Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-02-28 / 9. szám
1974. FEBRUÁR 28. AZ ÚJSÁG 5. OLDAL. Dr. Laurisin Lajos: BUDA ÉS PEST A TÖRTÉNELEMBEN (A Kr. e. I. századtól napjainkig) (Folytatás) MAGYAROSÍTÁS II. Lipót (1790-1792) uralkodása idején létesült Pesten a Lipót- s I. Ferenc (1806-1833) uralma idején a Fe rencváros. A helyzet lassan konszolidálódott. Nyugalmasabb napok köszöntöttek be. József nádor és gróf Széchenyi István rengeteget terveztek és dolgoztak, hogy a fővárost európai színvonalra emeljék. így alakult meg 1808-ban József ná dór kezdeményezésére a Város Szépítő Bizottság. Megindult a magyarosítást célzó mozgalom is. Kultsár Istvánnak, a mozgalom lelkének kezdeményezésére a Pestvárosi Tanács 1827 március 28-án kötelezte a pestvárosi tanítókat a magyar nyelv megtanulására. 1834-ben Fáy András és Földváry Gábor alispán mozgalmat indított állandó magyar színház létesítése érdekében. Ez a színház 1837- ben meg is nyílt s 1840-ben Nemzeti Színház lett. 1838- ban megnyílt a Nemzeti Múzeum és megalakult a Kisfaludy 1 ársaság. A Nemzeti Színház, a gróf Széchenyi István-alapította Magyar Tudományos Akadémia s a Kisfaludy Társaság triásza rengeteget tett Pest s az egész ország megmagyarosítása érdekében. Olyan lelkes emberek, mint Kultsár István, Horvát István, Szemere Pál, Vitkovics Mihály, a nagy mecénás Marcibányi István s a három kiváló író: Ba jza Józse f, Kisfal udy Károly és Vörösmarty Mihály hervadhatatlan érdemeket szereztek lelkes és önzetlen munkájukkal. ÁRVÍZ 1838 március 15 feketebetűs nap a főváros történetében: Irtóztató árvíz zúdult Pestre és Budára egyaránt. Másfél méternyi víz hömpölygött az utcákon s folyt be az emeleti ablakokon. Minden épkéz láb ember igyekezett kivenni részét a mentés munkálataiból. Egész sereg főúr dolgozott vállvetve, hogy megmentse, ami menthető. József nádor, gróf Ráday Gedeon, gróf Károlyi György, báró Eötvös József s az oroszlánerejű báró Wesselényi Miklós, akit Vörösmarty Mihály Az árvízi hajós’ című versében énekelt meg, versengtek egymással a nemes munkában. Pesten 2281 ház dőlt össze és 827 sérült meg. Buda vesztesége 671 ház volt. NAGY ESEMÉNYEK TANÚJA Az 1848/49-es szabadságharcban Pest vezérszerephez jutott. Központja lett a függetlenségi mozgalomnak s a lelkesedés olyan méreteket öltött, hogy még a németajkú lakosság is magyar érzelművé változott. Pest visszahódította Pozsonytól az országgyűlést s március 15-én a Múzeum lépcsőin Petőfi elszavalta Nemzeti dal című költeményét, amelynek Talpra, magyar! felszólításából való élet lett 1848-ig Buda volt a főváros, de 1849 június 24-én belügyminiszteri rendelettel Buda és Pest közigazgatásilag egyesült. 1849 november 20-án megnyílt a Lánchíd, ame lyet gróf Széchenyi István kezdeményezett s amely a Dun? habjai fölött állandó kapcsolatot teremtett Buda és Pes között. 1853-ban diadalmenetben hozták vissza Budára a Szent Koronát, amelyet Kossuth (miniszterelnöke, Szemen Bertalan) menekülés közben Orsovánál elásott. 1867-ben megtörténik a haza bölcsé -nek, Deák Fe rencnek közvetítésével a király és a nemzet között a kiegye zés és még azon év június 8-án óriási ünnepségek közöt zajlik le I. Ferenc József király és Erzsébet királyné meg koronázása. Ezzel a ténnyel beköszöntött nemcsak a székesfőváros, de az egész ország területére a rég áhított, várva várt vendég: a Béke! Fővárosunk történetének egyik legnevezetesebb dátu ma az 1872. év: Buda, Pest, Óbuda, Margitsziget és Kő bánya Budapest néven egyesült. A székesfővárost tíz kerü leire osztották: l) Vár-Rácvaros-Krisztinaváros, 2) Víziváros-Országút, 3) Óbuda-Újlak, 4) Belváros, 5) Lipótváros 6) Terézváros, 7) Erzsébetváros, 8) Józsefváros, 9) Ferencváros, 10) Kőbánya. Ez a beosztás később változott. Néhány kerület kettéválasztásával a kerületek száma gyarapodott. A béke áldását élvezve gyönyörű fővárosunk gyarapodott anyagiakban, szellemiekben. Európa, sőt a világ egyik legszebb városává fejlődött; amelyet az, aki egyszer látta, sohasem tud elfelejteni. így érkezett el az Úr 1896. esztendeje. A magyarság világraszóló pompával ünnepelte meg fennállásának ezredik évfordulóját. A millennium büszke pompája erősen megnövelte a nemzet önérzetét, önbx.sülését, jogos büszkeségét. Megtanította a népközösséget tisztelni a küzdelmes múltat, megbecsülni a jelent, kiérdemelni a boldogabb jövőt. A korszak hű képét adja Kosztolányi Dezsőnek ez a strófája: “Ezüstösen hullt a tél zúzmarája, Öregapóként ült nagy trónusán Az agg király, mi kávéztunk Budán S a végtelen békére nyílt a pálya.' (Szonett az agg kirá Iyról) SZENVEDÉSEK SOROZATA Sajnos, a ‘végtelen békét” 1914 június 28-án a Sarajevóban eldördült revolver golyója szíven találta . . . Az 1914-1918 közt lezajló első világháború sok szenvedést, küzdelmet, könnyet és nélkülözést zúdított a főváros és az egész ország népére egyaránt. 1918 október 31 őszirózsás forradalma felszínre vetette a farkastorkú, címeres idióta gróf Károlyi Mihályt és bandáját, akik leverték a koronát a király fejéről s 1919 március 21-én átjátszották az uralmat Kun Béla és söpredéktársai kezére. Ez a rémuralom i— szerencsére — csak négy és fél hónapig tartott. Utána román csapatok szállták meg az országot. Ez a megalázó állapot is ^ szerencsére —- négy és fél hónapig tartott. S a proletárdiktatúra és a román megszállás frigyének szörnyszülötte: 1920 június 4-én a trianoni béke, amely országunkat öt részre szakította s osztrák, cseh, román és jugoszláv martalócok prédájává tette. Ez Nyugat ezeréves hálátlanságának újra felháborító tanújele volt. Így fizetett annak a magyar nemzetnek, amely ezer éven át öntestéveí védte! 1939-től 1944-ig a második világégés, Újra elmond hattuk: nincs a teremtésben vesztes, csak mi . S 1945 január 19-én az ellenség Pest téréin”! Orosz csapatok birtokba vették Pestet! 1945 február 1 3-án Buda is hatalmukba került! S 1945 április 4-én: az egész ország áldozatául esik a “diadalmas felszabadulás -nak. GOLGOTAJÁRÁS A magyar golgotajárás újra megkezdődött. Menekültek százezrei lepték el az országútakat s idegen országok rideg deszkabódés lágereiben húzták meg magukat azzal a csekély semmivel, amit keblükön és hátukon magukkal tudtak vinni. S a fűtetlen láger téli éjszakáin elmondhatták: Nincsen házunk, nincsen kincsünk, Nincs, akinek búcsút intsünk, Nincsen másunk: csak volt nincsünk! Roggyant ínnal marsolunk, Üres zsebünk, tarsolyunk. Országúton sárt dagasztunk S amit nyakunkba akasztunk, Nyomorúság tarisznyája . . . Mélyét reménytelen vájja Tíz görcsös ujjúnknak körme! . . . Felettünk a pálca törve! Ázunk, Fázunk, Penitenciázunk! Nincsen álmunk, nincsen lázunk, Halál-nótát dudorászunk, Vigasztalónk nem akad! Hasznunk nincsen, sok a kárunk, S mégis várunk, i?árunk, várunk Valamilyen nagy csodát, Bár a sorsunk: nincs tovább! LEVÉL KÖZEL-KELETRÖL (Saját versem. Wesermünde, 1946) ÚJ EMBERTÍPUS Új embertípus született: a D. P. Kiszakítva honi talajából gazdátlanul, árván, társtalanul ődöng végig a világon. De hála Istennek — nem adja fel a reményt, mert Reményik Sándorral vallja: Ki vehet el éntőlem valamit, Szegényebbé ki tehet engemel? Mindenemet magammal hordozom, Ha nem vesztettem el a lelkemet! S a D. P. erős hittel és reménnyel lelkében megfogta a dolog nehezebb végét s megteremtette az egzisztenciáját magának. Azok, akiket a sors megkímélt s megmaradtak hazájukban, értetlenül álltak ezzel az új embertípussá* izemben. Mi is majdnem mindannyian menekültek vagyunk akik Kegyetlen sorsukat nehezen, de állják. Reményük gyér lángját sóhajjal táplálják. Megadó lélekkel veszik, mit a sors ád, Mohón f alnak minden földre hullott morzsát. Csillagokból titkos híreket betűznek, Türelem-fonálra könny-gyöngyöket fűznek, Felajzott lélekkel nagy csodákra várnak S álmok hímes útján mind, mind hazajárnak . (“Menekültek című versem) SZABADSÁGHARC Van Jókai Mórnak egy elbeszélése, Az elátkozott család”. Ebben olvastam a következő mondatot: Lehajol hatsz, te árva nemzet, egész a fekete földig, széthullhatsz, elolvadhatsz mikor a legvégsőre jutottál, akkor is felébredsz újra s megújítod létedet! Az árva nemzet tizenhét évvel ezelőtt — 1936 október 25-án — felébred újra, hogy megkísérelje megújítani létét. A magyar ellenszegülés talpra szökkent, egekig tornyosult s nagysága és méltóságos volta porba silányította Nyugat nemtörődömségét. Budapest utcáin megíródott piros magyar vérrel a világtörténelem legnagyszerűbb hősi eposza: serdülő gyermekek s védtelen nők puszta kézzel mentek neki az orosz tankok áradatának. Ez a nap, ha gyászkeretben is, de aranybetűkkel íródott Budapest s az egész nemzet történelmének évkönyveibe. Eisenhower elnök 1957 január 21-i beiktatási beszédében azt mondta: “Budapest többé már nemcsak városnév, hanem mostantól kezdve az emberiség szabadságvágyának ragyogó szimbóluma. Hogy Nyugat r- régi szokásához híven — akkor is csak a szép szavaknál, üres frázisoknál maradt? Mert mik ezek: emberi jogok”, humánum ’, emberi méltóság stb.? Apró csörgők a legnagyobb blöff, a demokrácia bohócsipkáján. Kutyából nem lesz szalonna. Keserű iróniával jegyezte meg akkor a nagy spanyol történetfilozófus, Salvador de Madariaga: Fia Budapest utcáin vér helyett olaj folyt volna, Nyugat azonnal ott termett volna segíteni! Kedves Bátyám! Köszönettel nyugtatom januári postádat. Úgy a ké leveledet, mint a Clevelandban megjelenő Az Újság -cími hetilapot megkaptam. Kérésedpek szívből örömmel teszek eleget és küldök esetenként rövid helyzpt ismertetést az itteni állanotokról különös tekintettel az olajfronton zajló eseményekről. Úgy emlékezem, hogy pár éve rendszeresen közölte a címedre addresszált itteni eseményeket. Van egypár gondosan megőrzött példányom a lapból azokból az időkből. Gratulálok Az Újság -karácsonyi számában megjelent csendőrtárgyú cikkedért és nagyon örülök s alig várom a doni harcokról írt megemlékezésedet. Szeretném ha tolmácsolnád a lap főszerkesztőjének Rév. dr. Kótai főtisztelendő úrnak jó kívánságomat és hálás köszönetemet, mint volt magyar honvéd a nagyháború, csendár és honvéd bajtársaimról írt cikkek közléséért. BUDAPEST SZERELMESE! A szerelmes szíve bálványáról a végtelenségig tudna beszélni. Újra csak Kosztolányi Dezsőt, Budapest szerelmesét idézem: Rímet reád még! Színt, mely életemre Odafest! Ha meghalok, mondjátok a síromnál: Budapest! Mi sem tudjuk elfelejteni, akármilyen régen szakadtunk is el tőle! Álmainkban vissza-visszatér . . . O, hányszor állunk ott gondolatban a tündéri szép Duna partján, amelyről így énekelt báró Eötvös József: Nagy magyar télben kicsike tüzek !. . . Hirtelen Erdély halhatatlan költőjének verse jutott eszembe, amikor Az Újságra ég a többi kicsike lapocskákra gondolok, melyek szerte szét a nagy világban mint sok annyi lángocska az igazán reménytelennek látszó magyar éjben ápolják az örök magyar katonaeszményt és megpróbálják ébren tartani a hitet és a reményt magyarságunk sorsának jobbrafordulására. Az olaj fronton a helyzet változatlan. Az embargót ne hezen akarják arabjaink, legalább is az Egyesült Államok felé feloldani. Kikötésük Izraelnek teljes visszavonulása a hatnapos háborút megelőző határai mögé. I eheránban a Niavaran Palace-n tartott Opec ülésen, ahol Iran, Irak, Kuwait, Saudi, Qator, Abu-Dhabi, Algeria, Libya, Indonézia, Ecuador, Nigéria, Venezuela és Gabbon kiküldöttjei vettek részt az Amerika ellenességgel éppen nem vádolható Irán pénzügy minisztere Jamshid Amuzegar keserűen jegyezte meg, hogy miképpen képzeli el Nixon elnök a Világ rendőre szerepét betöltetni az Egyesült Államokkal amikor nem egészen három millió zsidónak nem képes megmagyarázni, hogy az ENSZ döntései Izraelre is vonatkoznak! Már pedig a “Csodák Napjaként megértekéit hatnapos háború mindenképpen agresszív volt s következménye az ENSZ - Izraelt megbélyegző határozata. Amilyen meglepetést okozott az arab világban James Schlesinger hadügyi államtitkár katonai akcióval való fenyegetése, épfren olyan meglepetésként hatott dr. Kissinger villám akciója a Közelkeleti béke megteremtésének kimunkálásában. Amig az előbbinél az olaj államok és emiritánusok vezetői és sejkjei egyetlen éjszaka a mérnökök irányításával munkásai ezrei aknáztak alá minden olaj objektumot, ugyanakkor Sadat egyiptomi elnök és dr. Kissinger, Assuanban a Cleopsmenhotep fáraó szobrának árnyékában kimunkáltak egy ideiglenes, hangsúlyozni szeretném csak ideiglenes, béke tervet, aminek “alapján az egymásba kapaszkodott egyiptomi és izraeli hadseregeket szét lehet választani. Első pillanatban úgy nézett ki a helyzet, hogy dr. Kissinger béke akciója teljesen szétütötte az amúgy is lengelábon álló arab egységet. 13 méríöldes visszavonulása az izraelieknek Nílustól egyenlő a semmivel, mert az elő ér, szóval a Nílus keleti partisávja, még egy közepes meretű ábori tarackkal is kontrolálható. Sadat ma kétség kívül egyike a Közel-Kelet horizontális látkörű államfőjének. Beátta hogy katonai erővel az Egyesült Államok ellen nem ud zöld ágra vergődni. Mert az csak a süketek és vakokiak lehetett bebeszélni, hogy egyes magyar újságírók é analizátorok szerint Rommelhez hasonlított Dayan, diadalmas hadserege kényszerítette békére Egyiptom elnökét. Cső dálkozva olvasom a kezeimhez jutó magyar lapok kommen lálását és analizátorainak összevissza irkafirkáját a Yom- Kipur-i háborúval kapcsolatosan. Ezer és ezer mérföldre az események színhelyétől minden arab tudás nélkül kizárólag a hazabeszélő illetve író angol lapokra támaszkodva Mo hamed katonáinak verességéről írnak. Az igazság ezzel szemben, hogy Dayan lehet Izrael nemzeti hőse, de a had műveletek kidolgozói a hatnapos háborúban Yitzak Rabin, mig a jelenlegi háborúban David Elezár tábornok vezérkari főnökök voltak. Az októberi háború első két napján az izraeli haderő anyag-repülő és páncélos-veszteségei akkorák voltak, hogy ha Schlesinger amerikai hadügyér nem dobja át Izraelnek az európai és hazai arzenálok készletét, a vég elkerülhetetlen lett volna Izraelt illetőleg. Sadat, min! a másik arab kulcsfigura Feisal Saudi Arábia királya kézzel fogható bizonyítékát kapták, hogy aki Izrael ellen kezet emel, az a jelenlegi Egyesült Államokkal találja szemben magát. Nem igaz tehát az izraelieknek Kissinger akciójának arab egység megbontásában vetett reménye. Az arabok nagyon is tisztában vannak hogy a fegyvereknél, pláne a megbízhatatlan orosz segélynél, sokkal hathatósabb fegyvert tudnak bevetni Izrael ellen, ez pedig az Olaj! Az olajat pótoló energia szülés előtt vajúdik. Időbe és sok időbe kerül, amíg a “Láthatatlan Hatalom szolgálatába álló és irányított házisajtó, és egyéb hírközlő szervek által világcsodaként beharangozott “emberi ürülékből előállított gázzal motorokat tudnak megmozdítani! Jót derültem az egyik lapockacsont, vagy lehet, hogy csirkebélből jósoló analizátorunkon, aki Sadat hirtelen békehajlandóságát azzal magyarázta és hitette el olvasóival, mivel a körülzárt 3. egyiptomi hadseregben rengeteg orosz :atona van, akik fezfcel a fejükön bumusban arabnak vannak álcázva. Fezzel a fejükön és csikós galibába legfeljebb labbas vagy Arafat guerilla vezérek kommandói hajtanak /égre fegyveres akciókat, de a rendes sorhadsereg katonái, még az egyiptomiak is sisakkal a fejükön és terep színű formaruhába harcolnak. Hogy hány és mennyi orosz volt a körülzárt hadseregben, én aki itt vagyok, nem tudom, akkor hogyan tudhatják ezt, mondjuk Kanadában? Egyik mérnök kollégánk, aki most jött a Felső Nilusmenti próbafúrásokhoz, kacagva mesélte, hogy az esztelenül elrendelt amerikai alert -et, riadót, amivel szerencsétlenül szétrugták az Atlanti csoportosulást, az Amerika földrésze, egyetlen ember nem vette komolyan, a kanadai hadügyminiszter, aki amikor titkára éjjel jelentette neki, falnak fordult és aludt tovább. Másnap amikor a magasabbrendű sajtó ezért megtámadta, a következőket válaszolta... Ki az az őrült, aki félbeszakítja jó ízű ólmát egy jerichói hajcihőért akkor, amikor az alertet elrendelő államférfi (dr. Kissinger a nemzetbiztonsági tanács elnöke) öccse, a megtámadandó ország fővárosában az ország vezető embereivel milliós üzleteket gründol és a Kremlinben a valamikori cárok selyembrokátos ágyában nyugodtan alszik. Khartoum. Szudán. testvéri szeretettel Károly Közli: v. Nagy Lajos. Buda-, Mohács-, Nándortuíl elfutó, Tán honom könnye vagy, te nagy folyó! (Búcsú) Hát igen! Amennyi könny, fájdalom és vágyódással telt szomorúság gyülemlett fel a szívünkben, az több, mint amennyi víz folyt le a Dunán! Budapest! Ne szűnjünk meg rólad emlékezni! Ne csökkenjen szívünkben-Ielkünkben a szeretet irántad. Ne lohadjon le a vágyakozás lángja utánad s mindennapi imánk ez legyen: “Melynél szebbet Isten ecsetje se festhet, Add vissza minekünk, Uram, Budapestet! (Vége) ISMÉT MANDÁTUMOT VESZTETT A REPUBLIKÁNUS PÁRT A Michigan államban most lefolyt választáson a de mokratapárti jelölt győzött, Ford alelnök volt választó ke rületében. -Ezt a novemberi választásokra kedvezőtlen elő jelnek tekintik a Republikánus pártban. Mint ismeretes, a mandátum Gerald Ford alelnök kinevezése folytán ürült meg. A választó kerületnek c múltban, 64 éven át, republikánuspárti képviselője volt Konzervatív beállítottságúnak és a Republikánus párt stem pontjából biztos területnek tekintették mindig. Gerald Fore 25 éven át volt a kerület kongresszusi képviselője, enneI ellenére a demokratapárti jelölt győzött és ezt a tényt ál tálában úgy tekintik, hogy a pártnak milyen problémákká kell számolnia a novemberi kongresszusi választásokon. Senki nem tudná pontosan megmondani, hogy a mi chigani választás eredményében milyen tényezőknek volt < legfontosabb szerepük. De az egybehangzó véleményei szerint nagy szerepe volt a Watergate ügynek, az olaj ellá tás nehézségeinek és az e bből származó munkanélküli ségnek. A választás kampány / utolsó szakaszában azonban < demokrata jelölt igyekezett minden figyelmet ■Nixon elnökn és a Watergate ügyre irányítani. És amikor a választás eredmények nyilvánosságra kerültek, a republikánusok mi chigani elnöke kijelentette, hogy a Watergate-ügy felelő érte. Ford alelnök is elismerte, hogy a választás kimenete lében a Watergate-ügy is szerepet játszott. George Bush, a Republikánus párt országos elnöki hosszú időn át meg volt győződve arról, hogy a választól a Watergate ügyért nem teszik felelőssé magát a pártot. Az utóbbi időben a michigani volt a második idősza ki választás. A pennszilvániai választókerületben zajlott l az előző és az eddigi republikánuspárti mandátumot itt i a demokratapárti jelölt nyerte el. Ezek után érthető, hogy milyen nagy figyelemmel fog ák kisémi országszerte az időközi választásokat, amikr hamarosan Ohio-ban és Kaliforniában kerül sor majd. IRODALMI PÁLYÁZAT Az emigrációs magyar irodalom felkarolása és mef becsülése érdekében az UJ VILÁG IRODALMI PÁLYÁZATOT HIRDET, melyen a szabad földön élő írók és költők eddig meg nej jelent műveit kívánja szerény pályadíjakkal jutalmazni. A pályázat két csoportból áll: 1) PRÓZA: Novella, tanulmány, kisregény. Le alább négy, de 12 ritkán gépelt oldal terjedelmet meg nei haladó munka. 2) VERS: Négy gépelt oldalt meg nem haladó kö temény. PÁLYÁDIJ PRÓZA VERS I. díj $250.00 I. díj $250.00 II. díj $100.00 II. díj $100.00 III. díj $50.00 III. díj $50.00 IV.-V. díj LJismerő oklevél IV.-V. díj Elismerő öklévé Bírálóbizottság: Dr. Birnbaum D. Marianna (UCLA), Earnady E dór, Dr. Fodor László, Kővágó Katalin (Pepperdine Unive sity). PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: Három példányban, géppel írott, jeligével ellátott m vek. Mellékelve jeligével ellátott zárt borítékban az író ne és címe. I ályázati határidő: 19/4. május 30. A pályamű kák borítékján kérjük feltüntetni: Irodalmi pályázat. Cím: 5017 Melrose Avenue, Los Angeles, CA. 9003 A beküldött kéziratok elsőközlési joga az Új Világ illeti. A pályadíjak kiosztása utón a kéziratok átvehetők szerkesztőségben. A díjnyertesek nevét szeptember 7-én, a Riporter E keretén belül, ünnepélyes formában hozzuk nyilvánosság és ugyanezen alkalommal oszt juh ki a fenti pályadíjak
