Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-08-29 / 33. szám

1974. AUGUSZTUS 29.

AZ ÚJSÁG

5. ÖLD Ali

RIDEGSÉG ÉS GŐG

Irta: KEMÉNY JULIA

Mindent tevéi, amit szabad És amit nem szabad,

Hogy visszatartsd ellened Szegiildt leányodat;

Bekerítek őt apai Tekintélyednek falai.

Petőfi.

>— Folytatás —

Az esküvő után a fiatal házasok nem értek rá vizitelni, mert Bandi hosszú iroda órákat tartott, akárcsak az apja és az új asszonykának sok ideje volt felkeresni új rokonait. Alig egy évi házasság után, megszületett Terézia második unokája, aki öt kimondhatatlanul boldoggá tette. Élete nem volt már céltalan és nála boldogabb nagyanya nem járt a földön. Szerette nagyon Anci kisfiát, de a másodikunokának: még jobban örült, mert ő lesz az, aki majd a családi nevet viseli.

Terézia nem panaszkodhatott arra, hogy menye nem engedi élvezni a gyermeket. Az üresfejü, elkényeztetett, gazdag fiatal asszony, aki kikerült apja kemény keze alól, egyszeriben felszabadult. A két nagymama szívesen ügyelt a kicsikére és Piroskát jobban érdekelte a tere-fere, szórakozás és társaáagv. mlhta háztartás és a gyermek. Terézia szinte észre sept yette, hogy Piroska nem gondos anya és rábízza a kisfi^b'annyira örült unokájának. Réváyné is örült, ha Piroskáv éHiözfbhozzá a kicsikét reggel és csak későn jött érte. gyermek gyakran a nagymámánál aludt is.

MijWho gy JÍattdi nagyon elfoglalt ember volt hivatalban. Piroskának'bőséges ideje volt szórakozásra. Sok időt töltött a .fodrásznál, kozmetikusnál és szabónőnél is, mert nagyon liiu vol^. J^í^ha csatlakozott Ancihoz és Évához, az elválaszdiaiatlan SógqifPQjjhöz, amikor kirándultak, vagy csónakázni,* úszni méritek. Szép alakja vplt és fürdőruhája előnyösön tüntette fe|^dixujib . .

Évának egyszer feltűnt, hogy Piroska az ő fivérével, Bélával kacérkodik, aki erre nem adott okot, mert nagyon szerette feleségét, de Piroska feltűnően kedveskedett az intelligens és csinos fiatal férfinek. Béla természetesen kedves volt felesége sógornőjéhez és csupán rokoni szeretetet látott kedveskedésében^ Anci ebben az időben már kigyógyult betegségéből, de az orvos még mindig kíméletre intette Bélát házasságában. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a jólelkű Éva féltette Anci házasságát. A szemfüles Éva tekintetét az sem kerülte el, hogy Piroska nemcsak Bélával kacérkodik, hpnem általában, kihívó pillantásokat vett a férfiakra cm-sszívesen,,illejgeti magát, felhasználva pzt, bogy fürdőruhája, előnyösen kiemelte szép termetét. Legszívesebben megszakította volna .Piroskával a kapcsolatot, de ezt nem tehette. Ezért elhatározta, hogy résen áll majd.

Amikor már Piroska túlzásba vitte kacérkodását, Éva szólt férjének, Lacinak,,aki valószínűleg már maga is észrevehetett valamit, mert egyetlen szóval sem mondta, hogy felesége téved. Megnyugtatta azonban Évát, hogy nem kel! féltenie bátyja házasságát, mert hiszen Piroska nem lehet olyan erkölcstelen, hogy saját férje testvérének házaséletét akarná tönkretenni... ,,

? Éva nem nyugodott meg. Szerette volna Illés Andrást figyelmeztetni, hogy jó lesz, ha nem tölt oly sok időt hivatalában, Yiárieltr szenteljen több időt családjának, mert a felesége ?neúií YiiUju rfiit tegyen sok szabad idejévé!. Nem mert azonban-beleavatkozni-a dologba: Úgy érezte, mintha darázsfészekbe nyúlna. A dolog mind rosszabb lett és már mindenki észrevehette, hogy Illés Andrásné olyan feltűnően öltözködik, hogy az nem is illik már egy férjes asszonyhoz és oly erősen kendőzi arcát, hogy mindenkinek a figyelmét magára vonja. A városban megindult a pletyka. A bankelnök leánya azonban azt gondolta, hogy ő bármit tehet. Tévedett.

Illés András egy napon névtelen levelet kapott a közjegyzői hivatalban, amelyben felhívják ligyehnét arra, hogy felesége a tilosban jár. A levelet összetépte és a szemétkosárba dobta. Arra gondolt, bogy úriember nem törődik azzal, hogy valaki, aki nem meri a nevét aláírni, mit ír. Akinek szivébe a gyanú beférkőzik, az nem tud megnyugodni. Bandi szeme kinyílt és figyelni kezdte feleségét. Neki is feltűnt akkor már, hogy milyen erősen kendőzi az arcát és milyen feltűnően öltözködik. Rászólt Piroskára:

Azt gondolom, hogy talán szerényebben kellene öltöznöd és arra sincs szükséged, hogy annyira kendőzzed magad! Amikor elvettelek, olyan édes, természetes arcszined volt, mint -egy gyermeknek, most pedig túlságosan kifested az arcod, sőt a szemhéjjadat és ajkadat is . . .

Csak nem akarod az apám szerepét átvenni? Csak nem akarsz te is engem dirigálni? Én a feleséged vagyok, nem pedig a rabszolgád.. Nekem van Ízlésem és úgy öltözöm, úgy kendőzöm magam, ahogy nekem tetszik . . .

Bandiban elhült a vér. Erre nem volt elkészülve, de nem akart veszekedést. Megszokta, hogy otthonában az történjék, amit a családfő akart. Az ő anyja soha nem használt ilyen hangot apjával szemben és azt nem tudta, mit feleljen az asszonynak. Hiszen ő. inkább hizelgett Piroskának, amikor azt mondta, hogy szép és üde volt a bőre kendőzés néíkül. Nagyot nyelt és nem szólt, de elhatározta, hogy detektivvel figyelteti feleségét. Nem szívesen tette, de büszke férfi volt és ppm akarta, hogy a világ rajta, mint felszarvazott féljem mulasson. A detektív jelentéseiből megtudta, hogy Piroskának különféle íérfi látogatói vannak napközben, amikor ő hivatálában dolgozik. Ez teljesen kiforgatta őt józanságából.

Egy este, amikor Horváth Béla és felesége Anci már lepihent, rendőr csengetett be a lakásukba. Sürgősen a kapitányságra hivta őket. Lóhalálban felöltöztek és a rendőrségre siettek, ahúLsIqfrnyŰ’ tragédiáról értesültek.

Bandi délelőtt azt mondta feleségének, hogy ő elutazik, mert vidéki tárgyalásai vannak. Piroska bizonyosra vette, hogy férje nincs a városban. Legnagyobb meglepetésére Bandi revolverrel hatolt be saját lakásába, ahol feleségét Lacival, Éva férjével találta. Hirtelen felháborodásában eszeveszetten lövöldözni kezdett és több halálos lövés érte- Piroskát és Lacit is súlyosan megsebesítette. Azután prjöngve önníagá ellen fordította a fegyvert, de abból már kifogyott a töltény.---A-berobanó szomszédok, akik a dörrenéseket hallották, a fiatal assoznyt már holtan találták és Laci vérében fetrengett a földön. Bandi őrülten szaladgált fel és alá a szobában, majd ájultan esett össze. A gyorsan érkezett mentők a két férfit a kórházba, az asszonyt a halottasházba vitték.

A halálosvégü tragédiáról az újságok még hetekig írtak és a gyilkos férjet hol vadállatként, a szerencsétlen fiatal nőt pedig hűtlen bestiaként, máskor pedig mint a véletlen körülmények szent áldozatát tüntették fel. Laciról, a banktisztviselőről, mint aljas csábitóról írtak, akinek felesége és két gyermeke van. Révay Róbert bankvezér nemcsak egyetlen leányát veszítette el, hanem tiszta családi életének nyugalmát is. Meghurcolták őt a lapok és mint minden nágy embernek, neki is voltak ellenségei, akik örültek tragédiájának. Esküdözött égre-földre, hogy megöli leánya gyilkosát.

Illés Andrást a rabkórházba szállították, mert idegösszeomlást kapott és hetekbe telt, amig talpraállt. Nehezen heverte ki az idegletörést, de a letartóztatást nem kerülhette el. Egy régi barátja, az ország egyik legjobb nevű védőügyvédje vállalta el perének tárgyalását. Lassanként viszszanyerte önuralmát és a bíró előtt tárgyilagosan önmagát is vádolta felesége hűtlen viselkedéséért. Bevallotta, hogy sok munkája mellett, elhanyagolta a szép, fiatal asszonyt. Bemutatta a detektív jelentéseit, amelyek beszámoltak arról, hogy feleségéhez több férfi is járt és féltékenysége nem volt indokolatlan. Önvádja és szerény viselkedése rokonszenvessé tették őt a bíró előtt és a hosszú tárgyalások végül felmentéssel végződtek. Az Ítélet kimondta, hogy Illés András jogos felháborodásában és pillanatnyi elmezavarában ölte meg feleségét. Az ügyész nem fellebbezte meg az Ítéletét, amely jogerőssé vált.

■ r Laci nem tett feljelentést Bandi ellen, noha golyója Láci hátába fúródott és megsértette a gerincoszlopot. A golyó eltávolítása súlyos műtét volt és az operáció után Laci még soká nyomta az ágyat. Amikor végre elhagyhatta ö kórházat, csak attól tartott, hogy a bank nem veszi őt .vissza. állásába. Ő nem tüdtá,: hogy Éva, a jó felesége, betegség^ alatt elrtiént a barik Vézérigazgatójáböz és azt mondta neki, hogy férjé egy Súlyos félreértés áldozótá. Könyörgöft, hogy Lacit ne küldjék el a banktól, hiszen két kicái gyermekük van. A vezérigazgatónak megesett a szive a fiatal asszonyon és megígérte neki, hogy férjét a bank viszszaveszi. Ez nagy megnyugvást jelentett Évának.

Laci esküdözött feleségének, hogy ő soha nem volt hűtlen és csak azért kereste fel Piroskát azon a végzetes estén, hogy Béla ég Anci házasságát megmentse. Folyvást ismételte, hogy Piroskának voltak ugyan más szerelmi ügyei, de halálosan szerelmes volt Bélába és minden vágya az volt, hogy Ancitól elválassza. Éva okos asszony volt és elhitte azt, amit a férje mondott. Nem is tehetett mást, mert nem lett volna értelme a botrányt még válással,, tetőzni. Különben is szerette Lacit és nem akarta gyermekeinek apját elveszíteni. Laci elhagyhatta a kórházat, azonban jobb lábát alig tudta emelni: (Egész életében viselnie kellett a sérülés nyomait.

A kritikus időkben az egyedüli józan, higgadt családtag Terézia volt. Ö járt be Bandihoz a rabkórházba, amikor idegletörése volt. Ö bátorította, vigasztalta és tartotta benne a lelket. Megnyugtató szavai bátorságot öntöttek a sokat szenvedett emberbe. Amig börtönben volt, addig, anyja viselte gondját kisfiának, mert Réváyné nem is akart hallani sem á kisfiúról.

A felmentő Ítélet után, amely tisztázta Bandit a világ előtt, ő még mindig vádolta magát. El akart költözni a.vá rösból, eltűnni a világ szeme elől. Odamenni, ahol senki sem ismeri őt. Anyja ezt éllénéite'. 1 érézia azt mondta fiának, hogy bárhova menne,'is, élnie kell a saját Ielkiismere tével. Szembe kell néznie a világ Ítéletével és viselnie kell tettének következményeit. Bandi érezte, hogy anyjának igaza van és megfogadta tanácsát. Bement hivatalába, leült íróasztalához és dolgozni kezdett. Alkalmazottai sajnálták őt és tapintatosan úgy tettek, mintha mi se mtörtént volna.

Már két nap óta járt be Illés András hivatalába, amikor egy napon Révay Róbert jelent meg a közjegyzői hivatalban. Bandit kereste, aki íróasztalánál ült és nyugalmat erőszakolt magára. Amikor meglátta apósát, felállt és feléje nyújtotta a kezét. Révay úgy tett, mintha ezt nem venné észre és zsebébe nyúlt, elővette revolverét és vérpiros arccal ordította: ? .-«.r T •:

— Micsoda igazságszolgáltatás van ebben az országban, amikor egy gyilkos vadállatot felmentenek? Én azt gondoltam, hogy a leányomat egy,rendes, tisztességes férfihez adom feleségül, nem pedig egy gyilkoshoz! — Azután felemelte a revolvert és lőni akart, de a közjegyző segédje kiütötte kezéből a fegyvert. Feltűnt neki ugyanis Révay szokatlan viselkedése. Az arcán látta, hogy valamire készül. Éppen idejében jött, hogy a fegyvert kiüsse a kezéből.

Bandi egy szót sem szólt, Révay pedig beleroskadt az egyik karosszékbe. Már nem volt az arca vörös, banem holt sápadt. Keze remegett és nem is nyúlt a földön fekvő revolver után. Bandi emelte fel a fegyvert a földről és apósa kezébe adta:

— Itt a fegyver! Itt állok előtted. Agyonlőhetsz. Én sajnos nem tudom a gyermekedet feltámasztani, akit saját kezemmel lőttem agyon. Igazad van! Ha a bíróság fel is mentett, gyilkos vagyok.

Révay nem nyúlt a fegyver után, hanem szótlanul elment. Bandi pedig eszméletlenül terült el a földön. A mentők vitték be a kórházba. Amikor magához tért, anyja ült ágyánál. Terézia asszony már akkor tudta, hogy mi történt. Nem akarta fiát izgatni és csak annyit mondott:

— Elég erősnek érzed magad ahhoz, hogy velem hazajöjj? . . .

Terézia asszony, aki soha nem kapott sem férjétől, sem fiától mást, csak ridegséget, megváltozott. Már nem volt a szolgalelkü asszony, hanem megtalálta öntudatát és biztonságát. Az anyai szeretet és gondosság mentette meg Illés Andást és bátorította a fiatal férfit. Terézia elment Révay Róberthez és azt mondta neki:

Milyen szerencséje volt magának, hogy nem vált gyilkossá! Magát nem mentette volna fel a bíróság, mert magának nem volt oka jogos felháborodásra! Maga előre megfontolt szándékkal akarta kioltani az én fiam életét. Én nem vádolom a maga gyermekét, mert ő meghalt és nem tud védekezni . . . Különben sem lenne szivem ahhoz, hogy egy rossz szót mondjak egy szerencsétlen, megtévedt halott fiatal asszonyról . . . Az én szegény fiamnak súlyos keresztet

BÍRÓSÁGI FELADAT - Az American Legion , az Egyesült Államok hadviseltjeinek millió tagot számláló legnagyobb szerszervezete, most tartotta országos összejövetelét Miami Beachen. A szervezet a vietnami dezertőrök és a sorozás alól kib úvók amnesztiában való részesítését ellenzi. Eaton E. L. Robert, a légierők 63 éves nyugalmazott tábornoka, a szervezet országos parancsnoka kifejtette, bogy az elnök nem hozathat olyan törvényt, amely bűnbocsánatot biztosít azoknak, akik tettük elkövetésekor fennálló törvényt sértettek meg. A dezertőrök ügye szerinte — a bíróságok elé tartozik, amelyek egyénenként és esetenként bírálhatják e! az elkövetett bűncselekményeket. A mi törvényeink mondta Eaton tábornok — igazságosak és nagylelkűek”.

VISSZAÁLLÍTJÁK AZ ÓRÁKAT - Mint,

emlékszünk rá, a múltévi energia-válság idején Nixon elnök kezdeményezésére külön törvény alapján a nyári időszámítást egész évre kiterjesztették. Azóta kiderült, hogy ez az intézkedés mindössze 1%-os erőmegtakarítást eredményezett, így további fenntartása nem látszik szükségesnek. A Kongresszus képviselőháza máris állást foglalt ebben a kérdésben. 383 szavazattal 16 ellenében hozzájárult, hogy törvénymódosítással október utolsó vasárnapján az órákat újra visszaállítsák az állandó időszámításra, amely a tervezett új intézkedés szerint 1973 február utolsó vasárnapjáig marad érvényben, amikor is azt majd megint a nyári (Daylight Saving) időszámítás váltja fel. Az órák tavaszi előreállításának ideje azelőtt április utolsó vasárnapja volt.

kell viselnie egy életen át, de majd én, az anyja, segítek neki. Majd segítek felnevelni a fiát és viselni nehéz sorsát . . . Ö még fiatal, talán még megtalálja a boldogságot is!

Sem Révay Róbert, sem felesége nem szólt egy szót sem és Terézia csendesen, emelt fővel hagyta el házukat.

Senki sem isiri'ért többé a gőgös és rideg Illés Andrásra, akinek lelkében a tragédia megérlelte az emberi érzéseket, mert anyja bebizonyította neki, hogy a gazdagság, a társadalmi állás és méltóság nem kárpótolja a szeretet hiányát.

Sok-sok évtized múlt el e szomorú tragédia óta. Hol vannak ma már Magyarországon királyi közjegyzők? Elmúltak azok az idők, amikor a méltóságos urak még lenézték az iskolázatlan iparosokat. Elmúltak azok az idők, amikor a szülők ellenezhették a gyermekek házasságát. A férj legtöbb esetben már nem az egyetlen családfenntartó, nem az egyetlen dolgozó a családban, hanem pz asszony is kenyérkeiíjeső. A férj nem zsarnoka, nem parancsolója a családnak, hanem a család egyik oszlopa, aki megbeszéli, megvitatja a család ügyeit feleségével és gyermekeivel, feltéve, hogy a gyermekek hajlandók meghallgatni problémáit.

Szomorú tény, hogy a mai fiatalság nagyrésze a szülőt nem respektálja és azt képzeli, hogy a korábbi generáció begyepesedett, értelmetlen és elmaradott. A korábbi évtizedek apai szigorának megszűnése nem a fiatalok felszabadulását és önállóságát hozta, hanem nagyon sok esetben a gerinctelen fiatalok elfogadják (nagykegyesen) a szülői anyagi támogatást, de ezért egyáltalában nem mutatnak hálát, hanem kinevetik, kigunyolják őket. Látjuk, hogy olyan ifjak, akik tetemes anyagi támogatásban részesülnek szüleiktől, szaggatott ruhában, mosdatlanpl, kócosán járnak, csakhogy kimutassák megvetésüket azzal a "letűnt társadalmi világgal szemben, amelyben még valláserkölcs, tiszta családi élet és tekintélytisztelet uralkodott!

A történelemben gyakran találkozunk az átpienetek korával és úgy érezzük, bogy éppen napjainkban történik a forradalmi átalakulás, amelynek ki kell forrnia. Vajon a mai nemzedék életében lesz-e az egészséges, normális kialakulás, azt senki sem tudja, de ugylátszik a homokórát az idő vasmarka megfordította és amikor Billy Graham és Oral Robert televíziós-programmját figyeljük a televízión, akkor úgy érezzük, hogy nem szabad feladnunk a reményt a társadalom sebeinek gyógyulására.

(Vége)

Ajándéknak,

minden alkalomra vegye meg

HÁMORY VÁRNAGY DALMA

kiváló irónö

HOLDRAKÉTA

cimü, .elbeszéléseket tartalmazó könyvét.

Megrendelhető 6.50 $ előzetes beküldésével Musik Studio Marl 437 Marl,

Wiener Str. 45. Erdg. 3.

West Germany — Europe

ÉGBEKIÁLTÓ BON

Kővári Károly jezsuita atya előadássorozata

a magzatgyilkosság szörnyű bűnéről, ami nemcsak az elkövetőket juttathatja örök kárhozatba, de kihívhatja Isten büntetését is az egész világra. Tíz színes fényképpel. 36 oldal $ 1.00.

Küldje rendelését a csekkel a következő cimre: Rev. C. Kővári, S.J.,

6765 State Rd. Parma, Ohio 44134 ISMERTETŐ 80 egyéb füzetről 25 c. (Rendelőknek ingyenes)

Flórián Tibor:

KAIN, VAGY ABEL?

Az emigráció már régen Nyugat dús asztalai mellett ül, s mégis önmagát siratja szüntelen. Kényelmes házaiban heverve, illatos cigarettáinak füstjében, keze a plafonig ér. Nyújtózkodik és bűvös köröket rajzol a sűrű levegőbe. Szid ja az ablakot, mely fölfelé és nem lefelé nyilik. Pokolba kívánja a forgatható gömbbel táruló ajtót, mely soha sem látott kilincset. S mikor a munkából hazatér, még mindig szitkozódva tapogatja az ajtó mellett a falat, s ideges ujjakkal keresi a nemlétező villanykapcsolót. Majd dühöngve előrelép, és sokáig hadonászik a sötétben, mig megtalálja s megrántja a lámpáról Ielógó zsinórt, melynek végén szentjánosbogár-fejű mütyürke foszforeszkál. Á rávillanó fényben már észre sem veszi a bútorok modern vonalát, s úgy lépeget a faltól-falig futó, süppedő szőnyegen, mintha keményre döngölt agyagon, vagy ifjúkora súrlott deszkáin, festett padlóin járna.

Sűrűn nyitogatja bőséggel telt jégszekrényeit, s éhségét mégis világgá sírja. Bárszekrényében hangulatának megfelelő ital után kutat, és szomjasan — saját egészségére üríti poharát. Új költőinek zöme is szomjúságról panaszkodik, . . . nyakig ült, ázva izzott a szomjúságban” miközben napi whisky-adagját kortyolgatja.

Asztalainak maradékát hetenkint háromszor, óriás kannákban, szemetesek hordják az Emésztés roppant völgyeibe, hol lassan hegyekké duzzad a város millió hulladéka.

. i

Ki tudná felsorolni az emigráns millió elégedetlenségét? A meszes tojást, a halízű halakat, a húsban maradt, szilánkokra vagdalt csontokat, a fehér vatta-kenyeret. Az önkiszolgáló roskadozó polcain az éretlen gyümölcsöket, o konzervízű befőttek és gyümölcslevek sokféleségét. A szomszéd és a munkatárs minden reggel ismétlődő, sztereotip kérdéseit, a rokonszenv nélküli gépies udvariasságot. Á gyorsan hajtó gépkocsivezetők türelmetlenségét, a rádiók és tévék harsogó lármáját. A széltől fújt utcák kavargó szemetét, a benzinszagú por szüntelen áramlását. A harsogó réklámok, a hitelre adott áruk, az utólag, részletre fizetett gépkocsik és házak, utazások meg-megújuló csábítását. A folyton emelkedő árakat, a sztrájkok által magasabbra szökő béreket, az emelkedő bérek miatti drágább vasúti- — és autóbusz-jegyet, a parkolás hosszússágait. A nyelvek és színek sokféleségét, a szabadság szabályozatlan mértékte- Ienségét. A bűnözők törvényelőtti jogait, a nők férfias szokásait, a férfiak elférfiatlanodását. A házak szokatlan, rendhagyó számozását, a számok és a mennyiség növekvő hatalmát. Az időjárás szeszélyes változásait, a változások nehezen követhető egymásutánját. Az állandó folytonos állhatatlapságát.

Sokat töprengtem azon, hogy mi értelme van a bőség egykét évtizede után is panaszt sírni a világba, különösen azoknak, akik saját elhatározásukból kerültek külföldre? A külföld már régen viasszal tömte be fülét, mert únja az egészen soha el nem hitt panaszt. Nem szereti, ha állampolgárrá fogadott vendégei nyugodt emésztését zavarják.

És az otthon, az elhagyott haza dühöngve elfordul, ha füléig ér a gazdagok között élő rokon meg-megújuló siráma. Hogyan is értené meg a Nyugat tágas síkságaira, hullámzó termőföldjei és tengerei fölé repült testvér "vérszínű bánat -át újszülött szomorúság -át, " zokogó domb”jait és " szorongó panasz ”-át. És még kevésbbé érti az ilyen, szűnni nem akaró, reménytelen zokogást: '"én állandó jelleggel sajogva fájok magamnak, neked "

A Duna-Tisza völgyében bánat helyett verejtékről beszél a nép, mellyel a munka falait magasra építi. Újszülötteit pedig — ha vannak >— szívósan, tejjel és kenyérrel táplálja, nem szomorúsággal.

Otthon megtanulta mindenki a leckét, hogy minden könyörgés, sirás hiábavaló, mert nem idegenek építik az országot, hanem türelemre, munkára szoktatott kezük, józanságra, bölcsességre nevelt gondolataik, szeretetre épülő közösségeik és sziklák alól is napfényre törő, egységes akaratuk.

Káint sem emlegetik annyiszor a Tisza partján, mint New Yorkban, Torontóban, Párizsban, vagy a Themze mellett. Otthon azt is megtanulták, hogy — senki mástól ~csak a magunkban hordott Káintól kell igazán félni, s ha le tudták győzni szívükben Káint — bármit is hirdessenek a síránkozók — Ábel kezében lesz az ország, a hatalom és a dicsőség!

New York.

AZ ÉGBŐL POTTYANT

A 9 éves Leson Susan 100 $-t kapott azért a meteorkőért, amelyet labdázás közben véletlenül talált. A meteorkő a kislány szüleinek Syracuse (N. Y.) városában lévő háza közelében ért földet. A California egyetem geofizikai intézetének megállapítása szerint a meteorkő 4.6 billió éves. Ritkaságát az bizonyítja legjobban, hogy évente átlag öt ember akad az egész világon, aki meteorkőre bukkan.

BUKARESTBEN

A román fővárosban 130 ország 3200 kiküldöttje vesz részt az Egyesült Nemzetek népesedési konferenciáján. A megnyitó ünnepségen Waldheim Kurt, az Egyesült Nemzetek főtitkára és Ceausescu Nicolae, Románia köztársasági elnöke mondott beszédet. A konferencia tíz napon át foglalkozik a világnépesség szaporodásának kérdéseivel, amelyek — mint mondják — egyre komolyabbakká válnak, mert az emberiség létszáma már most megközelíti a négy billiót s évenként 2%-kai növekszik. Ez azt jelenti, bogy kevesebb mint 35 éven belül a jelenlegi Iélekszám megkétszereződik. A konferenciától nem várnak végrehajtásra alkalmas javaslatokat. A nemzetközi megbeszéléseknek inkább az a céljuk, hogy az illetékesek átfogó világképet kapjanak a megoldásra váró legsürgősebb feladatokról.