Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-04-25 / 17. szám
4. OLDAL AZ ÚJSÁG 1974. ÁPRILIS 25. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) GYÖNGYÖSI ISTVÁN A XVII. század legismertebb magyar költője Gyöngyösi István. 1629-ben az ungi Radváncon született. Atyja, nemes Gyöngyösi János jómódú és neves, református vallású ügyvéd volt Eperjesen. Iskolai tanulmányait Sárospatakon végezte. 1652-ben Baranyai Ilonával kötött házassága révén borsodi és gömöri birtokos lett. 1655-ban Gömörben táblabíróvá választották. I íz év múlva Wesse lányi Ferenc nádor szolgálatába lépett s mint annak titkára, a Wesselényi-féle összeesküvés * leleplezése után fogságba került, ahonnan csak Szelepcsényi György esztergomi érsek közbenjárására szabadult. Ekkor tért át a katolikus vallásra. Wesselényi özvegyét azonban továbbra is hűségesen szolgálta. Jogászi felkészültségével mindent elkövetett, hogy elnyerje szabadságát. Amikor ezt a célját 1671-ben elérte, az Andrássyak jogtanácsosa és tekintélyes ügyvéd lett. Vagyont szerzett. Felesége halála után Gorgei Judittal kötött házasságot, aki nyolc gyermekkel ajándékozta meg. 1681- ben Gömör megye országgyűlési követévé, 1686-ban pedig alispánjává választotta. 1695-ban nyugalomba vonult, 1700-ban azonban megint alispánná választották. Tisztségét haláláig viselte. Politikai pártállását gyakran cserélgette. Eleinte Thököly híve volt, aztán király-párti lett. A Rákóczi-felkelés idején mindig ügyesen alkalmazkodott a sűrűn változó helyzethez. 1704 szeptemberében a gömöri Csetneken húnyt el. Gyöngyösi István költészete a históriás énekek és a széphistóriák jellegzetességeit hordja magán. Történeti tényeket énekel meg, amelyeket azonban csupán a szereplők valóban "történeti” jelentőségű egyénisége tesz figyelemre méltókká. Három főműve három történeti nagyság házasságkötéséről szól azzal a jellegzetes barokk beállítottsággal, mintha ez az egész országra sorsdöntő következményekkel járna. Másik jellegzetessége, hogy ezeket a közügyekkénl feltüntetett romantikus magáneseményeket, szerelmi kalandokat úgy énekli meg, mintha azok az ókorb an játszódtak volna le. Horváth János találóan nevezi Gyöngyösi költészetét mintha költészet -nek. Gyöngyösi első s egyben legismertebb nagy műve 1664-ben jelent meg “Márssal Társalkodó Murányi Vénus címmel. E mögött a megtévesztően ókori jellegű cím mögött valójában arról van szó, Miképpen az Méltóságos Groff Hadádi Wesselényi Ferencz, Mágyar Ország Palatínussá akkor Füleki fö Kapitány, az tékéntetes, és nagyságos Groff Rima-Szécsi, Szecsi Maria Asszonnyal, jövendőbeli hazasságokrul való titkos vegezése által csudálatos képen meg-vette az hires MVRANY VARAI . Mars isten tehát Wesselényi Ferenc nádorral, Venus istennő pedig Szécsi Máriával azonos, a történeti tény pedig annyi, hogy az I. Rákóczi György felvidéki hadjárata során neki meg hódoló Murány várát Wesselényi nádor Szécsi Máriával kötött megállapodás után elfoglalta. A költői elbeszélésben Cupido, a szerelem istene megsebzi nyilával a várat ostrom ló Mars és a murányi Venus szívét, így amikor aztán a vár tövében találkoznak, Venus (Szécsi Márja) nemcsak kezét hanem várát is odaígéri Marsnak (Wesselényinek). Az elbeszélő költemény a XVII-XVIII. század legkedveltebb o! vasmánya lett. 59 kiadásban jelent meg. 1685 körül Gyöngyösi <— akkori pártállásának meg felelően “Az ki régen fegyvert fogott hazájáért címmel Thököly Imre gróf és Zrínyi Ilona házasságkötését is meg énekelte, ez a műve azonban csak 1884-ben jelent meg nyomtatásban. 1695-ban Lőcsén megjelent harmadik hasonló elbeszélő költeménye szintén házasságkötésről szól. Címe: Poraiból megélemedett Phoenix, vagy Kemény János erdélyi fejedelemnek Lónyai Anna asszonnyal levő házasságának, tatárországi rabságának, a török ellen viselt hadi dolgainak . . . emlékezete, 1690-ben ugyancsak Lőcsén jelent meg a Rózsako szőrű” című vallásos költemény, amely a rózsafüzér imájának tizenöt titkáról szól; 1700-ban pedig ugyanott Az új életre hozott Chariklia”, amely a görög Heliodorus Aethiopica című elbeszélésének magyar fordítása nyomán készült. Csak kéziratban maradt ránk A csalárd Cupidónak kegyetlenségeit megismerő . . . tiszta életnek géniusa és a “Cumae városában építtetett Dedalus temploma című verses elbeszélés. Gyöngyösit a későbbi szakbírálatok nem fogadták el olyan kiváló költőnek, mint amilyennek saját kora és a XVIII. század magyarsága elismerte, kétségtelen azonban, hogy a magyar nyelvnek nemcsak mestere, hanem istenadta tehetséggel megáldott művésze is. Jellegzetes magyar ízlést alakított ki és hatalmas olvasótábort varázsolt elő. Hasonlatai a maga korában meglepően szépek és változatosak, verselése dallamos. Ritmusa magyaros, rímjátéka könnyed, csengő-bongó, ma is élvezetes. Az utóbbiról a Zrínyi Ilona szépségét leíró mindössze nyolc sor is meggyőzhet bennünket : Az orcái rózsák, nyaka alabástrom, Maga kelletése szívetgyőző ostrom, S ahhoz szép beszéde merő orvos-flastrom, Istenes élete majd szerzetes klastrom. Homloka lilium, az ajaka kláris, Helénán sem talált ennél szebbet Páris, Az melynek hervadni magánosán kár is, Bár csókod harmatja érte volna máris. Ez a költészet összekötő kapocs a regös-énekekből kialakult históriás énekek és a romantikus kort megelőző idők elbeszélő költeményei, a klasszikus elemek és a keleties mozzanatok között. Benne az elbeszélés időrendiségét gazdag líraiság színezi s még a romantikus szerelmi történetekben is tovább öröklődik a magyar költészet ősi hagyománya, a hősi szemlélet, amely közvetett módon kétségtelenül hozzájárult a küldetés irodalmi tudatosításához, amely közvetlenül Zrínyi Miklós költészetében nyilatkozik meg. ZRÍNYI MIKLÓS Nem a kortársak, hanem az utókor megítélése szerin; a XVII. század magyar irodalmának legnagyobb költője a j szigetvári hős, Zrínyi Miklós gróf azonos nevet viselő dédunokája, Zrínyi Miklós gróf, a költő és hadvezér. 1620 május 1-én, a zágrábi Ozaly várában született. Atyja, György, a szigetvári hős unokája, édesanyja Szécsi Mag dolna volt. Atyja halála (1626) után neveltetéséről nálá nál egy évvel fiatalabb öccséével, Péterével együtt ^ királygyámja, Pázmány Péter gondoskodott, aki előbb a gráci, később a nagyszombati jezsuita kollégiumban taníttatta, majd <—< ugyancsak öccsével együtt — kétéves olaszországi tanulmányútra küldte. Megismerkedett a klasszikus művelt ség elemeivel, az újjáéledő katolikus szellemmel, a reneszánsz nagyszerű alkotásaival, Machiavelli politikai rend szerével, Tasso és Marino remekművei nyomán az olasz barokk irodalommal. Vili. Orbán pápa kihallgatáson fogadta és saját verskötetével ajándékozta meg. Hazatérése után kardot fogott. A törököket űzte ki Muraközből és a horvát határok mentéről. Kiváló hadvezérré képezte ki magát. 1645-ben részt vett a svéd betöréssel szemben védekező királyi hadjáratban. A csehországi Égernél Wrangéi svéd tábornok éjjeli támadásakor a királyt is megmentette, aki jutalmul Horvátország kapitányává, 1647-ben pedig bánjává és főkapitányává nevezte ki. Már előbb feleségül vette Draskovics Euzébia grófnőt. Megírta élete főművét, “az első és mindmáig legnagyszerűbb magyar hő s költeményt”.121} Sikerrel hadakozott a törökkel. Katonáit maga toborozta, maga fizette, hadjáratainak költségeit is a sajátjából fedezte. Boldogsága nem sokáig tartott. Felesége meghalt. Hazája ^orsa megint rosszabbra fordult. 1655-ben a király törölte a nádor jelöltek közül. Elkedvetlenedése azonban csak átmeneti volt. Másodszor is megnősült. Lobi Zsófia bárónőt vezette oltárhoz. Tollat és kardot fogott. Mindkettővel bátran síkraszállt nemcsak hazája védelmében, hanem <— saját korát megelőző éleslátással és küldetéstudattal —' felszabadítása érdekében is. Megírta lelkes prózai műveit. Kanizsával szemben várat építtetett. 1664 elején győzelmes hadjáratot vezetett Eszékig, ahol a törökök utánpótlását és visszavonulását biztosító hidat is felégettette. Európai hírnévre tett szert. A pápa haclvezéri kalapot küldött neki. A spanyol király az aranygyapjas renddel, a francia király pair -i címmel tüntette ki. Mindenki tőle várta a török visszaszorítását. A bécsi udvar azonban a megtorló hadjáratra induló török támadással szemben nem őt, hanem a késlekedő Montecuccolit tette meg fővezérré, aki tétlenül nézte Újzerinvár lerombolását, szentgotthárdi győzelmét pedig a szégyenletes vasvári békekötéssel csúfolta meg. Zrínyi a vasvári béke után személyesen tiltakozott a királynál és a magyarság sérelmeinek orvoslását kérte. A király ezt meg is ígérte. Amíg Zrínyi az ígéret beváltására várt, francia diplomaták XIV. Lajos magyar királlyá válasz fásának gondolatával kísérleteztek és Zrínyit képzelték el helytartóul. Zrínyi nem vette komolyan ezt az ötletet. A király ígéretében bízott, aki magához is kérette. Elutazása előtt, november 18-án, vendégeivel, köztük Bethlen Miklóssal, vadászaton vett részt. Már hazaindulás előtt egyik hajtója jelentette neki, hogy az erdőben megsebesített vad kant látott. Zrínyi egyetlen vadász kíséretében azonnal elindult a vadkan felkutatására. Amint rátalált, kétszer új ból megszebezte, de az így is megint elmenekült. Zrínyi követte. A mocsárban mozdulatlanul fekvő vadnak vadász késsel akart kegyelemdöfést adni, az azonban váratlanul felugrott, Zrínyit feltaszította s agyarával mellét felhasította. Mire vadásztársai odaértek, már haldoklóit, rövidesen kiszenvedett. Csáktornyái kastélyába már csak holttesté' tudták visszavinni. Lelke a magyar égbolt legragyogóbb csillagainak táborába költözött. Nevét az irodalomban “Szigeti veszedelem ( Obsiclio Szigetiana ) című nemzeti hősi műeposza tette halhatatlanná, amelyet — több kisebb költeményével együtt Adriai tengernek syrenaia”, groff Zrini Miklós címmel 1651-ben Bécsben nyomatott ki. A műeposz előtt közölt két Idilium , “az hol egy vadász Violának kegyetlenségéről pa naszkodik”, valamint a műeposz után következő Arianna sírása , Fantasia poetica , A vadász és Echo , Orpheus keserve , Orpheaus Plútónál , Epigrammata , Feszületre ' és Peroratio című kisebb költeményei, valamint újabb versei ( Az idő és hírnév , meg az Elégia ) arról tanúskodnak, hogy Zrínyi a század lírájának is méltó és kiváló képviselője volt. Az olasz mitológiai költészet példáját követő idillikus szerelmi költeményében például szerelme, Viola után úgy vágyakozik, “. . . mint Echo szó után, Mint deres hóharmat nap melege után, Mint tudatlan für csalogató sip után! Mint egy kemény mágnes az hideg vas után (II. Idilium, 28. versszak) A középkori líra és Balassi Bálint istenes énekeinek hagyományát a “Feszületre iinádságos könyörgése őrzi: Uram, nem miértünk, sem mi érdemünkért, Hanem kegyelmezz meg magad irgalmáért; Ne legyen heában. hogy fiad ontott vért Körösztfán miértünk, az mi váltságunkért. Büszke magyar öntudatát a Peroratio -ban árulja el: “S honnan Scitiábul kijött magyar vitéz, Merre vitézséget látta világ nagy rész, Azokrul helyekről minden szem reám néz, Hírrel, böcsüleltel, valamig világ lesz. De, híremet nemcsak keresem pennámmal, Hanem rettenetes bajvívó szablyámmal: Míg élek, harcolok az ottoman hóddal, Vígan burittatom hazám hamujával . "Az idő és hírnév című költeményében aztán hozzáfűzi ehhez még: ‘‘Nem írom pennával, Fekete téntával, De szablyám élivei, Ellenség vérivel. Az én örök híremet. Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó. Órám tisztességes csak légyen utolsó. Akár farkas, akár emésszen meg holló: Mindenütt felyül ég, a’ föld lészen alsó . A Szigeti veszedelem valójában a magyarság évszázadokon át kialakuló, többször korábban is megvallott, min denfor híven követett s az egyetemes kereszténység nyugat európai lelkületűből táplálkozó történelmi küldetésének irodalmi tudatosítása. A török támadás Isten büntetése. A szigetvári hős vitézi harca, hősi áldozata Isten haragjának kiengesztelése, amely lehetővé teszi a magyarság felszabadulását s a kereszténység nyugalmát. Ennek az alapgondolatnak megfelelően Zrínyi már az I. ének második versszakában világosan megmondja: Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát, Ki meg merte várni Szulimán haragját, Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját, Az kinek Europa retegte szablyájál ”. Az egek Ura elfogadja Zrínyi Miklós hősi áldozatát. Csík akkor szólítja magához, amikor már Szulimánt vitézi harcban legyőzte. Ez volt vége az nagy Szulimán császárnak, Ez az ő nagy hires hatalmasságának. Az Isten engedte gróf Zrini Miklósnak Dicséretit ennek hatalmas próbáinak”. Az eposz nyelvezete kissé tagadhatatlanul darabos, de szerkezete fenséges. “A barokk székesegyházak kupolafestményeire emlékeztet, amelyek eget-földet egymáshafolyva ábrázolnak . . . Ilyen mindent összefogó egység a Zrínyiász szerkezete. Istennel indul és a végén újra Istenhez emelkedik”: 1"“’ Vitézek Istene! ime az le szolgád Nem szánta éretted világi romlását; Vére hullásával nagy bötüket formált, illy subscribálással néked adta magát, O vitéz véréért vedd kedvedben fiát ”. JEGYZETEK: 121J Alszeghy-Brisits-Sík i. m. 80. oldal. 122> Ugyanaz, 81. oldal. (Folytatjuk) SZAPPANOS RÁDIÓ JUBILEUMA A Szappanos egyórás rádió műsor, mely a clevelandi WZAK 9.51 hullámhosszán hallható minden vasárnap délután 5-tól 4 óráig, harmincötödik jubileumát ünnepli ez évben. A magyar rádióprogramot Szappanos Ferenc eredetileg 1955-ben a depressziós években indította el West Virginiában, majd 1959-ben áthelyezte Pittsburghba és 1945-ig sugározta a magyar szót és zenét mindaddig, míg 1945-ban Szappanos bevonult katonának. Katonai szolgálatának bebejezése után 1946-ban Clevelanclban telepedett le és azóta megszakítás nélkül Ohio és a szomszéd államok egyik legkedveltebb magyar rádió műsora lett. A rádióműsor összeállításában és annak levezetésében Szappanosné, Borbála, nagy segítségére van férjének. A műsort mind magyarul, íúind angolul konferálják be. Szappanosék a jubileumot hivatalosan szeptember !4-én fogják megünnepelni egy nagyszabású rendezvénnyel \z eseményről később részletesebben tudatjuk olvasóinkat. MOSZKVA BOSSZÚJA. Rudolf Pachmannak a ma 49 éves csehszlovák sakkmesternek a nevét, legalább s szakmai körökben, már akkor ismerte a világ, amikor nemzetközi viszonylatban még nem játszott túlságosan nagy szerepet. Packman abban az időben a csehszlovák sakk szövetség tagjai közé tartozott, de emellett számos nemzetköz' találkozón vett részt, kisebb-nagyobb sikerrel. 1967-ben azonban nyíltan kiállt a kommunista-tábor hivatalos politikai irányvonala ellen a közelkeleti háborúval kapcsolatban. A következő évben pedig a Prágai-tavasz néven emlegetett szovjetellenes megmozdulásnak egyik leglelkesebb támogatója volt. Amikor a csehszlovákok mozgalmát a varsói szerződés tagállamai, de főleg a szovjet tankok eltiporták, á sakkmesterre lecsapott a titkos rendőrség• Másfél évig volt vizsgálati fogságban, koponyaalapi töréssel, bordarepedessel és gerincsérüléssel, valamint éhségsztrájkkal legyengülve és megnyomorítva került ki a börtönből és 1972-ben elhagyta hazáját és Nyugatnémetországban telepedett le. Mi sem volt természetesebb, mint az, hogy a nyugatnémetek szerették volna tehetségét kihasználni. Éppen ezért meglepő volt, hogy Pachrnan tavaly nem indulhatott a Dortmundban megrendezett nemzetközi nyugatnémet bajnokságon, és a jelek szerint ugyanez a sors vár rá az idén is. És persze természetes az is, hogy nem kap meghívást a többi nemzetközi nagy sakkversenyekre sem. A “Spiegel magazin munkatársa kinyomozta ennek a fonák helyzetnek a hátterét. A lap munkatársa szerint a háttérben Moszkva játssza a főszerepet és lehetetlenné teszik a csehszlovák nagymestert Nyugateurópában is. A Szovjet Sakk Szövetség már tavaly csak azzal a kikötéssel küldte el a német bajnokságra két sakkozóját, ha Pachrnan nem indul. És nincs az a nagy nemzetközi sakktorna, amelynek rendezői megmernék hívni a nagymestert, mert tudják, hogy ebben az esetben egyetlen kelet-európai versenyzőre sem számíthatnak. Jellemző, hogy nemzetközi Sakk Szövetség portoricói konferenciáján a csehszlovák delegátusok a legsúlyosabb következményekre számítottak, ha a Pachrnan ügy egyáltalán napi rendre kerül. Pachrnan ellen indított bosszúhadjáratban még a jugoszlávok is részt vesznek. A nyugatnémetek teljesen ki vannak szolgáltatva Moszkvának. A nemzetközi verseny minden országban azt a célt szolgálja, hogy vendéglátók utánpótlása, komoly el lenfelekkel szemben értékes pontokat gyűjtsön, hogy ezáltal megszerezze a mesteri címet. A szabályok ugyanis kimondják, hogy egy ilyen versenyen legalább nyolc külföldi mesternek kell szerepelni. És ezt Európában a népi demokráciák sakkozói nélkül nem lehet megvalósítani. Az ügy tragikomikus vonatkozása: Pachrnan személy szerint jó barátságban van a szovjet sakkozókkal. NAGYSZERŰ MAGYAR GYŐZELEM A PÁRBAJTŐR EURÓPA-KUPÁBAN A Budapesti Vasutas Club csapata nyerte a párbajtőr európa-kupát, miután az elődöntők után legyőztek a szovjet, nyugatnémet és végül a berni együttest. A csapat tagjai, Fenyvesi dr., Erdős dr., Erdős Gábor és Papp Sándor minden dicséretet megérdemel A nyugatnémetországi Heidenheimben eldöntésre kerülő hagyományos verseny egyéni számában 22 ország 526 indulója közül a győztes Loetscher (svájci) versenyző mögött Fenyvesi Csaba a második helyet foglalta el. * * * Molnár János góljával I :0-ra győzött a CMAC ifi gárdája az A csoportban a Juventus olasz együttes ellen. KIKAPOTT A FERENCVÁROS A 9-ik bajnoki forduló bővelkedett meglepetésekben, amit elsősorban a Ferencváros szállított szurkolóinak. A forduló részletes eredményei: Videoton -— Vasas 0:0. Székesfehérvár. C sepel ~~ Honvéd 2:1. Kispest. Szeged •— Haladás 0:0. Szeged. Győr — Ferencváros 2:1. Népstadion. Újpest Egyetértés 6:1. Megyeri-út. Ml K — JJorog 4:2. Hungária-út. Pécs — Salgótarján 1:0. Pécs. Zalaegerszeg — íatabánya 2:1. Zalaegersz. A bajnokság állása: 1. Újpest 54, 2. Ferencváros 30, 3. Videoton 30, 4. Győr 30, 5. Tatabánya 30, 6. Honvéd 29, 7. MT K 26, 8. Pécs 26, 9. Salgótarján 24. 10. Csepel 22, 11. Vasas 22, 12. Zalaegerszeg 21, 13. Haladás 19, 14. Szeged 16, 15. Egyetértés 16, 16. Dorog 8 ponttal. * * * Az ezévi Da vis-kupa első fordulójában Magyarország 3:2-re győzött Lengyelország ellen. Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos I-II 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenése k) 1.23 Kövencly Károly: Magyar királyi csendőrség (432 oldal, képekkel) kötve $12.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.0G Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Minclszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon ( Tanulmány) 1 -80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 ^ ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ..................................................... Utca: ..................................................... Város: ................................................... Állam:........................................... Zip cod*:
