Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-04-18 / 16. szám
4. OLDAL, AZ ÚJSÁG 1974. ÁPRILIS 18. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) SZAKIRODALOM A hitviták fűzében megacélosodott magyar nyelv zamatossága és kifejező ereje Pázmány Péter prózájában és Szenczi Molnár Albert verselésében is, prózájában is a tu daJatos érvényesítés magasabb fokán jelentkezik. Az utóbbi a magyar nyelv tudományos vizsgálatának első lépéseit is megteszi, de még mindig elsősorban vallásos író marad. Szótáraival még nem indítja el a magyar irodalom szakok szerint való tagozódását. A vallásos irodalom terén ugyan látunk már két érdekes példát, amely a fejlődésnek erre az irányára mutat, alapvető lényegében azonban még egyik sem hoz újat. Pécsi Simon, aki nevelőapja, Eössi András nyomdokain megszervezi a magyar szombatosok vallását, héber és talmudi vonatkozású irodalmi érdeklődésével és alkotásaival sem lépi át a korszak vallásos irodalmának határait, mint ahogy Szállási Mihály különleges tábori imakönyvét sem sorolhatjuk azokon kívül.llü) Az első szakirodalmi műalkotásnak csak Geleji Katona István nyelvészeti tanulmányát tekinthetjük. Geleji Katona Istvánt (1589-1649), mint a sárospataki kollégium kitűnő tanulóját, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem küldi külföldi tanulmányútra. Két évet a heidelbergi egyetemen tölt. Hazatérése után Bethlen Gábor udvari lelkésze, 12 évvel később, 1633-ban pedig Erdély református püspöke lesz. Nemcsak erélyes egyházfő, hanem a vallásos irodalomnak is mind latin, mind magyar nyelven kiváló, termékeny művelője. Halotti beszédeket és terjedelmes prédikációs könyveket adott ki.in) Keserűi Dayka János református püspök nagyszabású énekgyűjteményét, az úgynevezett Öreg graduál -t is ő fejezte be és adta ki 1636- ban. Tulajdonképpeni irodalomtörténeti jelentőségét azonban Titkok titka című művének függelékeként kiadott Magyar grammatikácska című dolgozatával vívta ki. Ebben a magyar nyelv keleti jellegét hangsúlyozta, a székelyeknél fennmaradt szkíta (rovás) írásra hívta fel a figyelmet és a magyar helyesírás szabályainak egységes megállapítását, valamint új szavak képzését sürgette. A helyesírás alapjául a szavak etimológiáját jelölte meg. Az új szavakat a már meglévő szóképzések és szóösszetételek hasonlóságára kezdte képezni. Ezzel már 1645-ben a nyelvújítás úttörőjévé s a nyelvészeti szakirodalom elindítójává lett. Geleji Katona István nyelvészeti tanulmányához részben hasonló munka csak félévszázaddal később jelenik meg. Ez Misztótfalusi Kis Miklós Ratiocinatio de Ortographía címmel 1697-ben kiadott figyelemre méltó dolgozata. Misztótfalusi (vagy Tótfalusi) Kis Miklós (1650-1702) tulajdonképpen a leghíresebb magyar nyomdász volt. Ősz töndíjjal került Amszterdamba, ahol nemcsak a betűmetszés művészetét, henamen a nyomdászat egész tudományát is elsajátította. Miután hazulról anyagi támogatóst nem kapott, saját metszésű betűivel könyvkiadásra vállalkozott, f 1685-ben a Bibliát, 1686-ban a zsoltárokat, 1687-ben az Újszövetséget adta ki saját költségén. Európai hírnévre tett szert. Vagyont gyűjtött. 1690-ben hazament. Átvette a kolozsvári református kollégium nyomdáját, de maga is nyomdát nyitott. 84 kiadványa maradt ránk. Ezek között foglal helyet 1697-ben kiadott 'Apologia Bibliorum” és 1698-ban megjelent Maga személlyének Mentsége címmel két saját műve is. Ezeket azért írta, mert a Biblia nyelvén és helyesírásán eszközölt javításai miatt ellentétbe került egyházával. Említett nyelvészeti tanulmánya az Apologia harmadik részeként jelent meg.11_> A szakirodalom első művelői közé kell sorolnunk Apáczai Csere (vagy Cseri) Jánost is (1625-1659), aki az első magyar enciklopédia kiadására vállalkozott. Szegény jobbágyszülők gyermekeként Kolozsvárott és Gyulafehérvárott járt iskolába. Geleji Katona István küldte ki Hollandiába. A franekerai, Ieydeni, utrechti és harderwijki egyetemeken végzett tanulmányai 1651-ben á harderwijki egyetem hittudományi doktorává avatták. Ezután megházasodott, de még további két éven át Utrechtben folytatott tanulmányokat. 1653-ban a gyulafehérvári főiskola igazgatója lett. “De studio sapientiae ’ címmel megtartott székfoglalójában élesen bírálta az akkori iskolarendszert. A jó iskolák hiányát nemzeti szerencsétlenségnek minősítette. Akadémia s egyetem létesítését sürgette. Törekvéseit a kollégium tanárai nem tudták magukévá tenni. Különösen fíasire Izsákkal, a kivégzett I. Károly angol király egykori udvari papjával került éles ellentétbe, ak i II. Rákóczi György erdélyi fejedelem kedvelt embere volt. Vizsgálat indult ellene, amelynek befejezése után a fejedelem Cseri Jánost a kolozsvári kisiskolához helyezte át, ahol haláláig tanított. Négy latin műve 113’’ vitás hittudományi és bölcseleti kérdésekkel foglalkozik. A magyar irodalomtörténetben Magyar encyclopaedia (Utrecht, 1653) és Magyar Jogikátska” (Fejérvár, 1654) címmel kiadott munkái tették nevét halhatatlanná. * A szakirodalom termékei közé kell sorolnunk Zrínyi Miklós gróf, a költő és hadvezér (1620-1664) minden prózai művét is. A "Tábori kis tracta tulajdonképpen a legelső magyar katonai szolgálati szabályzat. A Vitéz hadnagy hadtudományi értekezés. A Siralmas panasz és a Montecuccoli császári hadvezér ellen irányuló Névtelen levél politikai röpirat. A “Mátyás király életéről való elmélkedések” és a “Ne bántsd a magyart!” 114) című munkája a széleslátókörű államférfiú nagyszabású politikai tanulmánya. Az utóbbiban a szerző arra ösztönzi nemzetét, hogy a törökkel szemben való védekezését, sőt a török uralom kiszorítását is önmaga szervezze meg, mert senki másra nem számíthat. A magyar öntudat és a küldetés tudatosítása is ebben a művében jelentkezik először, amikor megállapítja, hogy “egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók . ’ Ez a mondat sokat idézett szállóigévé s az egyetemes magyarság önbecsülését meghatározó irányelvvé lett. / * A történetírás nyelve még ebben a korszakban is a latin. Legkiválóbb művelője Istvánffy Miklós (1535-1615). 1 anulmányait Pécsett, Páduában, Bolognában és Grácban végezte. Kitűnő eredményeket ért el. Különösen a nyelvekben tett szert nagy jártasságra. Előbb Zrínyi Miklós, a szigetvári hős szolgálatába szegődött, aztán Oláh Miklós bíboros esztergomi érsek titkára lett. Miksa király a kancelláriába nevezte ki, Rudolf király pedig tanácsosává tette meg. 1581-tői 1608-ig, mint alnádor, nádorhelyettesként működött. Protestáns-ellenes magatartása miatt 1608- ban mégsem őt, hanem Illésházy Istvánt választották nádorrá. Ez elkedvetlenítette. Visszavonult. történeti művét halála után hét évvel, 1622-ben Pázmány Péter bíboros esztergomi érsek adatta ki először Kölnben. A 34 részre tagozódó, nagyszabású és alapos felkészültségről tanúskodó munka a Habsburgokhoz való feltéti en hűség s a római katolik us Egyházhoz való ragaszkodás jegyében készült és öt kiadásával 1101 jelentősen hozzájárult a katolikus megújhodás szellemének fokozatos megerősödéséhez. Magyar nyelven Szalárdi János (1601-1666) “Siralmas magyar krónika címmel ránk maradt történetírása az első kísérlet arra, hogy nagyobb korszakot (1526-tól 1662-ig) eredeti források alapján rendszeresen tárgyaljon. Szalárdi János is külföld ön végzett egyetemi tanulmányokat. Az erdélyi fejedelem udvari szolgálatába lépett. I. Rákóczi Györgynek titkára és főadószedője volt. 1853-ig kéziratban maradt művének kútfői jelentősége van. Kemény János (1607-1662), aki 1660 december 22-től 1622 január 23-ig Erdély fejedelme volt, a krimi tatárok fogságában a zsoltárokat olvasgatta s azokról könyvet írt, amelyet 1659-ben ki is nyomatott. Ennek címe: Gileádi Balsamum . Jóval értékesebb alkotása kéziratban fennmaradt önéletrajza, amely születésétől 1655-ig igen sok értékes történeti adatot őrzött meg az utókor számára. Haller J ános, aki előbb Kemény János fejedelem tanácsosa volt, később Erdély közjogi helyzetének szabályozása körül játszott fontos szerepet, Hármas Istória címmel Nagy Sándorról, I rójáról és példázó történetekről írt könyvet egyszerű, könnyed, világos és zamatos nyelvezettel, amely 1695-ben jelent meg. Bethlen Miklós (1642-1716), az Erdély közjogi helyzetét véglegesen szabályozó Diploma. Leopoldinum” létrehozója, Kolozsvárott, Gyulafehérvárott, holland és német egyetemeken tanult, Angliában és Franciaországban járt. Hét latin és egy francia könyve jelent meg nyomtatásban, értékes magyar történeti adatokat tartalmazó két önéletrajza és Noé galambja című munkája kéziratban maradt.110 Cserei Mihály (1668-1756) Erdély történetét írt meg I. Apafi Mihály korától, 1661-tői 1712-ig. Előkelő székely család ivadé ka volt. Az Apafi fejedelemsége idején nagy szerepet játszó Teleki Mihály titkáraként teljesített közszol gálatot. A németek is, kurucok is sokat üldözték. Nagy felkészültségről tanúskodó, közvetlen hangú, de sokszor részrehajló munkáját sajátos erdélyi szemlélet jellemzi, amely nemcsak a Habsburgok érdekeivel száll szembe, hanem a kurucok szabadságtörekvéseivel is. VERSES KÖLTÉSZET A korszak verselése terén a vallásos érzelmek uralkod nak, amelyek főként a zsoltárok magyarra fordításában és az egyházi énekek útján nyilatkoznak meg. A nagy pro testáns gyűjteményeken kívül ebben a korszakban.jön létre a katolik us egyházi énekek első gyűjteménye is, amely Cantus Catholici néven terjed el. A világi verses költé szetet uraló elem elsősorban szintén a vallásos érzelem, amely Balassi Bálint követőinek lantján istenes versekben nyilatkozik meg. Rimái és Alsósztregovai Rimay János (1575-1651) még gyermekkorában került kapcsolatba Balassi Bálinttal, aki nagy szeretettel fejlesztgette bontakozó költői hajlamait. I anulmányainak befejezése utón Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatába lépett. Bocskai fejedelemsége idején komoly diplomáciai feladatokat oldott meg. 1606-ban belső tanácsossá nevezték ki. Rövid időre II. Mátyás király hívévé szegődött, de hamarosan Bethlen Gábor hűségére tért. Politikai iratait és levelezését Ipolyi Arnold adta ki. Vallásos elmélkedései —< imádságos könyvvével együtt — kézirat ban maradtak. Istenes énekei Balassi költeményeivel együtt r— 1652 és 1806 közt 58 kiadást értek el. Korának legkiválóbb lírikusa volt. Beniczky Péter (1605-1664) a latin klasszikusok tanulmányozása közben kapott kedvet az íráshoz. Magyar ritmusok című munkája istenes és világi énekeket, valamint körülbelül 250 verses példabeszédet tartalmaz. Tanító szándék vezeti. Példabeszédeiben a magyar közmondásokat dolgozza fel Balassi-szakos versekben. Balassa Bálint (1626-1684) a nagy költő rokona volt. Átok címmel nagyobb elbeszélő költeménye maradt ránk, amelyben — éppenséggel nem választékos költői nyelven /— rokonait ócsárolja, akikkel folytonos viszólykodásban élt. Több lírai költeménye és egy színműve ismeretes még. Koháry István (1649-1731) füleki kapitány volt. Sokat küzdött a törökökkel is, meg a kurucokkal is. Buda felszabadító ostromában ugyancsak részt vett. 1687-ben Eger ostroma közben keze megsérült. Később I hököly Imre gróf, a kuruc király fogságába került. Ekkor kezdett verseket “faragni . amelyeket — miután leírni azokat nem tudta — később emlékezetből udvari káplánjának mondott tollba. 1714-ben országbíróvá választották. A királytól ekkor engedélyt kapott, hogy nevét ezüst lemezre vésethesse és aláírás helyett azt használhassa. Költeményeit üdőmúlatás közben “szerezte (mert írni nem tudta) és maga fűzfaversek -nek minősítette. Istenbe vetett őszinte bizalom es a szerencse változásáról való meggyőződés hite árad belőlük.11^ Pekry Lörincné Petrőczy Kata Szidónia (1664-1708) ifjúságát Lengyelországban töltötte. 1682-ben Pekry Lőrinc gróffal kötött házassága nem tette boldoggá. Sok megpróbáltatás érte. Ura Teleki Mihály miatt fogságba került. Kiszabadította, de Erdélyből menekülnie kellett. Amikor Pekry elhagyta evangélikus hitét és katolikussá lett, németből magyarra fordította Mayer F. Jánosnak A pápista vallásra hajlott lutheránusok” című müvét (1690-ben). Rákóczi felkelése idején Pekry Erdély kuruc főparancsnoka lett, ő azonban öt leányával együtt labanc fogságba került. Megint fordításban keresett vigaszt. A pietista Arnd János “Jóillatú XII liliom című munkáját ültette át magyarra (1708-ban), később pedig a Jó illattal füstölgő igaz szív című elmélkedést fordította le. Az ózdi várban 45 eredeti költeményét is megtalálták. Ezek a vallásosság, a hazafiság és a hitvesi szerelem igaz érzelmeit szólaltatják meg ha nem is a legtehetségesebb költő hangján, de az első ismert magyar költőnőhöz kétségtelenül illő módon. Ráday Pál (1677-1735) II. Rákóczi Ferenc titkára volt. O fogalmazta meg a Recrudescunt kezdetű kiáltványt és lengyel-, svéd-, porosz- és oroszországi. követjárás után 1707-ben ő egyengette Nagy Péter cárral is a kurucok szövetségének útját. A szatmári békekötés után mégsem követte Rákóczit. Hűséget esküdött a királynak. Megírta Rákóczi szabadságharcának történetét, amely önéletrajzával és benderi útjának naplójával együtt kéziratban maradt ránk. Lelki hódolás és istenes énekek címmel 1710-ben Kassán megjelent buzgó áhítatot keltő, szép nyelvezetű imádságoskönyve tíz kiadást ért el. Latinul is, magyarul is kiváló szónok volt. Latinul verseket is írt. Magyarul öt szerelmes verse maradt ránk. * A korszak verses költészetének az előbbieket meszsze felülmúló — két kiváló művelője, Zrínyi Miklós gróf (1620-1664) és Gyöngyösi István (1629-1704), Balassi Bólint örökségétől, minden kortársától s egymástól is független költői egyéniség. Gyöngyösi talán az előző század históriás énekeiből továbbfejlődő elbeszélő költészet korszerű megszólaltatója és határozottan előbbre vivője. Zrínyi — Arany János szerint »—- megelőzte korát, de nem hatott rá , pedig a korszakot legjellemzőbb módon a magyar küldetés irodalmi tudatosítását fogalmazta meg és tagadhatatlanul örök érvényűt alkotott. Mindegyikükkel külön-külön kell foglalkoznunk. * A korszak verses költészetének teljesen különálló fejezete a kuruc költészet, amelyet vallásos hit, hazafias búsongás és a bécsi udvar magyar- és protestáns-ellenes törekvései elől bújdosók panasza jellemez. Termékei ezen kívül a labancokat gúnyolják s a szabadságot magasztalják. Szerzőik ismeretlenek. Néhányat magának II. Rákóczi Ferencnek tulajdonítanak, erre azonban semmiféle kézzelfogható bizonyíték sincs. A kuruc költészetet sajátos jellegű népköltészetnek kell minősítenünk. Legszebb alkotásai: a Kuruc tábori dal (1 e vagy a legény, Tyukodi pajtás), a “Csínom Palkó”, a “Nyalka kuruc”, “A szegénylegények éneke”, Buga Jakab éneke , Rákóczi könyörgése , Most jöttem Erdélyből , a Tűz-víz között , Rákóczi kesergője és a “Rákóczi-nóta ’ (Jaj, régi szép magyar nép, Az ellenség téged mikép Szaggat és tép!). JEGYZETEK 110) Az imakönyv címe: Az Úrért s Iiazájokért elszéledett és számkivettetett bujdosó magyarok füstölgő csepűje (Kolozsvár, t67ö). nl) Geleji Katona István művei: “Latin halotti beszédek (1624), “Titkok titka” (1645). “Váltság titka” (1645), “A váltság titkának második volumenje” (1647). “A váltság titkának harmadik volumen je (1649). 112) “Mentsége” című könyvét az enyedi templomban ünnepélyesen vissza kellett vonnia és meg kellett semmisíttetnie. Ez annyira elkeserítette, bogy búskomorságba esett. 113) Apáczai Csere Mihály négy latin műve: l) “De introductione ad pbilologiam sacram (1650), 2) Dispulalio theol. inauguralis” (1658), 3) “Disp. de politica ecclesiastica (1658), 4) Disp philos. de mente humana (1658). 114> A mű tulajdonképpeni címe: Az török áfium ellen való orvosság, avagy Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum’ . Nyomtatásban 1705-ben jelent meg először. Forgácb Simon adta ki. , llo) Az idézetet magában foglaló teljes mondat a következőképpen hangzik: “Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére militarem disciplinam: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, és ha kevesen vagyunk is, nem oly kevesen azért, hogy a török ebekkel meg ne bánassuk, hogy ily semminek tartott minket”. (Zrínyi Miklós összes művei. 1. kötet. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958., 656. oldal. 119) 1622-ben, 1662-ben, 1685-ben, 1724-ben és '1758-ban “Nicolai Isthvánfi Pannonii historiarum de rebus ungaricis Iibri. XXXIV címmel jelent meg. 117) Bethlen Miklós 7 latin műve 1672 és 1705 között, “Mémoires historiques nontenant l’histoire des derniers troubles de Transsylvanie ’ című műve 1736-ban (Amsterdamban), magyarul 1804-ben jelent meg. 118> Beniczky Péter kötetét még maga rendezte sajtó alá, de kiadásáról mór csak halála után Bartók István esztergomi kanonok tudott gondoskodni. 119) Koháry István négy műve: l) Üdőmúlatás közben szerzett versek” (1687-ben, egri sebesülése után), 2) ' Sokféle kereszttel elkeseredett embernek kikoholt verse (1706), 3) Munkács kővárában szereztetett versek 5 füzetben (1720), 4) Hol egyszer s hol másszor kifaragott s összveszedett, rongyából leírt fűzfaversek' (1726). (Folytatjuk) HALLGASSA ÖN IS A MAGYARSÁG KÜLFÖLDRE SZAKADT NYOLCADIK TÖRZSÉNEK HŰSÉGES LANTOSA A NÉPSZERŰ CLEVELAND MAGYAR HANGJÁ-t "KRA5ZNAI RÁDIÓ" MŰSORÁT CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 7:50 ÓRAKOR SUGÁROZZA A WZAK—FM ADÓ 93.1 MC-ÁN A WZAK-RÁDIÖ LEGRÉGIBB MAGYAR MŰSORÁT! Munkatársak: Krasznai Antal, Dr. Molnár Zsigmond, Dr. Lőte Pál, Rózsa László. SOCIAL SECURITY 19; 4 április 15 utón, aki Social Security kártyáját ki akarja váltani, annak szükséges a születési bizonyítvány vagy keresztlevelének másolata. Ha valaki nem rendelkezik ezzel az okirattal, úgy más elfogadható okmánnyal kell magát igazolnia. 1972-ben hozott törvény szerint, aki S.S. számot akar az állampolgársági papírt kell bemutatni vagy illeték es külföldi állampolgárságát kell igazolni. Bárki, akinek még nincs S.S. kártyája, kérje haladéktalanul, mert 4-6 hét szükséges az elintézéshez. Felvilágosításért keresse lel a legközelebbi S.S. Hivatalt. HALLGASSA! AZ ÉSZAK-OHIO MAGYAROK LEGKEDVESEBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT: Észak-Ohio Magyar Hangját MELYET ESTÉNKÉNT 7:50 ÓRAKOR CLEVELANDBÓL SUGÁRZUNK A WZAK—FM RÁDIÓ 93.1 MC-ÁN Esténkint jelentkezünk Magyar Szívek Muzsikájával és a magyar szellemerkölcsi értékek őszinte tolmácsolásával. Munkatársak: Kossányi Mária, Kossányi Miklós. Nt. Dömötör Tibor Fáy Ferenc, Kálnoki-Kis Tibor, Kossányi József, Ft. Kővári Károly, Márfy Lóránt, Dr. Nádas János, Nehéz Ferenc, Prof. Oszlányi Róbert, Szeleczky Zita, Wass Albert. A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA... SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN... Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos I-II 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.25 Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség (432 oldal, képekkel) kötve $12.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7,00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában L80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (na gybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 ~ ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ........................................................................ Utca: ....................................................................... Város: ...................................................................... Állam:............................................. Zip cod«:
