Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-11-14 / 44. szám

1974. NOVEMBER 14.r AZ ÚJSÁG 3. OLDAU QUO VAD1S NAH-GAR? IRTA: DR. JASZOVSZKY JÓZSEF (Folytatás) (Alexandriában) haltak vértanú halált. (Asztéria és Katalin vértanúsága), hanem Thébáhan, Aegeában, Kilikia tenger­parti kikötőjében, egyszóval az egész Római Birodalomban. Érdemes felemlíteni a tizenhat éves Asztéria vértanúságát. Thébában Alexander, egy római hős katona hitéért való kivégzését, vagy Asztériusz és két testvére halálig kitartó hitvallását. (Ezek 288, 307 körül történtek. Cf. Butler s Lives of the Saints, 1 he Book ol the Saints, extracted from the Roman and other Martirologies.) Az apostoli Egyház Krisztus eltávozása után azonnal szervezkedett. A vértanúság az üldözések idején egységben tartotta őket. A hősi élet és hitvallás megszégyenítette a gyengéket és a szakadárokat. Világi hatalom nem támo­gatta sem az apostolokhoz hű, sem a szakadár csoportokat, így a vértanúk Egyháza győzött. Természetesen voltak a módszérékbén már az apostolok idejében is nézeteltérések, Azok azonban a mózesi törvények körül izgatták az elmé­ket. de a lélek győzött a vitáikban. A Jeruzsálemi Zsinaton az eKi kérdések tisztázódtak. A nehézséget eleinte az okozta, hogy Jézus Egyházát ugyan egyetemessé és minden ember számára alapította meg, de a feltételeket a pogányok felvételére nézve nem határozta meg. Ezt az apostoloknak saját tapasztalataik szerint kellett megcsinálniok. Es a zsi­naton, majd később újabb problémák felvetésénél az imád­ság és a. vértanúság, szelleme megoldotta a problémákat. A szilárd elvi alapokon a legfőbb tekintély elismerésével azonnal megértéssel rendezték az evangélium hitelességé­nek a kérdését, továbbá a krisztusi tekintélyen alapuló szolgálatot a tanításban. Tudták ők s így mi is tudjuk, hogy a gnosztikusok mit hirdettek és miért. I udták azt is és így mi is tudjuk, mit tettek Jézus apostolai és miért Ítél­ték el azonnal a gnosztikusok tanait. I udjuk, hogy nem vállalhattak velük közösséget. Történelmi tény, hogy Jézus maga meghagyta apostolainak, hogy hirdessék a megváltást a pépek között. 1 udták ők, hogy a Názáreti Jézus az Atya küldöttéheK vallotta magát egészen a kereszthalálig. Jézus olyan küldött volt, aki az Atyával való azonosságát hir­dette. s annak tudatát hirdeti a világ végezetéig Egyháza révén. Apostolai a Benne való hitben szervezték meg azon­nal egyházukat. Minden kérdésben, ami a szenlíratok hite­lességét, a papságot, a liturgiát illette, az apostolok utódai, a püspökök, és Péter apostol utódja, a pápa, döntöttek. Szó sincs arról, hogy az Egyház valaha is helybenhagyta volna azt á nézetet, gyakorlatot, hogy a hit kérdésében, az igaz egyház kritériumának a megállapításában valamiféle belső sugállat által az intuíció, a tudás szikrája illetékes. Már az első jeruzsálemi zsinat s utána a század végén a korintusi eset igazolja, hogy az első század végén minden hitbeli, erkölcsi és jogi kérdésben Péter utódjáé, a római püspöké volt a döntő szó: A korirttusiak letették püspöküket. Az eset Rómába került. Kelemen, Péter harmadik utódja, azonnal intézkedett és megparancsolta a püspök visszahelyezését. Abban a kérdésben is, hogy az Ószövetség és az Új- között mi a közös kapcsolat, az Egyházé a döntés joga. A száza­dok történetében ez az igazság. Péter és Pál között szakításról beszélni történelmi tu­datlanság. Kétezer év történetén keresztül a kereszténység e két főapostola mint az egyetemes kereszténység misszioná­riusai élnek. Az Egyházatyák nagy irodalma, amelynek az lzlám pusztításai előtt csak Alexandriában kétszázezer te­kercsre menő könyvtára volt, Péter római alapítását igazol­ja. S akkor Badiny Jós Ferenc belebonyolódva a Marcioné­­hoz hasonló mitológiai képletekbe Péter apostol babiloni és a Rómában összpontosuló kereszténységet megtagadó egy­házalapításáról beszél. Az Apostolok Cselekedetei, melynek irodalmi értéke is vitán felül áll, a történelmi hűséggel meg­írt levelek, az evangéliumok keletkezésének pozitív értékű kritériumai, de még az apokrif iratok is, teljesen kizárják annak a feltevését, hogy Péter Babilonba ment és olt Pállal ellentétben az igaz Jézus- hit egyházát alapította. Az első keresztény évszázadok semmit sem tudtak az úgynevezett sumir mágus-papokról, akik Péter, 1 amás apostolnak, vagy Jézusnak a tanítói lettek volna. Mint láttuk különféle el­képzeléseik voltak a gnosztikusokn ak magáról Jézusról. Mirtdáz , aki ilyesmit állít, nem ismeri az akkori századok és népek történetét. Hol találhatók azok a történeti bizonyí­tékok, amelyek azt igazolnák, hogy Péter apostol Babilon­ban volt és templomokat épített? 1 essék azokat a kútfőket pontosan megjelölni ! Nem a regényes apokrif iratokból, vagy az Egyházat támadó pamfletekből! Az utóbbiak­ban sincs erről szól A perzsák nem égettek fel oly templo­mokat, amelyek a sumir papok tulajdonai lettek volna! Vegyük már egyszer tudomásul, hogy maga a sumir szó a múlt században ment- át a köztudatba Oppert francia ar­cheológus felfedezései nyomán. Addig nem is emlegették a történeti források. Az utolsó történeti forrás a múllszázad beli felfedezésekig a sumirokra vonatkozólag az asszír két­nyelvű táblák, amelyek alapján archeológusaink elsőnek meg tudták érteni a sumir szövegeket. Csak most, majdnem háromezer év után, gondolják talán, hogy a sumir nyelv olyan lehetett, mint a mai magyar nyelv. Annak tuda­tában sem Péter apostol, sem az első keresztények sohasem voltak. Általános emberi ösztönszerű ismeretek, imák az Istenről és az Istenhez minden mítoszban, vagy vallásban majdném egyértelműek, de Jézus kora a Római Birodalomé, amikor Augusztus császár egy kézben összpontosította az akkor ismert világ fölött a rómaiak hatalmi gépezetét. Vo/ tok Jézus korában mágusok, de azok nem ismerték Jézust Simon mágus Pétertől hallotta először Jézus csodaletteit és n Szentlélek külön művét a megváltásban, mint az Isten­ségben az isteni természettel azonos reláció. (A bölcselők: Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, de már korábban az Egyházatyák úgy próbálták megérteni a Szentháromság tanút s így Jézus isteni természetét, hogy felállították ezt a hármas tételt: Egy az Isten létében. Egy az Isten a saját önönmaga megismerésében és Egy az Isten, mint maga az örök Szeretet. Az Örök Szeretet, mert szerette az embert bűnbeesésé «tán is, nyúlt bele az emberi természetbe Mária áltál úgy* hogy Jézust adta a világnak. Jézust valóságos emberi és isteni természettel. A dogmákban mindig kere­sünk filozófiai köntöst is: így az Isten önmagának való megismerését a görög klasszikus filozófia terminológiájából vették és az Istennek önismeretét elnevezték Logos-nak, vagyis Igének. És ezért mondja János apostol: És az Ige testté lön. Hol van mindez a sumir világot elénk táró fel­fedezésekben, a kötáblákon, az ékírásos leletekben? Sehol! Ott istenek neveivel találkozunk, amely ek semmiképpen sem vonatkoznak a kereszténység Szentháromság tanára. A keresztény Szentháromság tana Jézus kinyilatkoztatásából való, melyet nem a mágus-papoktól vett, hanem az Atyától kozta, akinek ismerete éppen Őáltala lett nyilvánvaló (cső dái, tanításai által) a világ előtt. S ezt a kinyilatkoztatást Egyháza őrizte meg a századokon keresztül. Ne degradál­juk le ezt az egyetemes isteni kinyilatkoztatást az emberi vallások és mítoszok színvonalára és ne állítsuk azt, hogy Jézus (a zsidók mózesi hagyományait szóról-szóra lemásol­va), csak egy faj istene: a magyaré! Ha nagyon a biológiát és anthropológiát és a családfákat vizsgáljuk, akkor is Jézus emberi természete minden népből való, de megtestesülése Augusztus császár idejére esik Núzáretben. Kortársai mégis autentikusabb tanúbizonyságtevők, mint a sumir táb­lákról leolvasható etimológiai hipotézisek ... És kútfőket és irodalmat sohasem szabad félmondatokban idézni! S az idézeteket jobban értették meg a kortársak, mint a későbbi irodalomkutatók . . . Mindenképpen nagy stúdiumok és ku­tatások után szabad csak szintézist alkotni a rendelkezésre álló források alapján. S most már rátérünk a tárgyra magára: Badiny Jós Ferenc egyetlen vélt bizonyítéka Péter babiloni egyházalapí­tására Péter apostolnak az egyik leveléből vett fél idézete: Köszönt benneteket a veletek együtt kiválasztott Babiloni Egyház, valamint fiam, Márk! (3. fejezet.) Péter apostol idézett levelét a macedóniai, kisázsiai egyházakhoz küldte. Azokhoz az egyházakhoz, ahol Pál s Barnabás apostolok is hirdették az evangéliumot. Kétezer éve immáron annak, hogy senkisem vonta kétségbe az apos­tolok együttműködéséi. Senki nem állította azt, bogy Péter apostol sohasem volt Rómában. Az Újkor racionalizmusa próbálkozott ezzel a kísérlettel, ele maga a racionalista Har­­nack kutatásai nyomán megállapította, hogy Péter Antió­­kiából Rómába ment. Azt állítani, hogy Péter apostol Babilonba ment egy házát megalapítani, egyértelmű egy olyan állítással, ami szerint Péter a romokból életre keltette a régi Babil ont s feltámasztotta a sumir papokat. Babilon a régi sumir város­államok után keletkezett s Jett nagy birodalommá. A ke­reszténység első századaiban azonban Babilon városaival együtt (Ninive, Nimrud, Borsipa, Warka, Eridu Ni ppur, Ur Kasdin, Larsa és Ur Uruk (Erek) már a sivatag ho­mokja alatt romokban pihent. Uralkodóik neve közül több a mai magyar nevekkel összecsendül, de nagy kérdés, hogy a jelentésük is, vajon, ugyanaz-e? Kr. e 1900 körül az Ur dinasztiával találkozunk, 1300 körül az 1830. év után kiá­sott táblákon a Kis dinasztia szerepel. Berossus még előbb tíz dinasztiát említ 432.000 uralkodási évvel! Jelentésük körül bizonytalanság uralkodik. (A német Ur-gemeinde kifejezésben az Ur: őst, vagy ősit jelent. ) Az Ur Chaldea szóban az Ur nem a magyar urat jelenti. Hipotézisekkel a történeti igazságot nem deríthetjük ki, legfeljebb csak meg­közelíthetjük. Babilon és a vele egykori birodalmak (Kíná­ban, Afrikáb an) kultúrában megelőzték a rómait, talán a görögöt is, de az emberiség történetében nem az elsők vol tak. Babilon előtt és utána sok nép és (aj versenget! a ha talomért. A sumir kuli úra idején is sok nép és állam há­borúskodott egymással. A polgárháborúk sem kímélték meg őket. Azok áldozatai lettek éppen a sumir városállamok. Ezért tudták a különléle szemita törzsek elragadni tőlük a vezetést. A legtöbb eredménnyel tette ezt Hammurabi (aki Ábrám a későbbi Ábrahám kortársa volt Ur-Chaldeúb an). Ö alkotta meg részben a sumir törvényekből az egységes s róla elnevezett kódexet. A babiloni uralom utón az asszí­rok, a médek, a perzsák neve merül lel a történelemben. Az asszírok a Tiglatpilazer dinasztia korában teszik tönkre Babilon birodalmát. (Kr.e. 1 I 12-727.) Maga a város Nini­­vével együtt semmisül meg a kegyetlen asszír despotizmus idején. A sumirok politikai hatalma még Kr.e. 1932 körül ért véget. Az asszírok akkor vesztik el hatalmukat, amikor Kyrosz perzsa király legyőzi őket. A perzsa uralom idején Babilon már csak az emlékekben él tovább. Nevét átvitt értelemben átveszik és így használják a római Birodalom korában is. Szerepel még egyes nevek jelzőjeként is. így hívja magát babiloninak egy csillagász is, aki Beossos né­ven Baal papja volt ,Kos szigetén s csillagászati iskolát alapított. Péter apostol Babilonja kétségtelenül Róma volt. A császárok Rómája! Az a Róma, amely Babilonéhoz hason­lóan egyre mélyebbre süli yedt éppen fényes civilizációja idején erkölcseiben. Néró maga irányítja a cirkuszi játéko­kat; kegyence: Poppea Sabina a prostituáltak házaivá teszi a templomokat s meggyalázzák a temetőket. Onnan hur­colják el a keresztényeket s azok lesznek a Kolosszeum égő fáklyái. A józanabb elmék a végpusztulást jósolják. Seneca, Néró volt nevelője öngyilkosságot követ el. Ö már látta a birodalom végét víziójában. Mór akkor özön lőttek a barbá­rok, mint zsoldos katonák s kezdték átvenni a vezetést a hadseregben. A római patrícius fia nem akart többé har­colni hazájáért: a Birodalomért! Péter sohasem volt a I igris és Euphrat országaiban. Lukács szemtanú tollából az Apostolok Cselekedete bizo­nyítja, hogy Péter kénytelen volt Jeruzsálemet elhagyni és máshová titokban eltávozni, mert Heródes életére tört. El is fogatta akkor, amikor az idősebb Jakab apostolt kivégez­­'tette. Valóságos természetfeletti csoda és a hívők könyörgése mentette meg őt. Más forrásokból tudtuk, hogy először An­­tiókiába ment, majd Korintusba és azután Rómába. Korin­tusi tevékenységére utal maga Pál apostol is, amikor írja, hogy a hívek ott három részre szakadtak: voltak, akik ma­gukat Péter, mások Pál, s viszont ismét mások Apolló ta­nítványainak vallották. Ezért fedi meg őket Pál apostol leve­lében. Azt írja hozzájuk, hogy nem Pál és nem Péter és nem Apolló nevében lettek megkeresztelve, hanem az Úr Jézus nevében! Ez a levél világosan bizonyítja, hogy Péter apostol Korintusban járt és ott tanított. Különben nem let­­lek volna ott hívei! Pál ezt a levelét Kr.u. 57-ben írta. A korabeli művelődéstörténeti kutatásokból tudjuk, hogy Pé­ternek- akkor is Korintusba kellett mennie, amikor Róma volt utazásának a főcéla. Rómába csak hajón és csak Ko­­rintuson keresztül lehetett utazni! Péter római tarózkodásának bizonyságát az egész Ös­­egyház adja. Döntő bizonyítékkal szolgál Dioniziusz, Korintus püs­pöke. Egyik levelében ezt írja: Mi büszkék vagyunk arra, hogy Péter és Púi apostol-vértanúk alapításai vagyunk. Euzébiusz történetíró (Kr.u. 260-340) történeti munkájában sok tanút felhoz, akik igazolják Péter római tartózkodását, így hivatkozik Origineszre és Pamfiluszra. Közben Péter, mint írja, meglátogatta Kisázsia nevezetesebb városait; járt Kapadóciában, Pontuszban és Bithiniában. Ezen adatokat különben maga Péter apostol is megerősíti. Pál autentiku­san hivatkozik arra, hogy Péter a galaták tartományában is prédikált. I ette azt akkor, amikor még végérvényesen nem döntöttek (csak az első zsinaton 48 és 5 I között) a mózesi hagyományok kérdésében. Péter akkor még kitartott amel­lett, hogy azok a pogányokra is kötelezők. Pál apostol ak­kor is, mint Antiókiában, helytelenítette Péter ilyirányú magatartását. Utóbbi kifejezésre jut Pál apostolnak a gálá­inkhoz írt leveleiben, ami világosan bizonyítja Péter galatai tartózkodását. Pál mindenhol nyíltan hirdette, hogy egyedül a Krisztusban való hit üdvözít! így minden történelmi do­kumentum azt bizonyítja, hogy Péter Rómában volt és nem Babilonban. Nemcsak történelmi, hanem archeológiái leletek is bi­zonyítják, hogy Péter, amikor Jeruzsálemből titokban eltá­vozott, Róma fejé vette útját és ott halt meg. De mielőtt rátérnénk a régészeti leletek s főképpen Szent Péter sírjának a kérdése körül kifejlődött kutatásokra és irodalomra, foly­tatásként ismét rá kell térnünk a pozitív és negativ irányéi történeti kútfőkre, adatokra és irodalmi hagyományokra, amelyek kétségtelenül Péter római tartózkodására utalnak. Szent Pál apostolnak több leveléből már láttuk, hogy Péter apostol Pál apostolnak nemcsak misszionárius-társa veit, hanem Pál apostol feltétlenül elismerte Péter elsőbbsé­gét, még akkor is és tál án csak azért is, amikor vitába ke­veredett vele a mózesi hagyományokat illetően. A rómaiak­hoz írt leveléből kicsendül ez a tény. Pál ugyanis azzal indokolja passzivitását a római egyház irányában, hogy Rómában már más hirdeti Jézus evangéliumát. Ez a más valaki (egyedül áll Pál lelett:) Péter, az apostolok feje! (Ró­mai I 5, 20). A pápák listája nagyon régi keletű. Az Egyházatyák (írók és tanítók az első századtól kezdve egészen Szent Izi­dorig (Seville-i, 560-636), mint pl. Ireneusz, Alexandriai Kelemen, Originesz, fertuliánus, már az első és második és harmadik században tanúsítják, hogy a pápák névsora Péter apostollal kezdődik. Egy Gájusz nevű pap ebből a korból Rómában egy olyan beszédet mpndott, ami bizo­nyítja, hogy ő ismerte Péter apostol sírját s hívta hallgatóit, hogy ők is nézzék meg, mint a nagy vértanú trófeáját! Azt is módja, hogy a síremlék maga ott van, ahol Péter vérfanú­­ságot szenvedett. A pápák listáj án Római Kelemen a harmadik. Szent Péternek ez az utódja Rómában született. Az első század, végén irányította az egész Egyház ügyeit. Egy­­szér írt Korintusba egy levelet. Nemcsak Pál apostol ide­jében, hanem később is, ott mindig voltak zavarok. Elűzték püspöküket. Kelemen erélyes hangú levélben utasította őket, mint Péter utódja, hogy a püspököt helyezzék vissza méltó ságába. Hivatalos közbelépését az ügyben azzal indokolja, hogy Péter apostol köztük járt és joghatósága mindig római utódjáé. A püspök visszakerült székébe. Igen perdöntő koronatanú Szent Ignác Antiókiából. Ez a vértanú püspök, aki I rajánusz császár idejében szen­vedett vértanúságot, (vadállatok tépték szét az arénában, (98-117 Kr.u.) s vértanúsága előtt bejárta az egész biro dalinat (Róma, Szmirna, I rálesz, Magnézia, I roász), sűrű levelezést lolytatott a meglátogatott egyházakkal, s azok a levelek visszatükrözik a keresztények egységét. Egyik leve­lében ezt írja: Róma a mi kereszténységünk központja. Ott halt vértanúságot az apostolok feje: Péter. Szent János apostol evangéliuma ismert volt előtte, mely nek 21 . és 23. lejezete nyilván Péter római vértanú halálára utal. Ez az evangélium az apostoltanítványok idejéből való, amikor még János apostol élt. (A kilencvenes években halt meg.) Igen értékes tanúbizonyságot tesz Péter római műkö­dése mellett Szmirnai Szent Polikárp. Ö is aposloltanítvány volt. Első kézből vették az evangéliumot s annak sorsával egyek voltak. Ide soroljuk Barnabásnak, Pál apostol kisérő jenek és apostoltársának, tanúbizonyságát is. (Levele a ko­rintusi hívekhez.) A második század legértékesebb doku­mentumai a Hermas-féle és a Didaké néven ismert iratok. Ezek nemcsak az egyházi szervezetről, Péter apostoli sze­repéről, adnak képet, hanem az ősegyház liturgikus életéről is. Megtudjuk belőlük, hogy az Ösegyház Jeruzsálemet tekintette ősegyházközségének. Megtartották az ószövetségi könyveket is, s különösen a zsoltárokat énekelték istentisz­teleteiken. Szó van bennük az Eucharisztiáról, imádságok­ról. Jézus, mint Megváltó emelkedik ki az Ösegyház életé­ből és liturgiájából. Róma, Kisázsia, Egyiptom, sőt az egész Birodalom a limeszig a Názáreti Jézus nevétől visszhang­zott. Jézus a Megváltó! Ö nemcsak halálával, hanem rend­kívüli tanításával is az emberi lélek megváltója és szabadi­­tója. Ö hirdeti meg először, hogy egy halhatatlan lélek na­gyobb érték, mint az egész világmindenség. Ez a Szent Péterek és Pálok tanításának is a lényege! A zsidó nép nem igényelheti többé a csak egy nemzet és faj kiválasztott­ságát. Az Isten népe nem a származás, hanem a kegyelem révén lesz kiválasztott. A keresztség ennek a kiválasztott­ságnak a szentsége s nem a cirkumcizió! Szent Ignác klasz­­szikusan megfogalmazza, hogy az Eucharisztia eledel és áldozat is! Ez az áldozat nem automatikusan válik a meg­bocsátás és a kiengesztelődés lényeges részévé, hanem a saját egyéni áldozatunkkal is. Mint eledel sem lehet auto­matikusan a lélek tápláléka. Az isten gyermekség növekedé­sében tudatos együttműködés szükséges. Mind a lelket, mind a testet fel kell készíteni az Úr fogadására. (Menyeg­­zős ruha, lélektisztulás, átérzett bűnbánat.) E meggyőződés­ből fejlődött ki az Ösegyház bűnbánati liturgiája, a közös gyónás és a titkos gyónás a titkosan elkövetett bűnök ese­tében. Bűnbocsánat és bűnvallomás nem volt ismeretlen az Ösegyházban sem. Immáron az első és második század fordulóján világosan kibontakozik A KERESZTÉNYSÉG lényege, üdvözítő ereje és hatalma. Akkor, amikor a korai egyházatyák, püspökök, vérta­núk tanúbizonyságot tettek a keresztények egységéről, csak azért tudták megtenni, mert hűek maradtak Mesterük utol­­sóvacsorai imájához. Hűek az egységhez. Ez az ima, János, a szemtanú által, evangéliumában, mint írott hagyomány­ban terjedt tovább és vált ismertté az egész keresztény világ­ban. Ugyanakkor jelent meg az Apokalipszis, a Jelenések könyve is, az a keleti mítoszok, a gnosztikusok tévtanai ellen hívja fel az egész vértanúi nemzedéket, az Ösegyhá­­zat. Ezért tehát az apostoli Egyház Péter és Pál apostollal az élen nem nevezhető minden komoly stúdiumok nélkül valamiféle zsidózó-kereszténységnek (judeo-christianis­­musnak). Ezt az apostoli kollégiumot tagadta volna meg Péter s ment volna Babilonba, amely akkor nem létezett? — Folytatjuk NOVEMBER KÖZEPÉN MEGJELENIK MINDSZENTY JÓZSEF: EMLÉKIRATAIM a bíboros hercegprímás történelmi müve, amely gyermekkorától kezdve száműzeté­séig foglalkozik a mártír főpap életével. A világ legnagyobb kiadói (Macmillan, Ullstein, stb.) egyidejűleg 12 nyelven, óriási példányszámban bocsátják közre a MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM-at amely magyar nyelven legterjedelmesebb lesz, mert a Hercegprímás a magyar sors­tragédiát saját életén keresztül eddig isme­retlen, meglepetésszerü részletekkel ismer­teti. 0 A MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM kiállításában is a magyar könyvkiadás büszkesége lesz, keménykötéssel, gyönyö­rű művészi címlappal, 72 eredeti fénykép­pel, 532 oldalon. £ A könyv ára, ennek ellenére, meglepően mérsékelt — I 5 dollár — amiben a postai ajánlott küldés dija is benn foglaltatik. A modern világtörténelem egyik legna­gyobb értékét nyújtjuk Olvasóinknak MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM c. müvével, amely nemcsak saját, hanem sze­retteink karácsonyi könyvtárának is leg­méltóbb dísze lesz. • “CARDINAL MINDSZENTY MEMOIRS” az emlékiratok angol nyelvű kiadása is megrendelhető könyvosztályukon. A könyv 334 oldalon jelenik meg -— no­vember második felében — és az ára $10.00. A megrendelt könyvet azonnal postázzuk a megrendelőknek. KÁRPÁT PUBLISHING CO. P. O. BOX 5348 CLEVELAND, OHIO 44101 Kérem, küldjenek alábbi címemre _____ drb. MINDSZENTY: "EMLÉKIRATAIM" c. könyvet. A dollár vételárat csekken — money orderen mellékelem. Kérem, küldjenek alábbi címemre .............. db. (á. 10 doll.) "Cardinal Mindszenty Memoirs" cimü, angolnyelvü könyvet. A $______vételárat csekken, money orderen mellékelem. Az alábbiakat kérjük NYOMTATOTT NAGYBE­TŰKKEL kitölteni: Név: ......................................................................................... CÍM: ___________________- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ........................................................................ Utca: ......................................................................... Város: ........................................................ Állam: ....................., Zig cods:

Next

/
Thumbnails
Contents