Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-04-18 / 16. szám

1974. ÁPRILIS 18. AZ ÚJSÁG 5. OLDAL. DÉLMAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSA KÖZGYŰLÉSE ÉS ELŐADÓESTJE Délmagyarország Felszabadító Tanácsa (DFT) 1974 április 7-én tartotta meg Cleveland, Obio-ban szokásos évi közgyűlését. De tekintettel arra, bogy Prof. Dr. Barátit Tibor, a Magyar Népek Őstörténete . korszakalkotó mű szerzője, a DFT tiszteletbeli elnöke is bejelentette a rész­vételét, a DFT ebben az évben a közgyűlést megelőző nap estéjén vacsorával egybekötött előadóestet is rendezett. E kezdeményezésünk kitűnő erkölcsi és anyagi sikerrel zárult, melyben a íőérdem kitűnő előadónké, de az est megszerve­zésében Dr< Raványi Oszkár, elnökünk és felesége, Dr. Lelbach Antalné is derekas munkát végeztek. A vacsorán Ft. Kótai Zoltán dr., az "Az Újság” és " Kárpát szerkesz­tője bevezető, mig Nt. Juhász Imre, a házigazda szerepét betöltő nyugat-oldali magyar ev. egyház lelkésze mondott záró-imát, mig elnökünk, Dr. Lelbach Antal, az est Prof. Dr. Baráth Tibor előadását, A magyar őstörténet és hely­név kutatásunk -at Vittay Béla ezredes, a honfoglalás kora régészetének szakértője vezette be az előadó pályafutásának és történészi munkásságának rövid ismertetésével. Prof. Dr. Baráth Tibor előadásának részletesebb is­mertetésére még vissza fogunk térni. Itt csupán néhány mon­datban szeretnénk a lényeget összefoglalni. Mig régebben a Kárpátmedence földrajzi és helynév kutatásunk abból az alaptételből indult ki, hogy minden 896 előtti időből fenn­maradt, hegy, folyó és helységnév idegen eredetű, őstörténe­tünk legújabb eredményei szerint a magyar nyelvű népek nemcsak az avarók és a hunok idejében, hanem már jóval korábban; a bronzkorban is jelen voltak a jelenlegi törté­nelmi Magyarprszág területén. Vagyis ellentétben az eddigi közfelfogással nem az inclo-germán, hanem a magyar ajkú népek képezték Europa első kultúrát teremtő rétegét. Éppen ezért a helynév eredet kérdése is alapos revízióra szorul s a 896 előttről fennmaradt s eddig zömmel szláv erede­tűnek tekintett földrajzi és helységnevekről ma már ki tud­juk mutatni azok magyar eredetét. Az előadó a helységne­veket négy csoportban foglalta össze s térképezte le: a. Oly helységnevek, melyek magyar jelentése nyil­vánvaló: b. Oly helységnevek, melyek mása a magyar nyelvű népek lakta " Keleten”, azaz a Tigris-Eufratesztől a Földközi-tengerig, Egyiptomtól a Kaukázusig ter­jedő területen megtalálható: c) Oly helynevek, melyek e Keleten honos vallási kultuszra emlékeztetnek: d. Végül oly helységnevek, mely ek az ősi magyar nyelvben a település megjelölésére szokásos szóele­meket, szóvégződéseket tartalmazzák. E helységnevek feltérképezéséből nemcsak e magyar nyelvű népek település-területét lehet megállapítani, de leg­többször e népek betelepülésének korát is meg lehet álla pítani. Az előadó minden egyes helységnév-csoportra töbl példát mutatott be, legtöbbnyire azokat, melyeket korábban szláv eredetűnek tartottak. Befejezésül az előadó rámutatott ez eredmények jelentőségére: a szláv dáko-román, indo­­germán kontinuitással szemben a magyar kontinuitás áll. mert hiszen e neveknek nemcsak eredete, de fennmaradása is magyarnyelvű népek állandó jelenlétére utal. A nagysikerű előadást élénk vita követte. * * * Dr. Lelbach Antal a közgyűlés megnyitó beszédében négy évfordulóra emlékeztetett, 1914-re, az első világháború kitörésére s az ezt megelőző pánszláv aknamunkára; 1954- re, a marseillesi merényletet követő hónapokra, amikor a Népszövetség előtt a revíziót most már hivatalosan is igény­lő Magyarországot vádolták a merénylet előkészítésével, de el akarták hallgatni a merénylet igazi okát, a szerb-horvát­­macedóii vitát s amikor ártatlan délvidéki magyarok ezrei­nek embertelen körülmények közti kiutasításával kívánták kielégíteni a szerbek bosszúszomját; 1944 ősziére, mikor Tito kommunista partizánjai a londoni emigráns jugoszláv kor­mány helyeslésévé! a délvidéki magyarok és németek tízez­reit ölték halomszámra: s végül 1954-re a Db I megalaku­lásának évére. Sajnalátfal utalt arra, hogy az elmúlt húsz esztendő során nemcsak ellenfeleink indokolatlan s mohó imperiálizmusával szemben kellett felvennünk a harcot, de az elszakított területeinkről s azok magyarságáról lemon­dani kész megalkuvókkal, az íróasztalnál készült federációs elképzeléseket a magyarság létérdekeinél előbbre helyező magyar politikusokkal is. Tekintettel a nyugati hatalmak — beleértve az Egyesült Államokat is — öngyilkosság számba menő, a kommúnista imperializmussal mindenáron egyez- Ldni kívánó politikájára, új politikai koncepciót sürgetett, Kínára s Japánra építő magyar politikát. Titeli József főtitkár beszámolóját a DFT megalakí­tására visszaemlékezéssel vezette be, majd megemlékezett a DFT halottjairól: Molnár Sándorról, a DFT volt alel­­nökéről, Lovászy Rózsáról, a DFT volt titkáráról, Ft. la­kács Gáborról, a DTF tb. tagjáról, az Erdélyi Bizottság első elnökéről, Dr. Szász Béláról, a Magyar Nemzetiségpolitikai Intézet, majd a Mid-European Institute megalapítójáról s délvidéki vonatkozású katonai beosztásáról, Dr. Ludwig Teherről, a magyarsággal szemben mindig korrekt magatar­tást tanúsító vezető dunai-német politikusról s Dr. Crand­­jean Jenőről, Torontál vármegye, Nagybecskereken elhúnyf utolsó magyar főügyészéről, a főtitkár nagybátviáról. Tolmácsolta Árgentinában élő alelnökünk, Nagyiványi Ödön, vitéz Erdélyi István, a Virrasztó szerkesztőjének, Dr. Széli Sándornak, a Szent László Emlékbizottság elnökének valamint Göncz Miklósnak, a 7 rianoni Press Club vezetőjé­­nej a közgyűléshez intézet üdvözlő szavait. Röviden ismertette a DFT elmúlt évi tevékenységének néhány nemzetközi vonatkozású részletét, valamint Cseres Tibornak Bezdáni ember c. írását. Befejező szavaiban a DFT megütközésének adott kifejezést a Vatikánnak 1974 február 5-i döntésével kapcsolatosan. Ifj. Zolnay Mátyás pénztári jelentését követően Dr. Lelbach elnök javasolta, hogy Menyhárt Sándort, a eleve Iandi Egyesült Magyar Egyletek kitűnő elnökét a Db I vá­lassza tiszteletbeli tagjai sorába. A közgyűlés az elnök javaslatát elfogadta. Ezt követően Prof. Dr. Baráth Libor tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását: Emigrációs külpoliti­kánk és a Délvidék címmel. Erre az előadásra is még vissza fogunk térni. Most csupán néhány főbb pontot szeretnénk kiemelni tb. elnö­künk előadásából. Mint aki még odahaza több tanulmány­ban foglalkozott a Kárpátmedence államépítésének szerkeze­tével s mint akinek párizsi kiküldetése alatt bőven volt al­kalma tanulmányozni az első világháborút megelőző, majd a két világháború közötti ellenünk irányuló propagandát s mint aki most Prof. Prpic Croatia and Hungary during the Turkish Era c. munkájának elolvasásakor áttanulmá­nyozta az utóbbi húsz esztendő propaganda anyagát is arra következtetésre jutott, hogy az ellenünk irányuló propagan da nagyrészt kifutott az érvekből s így elérkezett az idő, hogy a magyar propaganda az eddigi védekező magatartást feladva támadásba menjen át s a kárpátmedencei térség újjászervezésére vonatkozó pozitív elgondolásai kapcsán mutasson rá az utódállamok politikájának végzetes hibáira s így a két világháborút követő rendezés tarthatatlanságára. Javasolta egy új kiadványsorozat elindítását, mely e szem­pontokat figyelembevéve alkalmas volna arra, hogy a Nyu­gat szakemberei számára könnyen hozzáférhető, aránylag tömör s a magyarság érdekeit szolgáló alapvető anyagot adjon. E kiadványsorozat első köteteit kész maga megírni s ezek kiadási költségeit vállalni. Az előadást élénk vita követte, melynek során Dr. Lelbach Antal, Szabadkay Sán­dor, Pápay Elemér, Sirchich László s Homonnay Eleméi szólaltak fel. E vitát követően Sirchich László a Cs.M.N.B. elnöke, mint a Magyar Felszabadító Bizottság alelnöke felolvasta a MFB elnökségének a DFT húsz éves fennállása alkalmából közzétett üdvözletét, majd a CsMNB nevében tolmácsolta a sorsközösségből fakadó szoros együttműködési készségét. Pápay Elemér, a Hungária Szabadságharcosok Mozgalma nevében üdvözölte a DFT-t. Végül Homonnay Elemér három határozati javaslatot terjesztett elő a DFT húsz éves fennállása, a Vatikán 1974 február 5-i döntése, valamint a Kanadai Magyar Újság ötven éves fennállása kapcsán. Az ülés berekesztése előtt Dr. Lelbach Antal elnök még egyszer köszönetét fejezte ki. Prof. Dr. Baráth Tibor nak két előadásáért, melyek a DFT ezévi közgyűlését oly sikeressé, emlékezetessé tették. A közgyűlés a Magyar Hiszekegy elmondásával zá­rult. POLITIKAI BIZONYTALANSÁG A U.S. News április 1-i számának vezércikke arról ír, hogy az emberi önzés hátrányosan hat a gazdaságpolitikára A dollár már nem szilárd és a bizalmatlanság folytán az emberek hűbelebalázs módra vásárolnak szükséges és szűk ségtelen javakat. A halmozás csak rontja valutánk értékét \ többi demokratikus ország helyzete is ingatag. Angliá­ban a két vezető párt elvesztette a nép bizalmát és Olasz­országban sincs bizalom a kormányzatban. Franciaország átalakította kormányát, de nem politikáját. Svédországban a kisebbség van kormányzaton, mert a szociáldemokraták évtizedek óta először, nem nyertek erős többséget. Kanada egyik vezető pártja sem meri vállalni egy új választás kocká­zatát. Nyugatnémetországban mind jobban észlelhető az elégedetlenség a koalíciós kormányzattal szemben, amely­nek vezetője a szociáldemokrata Willy Brandt. Izrael, a háború árnyékában sem egységes és a politikai bizonyta­lanság lehetetlenné teszi országos problémák megoldását. Mindez természetesen arra vezet, hogy a pesszimisták a de­mokráciák végzetét jósolják. Nem szabad a demokráciákat okolni a bajokért és főleg az inflációért. Lehetséges, hogy polititkusok elmulaszt­ják megmenteni a jövőt, azért, mert félnek a választók elé vinni a jövő nehézségeit. Úgy tesznek, mintha a jelenlegi munkanélküliség és bizonytalanság jelentősebb lenne a hol­napi destruktív inflációnál. Ha ez lény, akkor a kormányzat nincs tisztában az átlag polgár intelligenciájával és éssze­rűségével. A politikai közöny országos problémák iránt már rég elmúlt. Az okos szemfényvesztés és félrevezetés ideje elmúlt. Nem is jön vissza. A nép sokkal bölcsebb ma. Jól tudja, mi történik manapság és vállveregetéssel nem lehet súlyos problémákat megoldani. A The Wall Street Journal ezt írja vezércikkében: Valóban nem tanácsolnánk a közöny visszatérését az átlag polgároknak. . . Nem is vitázunk afelett, vajon a demokrácia messzire megy-e. Éppen ellenkezőleg nagyszerű tünetnek véljük a köznép józan gondolkodását ... Ez való­színűleg arra vezet majd, hogy a felelősek komolyabban veszik a népet. Világosan látható, hogy a nép nem támogat olyan elvet, hogy ma legyen könnyebb és ezért feláldozzuk a jövőt. Nem lehetnek vezetőink olyan rövidlátók, hogy a nép értelmét alábecsüljék. Úgy véljük, hogy a demokráciák csakis úgy oldhatják meg jelenlegi nehézségeiket, ha prob­lémáikat tapintatosan a nép elé terjesztik, mert a demokrá­ciák vezetőinek az a hivatása, hogy a népet komolyan vegyék! MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS legújabban megjelent karton kötésű könyve: ESZTERGOM, a prímások városa Megrendelhető az összeg beküldése mellett: Sisters of Social Service, 440. Linwood Avenue, Buffalo, N.Y. 14209. Ára $5.00. Portó és kezelési költség 30 c.; ugyan­abban a csomagolásban minden további könyv portója 10 c. 20 példány, vagy ennél több rendelésénél áren­gedmény. Soproni Bálint: Gondoljuk csak meg ... . . . hogy micsoda különös és agyafúrt fordulatoknak va­gyunk a szemtanúi a világ különböző eseményeiben. És . . . hogy egyáltalán, tudunk-e még gondolkodni és tudunk-e még tisztán látni dolgokat, mert hiszen olyan történések zajlanak le a szemeink előtt, amit józan ésszel csak égnek álló hajjal lehetne tudomásul venni, de a valóságban . . . egészen más történik . . . ... Itt volt a Solzsenyczin-eset... A kiváló orosz író nézetei nem egyeztek a hivatalos kormány-nézettel, aminek az lett az eredménye, hogy az írót letartóztatták, aztán egy­szerűen kizsuppolták az országból . . . Volt ám nagy zene-bona a világban, de . . . csodálatos­képpen az egyetlen dolog, amin a nagy-sajtó morfondíro­zott, az az volt, hogy: Iám, milyen nagylelkűek, de vajon, ki fogják-e engedni Solzsenyczin után a feleségét és a csa­ládját is . . . Sehol, senki nem volt megbotránkozva »— értve alatta a media hangjait c— azon, hogy ime, itt van egy nagy író, Nobel-díjas, elismert világnagyság, akit megfosztanak a hazájától csak azért, mert a nézetei ellenkeznek a Szovjet­kormány felfogásával. Most aztán, halljuk a rádióban, hogy az író családja (még az anyósa is hozzá, *—< vajon ezzel örömöt akart Brezs­­nyev okozni Solzsenycsinnek, vagy büntetni akarta?), meg­érkeztek Zürichbe s már el is helyezkedtek egy szép villá­ban, az idillikusán fekvő svájci város egyik legjobb ne­gyedében . . . S irpe . . . mindenki, még szinte magamat is beleértve, elámulva, hihetetlenkedve mondogatja magában '. . . Micso­da nagylelkűség, micsoda humanista fordulat a Szovjeték részéről. . . . Ugyanakkor, a világ másik részében egy úriember el­tulajdonított bizonyos titkosnak minősített állampapírokat, azokat átadta a medta-nak, akik szintén tudtak róla, hogy azokat csak úgy szerezhette meg, ha ellopta illetékes hely­ről . . . a nagy világlap leközölte azokat, nagy botrány volt persze, mert hiszen ez is ellentétben volt a helyi kormányzat felfogásával ... S mi történt? ... A Iopós úriembert vád alá helyezték, itt is volt nagy zenebona és valahogyan, ma sem ludja senki pontosan: hogyan és miért, de az irat-tol­vajt felmentették s azóta is szabadon jár-kel sőt, uszít á kormány és annak politikája ellen . . . S mi történik aztán? . . . Valakik, a kormány szolgá­latában és érdekében, kicsit utána akarnak szimatolni en­nek az úriembernek s bizony-bizony (úgy látszik, ilyesmi most történt meg először a világtörténelemben), nem egészen törvényes utakon akartak megszerezni bizonyos adatokat róla . . . Sajnos, kiderült a dolog s most úgy látszik, hogy ezekét a volt kormánytisztviselőket, azért, mert a kormány érdekében kicsit kisiklottak a megengedeti útról, állító lag 25-50 évekre fogjak elítélni . . . S mindezt azért, mert ebben az országban hihetetle­nül diktatórikus vonalra tért a kormányzat, mert igaz ugyan, hogy aki a kormány r-< és az, ország érdekei >— ellen dol­gozott, titkos kormánypapírokat lopott s úton-útfélen uszf a rendszer ellen, azt szabadon engedték ... de hallatlan züllésnek a jele, hogy ez az ember ellen a kormányzat kopói törvényellenes eszközökkel akartak nyomozni. . . ! Gondoljuk csak meg, van-e még józan ész ebben a vi lágban, vagy pedig tényleg már annyira benne vagyunk a kháoszban, amely mindent elborít, hogy már ki se látunk belőle? . .. NAPLÓMNAK KÖNYVBEN VALÓ MEGJELENÉSÉHEZ Naplómat csak akkor mertem a nyomdának adni, ami­kor hozzáértők a kiadás mellett döntöttek. De azután ha­marosan megértettem, hogy miért várják az Az Újság olva­sói a következő számot: nem volt tudomásuk a kommuniz­musról és azokról a borzalmakról, melyeken népünk a háború folyamán és az ország eltiprása után átment. A Napló befejezése után rövid felhívásban löbbszáz címre bejelentettem a Naplónak könyvben való megjele­nését. A felhívásra való visszhang rendkívüli volt: néhány amerikai könyvkereskedő, plébánosok és magánszemélyek előre lefoglalták a megjelenő példányok felét. Ebből a tény­ből arra következtetek, hogy a Napló 90 százaléka amerikai olvasók között fogy el. Sokan köszönték meg a Naplónak könyvbeni megje­lentetését. A következőkben két levélből közlök részletet: Az első levél írója Béky Zoltán református püspök, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke: Főtisztelendő Uram, Kedves Barátom! Nagy örömmel értesültem-körleveledben arról, hogy Naplódat könyvalakban szándékozol kiadni. Az Az Üj­­ság-ban és a Detroiti Magyar Újság c. lapokban olvastam tam a Naplót és rendkívül értékesnek tartom. Sok hányattatásod, szenvedésed és népünk tragédiája sokszor megkönnyeztetett. . . A másik levél írója Hellebranth Berta művésznő. Neve — Eléne művésznő nővérével Amerika vezető mű­vészei között szerepel. Őszintén sajnálom —< írta —^, hogy Kelemen Father Naplóját befejezte. Naplójából többet tanultam, mint tucat­nyi un. best sellerekből. Arról nem is szólok, hogy egyéni átélései mennyire meghatottak. A Naplónak kimagasló értéke magyar népünk áldo­zatkészségének, hősiességének, áldozatos szenvedésének be­mutatása . . . Mindig büszke voltam magyar mivoltomra: most százszorta inkább az vagyok. Kedves Kelemen Father, köszönöm, hogy könyvalakban adja kezünkbe irodalmi ér­tékét ..." A körlevélben közöltem a Napló hat más olvasója köszöntő sorait. Kapható: Fr. Clement Király, Franciscan Fathers, DeWith, Mich. 48820. Ezennel bejelentjük a Napló megjelenését. A 536 ol dalas, vászonkötésű könyv ára $8.00 (és kötetenkint 50 cent posta, csomagolási költség). Jákó Vera énekesnő TAVASZI SZERENÁD BUDAPESTI MŰVÉSZEK FELLÉPTÉVEL ÁPRILIS 28, VASÁRNAP DÉLUTÁN 3 ÓRAKOR Valley Forge High School Auditorium 9999 Independence Blvd. Parma Heights, Ohio VIDÁM DAL ÉS ZENÉS MŰSOR KÉT RÉSSZEL A műsoron fellépnek: JAKÓ VERA hanglemezekről ismert széphangú magyar nóta énekesnő HARANGOZÓ TERÉZ és KORDA GYÖRGY, Ma­gyarország leghíresebb slágerénekesei RÓNÁSZKI ANDRÁS humorista, a nevettetés nagymes­tere és MOLNÁR LAJOS Budapest közkedvelt sláger zenekara Helyárak: $7.00 - 6.00 - 5.00 dollár. Jegyek elővételben megrendelhetők és kaphatók: Szappanos Record Shop, 3046 East 123rd Street, Cleve­land, Ohio 4-1120. Telefon: 561-5524. Nádas Gyula Üzletháza, 1425 Grace Avenue, Lakewood, Ohio 44107. Telefon 521-5526. Az idő rövidsége miatt ajánlatos jegyét minél előbb megrendelni. VAK CÉLLÖVÖ BAJNOKOKRÓL számol be az egyik londoni kutató1 intézet. Eddig a céllövészet, mint sport, teljesen elzárt terület volt a vakok számára. Az angol kutató intézet azonban megoldotta a problé­mát. A vak céllövő, fejhallgatón át, hang segítségével céloz­hat. Minél kisebb és főleg nyugodtabb a hang, annál pon­tosabban szegeződik puskájának csöve a célpontra. Ha egy kicsit tovább mozgatja, a hang azonnal elvékonyul, ami an­nak a jele, hogy az irány rossz. A londoni kísérletek nagyon biztatók, a világtalanok kitörő örömmel fogadták, hogy új sportolási lehetőség nyílt meg előttük. r-___ ■ -—■■■ 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokoi ikihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE ©ROGER travel bureau ^ 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents