Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-06-20 / 25. szám

VOLUME 54. ÉVFOLYAM _ NO. 25. SZÁM. Beolvadt lap: KIS DONGÓ 1974. JÚNIUS 20. EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent MINDHALÁLIG KI irányítja az amerikai KÜLPOLITIKÁT? Egyes amerikai lapok vezércikkírói és hírmagyarázói vegyes érzelmekkel kísérik Kissinger külügyminiszter gya­kori külföldi útjait. Nem helyeselték, hogy személyesen ve­zette a tárgyalásokat Szíria és Izrael között. A külügymi­niszter által elért eredményeket azonban feltétlenül nagyra­­becsülik, de attól tartanak, hogy Amerika külpolitikai ér­dekei előbb-utóbb megsínylik a külügyminiszter gyakori és hosszas külföldi tartózkodásait, mert ezek miatt nem tud megfelelő figyelmet szentelni minden kérdésnek. Egyben azt is felvetik, hogy az amerikai külpolitikát hogyan lehet intézményesíteni, amikor a külügyminiszter mindent személyesen akar intézni. Hogyan lehet visszatérni a hagyományos diplomáciai módszerekhez, hogyan lehet a kormányokkal nagykövetek útján a kapcsolatot tartani, amikor a külügyminiszter egyéni stílusa következtében min­den külföldi kormány személyesen a külügyminiszterrel akar tárgyalni? Ezekre a kérdésekre természetesen csak az idő adja meg a vénleges választ. De néhány észrevétel feltétlenül helyén való. Kissinger külügyminiszter jelentős személyi változáso­kat hajtott végre a külügyminisztérium vezetésében és ami talán még ennél is fontosabb: a módszerben, aminek alap ján a fontosabb feladatokra a személyeket kijelölik. Hagyományos szokás minden országban, hogy a kül ügyminisztériumokban a konkrét területeknek és problémák­nak megvannak a külön szakértői és az illető országok ve zetői ezekből kerülnek ki. Kissinger viszont arra helyezi a hangsúlyt, hogy globális stratégiára van szükség a konkrét területek és kérdések szakértői mellett. Olyan vezető sze­mélyekre, akik képesek az átfogó szintézisre és akik elég rugalmasak ahhoz, hogy a legkülönbözőbb kérdésekben megfelelő jártasságra tegyenek szert. A külügyminiszter saját személyében szimbolizálja, amiről szó van. Ismeretes, hogy a globális stratégiára helyezi a hangsúlyt és a tudósítok szerint eleinte nehezen tudott kiigazodni a térképen, amikor több mint egy hónapos kö­zépkeleti tartózkodása alatt a vitás kérdésekről szó volt. De a legrövidebb időn belül elsajátította a legapróbb részlete­ket. Vis zont a személyek kijelölésének módszere külügyi megbízatásokra csak a kérdés egyik vetülete. A legmoder­nebb elektronikus távközvetítési rendszer a másik tényező, ami lehetővé teszi, hogy a külügyminiszter hosszú távolléte alatt is kézben tudja tartani az ország külügyeinek irányí­tását. A távközlési berendezés segítségével repülőgépéről is állandó összeköttetésben tud maradni Washing tonnái. Jel­lemző, hogy legutóbbi közelkeleti tartózkodása alatt több mint 2.000 üzenetet váltott a külügyminisztériummal. Ettől f üggetlenül azonban nem szabad megfeledkezni még egy tényről: a külügyminiszter hihetetlen energiájáról. Alig néhány napot töltött Washingtonban, amikor újabb útjára elindult, de ez alatt a néhány nap alatt a külföldi segély ügyében hosszasan, személyesen tájékoztatta a Kül ügyi Bizottságot, energikusan érvelt a Kongresszus tagjai ellen ., akik drasztikusan csökkenteni akarták a külföldön állomásozó fegyveres erőket és személyes tárgyalásokat folytatott törvényhozókkal annak érdekében, hogy elfogad­ható, kompromisszumos megoldást találjon a sokat vitatott kereskedelmi törvényjavaslatra és a szovjet-amerikai keres kedelmi kapcsolatokra. Henry Kissinger maga is elismeri, hogy a távirányítás a külügyminisztérium vezetésének nem a legideálisabb mód­ja, de semmiképpen sem túlzás azt állítani, hogy a külügyi gépezet nem áll le. amikor a külügyminiszter külföldön tartózkodik. MIÉRT VAN SZÜKSÉG NIXON KÖZELKELETI ÚTJÁRA? Nixon elnök közelkeleti útja valószínűleg a legtöbbet vitatott külföldi látogatás, amelyre amerikai elnök valaha is vállalkozott. Sokan vitatják, hogy az elnöknek mi célja az úttal? Azzal érvelnek, hogy az út túlnagy kockázattal jár, hogy még bonyolultabbá teszi a béke megteremtésére irá­nyuló törekvéseket, hogy Kissinger külügyminiszter diplo­mácia sikereiből belpolitikai hasznot akar húzni és hogy el akarja terelni a figyelmet belpolitikai nehézségeiről. Nagy általánosságban azonban az a vélemény, hogy az elnök útja ésszerű és indokolt. Látogatásával személye­sen is megpecsételi az eddig elért sikereket és az amerikai elnök hivatali tekintélyének súlyával támasztja alá a béke megteremtésére irányidó tárgyalásokat. A közép-keleti országok legjelentősebb államférfiaival személyes kapcsolatot teremt és tanácskozásokat folytat. Megerősíti a közép-keleti mérsékelt elemeket, akik kompro­misszumokkal az eddig elért eredményeket lehetővé tették. Washingtonban azonban a fentiekkel kapcsolatban azzal érvelnek, hogy mindezeket a diplomáciai karral és te lefonon is el lehetne érni. Egy azonban bizonyos: egyik sem pótolhatja az elnök személyes jelenlétének szimbolikus jelentőségét. Lehet azzal is érvelni, hogy Nixon elnök útja: túl korai• És várni kellett volna vele, amíg a genfi konfe­rencia kidolgozza az arab-izraeli konfliktus általános rende zését. De ha szükség van az Egyesült Államok elnökének befolyására a tárgyalások érdekében, akkor erre most van szükség, nem pedig akkor, amikor a tárgyalások már sike­resen befejeződtek. MAGYAR HUSZÁR AMERIKÁBAN -250 évvel ezelőtt, 1724 június 12-én, a magyar Kunságon született az a Kováts Mihály ezredes, aki 195 évvel ezelőtt a south-carolinai Charleston közelében vívott hősi harcban életét áldozta Amerika szabadságáért. Huszár volt Mária Terézia seregében, huszár lett Nagy Frigyes porosz király hadviselései során is. Magyar vitézséggel idegen országokban küzdött. Többször megse­besült. Számos kitüntetést szerzett. Otthon, békében csak 10 évet töltött. Araikor meghallotta, hogy Amerikában ki­tört a szabadságharc, 53 éves korában önként jelentkezett Washington György seregébe. Fidelissimus ad mortem (hűséggel mindhalálig) ajánlotta fel szolgálaták, amelyet Washington György 1778 január .14-én kelt és Pulaski Kázmér gróf előbb lengyel, aztán amerikai szabadsághőshöz intézett levelében fogadott el. A Pulaski Légió lovassági kiképzője (master of exercises), ezredese, majd helyettes pa­rancsnoka lett. A légió több ütközetben kiváló eredménnyel vett részt, ezért amikor több ezer zsoldosból álló angol sereg' Charleston erődítményének elfoglalásával akarta előrenyo­mulását biztosítani, a szorongatott helyőrség felmentésére a Pulaski Légiót küldték ki. Kováts Mihály ezredes 1779 má­jus 8-án 150-nél alig több lovasával érkezeti a csatatérre. Fergeteges rohamaival azonban olyan kavarodást okozott az angolok soraiban, hogy azok feladták eredeti tervüket. A sorozatos lovasrohamok harmadik napján Kováts Mihály ezredes harc közben hősi halált halt. A csatatéren temették el. Sírja felett az Amerikai Magyar Református Szövetség és az Amerikai Magyar Szövetség emlékoszlopot állíttatott, amelyet Finta Sándor szobrászművész domborművé díszít. Kováts Mihály születésének 250. születésnapján jogos büszkeséggel idézhetjük az első amerikai magyar hősi halott emlékét, méltán hivatkozhatunk példájára és szállóigévé vált mondására, ame lyet mindnyájunknak vallanunk és kö-! vetnünk kell: hűséggel mindhalálig! MINDSZENTY BÍBOROS - A kommunistáéi­lenes világszövet­ség ( World Anti-Communist League ) az idei szabadság­­harcos kitüntetést Mindszenty József bíboros, hercegprímás, érsek számára ítélte oda, aki a Volt Magyar Politikai Fog­lyok Szövetségé -nek díszelnöke. A kitüntetés odaítélése nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó, mert a ma­gyar egyházfejedelemnek az emberiség szabadságáért tör tént következetes helytállását hangsúlyozta. Az odaítélés jelentőségét lokozza még az a körülmény is, hogy Mind­szenty bíborossal együtt — második és harmadik helyen tüntette ki a kommunistaellenes világszövetség Solzhenitsyn Alexander száműzött Nobel-díjas orosz írót és Moroz Va- Ientyn ukrán történetírót. A három szabadságharcos tel­jesítményeinek összevetése ugyanis a magyar bíboros rendü­letlen magatartását, felbecsülhetetlen önzetlenségét és népével való elszakíthatatlan azonosságát, az emberiség egyetemessége szempontjából történelmi küldetésének pá­ratlanságát feltétlenül kézzelfoghatóbbá teszi, vagy inkább tenné, ha a kitüntetés -ről a világ közvéleménye megfelelő tájékoztatást kapna. Ez azonban a liberális médiának ugyanúgy nem érdeke, mint ahogy a kommunistaellenes vi­lágszövetség washingtoni kongresszusán elhangzott előadá­sok komoly intelmeinek ismertetése sem az. Ezen a kong­resszuson t.i., amelyen a szabadságharcos kitüntetést első­sorban Mindszenty bíborosnak ítélték oda, a kelet-európai népek felszabadításáról és az előnytelen amerikai leszerelés kérdéséről tárgyaltak. CLEVELAND UJ PÜSPÖKE- Issenrnann Clarence clevelandi megyés püspök, aki most 67 éves, megrongált egészségi állapotára való tekintettel félévvel ezelőtt kérte a pápától, hogy nyugalomba vonulhasson. A washingtoni apostoli kiküldött, Msgr. Renzo Frana pár nappal ezelőtt közölte a nyilvánossággal, hogy VI. Pál pápa Issenrnann püspök kérését teljesítette. Hozzájárult nyugalomba vonulá­sához, de addig, amíg az új püspök hivatalát át nem tudja venni, az egyházmegye apostoli kormányzójaként meghagy­ta hivatalában. Arra vonatkozóan, hogy az új püspök beik­tatására mikor kerül sor, egyelőre még nincs hír. Az új püspök, Hickey A. James, 53 . éves. 1967-ben nevezték ki a michigani Saginaw segédpüspökévé. 1969 óta Rómában a North American College néven ismert papne­velő intézet igazgatójaként műkő dött. A michigani Mid­­land-en született. Felsőbb fokú tanulmányait a michigani Grand Rapidsben működő St. Joseph szemináriumban, a detroiti Sacred Heart szemináriumban, majd a wa­shingtoni Catholic University of America” hittudományi karán végezte. 1946-ban szentelték pappá. További tanul­mányokat a római Pontilical Lateran és a Pontifical Angel icum egyetemeken folytatott. Püspöki kinevezését a clevelandi egyházmegye papsága örömmel fogadta. A nyugalomba vonuló Issenrnann Clarence püspök 1966 óta, tehát nyolc éven át kormányozta a clevelandi egyházmegyét. A magyarság megbecsüléssel és hálával^bú­csúzik tőle, mert annak idején megértőén lehetővé tette, hogy a kereszténység Kárpát-medencei megszervezésének ezredik évfordulóját székesegyházában ünnepelje, a közel­múltban pedig szeretett hercegprímását köszönthesse ugyanott. NINCS TÖBBÉ _ 27 évvel ezelőtt belbiztonsági meggondolások alapján össze­állították azoknak az amerikai szervezeteknek a névjegyzé­két, amelyeknek tevékenységét az 1945 január 3-án létesí­tett kongresszusi képviselőházi állandó bizottság felforgató jellegűeknek minősített. Ez az állandó bizottság tulajdon­képpen az 1938 óta működő különleges képviselőházi vizs­gáló bizottság munkáját folytatta. A felforgató szervezetek névjegyzékét az igazságügyminiszter (attorney general) állí­totta össze s hamarosan 300 szervezetet foglalt magában. Ezek mintegy 30 kivételével azóta megszűntek. 1951-ben a Legfelsőbb Bíróság döntvényt hozott, amelynek értelmében előzetes kihallgatás nélkül újabb szervezet nevét nem le­hetett a felforgató szervezetek névjegyzékére tenni. 1971-ben Nixon elnök Subversive Activities Control Board elneve­zéssel külön testületet létesített annak megállapítására, melyik szervezeteket kell továbbra is a névjegyzéken nyil­vántartani. Ez a testület azonban már nem működik. 1955 óta több szervezet nevét törölték a névsorból. Nixon elnök most Saxbe B. William igazságügyminiszter javaslatára I ruman elnök 1947-ben kiadott rendelkezését halál yon ki­­vül helyezte. Az igazságügyminisztérium szerint a még meglévő névjegyzéket s annak másolatait megsemmisítik. A legutóbb is nyilvántartott 30 felforgatónak minősített szervezet közül a három legismertebb az amerikai kommu­nista párt (“Communist Party U. S. A. ), a szocialista mun­kások pártja ( Socialist Workers Party ) és a Ku Klu\ Klans of America volt. Az utóbbi 1866-ban alakult s legutóbb Johnson B. Lyndon elnök kért eliene vizsgálatot és ha szükséges, új törvényes intézkedést. Most mindez meg­szűnt. Nincs többé. ELVESZTETTÉK ÚTLEVELÜKET - A • -p 76 ameri­kai polgár érkezett vissza Kubából, ahol két hónapon ál önkéntes építkezési munkát végeztek. A Kennedy-repülőté­­ren szívélyes fogadtatáson kívül kellemes meglepetésben is részesültek. A külügyminisztérium kívánságára ugyanis az Egyesült Államok bevándorlási és honosítási szolgálata (U. S. Immigration and Naturalization Service) elvette tő­lük a birtokukban lévő útlevelet. A visszatérő polgárok a Venceremos Brigade tagjai. A venceremos spanyol szó. Annyit jelent, hogy ” győzünk . A brigád minden évben önkéntesekből álló csoportot szervez, amelyet aztán Kubába küld. A csoport tagjai rendszerint Kanadán keresztül men nek Kubába és térnek vissza az Egyesült Államokba. A legutóbbi csoport szakított az eddigi gyakorlattal. Repülőn jött vissza. Útleveleik átvizsgálása és beszedése közel két órát vett igénybe. Ezt követően a tagok autóbuszra szálltak, amelyet a brigád new-yorki fiókszervezete bérelt s azon foly­tatták útjukat. A brigád vezetősége a visszatérőket arra utasította, hogy a hírlaptudósítóknak semmiféle nyilatkoza­tét ne tegyenek. A brigád egyik tagja nem tudott ellentállni a kísértésnek. Elmondta, hogy a csoport Havannától mint­egy 20 mérföldnyire házakat épített mezőgazdasági mun­kások számára; ennivalójuk bőven volt, de főleg babot, rizst, halat és bőséges édességet foglalt magában. Kubai tartózkodásukat szerfelett élvezték. Valószínű, meg is bán­ták, hogy visszajöttek, mert most, lám, elvesztették útleve­lüket s a jövőben kissé körülményesebb lesz élményeiket felújítani. JÁRVÁNY, VAGY DIVAT? - Hú« évvel ezelőtt a most 49 éves Hefner Hugh üzleti érzéke felismerte a kornak azt a járványát, vagy divatját, amely a ruhátlanság kul­tuszában jelentkezett. Megindította a Playboy című képes folyóiratot s annak nudizmusával húsz éven belül akkora vagyont harácsolt össze, hogy annak jövedelméből évi 300.000 $ fizetést tud magának biztosítani. Az üzleti vál­lalkozás részvényeinek 72%-a az övé s ezen keresztül a Playboy és az Oui című folyóiratokkal, 5 szállodával, 4 szerencsejátékot űző kaszinóval, 17 klubbal, 2 model­­ügynökséggel, egy film- és televízió-vállalattal, továbbá egy könyvkiadó vállalattal és könyvklubbal rendelkezik. Óriási vagyontömeg ez, amely sok nemesebb célt komoly sikerre vihetett volna. Az újabban mutatkozó jelenségek azonban kétségtelenné teszik a régi jó magyar közmondás vafóravá- Iását; ebül gyűlt szereléknek ebül kell elvesznie. Az alapító­tulajdonos még tagadja ezt, a Wall Street szakértői azon­ban már szinte világosan látják. A járvány, vagy divat el­múltával a nyomában összegyűlt vagyontömeg is megsem­misül. A Playboy két filmvállalkozása, a MacBeth és a “The Naked Ape kudarccal végződött. A szállodák be­vétele a múlt évben 3.5 millió $-os veszteséget mutat. Egyedül Jamaicában az Ochos Rio szálló volt kifizetődő. Csak a “Playboy” és az Angliában működő 4 játékkaszinó jövedelme kielégítő. A kaszinók például a múlt évben 5.5 millió $-t jövedelmeztek. Még senki sem meri azt állítani, hogy a Playboy “birodalmát” a közeli összeomlás veszélye fenyegeti, a biztonsági analizálok szerint azonban elővigyá­zatosságra van szükség, mert a járvány és a divat előbb-KISSINGER KÜLÜGYMINISZTER a Salzburgban tartott sajtóértekezleten határozottan kijelentette, ha az ellene folyó rágalmazó és becsületsértö kampány meg nem szűnik, lemond a viselt tisztségéről. Az amerikai külügyminiszter rendkívüli sajtókonferen­ciáján részt vett újságírók jelentése szerint Kissinger csak­nem könnyezett, hangja többször elcsuklott. A legutóbbi sajtójelentések szerint Kissingernek sok­kal nagyobb szerepe volt egykori munkatársai lehallgatá­sában, mint amennyit korábban bevallott. A külügyminisz­ter a sajtókonferencián kijelentette: támadják becsületét és ez kihat az amerikai külpolitikára. És hozzátette: Fia az ellene emelt vádakat nem tisztázzák, visszavonul. Közölte, hogy levelet írt William Fulbright szenátor­nak, a szenátusi külügyi bizottság elnökének és arra kérte hogy tűzze napirendre ügye kivizsgálását. Még közölte hogy amennyiben ez szükséges, azonnal visszatér Wa shingtonba, hogy tanúvallomást tegyen. Kissinger ismételten tagadta, hogy ő rendelte volna el a lehallgatást, de kijelentette, hogy az törvényes völt. Errí akkor került sor, amikor 1971-ben, nemzetbiztonsági tanács­adó volt. Kissinger azt is közölte, elmondta az elnöknek, hogy sajtókonferenciát tart, de azt nem ismertette vele, hogy miről beszél és azt sem, hogy lemondással fenyegetődzik. utóbb elmúlik s vele a vagyon is elúszik Amit az érdekelte­ken kívül senki sem sajnál. űrrepülés — Az I .gyesült Államok űrrepülési tér vei s int a következő öt éven át mindössze egyetlen olya:: ű> >e»»ülésre kerül sor, amelyen ember is részt vesz. Az A kezdődő 12 éves kor­szakban azonban 732 ulasszaiiil épülésre számítanak. Ez más szavakkal azt jelenti hogy t ként nemcsak egy­szer száll lel majd a v; gu.l:c utas, ban néha többször is. A 12 év ugyanis 62 1 hétből áll csup; ■ a hetenként egyszeri lelszálláson kívül tehát még másik . űrrepülésre is innom Á találni. Persze az utasok nem oh >ok lesznek, akik szórakozásból s ritka látványosság élvez * céljából szeretnének. •• n«jv tudnának anyagilag az űrben kis körutat tér.ni, hanem sózó; l ...gs tudósok és kutatók, akik Höre > »el­határozott ismeretekre vonatkozó megfigyeléseket végeznek. Ezek a legkülönbözőbb országok polgárai közül kerülnek majd ki. Férfiak, nők egyaránt lehetnek. Az utasok száma változó lesz. Minden egyes űrhajón 4-től 7-ig terjedő szám­ban kelnek útra. Az útiköltség hét utas esetében szemé­lyenként másfél millió $-t jelent. Az űrbéli ingajárat-repü­lési terv igazgatója, Malkin S. Myron dr. szerint az 1979-re elkészülő két űrhajó 5.15 billió $-ba kerül, ami az ApoIIo­­terv költségének “csupán egy ötödrésze. TANÉVZÁRÁS _ Június 10-én a clevelandi orszá­goshírű Magyar Iskola 17. tan­éve zárult immár. Az idén újból alsó, közép- és felsőfokú tagozatán végzett eredményes, jó munkát. Alsófokú tago­zatának rövid záróvizsgája, bizonyítványosztása és befejező ünnepélye június 10-én ment végbe. 104 rendes tanuló kapta meg ízléses kiállítású végbizonyítványát, amely tíz hónapon át hetenként két órán keresztül az iskolában és megszámlálhatatlan órákon át otthon végzett, igen derekas munka eredményét igazolta jól megérdemelt osztályzati ér­demjegyekkel. A bizonyítványokat minden csoport tagjai­nak az illetékes tanítók osztották ki. A szülőknek és a tanu­lóknak dr. Papp Gábor, az iskola vezetője mondott köszö­netét. Örömmel idézte Mindszenty József bíboros legma­gasabb elismerésének biztató szavait, majd a tanulókat dicsérte meg kitartó szorgalmukért és példás magaviseletü­kért s a hercegprímás látogatásakor tanúsított magatartá sukért. Emlékül minden tanulónak azt a Mindszenty bíboros clevelandi látogatására kiadott albumot adta át, amelyet ft. dr. Kótai Zoltán szerkesztett és adott ki. A tanévzáró ünnepély a Himnusz eléneklésével fejeződött be. Az elemi iskolai záróünnepségét megelőzőn tartotta ebben a tanévben utolsó, 53. ülését a Magyarságismereti Kollégium nyelv- és irodalomtörténeti szemináriuma is, a­­mely felsőfokon, Somogyi Ferenc dr. egyetemi tanár vezeté­sével a régi magyar irodalom korszakait tanulmányozta át a legrégibb kortól 1877-ig. A megbeszéléseken különös ér­deklődéssel vett részt Csia Pál, Elek Sándor, Fördős Egon, Gáspár István, Gáspár Istvánná, M.adzsar Györgyné, Papp Zsuzsanna, dr. Somogyi Ferencné és Somogyi Lél. A középfokú tagozatot a tanév folyamán vitéz Bócsay Zoltán vezette. Ennek tanévzáró vizsgájára május 20-án, a cserkésztiszti kinevezéshez szükséges érettségi vizsgájára június 8-án került sor. Az érettségi vizsga a magyar történe lemből öt tagból álló bizottság előtt írásban és szóban tör­tént. Az elnök (érettségi biztos) tisztét Somogyi Ferenc dr. egyetemi tanár, a Magyarságismereti Kollégium igazgatója látta eh A bizottság tagjai közt Papp Gábor dr., a Magyar Iskola igazgatója, 1 burner Klára főiskolai tanár, a Ma­gyar Cserkész Szövetség megbízottja, vitéz Bócsay Zoltán tanár és Magyary Csilla jegyző foglalt helyet. Az érettségi vizsgát a Magyar Iskola középfokú tagozatának öt végzett tanulója tette le kiváló eredménnyel. A művészies kivitelű bizonyítványt Dienés Erzsébet, Madzsar Erzsébet, Szabad kai Krisztina, Virágh Zsuzsanna és Winkler Zsuzsanna érettségizettnek rövid beszéd kíséretében Somogyi Ferenc dr. elnök nyújtotta át. Befejezésül Papp Gábor dr. igazgató adott a végzetteknek biztatást a további magyar cserkész munkára.

Next

/
Thumbnails
Contents