Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-12-12 / 48. szám
1974. DECEMBER 12. AZ ÚJSÁG " 7. ÖLDAE VVVWVVVVVW*WVS**\VvWvVVVVV*WsVV»Ai>*VVVVVVVVV- AKRON I EGYHÁZI ÉLET - ' WVWWV>*WWV*/W^W*WlV\*\*^N*A/\**s'VVW><«WWWV JÉZUS SZENT SZIVE EGYHÁZKÖZSÉG 754 Grant Street, Akron, Ohio —• Telefon: 454-5842 Plébános: Ft. Bartkó J. Alajos Szentmisék rendje: Hétköznapokon: 7:00 Vasárnap 10:00 magyar szentbeszéd; 8:50 és 11:50 angol beszéddel. Jézus szíve ájlalosság a világbékéért minden csütörtök este 7:00 órakor. GYERMEKŐRZÉS A 10 órai szentmise alatt a Szociális Testvérek felügyelnek a gyermekekre, bogy a szülök nyugodtan vehessenek részt a szentmisén. HITOKTATÁS elemista növendékek részére szombaton 10 és II óra között. SZENTHÁROMSÁG EGYHÁZKÖZSÉG 568 N. Wooster RdL, Barberton, Obio <— Telefon: 745-4755 Plébános: Ft. Mészáros György dr. O.F.M. Szentmisék rendje: hétköznapokon reggel 7:50 órakort szombaton este 5 órakor (vasárnapi vigilia-mise) vasárnap reggel 8:50, 10 és déli 12 órakor ünnepen reggel 10 és este 5 és 7 órakor. Gyóntatás: szombaton délután 4 és 5 óra között, valamint megbeszélt időben. GYERMEK-ŐRZÉS - VASÁRNAPI ISKOLA Az 5 éven aluli gyermekek számára gyermek-őrzéü, az idősebbek számára vasárnapi iskola mindkét Istentisztelet MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ I 2625 Copley Road, Akron, Ohio —• Telefon: 666-9777 Lelkész: Nt. Dömötör Tibor 1657 Centerview Drive, Akron, Ohio — Telefon: 666-4600 Istentisztelet: 9:45 magyar és 11:00 angol. GYERMEKÖRZÉS ~ VASÁRNAPI ISKOLA' Az 5 éven aluli gyermekek számára gyermekörzés, az idősebbek számára vasárnapi iskola mindkét Istntisztelet alatt. A MAGYARHÁZ HÍREI SZILVESZTER-EST Az Akroni Magyarház nagyban készül ez év utolsó eseményére az SZILVESZTER esti, vagyis december 31-i nagy báljára, a Magyarbáz nagytermében. Az esemény ez év legszebb mulatsága lesz, amikor a fiatalság közül 1975 évre választjuk a királynőt, királyt és két udvarhölgyet. Készüljön a fiatalság, öltözzön ünnepi őbe, és vegyen részt e versenyen, és kérjük a magyarságot, bogy válasszák meg a fentieket és vegyenek részt a magyar származású leányok, legények. Ezen estén a híres Jim Weston, tánczenekara játszik Youngstownból. Nagy János elnök, és Gyökér István vigalmi elnök, szeretettel hívják az akroni és vidéki magyarságot, úgy a fiatalságot, mint az idősebb magyarjainkat, hogy legyünk e híres bálon és együtt búcsúztassuk el az Ó-Évet és fogadjuk az Újévet a Magyarházban, mely bál este 8-tól éjfél után 2-ig tart. Bank P. Jánosné a Női Osztály elnöke és Guzy Mary vigalmi elnök, megfelelő ételeket készitnek, míg Rabb János háznagy ígéri, hogy mindenféle hűsítő ital sem fog hiányozni e bálon. A fenti teremben szintén lesz esemény, ahol asztalfoglalásért már most kell jelentkezni személyesen a lenti ügyvezetőnél, mert ott csak így lehet részt venni. Bank P. János, tudósító VARGHA GYULA, A STATISZTIKUS KÖLTŐ Irta: Dr. Heckenast Dezső Alkonyi költészet ez, mely az esthajnal bágyadt varázsát és gazdag árnyalatait, a hosszú szeptemberek egyenletes napsütését, gyümölcsös báját, viaszsárga és lázaspiros lombjait juttatja eszünkbe, a mi őszünket, mely üdén színes, a nélkül, hogy tarka vagy cifra lenne. Kosztolányi DeZsó jellemzi így Vargha C/yula líráját. Több ez, mint udvarias tisztelgés a költőtárs előtt, s nem is csupán Kosztolányi egyedülálló véleménye. Ady Endre is hitet tett mellette: Hódolok a tiszta életű, nagy állású s Iegfőképen a poétaságában kifejezett előkelőségű és maradandó Vargha Gyulának. ’ Ady Endrét sokáig Tisza István ellenségének vélte az irodalomtörténetírás s rajta keresztül Vargha Gyuláénak is, aki az utolsó l isza-kormányban kereskedelmi államtitkár volt. Vargha Gyula neve a második háború után sokáig hiányzott az irodalomtörténetekből és verseit seholsem közölték, mígnem egy buzgó irodalombúvár felfedezte Ady Endrének a méltóságos államtitkár úrhoz intézett leveleit s egy 1959-es antológiában — Végit György, Századvégi költők I II —- már nyolcvan verssel szerepel. Azóta többször is megemlékeztek évfordulóiról, pár hónappal ezelőtt éppen születésének 120. lordulójáról s ebben mint statisztikus köl tőt aposztrofálják. Ezt a cikket akarjuk e helyütt kiegészí leni s pár családi vonatkozású adattal teljesebbé tenni. Életpályája sok időszerű tanulságot kínál: ugyanis nemcsak a lantos múzsát szolgálta, hanem a statisztika komoly tudományát is, amellyel már annyian visszaéltek. Dr Görzsönyi Vargha Gyula már fiatalon a Központi Statisztikai Hivatal szolgálatába lépett (1872), pedig akkor még be sem fejezte jogi és államtudományi tanulmányait; az intézménynek 1892-ben már aligazgatója, majd pedig 1901- től 1914-ig igazgatója volt, miniszteri tanácsosi rangban. Ezután Tisza István kormányában volt kereskedelmi államtitkár 1917-ig és Kassa város képviselője egészen a cseh bevonulásig. Ez időből való szinte eltűnt és ezért ritkán idézett megrázó költeménye: A kassai harangok. A háború bukása után után visszavonult pusztalöbi 360 holdas birtokára és teljesen a családjának, s a költészetnek élt. Sokszor feljárt Budapestre, mert másodelnöke volt a Magyar I udományos Akadémiának és ugyancsak a Kisfaludy 1 ársaságnak is. Kiegészítésül, bár a legtöbb újabbkori lexikonban is megtalálhatók életrajzi adatai: Káván, Pest-megye monori járásában született 1853-ban, jómódú kisnemesi birtokos családból. Atyja: János — okleves ügyvéd, de csak 1848-ig folytatott ügyvédi gyakorlatot, a szabadságharcban ugyanis mint nemzetőr-káplár vett részt s utána ügyvédi gyakorlatot nem folytathatott. Birtokai voltak Bényén, Káván, Nemesgörzsönyben és Tatán. Felesége, Vargha Gyula édesanyja: Zsarolyáni Márton Sára, Szatmár-megyei földbirtokos lány. Vargha Gyula felesége —- Szemerjai Szász Póla írónő. Szász Károly dunamelléki református püspök, s közoktatási miniszter — és Barátosi Bibó Antónia leánya. Vargha Gyula, bár nagy református családok ivadéka volt, a gimnázium alsó osztályéit Székesfehérvárt, a ciszterciták gimnáziumában végezte és csak 1865-ben került Budapestre, ahol a református gimnáziumban érettségizett 1871-ben. Az irodalmi lexikonok szerint: költő, műfordító, statisztikus és nemzetgazdasági iró. Joggal merül fel a kérdés, hogy egyeztethető össze a költő-műfordítói munkásság a statisztikus és a nemzetgazdász szereppel. Vargha Gyula közvetlen ősei és maga is jogvégzett birtokosok voltak s foglalkozására nézve statisztikus, tehát első idevágó munkája szinte természeteden a mezőgazdasági statisztika területét érinti. Láng Lajos szerkesztésében megjelenő Magyarország Statisztikája című munka II. kötetében ő állította össze a gazdasági statisztikai részt, amivel nagyon értékes munkát végzett. Jekellalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette 1887-től a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv 9 kötetnyi évfolyamait. A magyarhitelügy és hitelintézetek története "ímű munkája elnyerte a Magyar I udományos Akadémia Marczibányi-clíját 1896-ban. Négy hatalmas kötetben dől Sózta fel az 1895. évi Mezőgazdasági Üzemi Statisztiká i. 3Jagyarország pénzintézetei c. munkája 1895 ben. Békés tármegye mezőgazdasága 1899-ben. jeleni meg. Nemzetpolilikai irányú műveiben már a magyar sors problémák szélesebb területéit is felöleli: A magyar nyelv bódításai az utóbbi 10 év alatt (1893), A magyarság félszá '.adós fejlődése (1902) és A Magyar Birodalom vázlatos isnertetése. (1908), s ugyanez a munka angol nyelven is: dungary, a Sketch of the C ountry and its ( ondilions 1910). Ezen a ponton kapcsolódik egybe a tudós-statiszli íus-nemzetgazdász reális magyarságszemlélete a pesszimisa hazafias költő művészetével. Vargha Gyula az Arany■pigonok tisztes középszerűségével indult el költői pályáján, vlint Szász Károly (aki a szabadságharc után nagykőrösi iimnáziumi tanár volt) veje. közvetlen összeköttetésbe kerül Vrany Jánossal és annak liával, Arany Lászlóval, majd jyula Pállal és annak irodalmi körével, s azok lemondó :eserűsége őt is erősen befolyásolják, de ez csak stalisztius költő korában lép előtérbe. Huszonnyolc éves korában jelenik meg első verses köete DALOK címmel (1881). Arany János hangján, az ő lépi-nemzeti lírájának a szellemi birtokbavételével. Útána hosszú időre elhallgat. Ezt a fiatalkori verselést, amelyben lágy helyet kap a szerelem, a családi élet, a falusi élet, elváltja a műfordítások kora. Fiatalon fordítja már Goethe s Schiller munkáit, de különösen a francia parnasszisták rdeklik: Gautier, Heredia, Leconte de Lisle és Sully)rudhomme, a német Condrad Ferdinand Meyer költészetnek mindmáig nagyrabecsült tolmácsolója. Érdekelte a olklóre: a Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztője olt 1902-től 1910-ig s ő indította az ifjú Móricz Zsigmondot Iső gyüjtőútjára Szatmárba a Kisfaludy I ársaság ötvenoronás támogatásával . . . Vargha Gyula költői és tudományos működése szoroan összefügg. Más országokban is voltak írók-költök, akikek prózai foglalkozásuk volt. A nagy francia regényíró, Uidré Maurois (Emile Herczogü cipőgyáros volt. a Iegnayobb francia katolikus költő, Paul Claudel — diplomata, Volfgang Goethe —- államférfi-politikus, vagy magyar vo tkozásban: Arany László bankigazgató volt, Lévay Józsel Akroni Esemény naptár December 31: — Szilveszler-esl és bál a Magyarházban este 7 órától 2 óráig Január 19: — A Jézus Szentséges Szíve Rózsafüzértársulatának kártyapartija du. 2:30 órakor a Katolikus körben (196 E. Voris St.). I KERTÉSZ TEMETÉSRENDEZÖ : VÁLLALAT A MEGSZOKOTT UDVARIAS, TAPINTATOS ÉS SZAKSZERŰ MÓDON ÁLL J; A GYÁSZOLÓK SZOLGÁLATÁRA < 2433 Manchester Rdh, Akron, Ohio 44314 ; Telefon: 753-1066 T I UTAZZON OLCSÓN AZ ÓHAZÁBA ) * Válogasson a 28 féle jutányos utazás közt! f I További felvilágosításért forduljon: J ; G AJ DATS Y FERENC j EUROPEAN IMPORTS AND TRAVEL SERVICE \ 1 1310 Grant Street, Akron, Ohio 44301 / Telefon: 773-2284 / — alispán, Bajza József, Jókai Mór és Vörösmarty Mihály ~ ügyvédek voltak. Ezek a kenyérkereső foglalkozások azonban semmiféle kapcsolatban nem voltak a nevezett sze mélyek írói-költői működésével. Vargha Gyula esete azonban homlokegyelest ellenkezője az előbbi példáknak: statisztikus szerepe a legszorosabban összefügg hazafias költé szelével és pesszimisztikus magyarság-szemléletével. Mint az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója és államtitkár-képviselő sok olyan bizalmas adat birtokába jut, ami hez más nem férhetett hozzá. Az évtizedek alatt asztalára került látszólag semleges számokból rámeredt a magyar valóság, a magyarság betegségei, a szomorú jövendő: a dunántúli egyke , az országos zsellér-paraszt kivándorlás Amerikába, a nemzetiségek magyarellenes erőfeszítései, a regáti román bankok birtokvásárlásai Erdélyben, a szlovákok államellenes izgatásai, a ruténföldi vallási szakadármozgalmak. Mindezeknek a bizalmas adatoknak a birtokában lemérhette a magyarság gyengülését, pusztulását s nem táplálhatott illúziókat, mint a felületes politikussok és mell döngető hazafias költők. Érdekes, hogy Popa Ágoston román miniszternek idekint az emigrációban megjelent hírhedt könyve — Transsylvania, Object of Rumanian and Hungarian Discord — kifejezetten meg is említi Vargha Gyula ezirányú aggodalmait. Idevágó versei: Kevés a vetés, Sötét árnyék. Szőlőhegyen, Öngyilkos nemzet fia vagyok én — mint egytőlegyig a hanyatlást, a nemzet egyenes rohanását láttatják a balsors, a pusztulás'felé, amit talán jobban érez, mint nagy pesszimista költőink Kölcsey Ferenctő! Ady Endréig. Vargha Gyula két malomkő közt őrlődött: mint Tisza István barátja és államtitkára a konzervatívokhoz húzott, de mint tudósstatisztikus, aki a számokból látta a valóságot, s mint költő ösztönösen érezte is azt, —< a haladókhoz számított és Ady Endréék pártján állott. Ma már tudjuk, hogy Ady Endre, Tisza István, Vargha Gyula és a többiek is mind >— a konzervatívok is, meg a haladók is — jó magyarok voltak. A forradal márok talán kicsit túl messze mentek az időben, a konzervatívok viszont nem ismerték fel az idők jelét és nem mertek szembenézni azzal a természeti törvénynyel. hogy az élet rombolva teremt és mindig új levél hajt a régi helyén. Vargha Gyula tudta-érezte ezt, mert még megérte Trianont, és újabb versei már a reménykedés hangján szólnak. Születr isének 120. évfordulóján a budapesti , Magyar Nemzet azt írja róla: Költői munkásságának tér mését bízvást vállalhatjuk: becses és tiszta értékei azok nemzeti kultúránknak. * * * Vargha Gyula: KEVÉS A VETÉS Ülök szomorún a vonatban, S egy daltöredék kísér szakadatlan. Tört hangja egy bús, panaszos dalnak: Kevés a vetés, sok a parlag. Tut a táj, hegy-völgy váltja a síkot, Nagy tábla után jönnek a pici csíkok; I arlón, ugaron fel-felröppennek a varjak, Kevés a vetés, sok a parlag. A föld csupa gaz, csupa kóró, Magvát a szelekbe kiszóró. Hol a szél vet, ugyan ki arathat? •— Kevés a vetés, sok a parlag. Kihalt a mező, elvétve ha egy két j Gyerek zavarász kócos tehenécskét, Vagy roskatagon öreg ember ballag, Kevés a vetés, sok a parlag. Szomorú ősz, a lelleg a tájra Ködesőjét egyre szitálja. Siratja talán, kik többé nem aratnak . . . Kevés a vetés, sok a parlag. (1913) SÖTÉT ÁRNYÉK Közéig a végzet, hallom zúgni szárnyát; A romlás réme űl azon. Lelkemben én, hazám, bukásod árnyát Már negyven éve hordozom. Eü vonta gyászba ifjúságomat. Végighúzódott életem nyarán, Kísért, reám borult, hozzám tapadt, El űzni bárhogy akarám. Olykor feledni kezdtem. Biztatón Töl-fölcsillámlott a színes remény —- I ünő sugár sötét, ködűlte tón. — Meg elborult s hangzik folyvást felém: Álmok szegény, szegény bolondja, le, Ne álmodozzál nagy, dicső hazánál; Néped halott. Története, Mint egy koporsó, szomorúan bezárul. (1912) SZŐLŐHEGYEN Ősz az idő már, a lévél Piros a meggyfán, mint a vér. Váltva a sárgás színeket, Szanaszét véres szigetek. Szél fut a szőlő-hegyen át, Hallani síró sóhaját. Panaszos jajjal nyög bele A szedett tőkék kebele. Összekuszálták levelét. Földön az oldott köteíék. ■ Tűrt, a lefosztott venyigén Nem mosolyog már az idén. Majd csak az új nyár melegén Zsendül az új fürt új venyigén. Zsendül-e vájjon? I udja az ég: Uj tavasz, új nyár jön-e még? . . . A II. MAGYAR KONGRESSZUS IRODALMI ÉS MÜVÉSZESTJE A magyar írók, költők és művészek az emigrációban is a magyar irodalom és művészet napszámosai, a magyar élniakarás, a hazafias érzés ébrentartói. Amikor végig néztem a termen, melyet zsúfolásig megtöltött a közönség, arra gondoltam, hogy érdemes írni, mert eljött az irodalmunkat, művészetünket értékelő magyarság, hogy szívébe zárja és elvigye magával, zengzetes anyanyelvűnk irodalmát és művészetét. Brosné, Karikás Cecilia iparművésznő magyarosan hímzett ruhájában, drága ékkövekhez hasonlította a szereplőket. akik valóban megcsillogtatták írói és zenei művészetüket. Türy Lajos dr. nyitotta meg az estet, akinek számtalan regénye, elbeszélése jelent meg és előadásokat tartott a világ minden részén. Wass Albert visszaszáll velünk gondoláiban a Székelyföldre, ahol jó székelyeink nemcsak a báránybőr kucsma vásárlásra, hanem Erdély felszabadítására is visszavárnak bennünket. Molnár Zsigmonc! dr. munkatársunk Keserű András nyomait kutatom című emlékezésével nagy tetszést aratolt. Tiedler Kálmán clr. munkatársunk, aki Soproni Bálint néven ír költeményt, elbeszélést, útleírást, színdarabot. Árpád aranyérmet nyert zeneművet, a magyar lélek izzó hangjával szól hozzánk. Most komoly költeményével ért el sikert. Nagyon hiányoltuk Nehéz Ferenc írót és Dr. Laurisin Lajost a M. Kir. Operabáz v. művészét. Műsoron kívül, Tollas Tib or nagy sikerrel adott elő három verset. Kiváló énekművésznőnk. Buzáné Ormay Ildikó iskolázott linóm hangjával Erkel és Liszt műveiből adott elő. Most is mint a templomi és más hangversenyein magával ragadta a közönséget. Alapi Endre adta a művészi zongorakíséretet. Alapi Endre zenetanár, zongoraművész most Debussy és Bartók műveivel aratott nagy sikert. Udvardy Sándor cimbalomművész kuruc és magyar dalaival hozta lázba a közönséget, alig akarták leengedni a színpadról. A Magyar I ársaság elnöke, és a Kongresszus fáradhatatlan lőrendezője dr. Nádas János mondott köszönetét a szereplőknek és a közönségnek. Az előadás után ismerkedő coktail pártin találkoztunk sok kedvés kollegává, baráttal, ismerőssel. Azt szoktam mondani, ezért is érdemes megrendezni a Magyar Kongresszust. / . Domhrády Dóra AZ UJ CARPATHIAN OBSERVER TRIANON MOND ÍTÉLETET Az angol nyelvű Carpathian Observer most megjelent legújabb száma a trianoni békével loglalkozik. A ' Kárpátmedence felosztása címen Löte La/os, az Erdélyi Bizottság elnöke, az Observer szerkesztője tanulmányában rámutat a trianoni béke hihetetlenül méltánytalan és nyilvánvalóan igazságtalan rendelkezéseire, melyek az ezer éves Magyarországot területének kétharmadától, lakosságának több mint leiétől megfosztották és közöttük közel 3 és fél millió magyart apáik földjén idegen uralom alá kényszerítették. A Carpathian Observer egyebek között jelenti Kallós Zoltán, kitűnő erdélyi írónk, a székely balladák gyűjtőjének letartóztatását; beszámol a nyári romániai zavargásokról. Közli Mindszenty hercegprímás elismerését, amit az Observer tudósításaiért fejezett ki. Megemlékezik az áprilisban elhunyt Dr. Kardos I albot Béláról. Á Carpathian Observer angol nyelven küzd a trianoni békével megnyomorított és a szovjet megszállással bilincs hevert magyarságért a felvilágosítás fegyverével. Ezért magyar előfizetői kérésére a kiadó Erdélyi Bizottság szívesen küld egy másik, díjmentes példányi is egy érdemes nemmagyar személy (amerikai, angol vagy bármely más nemzetiségű) címére. Előfizetés évi 3 dollár, melynek beküldésével az Observer megrendelhető id. Prileszky Istvánnál, az Erdélyi Bizottság titkáránál, 2050 West 14ih Street, Cleveland Ohio 44113, USA Sárga haláJszín közepet! Szanaszét véres szigetek. Elfog a kétség, bogy a nyár Vissza nem is tér soha már. (1916) Hiába, mindhiába, EJjő az eíkerülhetellen, Ls én szeretném zúgó fejemet A földbe fúrni mélyen, Csakhogy ne halljam A végzet mind közelb dübörgő Vaslába súlyos dobbanását, Mely eltiporja ezt a nemzetei. A DIÓFA A közmondást — öreg paraszt-morál — Régóta ismerem’. A diófát minél jobban verik. Annál jobban terein. Ln azt hiszem, habár bevallani Sokan ezt nem merik: A diói át, ininel jobban terem. Annál jobban verik.
