Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-04-25 / 17. szám

1974. ÁPRILIS 25. AZ ÚJSÁG 5. OLDAL. AZ ÓBECSEI FELTÁMADÁS írla cs a WZAK-FM rádióállomás 1974 cvi húsvél ünnepi műsorán elmondotta: Dr. vitéz Ács Imre. Kossányi Mária és Miklós az egy órás ünnepi műsor. Tamási: Nándorfehérvári oratóriumával szőtték egybe. Az óbecsei feltámadás egyes mondatai a még 1961- ben elkészült és a nemzetközi, de főleg hivatalos jugoszláv dokumentáción felépült: JIol volt a vajdasági harcok gyúj tópontja? Titóék leleplezték a bácskai partizán tevékenyséf: hátterét című tanulmányomból valók, mely akkor része volt Dr. Szilassy Béla és vitéz Kovács Gyula által kiadá előtt álló “Trianon és Európa című angol nyelvű nemzet politikai tanulmánykötetnek. * * * A karizmatikus Magyarországnak a hódoltsággal el­­nyillott virágoskertjéből, mint a néphagyomány hitte, a Tisza csókjából Bácska szívében feltámadt hazánk legszebb mezővárosa: Óbecse! Itt hangzott fel évről évre Petrányi apátplébános ár zengő tenorja: Feltámadt Krisztus e napon, Alleluja! S rá a nép, az óriási tömegű, Istenadta, bácskai magyar nép válasza: Hogy az ember vigadozzon, Alleluja! S megin­dult a körmenet a pompás becsei köröndön, népszerűén a Pogácsán és a szomszédos bizánci körvonalú szerb temp­lom harangjai is vígan bongtak diadalmi éneket a feltá­madt magyar Jézusnak. De így volt ez fordítva, a szerbek húsvétján is! Ezen a főtéren jelent meg az Új Tiszavidék , mely­ben Csepella Jóska Adyval virrasztó leikéből és mély hu­mánumából a nemzeti megújulás örök gyepűkapui nyila­doztak! 1941-ben a kecskeméti gyalogdandár parancsnokát Petrányi apát úr harangzúgás közepette így üdvözölte: I á­bornok Úr, itt most nemcsak harangoznak, ezek a harangok tbbbet üzennek, ézek a nándorfehérvári harangok! S ha annyi idő után Petrányi apát jellemét fel sze­retném vázolni, akkor az elmúlt évben otthon elhunyt világ­hírű magyar történésznek, Moravcsik Gyulának, a korábban soha fel nem használt bizánci források alapján megírt köny­vében felvázolt jellemrajzokhoz kellene folyamodnom, ahol Hunyadi követei nemzetükön tál az egyetemes keresztény ségért és a szomszédos balkáni népek biztonságáért is foly­tatják aggódó tárgyalásaikat Bizáncban. 1941-ben, mint a Jászkun huszárezred tagja hadibe­osztásomban az imént említett gyalogdandár parancsnok törzséhez tartoztam és Őbecsére érkezésünk előtt 1941 áp­rilis 13-án, a csetnikek sorozatos orvtámadásai után, sze­mélyesen részívettem a híres temerini napiparancson, a Fernbach kastély dísztermében. S most szószerint idézem a magyar tábornokot: Testvéreink közé jöttünk. Itt mindenki faji és feleke zati különbség nélkül velünk egyenlő állampolgár, akikkel szemben nekünk honvédeknek legszivélyesebb és legbará tibb magatartást kell tanúsítani. S mindezt 1946 március 30-án, a hírhedt hóhérok lapja, a pesti Képes Figyelő is kénytelen volt tudomásul venni, amikor Jugoszlávia kiada tási kérelmét erre a parancsra hivatkozással a tábornokká szemben a magyar kormány megtagadta. Csak pár éve tudtam meg, amikor még mi Óbécsén gondfeledten énekeltük: Káka tövén rak fészket a csóka itt az Egyesült Államokban a híres Luce, Fortune-jána! albumszerű rendkívüli számában felvonultatta és megszó Ialtatta a más nyelven is beszélőket, köztük a magyaroka is és ígéretet vett tőlük, hogyha elkövetkezik az európai há ború, hűséggel fognak harcolni egykori szülőhazájuk el len is. De volt egy másik ígéret is. Ez több volt. Ez már es kűtétel volt. S ezt a Mose Pijade jugoszláv munkásegye tem kiadványából idézem. 1941 szeptember kilencedikén a szerémségi Hajclucsi Brégen volt az eskütétel: . . . "Mi Jugoszlávia népi partizánjai fegyvert ragadtunk, hogy kimé Ietlentj! harcoljunk a vérengző ellenséggel . . . népeink sza badsága és igazsága nevében esküszünk . . . életünket és vérünket sem kiméivé harcolunk minden népáruló teljes megsemmisítésért . . . A következő hónapban dandárunk átadta helyét a pol­gári közigazgatásnak. S amikor az utolsó csapatok is el­hagyták Becsét és környékét, Petrányi apát úr templomának tornyából, a nándorfehérvári haranglábak mögül agyonlőt­ték Medve próbacsendőrt, a ma is Ausztráliában élő Tur­­csányi csendőrtörzsőrmesternek járőrtársát. Az első partizánpuskák Bácskában és Bánátban dör­dültek, igazolja a párttörténész tolla. Azt is megerősíti, hogy a sorban alakuló vajdasági brigádok 1942 januárjában erős, tömeges és szervezett harcot indítottak a megszállók és szolgáik ellen. Ugyanebben a hónapban Bárdossy László, az akkori miniszterelnökünk csodálatos tájékozottsággal a külügyi bizottságban megjegyezte, ez a harc elérte a “há­borús állapot mértékét . "Szerb partizánok támadtak meg bennünket és széleskörű összeesküvés tényét fedeztük fel , mondta más alkalommal az Alsóházban. A nyugati sajtó és rádió »— itt Amerikában is —, ame­lyeket akkor a minden könyvtárban megtalálható Robert St. John, meg a hasonlóképpen magyarellenes Adamic és Rebecca West munkái irányították, ellenséges rosszindulat­tal fogadta visszaszerzett ősi földünkért a magyar jajkiáltást. 1944 őszén Petrányi apát urat a beözönlő első szerb partizánok, Tito katonái, széttaposták! 1968-ban Lyman B. Kirkpatrick, Jr. a II. világháború hírhedt OSS-nek érdemdús veteránja, majd a CIA. helyet­tes igazgatója és korai nyugalombavonulása után a Brown egyetem politika professzora, az előkelő MacMillan kiadá­sában megjelent művében (The Real Cia.), ami e téma­körnek — belső értesültségénél fogva - kétségtelenül élen­járó kötete, mélyen hajtja zászlaját Tito partizán kommu­nista brigádjainak brilliáns, így szószerint: "brilliáns mun­kája” előtt! Pedig már korábban Milován Djillas is elis­merte, hogy Tito partizánjainak módszereitől még Stalin is megdöbbent. S még hozzá ezt itt írta meg az Egyesült Ál­lamokban. * * * Bárdossy László lemondása után könyvet írt magyarul. Ezt mindannyian ismerjük. Az emigrációban Baráth Tibor Nyugati Magyarsága (Fráter Györgyről) emelt neki emlé­ket. De írt Bárdossy egyidejődeg külföldön is!, ami nemcsak a magyar közönség előtt ismeretlen, hanem még Macartney professzor és Oláh György figyelmét is elkerülte. A tanulmány címe: UNGARNS EUROPÄISCHE SENDUNG, MAGYARORSZÁGI EURÓPAI KÜL DETÉSE (Berliner Monatshefte, Jahrg., 1942. S. 47 ff..). Kutatásaim során még vitéz Kovács Gyula életében talál­­iám e műre és adatait közöltem vele. A munka a magyar 'vezred egyik legklasszikusabb ha nem a legklasszikusabb — vallomása és felelősségvállalása a Kárpátmedencéért nnak egységéért és minden lakosáért, a Kárpátokon túl íözépeurópa minden szomszédos népéért, az izzó gyűlöle órában a barátokért és ellenségekért egyaránt. Hasonló iába kerestem a kor vezetőinek széleskörben bonckés ala vett egykorú megnyilatkozásai között. Oláh György, aki mint ismeretes egyetlen hiteles tör­ténetírója a Bárdossy pörnek ( ítél a történelem , Magya­rok Útja), a múlt évben Clevelandban hosszas beszélgeté­sek után az Árpád Akadémia^Szent László ünnepélyén nyilvánosan elismerte, hogy az imént említett Bárdossy ta­nulmányról nem volt tudomása, pedig szoros barátság fűzte a mártír miniszterelnökhöz. S kért a tanulmány aprólékos feldolgozására! 1942-t írtak és * Magyarország európai küldetése volt az emigrációnk első irata! * * * Ilyenkor évfordulók idején és remélhetőleg egy politi­kai rendszer végnapjaiban a jól végzett munka békés nyu­galmával meg kell állapítani, hogy Tito ellen és a börtönébe zárt népek felszabadításáért a magyar emigráció egy olyan Isten rendelte amerikai államférfiúval és törvényhozóval az élen, mint Michael A. Eeighan, korábbi segítségével, min­den nyelven és minden fórum előtt — a nemzetközi szak­­irodalomban is nyilvántartottan — megtette a kötelességét! Petrányi apáát úr emlékéért is! * * * A Magyar 1 örténelmi I ársulat a nemzet emlékébe idézte 1927-b en azokat az időket amikor az emigrációk vol­tak a nemzet külképviselői. Sorsüldözött diplomácia, mely­nek minden jelentése fájdalmasan végződött, megpecsételve egyes tagjainak egyéni szerencsétlenségével is. És a szo­morú történetek egész képe mégis biztató és reménytkeltő kell, hogy legyen! Évszázadok után a számkivetettek által látta meg magát először a nemzet abban a tükörben, amit a világ népei tartottak eléje! S most amikor az óbecsei feltámadásra emlékezve sa­ját küzdelmeinket és tapásztalatainkat vontuk éles gyújtó­pontba, a MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT egy­kori tükre fölé Petrányi apát úr visszaszálló lelke, harang­jai és allelujája vonnak oltalmazó baldahint! MEGHÍVÓ CLEVELANDI MAGYAR DEMOKRATA LIGA 1974. május 5-én, vasárnap du. 2 órakor a W.S.-i Magyar Evangélikus Egyház Nagytermében (W. 98th és Denison Ave.) rendezendő KÁRTYAPARTI JÁRA Frissítő italok, r—* Ajtódíjak —< Nyeremények. Adomány: $ 1.50. A kártyapartira mindenkit szeretettel hív és vár a rendezőség. (Ápr. 18, 25 és Máj. 2, 1974) MEGHÍVÓ A Fatima, Családok május 12-én du. Vá 4 órakor a templom baloldali első padsoraiban elmondják szokásos havi imáikat. Utána 4 órakor kezdődik Kárpi Ferenc plébános élén a főtisztelendő papság bevonulása. Gounod: Ave Maria. Ének, orgona: B. Ormay Ildikó. Lorettói litánia - közének. Ünnepi beszéd. Főt. Vitéz Baán, O.F.M., a Youngstown-i Magyarok Nagyasszonya egyházközség plébánosa. J. S. Bach: Buurree 1-2, C dur Suite. Cello — Rétháti Schill András — soloist. Szentségkitétel. Ének: Ez nagy Szentség valóban. Főt. Kárpi Ferenc, a Szent Imre egyházközség plébánosa. Pange Lingua . . . Magyarul. Gyertyás körmenet az Oltáriszenlséggel. Közénekek. Tantum Ergo . . . Üdvözlégy Oltáriszentség. Áldás. Engesztelő ima. Győzelemről énekeljen . . . Kivonulási orgonajáték. NIKIT A KRUSCSEV sírja fölé szobrot kap, mégpe­dig bronz táblával és gránitból készült mellszobrot. Állí­tólag halálának következő évfordulóján avátják fel. Krus­­csev 1971. szeptemberében hunyt élt Az emlékművet egy moszkvai szobrászművész tervezte, aki részt vett azon az 1962-ben megnyitott moszkvai modern művészeti kiállításon, amelyet Kruscsev röviddel a megnyi­tás után bezáratott. PELÉNYI JÁNOS Április 19-én Hannoverban (New Hampshire) bosszás betegség után meghalt Petényi János, volt diplomata és egyetemi tanár. 1885-ben Budapesten született. Diplomáciai pályájá­hoz szükséges képzettséget a bécsi egyetemen szerezte. 1908-ban Pittsburghban az osztrák-magyar konzulá­­úsnak titkára, 1909-1 jen Chicagóban, 1915-ben Cleveland­­ban helyettes konzul, L920-1930 között pedig Washington­ban mint magyar konzul dolgozik. 1930-1931-ig a Népszövetséghez küldött állandó dele­gációnak a vezetője, majd 1931-1935 között mint meghatal­mazott miniszter képviseli Magyarországot. 1933-1940 közölt az Egyesült Államokban, Kubában és Mexikóban működik 1940-ben lemond tisztségéről. 1941-1953-ig a Dartmouth College tanára, Political Science előadója és közben megszerzi az amerikai állampolgárságot. 1933-1957 között a Strassbourg-i egyetemen tanít, majd 1959-ben tiszteletbeli elnöke a Magyar Könyv és Iörténelmi Társaságnak New-York városában. Gyászolja a clevelandi születésű felesége, Sue Wade Harman, kivel 1923-ban kötött házasságot. MINDSZENTY JÓZSEF CSIKSOMLYÓ ÜNNEPI BÚCSÚJÁN Mindszenty József bíboros hercegprímás pünkösd va­sárnapján az erdélyi ferences atyák Youngstownhan felépí­tett csíksomlyói kegyhelyén ünnepel az Amerikában össze­­sereglő zarándokok körében. Az amerikai Csíksomlyó több mint félévszázados munkája az erdélyi ferenceseknek. Az első erdélyi ferencesek mindjárt Trianon után, Bíró Lőrinc, Bíró Benedek, Kovács Atanáz, Kukla 1 arzicius, András Jeromos, Deésy Ipoly, Hegyi Péter és a nemrégen meg­siratott és elvesztett Takács Gábor atya, valamint azok, akik még mindig itt dolgoznak sorainkban, lelki és fizikai házat, szellemi és nemzeti központot igyekeztek teremteni a ma­gyar hitnek és szellemnek. Csíksomlyó lett az a fizikai épít­mény,' amelyet Csíksomlyóhoz hasonlóan, szinte erődít­ményként építettek fel a ferences atyák. Az amerikai Csík­somlyón ma messzi kimagaslóan áll Szent István szobra, körülötte a szent király alapította vármegyerendszer címer­táblái kőből és bronzból, és tágabb körben körülöttük áll­nak a Vasfüggöny-keresztút kőtömbjei, amelyek áldozatként ajánlják fel a mai magyarság szenvedéseit. Mindennek a középpontjában pedig a Szűzanya várja a zarándokokat. * De maga a kegyhely, Csí ksomlyó történelmi jelentő­sége az, amely ma annyi magyart vonz, hív és vár. Gsík­­somlyó, négyszáz évvel ezelőtt azért rendezte az első búcsút, mert azon hálát adtak és fogadalmat tettek a csíksomlyói Szűzanya magyarjai. Hálát adtak azért, mert a Szűzany: védelmében, amikor összegyűltek és bizakodva nem adták meg magukat a rájuk rontó égetőknek és clúlóknak, együttes erővel megvédték magukat és szabadságukat. Ez volt a hálaadás. De fogadalmat is tettek, hogy ezután sohasem hagyják el a csíksomlyói Szűzanya összefogó csodáját és mindig a Szűzanya védelmében éln ek majd, mint annak engedelmes és hűséges gyermekei. Ez a csodálatos védelmi összetartó erő ma már több mint négyszáz éves. Csíksomlyó része Erdély hányatott és viszontagságos történelmének, és egyetlen magyarázata annak a csodának, hogy a székely nép mindazt az embertelenséget, gyilkolást, pusztítást, ár­talmat át tudta élni, amivel a magyarság ellenségei rátörtek. * Mindszenty József bíboros hercegprímás 1974. júniu 2-án ismét elindítja a pünkösdi hálaadó és fogadalmi bú­csút a youngstowni Csíksomlyón, és nem lehet magyar ün­nep méltób és kegyelmet sugárzóbb, mint ez az ünnepség a Szűzanya, Szent István szobra körül, a nemzeti hivatás­­tudatunkat jelző és igazoló vármegyei címerek alatt, és a Vasfüggöny szenvedéseket áldozatként felajánló Vasfüg­göny-kálvária körül. Az amerikai magyarság lelki erejének és lelki fényének ragyogása lesz ez a Pünkö sd, olyan ma­gasan lángoló ünnep, amelyhez hasonló ünnepe talán még egyetlen rabnép emigrációjának sem volt. * Mindszenty József bíboros hercegprímás a youngs­towni Csíksomlyón az egyetemes magyarság búcsúját nyitja meg. A youngstowni Csíksomlyó mondanivalója emlékeztet az ezer esztendős magyar életre, amelynek folytatói, gyer­mekei vagyunk valamennyien. De emlékeztet széttépettsé­­günkre is, mert az erdélyi Csíksomlyó ma idegen elnyoma­tás alatt szenved. így hát a csíksomlyói, pünkösdi búcsú minden elszakított terület magyarjainak közös, az ezeréves, történelmi élethez visszahajló búcsúja lesz, amikor lelki fe­jedelmünk áldó keze alatt egyesülünk ismét, hogy érezzük az ezeréves nemzeti élet erejét és lelki nagyságát. De ezen­felül ez a Csíksomlyó magyar Amerikában áll, tehát nem­csak az otthon szenvedők, a szomszédállamoknak adott ma­gyar milliók, hanem a világba szétszórt hontalanok és az itt gyökerező gazdag és erős amerikai magyar népet is ösz­­szefogja. A csíksomlyói biícsú 1974 Pünkösdjén az egye­temes élő, magyar nemzet hálaadó és fogadalmi búcsúja lesz. amikor lelki fejedelmünk Iesújtottságunkból, fáradtsá­gunkból és fájdalmainkból felkelti szavaival a pünkösdi tüzet, amelyre ebben a korban valamennyi magyarnak, — az otthon és a szomszédok kezén rabságot szenvedőknek, a száműzetés hontalanság felé vezető útján vándorlóknak, és az Amerikában meggyökerezett magyarságnak olyan nagy szüksége van, hogy egybeolvasszon bennünket. Ez a magyar egyetemesség a csíksomlyói Szűzanya körül lesz, a fogadalmunk is. így készüljünk lelki fejedelmünk, Mindszenty József bíboros hercegprímás által vezetett búcsúra az amerikai Csíksomlyón. Ifj. FRIGYES DEZSŐ WASHINGTONBAN A Pátria elnöke egyike volt annak a 25 delegátusnak, mely Ohió-t képviselte Washingtonban az ifjú Republiká­nusok konferenciáján. 700-an jöttek össze az Egyesült Ál­lamokból február 27 és március 2 között lefolyt tanácsko­zásokon. A naggyülés célja ismeretek bővítése, problémák ismertetése és a lehető megoldások megbeszélése, valamint a ma vezető republikánus személyekkel való találkzás volt. Az Egyesült Államok elnöke Richard M. Nixon üdvözölte a gyűlést, s felhívta a jövő. politikusainak figyelmét korunk problémáira és a felel ósségre ezek megoldásával kapcso­latban. Az alelnök Gerald Ford, kérdés-felelet megbeszélést vezetett be, melyen őszintén és velősen válaszolt égető problémákat felvető kérdésekre. Gyűléseket vezettek még George Bush, a republikánus vezető Barry Goldwater, James Buckley, Strom I hurmond, Howard Baker és Jesse Helms, de mindegyik politikushoz intézhettek kérdéseket — kiki érdeklődési köréből. Frigyes élt is ezekkel a lehetőségekkel és magánbeszél­getést is kezdeményezett Barry Goldwater szenátorral, fő­ként közép és keleteurópai helyzetről és a lehető kilátások­ról. Őszintén válaszolt Sen. Goldwater és sajnálattal álla­pította meg, hogy a közeljövőben nincsenek kilátások vala­milyen döntő lépésre az Egyesült Államok részéről. Gold­water felfogása ellenkezik az adminisztráció detente” po­litikájával és hangsúlyozta amit mi saját bőrünkön tapasztalunk hogy nem lehet az orosszal kötött egyezmé­nyeknek hinni. Biztatott azonban, hogy segítségét és köz­benjárását latba fogja vetni adott alkalommal, ha a vasfüg­göny mögötti népek érdekében bármily akcióra lehetőség nyílna. A Kongresszusi fogadáson az ifjú delegátusok közvet­len, meghitt beszélgetést folytathattak a képviselőkkel; ifj. Frigyes Dezső érdeklődési kőre gyakran terelte a figyelmü­ket a nagyvárosok etnik problémáira. Ügy látta Dezső, hogy a képviselők eléggé tájékozatlanok és felületesen ke­zelik ezt a problémát. Senátor Richard Schweiker távol volt a találkozó He­tén. A helyettesével találkozott ifj. Frigyes Dezső és átnyúj­totta Cleveland Magyar Közönségének memorandumát, amelyben nemcsak ázerencsekivánatait fejezi ki, de köszöne­tét is mondott a nemzetiségi törvényjavaslatáért. Meglep­hette ez a Szenátort, mert a legrövidebb időn belül vála­szolt, megköszönve ezt a figyelmet, jóindulatot üdvözölte Cleveland Magyarságát! Pásztor László, a republikánus nemzetiségi csoportok vezetője érdekes szemináriumot vezetett — Kisebbségek és a Republikánizmus”, hangsúllyal az Európából érkezett csooortokra. Biztató, érdekes és alapos előadások sok hallgatóval, ?— mégis sok kérdés válasz nélkül maradt. J anulságos része volt még az egész rendezvénynek az, hogy külpolitikai érdekcsoportok fogadó lakosztályokat bé­reltek, ahol étel-ital bőven volt. Ilyen termük volt az ara­boknak, a dél-afrikaiknak és a dél-vietnamiaknak. Renge­teg propaganda és felvilágosító nyomtatvánnyal látták el a betévedő érdeklődőt. A magyar emigráció a maga iga­zával, a Mindszenty kérdés megfelelő megvilágításával — nem létesített ilyen Hospitality Suite gondolatot. Felbecsülhetetlen ennek a konferenciának a hatása és jelentősége egy komoly magyar-amerikai ifjú jellemének kialakításában. Köszönet érte azoknak, akik ezt szüléin kívül még lehetővé tették; Menyhárt Sándornak, az Egyesült Magyar Egyletek elnökének, A CMAC nevében Dr. Déry Béláriak, a Magyar Atlétikai Club elnökének, Balassa Imre Utazási Irodának és Irene Bálint asszonynak, a republiká­nus asszonyok vezetőjének. Krónikás. MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS legújabban megjelent karton kötésű könyve: ESZTERGOM, a prímások városa Megrendelhető az összeg beküldése mellett: Sisters of Social Service, 440. Linwood Avenue, Buffalo, N.Y. 14209. Ára $5.00. Portó és kezelési költség 30 c.; ugyan­abban a csomagolásban minden további könyv portója 10 c. 20 példány, vagy ennél több rendelésénél árén-. gedmény. 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 h rokonkihozatalra. onapos IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE MEMBER GROGER TRAVEL BUREAU 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236 Am*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents