Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-01-24 / 4. szám

8. OLDAL', ' AZ ÚJSÁG 1974. JANUÁR 24. A Kanadai sport soron következő legfőbb eseménye a Brit Nemzetkö­zösség országainak 10-ik ta­lálkozója lesz Új Zélandon, január 24-e és február 2-a között. Szokatlan időpont ez, de Új Zélandon ilyenkor van nyár. Az idei játékokon 45 ország, 1750 sportolója vesz részt. Kanadából 117 utazik, 20 órát töltenek majd a leve­gőben és bizonyára problé­mát jelent majd nekik, bogy a zord kanadai télből, hirte­len nyári melegbe csöppen­nek. A kanadaiak kilenc sport­ágban szerepelnek: atlétiká­ban, úszásban, ökölvívásban, birkózásban, súlyemelésben, céllövészetben, kerékpározás­ban, tollaslabdázásban és gyeplabdában. A legjobb szereplést az úszóktól várják, hiszen ott lesz a mezőnyben a világbaj­nok pillangozó Robertson és az olimpiai ezüstérmes ve­­gyesuszó nő, Leslie Cliff. LEVÉL KÖZEL-KELETRÖL Kedves Bátyám! Nyugaton a helyzet . . . pardon a 101-es kilométer­kőnél, Kairó kapujánál változatlan! Kissinger dr. röpköd, mint nyáriestéken a denevér. Eredmény?... — egyelőre semmi, azaz sémi í Mert mindkét sémi fél állig fegyver­ben, nyakig beásva várja, hogy majd a másik elkolródik a Szuez mellől, aminek ezideig egyik sémi fél sem mutatja semmi jelét. Izraelt úgy megtömték az áldott lelkű amerikaiak fegy­verekkel, hogy a Bejrutban megjelenő “Al-Liwa cikkírója szerint a tejjel-mézzel folyó Kánaán földjéről az ' ígéret földjére , Oroszországba visszaalijázók, ki-ki saját barci re­pülőgépén térhetne vissza! Az arab testvérnép nem marad el az izraeliek mögött egy félépésre sem fegyverkezés terén. Nekik Grecsko marsai szállíttatja az orosz arzenálokba az átkos imperialisták ez alatt minden becsületes (ha van egyáltalán ilyen) kommu­nistának Amerikát kell értenie — ellen felhalmozott fegy­verfeleslegeket. Különbség csupán az, bogy amig az izraeliek Mr. Shlésingertől felírásra , addig az arabok teméntelen ke­ményvalutával fizetik a számukra addresszált szállítmá­nyokat. Per aspera ad astra!” . . . vagyis Göröngyös út vezet a csillagokig . . . de a békéhez vezető út még göröngyösebb! . . . Nehéz dolga lesz az Egyesült Államok külügyminiszte­rének a szemben álló felek érdekeinek összehangolása. Pe­dig ha ez dr. Kissingemek nem sikerül, rajta kívül nem igen találnánk az Egyesült Államok diplomatái közül valakit, aki ezt a szinte megoldhatatlannak látszó gordiusi csomót békésen, vér nélkül meg tudná oldani. Ezt nem én, aki végeredményben nem vagyok politi­kus, nem beszélve arról, hogy mindkét oldalon sok és kedves barátom van, de az arab világ prominens vezető körei is elismerik. Dr. Kissinger talán az egyetlen felelős tényező, AMERIKAI TERV AZ ENERGIA VÁLSÁG MEGOLDÁSÁRA aki meszebb Iát az orránál, pedig van neki elég tisztessé­ges, hogy Izrael makacs magatartása ma még láthatatlan Veszélyt jelent a világzsidóságának számára. Áz arab em­bargó láncreakciója alapjában rázza meg és csak időkér­dése, hogy teljesen felborítja-e a világ gazdaság eddigi rendszerét. A munkanélkülivé vált embermilliókat nem lehet gyógykezelni időtlen időkig tartó munkanélküli segélyekkel. Munkanélküli segélyből a vásárlók nem bírják a csillagá­szati számokat megközelítő szükségleti cikkek árait kifizetni. Ma még az amerikai szülő kiengedi gyermekét korareggel a sötét utcára, hogy iskolába menjen. Azokra az utcákra, ahol sokhelyen még fényes nappal sem jelent életbiztosítást a közlekedés! Ma még elhiszi, hogy a magas hús, cukor, ruha és egyéb árakért Watergate s főleg Nixon elnök a felelős. Ma még azt is elhiszi, már aki elhiszi, hogy Feisal és a többi arab vezetők mezítelen hurik hastáncában gyö­nyörködve nézik Amerika népének kínlódását. Ma még azt is hajlandóak elhinni, hogy az Egyesült Államokat egyedül és kizárólag Izrael "hata’mas hadserege” és dicső táborno­kai védik meg az oroszok ellen Közel-Kelet térségében. Ma még szupermosott aggyal meghallgatják Mr. Kalb, Landuy,, Schorr, Dasch hírmagyarázókat és Watergates ügyésze­ket ... de meddig? . . . Az izraeli lapok napokban számol­lak be, hogy az Egyesült Államokban mindgyakrabban elő­forduló nyugtalanságok. .. hát ez vajon, mi lehet? . . . arra indították a bécsi Információs iroda tudós vezetőjét Herr Simon Wiessenlhalt, hogy az Egyesült Államok Kormányá­tól a II. Világháború után bevándoroltak listáját — tekintet né lkül arra, hogy állampolgárok é, vagy sem, vizsgálják fe­lül, mert az Államok területén mindgyakrabban megnyil­vánuló antiszemita jelenségek -et a bevándorló kkal beszi­várgott volt nácik I elbúj tó tevékenységei okozzák! . . . Az olasz “GLORNT -ban megjelent cikk feltette ezzel kapcso­latban a kérdést . . . a tiszteletre méltó direktor ott a bécsi Információs Irodában kivel vagy kikkel akarja végrehajtat­ni az Amerikában megbújt nácik felkutatását... az állam­titkokat ellopó Eisbergre, esetleg Greenglass-ra, a nyugdíjat élvező atomkémre gondol? . . . Ezek és vég nélkül folytathatnám, apró jelenségeket, mint az Égnek ugró magas hegyek oldaláról aláfutó apró hócsomócskák! Dr. Kissinger nagyon jól tudja és lehet, hogy csak Ö egyedül tudja, hogy az nláhulló hópelyhek ma még jelentéktelen hó pamacsok, de holnapra halálos lavinákká képződhetnek. A lavina pusztítását pedig sem Információs Irodák hagymázos náci-üldözésével, a Napoleonosdit meg­játszani akaró ' hawkok’ -kai, csupán ésszerű békével lehet megakadályozni. Dr. Kissinger környezetéből kiszivárgott hírek szerint a Külügyminisztert meglehetősen kellemetlenül érintette az Egyesült Államok hadügyi államtitkárának Mr. Shlésinger­­nek harcias fenyegetése az arab világ felé. Az olaj sheikek, maga Leisal király is, azonnal elrendelte az olajforrások alá­­aknázását. Kuwaitban magam személyesen láttam, — kö­vetkező levelemben írok erről -ésa munkálatokat irányító mérnökökkel, közöttük nem egy amerikai, kollégával talál­koztam és beszélgettem, akik elmondották, hogy nemcsupán az olajforrások környéke, de az azokhoz vezető csőrendszer, úthálózat, elágazó illetve elosztó könyökök mind-mind elő vannak készítve a robbantásra. A robbantó osztagokat a II. világháborús német mintára szervezték meg, akik őrállomá­sukon egy-egy helikopterrel állanak készenben. Szeretném, még megemlíteni, hogy az amerikai kollégák családtagjai­kat nem küldték haza az Egyesült Államokba. Egyiptomba hanem a félnótásnak tartott Gaddaffy Libyájába telepí­tették le azzal az indoklással, hogy nagyobb biztonságban vannak, mint Washingtonban vagy Detroitban. Dr. Reza Tallah, Irán miniszterelnöke, az “OPEC” értekezletén ahol a Perzsa-öböl olajállamain kívül Nigéria, Equador, Indonézia és Venezuela kiküldöttei is resztvettek, Mr. Shlésinger fenyegetését hírül véve a következő lakoni­­kus kijelentést tette: “de akkor a "dessent” csapataival küldjön egy új Mózest is, aki megmenti népét a mérgezett füsttengerből! Sadat elérte célját. A “sem nem háború, sem nem béke” — mozdulatlanságából kimozdította az arab kérdést. Hosszú évek argumentálása után, ami.minden esetben süket fülekre talált, az olajembargóval illetve annak segítségével szeretne felülkerekedni az irányított news-media üvöltésén. Valótlant állítanak azok az újságírók, akik zsaroló sheikek­­ről. kéj és kényurakról írnak és őket agresszivitással vádol­ják. Nem akarnak az arabok egyebet, mint azt, amit Daya­­nék az indokolatlan hatnapos háborúban elvettek tőlük. Igen sok amerikai honfitársam boldog lenne, ha olyan kö­rülmények között élhetne, mint például a Kuvaiti arab, aki az élelmiszeren kívül semmiért nem kell, hogy fizessen, csu­pán a vízért mert azt drága pénzen Irakból vásárolják. Abu Kir 1974., január 11. üdvözlettel Károly. © Közli. v. Nagy Lajos. sem ítélte el, sőt, máris számos ország támo­gatásáról biztosította az elnököt. Az Egyesült Államok nem olyan rende­zés t akar, amely rövid időre oldja meg a problémát, megszünteti a hiányt. Olyan egyezményre törekszik, amely hosszútávra szól, annál is inkább, mert a probléma nem szüntethető meg rövid idő alatt és vannak olyan vonatkozásai, amelynek hatását ma még fel sem lehet mérni, csak sejteni lehet. *■ * * ■ A Megindult annak az amerikai tervnek a megvalósítása, amelynek célja az energia­­válság nemzetközi együttműködéssel törté­nő megoldása. Nixon elnök — ez elmúlt hét folyamán —i meghívót küldött nyolc nagyobb olajfo gyasztó ország kormányához, arra kérve őket, küldjék el külügyminisztereiket Wa­shingtonba, a február 2 1-én kezdődő kon­ferenciára. Henry Kissinger külügyminiszter legutób­bi sajtókonferenciáján nyilvánosságra ho­zott egyes részleteket is az amerikai tervről és álláspontról. Az amerikai kormány a lépésröl-lépésre történő előrehaladást javasolja. Ez az első washingtoni konferencia azt a célt szolgál­ná, hogy később egy szélesebb értekezlet jöjjön össze, amelyen már más fogyasztó or­szágok is részt vennének, beleértve a gaz­daságilag fejletlen országokat is. És ha a fogyasztó országok ebben megegyeznek, ak­kor1 egy harmadik nemzetközi konferencián már a fogyasztó és a termelő országok egya­ránt részt vennének. . A fogyasztó országok két konferenciájá­nak az lenne a célja, felmérni a probléma minden vonatkozását és annak lehetséges kihatásait, valamint foglalkozzon alternativ energia forrásokkal éppen úgy, mint a ren­delkezésre álló energia igazságos elosztásá­val. Az olajtermelő államokkal együtt tartan­dó harmarlik konferencia lehetőséget adna arra, hogy ezek az országok tisztább képet kapjanak az olajellátás és árpolitika világ­méretű kihatásairól. Mivel az amerikai javaslat meglehetősen példa nélkül álló, máris furcsa találgatások­ra adott lehetőséget. És itt fontos rámutatni arra, hogy Kissinger sajtókonferenciáján nagyon gondosan kitért azokra a vonatko­zásokra, amelyek bizonyos félreértésekre ad­hatnak okot. Nagyon világosan kifejtette például, hogy az amerikai terv nemcsak egy ameri­­kcú probléma megoldását célozza, hanem egy valóban nemzetközi probléma kezelésé­re szolgál. Azt is hangsúlyozta, hogy az első tervbe vett washingtoni konferencia nem a fogyasz­tó országok valamilyen zárt klubjának a létrehozását célozza, hanem valóban széle­­sebbkörű, nemzetközi értekezlet előkészíté­sét. Ha ezek az országok megegyező ek a tervben, akkor olyan konferencia jön létre, amelyen már fogyasztók és termelők, ipari­lag fejlett és fejlődő országok egyaránt részt vesznek. A külügyminiszter kifejezetten hangsú­lyozta a fejlődő országok érdekeit. Ezeknek olajra van szükségük ahhoz, hogy fejlesztési programjukat megvalósíthassák. Ha azon­ban az olajárak magasak lesznek, képtele­nek elegendő olajat vásárolni, gazdasági fej­lődésük megtorpan és mindaz az eredmény, amelyet 20 év alatt nemzetközi segítséggel és kemény munkával elértek ^ megsemmi­sül. Az amerikai erőfeszítést egyetlen ország A SZOVJET SAJTÓ ÁRULÓNAK BÉLYEGEZTE SZOLZSENYICINT Az Európa i kommunista pártok soraibar is élénk vita bontakozott ki a Gulag sziget csoport ” című Szolzsenyicin könyv körül. A Nobel-d íjas orosz író <—i mint már je lentettük — A titkosrendőrségnek, a kéksap kősóknak az uralmával foglalkozik. A könyv 19 í 8-tól 1956-ig kalauzolja az olvasót. A moszkvai újságok hírmagyarázói, rádió és TV kommentátorai élesen támadták az írót, ugyanezt telték természetesen a több kommunista államok rádió- és TV- állomá sai is. A szovjet kommunista párt napilapja, a moszkvai Pravda minden eddiginél súlyo sabb támadást intézett Szolzsenyicin ellen. A terjedelmes cikk azzal vádolja meg az írót, hogy az 1918 és 1956 közti lágerélet röl koholt történetekét ad elő és ezzel a célja hogy félrevezessen és becsapjon hiszékeny embereket. A Pravda utálatos, semmirekellc kreatúrának nevezi Szólzsényicint, azt mondja róla, hogy örtdik belőle népe iránti beteges gyűlölet, lelki egyensúlyát vesztett ember, aki megérdemli az árúlónak kijáró sorsot. A Pravda egyébként visszautasítja azt a nyugati megállapítást, hogy a Gulag szi­getcsoport azért nem jelenhetett meg a Szovjetunióban, mert 1918 1956 közötti esz­tendőkről megírja az igazságot. Az elmúlt héten, az egyik nyugatnémet író, azt ajánlotta a moszkvai illetékeseknek: jelentessék meg a Gulaq szigetcsoportot a Szovjetunióban is. HaJd bontakozzék ki élénk vita a büntetőtáborok ügyéről. Ezzel ugyanis enyhíthetnék a Szovjetunióban fennálló belső ellenféltet, megjavíthatnák, c kelet és a nyugat közti detente esélyeit. Az elmúlt héten hasonló javaslattal állt elő négy nyugaleurópai kommunista párt. A francia, az olasz, a svájci és az illegális spanyol kommunista párt szóvivői, akik saj­tónyilatkozat keretében feltűnő nyilatkozó tot tettek a “Gulag szigetcsoport dolgában. A négy kommunista párt vezetői szemi­náriumon vettek részt Genf ben. A sz eminá riumnak az volt a célja, hogy jelentést ké­szítsen a 21 nyugateurópai kommunista párt január végére összehívott értekezlete szá­mára. Eszerint a négy párt elítéli Szólzsényicint, maradinak és reakciósnak tartják, mert mint mondják: “politikai nézetei nem felelnek meg a szovjet nép törekvéseinek, de a francia, olasz, svájci és a spanyol kommu­nista párt nem tartja megengedettnek, hogy adminisztratív eszközöket alkalmazzanak az író ellen, hanem azt kívánják, hogy müveit adják ki a Szovjetunióban, ELKÉSZÜLT AZ UJ BRITANNICA Hosszas előkészítő munka eredményeként elkészült az Encyclopaedia Britannica új, 15. kiadása. Az első kiadás 1771-ben jelent meg három kötetben, 2659 oldalon. Ára 12 fontsterling, kb. 75 $ volt. A 15. kiadás 50 kötetben 55.141 oldalon 41 millió szót tartalmaz, 1200 térképet, 20.654 fényképet és 5582 rajzot foglal magában. 560 szerkesztő és 4207 író, tudós munkatárs 2.5 millió munka­órát töltött elkészítésén. Elő­állítási költsége legal ább 52 millió $ lesz. Az új kiadás három rész­re tagozódik, ezért BRI­TANNICA 5” a jelzője. Az első rész a Propnediu (elő­tanulmány). Ez egy kötetben, 780 oldalon a k ésőbbi köte­tek áttekintését és mutatóját tartalmazza. A második rész a “Micropaedia” (kis tudás). I iz kötetben mindössze 750 fogalom magyarázatát nyújt­ja. A harmadik rész a Macropaedia” (bőséges is­mére t). 19 kötetet foglal ma­gában. Egyik fejezete, amely­nek címe Visual Arts, Wes­tern ”, 242 oldal terjedelmű. Az új kiadás ára körülbelül 560 $ lesz. Az 1929-es 14. kiadást azok, akik azt?1 az utóbbi években vásárolták meg, becserélhetik. Arról, hogy ennek mik a feltételei, a kiadó még nem adott ki tá­jékoztatót. 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Holmos János vezetésével. Már most lehel jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU 152 Hie Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blainnoor Ct. - Grosse Pointe Wood«, MI 48236 A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA... SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN... Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth f’erenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1225 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 3.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos I-U 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.25 Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség (452 oldal, képekkel) kötve $12.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.0?) Márai Sándör: Rómában történt valami (regény) 7.0jP Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 1100 Somogyi Ferenc dr.: Széni István, a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.1Ö Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi p erenc ... 0.10 Szent István lovasszobm 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) E80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 100 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.30 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.Ö0 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 4.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE SAJTÓALAPRA ADAKOZOTT Istenes Frank D., Elizabeth, Pa. $5.00 Úsztok Istvánná, Wyandotte, Mi. férje Osztok István emlékére $10.00 Hálás köszönet a megértő támogatásért! ’■ K üjíN ÜIíLLÖ , KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5548 ; Cleveland, Ohio 44101 I Megrendelem az alábbi könyveket: ............................................................................................................. • ............................................................................ ■■■ Ä csekket mellékelem. Név: ............................................................................................... Utca: .............................................................................................. V áros: Állam: iéip coda: • •••••■••

Next

/
Thumbnails
Contents