozta. Szerintük Franjieh elnöknek ez az intézkedése kétségtelenné tette, hogy a haderő keresztény-párti. Az elnök a vádra nem felelt, de egyelőre a haderő sem hajtotta végre a miniszterelnök rendelkezését. Karami miniszterelnök kijelentette, hogy amennyiben a hajórakományt el nem kobozzák. lemond állásáról. MEGSZABADULT . . . LAKE WALES, Fia. (AP) - Janie Nelson, 30 éves asszony, három gyermek anyja, szerdán délben hivatalában dolgozott, ahol titkárnő, több alkalmazottal együtt, amikor berontott Jasper Mines, 31 éves férfi, kezében egy machetevel (nagy spanyol kés) és kizavarta a szobából a többi alkalmazottat és Mrs. Nelsont foglyul ejtette. 15 órán át tartotta a nőt lógva, azzal ienyegetve meg, hogy előbb őt, azután önmagát megöli. Minest a Verő Beach, Indian River Country-i hatóságok gyilkossággal vádolják, mert van-jában, amely egy árokba fordult, megtalálták a 20 éves Marie L. Hartnol meztelen tetemét. A nőt machettel gyilkolták meg. Mrs. Nelson nem vesztette el hidegvérét és jó szóval csendesítette le támadóját. A rendőrség emberei, valamint egyházi és hatósági emberek igyekeztek Minest megadásra bírni, de ő, aki magát “divine terrorist -nak nevezte, megkötözte Mrs. Nelsoni, bezárta az ajtót és egy íróasztallal eltorlaszolta. Az asszony férje, Jim, körülbelül negyven per cig beszélt vele az ajtón keresztül, a rendőrökkel együtt. Nem akarta magát megadni és azt mondta, hogy Nem akarom a nőt megölni, de ti akartok engem megölni és ezáltal kényszerítve leszek reá. Végül mégis megadta magát és kinyitotta az ajtót. Amikor elfogták nagyon félt és remegett. Monroe Brannen, Polk County sherifíje azt mondja, hogy Mrs. Nelson bámulatosan bátor nő és az ő józan beszédének köszönhető, hogy Mines nem ölte meg. Csak vágásokat és zúzódásokat szenvedett, de más sérülés néni érte. Gyermekei 4, 8 és 10 évesek. MEGJELENT A MINDSZENTY JÓZSEF CLEVELANDI LÁTOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ ALBUM Egy évvel ezelőtt közöttünk járt Főpásztorunk. Felkereste a magyar központokat. Közel egy hetet töltött a Cleveland Egyházmegye területén. Látogatása előtt elkészült az angol nyelvű album, amely jelezte, milyen magyar egyházak, egyesületek várják a Bíborost. Akkor megigértette velem, hogy magyar nyelven is kiadom ezt, a látogatás képeivel. Az Album 180 nagy oldal (8.5x11 ). négy színnyomású fedőlappal. Mindszenty prímásnak előszavával, amelyet még tavaly írt albumunk elé. A könyv tartalmazza időrendben a hetes látogatást, az egyházak, egyletek történetét, köszöntéseket és az adott válaszokat, valamint a templomokban elmondott beszédek teljes szövegét. A könyv végén egy rendkívül érdekes, színes fejezet van: az utolsó napok története írásban és képben. A Caracasban kiadott utolsó körlevele szeretett magyarjaihoz. Az utolsó kézirata, amelyet halála előtti napon maga jayjtott át, utolsó beszélgetése kezelő orvosával 23 órával a halál előtt. A halottas ágyon, a bécsi gyászmisén, a máriacelli.temetésen elhangzott beszédek, képek. A kriptában eihelye zeit koporsó . . . Olyan kép.ek. amelyek máshol még nem jelenlek meg. Az album ára 16 dollár, 10 példánynál nagyobb mennyiségnél 12 dollár, az összeg előzetes beküldése mellett. Az album fedőlapjára gyönyörű 4 színnyomás kép kerül, amelyet közvetlen halála előtt kapott Prímás atyánk és kijelentése szerint ez tetszett az összes közül a legjobban. Még maga írta meg a köszönő levelét a fényképező Alkei György dr.-nak, halála előtti napon. RENDELÉS Megrendelem a MINDSZENTY ALBUMOT .........* • • példányban (á. 16.— illetve 10 pl.-nál több esetén 12.—). Mellékelem a..........................dollárról szóló csekket. • Név ...........................................................................................' Cím .............................................................................................. Utca, Házszám, Város, Állam, Zipszám
