Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-11-27 / 46. szám

SECOND CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO'44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Go, ING. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Olrio 44115 Telephone: (216) 696-5635 VOLUME 55. ÉVFOLYAM NO. 46. SZÁM. 1975. NOVEMBER 27. EGYES SZÁM ÁRA: 20 rent AZ ÁRPÁD AKADÉMIA Október 30-án megjelent számunkban Borára derű címmel megemlékeztünk az akadémiai gondolat magyar megtestesítésének, a Magyar Tudományos Akadémia életre keltésének 150 évvel ezelőtt. 1825 november 3-án történt el­hat ározásáról, amelyet Széchenyi István gróf egyévi jőve delménok felajánlásával teli lehetővé. Ugyanakkor elmond tűk, hogy magyar akadémia, vagy akadémiai jellegű szer­vezet létrehozására már ezt megelőzően is számos kísérletei tettek. Most arra kell rámutatnunk,, hogy az akadémiai gondolat magyar megvalósítására irányuló törekvés a Ma­gyar Tudományos Akadémia megalapításával sem ért véget. Amikor az eredetileg Magyar Tudós I ársaság -nak neve­zett akadémia nem egyedül a nemzeti nyelii hi mű vei tető­sén” kezdett fáradozni, 1836-ban megalakult a Kisfaludy 1 ársaság, amely a Magyar Tudományos Akadémiának iro­dalmi téren méltó versenytársa lelt, majd 1876-ban a Petőfi Társaság, 1016-ban pedig az 1847-től működő Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályából ,— a ' Szent István Akadémia létesült. A fejlődés a továbbiak­ban sem a kadl el, a magyar szellemi élet kiválóságainak a második világháború után bekövetkezett külföldi szétszóró­dása közben is folytatódott és több akadémiai jellegű egye­süléshez vezetett. Példaként említjük a Buenos Airesben alakult ‘ Mindszenty Tudományos és Kulturális Akadó miá -t. k- * Előző számunkban részletesen ismertettük a clevelandi Magyar I a Iái kozó évente megismétlődő Árpád-pályázatait, amelyeken a külföldre kényszerült kiváló magyar tudósok és írók legjobbjai vettek részt. Önként merült fel a gondo­lat, hogy az Árpád-érmekkel kitüntetett, kimagasló ér lék ü alkotások szerzőit valamiképpen egységes szervezetbe kel­lene tömöríteni. Az Akadémiai gondolat gyakorlati meg­valósítását azonban a kitüntetették szétszóródottsága lehe­tetlenné tette. Evekig tartó tanácskozások után tíz évvel ez előtt, 1965 november 28-án végre az V. Magyar Találkozó Szász Béla dr. javaslatára bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy a fennforgó és Somogyi Ferenc dr. előadá­sában vázólt kérdéseket oldja meg s az Árpád-éremmel ki­tüntettek testületét hívja életre. Gyékényest Gy. László l|n­­nácskozási elnök a testület majdani elnevezéséül az Árpád Akadia megjelölést javasolta. A kiküldőit bizottság a Magyar 1 alálkozó állandó tit­kárságával és a clevelandi Magyar Társaság választmá­nyának szakbizottságaival együtt gondosan előkészítette a szóban forgó Társaság életrehívását s ennek eredménye ként a Magyar Társaság választmánya 1965 december 19-én az Árpád-éremmel kitüntetett pályaművek szerzőit <— azok utólagos hozzájárulásától feltételezetten <— a Magyar Társaság örökös tiszteletbeli tagjai sorába iktatta és Ár­pád Akadémia néven önálló, külön csoportba osztotta. Az említett hozzájárulások beérkezése után 1966 március 15-én az "Árpád Akadémia alakszerűén is megalakult, igazgató tanácsának 1966 március 24-én tartott első ülésével pedig tevékenységét is megkezdte. A megalakuláskor 47 Árpád­éremmel kitüntetett és 6 külön meghívott, összesen tehát 53 rendes tagja volt. Az "Árpád Akadémia három főosztálya és 8 osz­tálya 1966 november 26-án tartotta meg első évi rendes közgyűlését, osztályainak együttes ülését, amely a szervező testület intézkedéseit jóváhagyta, megállapította az Árpáti Akadémia ügyrendjét és megválasztotta első tisztikarát. Az első elnök ft. tlr. Gábriel Pál premontrei kanonok, a Nőire Dame egyetem történész-tanára lett, akit dr. Szász Béla történetíró, majd dr. Lűry Lajos regényíró után a jelenlegi elnök, főt. dr. Béky Zoltán református püspök követett. Az Árpád Akadémia tudományos főosztálya a szellem­es természettudományok művelőit, irodalmi főosztálya a versköltészet és a széppróza íróit, művészeti főosztálya pedig az alakító és képzőművészet alkotói? foglalja magában. Mindhárom főosztály több osztályra és szakosztályra tago­zódik és önállóan működhetik. Az ügyintézést az igazgató tanács végzi, amelynek élén kezdettől fogva dr. Nádas Já­nos, a Magyar I ársaság elnöke áll, aki egyúttal a Magyar Találkozó állandó titkárságának is vezetője. Az igazgató tanács 7 tagját a Magyar I ársaság választmánya küldi ki. Az Árpád Akadémia ügyintéző és tudományos szerveinek együttműködését a főtitkár hivatott biztosítani, aki az Árpád Akadémia elnökétől és a Magyar Társaság elnökétől együttesen kapja megbízatását. Ezt a tisztséget a megala­kulás óta dr. Somogyi Ferenc egyetemi tanár, történész tölti be. A tudományos főosztály elnöke dr. Seiye János, a vi­lághírű orvoslnnár, az irodalmi főosztály elnöke Flórián T ibor, a kivá ló költő, a művészeti főosztály elnöke pedig dr. D Albert Ferenc, a világhírű hegedűművész és zeneszerző. Az ez idő szerint működő 11 osztály élén dr. Ludwig A. Artúr, dr. Kührner Béla, Vasvári Ödön, ft. dr. Mihályi Gilbert, dr. Magos László, dr. Tuba József, dr. Szilassy Sándor, gr, YVass Albert dr., Nemes Gusztáv, Rozsnyai holtán és Gyimesy Kásás Ernő áll. A tagok száma az előző közgyűlés napján 241 volt s közülük 5 tiszteletbeli, 5 rendkívüli, és 231 rendes, valamint levelező tag volt. 119 a {tudományos, 60 az irodalmi, 52 a művészeti osztály keretében-fejteti ki tevékenységet. Mind­szenty József bíboros örökös dísztag volt. Az 5 tiszteletbeli tag: főt. dr. Béky Zoltán ref. püspök, Macartney C. Aylmer MINDHALÁLIG TÖlHETETLEN MARADT A spanyol dlámfő, “El Caudillo , 36 évi uralkodás, hosszú betegesk'h's és több mint egy hónapig tarló halál­tusa után, két hc:el 83. születésnapja előtti, november 20-án elhunyt. Hitébe- hatalmában és hazájának szeret cl ében mindhalálig törßUden maradt. Koronázatlan királyként uralkodott!. Utóiét maga jelölte ki Spanyolország valósé gos királyául. Kr,r>énya 30 napos országos gyászt rendeli el tiszteletére. A-élág aggódó lélekkel kísérte utolsó útjára, mert PorlugáIiasorsénak megismétlődésétől tartott. Vas kezével nieglogyhne/.ctt ellenségei — hazájának ellenségei —• most a “deriférécia nevében készülnek lerombolni azl, amit kemény kvetkezetességgel megtartott és felépített. Nagy ember, jó a tuna és kiváló államférfiéi volt, aki a régi nagy idők egyei,raIhódóihoz hasonlóan csak Istennek és a töriénelemnek aOozó felelősséget ismeri és fogadott! el. Letűnt száz a d o kv < I é géi b a n élt, a mai kor felfogása szerint elavult", eszmé hőseként harcolt, mégis a XX. század egyik legnagyoblállamfője lettt, akinek halála nemcsak egy ember életének Vgét, hanem Európa történetében egy jel ­legzetes korszak jefejeződését is jelenti. * * * Franco Erancico, teljes nevén Francisco Paulino Fler­­menegildo Teódulol ranco-Bahamonde, 1892-ben a spa­nyolországi Galíciáéi FerroI községében született. Tanul­mányai a toledoi Jcazar katjonai akadémián fejezte be. 1910-től 1926-ig Sanyo!-Marokkóban teljesített katonai szolgálatot, 1920-tólkezdődően már mint az ottani spanyol idegén légió parar'unokának helyettese, 1924-től tábornoki rangban. 32 évepKorában Bonaparte Napóleon után ő lett a világtörténelemmásodik legfiatalabb tábornoka. 1926-ban aaírizsi “L Érnie Mii itaire -ben folytatott tanulmányokat, melyeknek alapján 1928-ban megszervezte Zaragozában az áakínos katonai akadémiát, amelyet 1951- ig vezetett is. Eklír a Baleari-szigetek katonai kormányzó­jává, 1935-ben pdig n vezérkar főnökévé nevezték ki. A baloldali népfront,ormánya ebből az állásából 1936 elején elmozdította, a Caary-szigefek kormányzójává nevezte ki. Amikor itt 1936 jűusában meghallotta, hogy a tnórok fel­kelésit szerveztek .baloldali spanyol kormány ellen, azon­nal Marokkóba sitelt. A két felkelő tábornok halála után ő leli a felkelő s.'egek főparancsnoka. Seregeit hamáro­­san Spanyolországa vezényelte. A véres polgárháborúi ki­törése után a ki rá Kárt iák és a falangisták egyesítésével meg­szervezte a "Fähige Espanola I radicionaljsta" mozgalmát angol történetíró Msgr. Szabó János pápai prelátus, püs­pöki helynök, viL (ntlócsy Zsigmond volt magyar műegye­temi tanár és Y-es de Daruvar francia diplomata. Az el­hunyt tagok szára 26. •X- -x- -x­‘Az ÁrpádAkaclémia célja a magyar szellem kima­gasló értékű aiolásainak és azok szerzőinek felkutatása, számbavétele, zakszerű értékelése és megismertetése a kül­földön élő mayarsággal. Feladata a magyar szellem al­kotó-kedvének hrenitartása és fokozása Magyarország ha­tárain kívül. N}‘ive magyar és szükségszerűen angol. Mint a kimagasló értkű magyar szellemi alkotások szerzőinek testületé, tagjait leghívással veszi fel. A meghívás az Ár­pád-éremmel kün tetett mű (alkotás), vagy közismert, ki válóan érljékestudományos, írói és művészi tevékenység alapján az év rendes közgyűlésen történik, ahol később minden meghínttnak székfoglaló előadást kell tartani. A novemkr 30-án, vasárnap délelőtti 10 óra 15 perc­kor a Clevelam Plaza nagyszálló első emeleti tanácskozó termébe összehív!t tizedik évi rendes közgyűlésen vitéz Bu­rundit TamáskaEndre őseink művészetéről, dr. Chászár Ede a nemzetiség elv alkal mazásáról az 1958-as cseh-ma­­gyar határvitába? Haraszti Endre történész a bizánci ko­ronáról, dr. Koszilnyik Zoftán történész egyetemi tanár a német körökkel i XI. század derekán fenntartott magyar kapcsolatokról, dr Váraljai Csocscín Jenő az erdélyi görög katolikusok helyztéről, dr. Várcly Béla történész egyetemi tanár pedig a ingyarság összefogásának és tudományos tanulmányozásánk 1920-tól 1945-ig történt kísérleteiről tart általános érdeklőéssel várt-székfoglaló előadást. A tízéves Apád Akadémiáról főt. dr. Béky Zoltán ref. püspök, elnök, a lagyár Tudományos Akadémia 150. év­­iordul ójáról dr. Smogyi Lerenc főtiflkór, nyelvünk ápolá­sáról, mint akadmiai feladatról pedig Flórián Tibor, az irodalmi főosztáb elnöke emlékezik meg. Dr. Felsőőr Attila és dr. Kopits Imre az orvostudomá­nyi osztály ülésér dr. vitéz Gádócsy Zsigmond és dr. Vietó­­risz József a ménökök ülésén mutatja be székfoglaló elő­adását. Az Árpád jkadémia osztályainak tizedik együttes ülé sén minden érdelődőt szívesen látnak. s a felkelők győzelme után 1938-ban polgári kormányzatra bízta az ország vezetését. Amikor 1959-ben Madrid is a nemzetiek kezére került, Franco lett az államfő, a haderők főparancsnoka, az ország miniszterelnöke és a lalangista párt vezetője. Ettől kezdve viselte az ' El Caudillo ( a vezető ) címet. 1941-ben a Vatikánnal kötött konkordátum a szentszék hozzájárulásával a püspökök kinevezési jogát' biztosítottba neki. 1942-ben a ( ortest (az országgyűlést) is összehívta. A második világháború idején sikerüli megőriznie Spanyolország semlegességét annak ellenére, hogy mind­végig a tengelyhatalmakkal rokonszenvezett. A második vi­lágháborút köve tűén a győztes hatalmak sokszor mellőzés­ben részesítették, kormányzati rendszerét nem egyszer élesen bírálták, a NA TO-országok is kifogásokat emeltek ellene, csak az Egyesi! It Áll amok ismerték fel világosan Spanyol­­ország szerepét a nyugati védelemben. Lranco táborszer­nagy, Iái Caudillo azonban mindhalálig törhetetlen maradt, országának belső rendjét, békéjét az utóbbi években fel­lel törő clemokratikus megmozdulások, terrorcselekmények dacára is fenntartotta. A BEL- ÉS KÜLPOLITIKA VISZONYA Minden ország belpolitikáját erősen befolyásolja az általános világpolitikai helyzet. Ez a megállapítás különös­képpen érvényes az Amerikai Egyesült Államokra lóként a most következő hónapokon át, amíg a világ szabad demok­ráciában élő legnagyobb országa elnökválasztásra készül. A szavazókat ugyanis különböző belpolitikái kérdések meg­oszthatják. de abban a kérdésben, hogy A inerika a világ nagyhal!tlinai sorában megőrizze- ék n, .n> w/.teő szel. pél, vagy sem, erős igenlő meggyőződés forrasztja össze. A belpolitika küzdőterén tehát csak az győzhet, aki Amerika erejét Rileié érvényesíteni tudja. F.Ivégre azért költ az ország évente 90 billió $-t a honvédelemre és további 3 billió $-t a külföldi segélyekre s ezétjl veszi tudomásul a nép, hogy külföldön 517.000 főnyi katonaságot kell tartanunk és köz­tük egyedül Európában 514.000 főnyi haderőt. Magától értetődik, hogy a szavazók az 1976-os elnökválasztáson nem szívesen 1 áíjnak olyan jelöltet, aki a külföld leié gyen­gének mutatkozik. I Amerika vezető szerepének igénye a belpolitikai vo­natkozásoktól függetlenül is elengedhetetlenné teszi, hogy a kormány állandóan a világpolitika ütőerén tartsa a kezét, éppen ezért elfogultság, vagy túlzás lenne azt állítani, hogy Ford elnök tervezett külföldi útjaival csak megválasztásá­nak esélyeit igyekszik növelni, a kettő azonban mégis szo­rosan összefügg. Párizsi látogatása után november 29-én Kínába, onnan Indonéziába, majd a Fülöp-szigetekre megy, hogy Amerika világtörténelmi szerepének betöltését munkál­ja. Közben arra is módot kíván találni, hogy az engedékeny­ség politikájában is határozottabb, erélyesebb álláspontot loglaljon el, mint amilyen az eddigi volt. Kissinger A. Henry külügyminiszter se marad tétlenül. Azokat az iparosodott országokat is arra ösztökéli, akik a párizsi csúcstalálkozón nem vettek részt, hogy működjenek együtt Amerikával az energia, a pénzrendszer, a nyersanya­gok biztosítása, a kereskedelem és az élei mi szerel I á,llá$ kér­déseiben. Rumsfeld Donald ezzel járhuzamosan arra telt ígéretet, hogy mint honvédelmi miniszter, az amerikai had­erőt megőrzi ütőképességében. A PÁRIZSI ENGEDMÉNY A párizsi csúcstalálkozón Ford elnök mind közgazda­­sági, mind pénzügyi szempontból nagy jelentőségű enged­ményt tett szövetségesei javára. Hozzájárult ahhoz, hogy a Federal Reserve Bank a francia trank, a német márka és más külföldi f izetési eszközök csereértékének állandósítása céljából dollárt vásárolhasson és adhasson el. Mostanáig Washingtonnak az volt a politikája, hogy a dollár értékéit szabadon engedte fel és le hullámozni, bár észrevétlenül a dollár értékének nagyobb válságai alkalmával kisebb ösz­­szegek forgalomba hozatalával közbe-közbelépett. Az Egyesült Államok, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Britannia és Japán gazdasági tanácskozásá­nak ez a legfontosabb eredménye, amelyet főként Francia­­ország szorgalmazott. A továbbiakban még öl tárgykörre, a szabad kereske­delemre, a munkanélküliségre, a pénz elértéktelenedésére, a szegény országok tartozásaira és az energia-gazdá lkod, ásra vonatkozó irányelvek megállapítására került sor. Nehézség csak az energia-gazdálkodás tekintetében jelentkezett, mert míg Ford elnök határozott állásfoglalást akart elérni az olajfogyasztló államok egységét illetően az OPEC olajárai­val szemben, addig Giscard d Estaing Valery francia elnök ellenezte a fogyasztók egységes arcvonalának megalakítását a következő hó folyamán Párizsban sorra kerülő külügymi­niszteri értekezlet előtt, amelyen 27 ország vesz majd részt. Nyugat-Németország kancellárja, Schmidt Helmut! a csúcstalálkozón nem osztotta Ford elnök optimizmusát a világviszonylatban észlelhető termelési visszaesés gyors meg­szűnésére vonatkozóan. Ford arra hivatkozol?, hogy a ter­melés felerősödése az Egyesült Államokban a legjobb úton halad, az ország egész termelése — szerinte •— 1976 köze­péig 6%,-róI 7%-ra emelkedik, a következő éven át, 1977 június 30-ig pedig további 5%-os növekedést ér el, Arra is hivatkozott, hogy a polgári munkaalkalmak száma másfél millióval emelkedett', arról azonban hallgatott, hogy a mun­kanélküliek száma még mindig 9 millió körül mozog. A résztvevő hal országban a munkanélküliek számát külön­böző jelentések alapján 12 és Vá milliótól 15 millióig tetiték. Schmidt német kancellán szerint Európa nem bízik a gyors gazdasági felerősödés lehetőségében. Ford elnök a csúcskonferencián is kijelentette, hogy az Egyesült Államok új energialorrások feltárásán láradozik s olajbehozatalát 1985-ig napi 10 millió hordóval akarja csök­kenteni. A Párizson kívül 30 mérföldnyire lévő Rambouillet­­kastélyban megtartott csúcstalálkozó külön érdekessége volt. hogy Ford elnök két órán keresztül minden kíséret nélkül, közvetlenül tárgyalt a másik öt ország képviselőjével. Erre a külön megbeszélésre a többieket sem követték kísérőik. ki lesz az uj főbíró? Alig mondott le Douglas O. William a Legfelsőbb Bíróságon betöltött társbírói méltóságáról, máris megindult a találgatás, ki lesz az új bíró. Kit nevez ki az elnök? Nőt, feketét, zsidóit, katolikust, délit, elniéleiti embert, vagy gya­korlati jogászt, fiatalt, vagy öreget? A "U.S. News & World Report szerkesztője, Flieger Howard külön szerkesztői megnyilatkozásban mulatott rá az elnöki döntés nagy hord­­erejűségére, az ország első asszonya, Lord Betty, továbbá a League of Women Voters , valamint a National Organi­zation for Women nő kinevezését kérte, az "American Bar Association" illettékes bizottsága, a "Federal Judiciary Committee pedig, amelynek elnöke Christopher Warren, tagjai pedig a tíz szövetségi bírósági kerület legkiválóbb ;. ovi<v/; iból ke» ülnek Ív ei jtotln első véleményezését / .évi Edward igazságügyminiszternek. A javaslatba hozott személyek között nő nem szerepel, csak I I férfi jogász, nevezetesen 6 kerületi bíró, 1 gyakorló ügyvéd, I jogtudós, 2 törvényhozó és 1 kormányzati főtiszt­viselő. Az utóbbi Bork H. Robert solicitor general, az előbbi kettő Griffin Robert michigani republikánus szenátor és Wiggins E. Charles kali lomiai republikánus kongresszusi képviselő. A jogtudós Oaks H. Dallin volt chicagói egyete­mi tanár, aki jelenleg a Brigham Young egyetem elnöke» a gyakorló ügyvéd pedig McKusick L. Vincent Portlandrőí (Me.). A névsorban szereplő 6 kerületi bíró a következő: Adams M. Ari in Philadelphiából, Roney H. Paul a flori­dai St. Petersburgből, Stevens Paul John Chicagóból, Wehster Fl. Will iams St. Louisból, Wallace Clifford J. San Diegóból és Goodwin I . Allred Portlandből (Őre.). Az elnök természetesen nemcsak a felsoroltak közül választhat, hanem döntése szerint bárki mást is kinevezhet. Feladata nem könnyű, mert mint Flieger Howard mondja, bárkit nevez ki, azzal a saját maga Ítélőképességét árulja el és azt, hogy mennyiben rátermett az ország vezetésére. Es ez bizony megválasztására is döntő jelentőségűvé vál­­hatik. AZ OLAJÁRAK RENDEZÉSE A Kongresszus és a Eehér Ház közel egy évig tartó vitája az olajárak rendezése tekintetében végre kiegyezéssel befejeződött s ennek megfelelő törvényjavaslat készült. A kiegyezést a Federal Energy Administration” eszközölte ki. A Kongresszus részéről ebben a munkában Cannon Howard nevadai demokrata és Glenn John ohiói demokrata szenátorok, valamint Fannin Paul arizonai republikánus és Rogers Paul floridai demokrata kongresszusi képviselők vet­tek részt. A FEA szerint a kiegyezést Ford elnök elfogadja. A törvényjavaslat felhatalmazza az elnököl, hogy a régi és új olajkutakból (beleértve a partmenti olajforrásokat is) származó nyersolaj árát hordónként legfeljebb 7.66 $ erejéig megállapíthassa. A jelenlegi olajár hordónként át­lag 8.50 $). A pénz elértéktelenedésére és a nehezen kiter­melhető nyersolajra való tekintettel az olajárak évente 10%­­kal növelhetők, a 40 hóna'pban meghatározott időszak vé­gén 10.52 $-ig emelhetők. , Január 1 -tői a benzin ára a feltől jő állomásokon a je­lenlegi árnál 3.5 centtel kevesebb lesz, aztán újra emelkedik, míg 1979 január l-én a jelenlegi árnál 3.5 centtel maga­sabbra nem jut. Fia tehát például jelenleg a benzin ára gallononként 60 cent, akkor 1976 január l-én 56.5 cent, 1979 január elsején pedig 63.5 cent, vagy ennél arányosan kevesebb lesz. Az olajárakra vonatkozó kiegyezés az alaszkai olajra nem vonakozik. Annak árára vonakozóan az elnök 1977 április 15-ig tesz javaslatot a Kongresszusnak, amikor is mind a szenátus, mind a képviselőház szabadon dönt, hogy azt e!logadj(a-e,,vagy sem. Az olajárak ekként szabályozott ellenőrzése november 16-tól számított 40 hónapra, tehát 1979 március 15-ig szól­na. Ennek ellenében Ford elnök a múlt télen megállapított hordónként 2 $-os behozatali vámot megszünteti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents