Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-11-06 / 43. szám

1975. NOVEMBER 6. ÄZ ÚJSÁG 5. DEDAL ERDÉLYBEN. KÉTSÉGBEEJTÖEN ROSSZ A HELYZET Erdélyben járt németországi honfitársainktól értesül­­ink, bogy ott a magyarság helyzete, de az általános helyzet >, két év óta rohamosan romlik. A legszembetűnőbb az élei - íiszerhiány. Hiányzik a cukor, az olaj, liszt, sőt még sokszor iZ ecet és a só is. Állandó az órákig való sorbaállás ezekért i cikkekért, aminek rendjén aztán a fogyasztó vagy kap egy :is mennyiséget, vagy közlik vele, hogy már kifogyott. Fa­­án a legrosszabb a helyzet a Székelyföldön falun, de bi :onyára máshol sem sokkal jobb. Az élelmiszerellátás ki­lététén rosszul szervezett. Kisebb falvakban sem lisztet, lem kenyeret nem árulnak. Az a teória, hogy a falusi lakos­iágnak úgyis van gabonája, ami azonban nem igaz. A kol­­íoztagoknak sincs többyire elegendő és akik nem azok, azok aak meg már éppen nincsen. így a lakosoknak a közeli zárosba kell ezekért bemenni. Mire beérnek, igen gyakran a városiak már felvásárolták a csekély készletet. Van csa­lád, ahol napokig, sőt hetekig nincs liszt és kenyér. Csak búsért nincs sorbaállás, mert friss hús úgyszólván soha sincsen, gyenge minőségű csirkét és kolbászárút kivéve. Még a gyümölcs is, amit árulnak, többnyire másodosztályú. Az elsőosztályút sok más élelmiszeráruval (cukor, hús stb.) ki­szállítják exportra. Csíkban, azaz Hargita megyében a lelírások, helység- és utcanevek kétnyelvűek (magyar és román), míg a többi helyen csak romáp feliratok vannak. Csíkban igen nagyméi­­tékű a moldvai románok betelepítése. Csíkszeredában egész városrész, az úgynevezett Tudor-telep új, magas 8-10 eme­letes blokkházakból áll, amit 1-2 kivételtől eltekintve, mold­vai román munkások laknak, akik a Csíkszeredái gyárakban dolgoznak. Falura is telepítenek moldvaiakat. A Csíkszere­­da-körüli községekben a községi főút mentén csak egyeme­letes házak építése van engedélyezve. Ezek csaknem mind sablonos, egyforma épületek, igen nagy részében moldvaiak lakják, akik az építkezéshez államkölcsönt kapnak. Különösen feltűnő, hogy Kolozsvárt, úgy látszik, szi­gorúan veszik a titkos rendeletet, amelyik a magyar beszé det tiltja, mert sem szállodában, sem éttermekben, vagy üz­letekben a magyarul tudó alkalmazottak sem szólalnak meg magyar nyelven. Magyarul feltett kérdésre, vagy rendelésre nem is válaszolnak. A külföldieket mindenütt a legszigo­rúbb ellenőrzés alatt tartják, amit a kötelező szállodában­­lakás megkönnyíti. Még így sem szívesen látják az egyéni látogatókat, jobban szeretik a csoportos utazást autóbusszal. Ha a külföldi bárkivel érintkezik, találkozik, vagy bárkit meglátogat, azt nemcsak figyelik, de a kiszolgáltatott er­délyi magyart esetleg zaklatják is. Ha külföldi csoport kül­földi autóbusszal és sofőrrel jön, a mellé vezető címen el­lenőrt adnak, aki szigorúan ragaszkodik egy előírt útvonal­hoz, bármi legyen a csoport kívánsága, hogy ezt, vagy azt (pl. Petőfi Segesvár közelében levő emlékművét, az aradi 13 emlékművét stb.) szeretnék látni. Legtöbbször a vezető erre nem ad lehetőséget. A vonatok többnyire túlzsúfoltak és nagyokat késnek. A menetrend a csatlakozásokat illetőleg rosszul van össze­állítva. Mintha csak az volna a cél, hogy külföldi utas Ie­­hetőeg nehezen és kényelmetlenül jusson el az erdélyi vá­rosokba. (Erdéyi I ájékoztató.) PUSZTÍTÓ ÁRVIZEK ERDÉLYBEN Július első három napján országszerte óriási esőzések, felhőszakadások voltak. Megáradtak a folyók, patakok és pusztító árvizeket okoztak főleg a Maros, a Küküllők és az Olt völgyében, az ókirályságban pedig a Duna mentén. I ermőföldek, hidak, útak, vasúti töltések, épületek estek áldozatul. Kormányrendelet kötelezett minden épkézláb sze mélyt a védelmi és mentési munkákban való részvételre még három vasárnap is s a szükségállapotot csak július 18-án szüntették meg, kivéve a Duna-menti helyeket. A kirendelt katonaság és a diákok is erejük megfeszítésével dolgoztak. A marosmegyei különleges árvízvédelmi parancsnok­ság jelentése szerint a vizek kiáradása a legnagyobb mér­tékben Marosvásárhely és Segesvár municípiumokat, Tima veni (Dicsőszentmárton) várost érintette, valamint a megye számos más helységét. (Marosvásárhelyen a Poklos-patak okozta a legnagyobb kárt.) Gyulafehérvárott a folyó 3 mé­terrel haladta meg az áradási szintet: 7.40 méterre duzzadt. Marosvásárhelyen 17 iskolát és a vegyipari líceum földszint­jét rongálta meg az árvíz. Hargita megyében 13 vállalatot károsított meg. 7 ordán emberemlékezet óta nem volt ekkora árvíz. Bömbölt és rombolt, gyenge drótként hajlította le a kórház hídjának* két vaskorlátját, falakat tört át, épületeket öntött el és kerteket sodort magával. Jó néhány kisebb ház összeomlott. Háromszéken a kiöntött vizek 19.000 hektár mezőgaz ctasági területet borítottak el. Víz alá került 2663 ház, ami bői lerombolódott 33. Megszakadt a közlekedés a fontosabb útvonalakon és a Sepsiszentgyörgy-Bükszád vasútvonalon. Lerombolódott 8 híd és több mint 135 áteresz; földcsuszam­lások voltak B ibarcfalván és Bodoson, lerombolódott több ezer folyóméter kerítés. J öbb mint 33 ipari részlegben szü­netelt a termelés: csak a mezőgazdaságban keletkezett káro­kat több mint 25 millió leire becsülték. DicsősZentmárlonnál a vasúti töltést a város lelett, Szőkefalván és alatt, Ádámosnál egyaránt elmosta az ár. Gálfalvánál az aszfaltozott megyei út lesuvadt a mélybe, úgyhogy ott a gépjárműforgalmat zárták le. (V.Z. júl. 9.) Árvíz öntötte el Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Csík szered« egy részét és több Hargita-megyei falusi tele­pülést. I öbb száz lakást már az első órákban kiürítettek. Körülbelül 100 híd, közel 100 km megyei és községi út került ölá- Hasonlóan a Székely-udvarhely és Segesvár, a Csicsó és Brassó közötti vasútvonal több szakasza. Csík­­szentsimon környékén a medréből kilépett Olt megrongálta a síneket. A székelyudvarhelyi cérnagyárnál, fonodánál, a 1 ehnoutilajnál, a bútorgyár és kenyérgyár részlegein, vala­mint a székelykeresztúri Ienáztatónál, a len- és kenderfel­dolgozó vállalatnál a betörő víz miatt időlegesen leállt a termelés. Csíkban az árvizek elkerülték az üdülő és gyógyhelye KÉT AMERIKAIT HURCOLTAK EL A libanoni fővárosban tovább folyik a különös vallás­­háború a keresztények és mohamedánok között, amelyet azonban világnézeti és politikai törekvések irányítanak. A halottak és a sebesültek száma egyre növekszik. Beirutban mintegy 3000 ház, üzlet- és irodahelyiség romokban hever. A küzdőfelek közt a feszültséget fokozta a keresztény milícia vezetőjének és 14 testőrének elhurcolása, bár a túszo­kat később az ellentábor elbocsátotta. Mind a keresztény, mind a mohamedán milícia gépfegyverekkel és rakétákkal harcol, utcai torlaszokat állít fel. A minap reggel az egyik ilyen torlasznál feltartóztatták az amerikai követség kel al­kalmazottját, a 44 éves Gallagher Chariest (Roanoke, Va.) és az 50 éves ilj. Dykes Williamt (San Jose, Calif.) es mindkettőjüket elhurcolták. Az amerikaiakkal együtt volt követség egyik liba­noni alkalmazottja is, őt azonban elengedték. A két amerikai | elrablása megütközést keltett. Kiszabadításuk . érdekében Karami Rashid miniszterelnök McMurtrie Goc/fey követ sür­getésére azonnal megtette a szükségesnek és lehetségesnek j látszó intézkedéseket, a két elrabolt amerikai hollétéről azon­ban eddig még semmi hír sem érkezett. A kormány katonai csapatokat vezényelt ugyan a fő­városba, Karami miniszterelnök azonban ezeknek igénybe­vételét megtagadta, mert a tisztek legnagyobb része keresz­tény, viszont a mohamedánok azt követelik, hogy a csapa­tokat a keresztények ellen vegyék igénybe. Libanon északi részében a hadsereg már augusztus óta ütköző övezeteket létesített a küzdőfelek területei között. Valószínűleg hasonló szándék vezeti a kormányt a hadsereg Beirutba vezénylésé­vel is, hogy a békés megegyezésre vonatkozó tárgyalások megindulhassannak. A kormáüyzal kezén lévő beiruli rádió híradásai sze­rint a keresztény és a mohamedán milíciák folytatják a köl­csönös emberrablásokat. Leginkább az úttorlaszoknól feltar­tóztatott motorosokat hurcolják el. Karami miniszterelnök rendkívüli minisztertanácson foglalkozott érjból a kérdéssel. A küzdőfeleket fegyverszünetre és tárgyalásokra hívta fel, miután a legutóbbi összecsapás folyamán megint legalább 75-en vesztették életüket és mintegy 1 50-en sebesültek meg. A vallásháború áldozatainak száma április óta majdnem 7000-re emelkedett. BEIRUTBAN FOKOZÓDIK A HARC Az ellenségeskedés a libanoni fővárosban egyre na­gyobb méreteket ölt. A fővárosnak már alig van olyan része, amely a harcok színhelyévé ne vált volna. Legutóbb a túl­nyomó részben kereszténylakta tengerparti környéken foko­zódott a küzdelem. Kazmieh, Chiah, Ain Rummaneh és a közeli Hadath, valamint Lédája környéke valóságos harc­térré változott. A mohamdán fegyveresek házról házra nyo­mulnak előre, hogy a Földközi-tengerhez vezető sávot (kor­ridort) tudjanak maguknak biztosítani, A tengerparton lévő Holiday Inn épületére géppus­­katüzet zúdítottak, amely az épület egyik oldalán minden ablakot betört. Az előrnyomuló mohamedán fegyveresek Caputo Phillip laptudósítót, a ‘Chicago Tribune munka­társát, hivatala közelében feltartóztaták, igazoltatták, majd elengedték, de amint a tudósító pár lépésnyire távozott, mindkét bokájába belelőttek. A megsérült Caputot a kor­mány felfegyverzett gépkocsiján szállítoták kórházba. Az utcákon kóborló fegyveres csoportok legalább tucat­nyi járókelőt hurcoltak el. Ezek között volt Ross Michael, az UPI munkatársa is, akit azonban — mint a legtöbb elhurcoltál — később minden bántalmazás nélkül elenged­tek. A beiruti helyzet komolyságát igazolja, hogy az Egye­sült Államok, Britannia és India Beirutban tartózkodó ál­lampolgárainak mielőbbi távozását sürgeti, ha nem köti őket rendkívül fontos feladat halaszthatatlan természetű el­intézésének szüksége. Az Egyesült Álamok hatóságai a kör­nyéken lévő 12 körzeti hivatalukat bezárták. AZ IZLANDI NŐSZTRÁJK A minap Izland (Iceland) 60.000 főnyi felnőtt nőla­kossága egy egész napra szóló általános sztrájkra vonult ki. Az alkalmat erre az Egyesült Nemzetek nemzetközi női éve, az okot pedig az izlandi nők helyzete szolgáltatta. Az utóbbival kapcsolatban például érdemes megemlíteni, hogy Izlandban a nők ugyanabban a munkakörben 25%-kaI ke­vesebb fizetést, munkabért kapnak, mint a férfiak. A sztrájkban nemcsak a gyári munkásnők, a közleke­dés és érintkezési központok alkalmazotai, vagy más tiszt­viselők vettek részt, hanem a háziasszonyok is elhagyták konyháikat, hidegen hagyták tűzhelyeiket. A sztrájk azon­ban mégsem volt egészen általános. A női fodrászok ugyan­is az országos női napon is folytatták munkájukat. Elha-f tározásukat azzal indokolták, hogy nem akarták megfosztani asszonytársaikat attól a kivételes alkalomtól, amikor hajukat —- lekötöttségüktől függetlenül — rendbehozathatják, zavar­talanul szépítkezhetnek. Az izlandi nősztrájk az egész ország üzleti életéi majd-J nem megbénítota. Ez annak volt a következménye, hogy a telefonkezelőnők, titkárnők, munkás- és tisztviselőnők távol maradtak munkahely üktől. Az izlandi rádió egyik bemon­dója szerint még a rádióműsorokban és a televíziós adások ban is hiányok voltak. M ég a halipar is megsínylette a nők távolmaradását, mert a kannázók nagy része nő. Az izlandi nők szervezetének szóvivője szerint a sztrájk elérte célját, mert a közfigyelmet valóban sikerült a nők ügyére terelni. két. A Gyilkostó, kusnádfürdő, Borszék változatlanul vár­ja a vendégeket. Dicsőszentmártonban a vízállás meghaladta az 1970-es szintet, közel másfélezer lakásba hatolt be a partjait vesztett KüküIIő. “Végig a völgyön felfelé, Ördöngősfüzestől Szent­­ivánig, Cégétől Vasasszentgotth.árdig s azon felül is, a völgy egész szélességében víz van mindenütt, csak sejteni lehet, hogy merre is kanyarog a patak eredeti medre.’ De a ha­lastavakat sikerült megmenteni. (Erdélyi l ájékoztató) , ★ SPORT ★ Ferencváros—Tatabánya 3:0 (l :0). Tatabánya, 15 ezet néző. Vezette: Kőrös. Góllövő: Szabó (2), Mucha. Bp. Honvéd—Zalaegerszeg I :0 (0:0). Kispest, 3000 néző. Vezette: Szávó. Góllövő: Weimper. Újpesti Dózsa—Kaposvári Rákóczi 4: I (2:1). Kapos­vár, 20.000 néző. Vezette: Lauber. Góllövő: I óth A., Du­nai II, Bene, Fekete, illetve Csépán. Haladás— Videoton 1:0 (0:0). Szombathely, 7000 né­ző. Vezette: Bana. Góllövő: harkas. Vasas—Diósgyőr 3:0 (3:0). Fáy utca, 4000 néző. Ve zette: Marton. Góllövő: Zombori, Váradi, Izsó. Salgótarján—Szeged 1:1 (0:0). Salgótarján, 5000 né­ző. Vezette: Tátrai. Góllövő: Szoó, illetve Hangai. MTK-VM—Rába ETO 1:1 (l :). Hungária út, 5000 néző. Vezette: Tompa. Góllövő: Kunszt. illetve Pénzes. Csepel—Békéscsaba 1:1 (I : I). Csepel, 2000 néző. Ve­zette:. Jaczima. Góllövő. Gulyás (ll-esbőí), illetve Mártái. A NB. I. BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 1. Ferencváros 10 9 I 26:10 18 2. Videoton 10 6 2 2 22:10 14 3. Újpesti Dózsa 10 6 1 3 23:16 13 4. Bp. Honvéd 10 5 2 3 20:15 12 5. Szombathelyi Haladás 10 4 3 3 17:14 11 6. Salgótarján 10 5 I 4 16:17 II 7. Diósgyőr 10 4 3 3 12:14 II 8. Kaposvári Rákóczi 10 3 4 3 16:20 10 9. MTK-VM 10 4 i 5 12:11 9 10. Csepel 10 3 3 4 12:13 9 11. Zalaegerszég 10 3 2 5 16:14 8 12. Vasas 10 3 2 5 16:17 8 13. Szeged 10 3 2 5 9:21 8 14. Tatabánya 10 5 I 6 11:20 7 15. RábaETO 10 I 4 5 12:17 6 16. Békéscsaba 10 I 3 6 6:17 5 A HOLDRÓL SZERZETT ANYAG SORSA Pearre James, a Chicago Tribune munkatársa ha­sábos cikkben foglalkozott azzal a kérdéssel, mi lett azzal az anyaggal, amelyet 1969 és 1972 között az amerikai űr­hajósok hat csoportja szállított a földre. Erről a kérdésről alig hallunk valamit, pedig' együttesen 844 fontot nyom és többféle alakban került hozzánk. Van közte 21 fontos kő­darab, sok szilánk, kavics, talajhold és por. A 21 fontos kődarabot több mint 40.000 darabra törték-osztották szét, hogy az Egyesült Államok és más országok kutatóinak mintadarabokat juttathassanak belőle tüzetesebb tanulmá­nyozása céljából. 40 darab holdbéli kő állandó kiállításo kon látható különböző múzeumokban, megszámlálhatatlan mennyiségű pedig emléktárgyként került ^ az Egyesült Ál­lamok ajándékaként — más országok államfőinek birtokába. A holdról lehozott anyag 80%-a még mindig érintet­lenül hever a nitrogénnal védett tartályokba elzártan, hogy a földi légkör ne árthasson neki. A NASA holdmintáinak őrzője szerint azonban a holdbéli anyagok iránt még mindig élénk az érdeklődés, amit legjobban bizonyít az a tény, hogy hetenként átlag 60 holdmintát küldenek amerikai és külföldi, bebizonyítottan tudományos kutatócsoportoknak. Néhány évvel ezelőtt a new-yorki Kennedy nemzet­közi repülőtérről egy tolvaj ajánlott postai küldeményeket tartalmazó zsákot emelt el, amelyben négy holdminta-kül­­demény is volt. A tolvajt nem érdekelte, hogy szerzett ja­vainak egy része számára értéktelen holdbéli anyag. Mielőll elfogták, zsákmányának nem értékesítő részét elásta. A holdbéli minták máig sem kerültek elő. Október 20-án, alig több, mint egy évvel ezelőtt Chi­cagóban a Purolator Security, Incorporated épületébe törtek be s onnan vittek el holdmintát, amelynek ugyancsak nyoma veszett. A betörő számára ez a zsákmány is érték­telen volt, elő azonban ez sem került, mert a holdbéli anya­gokat szabad szemmel a földi anyagoktól nem lehet meg­különböztetni. Felvetődik a kérdés, vajon a holdbéli anyagok való ban értéktelenek-e, Ha figyelembe vesszük, hogy az Apollo névén ismert holdfelfedező terv megvalósítása 25 billió $-ba került, akkor az adófizetőknek a holdról lehozott anyag un­ciánként 30 millió $-jába került. Ilyen alapon a Kennedy­­repülőtéren eltulajdonított 4 postai küldeménybe zárt hold­béli anyag 10,750.000 $-t, a Chicagóból ellopott részecske pedig 4.3 $-t ér. Ez azonban csak viszonylagos, anyagi ér­ték! A tudományos kutatások mérlegén a legkisebb hold­béli porszem értéke is felbecsülhetetlen, mert még mindig nem tudjuk, vajon a hold része volt-e a földnek, együtt alakult-e ki a kettő, avagy a hold csak később került-e a föld vonzáskörébe s úgy lett annak holdjává, miután a nap­rendszer végtelen területéről valahogy a föld közelébe sód ródott. NYOLC ÉVIG ALUDT Tipps Gene most 29 éves. 8 évvel ezelőtt, pontosab­ban 1967 május 21-én, mint másodéves főiskolás, a texasi Seymourtól délre 15 mérföldnyi távolságban egy-gépkocsis balesetbe került, súlyosan megsérült s a műtét után többé nem tért magához. A szó legszorosabb értelmében ,—■ 5 nap hiányával nyolc teljes évet végigaludt. A kórházból ugyan hazaengedték, időnként egy-egy rövidke ideig magá­hoz is tért, de aztán megint csak álomba merült. Március­ban epehólyag-rendellenességek mutatkoztak szervezetében, ezért műtétet hajtottak végre rajta. A műtét sikeres befeje­zése után 1975 május 16-án hajnali fél kettőkor aztán vá­ratlanul felébredt, de a nyolc éven át vele történtekre nem emlékszik. A lefolyt 8 év úgy tűnik neki, mintha 2-3 hél telt volna el azóta. Nem győz csodálkozni a sok változáson, ami azóta történt. Egyelőre naphosszat újságot olvas, tv-t néz, tanul, hogy kényszerű mulasztásait behozza, de 5 hó­napi ébrenlét utón még mindig az az érzése, hogy ami kö­rülötte van, valótlannak látszik. Kis beszédhibával küzd és látása is megromlott javító szemüveget kell hordania, de különben ép, egészjéges. KÖNYVISMERTETÉS A minap kedves meglepetés ért: Széplaki József bará­tomtól kaptam egy angolnyelvű könyvet The Hungarians in America 1583-1974 A Cronology & Fact Book címmel. Mielőtt a könyvről írnék, szeretném őt is bemutatni. Széplaki könyvtárosi pályán működik. Számtalanszor talál­koztam vele újságok hasábjain, személyesen pedig a cleve­landi Árpád Akadémia összejövetelein. Hozzá hasonló ku­tató munkással itt az emigrációban még nem hozott össze a sors. Nem vagyok túlzó, mint ahogy ebben a megállapí fásomban sem, csak rendkívüli értékeinkről nyilatkozom tisz­telettel párosult elismeréssel. Széplaki pedig egy ilyen nagyskálájú és fáradhatatlan kultúrmunkás. Ez a könyv felsorakoztatta előttem mindazokat a ma­gyarokat, akik valaha is erre a földre léptek. Saját levelén keresztül ismertem meg Budai Parmenius István író és fel­fedezőt. Kossúth Lajost eredeti újságcikkek alapjan köszönt­hettem elbukott szabadságharcunk után. Cikkek, levelek annyira közel hozták, hogy ezek nyomán színt ott éreztem magam egy-egy Kossúth fogadáson. Ki tud mind ezekről? Ezek után gondoljuk csak el, mi ez a könyv ? Egy ‘ nem tu­dom ellen küzdő szorgalmas kutató tudós felfektetett egy 500 éves kalendáriumot személyekről s azokkal kapcsolatos történésekről. Mellékeli a régi leveleket, kongresszusi jelenté­seket. Valóságos Amerikai Magyar Történelem könyv ez a mű. Vajon ki tudja, hogy a világhírű Gróf Benyovszky Mó­ric Amerikában járt és baltimorei üzletemberek összekötteté­sét kereste madagaszkári körútja alkalmából. Munkácsy Mi­hály látogatásáról alig tudunk valamit, bár legszebb alko­tásaival éppen Amerikában találkozunk még ma is. Egy másod, vagy harmadgenerációs magyar éppen e könyv ol­vasásával kerül kapcsolatba hazánk jelességeivel és bizo­nyosodhat meg, mit adtunk mi magyarok az Új Világnak. Érdekes, hogy ez eddig ilyen formában senki eszébe nem jutott. Széplaki könyve fontos hézagpótló mű, ajánljuk ka­rácsonyi ajándéknak, különösen a fiatalabbak számára. A könyvhöz őszintén gratulálunk, sok szerencsét és erőt kívánunk a még aránylag fiatal tudósnak. A könyv megrendelhető 6 $ előzetes beküldése mel­lett: Ocean Publication Inc. Dobbs Ferry, N.Y. 10522 cím alatt. Szintén megrendelhető: The Nation s Guest 5 $ vala­mint: The Champion of Liberty 7 $-os áron, Bethlen Press, Inc. P.O. Box 637, Ligonier, Pa. 15658. S. Koósa Antal MEGJELENT A MINDSZENTY JÓZSEF CLEVELANDI LÁTOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ ALBUM Egy évvel ezelőtt közöttünk járt Főpásztorunk. Felke­reste a magyar központokat. Közel egy hetet töltött a Cleve­land Egyházmegye területén. Látogatása előtt elkészült az angol nyelvű album, amely jelezte, milyen magyar egyhá­zak, egyesületek várják a Bíborost. Akkor megigértette velem, hogy magyar nyelven is kiadom ezt, a látogatás ké­peivel. Az Album 180 nagy oldal (8.5x1 I ), négy színnyo­mású fedőlappal. Mindszenty prímásnak előszavával, ame­lyet még tavaly írt albumunk elé. A könyv tartalmazza idő­rendben a hetes látogatást, az egyházak, egyletek történetét, köszöntéseket és az adott válaszokat, valamint a templomok­ban elmondott beszédek teljes szövegét. A könyv végén egy rendkívül érdekes, színes fejezet van: az utolsó napok története írásban és képben. A Ca­­racasban kiadott utolsó körlevele szeretett magyarjaihoz. Az utolsó kézirata, amelyet halála előtti napon maga javított át. utolsó beszélgetése kezelő orvosával 23 órával a halál előtt. A halottas ágyon, a bécsi gyászmisén, a máriacelli te­metésen elhangzott beszédek, képek. A kriptában elhelye zett koporsó . . . Olyan képek, amelyek máshol még nem jelentek meg. Az album ára (6 dollár, 10 példánynál nagyobb mennyiségnél 12 dollár, az összeg előzetes beküldése mellett. Az album fedőlapjára gyönyörű 4 színnyomás kép ke " rül. amelyet közvetlen halála előtt kapott Prímás atyánk és kijelentése szerint ez tetszett az összes közül a legjobban. Még maga írta meg a köszönő levelét a fényképező Alker György dr.-nak, halála előtti napon. RENDELÉS Megrendelem a MINDSZENTY ALBUMOT ................példányban (á. 16.— illetve 10 pl.-nál több esetén 12.—), Mellékelem a..........................dollárról szóló csekket. Név . ...................................................................................... Cam ,.............................................................................................................. . \ • • ■ Utca. Házszám, Város, Állam, Zipszám .j.—_ L_*» L_•_ j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents