Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-01-31 / 5. szám
!4, OLDAL, AZ ÚJSÁG 197' Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ Ebben a számunkban, megkezdjük "A MAGYAR ÖNTUDAT FORRÁS AU címmel “A Kárpát Könyvkiadó Sorozata második köteteként megjelenő “MAGYÁR NYEEV ÉS IRODALOM folytatásos közlését. Célunk ezzel is ugyanaz, mint ami a sorozat első kötetének rrtegje lentetésével volt. A magyar nyelv és irodalom történeti fejlődésének útján szeretnénk olvasóinkat végigvezetni elfő gulatlanul tárgyilagos szemlélettel, hogy a napjainkban divatos tévedések, félremagyarázások, alaptalan feltevések és pártos előítéletek útvesztőjében a tények fáklyafényénél biztonságosan eligazodhassanak, a magyar nyelv ősi forrásai hói és fokozatos kibontakozásából erőt meríthessenek s a magyar irodalom gyöngyeiben gyönyörködhessenek. A szerző “A magyar öntudat forrásai’ első kötetének olva sóink előtt már ismert szerzője, Somogyi Ferenc dr., aki a történettudomány jog-, esemény- és művelődéstörténeti ágazatainak tüzetes tanulmányozása 1őzben kora ifjúsága óta rendszeresen foglalkozott nyelvtudományi és irodalomtörté nett kutatásokkal is. Az egyik clevelandi magyar rádió műsorán feleségével együtt 1962 március 4-től 1964 május 23-ig 100 előadásban ismertette a magyar nyelv és irodalomra vonatkozó legszükségesebb tudnivalókat, amelyeket most r— ugyancsak felesége közreműködésével sajátos, eredeti történettudományi szemszögből megvilágított módszerrel és rendszerben tár olvasóink elé. Már most jelezzük, hogy a cikksorozat később külön kötetben is megjelenik. Az összehasonlító nyelvtudomány szerint a magyar nyelv a tiszta nyelvek közé tartozik. Szókincsének 65%-a ősi, vagy belső nyelvfejlődés folyamán keletkezett eredeti szóból tevődik össze. A fennmaradó 35%-ból 8.5% más urál-altaji (őstörök, bún, besenyő, kun), 10% szláv (ős-szláv, horvát, szerb, tót [szlovák], szlovén, 7.5% germán (ónémet, bajor, sváb, osztrák). 6.5% pedig román (latin, olasz, francia), 2.5% viszont más, vagy ismeretlen eredetű. A magyar nyelv nemcsak ősrégi és tiszta, hangm az egyik legszebb, legdallamosabb nyelv is.' Beszéd közben használt minden 100 hangja közül 41 a magánhangzó és 59 a mássalhangzó, mint a franciában. Mindössze három nyelv dallamosabb nála: a finn 51 :49, az olasz 48:52, a spanyol 45:55 arányban.’1 FEJLŐDÉS A ma mintegy 15 millió lélek ajkán élő magyar nyelv (a magyar beszéd) adottságaival, alaptörvényeivel és sza- I bályaival a nyelvtudomány külön ága, a nyelvtan foglal| kozik, amelynek három része a hangtan, a szótan és a mondattan. Mindhárom rész törvényei és szabályai többévezredes szokás és gyakorlat folyamán kialakult fejlődés eredményei, amely ek I ényegükben már a nyelv történeti korszakának legelején világosan kimutathatók. Lényegesebb változásokat a történeti fejlődés ink ább a szókincs bővülése révén tud előidézni. Ezek a változások azonban a nyelv alapvető jellegzetességét, a beszéd általánosan elfogadott szabályait már nem igen érintik. Még az idegen nyelvekből átvett szavak használata is azokhoz idomul. A szókincs valamely nyelvben a legősibb kortól napjainkig használt szavak összessége. Magában foglalja tehát a régi nyelv elavul t szavait ugyanúgy, mint a táj szólást és a szaknyelvi szavakat. Gazdagodásának legtermészetesebb forrása az utóbbiakon kívül — a nyelv ősi jellegének megfelelő szóképzés, amelynek alaptörvénye minden nyelvben már a történeti kor kezdetét megelőzően kialakult. Ugyanezt mondhatjuk el az ősköltészetről is. BESZÉD ÉS ÍRÁS GONDOLATKÖZLÉS Az ember legsajátlagosabb tulajdonsága, hogy lelke van, értelemmel (és szabad akarattal) rendelkezik. Értelme gondolkozásra képesíti. A körülötte lévő tárgyakat, személyeket és jelenségeket megfigyeli, összehasonlítja és megkülönbözteti. Logalmakat és eszméket alkot. Azoknak nevet ad. Következtetéseket von le. Törvényeket és törvényszerűségeket ismer fel. Mindez azonban kizárólag bensőjében történik, lelki folyamat, szellemi tevékenység eredménye. A gond olkozás terméke, a gondolat nem látható s egyébként sem érzékelhető. Hozzáférhetetlen egyéni tulajdon. Fia másokkal közölni akarjuk, akkor testi szerveinkkel érzékelhető valamilyen eszközre van szükségünk. A gondolat közlésének leggyakoribb, leggyorsabban és legkönnyebben alkalmazható eszköze a hang. Ennek egymástól megkülönböztethető színezeteiből s árnyalataiból az emberiség bizonyos csoportjai különböző időkben és helyeken folytonosan változó hangrendszert alakítottak ki. A gondolatközlésnek ez az évezredeken át alkalmazott, fejlett eszköze a beszéd. A gondolatközlésre használt hangokat az ember beszélőszerveivel idézi elő. A beszélőszervek a következő testrészek: a tüdő, a légcső, a gégefő a hangszalagokkal, a garatüreg az ínyvitorlával, az orrürég, a szájüreg a benne lévő fogakkal, szájpadlással, az ajkak és a nyelv. Mindezek közül a nyelv játszik legdöntőbb szerepet, mert mozgása, mozgatása szabja meg a szánkban, nyíló-záródó ajkunkon kialakuló, kialakított hangok színezetét, egymástól eltérő jellegzetességét. Ezért mondjuk a beszédet átvitt értelemben nyelvnek. NYELV A műveltségük alapján megkülönböztethető népek mindig és mindenütt a maguk sajátos gondolkozásmódjának és szellemi szükségletének legmegfelelőbb nyelvet, beszédet alakították ki. A nyelvtudomány ma 2796 önálló nyelvet ismer.11 Ezeket eredetük, hasonlóságuk, rokonságuk alapján nyelvcsaládokra osztja. Tíz nagyobb és néhány kisebb nyelvcsaládot különböztet meg. A magyar nyelvet az urál-altaji nyelvcsalád finnugor tagozatának ugor ágához sorozza. Minden nyelv igen hosszú fejlődés eredménye. A kialakulás és elkülönülés első évezredeit homály fedi, csak feltevéseken alapuló elméletek világítják meg, amelyeknek helyessége vitatható. A magyar nyelv eredete és kibontakozása is teljesen ismeretlen. Módszeresen megalapozott feltevések szerint az urál-ajtaji ősnyelv uráli része Kr. e. 5000 körül különült el az ajtaji résztől. A linnugor ősnyelvvel azonos uráli részből mintegy 4000 évvel ezelőtt szakadhattak ki a finn (finn, észt, komi, udmurt. mari, mordvin) és az ugor (előmagyar, monysi, chanti) nyelvek. Az előmagyar nyelv talán már mintegy 3000 évvel ezelőtt az Ural-hegység nyugati oldalán alakult ki. Mintegy 2000 évvel ezelőtt ugyanitt altaji ogur és ugyancsak altaji hun, körülbelül 1500 évvel ezelőtt pedig már a Kaukázus-hegységtől északra, a Kubán folyó vidékén újabb hun és szabír nyelvelemekkel bővült és valósággal új magyar nyelvvé alakult. Zsirai Miklós szerint az ugor együttélés csak 460 körül szűnt meg, amikor a bolgár-törökök és a velük szoros kapcsolatban élő előmagyarok az avarok elől kitérő szabírok nyomására a Kaukázustól északra eső területekre, a Kubán folyó vidékére szorultak.2’ A magyar nyelv őstörténetében az V. század kétségtelenül döntő fordulatot hozott. Ennek megítélése alapján vitatható északi (finnugor), vagy déli (szumír) eredete és ősi, vagy új voltának kérdése is. A nyelvtudomány ma még általánosan elfogadott véleményével szemben mind a déli (szumír) eredetnek, rpind az ősi jellegnek vannak hívei és hirdetői. A magyar nyelv későbbi fejlődése során — újabb altaji (kazár és kun) elemekkel történt bővülése után — indoeuró pai (szláv, latin, olasz, francia, német) nyelvelemekkel gyarapodott, urál-ajtaji ősi jellegzetességét azonban mindmáig megőrizte. Ragozó (agglutináló) nyelv maradt, mint amilyen valamennyi urál- altaji rokona es a mezopotámiai szumír holt nyelv is, pedig azoktól elszigetelten, Európa közepén több mint ezer év óta rokontalanul él. ÖSKÖLTÉSZET Kezdetben a beszéd kétségtelenül kizárólag gyakorlati jellegű, a mindennapi élet szükségleteihez igazodó lehetett. Később azonban ugyanilyen kétségtelenül kialakulhatott a beszéd valamilyen ünnepélyesebb, választékosabb módja, szertartásos emelkedettsége is, amely már nem a mindennapi élet kényszerű szükségletét elégítette ki, hanem lelki megnyugvást, szellemi felemelkedést, üdítő szórakozást, vagy hősies magatartásra lelkesítő tanítást akart nyújtani. Hamarosan követhette ezt az ősköltészet három ismert műfajának megszületése. Az eredet kérdésével foglalkozó rege, a tisztán szórakoztatási, vagy tanítási szándékkal kitalált mese és a példaképül választott hős vadász, vagy harcos kiválóságát kiemelő monda immár a költői képzeletvilág elemeit is tartalmazta. 7 örténeti feljegyzések bizonysága szerint a magyar nyelv őskorában volt már dal- és énekköltészetünk is. Eckehárd szerzetes a svájci St. Gallenben mulatozó magyarok dalolását említi. Szent Gellert legendája a malom kereket kézzel forgató őrlő leány kellemes énekét dicséri. Anonymus (a legújabb kutatások eredménye szerint Rósa püspök) krónikája a regösök énekeire hivatkozik. Összehasonlító néprajzi kutatások ~e legrégibb nyelvrokonaink epikus költészetének a mi legrégibb hősi énekeink első személyben való előadásmódjával történt összevetése alapján azt is felderítették, hogy régi költészetünk bizonyos sajátságai "nyelvünk legrégibb gyökeréig vezethetők vissza. A néphagyomány emlékei a magyar ősköltészet aránylag fejlett voltát és színes gazdagságát igazolják. A hajnalköltöző királyfiról, a sárkány-családról, az égbenyúló fáról, a fehér ló fiáról, a halhatatlanságot kereső királyfiról s a vasorrú bábáról szóló mese, a csodaszarvasról szóló rege, vagy az Isten kardjáról. Attila menyegzőjéről, és temetéséről, Csaba királyfiról, Emese ólmáról, a fehér lóról, a hét gyászmagyarról, Lél kürtjéről és Bolond bárdjáróf szóló hun-magyar mondakör elfogadhatóvá teszi azt a feltevést, hogy “minden valószínűség szerint megvolt a kezdetleges lírának nem egy műfaja”,“ mint például az áldozati ének, a munkadal, sőt a szerelmi költészet valamilyen ősi megnyilatkozása is. A magyar ősköltészet alkotásait — előkelő lakomákon és népi mulatságon egyaránt — éneklő, dallamos beszéd alakjában, élőszóval a regösök adták elő és szájhagyomány útján örökítették az utókorra. Az énekmondás még az Árpád-házi királyok korában is elkülönülő hivatásként tűnt fel. Az énekmondó (joc.ulator) előadását síppal. dobbal, hegedűvel, dudával festette alá, ezért gyakran találl cozunk nemcsak az énekes . hanem a sípos , dobos , hegedős”, “dudás elnevezéssel is, ha az énekmondó a .szöveg kíséretére használt hangszeren — feltételezhetően — ügyesen játszott. Ennek megértéséhez persze tudnunk kell, hogy hangszert eleinte csak az énekmondás dallamának cifrázósára, vagy kísérésére használtak. A regösök és énekmondók tehát elsősorban a beszéd művészei, a nyelv mesterei lehettek, a magyar művelődés szempontjából éppen ezért —különösen a latin művelődés keresztény korszakának beköszöntése után — igen jelentős szerepet töltöttek be. A Mátyás király udvarában élő Galeotti Nlarzio feljegyzéséből tudjuk, hogy a hegedősök még akkor is megjelentek a királyi lakomán és lant kíséretében honi nyelven (tehát magyarul) dicsőítették a vitézek tetteit. GONDOf .AJ RÖGZÍTÉS A csupán hangokkal kifejezett, beszéddel, élőszóval közölt gondolat megőrzése, állandó ébrentartása nem könynyű feladat. A magyar ősköltészet alkotásaiból a szájhagyomány útján csak töredékek' maradtak ránk. A szavak elröppennek. Csak emlékük marad meg. Értékük tartósságát a lélek ereje, a kimondott szó szentsége, a szótartás önfegyelme, majd a tanúk vallomásának ereje ugyan fokozza, de végérvényesen biztosítani nem tudja. Új eszközre van tehát szükség, amely az ember emlékezőtehetségét megerősíti, az emléket rögzíti, fára rójja, kőbe vési, bőrre, vagy papírra írja. Ez az új eszköz a rovás, vagy az írás, amely megmarad s a nyelv, a szó, a beszéd gondolatközlő emlékét rögzíti és ■— a feljegyzést őrző anyag tartósságához képest — századok múltán is híven őrzi. . A rovás, vagy írás eleinte ugyanúgy a mindennapi élet szükségletét elégítette ki, mint ahogy a beszéd. Alkalmazásának nehézkessége következtében csak ritkán, a nagyobb jelentőségű gondolatok rögzítésére, vagy olyan adatok feljegyzésére használták, amelyeknek pontossága igen lényeges volt. Az írás fejlődéstörténetében az első nyomok nem költészeti alkotások megörökítéséhez vezetnek, hanem gyakorlati jelentőséggel bíró tulajdonneveket, vagy törvényszövegeket rögzítenek. Az írás jó ideig csak emlékeztet, bizonyítékot állít, vagy jogcímet igazol, mint például Hammurabi susai oszlopán, Mózes két sinai kőtábláján, vagy a középkor kutyabőrre írt oklevelein. Az írás gyakorlati jellege még akkor is megmarad, amikor már történeti események megörökítésére, vagy állandóan használt azonos szövegek rögzítésére alkalmazzák, mint például az évkönyvek és krónikák, szertartás- és misekönyvek esetében. A tanító, nevelő, szórakoztató szellemi alkotások, a költői művek írásba foglalására, papirusztekercsek és kézzel írott könyvek (kódexek) szerkesztésére csak a fejlődés jóval későbbi fokán kerül sor. Mindettől függetlenül a nyelv igazi története rendszerint az írással kezdődik. A nyelv történeti fejlődését ugyanis csak az írásban rögzített szavakból (szókincsből) és nyelvtani szerkezetből tudjuk a különböző korokra vonatkozó összehasonlítással megállapítani. latin szövegbe egyszerűen beiktatták a i szót, vagy a magyarság számára érthető következtében a magyar nyelv történetén a latin nyelven — fapálcánál és nyílvessz kutyabőrre írt birtokadományozási oklevél JEGYZETEK 3’ Pei. Mario: The Story of L anguage. P York,. Lippincott, 1Q4Q.. 493 pages. The World 30tli Edition, Volume 12., page 63. Zsirai Miklós: A finnugorság ismerteté dapest, Tankönyvkiadó, 1963., 13-14. oldal. Magyar nyelvtan. „Budapest. Tankönyv !OVÁS A magyar nyelv esetében némileg más a helyzet. A szaktudomány kétségtelen bizonyossággal megállapította, hogy írás, rovás, betű (bötü), könyv szavaink a honfoglalás korát megelőző időkből származnak. A betű és írás szó bolgár-török, a rovás szó finnugor eredetű. A betűvetés tudományát őseink a keleti kök-törököktől sajátították el, amikor tíz évig tartó avar uralom után 568-tól 615-ig az onogur törzsszövetségi kötelékben kök-török kag'ánok fennhatósága alatt éltek. 568-tól kezdődően a betűket jobbról balra haladó sorban késsel fapálcára, vagy nyílvesszőre rótták. A külön magyar írásmód, a rovás használatáról már a Szent László korából való ős-Gesta és Kézai Simon mes- | tér 1282 táján keletkezett krónikája említést tesz az 1488-ból származó Thuróczi-féle krónika pedig azt is elmondja, hogy keletkezésének idején az -ország népének Erdélyben lakó része bizonyos jegyeket ró fára s az efféle írásmóddal betűk gyanánt él. Thuróczi János szerint a székelyek, kik a seythiai betűket még el nem felejtették, azokat nem tinta és papiros segítségével, hanem pálcákra metszés mesterségével (dicarum ad instar) használják Rovásos emlékünk sem a honfoglalást megelőző korból, sem a korai középkorból nincs. Ezért akadtak, akik az említett kútfők hitelességét kétségbe vonták. A történetírók többsége azonban megőrizte a külön magyar írásmód emlékét. A későbbi kutatások az utóbbiakat igazolták. Rovásos emlékek is előkerültek. A. XV. századból való nikolsburgi kódex egyik pergamenlapján megtalálták az ősi magyar írásmód, a rovás teljes abc-jét. 1501-bői ismerjük a csíkszentmiklósi templom oratóriumának feliratát, I 515-bői a magyar követség konstantinápolyi szállásának falára rótt feljegyzést, amelyet 1554-ből származó hiteles másolat alapján Thomsen Vilmos dán tudós fejtett meg, 1668-ból pedig az enlakai unitárius templom feliratát. A clerzsi templom rovásos felirata valószínűleg mindezeknél régebbi, mert szerzője, Miki ós, apa-pap -nak (esperesnek) nevezi magát, eredetét tehát a hitújítást megelőző katolikus középkorra kell tennünk. A rovás kérdésével igen sokan foglalkoztak. Telégdi János 1598-ban Rudimenta priscae Hunnorum lingvae című művében foglalkozott vele s közölte a rovás 55 jegyének, betűjének jelentését. S~amosközi István, akit Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben országos történetíróvá nevezett ki. néhány soros szöveget közölt egyik művében. Az olasz Marsigli gróf Buda visszafoglalása után a Székelyföldön kígyózó sorvezetéssel készült rovásos naptár-szöveget talált. Sebestyén Gyula a Magyar 1 udományos Akadémia megbízásából 1915-ben fakszimilés kiadásban tette közzé az addig ismeri rovásos emlékeket. Végül is az 1920-as évek elejére beigazolódott, hogy valóban volt külön magyar írásmód, amely eredetében és típusában a föníciai rovásjegyekkel hozható kapcsolatba s olyan ősi elemekkel és középkori magyar járulékokkal rendelkezik, amilyenek az ó-török rovások egyetlen fajtájában sem fordulnak elő. Azt is megállapították róla, hogy a pelazg, ó-görög, etruszk, ó-itáliai és germán rúnaírással azonos eredetű közép-tengermelléki írásfajták nagy családjához tartozik, legutóbbi. Marsigfiféle emléke pedig jobbról balra kígyózó vonalával a busztrofédonos írás legkésőbbi példája.8’ Érdemes még megemlíteni, hogy Baráth Tibor a közelmúltban az ősmagyar rovás jeleit egyiptomi feliratokon is megtalálta.9 oldal. 41 Szilágyi Lóránd: Irodalmunk kezdetei. 1 történet, I. kötet, 433-434. oldal. Álszegny-Brisits-Sík: A magyar irodák Graz. Akademische Druck- u. Verlagsanstalt, fi) Hórnan Bálint: Magyar Történet. VI. ] dapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1< 7) Révai nagy lexikona. XVI. kötet. Budi rek, 1924., 394. oldal. Sl U. a., 393. oldal. A busztrofédon ’ i daszerű írásmód, amely a betűsor végén visszaír balról jobbra, hol jobbról balra balad. A fönii valamint eredetileg az ősi magyar rovás is. m haladt. 9) Baráth Tibor: A magyar népek őstörtér real, a szerző kiadása, 1968.. 120-128. oldal. 101 Szilágyi Lóránd i. m., 436. oldal. SAJTÓ ALAPRA ADAKOZ Pogács István, Detroit. Mi. Dorner Joe, Miami, FI. Havassy M., Barberton, Oh. Hálás köszönet a megértő támoo A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDÉ SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADŐ~KÖNYV ÍRÁS A rovás, mint különleges magyar írásmód csak a régi nagy műveltség eml éke mara dt, a magyar nyelv történetéhez nem őrzött meg értékes adatokat. Ennek részben anyagi, részben szellemi természetű oka volt. Az előbbi könnyen érthető. A fapálcák és nyílvesszők, amelyekre századokon át a régi magyar nyelv szavait felrótták, megsemmisültek. A sajátos magyar betűket kőbe nem vésték, falba nem vájták, az idő vas fogával dacolni tudó ércbe nem öntötték, mert a magyarság lovas nomád életmódja ezt nem tette lehetővé. Állandó letelepülésének idején viszont a nyugati kereszténység műve löd ési körébe került, amelynek egyetemes szellemisége az akkor mindenütt uralkodó latin nyelv és árás használatát kívánta meg. A f iatal nép, vagy legalábbis' annak egy vékony rétege, megismerkedett az ‘ írással”, ezzel a csodálatos eszközzel, mely a művelődés útjára lépett embert minden törekvésében kiszolgálja és végeredményben mindig ugyanazt a célt szolgálja: a halandó ember halhatatlanságát, az emberi szellem örök életét. 10’ A latin nyelv és az új “írás” nemcsak a kereszténység fennkölt, egyetemes világát és a nyugati műveltségnek a keletitől eltérő jellegzétességét tárta fel az írástudók előtt, hanem azt a kezdetben öntudatlan, később egyre céltudatosabb törekvést is felkeltette bennük, hogy a magyarságot megismertessék a Nyugattal. Mindkét célt csak a latin nyelv és írásmód elsajátítása tette valóban elérhetővé. Amikor azonban az eleinte idegen eredetű, később magyar származású írástudó papok birtokadományozásról szóló oklevelet I “írtak”, Iépten-nyomon olyan magyar elnevezésekbe botlottak, amilyeneket latinul nem lehetett megjelölni, ezért a Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) Florváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok irodalomból. A magyar nyelvtan elei Katona József: Bánk bán (Kötve) Kossányi József: Szent György meg a sár Kossányi József: Végtelen út (vászonkölés B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) Kövendy Károly: Magyar királyi csendőr.« (432 oldal, képekkel) kötve Márai Sándor: Föld, föld Márai Sándor: Rómában történt valami ( Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésb Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyar története Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc Széchenyi István Deák Ferenc Szent Erzsébet Rá kóczi Ferenc Szent István lovasszobra A Szent Jobb A Magyar Szentkorona A Szent Jobb az ereklyetartóban Mindszenty József bíboros hercegprírr Dr. T óth I ihamér: Hiszem az örökéletet. Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány északamerikai egyetemeken és főisko (J anulmány) P. Varga László S.J.: Magyar titok Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (re Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (r Vaszary Gábor: Ö (regény) Vaszary János: Tubák csodálatos élete Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: ......................../...................................................... A csekket mellékelem. Név:................................................................ Utca: ............................................................ Város: ........................................................... Állam:......................................... Zír
