Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-08-22 / 32. szám

1974. AUGUSZTUS 22.

AZ ÚJSÁG

5. OLDAL]

AZ AMERIKAI MAGYARSÁG BARÁTJA A FEHÉR HÁZBAN

Az elmúlt tizenöt hónap sorstragédiájában, amely Nixon elnök lemondásához vezetett, az egyetlen derűfény az a tény, hogy az új elnök, Gerald R. Ford, az amerikai magyarság régi barátja.

Ford elnök, ftiiót a' Ház kisebbségi vezére, számtalan esetben szólalt fel az Amerikai Magyar Szövetség felkérésére magyarországi és magyar kisebbségi ügyekben. 1965-66-ban több alkalommal beszélt a Házban az erdélyi magyarság üldözése ellen. 1968-ban szintén kiállt az erdélyi magyarság (emberi jogai mellett, és elitélte a román kormány részéről folytatott elnyomást.

\ 1970-ben a Magyar Szent Korona ügyében szólalt fel,

és írt a külügyminisztériumnak. 1971-ben egyike volt annak a húsz képviselőnek; aki az Amerikai Magyar Szövetségnek más magyár egyesületekkel együtt benyújtott memorandumát tárgyalta a Házban. Azóta is több alkalommal beszélt az Amerikái Magyar Szövetség felkérésére a magyar üggyel kapcsolatban.

Hatékótiyan segített az amerikai-magyar megmozdulásokban. A Munkácsy, Haraszty és Petőfi évfordulókon mindig felszólalt, kiemelve a magyar tudomány, művészet és Irodalom magasszintű hozzájárulását az emberi műveltséghez, és Amerika gazdasági, kulturális és politikai történetéhez. Több. alkalommal fogadta az Amerikai Magyar Szövetség vezetőit jés egyike volt annak a tizenöt képviselőnek, aki az elmi^tVtíz,esztendőben a legtöbbet tette a Kongreszszusbaá az^ipetlkai magyarság érdekében.

1^7^'dÄ>v.Jnar mint alelnök, egybena szenátus elnöke is, felkjerte Fti Dr. JBéky Zoltánt, mint áz Amerikai Magyar Szövetség igazgatósági elnökét, hogy imával nyissa meg a szenátust június 12-én.

Fbtd elnök az AMSz több vezetőjét személyesen iá régóta ismeri. 'így rémélhető, hogy a befolyásos körökben az ő kormányzata alatt á magyar ügy nagyobb visszhangra fog találni, mint a myltban >— akkor ís, ha a nemzetközi helyzel míostohaságán Ford elnök sem fog tudni egyhamar változtatói, hogy a jögos kéréseket valóra is válthassa.

Kongresszusi beszéde után sok várható tőle a gazdasági, véderőügyi és külügyi politikában. Remélhető, hogy a külpolitikai folytonosság ellenére sem marad a détente öncél, és hogy Amerika és a szabad világ érdekeit megvédi, és az e!nyomottvtiépek felé politikája sokkal határozottabb lesz- -Az Amerikai Magyar Szövetség, Isten áldását kéri az új elnökre, és felhívja az amerikai magyarságot, hogy támogassa nemescélú munkásságában.

'TZ \ 5 Dr. Béky Zoltán, tb. püspök

gr g Az igazgatosagi elnöke

GYÁSZHÍR

Lapzártakor érkezett a szomorú hír, hogy dr. Girsik Géza gimnáziumi tanár, az elmúlt hétért Buenos Airesben meghalt.. r t

Dr. Girsik Géza az összeomlás után került Argentinéba és ott hosszú ideig a “Délamerikai Magyarság’ könyvosztályát vezette. Az utolsó esztendőkben, magas korára váló tekintettel a pilari öregotthon lakója volt.

RIDEGSÉG ÉS GŐG

Irta: KEMÉNY JULIA

Mindent tevéi, amit szabad És amit nem szabad,

Hogy visszatartsd ellened Szegüldt leányodat; Bekerítek öt apai Tekintélyednek falai.

Petőfi.

Folytatás

Anci nem akarta szerelmét és boldogságát apja előtt tovább titkolni és bejelentette megmásíthatatlan szándékát. Illés dult-fult mérgében és felháborodva mondta leányának:

Nem is értem, hogyan kerültél te ilyen népség közé. Az* sem értem, hogy anyád miért nem akadályozta meg ezt a barátságot, vagy ha ő nem tudta elérni azt, hogy te ne érintkezz azzal a népséggel, miért nem szólt nekem. Én akkor megtiltottam volna, hogy az én házamba azt a leányt elhozzad és te azokhoz az iparos emberekhez eljárj. Gondold meg! Én egész életemben azért dolgoztam, hogy a családomnak jólétet és tekintélyt szerezzek. Ez sikerült is nekem. Az én leányom arisztokrata férjet is kaphat, ha akar. Miért kell neked az ilyen senkiházi? . . .

— De apám, ő nem senkiházi, hanem diplomás mérnök, akinek nyugdíjképes állása van . . . Én szeretem őt és ő szeret engem . . .

Illés meglepődött leánya határozott viselkedésén. Ö megszokta, hogy családjában csak egy akarat létezik — az ő akarata. Ez kissé zavarba ejtette és enyhébb hangon folytatta:' '

• :i r~ Ancikám, te meg fiafal vagy ahhoz, hogy férjhez-, menj. Hiszen alig hagyfad él az iskolapadot. Te még nem vagy érett a házasságra. Azt akarom, hogy müveit és előkelő légy. Beiraflak egy svájci intézetbe, ahol megtariulod az idegen nyelveket, megtanulod áz,etikettet, hogy ha majd valami magas társadalmi állású férfihez mégy féleségül, mindenütt megálld a helyedet. . .

— Édesapám, én mindig engedelmes leányod voltam, de én nem akarok Svájcba menni. Én nem akarok külföldön etikettet tanulni, mert én nem akarok magas társadalmi állású férjet. Én betöltöttem a tizennyolcadik évemet és úgy érzem, elég érett vagyok a házasságra. Horváth Béla intelligens, diplomás férfi, nekem elég magas a társadalmi állása. Mi elhatároztuk, hogy összeházasodunk és én szeretem nemcsak őt, hanem a szüleit is. Horváth János asztalosmester jólelkű, gyengéd ember, aki már most úgy szeret engem, míinthá á saját gyermeke lennék .". .

Ha neked1 égy ifyéri ember szeretfete fontosabb az édesapádnál, " akkor csők válasszad őt. I .égy azoknak a gyermeke; riíé'az enyém, mert én kitagadlak téged,1 ha akaratom ellenére felesége leszel annak áz embernek . . . Node nyugodt vagyok, nem fog ő téged elvenni, mihelyt hallja, hogy nem adok neked hozományt és az Örökségből iá kitagadlak teljesen. Ismerem én jól az ilyen szerencsevadászokat. Dehogy is szeret ő téged. Ő a hozományt szeretné megkaparintani, de abból egy fityinget sem lát majd. Tetszene annak az iparos ivadéknak, aki ösztöndíjjal megszerezte a mérnöki diplomát, belekerülni egy olyan elsőrendű családba, mint a mienk . . . Vedd tudomásul, hogy az ért vagyonomból egyetlen garast sem látsz majd, ha hoz\Vlli ROGERS MONDTA ‘

1929 november 24-én: “Investigáció érdekes annak, aki nincs érdekelve benne. Azok a washingtoni fiúk nagyon élvezik a vizsgálatokat. Figyeljük meg, hogy egy szenátor sohsem boldogabb, mintha kérdéseket tehet fel valakinek, aki nincs abban a helyzetben, hogy visszakérdezzen . . .”

NE BECSÜLJÜK LE...

Jim Fain, szindikátusi tudósító azt mondja, hogy ne becsüljük le Amerikát a jelenlegi Watergate, infláció, recesszió rés.0, vietnami háború miatt. Amerika túlélte a nagy depressziót, két világháborút és sok más válságot. A helyzet nem rózsás: de realisztikus- optimizmussal ez az ország átvészelj majd a válságokat.

Ajándéknak,

. '*v.' '>■ >•. >■':!<; , n *' •.

minden alkalomra o * <• - vegye meg

HÁMORY VÁRNAGY DALMA

kiváló írónő

HOLDRAKETA

című, elbeszéléseket tartalmazó könyvét.

Megrendelhető 6.50 $ előzetes beküldésével Musik Studio Marl 437 Marl,

Wiener Str. 45. Erdg. 3.

West Germany — Europe

ÉGBEKIÁLTÓ BŰN

Kővári Karoly jezsuita atya előadássorozata

a magzatgyilkosság szörnyű bűnéről, ami nemcsak az elkövetőket juttathatja örök kárhozatba* de kihívhatja Isten büntetését is az egész világra. Tíz színes fényképpel. 56 oldal $ 1.00.

Küldje rendelését a csekkel a következő cimre: Rev. C. Kővári, S.J.,

6765 State Rd. Parma, Ohio 44134 ISMERTETŐ 80 egyéb füzetről 25 c.

2P*. (Rendelőknek ingyenes)

zámégy... ; , , . ; ,

Anci már félt, hogy az apját megüti a guta mérgében. Olyan vörös volt az arca, mint a paprika és a szeme szikrázott. A leány szó nélkül kiment a szobából, mert félt, hogy baj lesz. Szobájába ment és ki sem jött onnan még vacsorához sem. Senki sem zavarta. Anyja sem szólt hozzá egy szót sem. Másnap elment Horváthékhoz és nem szépítette a dolgot. Zokogva mondta el mindazt, amit egymásnak mondtak. Őszintén bevallotta, apja mennyire lenézi az iparos családot és milyen nagyratartja önmagát. Éva család'a nagyokat nevettek rajta és kérték Ancit, ne sírjon. Éva azt mondta Ancinak:

— Én jól tudom, Bélát nem bántja, hogy apád kitagad. Ö téged szeret és nem bánja, van-e hozományod, vagy sem. Ö boldogan vesz el, mert szeret.

Igaza volt Évának,, mert Béla tényleg nem számított sem hozományra, sem Örökségre. Fiatal volt és nem félt a jövőtől. Szerelmes volt nagyon Artciba és azt akarta, hogy a leány apja, ne ellenségeskedjék, ezért elhatározta, hogy felkeresi és megkéri, hogy adja beleegyezését házasságukhoz.

Ez meg is történt és csúfosabb kosarat még senki sem kapott, mint Béla. A közjegyző kiutasította leánya kérőjét és rákiabált, hogy ne merészkedjék többé a szeme elé kerülni, mert ő Ancit nem olyan jöttmentnek nevelte, mint ő.

Horváth Béla úgy érezte, hogy a lovagiasság szabályai szerint eleget tett kötelességének és nem olyan fából faragták, hogy megijedjen a saját árnékától. Megbeszélte Ancival, hogy a gőgös apát befejezett tények elé állítják és még anyjának sem szólnak, hanem megesküsznek. Minthogy Anci még nem volt nagykorú, egyszerűen hamisították a szülői beleegyezésen az aláírást és szép csendesen megesküdtek. Anci nem bírta ki, hogy előzőleg ne szóljon anyjának a dologról és Teréz asszony szívesen elment volna az esküvőre, de azt nem tehette, mert saját házasságát kockáztatta volna. Ismerte férjét és tudta, hogy soha nem tudna neki megbocsátani. Csakis a Horváth család tagjai voltak jelen az esküvőn és Anci vigasztalta anyját, s mondta neki, hogy ő tudja és érzi, az; anyai áldás elkíséri őt a templomba és az életbe.

Illés András érvényteleníthette volna az esküvőt a hamis aláírások alapján, de nem tette, mert nem akart botrányt. Azt mondta Teréziának, hogy neki csak egy gyermeke van, mert leánya meghalt számára. Fölényesen beszélt, úgy tett, mintha nem is érdekelné Anci sorsa, de nagyon megviselte a csapás és már nem is volt oly magabiztos, mint azelőtt.

Az anya távolból figyelte leánya életét és boldog volt, mert látta, hogy Anci olyan boldogságot talált Béla mellett, amilyet ő soha nem ismert. Béla fizetéséből megéltek szépen és Anci elhatározta, hogy beiratkozik az egyetemre és tanítónői oklevelet szerez. Ebből azonban semmi sem lett, mert hamarosan gyermeket várt. Éva nem sokkal később megismerkedett egy banktisztviselővel és férjhezment.

Laci az új férj, kisfizetésű hivatalnok volt és csak egy kis egy-szobás lakásba költözött az ifjú pár. Laci is találhatott volna gazdagabb leányt, de ő Évát szerette és nem vágyott jólétre, csak boldogságra.

A két gyermekkori barátnő és sógornő testvérként szerette egymást és a férjek is jó barátok lettek. Szabad idejüket együtt töltötték, kirándultak a hegyekbe, jártak úszni, csónakázni és halászni együtt, amig Anci kisfia meg nem született. Teréz titokban látogatta leányát és örült unokájának. Többször ajánlott Ancinak pénzt, de a fiatal asszony visszautasította a jószívű ajándékot. Nem is volt rá szükség, mert Béla előteremtette azt, ami a házban kellett. Szerény megélhetésük meg volt és ők többre nem is vágytak.

Anci a gyermekszülés után megbetegedett és az orvos mondta, hogy több gyermeke nem lehet. Arra is megkérte Bélát, hogy kímélje feleségét házaséletükben. Béla jó ember volt, gyengéd és megértő. Megígérte az orvosnak, hogy feleségéhez kíméletes lesz. Ancinak bele kellett nyugodnia abba, hogy több gyermeke nem lehet. Évának két kisleánya volt és nagyon vágytak fiúra. Anci vigasztalta sógornőjét, hogy még fiatalok, lehet fiúgyermekük is, a fontos, hogy Lacival ők jól megértik egymást.

Ifj. Illés András sikeresen tette le vizsgáit és hazajött a szülői házba. Ennék éppen ideje is volt, mert apja könynyebb szívrohamon esett át noha jobban volt már, mégis ártott neki a sok munka. Soha nem vallotta be, mennyire fájt neki Anci elszakadása. Teréz azonban hiába kérlelte, hogy béküljön ki leányával és vejével, ő makacs és büszke veit. Az orvos lelassulást ajánlott neki. Kissé megváltozott és mintha meglágyult volna Teréziával szemben. Érezte, mennyire szüksége van a jó feleség gondozására. Hiába próbálta azonban Teréz meglágyítani szivét Anci iránt, meg nem bocsátott leányának és még a nevét sem volt szabad kiejteni előtte. A második szívroham végzett vele. Meghalt anélkül .hogy kis unokáját valaha láthatta volna.

Terézia özvegy lett és fiával együtt lakott a gyönyörű, elégáns otthonban. Nem esett nehezére fiához alkalmazkodni mert Bandi szakasztott olyan volt, mint az édesapja. Ö sem akart testvéréről tudni és noha Terézia most már nyíltan eljárt a leányához, unokájához, a házához nem hozhatta őket, mert fia ellenezte. Bandi éppen olyan nagyravágyó és gőgös volt, mint az édesapja. Délutánonként, ha munkája nem kötötte le, a kaszinóba járt kártyázni és ott is csak azokkal állt szóba, akiknek magas pozíciójuk vagy nagy vagyonuk volt. Lenézte az egyszerűbb embereket és a szegényeket. Apja halála után kitűnően vezette a közjegyzői hivatalt. Alkalmazottaival szigorú volt, de azok szerették őt, mert látták, hogy érti a dolgát. Mindenki nagy jövőt jósolt neki.

Egy napon Révay Róbert, a hires bankvezér jelent meg a közjegyzői hivatalban és Bandit kereste. Ezen nem volt csodálkoznivaló, mert Illés volt a bank közjegyzője, de a SÉokás az volt, hogy inkább a közjegyző kereste fel Révayt a bankban megbeszélések miatt és az idősebb úr soha néni jött a közjegyzőhöz. A formális üdvözlés után a nagy úr azt mondta, hogy beszélni óhajt Bandival, még pedig magántermészetű dologban. Bandi csodálkozott ezen, de nem ért rá sokáig gondolkozni, mert Révay egyenesen rátért látogatása céljára:

Édes öcsém, — mondta üzletszerűen, nekem nagyon sok dolog van a vállamon. Maga a bank is elég munkát ad, de ott vannak a vállalatok és főleg az új parcellázások, amelyek sok apróié kos munkával járnak. Nekem három fiam van és ők mind magas állásban vannak, őreájuk nincs gondom. Nem vagyok már fiatal ember és van egy leányom, a vakarcs. Most van eladó sorban és azért jöttem most hozzád, hogy megmondjam, őt neked szántam. Te vagy az egyedüli, akit szívesen fogadnék vőnek, mert úgy érzem, benneteket az Isten is egymásnak teremtett. Nomeg a körülmények is éppen megfelelőek.

Bandi jól ismerte Piroskát, aki szép szőke kisleány volt, de ő mindig csitri gyermekleánynak tartotta, soha nem foglalkozott vele, nem udvarolt neki. Igaz, hogy másnak sem udvarolt. Volt egy titkos szeretője, férjes asszony, akivel titokban találkozott, mert a nő férje kereskedelmi utazó volt és csak a hét végén jött haza. Ilyen kényelmes kapcsolat mellett, soha házasságra még nem gondolt. Szokatlan dolognak tartotta, hogy Révay neki felajánlja leányát, de tetszett neki a terv.

Nem tudom, kedves bátyám uram, vajon Piroskának tetszik-e az olyan öreg legény, mint én vagyok? Bizony már közel vagyok a harminchoz és ő még nagyon fiatal.

— No-no, nem is olyan nagyon kisleány ő már, hiszen huszonkettedik évében van. Már ideje, hogy férjhezmenjen. Az én feleségem tizenkilenc sem volt még, amikor bekötöttem a fejét. . .

— Nem tudom, tetszem-e leányodnak és nem kapok-e tőle kosarat?

— Attól te ne félj, mert az én leányom azt teszi, amit én akarok. Azután meg, hogy egészen őszinte legyek, mielőtt idejöttem, ma reggel, megkérdeztem tőle, mi a véleménye rólad ... A választ nem akarom elmondani, nagyon hízelgő reád nézve!

— Óh, én nagyon örülnék, ha a vöd lehetnék! mondotta Bandi és a két férfi kezet szorított egymással, mint akik jó üzletet kötöttek. Két anyagiasán gondolkodó embernek nem kell a sok beszéd. Révay már korábban beszerzett minden információt Illés Andrásról, nehogy bármiképen csalódhasson. Bandi pedig ismerte Révay társadalmi állását és anyagi helyzetét.

Bandi elmondta anyjának, hogy Révay Róbert nála járt és felajánlotta neki a leányát Piroskát. Terézia ezen nagyon csodálkozott. Úgy képzelte, hogy ebben a században már nem úgy adnak férjhez egy leányt, mint valami árut. Ezt meg is mondta Bandinak, aki jót nevetett és azt mondta anyjának, hogy ő modern férfi, aki nem borul térdre egy nő előtt és úgy vall neki szerelmet, mint a regényekben. Megkérte Teréziát, jöjjön vele Révayékhoz és legyen jelen a leánykérésnél, mert ezzel bizonyítani kívánja, hogy családja szívesen fogadja Piroskát. Terézia ezt megígérte, de nagyon csodálkozott fia hirtelen elhatározásán. Tudta, hogy Bandi soha senkinek nem udvarolt és azt is tudta, hogy férjes nő a kedvese. Gondolkodott azon, miképen fog túladni szeretőjén, mert aZ ilyen viszonyok néha botránynyal végződnek.

— Hogyan fogod megmondani Andainénak, hogy megnősülsz? kérdezte. — Jól tudom, mindig odajársz,

A MAGYAR ÖSSZEFOGÁS CSODÁJA:

SZEPTEMBER 15-ÉN MEGNYÍLIK A LORÁNTFFY OTTHON

Isten iránti végtelen hálával és magyarságunk iránti őszinte csodálattal és elismeréssel jelentjük Magyar Testvéreinknek, hogy 1974 szeptember 15-én, vasárnap délután 4 óra 30 perckor ünnepélyes hálaadó istentisztelettel kezdi meg idős magyar testvéreink közötti szolgálatát az akroni Lorántfly Zsuzsanna Otthon.

Az ünnepi istentiszteleten szolgálatot végeznek az a merikai magyarság ismert vezetői, református püspökök éí római katolikus papok egyaránt, hogy ezzel is kifejezzük a magyar egység megvalósulásának csodáját és a magyar ősz szefogás világviszonylatban is egyedülálló eredményét.

Erre az ünnepi istentiszteletre és az azt követő hivatalos és ünnepélyes megnyitásra ezúton is meghívjuk az amerikai magyarság minden egyes tagját, a magyar egy házakat és a magyar egyesületeket.

Értesüléseink szerint a magyarság nagy csoportjai ké szülnek á megnyitóra New Yorktól Chicagóig és Trentontó Detroitig.

Ugyanakkor, amikor az ünnepélyes meghívást átadjul még egyszer és talán ezúttal utoljára őszinte szeretettel kérjük Magyar Testvéreinket, hogy imáikkal, jó szavukkal é: adományaikkal segítsenek bennünket, hogy kitűzött céljain kát mindenben elérhessük. Célunk világos: az anyanyel1 ölelésében, az egyház segítségével és a magyar múlt é: magyar hagyományok életben tartásával értelmet adni áí öreg kornak, támogatást a segítségre szorulóknak és orvos és lelki gondozást a betegeknek. Otthonunk a világ egyet len magyar öreg otthona, szeretetháza és ápoló központja ahol a személyzet minden egyes tagja beszél magyarul é ahol magyar testvéreink bennemaradnak a magyarság tár sadalmi és egyházi életében és lelki és szellemi közösségé ben. Ezért a célért érdemes dolgozni és érdemes áldozni. A akroni és környéki magyarok eddig 97,500 dollárt adomá nyoztak össze Otthonunk váratlan költségeinek előteremté sére. Még 30,000 dollárra van szükségünk, hogy a legmc dernebb bútorok is kifizetésre kerülhessenek.

Magyar Testvérek! Egyházak! Egyesületek!

Hozzátok meg Isten színe előtt a magyarság érdeké ben szívből jövő áldozatotokat! A hitetleneknek bebizonyí tottuk, hogy a hit győz a kétségeken, a kételkedőkne bebizonyítottuk, hogy a magyar összefogás csodákra képes most bizonyítsuk be még egyszer, hogy a magyarság orszá gos megmozdulásaként az összejövő adományok felülmúl ják a pillanatnyi szükségletet és Isten ma is képes feltölter a megürülő pénztárat és megsokasítani az adománymorzsá kai. hogy azok szeretet kenyerekké és mosoly virágokk váljanak öreg magyarjaink életében és imádságában! Mir den kicsiny adományra szükségünk van! Minden megnyi! szív áldássá szentesül a rászorulók életében.

Adományainkat küldjünk a következő címre:

LORÁNTFFY OTTHON

2631 Copley Road,

Akron, Ohio 44321.

Minden egyes adomány levonható az állami jövedelmi adóból! Isten áldása legyen minden magyarral!

Nt. Dömötör I ibor Fr. Dr. Mészáros György

ref. esperes r.k. plébános

Dr. Banda Árpád egyetemi tanár

amikor az a felszarvazott férj utón van.

— Nem is értem, anyám, hogyan tudsz ilyesmiről b< szélnií — mondta Bandi haragosan. — Azt sem tudón honnan ismered Andainét. De ez nem is fontos. Gondolhr tód, hogy az ilyen ügy elintézése csupán pénzkérdés . ..

Teréz már nem szólt egy szót sem. Arra gondolt, hog fia legjobban ismeri kedvesét és bizonyára pénzzel el tudj intézni a válást. Tulajdonképen örült, hogy annak a v szonynak vége van, mert mindig féltette Bandit attól, ho| a férj egyszer majd rajtakapja őt feleségével.

Telézia legszebb ruháját öltötte magára, amikor e ment fiával Révayékhoz leánykérőbe. Féltette fiát a háza sógtól, hiszen alig ismerte a leányt, akit feleségül kér. . leány sem szeretheti Bandit, hiszen csak gyermekkorb emlékezett reá. A bankelriök elegáns otthonában szíves« fogadták a kérőt és édesanyját. Minden úgy történt, ahoj a két férfi előzetesen megbeszélte. Elhatározták, hogy rövi jegyesség után összeházasodnak a fiatalok. Terézia harm megszerette jövendő menyét, aki kedves, közvetlen butácsl leányka volt, de csupa vidámság, életkedv és gondtalai Ság., Persze a szülői házban éppen úgy az apa szava ve a parancs, mint Illéséknél. De az okos Teréz látta, ho{ Piroska nem olyané mint ő.

— Ez a leány nem lesz olyan alkalmazkodó felesé mint én voltam, — gondolta az anya. Aligha fogja f« áldozni élete fiatalságát és jó kedélyét rideg és gőgös fé jéért. . . De nem szólt. Végül egy álmatlan éjszaka utí rászánta magát és megkérdezte Bandit, vajon jól meggoi dolta-e a dolgot? Bandi nevetett anyja aggodalmán.

Piroska megszerette anyósát és jegyessége alatt csa nem naponta látogatta. Megismerkedett Ancival és Éváv is és megbarátkozott velük. Ö nem örökölte apja rideg te mészetét. Egyszerű lelkében nem volt gőg és büszkesé A gazdag bankelnök leánya megbarátkozott azokkal, akik jegyese megvetett és lenézett. Teréziával együtt elment An egyszerű otthonába és eljátszott a gyermekekkel. Éva k kisleányát ép úgy megszerette, mint Anci kisfiát. Teréz örült, hogy olyan menyet kap, aki szereti a családot. T rézia legnagyobb boldogságára, meghívta a két fiatal pá esküvőjére a templomba és a lakodalmára is. Ennek az I« a következménye, hogy Bandi, aki nem volt beszélő viszon ban testvérével és sógorát nem is ismerte, kibékült Anciv és a családi béke helyreállt.

i— Folytatfuk —i