Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-11-06 / 43. szám

4. OLDAU. ÄZ ÜJSÄG 1975. NOVEMBER 6. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig •i-X * i— Folylatás —> TOVÁBBI SZEMELVÉNYEK TOMPA MIHÁLY KÖLTEMÉNYEIBŐL TAVASSZAL Vídul a föld ábrázatja, A jó Isten megmutatja Néked ember, bogy szeret, j Adván újra kenyeret! Gazdagon rügyezték a fák, S majdan bimbaik kinyitják; S őszre, termett ágai Földig fognak hajlani. Télen által kik megéltek: Járnak már a dolgos méhek; S nem soká a puszta sejt Méztől leszen drága, telt. Szemzik már a szőlő-tőke, Örvend szívünk jó előre, Mikor hordó, átalag Musttal telve állanak. Ö2,í A meleg hó lágy pelyhében Megmaradt az őszi szépen; És ha nem jó rácsapás: Vidám lesz az aratás. Eregesd ki a jóságot, Készíts ekét, készíts jármot! Szánts, vess, >—> törd az ugarat, Aki nem vet, nem arat. Munkásság az élet sója, A romlástól mely megójja; S csak az, aki nem hevert: Várhat áldást és síikért. Ne légy mégis vak reménnyel! Okosan nézz őszre széjjel: Az esztendő mit adott? ^ S nyugtán dicsérd a napot! KIKELETKOR Keresd fel, kis madár, az elhagyott tanyát! S dalolj a még kopár berek vidékinél. Holott szárnya alatt melengetett anyád, S étetgetett, amíg szárnyadra nem keléi! Ne bánd, hogy a gallyon száraz levél zörög. És rajta a rongált fészek csak alig áll; Kedvesebb a kicsiny, de ősi szent örök. Idegen kőszálon, sasok tanyáinál. Vagy elég a bús arc, hogy hűtlenek legyünk? Kevés jól tölt idő, derengőbb tájakon. Ügy elfelejtet-e mindent, mindent velünk? S emléket, múltakat pártos homályba von? Keresd fel a fészket, melyet anyád rakott! Dobog, melegszik már a földnek kebele, <—• i A szellő, mely néha Iassudan megcsap ott, *V Az eszmélő élet első lélegzete. „ 1 Megéled nem soká, és vidám arcot ölt. De bús lesz akkor is, ha nem zeng éneked! Koszorúzott ifjú halott leend a föld, S felette szótalan, borongó csend lebeg. ÍL' Mitől a természet keble dagad, feszül. És széjjel-feslenek a tölgyek bogai: * Az élet s teljesség habzását egyedül * Tenéked adatott nyilván kimondani. Dalolj hát, kis madár! mondd ki hangos szóval: Az élő természet amit némán érez; Ajakidról a táj ha víg énekszót hall: Felmösolyog hozzád, hálás gyermekéhez! • F. ANDRÁSNAK Ülve az őstelken, hol rád fény és öröm árad: Védd, gyarapítsd, <—< s díszét még magasabbra emeh ,És kik az első fát olták s letevék az alapkőt: Őseid emlékét áldani el ne mulaszd! / CIRILLÁNAK I Jó s balsorsról minek szóltok!? Mennyit szenved? Milyen boldog? Magán áll az emberen; Ég, föld vidul, i— s bús a nárcis Míg a füge a sziklán is Édes gyümölcsöt terem. '% HERNYÓ VOLTÁL... " £ Hernyó voltál, pille lettél, Idres, bodros, elkap a szél! Aki meglát, mosolyog: Húgom-asszony mi dolog ... ?! ' A forró nap el nem éget, { \ Ünnep néked szombat és kedd; Csak a tükör és gitár: Kezeid közt ami jár! i 'l Ahol elmégy, néznek arra, * Az is, aki nem akarja! \ \ Megigézi szép szemed: 1 ’ Akire csak ráveted! Illatos lég, tündér-álom!. 1 ^ Fülemile minden ágon; ® Egy, mi benne rósz marad: Hogy rövid lesz a nyarad! ^ 1 I 5, ARANY JÁNOS SZEREPE, ÉS JELENTŐSÉGE A XÍN. század uralkodói eszméinek forrongó kibonta­kozása. lázas lendülete és váratlan megtorpanása Vörös­marty Mii lály, Petőfi Sándor és Tompa Mihály költészeté­ből külön külön verődik vissza. Vörösmarty Mihály a nemes magyar múlt, a régi di csőség nemzeti nagyságát idézi, hogy az elődök, a kiváló hősök példájával, romantikus nagy tetteivel öntudatra éb résszé az új feladatok vállalására és elvégzésére hivatott nemzedékét. Petőfi Sándor mór a népies hagyományokat becsüli többre, a népi értékek romantikus felnagyításával készíti elő a jobbágyság felemelkedését, atzán új hősöket lázit forra­dalomra, szent szabadságharcra a negyedik renddel gyara podott nemzet önállóságáért. Hirdetett eszméihez mindha­lálig hű marad ,az elnyomók ellen folyó védelmi harcban életét áldozza értük. Tompa Mihály Világos és Arád szörnyű végzete után papi lélekkel és prófétai jövőbe látással vigasztalja, példa beszédekkel nyugtatja és allegóriákkal biztatja elesett faj táját. Vörösmarty Mihály a magyar költészet írtján Kisfaludy Károly költőfejedelmi nyomdokain halad, uralkodó szerepét is átveszi, maradéktalanul betölti. I evékenységének korszak alkotó jelentősége kétségtelen. Bár még csak a nemesi múlta! idézi, a régi dicsőségről álmodik; már népi környezetből ke­rül ki és ennek megfelelően a nép ősi nyelvén szólal meg. dangja ugyan még az iskolázott ember és a szegénységében is zárkózottabb nemes úr hangja, de már abban is benne dübörög a feltörő új vágyak lázongásának feszítő ereje. Amikor Vörösmarty Petőfi Sándor népies költészetének egyszerű közvetlenségében is nagyszerű hangját meghallja, rizonyára gondol szerepének folytatólagos betöltésére, hi­szen Petőfi Sándor már a kor követelményéhez képest céltu datosan magyar népi költő akar lenni, tehetsége is megvan ahhoz, hogy a vezet őszerepét átvegye. Petőfi azonban nem uralkodó fejedelemnek, hanem lázadó forradalmárnak szü etett; fiatalon hősi halált hal. Petőfi egyik vidéki barátja, I ampa Mihály a szab ad ságharc bukását követő években ugyan a nemzet vigasztaló pap-költője, az agg Simeonhoz hasonló prófétája lesz, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály sze­repére azonban a Gondviselés még sem őt, hanem Petőfi másik vidéki barátját, Arany Jánost szemeli ki. Arany János népies költőként indul, a szabadságharc idején valóban a nép költője lesz, aki Petőfihez hasonlóan a szabadság szent harcára lelkesít, elbeszélő költészete azon­sán Vörösmartyéhoz hasonlóan a magyar múlt nemesi ha­gyományaiban gyökerezik, amelyeket ugyanúgy népszerűsít, mint ahogy a népi hagyományokat nemesíti. Szerepe áthi­daló, kiegyenlítő és összefoglaló. Nem született, nem is tö­rekszik költőfejedelmi feladatra, de tehetsége, tudása, vég­telen szerénységgel párosuló határozott öntudata elkerül­hetetlenül annak vállalására kényszeríti és szinte tökéletes betöltésére képesíti. Költészete általános felfogás szerint a legsajátosabb magyar költészet. Sem előtte, sem utána nem volt még olyan magyar költő, aki a magyarság egész lelki­ségét, minden történelmi hagyományát és minden, szebb jövőért folytatott kemény küzdelmét, nemesi-rendi világát és tiszta- népiességét, nemzeti mivoltát és európai jellegét annyira egybeforrtam annyira szerves egészként tudta volna átélni, megszólaltatni, mint ahogy ő teszi. Jelentőségét a népi klasszicizmus kiteljesítése hatá­rozza meg, amely mind műfaji és nyelvi, mind tartalmi és alaki szempontból, elvi és tárgyi alapon egyaránt minta szerűen tökéletes remekmű alkotására törekszik. Ezzel « törekvésével, mint tipikusan magyar költő ,178) a magyai szellemi élet sugárzási központja lesz. Szerb Antal megálla­pítása szerint minden szál hozzá vezetett, és minden szá tőle vezet”. "Ha az Ezeregyéjszaka dzsinnjei egy nap fel kapnák Magyarországot, és elvinnék távolabbi egekbe, úgy hogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany Jáno> tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nél kül ki lehetne olvasni a magyarság eidoszát”.w> Gyakran lel szokták vetni a kérdést, vajon — / ompc Mihály háttérbe szorulása után —- a három költőóriás közü ki volt nagyobb. Olyan kérdés ez, amelyre tárgyilagosai felelni rendkívül nehéz. Népszerűség és világhírnév tekin tétében kétségtelenül Petőfi Sándor kerül az élre, a magyai nyelv és költészet ápolása, fejlesztése szempontjából azon ban a maga nemében mind a három a legnagyobb, mégii talán Arany János az első az egyenlők között. Nyelve az őseredeti zamatos magyar nyelv. Népi, d< nem paraszti, választékos, de sohasem mesterkélt. A legne mesebb és legtisztább magyar nyelv. Szókincse minden má: magyar költő és író szókincsénél gazdagabb. Használt sza vainak számát legalább 13-16 ezerre teszik. Művei a nép mély magyar ősműveltség változatos szavainak elkáprázta tóan gazdag kincsesbányái, ezért Toldi ’ című elbeszélő köl teményét, amelynek nyelvezete <— főként a városi gyermekei esetében — határozottan kibővítette és felgazdagította a kö zépiskolákba bekerülő fiatalok nyelvkincsét, a közép- és kö zépfokú iskolák tananyagában nemcsak méltán olvastatták hanem indokoltan tanították és elemezték is. Ez a gazdag értékes nyelv nemcsak Vörösmarty Mihály kemény bírála tának pörölycsapásai alatt edződött, nemcsak a népi ősfoi rás kiapadhatatlan és üdítő erejéből merített, hanem a köz Vélemény előtt alig ismert, tudós Arany János mélyrehát nyelvészeti és irodalmi tanulmányai következtében is állan dóan kovácsolódott, patinássá, új- és korszerűségében is éi értékállóvá, művészivé lett. Ez az oka és magyarázata, hogy Arany János ízig-véri magyar nyelvezete sokszor nehéznek tűnik. Másik magyart zatul arra is utalhatunk, hogy Arany nem olyan jellegzeü sen lírai költő, mint amilyen Petőfi, aki csodálatos őszinte séggel és nyíltsággá), éppen ezért közvetlen természetesség gél tudja dalba önteni érzelmeit. Alapjában véve Arany Vérbeli lírikus, akit érzelmek fűtenek, belső forrongás, örökc kétkedés gyötör, de mivel ugyanúgy, mint Vörösmarty, m< rőben más természetű egyéniség, mint Petőfi, mindezt vah hogy igyekszik elleplezni. Érzelmeit inkább a sorok közi vagy éppen hőseinek érzelmeibe rejti. Ezt a minden színmagyar emberi alapvetően jellémz — mondjuk — szemérmetességet tetézi meg Arany kitűnő j leikészültsége, szaktudása, irodalmi jártassága és költészeté­nek az előbbiekből szinte önként adódó bámulatos öntuda­tossága, ami együttesen és végeredményben szerepét is ki jelölj, jelentőségét is meghatározza. , ÉLETRAJZA Arany János Nagyszalontán, Bihar vármegyében, 1817 március 2-án született. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. Az Arany-család őse, mint szabad hajdú, I. Rá­kóczi György (163 I 1648) erdélyi fejedelemtől nemességei kapott, a család azonban Mária J erézia (1740 1780) ural­kodása óta nemes kiváltságát nem tudta megtartani, csak annak hagyományait őrizte. A költő mélyen vallásos (refor­mátus) szüleitől -igen jó és gondos nevelést kapott. Mint késői s egyetlen fiú, különös, aggódó szeretetben részesült. Édesapja igen korán — hamuba rótt betűkkel — megtanította olvasni. Amik or a nagyszalontai iskolába bekerült, már sok bibliai történetet, éneket és számos ponyvairodalmi terméket ismert. A magyar költők (Csokonai, Gvadányi) tanulmá- - nyozása után a verseléssel is kísérletezett. A kis költő híre hamarosan az egész városban elterjedt. A latin klasszikus műveket nagy szorgalommal tanul mányozgatta és örömmel olvasta lasso, Milton, Voltaire magyarra lordítolt remekműveit. Mint kitűnő tanuló, 1833- ban (16 éves korában) a debreceni koll égiumba került, pénze azonban, amit Nagyszalontán tanítgatással keresett és a kol­légiumi költségekre megtakarított, hamar elfogyott. Szegény szüleitől anyagi támogatásra nem számíthatott, ezért 1834 elején Kisújszálláson egy évre tanítói állást vállalt, hogy a tanulásához szükséges további költségeket megszerezze. A tanítás mellett rengeteget olvasott, az Aeneis’ -t fordítgatta, németül Schillert olvasta, a francia nyelv alapelemeit sa jálífotta el és a magyar költészet újabb termékeivel isméiké dett meg. Kevés pénzzel, de kitűnő ajánlólevelekkel visszament a debreceni kollégiumba. Ügyik tanára kisleányának tanítá­sát bízta rá, ami szerény jövedelemmel járt. amiből szűkösen talán eltengődhetett volna tanulmányainak befejezéséig. Nyugtalan lelkét azonban merész ólmok foglalkoztatók. Fes­tő, majd szobrász szeretett volna lenni. 1836 elején aztán elment színésznek. Különböző vándortársulatökkal több vá­roson át Máramarosszigetig jutott, ahol tépelődései közben egyszer azt álmodta, hogy édesanyja meghalt. Többé nem lett maradása. Gyálogszerrel hazament Nagyszalontára. Néhány héttel később édesanyja csakugyan meghalt, édes­apja pedig hamarosan megvakult. Özvegyen maradt és sze rencsétlenül járt édesapja egyetlen támaszaként otthon ma­radt. Ősszel a nagyszalontai iskolához meghívták társtaní­tónak, 1839-ben pedig a város írnoknak, segédjegyzőnek, aztán aljegyzőnek választotta meg. Az utóbbi már biztos állást jelentett, ami lehetővé tetté számára, hogy IÖ40 no­vemberében oltárhoz vezesse az egyik nagyszalontai ügyvéd Vagyontalan árváját, Ercsey Júliannát, aki már évek óta je gyese volt. Közben váltakozó kedvvel és buzgalommal folytatta ta­nulmányait. Sokat olvasott, lyiindig szabatosan megfogalma zott beadványaival a vármegyén általános elismerést és meg­becsülést vívott ki magának. 1842 tavaszán volt iskolatársa, Szilágyi István 180) lett a nagyszalontai iskola rektora, aki írásra ösztönözte, görög tragédiák fordítására biztatta, sőt angol nyelvtant is hagyott nála, amelynek segítségével Arany lassanként meg is tanult angolul. Shakespeare olvasgatása közben érdeklődése újból az irodalom felé fordult. 1845-bén a megyei élet fonákságai lát­tán Elveszett alkotmány címmel szatirikus elbeszélő kö ke­ményt kezdett írni hexameterekben, amelyet a Kisfaludy Társaság víg eposz megírására kitűzött pályázatáról nyert értesülése után gyorsan befejezett és benyújtott. Műve a be­adott öt pályamű közül az első díjat, a 25 aranyat kitevő jutalmat nyerte el és Vörösmarty Mihály komoly bírálatát érdemelte ki. A nem várt szép eredmény, a költőfejedelem kitüntető elismerése és nem utolsó sorban Petőfi János vitéz -ének előző évi nagy sikere arra késztette, hogy a Kisfaludy-1 ár saság 1846-ban népies eposz megírására kitűzött pályázatán is részt vegyen. A 12 énekből álló ' J oldi t nyújtotta be, amely 1847 február 6-án az első díjat nyerte el, bírálóinak legteljesebb elismerését vívta ki és országos Arany hírnevét is egyszerre megalapozta. A Kisfaludy-1 ársaság a I 5 arany első díjul 20 aranyra emelte fel, Petőfi Sándor pedig külön költeményben köszöntötte,1811 amelynek gyakran idézett meg­állapítása szerint más csak levelenként kapja, a boros tyánt”, de neki "rögtön egész koszorút kell adni . 1848 februárjában a KisfahuJy-Táisaság tagjai sorába is meghívta. Az Életképek és a Pesti Divatlap rend­szeresen közölte írásait, kisebb költeményeit. A népképvise­leti országgyűlés első választásai során képviselőjelöltként lépett fel, de — akárcsak barátja, Petőfi Sándor — meg­bukott. Amikor a kormány A nép barátja című lapot meg indította, Vas Gerebennel együtt annak szerkesztését vállalta (bár inkább csak névlegesen), hasábjain pedig számos cikke és költeménye jelent meg. A szabadságharc kitörése után mintegy tíz hétig nemzetőri szolgálatot teljesített, jegyzői ál lásál azonban továbbra is megtartotta. 1849 tavaszán bel ügyminisztériumi logalmazóvá nevezték ki, ezért előbb Pest re, majd Debrecenbe költözött, az oroszok közeledésének hírére aonban hazasietett családjához, Nagyszalontára, ahol 1850 tavaszáig állás nélkül maradt. Ekkor Tisza Lajos18 1 hívta meg legkisebb fia 18i) nevelőjének a Nagyszalontával szomszédos Gesztre. Innen 1851-ben a nagykőrösi gimná­ziumba választották meg a magyar nyelv és irodalom, vala mint a latin nyelv tanórául. Nagykőrösön igen jó környezetbe került. 1 anártórsai közt volt a költő és műfordító Szász Károly, a történetíró Salamon Ferenc, a Shakespeare-fordító Ács Zsigrnond, ké­sőbb a történész Szilágyi Sándor és az irodalomtörténész Szabó Károly. A velük együtt eltöltött éveken át széleskörű tanulmányokat folytatott. Különösen a magyar nyelv és irodalom terén fejtett ki rendszeres kutató tevékenységet, amelynek során a középkori emlékekig eljutott. Itt írta meg az 1854-ben megjelent “Toldi estéje” t, számos balladáját és rendezte sajtó alá kisebb költeményeinek 1856-ban kia­dott kétkötetes gyűjteményét, amelynek 2000 példányára azonban csupán 364 előfizető jelentkezett. Ezt az anyagi sikertelenséget csak az óriási erkölcsi siker tudta kárpótolni, i Erdélyi János, Greguss Ágost, Salamon Ferenc és Toldy Ferenc a legteljesebb elismeréssel, szinte hódolattal méltat­ta költészetét. A működését újra megkezdő Magyar I udományos Akadémia 1858 december 15-én előbb levelező, aztán ugyanazon a napon rögtön rendes tagjai sorába választot­ta,1M) 1859-b en I oldi estéje című remekművét a Marczí­nányi-dí jjal, 1860-1 ián kisebb költeményeit az akadémiai nagy díjjal tüntette ki, Széchenyi halála után pedig őtJcérte lel, hogy emlékezzék meg az Akadémia első alapítójáról. Arany ekkor írta meg “Széchenyi emlékezete” című ódáját, amelyet az Akadémia Széchenyi ünnepélyén maga adott elő. 1860 július 15-én a Kisfaludy-Társaság igazgatójává választotta. Családjával együtt Pestre költözött. November­ben Gyűl ai Pál, Salamon Terenc és Szász Károly főmunka­társi közreműködésével "Szépirodalmi Figyelő” címmel heti­lapot indított, amely a magyar esztétik iaműveltséget nem­zetivé s ízlés tekintetében nemesebbé igyekezett tenni. 1863 novemberétől 1863 júniusáig a hetilap szerepét szélesebb alapon a Koszorú vette ót. Mint igazgató, a Kisfaludy Társaság szépirodalmi kiadványait indította meg.185) 1864-ben Buda halála ’ című eposzát a Magyar Tu­dományos Akadémia a Nádasdy-díjjal jutalmázta. 1865 január 26-án a Szalay László elhúnytával mégüresedett akad émiai titkári állásra hívták meg, 1870 jamlár 17-én pe­dig főtitkárrá nyilvánították. Ekko'riban (már 1853 óta) sokat betegeskedett. 1865 december 28-án szeretett leányát, Júliát is elvesztette, ami búskomorságra hajló lelkiállapotát a testi fájdalmakkal együtt erősen megrendítette. Szomorúságában előbb, 1867-b en a király, utóbb, 1872-ben az Akadémia ki­tüntetése nyújtott neki némi vigasztalást. A király a Szent István Rend keresztjével, az Akadémia <— összegyűjtött'köl­teményeiért — a nagy díjjal tüntette ki. ha,4; , Főtitkári tevékenységével párhuzamosán 1871 ’ék 1874 közt Aristophanes 1861 vígjátékait fordította magyarra. Ezt a munkáját az Akadémia 1878-ban a 400 aranyat kitevő Ka­rácsonyi-féle drámai jutalommal tüntette ki. Megrongált egészségi állapota miatt főtitkári állásáról ezt megelőzően, mór 1877-ben lemondott, az Akadémia azonban lemondását nem logadta el. hanem egy évre szabadságolta. Arany a •határidő letelte után ismételten beadta lemondását, mire 1879-ben végre felmentették, de a tiszteletbeli főtitkári cím­mel ruházták fel s mivel lizetésél első lemondása óta kél éven ót nem vette lel, arra kérték, hogy legalább főtitkári lakását tartsa meg. Utolsó éveit lolyton súlyosbodó betegeskedéssel élte át. Gyógykezelésre gyakran járt a karlsbadi fürdőre. Látása is erősen meggyengült. Legtöbb idejét a Margitszigeten töl­tötte. 1878-ban “ / etemrehívás” című balladájával aratott nagy sikert. Az egyetem ifjúsága ezüst koszorút adott át a költőfejedelemnek. 1879-ben megjelent Toldi trilógiájánál középső része, a “Toldi szerelme . Két hónapon belül el­kapkodták, az Akadémia 1880-ban a nagy jutalom odaíté­lésével, a Kisfaludy-Társaság pedig 50 arannyal tüntette ki.1871. Élele alkonyán újra felzendiilt lírája is .amely az “őszikék’ -ben szinte új műfajt teremtett. 1882 október 10-én séta közben megfázott. Október 22-én már el is húnyt. Október 24-én a Magyar Tudomá­nyos Akadémia csarnokából temették. Ravatalánál Gyulai Pál, Szász Károly'és I örök Pál református püspök mondott beszédet. Utolsó útjára tízezrek kísérték el. Az Akadémia még a temetés napján 1000 forintos aláírásával gyűjtést in­dított szobrára, amely több mini 90.000 forinttal zárult. Érc­szobra, Strobl Alajos alkotása, 1893-ban került a Nemzeti Múzeum elé. Szobra áll még Nagyszalontán (1907 óta) és Nagykőrösön is (1910 óta), emlékét azonban minden ércnél tartósabban őrzi a magyar nép és magyar nyelv, amelynek élő szobrán művészi vésője soha többé el nem tüntethető vonásokat örökített meg. JEGYZETEK l78) Tóth Veremund i. m. 377. oldal. 170) Szerb Antal i. m. 358. oldal. Szilágyi István (1819-1807) költő és történettudós volt. Árpád című költeményét 1840-ben, Ssák és a királyleány” című elbeszélését pedig 1841-ben a Kisfaludy-Társaság pályadíjjal jutal­mazta. Szókötéstan című nyelvészeti tanulmányát 1843-ban . a Magyar Tudományos Akadémia tüntette ki. Nagyszalontáról 1845- ben Máramarosszigetre került, ahol 1896-ig a gimnáziumban taní­tott, pedagógiai és történeti tanulmányokat írt. tSÖÓ-ban megjelent Keresztyén egyháztörténet”-e 3 kiadást ért meg. 181) Petőlinek ez a költeménye “Arany Jánoshoz” címmel jelent meg. Az idézett szavak a harmadik szakaszban találhatók, amely így szól: Ki és mi vagy, hogy így tűzokádó gyanánt Ten ger mélységéből egyszerre bukkansz ki? ‘ .'*% \ Más csak levelenként kapja a borostyánt, - > S neked rögtön egész koszorút kell adni." 182) Tisza Te jós geszti földbirtokos Tisza Kálmán miniszterel­nök édesapja, Tisza Isfván gróf miniszterelnöknek pedig nagyapja volt; ,8^ Tisza Domokos (1837-1856) tehetséges költő lehetett volna, de tüdőbaja korán, közvetlenül érettségi vizsgája előtt sírba vitte. Költeményeit lisza Domokos hátrahagyott versei” címmel 1857- ben, Arany János előszavával édesanyja, gróf Teleki Júlia adta ki, 180 Arany János székfoglaló előadását “Zrínyi és Tassá” cím­mel 1859 október 31 -én tartotta meg. 185) ^ sorozatban az elsők közt jelent meg Madách Imre drámai költeménye, *‘Az ember tragédiája , amelyet Arany mutatott be a Kisfaludy-Társaságban. A Shakespeare-fordítások közüf három, a ‘Szentivámépi álom”, a “Hamlet dán királyfi” és a “János király” Arany Jánostól származik. im) Aristophanes kb. Kr. e. 450 tői kb. Kr. e. 385-ig élt, az emberiség egyik legnagyobb költője, görög vígjátékíró volt. 44 műve közül 11 maradt ránk teljesen. Arany ezeket fordította le. I87) Érdemes megemlíteni, hogy Arany János ezt az 50 aranyat alapítványként visszaajándékozta a Kisfaíudy-Társaságnak. .=- Folytatjuk XIV. LAJOS (1638-1715) francia király előtt egy napon megjelent egy tiszt, kit az Orleansi herceg küldött az udvarhoz egy igen kedvező harctéri jelentéssel. A tiszt ez alkalommal kérte a királyt, hogy tüntesse ki őt Szent Lajos keresztjével. _ Ön még nagyon fiatal ahhoz, *— felelte a király. ,— Felség, >— viszonzá a tiszt <— az Orléansi herceg hadseregében az ember nem Öregedhetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents