Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-12-12 / 48. szám
Í974. DECEMBER 12. AZ ÚJSÁG 5. ÖLDAL QUO YADIS MAH-GAR? IRTA: DR. JASZOVSZKY JÓZSEF < (Poly látás) Az Árpádok dinasztiájának a kora a keresztény királyság: a karizmatikus egyeduralom. Ez ellen lázadtak lel, vagy inkább az öröklési jogrend ellen léptek fel Koppány követői és Vatta lázadói. S a lázadás véres volt. A korabeli legendák arról .beszéltek, bogy Szent Imrét Vászoly hívei gyilkolták meg s nem a vadkan ölte meg. Bizonyos, hogy Szent István ellen merényleteket követtek el. Nemrégen még Bulcsy hadvezért csak cserbenhagyták vezértársai, a kis országok korlátlan hatalmú gyulái és vajdái. De Szent István halála után Vatta lázadói már vérfürdőt rendeztek, hogy felborítsák a nemzeti egységet és megzavarják a békés fejlődés rendiét..S tették ezt akkor, amikor Európa leieszméit s a keresztény eszmények útjára lépett. Csak elképzelni lehet, hogy mi történt volna, ha a nem keresztény Levente d • lázadók élére áll és engedte volna keresztény másik két testvérét felkoncoltaim. De Levente igaz levenle volt. Az ő elhatározása kora viszonyaiból adódott. Iestvérei által.:visszaállította a Szent István állal megalkotott magyar uniói* amelyet első ízben Árpád valósított meg Etelközben, s amelyet utódai Szent Istvánig felbontottak. Koppány és«*Vatta lázadása a hatalom birtokáért történt. A trónt akarták. A harcot, a vérengzési ők kezdték. Ez történelmi tehy' -A Szent István-korabeli magyarságot semmiképpen sem a Pál-i kereszténység és az ősmagyarok mágus hite választotta el egymástól. A vallási momentumok egészen más természetűek voltak. Mert sem Pál-i kereszténység, sem sumir-babiloni-mágus hit nem volt Szent István kora ban, hanem csak kereszténység és a magyarok őstermészetvallása. Utóbbi egy Ősszellemben való hit volt. I ermészetfeletti jelenségek, az ősök szellemének a hitében állottak. Különféle áldozatokat mulattak be, a legendák szerint fehérlovat is áldoztak. Egyébként a honfoglaló magyarok jórésze valóban ismerte a Jézus-hitet, de azt a bizánci, olasz, német, szláv misszionáriusok révén kapták. Badiny Jós Ferenc azonban nemcsak politikai szempontból helyezi vád alá István királyt, hanem megvádolja őt az ősi magyar hit mágusainak a kiirtásával. Szent István szerinte kiirtotta az igazi ős islenanya kultuszt is. Szinte azonosítja a Magyarok Nagyasszonyát az ázsiai Termékenység Istennőjével,:aki megszülte az idők előtt az Ö Napfiát. aki a történelemben Jézus által lett ismertté, aki megtartani jött az ősi édenkerti világot s nem megváltani a bűnös embert, A honfoglaló magyarok előtt ismeretlen volt a babiloni mitológia s mint fennkölt szellemű harcosok nem is tisztelhették azt a babiloni istenanyát, aki a különféle mitoszkultuszokban azonos lett Asztartével, Kybelével s mindazon istennőkkel, akiknek szűz-áldozatokat is bemutattak. Szent István nem irtott mágusokat. Szent István nem hódolt a babiloni “istenanyának ’. De mélyen a szívébe zárta NázaVeli' Jézus édesanyját. Máriát. A Magyarok Nagyasszonya benne kapott történeti alakot. Szent István ezt a Szűzanyát tisztelte és ennek a Szűzanyának ajánlotta fel országát és a Koronái, amikor halála óráját már megérette. Ezt a Szűzanyát Badiny elutasítja magától. Márpedig — ismételjük — Mária a Názáreti Szűz történelmi személy, míg Badiny Jós Ferenc Égi Szűzanyja mitológiai, lúesebeli alak. * ' A történelmi kríziseket, válságokat, mindig géniuszok oldották meg. István király a magyar történelem géniusza. Ö valóban megmentette a magyarságot az általa alapított keresztény magyar államban, és világnézetével. A magyarság hű maradt István király eszméihez. Kora szentként tisztelte. Vallásgyakorlatokban, zarándoklatokban megnyilatkozó népszavazás döntötte el azt, hogy az Egyház és a Magyar Állam hivatalosan is a szentek sorába iktatta. László király, a megvakított Vászoly unokája, aki később szintén az Egyháza szentje lett, terjesztette elő VII. Gergely pápa elé a magyarok kérelmét, hogy István királyt az Egyház szentté ávassa. Abban a korban, mint előbb láttuk, a közhangulat hatására egyedül a pápa joga volt valakit halála után hivatalosan szentnek nyilvánítani! VII. Gergely teljesítette László király kérelmét és az országban megnyilatkozó népakarat hatására megbízta a királyt a pápai bulla kihirdetésével. László király a székesfehérvári zsinaton 1083. augusztus T5lén olvasta fel a magyarok képviselői előtt a pápá bulláját. A bulla felolvasása után elrendelte István király, Imre herceg, Gellért püspök, a zoborhé£*yi szerzetesek és vértanúk testének a felemeltetését és örök nyugalomra való helyezését. A nép bőjtölve járt a szent király sírjához, ugyanúgy a Boldogságos Szűz kegyhelyeihez és csodákról beszélt. A székesfehérvári szenttéavatás a nép tiszteletének befejező aktusa volt. Gellért püspök vértanú tetemeit még András király szállíttatta Csanádra. Szent István épen maradt jobbkezét Álmos herceg helyezte el a tiszteletére emelt kolostor oltárára 1098 május 30-án. Miért tehát a nagy harc István, a szent, a nagykirály, az apostol, -az orszagépítő és emléke ellen? Tévednek azok, akik azt hiszik és tanítják, hogy István, a magyarok nagy királya csupán jó diplomata, és bölcs uralkodó volt. Ö nemcsupán felismerte a magyarság fennmaradásának a feltételeit és azok szerint cselekedett, hanem István király hitt a halhatatlanságban és mint keresztény, szerette magyarságát és büszke volt származására, hű keresztény méltóságára. A kettőt egyesítette magában a bölcsek kormányzásának a gyakorlatával. Ezért az ő művére is ráillett a nagy krisztusi prófécia: A pokol kapui sem sem vesznek erőt rajta. Nem igaz, hogy a korabeli nemzetek csak vesztére törtek a magyarnak, a magyart gúnyolták, szolgának akarták Iealjasítani. Azt meg kell értenünk, hogy száz évig tartó hadjárataik idején a népek rettegtek a magyarok nyilaitól éá sok rosszat is mondtak a magyarokról. De ezt csinálták Európa más nemzetei is maguk között és egymás ellen. Láttuk, hogy a magyarok nem is egyedül, mint valamikor az avar elődök, harcoltak egy félvilág ellen, hanem Árpádtól kezdvé európai szövetségesekkel voltak körülvéve. A német fejedelmek és hercegek nem István hívására jöttek először s keresték a magyarok segítségét, szövetségét és rokoni kapcsolatait. Igen komoly források igazolják, hogy Szent István hitvese, Gizella, nagynénje, mint említettük, a honfoglaló 7 as unokái közül való volt. Állandó és sűrű kapcsolat állt fenn a magyarok és európai szövetségeseik közt. Géza első (vagy második) felesége lengyel volt. Volt is a magyarnak tekintélye és István uralkodása idején ellenség és barát egyaránt a magyarok nagy, gazdag és művelt országáról beszélt. A korabeli magyar és külföldi krónikák. Szent István két korabeli életrajza (Vita maior el Vita minor), amelyeket a későbbi történetírók felhasználtak. Majd újabban felfedezett iratok is dicsérik Szent Istvánt s nagy művét: a független szabad Magyarországot. (Pertz: Scriptores, vol. XI.. Hartvig püspök feljegyzései: Acta Sanctorum, Vol. 2., Cronica Hungarorum, Endlicher s Monumenta, 1. köt.) Nagyszerű adatokat találunk a Bolandista gyűjteményekben, különösen Imre hercegről. Már korábban igen jó feldolgozást találunk Fraknói V., Pauler és Karácsonyi munkáiban. Meg kell emlékeznünk e vonatkozásban C.A.. Macartney könyvéről: 1 he Medieval I I ungarian Historians, 1953.) A korabeli kútfők és irodalom egyaránt magasztalják Istvánt, mint sok háborúban győztes hadvezért, békében mint országépílöt. (Innen vehette 'Kós Károly kitűnő regényének címét: Az Országépítő, — amelyben leírja, mily nagy hatással volt Európára István szentsége, de egyben bátor magyarságszeretete akkor, amikor Konrárl ellen megindította védelmi háborúját függetlenségéért.) Egyáltalán nem volt István király a rideg, soha nem mosolygó, kegyet len autokrata. Kora népe így emlékezik meg róla: Nemcsak népe földi jólétéről gondoskodott kitűnő törvényhozásával, hanem a lelki fejlődéséről is. Valóságos atyai tanítója volt népének. Üldözte a bűnt, a házasságtörést, a lopást, a szegények kizsákmányolását. Minthogy a kisországok nagyurai nagyonis kegyetlenkedtek a néppel, azért István többségét kivette a nagyurak joghatósága, alól és megszervezte a megyéket, amelyek élére mai értelemben vett kormányzókat és magisztrátust, állított. Törvénytláló napjain kihallgatta az egyszerű nép panaszait és igazságosan ítélkezett a javukra. Nem jó szemmel nézte a dorbézoló fiatalságot. Kötelezte őket arra, hogy minél hamarább megházasodjanak. Nem igaz tehát az a vád István ellen, hogy a kolostorok benépesítése céljából nemcsak alalvalóit, hanem családja leányait is kényszerrel belekergette a meddő szerzetesi életbe. (Buttler’s Lives of the Sains!, etc. 1956), Istvánnak sok vendége volt. A külföldiek nem igen akartak eltávozni a vendégségből. Az ifjak, Imre herceg társaságában és a többi magyar ifjakkal igen jól érezték magukat. István udvarában nem volt tiltott dolog a szórakozás, de különben buzgó vallásos életre nevelte nemzetét. Mint népe apostola tanítókat, papokat hívott országába és aztán a nép köréből is nevelt magának a nép nyelvén beszélő, a néppel együttérző misszionáriusokat. A templomépít* seknél maga ügyelt a munkálatokra. Küllöldön, Rómában Jeruzsálemben zarándokházakat épített és kórházakat a’apított a hazában. István király a I« dek erejével kormányzott és nevelt. A királyi ház evangéliumi szelleme előljárt a: Isten országáért való küzdelemben. Nem erőszak, hanem ez a szellem késztette Imrét, hogy szüzességi logadalmat tett. Mondhatják túlzásnak ezt, de a X. század erkölcstelen élete után erre az evangéliumi szellemre szükség volt éppen a királyok házaiban: sógorának, Henrik császárnak és az ő saját udvarában. Különben a XII. században a mongol invázió Dzsingisz Kán seregeivel elseperte volna Európa né peit a föld színéről és a kereszténység Afrik a sorsára jutott volna. Vajon, megmaradt volna-e akkor a magyar nyelv és Badiny Jós Ferenc elsajátíthatta volna ezt a szép ősi nyelvet. NEM A NYELVI KUl’Al ÁSOK ELLEN HAR COLUNK (!) hanem a történethamisítás és a gyűlölet ellen. Talán Badiny érzelmeit nem gyűlöletnek mondja, de hogy szívünkből a kereszténységet ki akarja oltani, akkor ezt a szándékát minek nevezi? Mohamed fanatizmusának? Vagy minek másnak? És éppen ma a modernizmus és az egzisztencializmus korában?! Mi hálát adunk a Gondviselésnek, hogy volt Szent Istvánunk! Ö megtanította nemcsak liát. hanem nemzetét is arra, hogy a lélek több a ruházatnál, a hadijátékoknál, a szórakozásnál. E ezért mentek egyre többen a magyar ifjúság köréből a kolostorokba, a kórházakba, az iskolákba. Idézzük egy angol nyelvű feljegyzést a nagy királyról, amelyet aztán minden komolyan kutató történetíró átvett: He welded the Magyars into a unity. Especially by retaining direct control over the common people he prevented undue accumulation of power into the hands of the lords (I) . . . He recommended all persons to marry except religious and churchmen ... He gave alms to any poor . . . To his people he gave an excellent Code of law . . . Az egész világ mindig megcsodálta a nagy és szent királyt. Hiteles korabeli kútfők állítják a nép véleményét szentségéről. Ismét angolnyelvű visszhangot idézzük: He died A D. 1038. He was at once acclaimed as a Saint. Mi magyarok büszkén tekintünk rá: nagy és szent egyéniségére. Valóban népe apostola volt! Felkiáltunk Vörösmarty Mihállyal: Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban? . . . Szent István bevonult a világtörténet nagy férfiainak a Panlheonjába. Áldott legyen Szent István emléke! EPILÓGUS ŐKUMENIZMUS, VAGY HARC A KERESZTÉNYSÉG ELLEN (Ezért írtam e másodikat.) A kétezer éves kereszténység története, az Egyház élete, az ezeréves keresztény Magyarország a világtörténetben maga az élet. Ma is folytatódik. Sok tragédia, végzetes pusztulás tépázta szellemi kultúráját, civilizációját, de semmiféle hatalom nem tudta meglojtani a lelkét. Sem háború, sem üldözés, sem a modern társadalom aposztáziája szülőanyjától: a kereszténységtől. Fulton Sheen szavai szerint: I he modern world will no more be influenced by the Christian principles, but there will always be faithful Christians. (Szentbeszéd a székesegyházban, S.F., Cal., 1973.) Igen, hűséges keresztények mindig lesznek. De a modern nemzedékre nehéz fellegekként nehezedik a “sensual age” az érzékiségben kicsapongó társadalmi élet, vagyis a modern érzéki kor maga. A jövő békés fejlődését a “spirit gap” veszélyezteti. Ebből származik a faji, a korbeli és a származási ellentét. A világ szelleme, amelytől oly sokszor óvja Jézus az embert s János | apostol pedig a szemek, a test kívánságában és az élet kej vélységében jelöli meg, osztja két táborra az emberiséget. i Ezért találunk minden nemzetnél, minden családban, min- I den hivatási körben férfiakat, akik elhagyják feleségüket, gyermekeiket; fiatal leányokat, akik a free love jelszavával megszakítják kapcsolataikat szüleikkel; fiatal fiúkat, akik meggyilkolják az öregeket néhány aprópénzért. Ezért jelenhetnek meg a tudomány jelszavával könyvek, amelyek a családi életet fölöslegesnek hirdetik és már üdvözlik az újkort, amelyben lombikban szülik az új nemzedéket. Infiltrációját megtalálja mindenki mindenhol. Az egyházak körében is. Az emberiségnek mindig meleg és lelket megújító vi Iágnézet kellett. Világnézet, melyből a természetfeletti világ örök napja adja fényét és melegét. Világnézet, melyből az örök élet áramlik. Ezért megyünk vissza az Ösegyház, a Péterek és Pálok. a vértanú nemzedékek Egyházához. Ezért hirdette meg a régi kísérletet, a vatikáni zsinat: Az egyházak, a Krisztus hívők próbáljanak Krisztus szeretetében találl mzni és majd talán egyesülni is! Komoly dolog ez: az Ok umenikus Mozgal om. Nem lehet azt vádakkal megállítani. A protestánsok Viíágtanács szervezetében lehetnek e világi aspirációk. Követhet a Római Egyház téves kompromisszumra hajló tendenciákat. De a cél komoly. A cél az. Mindez azonban nem ok arra, hogy aljasul, általánosítva megrágalmazzák, szidalmazzák magyarok “nemzettestvéreiket . Már pedig Badiny Jós Ferenc körei ezt teszik. Ma az ő legfőbb problémájuk, hogy mi az ő nagy felfedezései után miért nem hagyjuk el a római kereszténységet. Mert ha nem tesszük meg, akkor egyedül maradunk a nemzetköziekkel . S mindezt Badiny Jós Ferenc mozgalma akkor teszi, amikor a világ társadalma szakítván a kereszténységgel a teljes politikai, társadalmi s szellemi-erkölcsi káosz leié rohan. Akkor szólít fel a kereszténységgel való szakításra, amikor a világ társadalma tömeggé degradálódik s elsötétülő lelkében temeti az Istent. Hogyan képzeli el Badinv Jós Ferenc a magyarságot egységesíteni és a nagy magyar birodalom megalapítására a száműzöttségben nyelvét elfelejtő ifjúságot rohamra vezényelni és a világ proletárjai egyesületek jelszavával s a diktatúra atomfegyvereivel leigázott európai magyarságot arról meggyőzni, hogy szakítania kell a realitásokkal, a nemzetköziség igájában élő nemzetekkel és hinni abban a Jézusban, akinek csak tanítása van meg az evangéliumokban, de nem a történeti egyénisége. Az igaz Jézus kiléte a babiloni sumir táblákról olvasható le?! Bad iny Jós Ferenc mítoszával csak a magyar idősebb generációt tudja megbontani és az illúziók világában elfelejtetni vele nyomorúságát, vagy felébreszteni már eltemetett ambícióit a vezérkedésre . . . Badiny Ferenc még a sumir-magyar nyelvi azonossággal sem tud majd a jövő magyarságának világnézetet adni. amit Jézus utolsó vacsorái imájában kért a Mennyei Atyától: a Megújult lelkiségben való egység. A Gondviselés és az idők parancsa, hogy mi magyar katolikusok, protestánsok és istenhívők egymásra talál junk! Figészen értelmetlen a Badiny-társaság azon vádja, hogy mi ezzel a magyarság egységét meg akarjuk bontani. És az, hogy mi az ökumenizmussal a magyarságot a nemzetköziség “barmainak az aklába” akarjuk terelni. Mondja meg őszintén: Mi lenne az antitézis? Az, hogy mi hajoljunk meg az új próféták harsonaszavára és csináljuk meg a mi nemzeti egyházunkat?! Egyszóval újra kezdjünk mindent elölről és szakadjunk el a mu élő nemzetek és népek hitbeli közösségétől ?! A hívő világ szemében az Isten egy, láthatatlan, örökkévaló, halhatatlan lény, aki a világmindenséget teremtette és teremti ma is. Lényegét embernek valóan a Iegélményszerűbben az emberrel a Názáreti Jézus ismertette meg. lényét születésétől a világ végéig az apostoli Egyház közvetíti. Vagyis a szemtanúk Egyháza. I örténeti kritériumokkal és az Istennek karizmatikus adományaival. Mit kezdjünk tehát mi ma a modern világban a babiloni mítoszokkal? Ma, amikor a tudomány, az antropológia és jelesül az archeológia is, az emberiség eredetével már három és fél millió években számol. A történelem segédtudományai igen nagy haladást tettek meg éppen modern korunkban. 1961-ben Adrian Boshier, Peter Beaumont Afrikában és 1970-ben Dart’s Raynold és Mary Leakey ugyancsak Afrikában valóban millió és millió éves rétegekre s azokban emberi csontmaradványokra találtak. Ezek a koponyák, emberi csontok a mai embertípussal azonos embernek a létét bizonyítják. A Neandervölgyi csontváz is emberé. Ronald Schiller meg is állapítja, hogy az alrikai barlangokban volt elrejtve millió éveken át civilizációnk csodájának a kezdete. Istentől közvetve jött az ember a létbe. Mi azt valljuk, hogy a lélek ma is az Isten közvetlen teremtése. Ezt látszanak bizonyítani az anthropológiai leletek. Ezt írta le a sumir kultúra korában Mózes is teremtéstörténetének páratlan metaforájában: Az ember eredete csak értelmes lénytől való! Minden tudomány azonban adós marad a forrás megjelölésével. A forrás nem a babiloni-sumir táblákon van. Nem a mítoszokban. Azok teremtés-történetei nagyon íöldszagúak. Azok szerint az istenek is valamiképpen a vízből, vagy ősködből valók. Mily tudományos kritériumokkal akarja Badiny Jós Ferenc a világot meggyőzni arról, bogy a sumir-magyar azonosság révén a magyar a világ legősibb népe és hogy ősvallása az egyedül üdvözítő hatalom? Mert mindazok a kérdések, amelyek a magyar nyelv őseredetére utalnak, egy általán nem érintik a magyarság eredetét az anthropológia szempontjából és a világ magyarságának a sorsát a jövő világtörténetében. A jövő világ magyarságának a sorsa a világ emberiségének a sorsával azonos. A nagy politikai, gazdasági, szellemi, világnézeti harcok korát éljük. Ebben a technokráciának döntő szava van. Ezt azért említjük, hogy megértsük: mi a helyünk a világ népei közt és küzdelmünket nem szabad feladnunk kétezer éves kereszténységünk és ezer éves európai kultúrának megtagadásával. Más kereszténység nem volt és nincs a világtörténetben. E szem pontból lényegtelen az, hogy kétezer éves, avagy ötezer éves múltra tekint-e vissza magyarság, mint faj, a tudás j népe, -származása, keveredése más népekkel a történet folyamán. Ismételjük, mi nem támadjuk azt a kísérletet, amely a magyar nyelv zengését már az ötezer év előtti kultúrák . hajnalán kívánja meghallani. Ha meghallják, mi majd együtt énekelünk velük a magyar őstörténet dicsőségére, De ne kívánják tőlünk azt, hogy cserébe mi eltékozoljuk kétezer éves örökségünket, az Evangélium világát és az ezeréves történelmi Magyarország hőseit és csodálatos műveit. Magyarország nagy hőseinek és vértanúinak, a szellemvilág és a magyar irodalom művelőinek köszönhetjük, hogy a modern magyarság ma hisz, dolgozik és remél. 896, 969, 1,000 csodálatos évek! Éppen azért millenniumi éveink: 1896, 1969 és 1975 egy hálós utókor köszöneté a honszerző Árpádnak és Szent Istvánnak, az országalapítónak! I ermészetesen ott minden eszmecsere megszűnik, ahol a magyarok a tudományos alaptételekben általában már nem hisznek s ahol erőszakkal — (akár a dialektika módszereivel, akár lizikai kényszerrel) — csinálják a maguk eszméinek, vagy rögeszméinek az érvényesülését és győzelmét. Ismételjük s ezzel zárjuk refleksziónkat az új magyar vallás Ka ngulatcsinálóinak nyugtalan és ideges propagandájára: Nem nyelvészeti dolgokról van itt szó csupán, hanem arról, hogy vagy megteremtjük az egységes keresztény és egy Istenben hívő lelkünk és lelki világunk egységét t»v$ Atya szeretetében, vagy pedig semlegességünkkel, elszigeteltségünkkel elhagyjuk a jelen realitásait s a múltba temetkezünk, mialatt gyermekünk, ifjúságunk elfelejti a magyar nyelvet, elfelejt magyarul érezni és gondolkodni. Utóbbival diadalra segítjük azokat, akik elhatározták a végső harcot a kereszténység és a nyugati kultúra s civilizáció ellen. Isten óvja meg nemzetünket attól, hogy ily dantei pokolban elkárhozzék! (Vége) A SAJTÓALAPRA ADAKOZTAK Nyilas Imre, Livonia, Mich, lakos $5.00 Mrs. John Radies, Cleveland, Ohio $2.00 Lanati Mária, Cleveland, Ohio $3.00 Preg Mary, Cleveland, Ohio $10.00 Dr. Tihanyi Alex, Cleveland, Ohio $2.00 Hálásan köszönjük a megértő támogatást. MEGJELENT! MINDSZENTY JÓZSEF: EMLÉKIRATAIN a bíboros hercegprímás történelmi müve, amely gyermekkorától kezdve száműzetéséig foglalkozik a mártír főpap életével. # A MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM kiállításában is a magyar könyvkiadás büszkesége, keménykötéssel, gyönyörű művészi cimlappal, 72 eredeti fényképpel, 532 oldalon. # A könyv ára, ennek ellenére, meglepően mérsékelt — 1 5 dollár — amiben a postai küldés dija is bennfoglaltatik. # “CARDINAL MINDSZENTY MEMOIRS” az emlékiratok angol nyelvű kiadása is megrendelhető könyvosztályukon. A könyv 334 oldalon jelent meg; az ára $10.00. A megrendelt könyvet azonnal postázzuk a megrendelőknek. KÁRPÁT PUBLISHING CO. P. O. BOX 5348 CLEVELAND, OHIO 44101 Kérem, küldjenek alábbi címemre .......... drb. MINDSZENTI "EMLÉKIRATAIM" c. könyvet. A -............dollár vételárat csekken — money orderen mellékelem. Kérem, küldjenek alábbi cimemre _______ db. (á. 10 doll.) "Cardinal Mindszenty Memoirs" cimü, angolnyelvü könyvet. A $____T___ vételárat csekken, money orderen mellékelem. Az alábbiakat kérjük NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL kitölteni; Név: ______________________________________________ CÍM: ...................................................................................... ÚJSÁG A világ legrégibb nyomtatásszerűen sokszorosított újságját bebizonyíthatóan több, mint egy évezreddel ezelőtt Kínában szerkesztették, mert a betűnyomást a kínaiak már Gutenberg előtt ismerték, “Ching Pao” volt a címe. Európában a római “Acta populi romani diurna” című, kézzel írt űrlapszerű kiad vány tekinthető az újságok ősének. A reformáció idején már a nép között terjesztett kis röplapok vitték szét az események hírét. Eleinte csak hosszabb időszakonként jelenlek meg, de aztán Német- és Franciaországban, a XVII. században már hetilapokat adnak ki. A példát csakhamar a többi országok is követték s még a század folyamán, de még in kább a XVIII. században már a különböző megjelenési idejű, tartalmú és célzatú lapok és folyóiratok egész sora indult meg.
