Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-03-14 / 11. szám
4. OLDAL. AZ ÚJSÁG {somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) JANUS PANNONIUS A reneszánsz humanista irodalma Mátyás király ide jében termelte ki az első európai hírűvé vált magyar költőt. Vitéz János fedezte fel, taníttatta Itáliában, aztán Mátyás király emelte a pécsi püspöki székbe, tette lehetővé számára, hogy anyagi gondok nélkül szolgálhassa költői elhivatottságát. Ez a kiváló költő Janus Pannonius volt, aki 1434-ben a szlavóniai Verőce vármegyében lévő Csezmice községben született szegény magyar nemesi családból. Édesanyja, Borbála, Vitéz János nővére volt. Édesapját hatéves korában elveszítette. Tehetségét nagybátyja ismerte fel, aki 1 3 éves korában elküldte Ferrarába, hogy neveltetéséről a híres Guarino da Verona útján gondoskodjék. A kis Csezmicei János 11 esztendőt töltött szülőhazájától távol. Csodagyerekből komoly férfiúvá, magyar ifjúból ízig-vérig humanista költővé fejlődött. A latin és a görög nyelvet tökéletesen elsajátította. Latinul írt költeményeivel hírnevet szerzett magának. Hazatérése után titeli prépost, 1460-ban, tehát 26 éves korában pedig már pécsi püspök lett. Máty ás király közvetlen környezetéhez tartozott. Fontos tanácsadói szerepet töltött be. Többször járt római követségben. A pozsonyi egyetem megalapítását is ő eszközölte ki (1465-ben). Később azonban — Vitéz János esztergomi érsekkel együtt — Mátyás király ellen fordult, mert annak sikertelen nyugati politikáját helytelenítette, a török hatalom terjeszkedésének visszaszorítását fontosabbnak látta. Vitéz János elfogatása után J rencsénböl a horvátországi Medvevárába vonult, ahol 38 éves korában, 1472 május 27-én elhúnyt. Hamvait Pécsett helyezték örök nyugalomra. Itáliában eltöltött fiatalkori évei során elszokott a magyarországi éghajlattól, a király kíséretében töltött sok táborozás állandó kényelmetlensége megviselte gyenge szervezetét. Halálát azonban bizonyára siettette humanista lelkűidének szüntelen tépelődése, az elvesztett nyugalmasabb élet, a város után epekedő vágyakozása is. Halhatatlanságát mégis éppen szülőhazájában írt költeményei biztosították. Kardos Tibor szerint költészete Magyarországon mélyült el. Búcsúja Nagyváradtól, a mandulafáról s az almafáról írott költeményei, anyja haláláról írt, kedves lovászának emlékére szerzett elégiái s az áradásról szóló: mind mélyen átélt költemények, amelyek egészen meglepő gondolatok vetnek fölszínre .62' “Először mondja ki: hátha a magyarság az egész emberiség bűneiért szenved. Vele kezdődik a magyar hazafias líra,” 63) amikor költeményeiben nyugalmas, boldog békességet, jó termést és a török rablásaitól való szabadulást kér nemzete számára, vagy amikor a Hunyadiak tetteit énekli meg. A nemzeti gondolat és a hazafias érzés megszólaltatása új színt jelent a humanista költészetben. Magyarországon talán ez hozza létre Janus Pannonius követőinek csoportosulását, az első ismert magyar költő-iskolát, amelynek tagjai maguk is kiváló költők.64’ Janus Pannonius humanista költői öntudata is határozottan magyar és nemzeti: “Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek S most Pannónia is ontja a Szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb s általa híres e föld!”65) Valóban ő lett hamarosan nemcsak “az egész magyar humanizmus legfőbb tekintélye , hanem évszázadokon át Európa számára is a magyar humanizmus képviselője. ’ Európai híre oly nagy, hogy magyar költők között azóta is csak Petőfié vetekedhetik vele. 67) Költeményeit halála után — Bécsben, Bolognában, Krakkóban és Velencében —* többször is kiadták. Természetesen Magyarországon szintén többször megjelentek nemcsak az eredeti latin nyelven, hanem magyarul is. Fordítói közül Berczeli A. Károly, Csorba Győző és Végh Györgyneve ismertebb. Halálának 500. évfordulóján irodalomtörténeti jelentőségét is méltóképpen hangsúlyozták.68 ’ Mindmáig 59 nagyobb költeménye és több mint 400 epigrammája6" maradt ránk. Annales címmel ismert versgyűjteménye, sajnos, elkallódott. Ugyanerre a sorsra jutott az a magyar nyelvtan is, amelyet ő írt először. TEMESVÁRI PELBÁRT Mátyás király uralkodása idején tűnt fel a magyar irodalom másik európai hírnévre jutott kiváló egyénisége, Temesvári Pelbárt is, aki 1430 és 1440 közt Temesvárott született. 1458-ban a krakkói egyetemre került, ahol 1463- ban “baccalaureatus lett. Csak ezután lépett be a ferencesek rendjébe, ahol hamarosan mint kiváló hitszónok leit ismertté. Nem volt humanista. Szentbeszédeiben éppenség gel a reneszánsz-kor szellemét ostorozta. Nem egyszer Mátyás király jelenlétében is bátor meggyőződéssel tört pálcát az udvar humanista felfogása felett. A középkor aszkétáinak hitét és szigorú erkölcsi megítélését vallotta és hirdette. 1480 körül a Dunántúlon lelkészkedett. 1483 óta Budán teológiát tanított. Később latinul több egyházi művet írt és adott ki. 1504-ben, 70 éves korában húnyt el Budán. Nyomtatásban három műve jelent meg: a Stellarium, a Pomerium és a Rosarium. A két utóbbi mű ,0> a hitelveket fejtegeti és a szentek életét ismerteti. Irodalomtörténeti jelentőségük azért van, mert a magyar szentek első magyar legendái, amelyeket az Érdy-kódex őrzött meg számunkra, tulajdonképpen Temesvári Pelbárt legendái nyomán készültek, amelyeket minden valószínűség szerint a kiváló hitszónok maga állított össze. Az idegen szentekről szóló legendákat a domonkosok XIII. századból való és Voraginei Jakabnak tulajdonított nagy legendás könyve alapján mondta el, a magyar szentekről szólókat azonban eredeti alkotásoknak kell tekintenünk, mert azokban — főként Szent István és Szent László esetében — magyar szellem és nemzeti öntudat nyilvánul meg. A “Stellarium”m “az együgyű papoknak” mintegy forrásmunkául készült minta-szentbeszédek gyűjteménye. Ezeket a szentbeszédeket a szerző korábban mind elmondhatta nemcsak latinul, hanem magyarul is. A gyűjtemény L hézagpótló voltát bizonyítja, hogy Magyarországon a mo hácsi vészig húsz, külföldön pedig 1521-ig — a ferencesek révén —< körülbelül kilencven kiadást ért el. A magyar szellemnek ez a kimagasló teljesítménye és európai sikere ötszáz év távlatából is joggal tölthet el minden magyart büszkeséggel. WERBŐCZY ISTVÁN A reneszánsz kor egyik legnagyobb jelentőségű irodalmi terméke a magyar nemesi szokásjogot rendszerező Hármasköny , amelynek szerzőjét, Werbőczy Istvánt a legnagyobb magyar jogászként szokták emlegetni. Werbőczy 1458 táján született az ugocsai Werbőcön. 72> Egyetemi tanulmányait Pozsonyban végezhette, mert a görögön és latinon kívül németül is előkelőén beszélt. Felkészültségét a jogtudományokon kívül a bölcseletben és a hittudományban is eléggé mutatja, hogy 1521-ben, amikor a wormsi gyűlés alkalmából követségben járt V. Károly császárnál, Luther Mártonnal vitába szállt. Pályafutását Szobi Mihály jegyzőjeként kezdte s a királyi kúria jegyzőjeként folytatta. Országbírói ítélőmester, majd királyi személynök lett. Már Mátyás király idejében, 1486-ban részt vett a törvények szerkesztésében. Hasonló szerep jutott neki az 1492- ben, majd 1498-ban alkotott és a köznemesség alkotmányos jogait egyre szélesebb körben biztosító törvénykönyvek körül is. Az utóbbi egyik cikkelye az ország régi szokásjogának összegyűjtését rendelte el, II. Ulászló király pedig annak végrehajtásával a hosszú bírói gyakorlattal rendelkező Werbőczy Istvánt bízta meg. W erb őczy évekig tartó alapos munkával el is végezte a rábízott feladatot. A magyar nemesi szokásjog gyűjteményét Gaius római jogász rendszerében a személyekről (de personis), a dolgokról (de rebus) és a perekről (de acüonibus) szóló szokásjogi intézkedéseket tartalmazó három könyvben 73) úgy állította össze, hogy azt a jogtanuló ifjúság is használni tudja tanulmányai közben. 1514-ben ezt a gyűjteményt az országgyűlés ,— a felülvizsgálására kiküldött bizottság javaslatára — elfogadta és törvénybe iktatta. A király szentesítési záradékkal látta el és aláírta. Az ország pecsétje azonban már nem került a király neve mellé. A főúri párt ezt a kihirdetéssel együtt megakadályozta. Később arra hivatkozott, hogy pecsét és kihirdetés nélkül a törvény nem lépett életbe. Amikor Werbőczy látta, hogy az ugyancsak 1514-ben lezajlott jobbágylázadás után a szokásjog gyűjteményének törvényerőre emeltetése reménytelenné vált, azt 1517-ben a bécsi pápai követ biztatására és költségén kinyomatta. A Hármaskönyv (Tripartitum), mivel a benne foglalt szokásjog az elmaradt külön törvénybe iktatás nélkül is jogerős volt és jogerős maradt, hamarosan országszerte a bíróságok eljárásának és ítélkezésének alapjává lett. A későbbi török hódoltság idején a darabokra tördelt ország jogegységének megőrzője, a politikai értelemben vett nemzettel azonos nemesség összetartó kapcsa volt. Hatályosságát az egész országban, a különleges kormányzati, közigazgatási és bíráskodási helyzetet élvező Horvátországban ugyanúgy, mint ahogy az önálló Erdélyben is általánosan és fenntartás nélkül elismerték. Szekfü Gyula megállapítása szerint Werbőczy nagy érdeme, hogy a tételes magyar jogot a korábbi kodifikációk és az ítélőmesteri gyakorlat alapján dolgozza fel .74) Nem szorítkozott csupán a magán-, per- és büntetőjog területére, hanem a történeti magyar alkotmány évszázados vívmányait is összefoglalta és világosan kifejtette. Az utóbbiak közé tartozott a közhatalom átruházását és gyakorlását, valamint a nemzet egységét újabb évszázadokra biztosító Szent Korona tana is. Bár sem ez a tan, sem a gyűjtemény egyetlen más szokásjogi szabálya sem volt új, Werbőczy jogászi éleslátása és a reneszánsz lelkiségnek, valamint a rendi szellemnek megfelelő világos fogalmazása mégis valamennyinek új életerőt adott. Érthető tehát, hogy könyve a magyarság fennmaradásának egyik legerősebb forrása volt s 1891-ig 43 kiadásban jelent meg. 1565 óta magyarra is többször lefordították. A Hármaskönyv európai értékelése szempontjából érdemes rámutatni, hogy első kiadása Bécsben a pápai követ költségén jelent meg, szerzőjét pedig *— aki többször járt követségben külföldön — 1525-ben, amikor az országgyűlés nádorrá választotta, VII. Kelemen pápa külön üdvözölte. TÖRTÉNETÍRÁS A XV. század második felében folytatódik a korábban virágzó magyar történetírás, de jóformán semmi újszerűt sem alkot. A ránkmaradt három krónika többé-kevésbe Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum című munkájának Chronica Hungarorum cimmel történt átdolgozásából merít. Közülük időrendben az első a Budai Krónika (Chronicon Budense), amely történetesen a legelső magyarországi nyomtatott mű is. Hess András 1473 június 5-én fejezte be és Karai László budai prépostnak ajánlotta. Sem címe, sem címlapja nincs. Jelenlegi elnevezését később kapta. Hét eredeti példánya ismeretes. Tartalmilag első felében az átdolgozott Kézai-szöveget, Nagy Lajos korára vonatkozóan Küküllei János korrajzát idézi, a későbbi korról , pdig csak rövid feljegyzéseket közöl. A Dubnici Krónika 1479-ben készült a Irencsén vármegye illavai járásában lévő Dubnic, későbbi nevén Máriatölgyes községben. A Bécsi Képes Krónika éá a Budai Krónika nyomán a magyarok történetét mondja el a legrégibb kortól 1479-ig. Szerzője ismeretlen. A Nagy Lajos uralkodásának 1345-től 1355-ig terjedő évtizedéről szóló külön részt a király gyóntatójának, János minorita szerzetesnek tulajdonítják. Ugyancsak különálló rész foglalkozik Mátyás király uralkodásénak 1474-től 1479-ig terjedő részével is. Szerzője szintén ismeretlen. Mátyás hősi tetteiről hallgat, személyéről és adóiról ellenben igen ellenségesen nyilatkozik. A kódex másolójának tulajdonítják. A harmadik krónika 1488-ban készült. Címe: Chronica Hungarorum . Szerzője Turóczi János jogtudós, aki 1470-ben a turóci konvent világi jegyzője, 1488-ban pedig a király protonotariusa volt. A magyarok történetét a legrégibb kortól 1488-ig mondja el forrásműve nyomán. Csak a Mária trónra lépésétől Mátyásig terjedő rész kivétel./ Ezt ugyanis a maga kutatásai és feljegyzései alapján írta meg. Két budai könyvkereskedő 74) egyszerre két helyen, Augsburgban és Brünnben nyomatta ki saját költségén, számos fametszettel. Reneszánsz-kori történetírásunk tehát szintén európai vonatkozású igénnyel jelentkezett. Kár, hogy vissz hangját nem ismerjük. Azt sem szabad elhallgatnunk, hogy Bonfini, a huma nista királyi történetíró , művének anyagát és alapeszméjét Turóczi János krónikájából merítette. ‘J> KÖNYVNYOMTATÁS Turóczi János krónikájának külföldön történt kinyomatása irodalomtörténeti szempontból is indokolttá teszi azt a kérdést, miért nem lehetett a könyveket Magyarországon előállítani. Hiszen Mátyás király arról is gondoskodott, hogy Budán könyvnyomda létesüljön. A humanista Ficinus (Ficino Marsiglio) firenzei, majd velencei orvos és filozófus, később kanonok néhány könyvéi már nyomtatásban juttatta el Mátyás királyhoz, akinek azonban a díszes kiállítású kódexek jobban tetszettek. Figyelmét Karai László budai prépost, 1470 óta királyi al kancellár hívta fel újból a könyvnyomtatásra. Karait a ki rály 1470 nyarán rendkívüli követként küldte Rómába. A budai prépost ott látott először nyomdát üzemben. A néme! Hess András nyomdai alkalmazottal megegyezett, hogy az Budára megy és ott Karai költségén nyomdát létesít. 1472- ben Hess András 2000 ezüst forint költséggel a budai nyomdái be is rendezte. A következő évre két latin nyomtatvánnyal készült el. Az egyik a Magni Basilii de Iegendis pőetis című mű volt. a másik a Budai Krónika. A budai nyomda további működéséről nem tudunk. Ennek okát egyesek Hess András halál ában, mások valamilyen elemi csapásban keresik. A következő nyomdát csak a reneszánsz-kor legvégén, 1556-ban állíttatta fel a vasi Sárvár mellett lévő Üjszigeten Nádasdy Tamás és felesége, Kanizsay Orsolya. Itt jelent meg 1559-ben Erdősi Sylvester János “Magyar nyelvtan -a. 1541-ben pedig * Új Testamentum -a. Ezt a nyomdát Vietoris Jeromos krakkói nyomdász magyar tanítványa, Abádi Benedek vezette. 1541 után ez is megszűnt. 1529-ben állítólag Szebenben létesült nyomda, erről azonban semmi közelebbi adatunk nincs. Érdemes még megemlíteni, hogy Magyarország a könyvnyomtatás bevezetésével megelőzte Angliát, Portugáliát, Svédországot és több más nagy nemzet államát. A budai nyomda az egész világon a tizenegyedik volt. JEGYZETEK 62) Ilyen például a malthusianizmus gondolata, amelyet Malthas Robert Thomas a népesedés és az élelmiszer gyarapodásával kapcsolatosan fejtett ki (1766-tól 1834-ig élt); a messianizmus gondolata, amelyet Towianski Andrzej lengyel misztikus és Wronski Marie Joseph (1778-1833) — az utóbbi Kant filozófiájának továbbfejlesztéseként — dolgozott ki. Az előbbire Janus Pannoniusnak a túlságosan megterhelt almafáról, az utóbbira pedig az áradásról írt költeményei alapján következtetnek. Lásd Kardos i. m. 2. kötet, 464. oldal. 631 Kardos i. m. ugyanott. 64) Ezek a következők: Garázda Péter, Lászai János, Megyericsei János, Váradi Péter kalocsai érsek, akit Mátyás király 1483- ban bízott meg Janus Pannonius epigrammáinak összegyűjtésével és talán közvetlen elődje, György kalocsai érsek is. Berczeli A. Károly fordítása. 66) Kardos i. m. 2. kötet 466. oldal. 671 Kardos i. m. 2. kötet 452. oldal. 68) Domonkos László: Vitéz János és Janus Pannonius. A magyar humanizmus alapítói. A XI. Magyar Találkozó krónikája. Közzéteszi Nádas János, szerkesztette Somogyi Ferenc. Cleveland, Árpád Könyvkiadó Vállalat, 1972., 114-130. oldal s a tanulmány végén közölt könyvészet. 69) Az epigramma szó görög eredetű s emléktárgyon, sírkövön alkalmazott feliratot jelentett. A költészetben olyan költemény, amely valamilyen megkapó gondolatot röviden és csattanóan fejez ki. 70) Sermones pomerii fratris Pelbarti de sanctis (1499), Aureum rosarium theologiae (1503). 71) Slellarum Coronae Mariae Virginis (1498). 72) Ezt a falut 1429-b en Kerepeczi István fia, Barla királyi asztalnok szerezte meg testvérével, János deákkal együtt. Az ősrégi nemesi családot ettől kezdve hívták Werbőczynek. István Barla ifa Osvát elsőszülött fia volt. Három öccse utód nélkül balt meg. István fia Imre 1542-ben Tolna főispánja volt. Ennek fiával, Gergellyel a család fiága kihalt. 73) Ezért lett a címe: “Tripartitum opus juris consuetudinarii inclyti Regni Hungáriáé (Magyarország nemesi szokásjogának hármas könyve). Röviden Tripartitum. vagy Hármaskönyv. 74) Feger Tibolt és Ruem György. 7j> Kardos i. m. 2. kötet 478. oldal. (Folytatjuk) SAJTÓALAPRA ADAKOZÓIT Baranyai Julius. Newbury, Ohio $3.00 Farkas János, Cleveland, Ohio $3.00 Hornyak Gábor, Linden, N.J. $3.00 Mrs. Illés Margaret, Detroit. Mich. $2.00 Hálás köszönet a megértő támogatásérti i— HM—. 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU ^flSTÄ)«; 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. tytiCleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236 1974. MÁRCIUS 14. OLAJHIÁNY OLAJBŐSÉGGEL Az már egyáltalán nem újdonság, hogy az egész nyugati világ hónapok óta az olajhiányra panaszkodik. Az ipari ország vezetői azt állítják, hogy nemcsak drágább, hanem kevesebb is lett az életfontosságú nyersanyag és minden problémának, inflációnak ■—< ez az alapja. Ezzel szemben a franciái hírszolgálati iroda egy Londonban megjelenő szakfolyóiratra hivatkozva közli, hogy az elmúlt évben a világ nyersanyag termelése csaknem 10%kal emelkedett és megközelítette a 5 billió tonnát. A nyersolajtermelésben jelentős szerepet játszott a kínai olajtermelés ugrásszerű növekedése, ami az előző évihez viszonyítva, csaknem 70%-ot tesz ki. Világviszonylatban csupán a Szovjetunió maradt el a tervezett termeléstől, mert ott az előirányzott 20% helyett a 7%-ot sem érték el. Az arabországok, az olajkorlátozások ellenére, továbbra is a Közelkelet volt a világ olajtermelésének központja. Az évi emelkedés meghaladja a 16%-ot, az egyik olajsejk azt jelentette, hogy az ő kútjai — az 1972-es adatokhoz viszonyítva >—« csaknem 44%-kal növelte a termelést. Az amerikai kontinensen továbbra is az Egyesült Államok tartja az első helyet, annak ellenére, hogy az évi mennyiség, az előző esztendőkhöz viszonyítva, valamit csökkent. Kanada viszont kútjaiból már 100 millió tonnát hozott a felszínre és ezzel amerikai viszonylatban az Egyesült Államok és Venezuela után a harmadik legjelentősebb olaj termelő ország lett. Bár hivatalos adatok az idei termelésről még nincsenek minden jel arra mutat, hogy inkább túlkínálat, mint kereslet mutatkozik a nemzetközi piacon. A nyersolajárak drasztikus felemelésével főleg a Per zsa öböl környékén levő országok, értékesítési nehézségekkel kerültek szembe és újabban kénytelenek a világpiaci árak alatt eladni a folyék ony aranyat, hogy megszabaduljanak a raktáron levő készletüktől. Ezekután felmerül a kérdés: miért ez a nagy zűr az olajellátás körül? (Nagyobb profit, politika, Amerika gazdasági élete ellen törő támadás?) A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA.— SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN... Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Terenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos 1-11 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.25 Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség (432 oldal, képekkel) kötve $12.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1 80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3:50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1-80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 _ ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ..........................-....................................... . ! Utca: ........................................i............................. Város: ............................................................................ Állam:............................................. Zip code:
