Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-01-31 / 5. szám

1974. JANUÁR 31. AZ ÚJSÁG Zadjeli SLACHTA MARGIT a Szociális Testvérek Társaságának Alapítója 1884. szeptember 18 ■— 1974 január 6. — Folytatás »— II. SLACHTA MARGIT MÜVE Amikor 1923 május 12-én a Szociális Testvérek Tár­sasága Budapesten megalakult, Slachta Margit lelkében készen volt az új 1 ársaság eszméje. Az elnöklete alatt tar­tott alakulási gyűlés jegyzőkönyve magában foglalja a későbbi Szabályzat minden fontos pontját. Olyan egyházi testületet akartak alapítani, amely hézagpótló legyen. Munkaerőket akarnak adni az Egyháznak és a társadalom­nak, akik hivatásosan és arra képzetten, egész életüket oda­adják, hogy a társadalmi bajok megoldásán dolgozzanak, lehetőleg megkeresvén a bajok közös okát, s azután szerve­zéssel, esetleg tömegeket megnyerő mozgalmi munkával, sőt, a törvényhozás útján is, keressék a bajok orvoslását. Hogy ezért a célért eredményesen dolgozhassanak, a tagok felelősségére van bízva nagy mértékben, hogyan látják el feladatukat. Kezdeményezéseket, é(j gondolatokat, szívesen fogad tagjaitól a Társaság. Két nagy tilalom van előttük: a Társaságnak saját intézményei nem lehetnek (hogy annál szabadabban adhasson munkaerőket oda, ahol a legna­gyobb a baj), és semmiféle anyagi támogatást államtól, vá­rosi hatóságtól el nem fogadhatnak ellenszolgáltatás nélkül (hogy erkölcsi függetlenségüket mindig megőrizhessék). 1928-ban Slachta Margit részletesebben leírta ezirá­­nyú irányításait. Könyvének címe: A puszták rejlőkéből az élet centrumába. (Az arányjabileumra angol fordításban is megjelent.) Ebben így ír: A 1 ársaságot a legújabb idők hívtak létre. Benne az ősi szerzetesi gondolat a legmodernebb fejlődés élen való haladáshoz kapcsolódik. A Társaság teljesen átéli és kife­jezi a hivatásos élet lényegét: a léleknek isteni szeretőiben való jegyesi átadottságát, de munkában eddig nem ismert mozgásszabadságot ad tagjainak. Munkakörét tekintve, nem tart fenn intézményeket, hanem csupán a meglevő katolikus intézetek és intézmények számára, továbbá általáos szociális munkatérre képez mun­kaerőkét. Ez a Társaságnak annyira féltett programmja, hogy Szabályzata egyenesén kizárja saját intézmények létesíté­sét, nehogy ettől a programmjától az egyesületi önzés kü­lönböző címek köpönyege alatt valaha is elcsábítsa, vagy erejét, piellyel mások rendelkezésére kellene állnia, önérde­kek kiszívják. Margit testvér később így folytatja a célkitűzés leírását: Legsajátosabb és úttörő feladatának a I ársaság azt tekinti, hogy a közélet porondjára állítson olyan szellemi munkásokat akiknek hivatásbeli feladata, hogy katolikus közérdekekét, a család, a nő és a gyermek ideiglenes és örök boldogjságának érdekét képviselje és azokért ugyanolyan modern eszközökkel és azon centrumokban szálljon síkra, amilyen modern eszközökkel és amely centrumokban a világi hatalom birtokosai fejtik ki működésüket, döntőleg hatva ki milliónyi embertömegekre és jövő századokra. Nagy vízióját Margit testvér egészen beleteszi az Úris­ten kezébe: Sokan aggódva nézik ezt a törekvést. De ha meg­áldja az Örök Szeretet azt, aki könnyet töröl, sebet gyógyít, lelki halottakat életre kelt, vajon elveti-e azt, aki nem en­ged könnyet fakasztani, sebet ejteni, életet kioltani. Ha megjutalmazza azt, aki lemondott Érte a világról, javakról, jogokról, hatalomról, kevésbé fogja-e magához ölelni azt, aki Érte belement a világba, megszerezte a javakat, jogokat, hatalmat, hogy megkeresztelje, azokat és romboló erejüket áldó erőkké nemesítse. Az, Aki kegyelmet tudott adni em­bereknek. hogy egy életet a remeteségben éljenek le, az nem adhat-e Legyeimet másoknak arra, hogy az élet forgatagá­nak centromában helytálljanak és el ne sodortassanak? A Szociális Testvérek 1 ársaság úgy ismerte fel, hogy erre is kapott hivatást. A maga gyengeségét és semmitmon­dó szürkeségét látva, visszarettenne ugyan a feladat nagy­ságától, de bizalomra ébred, ha Arra tekint, Kitől minden hivatás jő. és Ki mindenkit megerősíthet. Dr. Mázy Engelbert tihanyi apát halálig tartó, hűsé­ges, atyai jósággal állott a Szociális i Testvérek mellett. A Gond viselés eszköze lett abban, hogy a fiatal, és aktív Tár­saság megszerette, magáévá tette Szent Benedek szellemét: az Isten-középponti, az Egyház liturgiájába lelkesen bekap­csolódó, a közösséget értékelő, családias szellemet, minden jót s szépet értékelő, pozitív irányzatát. Slachta Margit testvér valóban karizmás képességgel irányította az őt követő testvérek Ielkiéletét. A szolid, szent- Benedeki alapokra épített lelkiélet koronája a Szentlélek , Úristennek való teljes átadottságot hangsúlyozta. Erról, a fent idézett könyvében így ír: * A lelkiélet terén a Társaságnak sajátos feladata a Szentlélek kultuszának fokozottabb terjesztése. A Szentlé­lek kultusz belső összefüggésben van munkabeli hivatásá­val. Mivel tagjait exponált helyekre állítja, töretlen utakra küldi, a ma, sőt a holnap problémáinak oldozgatásával bízza meg és az Egyház szellemi ellenségeivel állítja szem­be, állandóan válaszfaniók, dönteniük, védeniük, támad­­niók, különböztetniük, helytállniók, ellentállniók, kitartaniók, kezdeményezniük kell nekik. Munkaterületeiken nincsenek paragrafusok, ismétlődések, kaptafák, fedezékek. Itt sokat kell gondolkozni, meg többet megérteni és a legtöbbet meg érezni. Itt meglátja mindenki saját elégtelenségét és naponta átéli, hogy nincs élete a Bölcseség, Értelem, Tudomány, a Tanács, Jámborság, az Erő és Istenfélclem lelke nélkül. Átéli a I ét szépségét, gazdagságát és boldogságát, ha az lélekkel telített és ezen átélés a I erem tő Atya, a meghívó Fiú mellett odakapcsolja az elevenítő s megszentelő Szent- Iélekhez. A Társaság egész belső életét átlengi a Lélek keresés* és tisztelete. Ez kifejezést nyer imáiban, kápolnai Szentiéle) kápolnák, főünnepe a pünkösd, jelvénye a Galamb. Elve a lélekkel teltség boldogságát és minden ember boldogtalanságnak okát a Iélektelenségben látva, a testvérei különlegesen szeretett hivatásuknak tekintik a Szentléleí Kultusz terjesztését a több lélek után szomjazó világban. Slacbta Margit, ugyancsak már 1928-ban, felvázolt! a szociális testvér típus ideálját : Minden szerzetescsalád az egész tökéletességre törek szik. Mégis mindegyik különlegesen ápolja azon erényeket melyek speciális hivatásából folynak és azt támogatják. A: egyik a szegénységet, a másik a külső aszkézist, a harmaclil az alázatosságot gyakorolja különös szeretettel. Annak az ideál n'ak, amely a Szociális I estvérek élőt lebeg, szintén megvannak a sajátos típusvonásai: A jellemszilárgság, mely nélkül elképzelhetetlen a kül ső világ forgatagában való munka, hol mesterséges bástyái néni védi): a harcost; egyedüli támasza a belső meggyőző dés és a jellem követelményei iránt való érzékeny tisztelet A tudatosság, melynek világítása mellett a testvér biz tos abban, hogy mit miért akar, vagy nem akar, mi fele meg az előtte lebegő eszménynek, mi egyezik a Társaséi irányzatával, milyen eljárásokat kell kerülnie, nehogy meg tagadja a zászlót, melyet magasra kell tartania. A szabadlelküség, mely függetlenít emberi tekintetek tői, nem vezetteti magát félelemtől, nem tér le útjáról j( kilátások miatt, mely szolgál és szolgálatra kész szolgalassáí nélkül, független szabadosság né Ikül, tud útján szaladó gyeplőzés nélkül. Ezért imádkozzék a testvérek naponta “Add, Uram, hogy méltók lehessünk a szabadságra. A önzetlenség. A Társaság azáltal, bogy elveszi ma gától az öncélok lehetőséget, tagjait önérdekektől mentei kapcsolja azon ügyhöz, melybe beállítja. A testvérnek a re; bízott “idegen ügyet kell minden erejével szolgálnia. Nen lehetnek mellékérdekei, be nem vallott céljai, eszközként ki használt rábízott munkakörei. Kerülnie kell a 1 ársaság ér dekeinek olyan módon való szolgálatát, melyet a “célszol gálát fogalma fed, mert a Társaságnak az Úristen és ; társadalom ügye a legfőbb érdek és nem önmaga. 1 Igénytelenség. Minthogy a testvérek közszolgák, magú kát minden körülmények közt akkor is, ha vezető-munk; alakjában szolgálnak, é-. annak megfelelően kell beállíta niok: mind az egyéni, mind a társulati érvényesülést, mim különféle látszatokba öltöztethető, de valójában elvetem!; önszeretetet, kerülniük kell. Sem lenéző bánásmód, sem szín vonalon alóli életkörülmények nem lehetnek ok arra, bog; kötelességük teljesítésétől visszavonuljanak, vagy szolgálat rakészségük csorbát szenvedjen. Becsületes nydtság. A Társaság minden tagjának kö zös vonása kell, hogy legyen, de különösen ápolniok kell ez magukban azoknak, kik közé leti működésre hivatottak. A törvény és tekintély tisztelet az építő erőkkel dolgo zók két alapvető tétele. Jelszavuk; törvényszerűség az égés; vonalon, szabadon, átértve, áldozatok árán is. Életrevalóság, mely képesíti az embert, hogy adott ú és újabb körülmények közt esetleg új eszközökkel, ismeretler tényezőkkel építeni tudjon; építeni a föld számára is megteremtse létföltételeit, kivívja az életlehetőséget a rája bízott úgy és a maga számára, mindig talpraessék és min a Katolikus Leányok Országos Szövetségének Klub-indu lója mondja: habár lelke helyet itt a földön nem talál és t földöntúlrá néz, lábának keményen íöldön kell állnia. Ez a fejezet nem mondja azt, hogy a Szociális I est vérek személyében ez a típus máris él, csak vázolta azt a; ideált, melynek vonásait lelkűkre rá akarják vetíteni. A közhit azt tartja, hogy ha az ember sokat néz egy arcra nnríü/tn Lr^rk/^e irlnvP nflSnil Óvá GS7 hO/ZD. kai tartott, és háziipari kézimunkák kiállításait rendezte. Ezekkel a magyar falvak művészkezű asszonyainak is nem kis piacot szervezett. 1927-ben Margit testvér hazatért Magyarországra. Gödöllőn megnyitotta a Társaság első Testvérképzője, mely­ben 52 jelölt tanítását ő maga vette kézbe. I950 és 1945 között, Margit testvér és helyettese, Paula testvér irányításával kibontakozott Magyarországon és a szomszédos országokban a I ársaság munkája. Munkaerőket adtak az Egyháznak és a társadalom­nak. Szociális testvérek dolgoztak a. Katolikus Nőszövetség­ben, a Katolikus Leányok Országos Szövetségében, a Ka­tolikus Dolgozó Leányok Mozgalmában, a Katolikus Házi­asszonyok Országos Szövetségében, a Szent Zita körökben, a Vasúti Misszióban, a Katolikus Akcióban. Szociális man­kót ismertető tanfolyamokat vezettek a Tánítónőképzők ma­gasabb osztályaiban. Egyií t jellegzetes munkájuk lett az egyházközségi nővér munkája. A Dolgozó Leány Mozga­lom keretében és más szociális munka keretében kb. 20. munkásleány kis-olthont szerveztek és vezettek. Több test­vér egyházmegyei szociális szervező lett, s többen dolgoztak katolikus szervezetek országos központjaiban. A Margit test­vér által megindított Szentlélek Szövetségben, lelkes papi és világi munkatársakkal, a lelkiséget igyekeztek terjeszteni, gyűlésekkel és a Lélek Szava újság útján, egy súlyosan anyagelvű világban. Ugyanakkor jutott áldozatosan dolgozó testvér-munka­erő öregek otthonainak ellátására (Gyöngyösön, Szegváron, Tűién), óvodák és napközi otthonok ellátására, egészségügyi körzeti munkára, plébániák háztartására is. I logy az óriási munkatér szükségleteit jobban kielégít­hesse, Margit testvér 1937-ben megszervezte a Katolikus Női Szociális Képzőt, ahol a fiatal testvérek mellett a vi­lágban maradó leányok egész sora nyert alapos kiképzést szociális munkára. A Szociá lis K épző megszervezésében és irányításában legfőbb munkatársa nővére, Dr. Slacbta Irén lett, aki előzőleg a new yorki Fordham egyetemen nyerte diplomáját, s ugyanott tanított is több éven keresztül. Ame­rikai tapasztalataiból sok újítást hozott a budapesti Szocoá­­lis Képző munkarendjébe. Amikor Hi tier 1944-ben elfoglak a Magyarországot, Slacbta Margit az elsők között volt, akik teljes erővel az igazságtalanul üldözöttek védelmére keltek. “Ha az Úr Jé­zus most köztünk élne, melléjük állna. Nekünk is így kell tennünk,’ mondta. Előadásokkal, a sajtó és a rádió útján — amig csak lehetett, — és az un. mozifront vonalán, a Pápai Szózat dramatizált előadásával, küzdöttek az igazi krisztusi világnézetért Margit testvér, s az ő vezetésével a testvérek és nagyszerű munkatársaik. A zűrzavaros jelsza­vakra feleletül egy Világnézeti Credo-t szerkesztett. Össze­hasonlító táblázatban írta le az igazi krisztusi világnézet és az avval ellentétes újpogány, anyagelvű világnézet legfőbb pontjait. És mentette az üldözöttek életet: megnyitotta ösz­­szes társulati házukat, gyermeknyaraltatásokat szervezett, egy-egy testvér vezetésével, akik nem árulták el, hogy gon­dozottjaik zsidó családok gyermekei. Sára testvér, a Katoli­kus Dolgozó Leány Mozgalom vézetője, szintén elrejtett két üldözöttet az általa, vezetett otthonban. Sára testvér jóval előbb felajánlotta életet, hogy az Egyház üldöztetése esetén ő szeretne vértanú lenni; valóban áldozata lett ennek az üldözésnek: a rejtegetett két zsidó asszonnyal és az ottlakó Bernovits Vilma hitoktatónővel együtt őt is elhurcolták a náci házkutatók, s valószínűleg még aznap agyonlőtték őket; Margit testvér életmentési akcióival együttjárt nagyon- j sok zsidó vallású személynek az a kérése, hogy szeretnének | megkeresztelkedni. Egyeseknél a sok szenvedés a kegyelem-1 járás idejét hozta, mások talán így reméltek menekülést. A testvérek és sok munkatárs, papok és világiak, más rendből való szerzetesek, felajánlották szolgálataikat, bogy a kereszt­­ségre előkészítik őket. Margit testvér a nemzetiszocialista rémuralom kellős közepén így irányította a hitoktatókat: Bizonyára sokaknak nagyon nehéz otthagyni apáik hitét. Mondjátok meg nekik, hogy a keresztény vallás az ószövet­ségi vallásra épült. Olyan ez most, mintha az atyai házra emeletet építenének: most felköltözhetnek a régire épült, világosabb új otthonba. Körülbelül 10,000 ember részesült így hitoktatásban. Aki k pedig a Társaság anyaházában kap­tak menedéket, azokat Margit testvér személyesen biztatta az óvóhelyen, mialatt bombák robbantak közelükben: “Nincs okunk félni. Hiszen semmi sem történik a mennyei Atya tudta nélkül. S ha eltalál minket, akkor is azt mond­hatjuk: te kedves bomba, melyet az én szerető mennyei ; Atyám küld nekem, hogy azon át jussak el Őhozzá a meny­országba. Amikor a hitleri súlyos idő és az utána következő há­ború lezajlott, Sik Sándor egy kötetet ajándékozott Margit testvérnek, ezzel a dedi kációval: Az 1944-es Magyarország Margitjának. súgókat. (Abban a delme érdekében s; letett gyermek jogé hogy viszont a törv Iősségre vonva, bűi Az iskolák í Margit többezer till szélik w mondta van. Kérjük az Eg dósét, hogy azok ó lalásnak nyomábai bői. Amikor pedig tását, az elnök a testvér nem volt ha működő iskolákat e félévre is kitiltották 1949 nyarán kért útlevélét, nerr ügye hívta. Máris kanadai testvérek A második világfa tétlenné tették a k tették a fejlődés I lehetett segíteni. T lak a tárgyalások, vérek Tederációján zött Friderika testv kanadai vezetők g> testvéri megértésbe Amikor a Szí 12-én aranyjubileu testvérek szép külc Margit testvé buffalói Székesegy ság Ordináriusa m áldását adja Marg A Társaság csendesen folytatói lehetőség. A testvé az eredeti elgonclo szolgálataikra. Töt a Katolikus Karita. foglalkozó hatóság tanít egy katolikus * kások, főleg a szí Neighbor-nel dolgi gyár plébánián és megyében a női szí akik öregek otthoni Két testvér most im dóst, bízva abban, jó, s hogy jönnek az ő nemes eszméi szent Jegyese, a B égi közbenjáró. Cím: Sisters 440 Lir Buffah A második világháború után, 1945-ben, a parlamenti választásokkal Slacbta Margit újból bekerült a Parlament­be. Megkísérelte, talán tud valamit tenni elesett Nemzete talpraállítására. Magyarország Prímásának hangja volt, a gerinces el vek hangja. A Parlamentben kevés ilyen gerinces szó hangzott el. Margit testvér sokszor egyedül maradt a Parlamentben, amikor sikraszállt emberi jogokért, elvekért, i emberséges törvényekért. Mint pusztába kiáltó szó, mondta, | amit, úgy hitte, mondania kell. Eredményt nem ért el, de J megmaradt a történelem, hogy ezekben az időkban volt egy | bútor hang, mely ki merte mondani azt, amit a tömegek éreztek és hittek, de kimondani nem mertek. Amikor köz­társasággá tették az ezeréves magyar királyságot, Slacbta . Margit >■— a viharcsengő ellenére is r—> kimondta, hogy nem szabad elszakadnunk az ezeréves Szent Istváni hagyomá­nyok erkölcsi alapjaitól. Más alkalommal az országnak a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolata helyreállítását ' sürgette, miután adatokkal bizonyította, mit tett a Szentszék és az Apostoli Nuncius az előző hitleri korszakban az igaz­ságtalanul üldözöttekért. Egyetlen felszólalását követte si­ker: amikor sürgette egy olyan iskolai jutalomkönyv betil­tását. mely egyenesen erkölcstelenségre tanította az ifjúsá­got. Más alkalommal megkérdőjelezte, miért tanítják a gyermekeket a majomtól való származás elméletére, s hoz­zátette: vajon az a célja a kormánynak, hogy az embereket is csak úgy kezelje, mint állatokat, vagy gépeket, talán azért, hogy emberanyaggal akarnak fizetni háborús adós-A szerzetesi hivatást és a fogadalmakat illetően Slach­­ta Margit testvér egyszerű, de a lényeget jellemző magya­rázatot adott, amikor a Hivatás báját rajzolta a testvérek elé: Hivatásos életünk fához hasonlítható. Gyökérzete: Isten akarata. Élni csak a természetfölötti ség talajában ké­pes. Törzse, a hivatás lényege: a léleknek az Úr Jézussal való eljegyzettsége. Ez a Krisztus-jegyesi állapot pecsételő­dik meg a legfontosabb fogadalommal, melyet a Jegyesi Szeretet fogadalmának nevezett, s melyet általában tiszta­sági fogadalomnak szokták nevezni. A fa ágai mind ebből a törzsből ágaznak ki: aki szerel, az egyet akar azzal, akit szeret, ez az állapot kifejezésre jut az Akarategység foga­dalmában, melyet általában engedelmességi fogadalomnak hívnak. Aki szeret, annak egyetlen kincse lesz a szeretett Személy; tehát miért keressen más kincset magának a lélek, ha övé Isteni Jegyese, Krisztus? A Lelki Függetlenség foga­dalmának nevezte Margit testvér ézt a fogadalmat, melyet általában Szegénységi fogadalomnak hívnak. S a hivatás fájából természetszerűleg növekedik egy újabb ág, a tagok negyedik fogadalma, melyet a testvéri szeretet, s a Gyer­meki Hűség, fogadalmának nevezett. Ez egyszerűen kifeje­zésre juttatja, hogy a Társaság minden testvérnek lelki édes­anyja, s Krisztusban jegyes-testvérek a tagok. Gyakorlati jelentősége, hogy! fogadalommal kötelezik magukat arra, hogy a Társaságot és egymást, hátmogött soha meg nem szólják, hiszen a szeretet otthon kezdődik. * * * Slachta Margit testvér a nagy eszmé két nemcsak hir­dette, de egy életén keresztül meg is valósította. Az Isteni Gondviselés rendezte a körülmériyket. Az elmúlt ötven év alatt sok vihar tépázta a Társaság fáját. Az 1920-as évek elején, az első világháború után, nagy szegénységben élt Magyarország, s ebben nem volt egyedül. Margit testvér elindította az első testvéreket, hogy a jobbmodú országokban vállalkozzanak háztartási munká­ra, gyári munkára, és — ha lehet -— kollektálásra. Így in­­dúltak *el Franciaországba, Olaszországba, s ál a tengeren, Kanadába és az Egyesült Államokba. Az európai országok­ból később hazatértek, viszont Nyugat Kanadában és az Egyesült Államokban megindult lassan a munka a helyben­­lakók ^ elsősorban a kivándorolt magyarság érdekében. Paula testvér, Ida testvér és első társaik Kanadában mara­dandó munkát indítottak el: Friderika testvér és első társai kezdeményezésére Kaliforniában virágzó, amerikai szükség­leteket szolgáló, nagyrémetű szervezet ala kuli ki. Maga Margit testvér is hosszabb időt töltött az Egyesült Államok­ban, több más testvérrel, köztük Petra testvérrel, előadáso­1017 Fairfield Hívja tel megfelelő magyar kifejezést. Ennek iek legelső kútfői önéi tartósabb —< lek lettek. hiladefphia & New Book Encyclopedia, se. IV. kiadás. Bu­­kiadó, 1970., 37-38. Magyar Művelődés­im története. I. rész. 1957., 8. oldal, kiadás. I. kötet. Bu­­?59., 113. oldal, ipest, Révai Testvé­ikörfordulós, baráz­­anyarodik, tehát hol :iai és a zsidó írás, indig jobbról balra ! lete. 1. kötet. Mont OTT $5.00 $5.00 $2.00 utasért! N ALKALOMRA... ES BOLTJÁBAN... 1.00 a magyar nei.) 8.00 1 95 kány 1.73 ben) 5.00 III 11.00 1.25 5 éd $12.00 8.00 ’regény) 7.00 en 7.00 ság 12.00 1.80 0.10 0.10 0.10 0.10 0.10 0.10 0.10 0.10 0.10 íás 0.10 kötve 3.50 ) 8.25 az Iákon 1.80 1.00 gény) 5.50 egény) 5.50 5.50 2.00 ) 1.25 7.00 KÜLDJE BE ~ codi«: •••••••• i. JANUÁR 31.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents