Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-02-28 / 9. szám
4. OLDAL. AZ ÚJSÁG 1974. FEBRUÁR 28. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) 4. IRODALMI ELŐZMÉNYEK NÉPKÖLTÉSZET A latin nyelven felvirágzó kódexirodalom sem a magyar nyelv további fejlődését, sem a népköltészet újabb és újabb termékeinek megszületését nem tudta, de nem is akarta hátráltatni. Legrégibb nyelvtöredékeink és nyelvemlékeink bizonysága szerint a nyelv használata egyre kifejezőbbé vált, az ősköltészet pedig a nyugati keresztény eszmék térhódításával párhuzamosan mindinkább tovább rétegeződött, újabb tárgykörökkel bővült. Az ősök és hősök tiszteletén, a földi élet szépségein, a győzelmes harcok dicséretén, a vérségi kötelékek titokzatos kapcsolatain és törvényszerűségein kívül a népköltészet átalakuló érdeklődése a szentek felemelő példáján keresztül a halált követő mennyei boldogság felé irányul, az erények elvont szépségeit magasztalja és az erkölcsi követelmények szigorú betartásával együttjáró lelki sikereket kutatja. Minden jel azt mutatja, hogy a magyarság — mihelyt megértette és átélte a középkori kereszténység szinte kizárólag égre tekintő, másvilági örök boldogság után epekedő lelkületét, amelynek tükrében a föld csak a siralom vő Igye” r-> saját nyelvén is alkotott új szemléletének megfelelő meséket, mondákat, legendákat, elbeszéléseket, énekeket, sirató verseket, halottakat búcsúztató beszédeket, imákat, egyházi énekeket és világi dalokat. Ezek azonban nagy többségükben lassan feledésbe mentek. Csak igen kicsi töredékükben maradtak ránk a szájról szájra szálló hagyományok útján,' hogy később keletkezett írásbeli feljegyzések révén a kibontakozó magyar irodalom alapjaivá legyenek. A népköltészet, amely előbb a latin kódexirodalom korában is virágzott, újabb elemekkel bővült. Gondoljunk csak a királymondák sokaságára, amely Szent Istvántól Mátyás királyig bő változatossággal öröklődött ránk, aztán azokra a mondákra, amelyek a korábban a különböző helységneveket magyarázták, vagy például a búvár Kund hőstettét mondták el, de most kibővültek I oldi Miklós, Kinizsi Pál, a törökverő Hunyadi János cselekedeteinek elbeszéléseivel. Mindez sokáig csak a nép ajkán él, de később az irodalom termékévé válik, a további fejlődés útját egyengeti. KÓDEXIRODALOM MAGYARUL A XV. század elejétől kezdődően fokozatosan érvényesül a humanista, majd a reneszánsz szellem, amely az ember tekintetét az égről a földre irányítja s ennek következtében . z akkori felfogás szerint elvilágiasodást idéz elő. A régi hagyományok szellemének őrzői — elsősorba a ferencesek és a domonkosok — újításokat sürgetnek, ame lyek valójában a régi szellemhez való visszatérést akarjál biztosítani, ezért annak irodalmi termékeit magyar nyelvei is megszólaltatják. így születik meg és bontakozik ki a magyar kódexirodalom, amely azonban a népköltészet fej lődését megint nem korlátozza. A magyar nyelvű kódexirodalom termékei mintegy 50 kéziratos könyvben (kódexben) maradtak ránk. Ezek tártál műk szerint főként vallásos (egyházi) jellegűek: bibliafordítások, elmélkedések, szentbeszédek, legendák, példák imádságok, énekek és naptárak. Legnagyobb részük csal nyelvemlék, de bőven akad köztük olyan is, amely már irodalmi színvonalon mozog. LEGENDÁK A legrégibb írott magyar könyv (kódex) a XIV. század második felében, az 1370-es években keletkezett s a XVI. század 40-es éveiben készült másolatban, a Jókai-kódexben maradt ránk. Ebben található a legrégibb hosszabb terjedelmű, szépprózai magyar ííásmű, az* Assisi Szent Ferenc legendája. Még nem eredeti mű, csak fordítás, amely a "Szent Terenc virágocskái című itáliai eredetű latin szöveg alapján készült. Ez adja nyelvezetének gyakran érezhető latinos szerkezetét. A fordítót nem ismerjük. írói készségét talán Szent Ferencnek a madarakhoz intézett szentbeszéde tükrözi légin kább: Igen tartoztok Istennek, én hugim, madarak. És tar tozzatok mindenkoron ütet dicsérni a szabadságért, kit val lötök mindenütt röpülést, kettős ruháért, avagy hármozatérl, Noénak bárkájában Istentül timagatoknak megtartásáért, égnek életi nektek adásáért. Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet és ad folyóvizet és kutforrásokat innyo tok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kel lemes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezennel jót adott. Azért ódjátok magatokat, én hugim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mindenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. * Időrendben a következő magyarul írt legenda a mintegy másfél századdal későbbről, 1510-ből külön kódexben ránkmaradt írásmű, a Szent Margit legendája. Ez is fordítás. Alapja két latin mű. Az egyik a szent —- halála után készült jegyzőkönyvek nyomán írt — életrajza, amelynek szerzője Verceííensis Joannes, a másik pedig a nápolyi legenda”, amely a ferences misztika szellemében foglalkozik a szentéletű királyleány kolostori életével és cselekedeteivel. Szerzőjét nem ismerjük. Másolója Ráskai Lea domonkos apáca, aki 1510 és 1522 közt valamelyik Pest környéki kolostorban tevékenykedett. Szent Margit legendáján kívül még másik négy kódexet másolt. Jól tudott latinul s egyébként is nagy műveltséggel rendelkezett. A legenda szövege többször elárulja, hogy a középkor folyamán a nemzeti érzés miként olvadt egybe a vallásos eszmékkel. Egyik része például elmondja, hogy Szent Margit, ez szent szűz eszében forgatja vala gyakorta és néhc egyebekkel is beszéli vala az ö nemzetének, eleinek életökel és életüknek szentségét . . . Azaz: Szent István királnal életit, ki vala magyaroknak első királa és apostola ... Es I még gondolja vala Szent Imre hercegnek is az ő életit és az ö szentséges szüzességét . . . Esmég ez szent szűz meggondolja vala Szent László királnak életit, hogy aki Magyar országnak dicsőséges birodalmat és oltalmazást szolgáltat vári a pusztehtóknak ellene, jelesöl pogányoknak ellene . . . Esmég meggondolja vala Szent Margit asszony Szent Er zsébet asszonynak az ő szerelmes nénjének szentséges életit, kinek szentséges érdemével mind teljes az ariyaszentegyház és nagy örömmel tiszteli. * Magyar vonatkozású még az 1527-ből származó Érdykódexben talált legenda-gyűjtemény, amely minden magyar szent legendáját is magában foglalja. Ezek szövege Temesvári Pelbárt ferences latin szentbeszédei alapján készült. Szent István legendájából érdemes példaként idézni azt a részt, amely az országépítő nagy király közismert országfelajánló imáját tartalmazza: Ö mennyeknek királyné-asszonya, Istennek szent anyja és ez világnak megéppöjtő nemes asszonya, dicső séges szíz Mária! te szentséges kezeidben és oltalmad alá adom és ajánlom anyaszentegyházat, mind benne való fejedelmekkel és lelki népekkel egyetembe, és ez szegény országot, mind benne való urakkal és szegénnyel, bádoggal egyetemben, hogy te légy asszonyok és ótalmak. * A többi magyar nyelven írt legendának már megint nincs magyar vonatkozása, vagy magyar szerzője. A Kazinczy-kódexben talált Szent Báriám és Jozafát legendája inká bb a benne foglalt példázatok miatt figyelemre méltó. Tulajdonképpen indiai eredetű. Jozafát királyfi megkeresztelkedését és pusztába vonulását beszéli el. Szent Elek legendája, amelyet szintén a Kazinczy-kódex foglal magában, még Jozafát legendájánál is nagyobb népszerűségnek örvendett, mert ez meg azt mondta el, hogy hőse hogyan mondott le esküvője napján a földi örömökről, hogyan ment rongyokba öltözötten világgá, majd hogyan élt koldusként gazdag szülei házában. * Az Érsekújvári-kódex, amelynek legnagyobb részét Sövényházi Márta domonkosrendi apáca másolta 1530-ban és 1531-ben, a magyar kódexirodalom egyik legértékesebb termékét örökítette ránk. Ez az Alexandriai Szent Katalin legendája, amely több mint 4000 sorból álló verses elbeszélés. Jó ideig eredeti alkotásnak gondolták. Temesvári Pelbárt ferencesnek tulajdonították. Utóbb kiderült, hogy ez is fordítás, helyesebben korábbi < prózában írt —- legenda nyomán készült. Nyelv- és irodalomtörténeti értékét azonban ez a tény nem csökkenti, verses volta pedig egyenesen lokozza. EGYHÁZI ÉNEKEK A magyar nyelvű kódexirodalom verses írásműveket is szép számban őrzött meg az utókor számára. Keletkezési idejüket nem tudjuk pontosan megállapítani, mert legtöbbször csak a kódex másolásának időpontját ismerjük. Az egyházi énekek közül talán legrégibb, 1484-ből való töredék, az "Ének a szent jobb kézhez”, amelynek négy sori kként hangzik: "Ó, dicsőséges szent jobb kéz, Melyet magyar óhajtva néz, Drága genese népünknek, Nagy öröme szivünknek! Ismeretlen szerzőktől származik az Ének Szent István királyról és az Ének Szent László királyról . Mindkettő kétségtelenül eredeti alkotás. Érdemes belőlük egy-két szakaszt is idézni: Idvezlégy, bádog Szent István király, le népednek nemes reménsége, Idvezlégy mi megtérésünknek Bizon doktora és apostola. Idvezlégy minden szentségnek És igasságnak féltés likőre. Te miattad hittönk Krisztus Jézusban, le miattad üdvözölünk és Krisztusban kérünk: Imágy ez a te népedért, lmágy egyházi szolgálókért es, Hogy egy ellenség se légyen Ragadozó ez te néped között. Amen. A vallásosság és a nemzeti öntudat eggyéolvadását látjuk nemcsak ebben a két szakaszos egyházi énekben, hanem a Szent László királyról szóló 18 négysoros szakaszból álló másik egyházi énekben is, amely a XVI. század elejéről való Peer-kódexben maradt ránk. Néhány szakasza: Idvezlégy, kegyelmes Szent László kerály! Magyarországnak édes oltalma; Szent kerályok közt drágalátus gyöngy, Csillagok között fényességes csillag! Szentháromságnak vagy te szolgája, Jézus Krisztusnak nyomdoka-követi; Te Szent Léleknek tiszta edénye, Sziz Máriának választott vitéze! Magyarországnak vagy kerály-magzatja, Szent kerályoknak fényes tüköré; 1 enéked atyád kegyes Béla kerály, Hogy hozzáképest kegyes kerály lennél! Nekönk sziletil Lengyelországban, Mennyből adatál nagy csudaképpen. Másszor sziletil szent keresztvíztől: Ősödnek nevén László lön neved. * A névtelen szerzők szebbnél szebb egyházi énekei kö zül többet idézhetnénk, de csak éppen megemlítjük a Szén Bernátnak tulajdonított Himnusz a felfeszített Krisztus hoz , az Ave salutis hostia ( Idvöz légy idvösséges hostya ) magyar változatát és a Szűz Máriáról szóló éne két. 1508-ban aztán név szerint is jelentkezik az első val lásos magyar költő, a ferences Vásárhelyi András, aki 1. légysoros versszakból álló énekét, mint maga ,—- költemé nyének 16. szakaszában — megmondja, . . . Pestnek városában, Ugyanottan Szent Péter utcájában: Születet után elmúlt időben Ezerötszáz és nyolc esztendőben — szerzetté . Nevét az egyes versszakok első sorainak kéz dőbetűi árulják el (Andreas de Vásárhel). A vallásos énemzeti érzés nála is egybefonódik. Az első versszak meg szólítása szerint az Angyeloknak nagyságos asszonya, Űr Jézusnak bódogságus anyja; Mennyországnak szépséges ajtója: Paradicsomnak vagy széles kapuja! , később az asszonyoknak szépséges tüköré, férfiaknak tisz tes győzedelme a 15. szakaszban már Halottaknak megszabadejtója, 7 örököknek megnyomorojtója, Kerályoknak jó tanácsadója, Magyaroknak megoltalmazója! * Nem igazi vers, mégis itt kell megemlítenünk a Halál Himnuszát, amelyet ismeretlen szerzője különleges kifejező erővel megszólaló, szemléletes nyelvezettel ritmikus prózában ültetett át magyarra. A XVI. század első évtizedeiben részben Ráskai Lea másolta. Szövege így kezdődik: Néminemö bölcs, hogy az halált jonkább eszébe tarthatná, ez bölcs szerré ez verseket, ezenképpen mondván: Elmegyek meghalni, mert az halál bizony, de az halálnak órájánál semmi bizonytalanabb. Jóllehet bizonytalan legyen, de magam azért elmegyek meghalni. Gondolatmenete ma is megdöbbentő erővel mutat rá, hogy az ember, akár király, pápa, püspök, bajnok, bölcs, akár gazdag, szegény stb, a halált semmiképpen el nem kerülheti. VILÁGI VERSEK A vallási vonatkozásban virágzó versköltészetnek néhány világi vonatkozású terméke is ránkmaradt ebből a korszakból. Az első a Pesti gyerekek utcai éneke Hunyadi Mátyás királlyá választásakor, 1458-ban: Mátyást mostan választotta Mind ez ország királyságra, Mert ezt adta Isten nékünk Mennyországból oltalmunkra. Azért mi is választottuk, Mint Istennek ajándékát, Kiből Isten dícsértessék És örökre mondjuk: Ámen. Mint látjuk, a vallásos és nemzeti érzés itt is együt’ jelentkezik. * A másik, időrendben talán második, verses írásmű r Szabács viadalja”, amely 150 sorra terjed és eredeti fogai mazványnak látszik, ezért feltételezhető, hogy Szabács vá rának megostromlása évében, 1476-ban keletkezett. Irodai mi értéke abban rejlik, hogy előadása egyszerű, tömör természetes. Ritmusa is eléggé gördülékeny. 1871-ben fedezték fel a Csicsery-család csicseri levéltárában, Ung vármegyében. Történeti szempontból is értékes, mert az ostrom több részletét pontoáan leírja. Nemcsak első verses elbeszélésünk, hanem első históriás énekünk is. Toldy Ferenc véleménye szerint azoknak a hősi (regös) énekeknek is példája, amelyeket Galeotti feljegyzése szerint Mátyás király korában még énekeltek -— lakoma közben — az udvarban. * alapult (például Dézsnek azért lett ez a neve, mert a magyarok ott háromszor "Deus”-t kiáltottak, “a Csekén ők esekének 1= átgázoltak], Kelenföldnél átkeltek stb). Első versszaka így hangzik: Emlékezzenk régiekrel, Az Szythiából kijütlekrel, Magyaroknak eleikrel, És azoknak vitézségekrel. A szerző az utolsó versszakban utal arra, hogy a költeményt a Szilágyságban, Csáti Demeter nagy gondolatában szerzették , mikort nagy bú vala Magyarországban (a mohácsi vész után). (Folytatjuk) RÖVID JELENTÉS AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG MŰKÖDÉSÉRŐL 1973-ban munkásságunk főképp két feladatcsoport köré csoportosult: a bécsi és genfi biztonsági és haderőcsökkentési konferenciák és a Petőfi emlékév, amelynek részleteiről a múltban már beszámoltunk. A szeptember 22-i igazgatósági gyűlésünk óta foganatosítottuk annak határozatait az amerikai és az óhazai magyarságot érintő ügyekben. Eljuttattuk emlékiratunkat és angolnyelvű kiadványunkat a bécsi konferencia összes delegációnak vezetőihez, és számos amerikai és európai szakértőhöz és politikushoz is. Az eredmény Magyarország bevonását illetően idáig semmi, de maga a konferencia holtpontra jutott Bécsben, és a magyar kérdés továbbra is az elintézetlen témák között szerepel, tehát végleges döntés egyik irányban sem történt. Mindenesetben mi eleget tettünk állampolgári és erkölcsi kötelességünknek ez ügyben. Az erdélyi magyarság elnyomásának ügyében az Erdélyi Bizottsággal karöltve jártunk el. közös emlékiratunkat eljuttatva Nixon elnökhöz Ceaucescu román államelnök látogatása kapcsán. Ugyancsak megküldtük az emlékiratot Dr. Kissinger külügyminiszternek is. Az elnök részéről a külügyminisztériumi államtitkár válaszolt, melyben elismerte kérésünk általános igazságát, és részben Ceaucescu eb nőkhöz is utasított vele, idézve, hogy az emlékiratot már ők átadták neki. Mindszenty bíboros kényszerített nyugdíjazásával kapcsolatban azonnal tiltakoztunk a Pápánál, kérve az ügy revideálását, és táviratban biztosítottuk Mindszenty bíborost, hogy továbbra is Magyarország hercegprímásának tekintjük. Élők észületek vannak folyamatban az Amerikai Magyar Szövetség közgyűlése megtartására. A hely és pontos időpont 1974 tavaszán eldöntése az. Intéző Bizottság által kinevezett rendezőség kezében van, és az rövidesen dönteni :s fog. Ugyancsak e rendezőbizottság foglalkozik majd az ilapszabálymódosító javaslatokkal is, amelyek a Szövetség alapos átszervezését fogják eredményezni. Nemsokára levélben fogjuk értesíteni egyházainkat, asztályainkat és tagegyesületeinket a pontos időpontról, és kérjük őket hogy akár hátrálékos, akár 1974-es tagdíjaikat a központi irodába mielőbb küldjék be. Dr. Béky Zoltán az Igazgatóság elnöke. RÉSZEG VEZETŐK BÜNTETÉSE O. Earl Lowe, a Greater Cleveland Safety Council megállapítása szerint összehasonlítást tesz a mi büntetési törvényünk és egyes államok büntetési törvénye között, mely a részeg autóvezetőket bünteti: Az ‘‘Emlékdal Mátyás király halálára” ugyancsak az ősi regös-énekek mintájára készülhetett. Az elhúnyt király nagyságát magasztalja: Néhai való jó Mátyás kiről! Sok országokat le bírál, Nagy dicsérett akkoron valál, Ellenségednek ellene állói. Ezután a bevezetés után a nagy király hadi sikereit énekli meg Bécs és Prága elfoglalásával és további terveire történő utalással, aztán így végződik: Királok kezelt lél te hatalmas, És nagy igyekriek diadalmas, Néped kezelt nagy bizodalmas, Légy Úristennél immár nyugodalmas. * Időrendben a következő Apáti Ferenc feddő éneke 1508-ból. Nevét a 14 négysoros versszakból álló költemény egyes szakaszainak első sorait kezdő betűk árulják el (Francücs l= Franciscusl Apáti). Maró gúnnyal ostorozza, feddi a henyélő nagyúrakat, feszelg'ő parasztokat, táncbaíutó leányokat, főként pedig — már a hitújítás szellemének megfelelően i—<< az egyházi papokat és apát urakat, akiknek Igen kevés hajok, számtalan jószágok, Erős regulájok, kevés zsolozsmájok. Bársonyos szolgájok, fekete kápájok van. * Közvetlenül a mohácsi vész után Csáti Demeter ferences írt verses krónikát “Ének Pannónia megvételéről űmmel. Azt mondja el, hogyan vette meg Árpád a Veszpémben székelő lengyel ■ hercegtől fehér lóért, aranyos ékért és nyeregért az országot. Ettől a mondái elemtől eltekintve az akkor ismert krónikák nyomdokain halad, csudán egyes helynevek eredetét magyarázza szokatlan szóelemzéssel, amely inkább kissé erőltetett szóhasonlóságon AUSZT RÁLIA: A részeg vezető neve a helyi lapokban le van közölve, a megjegyzéssel: "Részeg és börtönben van ’. MALAYA: A részeg hajtó börtönbe kerül, s ha női akkor a felesége is. DÉL-AFRIKA: 10 évi börtön, vagy 2,800 $ büntetés esetleg mindkettő. I ÖRÖKORSZÁG: A vétkes hajtót 20 miiere kivi szik a városból s felügyelet kíséretében vissza kell nek gyalogolni. EL SALVADOR: Agyon Iövetés. /— ...... 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE J||g2 GROGER TRAVEL BUREAU 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. ^4\ni 0S Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621 -6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236 1________________________________________ »■.......— ' ——■■■i ii iTTT, li
