Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-03-14 / 11. szám
1974. MÁRCIUS 14. A Z ÚJSÁG 5. ÜLDAIJ. dr. Molnár Zsigmond: A MEXIKOS HÖRŰMPŐ Néhány lávolahhi rokonomon, annak ellenére, hogy nagy szegénységnek és nyomornak örvendenek odahaba, a múlt nyáron kitört a turistzika és ismeretlen elmebajból kifolyólag Mexikót célozták meg és ott kóvályogtak vagy 3 hétig. E kitűnő rokonok egy kísérleti nyúl-telepen a ketreceket tisztogatják és a nyúl-mogyorókat válogatják és e magas szellemi munkához ugyebár elengedhetetlenül szükséges volt, hogy Mexikóban az ősi spanyol kultúrál és a hódítc conquistátoroknak a nyomát kutassák és a spanyol nyulak mogyórózását megtapasztalják. Ha már turista, akkor legyen turista, kiáltottak fel s mint az agyonnyomorított, volt magyar középosztály tagjai, jó felvágósan dúsgazdag amerikainak öltöztek ki és szafa ládé-király látszatát akarták kelteni. Viszont mivel a mexi kői gauchók nem szeretik a szafaládét és főként az amerikaiakat, így egy előkelőbb és jobb helyen leütötték é» bokáig kifosztották őket. Még a leütésük előtt Ievélileg invitáltak, hogy mint Buckeye-roadi magyar milliomos, ugorjak át hozzájuk egykét napra. Nekem ez, mint amerikai polgárnak egyébként is könnyen megy és pláne kocsim is van e kéjutazáshoz. Természetesen nem ugrottam át. Nem a milliomosságom miatt, mert ezzel semmi baj ... s az uraságoktól levetett kocsim is oké . . . függetlenül attól, hogy már csak a festék, a rozsda és a pókháló tartja ősze. De már nem vagyok egy jajde ugrós fiú és ezért nem mentem át. Ellenben küldtem nekik egy húszast azzal, hogy valami idegenforgalmi butikban vegyenek a gyerekeknek eredeti, lehetőleg Japánban készült spanyol cucot ... 5 gallonos mxikói sombrérót, Iassót Vagy Eikáölő kardot, aminek odahaza a Kiskúnságban mindig igen nagy hasznát lehet venni. Egy-darab húszasom ellibbent erre a mexikói biznicre,viszont azóta sem hallottam róluk semmit. A húszast is csak én köszöntem meg a saját hülyeségemnek. * * * Megjegyzem, ez a mexikózási mánia nem az első eset a családomban. 115 évvel ezelőtt ugyanis egy dicső ősöm, bizonyos nevű KötÖny Hörömpő János kiskun gazdalegény volt az első, aki megjárta Mexikót. Sőt a szó legszorosabb értelmében alaposan megjárta. Azon időkben a Hasburg’ családban a Ferenc József mutterja, a Zsófia főhercegasszony volt a karmester, aki ugyanúgy dirigált a családban, mint mondjuk itt Amerikában a Kennedyéknél ez a másik öreglány, a Róza néni. Ez a Zsófia mama a legkitűnőbb anyós anyag volt s természetesen mindenben benne volt a keze hónaljig, biainak, lányainak,; menyeinek, vejeinek, de főként a birodalom jámbor népeinek nagy öröme volt benne, akik felett Isten kegyelmébűiiés a fia helyet jóformán ő uralkodott. Ebbe a vénasszonyba egyszer belebújt valamilyen bogár és a nagy vakarózásban hirtelen azt határozta el, hogy a kisebbik fiának, a Ferenc József öccsének, a szép szőke és selymes szakállú Miksa főhercegnek1. . . aki olyan teddide tedd-oda féle gyerek volt, ha törik ha szakad, császári koronát szerez minden áron, mivel a Habsburg család év századok során nagyon hozzá volt szokva a koronákhoz é trónokhoz egészen 191.8-ig, amig istenadta népeik le nem szoktatták őket róla. I£s mivel Európciban éppen akkor nem volt egy yalamire való üres trón és egy vacak korona ser volt szélen ”, így az öregasszony Mexikót nézte ki magá nak, ahol a császári állás éppen akkor üres volt. És ettő kezdve a fiát, ezt a jámbor Miksa gyereket addig hergelte, amig ez egy gyengén felszerelt, kiképzetlen és szedett-vedet expediciós hadtesttel neki nem szaladt Mexikónak. Ennek a szegény Miksának nem sok kedve volt a mexikózáshoz, mert éppen akkor volt új és frissen sült házas egy remek és klassz főhercegnővel és a mézeshetezés alat egyéb gondja sem volt neki, csak ez a Mexikó. Na már most kérem ehhez az expediciós alakulathoz az egész Monarchia területén s így 1862-ben a felső Kis kunságban is megindult a toborzás és a verbuválás. Szülő városomban egy Kökény Sándor nevű minden hájjal meg kent öreg verbuhkos őrmester volt főmufti. Nagy volt a esi nadratjq, város és faluszerte szólt a rezesbanda, húzták a cigányok és hetyke verbunkos káplárok járták a méltóság teljes toborzót és á szilaj verbunkos-táncot a banda előtt. És persze közben nyomkodták a kulacsokat a szájtató legények kezeibe, hogy Csapj föl, öcsém, katonának, Jobb dolgod lesz, mint apádnak. így történt aztán, hogy az 1848-at is végigharcolt, majd büntetésből Lombardiát 10 évig megszolgált öreg huszár anyai dédapámnak a legfiatalabb öccse, bizonyos Kötöny Hörömpő János nevű kun-bessenyő ivadék gazdalegény, miután jól teleszívta magát a verbunkosok kulacsából és ettől hazafias hangulata támadt, de főként mivel a ligurát sok lány és menyecske is nézte . . . így nagy hetykén kezet adott, vagy ahogy azon időkben mondották, bekezelt a verbunkos őrmesternek. Ekkor egy nagy csákót rögtön a fejibe nyomtak, ami leszaladt a köldökéig. Ettől a fickó nem látott semmit, csak azt látta, hogy már vitték is. Hörömpő szépnagyanyám hiába szaladt utána sivalkodva és jajgatva, a káplárok az öregasszonyt visszakergették. Aztán lett nagy sírás és jajgatás a családban, de a dolgon már változtatni nem lehetett. így a Jani gyerek pár hónap múlva a tengeren való 2 hónapi rókázás után a Miksáékkal együtt Mexikóban nagy kényesen partraszállt. Viszont senor Juareznek, a mexikói szabadsághősnek fejletlen volt a humorérzéke és sem Miksa fényes tábornagyi egyenruhája, sem a szép selymes szakálla, de még csak a szép asszony sem imponált neki, s így az expediciós különítményt órák alatt szétverte. A csapat részben megsemmisült, részben fogságba esett. . . s akik tudtak, azok szétszaladtak, mint a nyulak és az egerek. A Jani is elugrott három másik kunsági ürgével és örök családi rejtély maradt, hogyan kerültek a Karibi tenger egy lakatlan kis szigetére, ahol 1864-ben egy görög teherhajó szedte fél őket a partról anyaszült meztelenül és térdigérő szakállal, amikor már éppen egymást akarták megenni. Miután a fickókkal a görögök nem tudtak szót érteni, egy portugál gyarmaton kirúgták őket a hajóról. Nyelvi szempontból a portugálok hasonlóképpen jártak e négy kunsági ürgével s ezért elvitték őket Lisszabonba, ahol egy vándorcirkusz akarta őket megvenni mutogatási célokból, mint eredeti déltengeri vadembereket. Már éppen készült számukra a ketrec, amikor valamiféleképpen kisült, hogy van valami közül Ausztriához. Ekkor belépett a buljba a Portugáliában székelő osztrák kereskedelmi alkonzul. Valahonnan kerítettek egy vándorló mesterlegényt, aki tudott pár szót németül és magyarul is. O lett a hites tolmács. A konzul úrnak viszont diákkorában egyese lehetett földrajzból, mert a tolmáccsal együtt vállvetve kisütötték, hogy a Kiskunság, valamint a I ömpör és Csernő puszták valahol Morvaországban vannak. Az ürgéket ekkor ellátták nagyon sok jótanáccsal, nagyon kevés pénzecskével és nemzetközi tolonc útlevéllel. A konzulátus kapujában aztán megkergették és megdobálták őket, amitől a fickók eliramodtak. Az első kocsmánál azonban, ahol vígan dudált egy portugál, lelassították a menetet, oda betértek és a konzuli gyors-segélyt 5 perc alatt elfittyentették . . . majd toronyirányába nekivágtak a Kiskunságnak. Útközben persze, ahogy és már ilyenkor a jobb családokból való úrifiúknál szokás, loptak, csaltak hazudtak, de több mint két évi kóválygás és tekergés után 1867-ben bokáig tetvesen és lerongyolódva bár, de mégis betaláltak a Kiskunságba, ahol hét falu kutyái ugatták végig őket. Ez a Jani gyerek aztán később olyan rendje-niódja szerint való tehetős gazdaember lett a Kisk unságban és gyerekkoromban, a családi regék és mesék alkalmával csak mint a mexikós Hörömpőt hallottam emlegetni. Emlékeim szerint valamikor a század elején halt meg, az első világháború előtti években. Ö jutott eszembe, amikor távoli pereputyaim hívásának nem tettem eleget és nem ugrottam át Mexikóba. Ugyanis a végén még kitelt volna tőlem, hogy ott szándékosan és direkt leüttetem és kifosztatom magamát, hogy aztán a családi legendákban engem meg mint a mexikós Molnárt emlegessenek egyszer. ★ SPORT ★ HELYET CSERÉLT AZ ÚJPEST a Ferencvárossal a bajnoki táblázaton a tavaszi III. forduló után. Eredmények: Videoton — Haladás 1:0. Székesfehérvár. Dorog ■—■ Tatabánya 1:1. Dorog. Csepel — Salgótarján 0:0. Csepel. Vasas r—, Győr 1:1. Fáy-utca. Honvéd —< Egyetértés 2:0. Kispest. Újpest — MTK 2:0. Hungária-út. Szeged ,—■ Ferencváros 0:0. Szeged. Zalaegerszeg <—i Pécs 1:0. Zalaegerszeg. A bajnokság állása az élcsoportban: 1. Újpest 24 hanttal. 2. Ferencváros 23, 3. Gvőr 23. 4. Pécs 22, 5. Videoton 22, 6. Tatabánya 21, 7. Honvéd 21. * * * Úgy látszik ismét teljes fényében csillog a diadalmas magyar kard. Hamburgban eldöntésre került nemzetközi ia Jkozón a fiaink szerezték meg a győzelmet. Eredmények: Magyarország Olaszország 11:5, Magyarország - Len lyelország 8:8 (jobb volt a találatszámunk), Magyaror zág — Nyugatnémetország 9:2. * * * A párizsi tőrcsapatversenyben azonban nem ment már olyan jól a mieinknek. A franciáktól vereséget szenvedtünl és a moszkvai csapat után a második helyen végeztünk. * * * Göteborgban a magyar atléták a várakozásnak megfelelően szerepeltek a fedettpályás atlétikai bajnokságok versenyszámaiban. Igaz, hogy Major Istvánnak nem sikerült megvédenie a bajnoki címet. 2.20 cm-rel második lett, a 2.22 cm-t ugró szovjet Sapka mögött. Meglepetésnek számit Sinka (magyar) második helye a 800 m-es síkfutásban (1:48.5). Ezen a bajnokságon egy egész sereg világ- és Európa rekord született. A lengyel Joachimowszky 17.03 cm-re új világcsúccsal győzött a hármasugrásban. A női súlylökésben a csehszlovák Helene Fibingerova 20.72 cm-es fedettpálya* világcsúcsot ért el. * * * Gronoble-ban megkezdődtek a jégkorongvilágbajnokság küzdelmei. A magyar válogatott 11 :2 arányban győzött az ausztrálok ellen, a vörös kínaiak ellen viszont 2:2-es eredményt értünk el. • * * * Románia nyerte a teremkézilabda világbajnokságot, 2. Keletnémetország, 3. Jugoszlávia, 4. Lengyelország, 5. Szovjetunió, 6. Csehszlovákia, 7. Magyarország. KÁRPÁT NYOMDA VÁLLAL: • KÖNYVKIADÁST • UJSÁGNYOMÁST • NYOMTATVÁNYOKAT • NÉVJEGYEK • BORÍTÉKOK • LEVÉLPAPÍROK • NYOMÁSÁT! Keressen fel: 1017 Fairfield Ave., Cleveland, Ohio 44Ü3 Hívja telefonon: (216) 696-3635 KI VOLT TARZAN NAGY SZERELME? A harmincas évek mozilátogató közönsége még bizonyára emlékezik Johnny WeismüIIerre, akit a legtökéletesebb Tarzan néven tart nyilván a filmtörténelem. Az egykori sokszoros olimpiai úszóbajnok most 69 esztendős és úgy érezte, hogy itt az ideje, hogy lerántsa a leplet egy nagy titokról. 1931-ben, amikor az akkori idők Iegirigyeltebb filmsztárjával Gréta Garbóval egyidőben filmezett Hollywoodban mindkettőjüket hatalmába kerítette a szerelem. Johnny Weismüller a Metro-Goldwyn-Mayer stúdióban forgatta Tarzan és barátnője ’ című filmjét. Ugyanakkor a szomszédos műteremben filmezett Gréta Garbó. Ö játszotta a Karenina Anna című film főszerepét. Weismüller nős volt, egy ismert énekes filmszínésznő volt a felesége. Ez azonban nem zavarta Tarzant abban, hogy álnéven kibéreljen egy tengerparti házat, ahová időnként viszszavonult az isteni Garbóval. A két világhírű filmsztár kalandja most első alkalommal került nyilvánosságra. Johnny elmesélte, hogy egy igen viharos éjszaka után másnap nem állhatott a felvevőgép elé. Garbó ugyanis hegyes körmével felszántotta Tarzan hátát, akinek viszont meztelen felsőtesttel kellett megküzdenie az őserdő primitiv benszülötteivel. Mit lehetett tenni: meg kellett várni, mig a hegek begyógyulnak. A filmvállalt vezetői ebből megtudták, hogy a két sztár között tombol a szerelem. Garbó felvételeinek folytatását azonnal áthelyezték Délkaliforniába. A kapcsolat megszakadt, Tarzan visszatért feleségéhez. Azt persze mondanunk sem kell, hogy nem sokkal később elvált, s jelenleg hatodik felesége mellett él. A világhírű úszóbajnok és filmsztár igen sokat keresett, de minden vagyonát elvesztette. WeismüIIer ugyanis egy úszómedence építő vállalatban fektette vagyonát és az — csődbe ment. Tarzán, aki fiatalos lendülettel hintázott a dzsungel indáin, aki előtt nem volt aka dály, aki nem hátrált meg dühös oroszlán előtt, az elmúlt hetekben kénytelen volt elfogadni az egyik floridai éjszakai mulató portási állását. Az utóbbi hónapokban betegeskedett, s azt mondta a barátainak, ha meggyúgyúl, Németországba utazik, s itt reklámfilmeket készít. Greta Garbó viszont sokkal szerencsésebb. Hatvannyolc esztendős és New Yorkban él, mint multi-milliomos. Nem nagyon jár társaságba és az utóbbi 30 esztendőben alig lehetett látni hatalmas napszemüvege nélkül. Tarzannal ellentétben ő nem nyilatkozott arról: milyenek voltak a dzsungel királyával »eltöltött varázslatos éjszakák. MEGHÍVÓ DÉLMAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSA Társasvacsorájára, előadóestjére és közgyűlésére melyre tagjait, barátait, társemigrációs szervezeteket, az elszakított területi kérdések, valamint a magyar őstörténet iránt érdeklődőket szeretettel hívjuk és várjuk. 1. A DFT TÁRSASVACSORÁJA Délmagyarország Felszabadító Tanácsa fennállásé nak 20. évfordulója alkalmából, egyben Prof. Dr. Barátit Tibor egy. tanár, a DFT örökös tb. elnöke tiszteletére 1974 április 6-án, szombaton 5 órakor a clevelandi nyugatoldali magyar evangélikus egyház nagytermében (West 98 St. és Denison Ave., Cleveland, Oh.) társasvacsorát rendez. A vacsorajegy ára 5 $, nyugdíjasok és diákok részére 3 $. Vacsorajegyek az alábbi telefonszámokon rendelhetők meg naponta este 7 és 9 óra közt: (216) 331-0380, 661-0376, 721-6311 és 832-8057. 2. PROF. DR. BARÁTH TIBOR ELŐADÓESTJE A DF1 társasvacsoráját követően 1974 április 6-án este 7 órakor a társasvacsora színhelyén. Prof. Dr. Baráth Tibor egyetemi tanár, a DFT örökös tb. elnöke, “A magyar népek őstörténete’ c. három kötetes nagy történelmi munka szerzője előadást tart: A magyar őstörténet és helynév kutatásunk címmel. Az előadóestet Vittay Béla, a IX. és X. századbeli feltett kérdésekre. Az előadáestet Vittay Béla, a IX. és X. századbeli magyar történelem kutatója vezeti le. A vacsora és az előadás után Th urner Endre, a Kossuth könyvesbolt tulajdonosa készséggel áll az előadó könyvei iránt érdeklődők rendelkezésére. 4. A DFT KÖZGYŰLÉSE Délmagyarország Felszabadító 1 anácsa az 1914-es, az 1934-es, valamint az 1944-es eseményekre való visszaemlékezés jegyében s a DFT fennállása 20. évében 1974 április 7-én délután félnégy órakor rendezi meg szokásos évi közgyűlését a nyúgatoldali magyar evangélikus egyház kistermében. (West 98 St. és Denison Ave.). A közgyűlés napirendje: 1. Dr. Lelbach Antal elnök: Megnyitó. 2. Titeli József: Főtitkári jelentés. 3. Ifj. Zolnay Mátyás: Pénztárosi jelentés. 4. Pro f.' Dr. Baráth I ib or, a DFT örökös tb. elnöke: Emigrációs külpolitikánk és a Délvidék. 5. Hozzászólások, javaslatok. * * * A DF I elnöksége ezúton is kéri tagjait tagdíjaik (évi 5 $) rendezésére, egyetlen elszakított területi kérdésekkel foglalkozó szemlénk: a Virrasztó előfizetésére (évi 5 $). Ugyancsak kérjük tagjainkat a Délmagyarországi és balkáni tanulmányi központ kiadásában megjelent angol ■.nyelvű tanulmány: Croatia and Hungary during the I urkish era megvételére (2 $) és terjesztésére, mert csakis költségeink megtérülése esetén folytathatjuk tervbevett kiadványsorozatunkat (Homonnay Elemér: A magyar revíziós politika délmagyarországi vonatkozásai ). Tagjaink, akik nem tudnak megjelenni közgyűlésünkön, a főtitkár címére küldött (I iteli József, 11723 Hamlin, Cleveland, Ohio 44120) pár soros levélben jelentkezzenek. 1 agdíjbefizetést kérjük a ‘Council for Liberation or Southern-Hungary címre kiállított csekkel, vagy money-orderrel beküldeni. Dr. Lelbach Antal elnök 1974. március 15. I iteli József főtitkár FLORIDAI HÍREK FORT MYERS »— A pálmák városának egyik legnagyobb eseménye az AARP alakulat évi gála estje az Exhibition Hallban. Több mint ezer estélyi ruhás vendég vett részt a fényes mulatságon. Megjelent Corbin Oszkár polgármester, Wanika Ferenc sheriff, sok polgári és katonai vezető egyéniség. Az esemény teljes jövedelmét a Nyomorék Gyermekek Otthona javára fordították, mig a költségeket a rendezők viselték. A helybeli áruházak és kereskedők értékes ajándékokat adtak a jótékony célra. Díjakat osztottak ki az egyes táncversenyek nyerteseinek és más vendégeknek. Éden Jenő, Cuyahoga megye nyugdíjas tisztviselője, mint legidősebb vendég részesült ajándék-díjban. Munkatársunk ajánlatára, a rendezőség felkérte szereplésre az Amerikai Magyar Szociális Klub tánc csoportját és az estély rendezője ékes szavakkal méltatta a hazafias amerikai magyarokat, akik hűségesen megőrizték hagyományos magyar muzsikájukat, nemzetük viseletét és szép táncait. Példa képen említette őket az amerikai vendégek előtt. Valób an színpompás képet nyújtottak a bevonuló szép magyar nők, feszes piros bársony pruszlikaikban, bokorugró szoknyájukban, formás piros csizmáikban és a magas, daliás férfiak patyolat ingvállakkal, zsinorozott fekete dolmányban, lakk csizmákban. Redden Gerardné Irénke elnök Óhidy Józseffel, Biró Béla, a Fort Myers News-Press művészi szerkesztője nejével Arankával, Nagy Herbert alelnök nejével Emilyvel, Tóth József, alapító, nejével Helénnel, Hován Ben nejével Arankával, Balogh Artur nejével Lídiával, Lipták István nejével Margittal, Szabó István nejével Boriskával és a Buckeye roadi Skala Péter nejével, Judittal ropták a táncokat, amelyeket Bíróné Aranka tanított be. \ TANULJUNK Paul Harvey, országos sajtótudósító, akinek tudósításait a rádión és televízión milliók hallgatják, arról számol be, hogy New Yorkban és az átlag amerikai nagyvárosokban több mint tízszer annyi a bűntény, mint Tokióban és a többi japán városban. 1 alán nem ártana nekünk is tanulnunk tőlük valamit. Ennek okát Harvey az alkalmazott szigorban látja. A japán bíróságok csak nagyritkán hoznak enyhe, vagy felmentő ítéleteket és a zseniális jogvédelem nem sokat használ a japán bűnözőnek. A japán iskolákban hetenként legalább két órai oktatást nyernek a diákok etikából és respekusból. E két tantárgyat az amerikai pedagógia már régen elvetette. Tokióban legszigorúbb büntetést kapna a diák, ra a nemzeti zászlóból készített nadrágban jelenne meg, agy más módon sértené a hagyományosan tisztelt szimbóumokat. I ókióban eszük ágában sincs a tanerőknek a drága oktatási időt sex education -ra, vagy hasonlóra fordíani, ezt ők az otthonra és a társadalomra bízzák. Ellenben szükségesnek vélik az ifjakkal megismertetni a tekintélytiszleletet és az erkölcsi tisztaságot, az udvarias és előzékeny modort. Talán nem ártana, ha a mi főiskoláinkban is megkövetelnék a tanárok a rendes viselkedést és megrónák a diákokat trágár kifejezésekért, közönséges és frivol szavakért és megrendszabályoznák a vandálokat károkozásukért. Ma divat a ruhátlanság. Furcsa divat és Iegkevésbbé ízléses. Még azt a célt sem szolgálja a meztelenség, hogy szekszuálisan izgasson, mert bizonyított tény, hogy egy rafináltan öltözött nő sokkal hódítóbb, mint a ruhátlan. Nemcsak a test meztelensége divatos, hanem a lelki és szellemi meztelenség is. Álcázatlanul mondják ki az un. korszerű irodalmárok azokat a szavakat, amelyek nem is bírják el a nyomdafestéket, legalább is a múltban nem bírták el. A költészet és irodalom modern apostolai olyan kifejezéseket csempésznek az olvasmányokba, amelyekért évszázadok, de még évtizedek előtt is börtönbüntetés várt volna reájuk. Elsekélyesítették az irodalom, a muzsika és a művészet minden ágát. Azt hirdetik, hogy visszatérnek a természethez és közben minden, amit kimondanak, amit ábrázolnak és az életmód, amelyet élnek — távolaiI a természetestől. Évezredek alatt fejlődött ki a kultúra arra a magas lókra, amelyen e század első felében állt és a legutóbbi időben a lelki és szellemi vandálok pogány módon zúzzák össze a csipkelinomságú alkotásokat. Minden nemzet múltjában vannak csodálatos művek és azok helyébe most a szürrealisták fércműveket, érthetetlenül összetákolt korszerűségeket állítanak be. Ha a mai amerikai iskolában egy ifjú azt merné állítani, hogy előnybe helyezi Liszt, Mozart, Chopin muzsikáját a mai rock-koncertekkel szemben, vagy azt mondaná, hogy Leonardo da Vinci nagyobb művész volt a mai moderneknél, bizonyára hangosan kikacagnák. Ha egy amerikai diák tisztelettel vagy hálásan beszél a szüleiről és családjáról és nem tart minden harminc évnél idősebb egyént begyepesedett agyalágyultnak, akkor chicken ”-nek nevezik és kigúnyolják, — tisztelet a csekélyszámú kivételnek. A japánok nyitva tartják a szemüket. Ök elvesztették a háborút, de megnyerték a békét. Józan éleslátással ügyelnek arra, hogy az ifjúságban ébren tartsák a tekintélyek és hagyományok tiszteletét és beléjük oltsák az udvarias modort és az egészséges gondolkodást. Természetesen a nagy idegenforgalom megteszi romboló hatását a távolkeleten is, de az iskola és a család együttesen képes megmenteni az ifjúságot a romlástól. Ennek köszönhetik a kis bűnözési arányszámot. ROSSZ IDŐK JÁRNAK A SPANYOL bankrablókra. Madrid a rablások és merényletek elhárítására újabban, erre a célra kiképzett rendőröket kap. Ezeknek a biztonsági egységeknek tagjait időnkirit behívják tanfolyamra, hogy a spanyol rendőrség vezetői tájékozódhassanak a bankrabló-technika legújabb állásáról és jobban és sikeresebben védekezhessenek, a rendszerint álarcos támadók ellen. A rendelkezés egyébként előírja, hogy minden pénzintézet köteles riasztó berendezést felszerelni.
