Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-12-26 / 50. szám

SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland. Ohio 44115 Telephone: (216) 696-3635 VOLUME 54. ÉVFOLYAM - NO. 50. SZÁM. 1974. DECEMBER 26. EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG SIKERES FELLÉPÉSE A SZENÁTUSBAN 1974. december 13.-án a washingtoni Szenátus egy­hangúlag elfogadta Jesse Helms, republikánus észak karo- Iiniai szenátor javaslatát a külkereskedelmi reformtörvény­hez, amely ezáltal a Jackson-Vanik módosítás szerves ré­szévé vált. A módosítás eredeti szövege Mesterházy Szabolcs detroiti testvérünktől származott, aki maga is élénken tevé­kenykedett elfogadása érdekében. A módosítás szövegét az AMSz clevelandi, november 29-i közgyűlése egyhangúlag és aktívan körüljárt a Szenátusban annak elfogadása érde­kében. A Helms módosítás, amelyet a Szenátusban humorral a magyar Amendment -nek hívtak, kiterjeszti a törvény szabad kivándorlási kötelezettségét mindazon ország min­den állampolgárára, ameyik a most favored nation keres­kedelmi jelleget meg akarja az Egyesült Államoktól kapni. Ezáltal a törvény nemcsak a Szovjetunióra, de Magyaror­szágra is kiterjed, és a magyar kormánynak a következő 18 hónap folyamán egyességet kell kötni állampolgárai szabad kivándorlását illetően, akiknek rokonai vannak az Egyesült Államokban, amennyiben meg kívánja tartani az átmenetelileg megadandó most favored nation kereske­delmi engedményeket. Az Amerikai Magyar Szövetség ez ügyben levéllel is fordult Helms szenátorhoz, amelynek szövege a Kongresszu­si Naplóban is olvasható. Szövetségünk a következő hét folyamán újabb lépése­ket tesz, hogy a módosítást a Ház és a Szenátus tagjaiból összeállított egyeztető bizottság is elfogadja, és hogy az Elnök aláírása után törvényerőre emelkedhessen. UJ MUNKAALKALMAK BIZTOSÍTÁSA — A Kongresszus képviselőháza és szenátusa megfelelő tárgyalások eredményeként megegyezett, hogy a gazdasági nehézségek leküzdése érdekében olyan törvényt hoz, amely közmunkák létesítésével és a munkanélküliek különleges se­gélyezésével igyekszik enyhíteni a helyzeten. A törvény 5.5 billió $-t irányoz elő erre a célra. Ebből 2.5 billió $ felhasz­nálásával 330.000 állami és helyi (városi, községi) közmun­kaalkalmat teremt. Másik 2.5 billió $ erejéig azt teszi lehetővé, hogy olyanok is részesülhessenek munkané Iküli segélyezésben, akik erre az állami munkanélküli juttatások­ban való részesítés jelenlegi szabályai szerint nem jogosul­tak. A törvény további 500 millió $-t biztosít egy évre az új munkaalkalmak teremtésének előmozdítására. Az 500 millió $ fele megint közmunkák elvégzésére fordítható. A törvényjavaslatot mind a szenátus, mind a képvise­lőház azonnal letárgyalja, hogy az aláírás céljából mielőbb az elnök elé kerülhessen. Az akroni Beacon Journal washingtoni tudósítója szerint mindez még karácsony előtt megtörténik. A Kongresszus ennél is tovább megy. Felha­talmazást ad a kormánynak, hogy a június 30-án végződő költségvetési év fedezeteiből 1 billió $-t az előbbi terv meg­valósítására fordíthasson. Ennek alapján a munkaügyi mi­nisztérium már januárban megkezdheti ezirányú tevékeny­ségét. Az á Hanti és városi-községi közigazgatás szervei szö­vetségi támogatást kapnak, hogy a munkanélkülieket kü­lönböző közszolgálati munkakörökben foglalkoztathassák. Ilyen munkakörökben a legmagasabb fizetés évi 10.000 $ lehet. Az erre a célra fordítható 2.5 billió $-t az egyes álla­mok között a munkanélküliség átlagos százalékának meg­felelően osztják el. Azokon a helyeken, ahol a munkanél­küliség 6.5%-ot ért el, az államnak adott juttatás 25%-át a helyi közigazgatási szervek kapják. A fennmaradó részt azok között a városok között kell felosztani, amelyeknek népessége több mint 10.000, ahol megfelelő foglalkoztatási terv áll rendelkezésre és ahol a munkanélküliség 4.5%-nál magasabb. HIT HOZ A JÖVŐ? NEM-ÁLLAMPOLGÁROK JELENTKEZÉSE S. F. Perryman, az Immigration and Naturalization Service területi igazgatója kijelentette, hogy az Egyesült Államokban tartózkodó külföldieknek jelenteniük kell címü­ket a közeli jövőben az állami főügyésznek. Néhány kivételtől eltekintve minden külföldinek, aki az Egyesült Államokban tartózkodik január I -én, évenként postán kell beküldeni lakáscímét a kormánynak, január vé­géig. A kötelezettség alól kivételt képeznek a következő kül­földiek: l) meghatalmazott diplomaták; 2) bizonyos nemzet­közi szervezetek meghatalmazott személyiségei. A jelentés elkészítése nem nehéz. Az űrlapokat, ame­lyeken a jelentést be lehet küldeni, bármelyik postahiva tál ban vagy az Immigration and Naturalization Service bár­melyik hivatalában meg lehet szerezni. Az űrlap kitöltése után bélyeget kell ragasztani a másik oldalára és be kell dobni a levélszekrénybe. Mr. Perryman közölte, hogy a törvények értelmében súlyos büntetés vár azokra, akik nem tesznek eleget a bejelentési kötelezettségnek. A NYERSOLAJ ÁRA - Általános az a véle­mény, hogy a jelen­legi gazdasági válság egyik legfőbb oka a nyersolaj árának emelkedése. A nyersolaj-bevitelre szoruló országok ugyanis annyival kevesebbet fordíthatnak más ipari termékek elő­állítására, amennyivel többet kénytelenek fizetni nyersolaj szükségletük fedezése érdekében. A nemzetközi Monetary Pund jelentése szerint ugyanakkor a 14 nyersolaj-kivitellel rendelkező ország 25 billió $-t vett be csak a múlt év lolya­­mán s ezzel a világ fizetésieszköz-tartalékának 20%-át sze rezte meg. Saudi Arabia havonta 2 billió $-raf gyarapítja pénzbevételét s ezzel a világ leggazdagabb országai közt a negyedik helyet biztosította magának. I 1.5 billió $ külföldi csere-tartalékkal rendelkezik. Közvetlenül előtte Japán fog­lal helyet 15.2 bili ió $-ral. Japánt alig előzi meg valamivel Amerika 15.7 billió $-os tartalékával. Az első helyen viszont az amerikai tartalék több mint kétszeresének birtokában. 32.5 billió $-ral, Nyugat-Németország van. Az olajkiviteli országok szervezete, ha a nyersolaj árát ezentúl is a maihoz hasonló lökön tudja tartani, a követ­kező évben legalább 100 bili ió $-ral többet tud magának biztosítani, 1980-ra pedig ez a szám 500 billió $-ra emel­kedik. Néhány ország — mint például Irán. Indonézia. Ve­nezuela és Nigéria — talán lel tudja ezt a váratlan többletet saját céljaira használni, de például Saudi Arábia, Kuwait, vagy a két kis sejkség, Abu Dhabi és Qatar erre már kép­telen. Ezek az országok nem tehetnek mást, mint azt, hogy többlet-bevételüket megbízható országok pénzintézeteinek adják rövidlejáratú kölcsönre. A pénzintézetek mindent el­követnek. hogy a rendelkezésükre bocsátott összegeket hosz­­szúlejáratú kölcsönre adják ki. ez azonban bizonyos esetek­ben nem sikerül nekik. A nyersolajban bővelkedő országok elég pénzzel ren­delkeznek ahhoz, hogy minden legyvert megvásároljanak, amire Egyiptomnak. Szíriának, a' palesztíniaiaknak. vagy Jordánnak szüksége van az Izrael ellen irányuló legköze­lebbi háborúhoz. Ahl oz is elég erősek, hogy Nyugat- Európa és az Egyesült Államok felé a nyersolaj szállítását újra beszüntessék. Az idő feltétlenül nekik dolgozik. És Izrael ezt nagyon jól tudja. Érthető tehát, hogy háborúra készül, hogy a további nehézségeket megelőzze. Az elmon dottakból az is kétségtelen, hogy Amerikát és Nyugat-Euró­­pát jól felfogott érdekei Izrael oldalára kényszerítik, a Szov­jetuniót viszont céljainak elérése az arab országok támoga­tására ösztönzi. Az Egyesült Államok elnökének sorozatos nemzetközi tárgyalásai mögött ez a súlyos kérdés húzódik meg. Akár a gazdasági helyzet rosszabbodása következik be, akár a Közép-Keleten tör ki újabb háború, mindkettő­nek oka legelsősorban a nyersolaj ára lesz, mert a világ­­gazdasági helyzet súlyos kérdéseinek nagy dilemmáját első­sorban a nyersolaj-áralakulás oldhatja meg. Ettől függ, hogy mit hoz a jövő. KÜLÖNVÉLEMÉNY - McNamara Robert, a vi lágbank (World Bank) elnöke, nem hisz a nyersolaj-árak letörésének lehetőségében. Beszéljünk nyíltan — mondta. — Az olaj árának csök­kentésére nincs lehetőség. Az olaj ára az lesz, amit a kar­tell — a petróleumkivitellel rendelkező országok szervezete — megállapít. Ezekkel az országokkal kell tehát megegyez­nünk. Más választásunk nincs. Ök rendelkeznek az. olajjal . McNamara becslése szerint az OPEC (= Organization of Petroleum Exporting Countries) országok már 6$ billió $ többlettel rendelkeznek, ami végül is 750 billió $-ra emel­kedik és teljes egészében beruházásra vár. Eddig a külön­vélemény, amely nem ad fel világosítást arra a kérdésre, mibe ruházzák be az OPEC-országok ezeket a hatalmas tőkéket, nem zárja ki tehát azok fegyverkezési célokra tör­ténő felhasználását sem. Pedig ezen fordul a kérdés, mit hoz a jövő. ÚJABB HÁBORÚ LESZ? _ Izrael fővárosé- j ban, 1 el Aviv­ban az alkalmazott társadalomkutatás intézete, amelynek élén Guttman Louis professzor áll. folytonos közvélemény­­kutatást végez. Hetenként 500 egyénhez intéz kérdéseket. Guttman professzor szerint az izraeliek ma már nem arról beszélnek, hogy lesz-e háború, hanem azt találgatják, hogy mikor tör ki az új arab-izraeli háború. A vélemények persze különbözők. Vannak, akik azt hiszik, hogy az új ellenséges­kedésre már néhány héten belül sor kerül és vannak, akik szerint a háború csak egy-két év múlva robban ki újra. Mindkét csoportba a megkérdezetlek 40-40%-a tartozik. A fennmaradó 20% a háború kitörésének lehetőségét néhány hónappal későbbre teszi. Még ezer szerencse, hogy a há­ború és béke kérdésében nem a harcias szellemű polgárok véleménye a döntő. CIPRUSI REMÉNY - Kissinger külügyminiszter a NA IO szokásos téli tanácskozására Brüsszelbe érkezett. Azóta három-három ízben folytatott megbeszélést külön a görög és külön a török képviselővel, aztán Callaghan Pames brit külügyminiszter­rel reggelizett, aki előzőleg ugyancsak külön-kiilön találko­zott Bitsios Dimitri görög és Esenbel Melói török külügy­miniszterrel, hogy mindkettőt a tárgyalások újrafeívételére birja. Kissinger A. Henry külügyminiszter a megbeszélések után kijelentette, hogy nagy várakozással és bizakodó re­ménykedéssel tekint a ciprusi kérdés megoldása elé. V issza­­térése előtt még újabb tárgyalásokat kíván folytatni mind a görög, mind a török külügyminiszterrel. A "TÁMADÁS'' FOGALMA - A -■«t­közi jogban igen fontos, szinte döntő jelentőségű a támadás . meg­­rohanás fogalmának meghatározása, amelyet az angol az aggression szóval fejez ki s a magyarban is általában agresszió -nak szoktak mondani. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése csak 25 évig tartó tárgyalások után tudta ezt a fogalmat meghatározni s ehhez mintegy 500 szóra volt szüksége. Elfogadása nem alakszerű szava­zással. hanem egyszerű megegyezéssel történt. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és más nagyobb hatalmak dicsérik a kiegyezéseken alapuló meghatározást, Anglia és Francia­­ország viszont máris azt vitatja, hogy a meghatározás a biz­tonsági tanácsot nem kötelezi. Kína panaszkodik, hogy a meghatározásnak kibéivói vannak. Az amerikai leifogás sze­rint a meghatározás használható útmutatást nyújt a bizton­­,sagi tanácsnak, ezért alkalmazása annyi év után történelmi jelentőségű. A szovjet szerint a meghatározás törvényes fi­gyelmeztetés azoknak, akik új katonai kalandok terveivel foglalkoz nak, vagy akik a világot a hidegháború korszakába akarják visszavinni. A kínaiak azonban úgy látják, hogy r ég mindig vannak a meghatározásban ol\ - í hibák és ki­­öúvok. amelyek a megrohanást bizonyos cserékben igazoi­­hatóvá teszik. A meghatározás szerint támadás -I, megrohanás -t (agressziót) elsősorban az az ország követ el. amelyik egy másik országot fegyveres erővel akar valamire kényszeríteni. Az ilyen ország sérti meg az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének alapokmányát. A Biztonsági I anács azonban más­ként is határozhat. (Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az erősebb a jogszabályt is törvényesen megsértheti, ha ér­deke úgy kívánja!) A megrohanásnak a meghatározás sze rint több más fajtája is lehet, mint pl. betörés, megszállás, bombázás, ostromzár. vagy amit a Biztonsági I anács meg­rohanásnak minősít. Érdekes, hogy a szárazföldi országok tengerpart szerzésére irányuló törekvését a meghatározás nem minősítette támadásnak. Paraguay ezt a meghatározás olyan születési hibájának mondta, amely miatt nem minden állam fogadja el a leghatározottabban. NINCS KIVÉTEL _ Ausztrália a legszerencsésebb országok közé tartozik. Lé­nyegileg önmaga ki tudja elégíteni élelmiszer-szükségletét, rendelkezik megfelelő ásványi anyagokkal és elegendő ener­giával, nem fenyegeti a túlnépesedés sem s az arab olaj­szállítási zárlat is alig érintette. Az utóbbi hat hónapban azonban mindennek ellenére ugyanazoknak a gazdasági nehézségeknek sodrába került, mint amelyek a világ többi iparosodott államát érintették. A munkanélküliség Ausztriá­ban is elérte a depresszió ideje óta legmagasabb fokát. A munkaerők 3.2%-a foglalkoztatás nélkül marad. Az inflá­ció is elérte már majdnem a 25%-os színvonalat. A vidéki ipar pang. A városok gazdasági tevékenységét csődbejutá­sok zavarják meg. Csődbe jutott a többi közt egy nagyobb országos beruházási pénzintézet és Ausztria legnagyobb építkezési vállalata is. A szakszervezeti sztrájkok száma ma­gasabbra emelkedett, mint amennyi minden más korábbi évben volt. Ennek eredményeként a munkások heti keresete 26%-kal növekedett. A nyugati világ — mert Ausztria ke­leti fekvése dacára oda tartozik <— legjobban vezetett köz­gazdasági élete váratlanul az egyik legrosszabb lett. A gazdasági világválság szempontjából tehát nincs kivétel, nincs mentesített ország. A gazdasági nehézségek persze Ausztráliában is megnehezítik a kormány politikai helyze­tét. Whul am Gough miniszterelnök hatalomra jutása után alig két évvel valósággal azért kénytelen küzdeni, hogy tisztségében továbbra is megmaradhasson. Snedden Bili, az ellenzék vezéíe azt állítja, két évvel ezelőtt nem történtek meg azok az intézkedések, amelyek Ausztráliát megóvhat­ták volna mai gazdasági válságától. Ügy látszik, a politiku­sok értékítéletének megalkotása terén sincs kivétel Ausztrá­liában. ' ELFELEJTETT ÉVFORDULÓ - ^ éwel ez előtt. 1949 de­cember 10-én Chiang Kai-shek táborszernagy, a nemzeti kínai haderők akkori főparancsnoka, gépkocsiján a Cheng­­tu városában lévő főhadiszállásáról a közeli repülőtérre hajtatott s onnan 1 aipeibe repült, hogy ott megszervezze azóta is fennálló nemzeti kormányzatát. Ezzel a történeti ténnyel kezdődött a kis szigetállam, Taiwan, élete. A ne­gyedszázados évfordulóról azonban mindenki elfeledkezett. Woollacott Martin, a Manchester Guardian tudósítója volt % BOLDOG UJESZTENDÖT KÍVÁNUNK! minden kedves olvasónknak, előfizetőnknek, munkatársunknak, hirdetőnknek és minden magyar testvérünknek AZ ÚJSÁG Szerkesztősége és Kiadóhivatala az, aki erre felhívta Yeh George tárcanélküli miniszter fi­gyelmét. Yeh kedvesnek találta, hogy az angol laptudósító emlékeztette az évfordulóra, amelyről ő is elfeledkezett, pe­dig akkor éppen ő látta el a nemzeti kínaiak külügyminisz­terének tennivalóit. Wet James öreg kínai újságíró egyene­sen meglepődött, amikor az angol tudósító említést tett neki a negyedszázados évfordulóról, amelyről hallgattak a tai­­wani lapok is. Mindez könnyen érthető, ha tudjuk, hogy a történeti esemény egyáltalán nem akart új államalapítás lenni. Chiang Kai-shek maga sem gondolt ilyesmire. Az ő számára a szárazföldi Kína területéről a Taiwan-szigetre (kormosára) való áttepülés nem jelentett akkor többet, mint csupán azt. hogy szorongatott helyzetében Kína ideiglenes fővárosául újabb, az előbbinél biztonságosabb helyet talál jón. Ma meg a taikaniaknak legkisebb gondjuk is nagyobb, mint a számukra szomorú és keserű emlékek felidézése. Az évforduló csak a külföldiek előtt új államalapítás évfordu­lója. A nemzeti kínaiak felfogása szerint Taiwan az ősi Kína mindmáig szabadon és függetlenül maradt megteste­sítője. A kommunista kínaiak viszont I aiwarit a szárazföldi Kína szerves részének tekintik. TÜNTETÉS RANGOONBAN _ A burmai Rangoon­ban az egyetemi hallgatók és a buddhista szerzetesek elra­gadták LJ 1 hant koporsóját és azt december 5-én az egye­tem területén ravatalozták fel. Ezzel akartak tiltakozni Ne \V ; . (') ,3 Lprvi -j óvksla '"Tllna ellen.. A tűn lető tömeg középületeket és autóbuszokat gyújtott lel. Ne Win elnök ostromállapotot rendelt el. Este 6-tól reggel 6-ig tilos volt az utcára lépni. A katonaság a tüntetőket kiszo­rította az utcákból, de a következő nap a lázongás újra kez­dődött. A csőcselék lerómbolt egy vasúti jegyirodát és meg­semmisített egy mozdonyt. A katonák ezrei szállták meg a kihalt utcákat, amelyeket állandó őrjáratok ellenőriznek. Az iskolákat üzleteket és vásárcsarnokokat bezárták. Az utcá­kon alig néhány élelmiszerárús mutatkozott. A rádió közlése szerint a különleges bíróság 35 személyt köztulajdon meg­semmisítése címén háromtól öt évig terjedő szabadságvesz­tésbüntetésre Ítélt. -TAIWAN SORSA _ Mansfield Mike szenátor, a szenátus többségi vezetője, egy egész hétig tartó látogatást tett Kínában. Meglátogatta az egyik pekingi kórházban Chou En-lai miniszterelnököt és 15 óra hosszat tárgyalt Teng Hsiao-ping helyettes minisz­terelnökkel. valamint Hiao Kuan-hua külügyminiszterrel. A szenátor szerint a kínaiak nincsenek megelégedve azzal a sztatikus helyzettel, amely Kína és az Egyesült Államok közt jelenleg fennáll. Kissinger A. Henry külügyminiszter véleményétől eltérően a jóviszony elmélyülésének szerinte komoly akadálya van. Ez az akadály az Egyesült Államok viszonya Taiwanhoz. Kínai felfogás szerint elengedhetetlen, hogy Washington megszakítsa kapcsolatát Taiwannal. A Japán példa követését óhajtják. Japán 1972 szeptemberé­ben megszakította diplomáciái kapcsolatait I aiwannal s azóta Japán részéről csupán egy nem hivatalos képviselet működik a nemzeti kínai kormány székhelyén, amely a ke­reskedelmi és kutlturális tennivalókat látja el. Ez a megol­dás — Mansf ield szenátor szerint ■— elhárítaná azt a ko­moly akadályt, amely a két állam jóviszonyának elmélyü­lése tekintetében fennáll. Ez a megoldás azonban, bár erről Mansfield szenátor nem beszélt, Taiwan cserbenhagyását s a kommunista tömb újabb térfoglalását is jelentené, Tai­wan sorsát pedig talán végérvényesen megpecsételné. Eb­ben a pillanatban nehéz lenne megállapítani, mit hoz <> jövő. Ha Amerika is megszakítja diplomáciai kapcsolatait Taiwannal, nemcsak számtalanszor adott szavát szegi meg, de a kis országok legutolsó reménységét is széttépi, amelyet az önrendelkezési jog érvényesülése és érvényesítése alapján még táplálhatnak magukban. ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS WASHINGTON - Az amerikai bevándorló hiva­talnak nagy gondot okoz a napról-napra szaporodó illegális beszivárgó. Átlagos számítás szerint mintegy hat-hét millió ember él a nagyvárosokban, akinek nincs tartózkodási en­gedélye. Nagy gond az, hogy a bevándorlónak, még ha a hatóság megtalálja is, nincs pénze hazautazásra. A jövő évben sok millió dollárt kell Amerikának költenie a beszi­várgók hazaküldésére. Nem minden beszivárgó dolgozik és ezért a hatóságnak nincs módja megtalálni. Sok (n, élnek távoli, vidéki helyeken, ahol nem éri őket utói a törvény keze. Sajnos nincs olyan intézkedés, amely a törvénytelenül itt élő külföldieket hazatérésre bírna és aki kockáztatja az illegális beszivárgást, megtalálja a módját az ittmaradás­­nak is.

Next

/
Thumbnails
Contents