Az Ujság, 1973 (53. évfolyam, 24-50. szám)
1973-06-21 / 25. szám
1 4. OLDAU AZ ÜJ'S'ÄG 1973. JÜN1CJS 2fi ANGELAT AUTO BODY 6817 LORAIN AVE. Phone: 961-4725 Cleveland nyugati oldalának legrégibb magyar autójavító üzeme. Magyar tulajdonos: MAXIM ERNŐ LOVÁSZY - DOHÁR HENTESÁRU ÉS FRISS HÚSOK (hazai készítésű áruk) F-l és F-2 Stand WEST SIDE MARKET Telefon: 267-7913 MENYHÁRT PLUMBING, HEATING & SUPPLY CO. AN OHIO CORPORATION PLUMBING - HEATING - SUPPLIES 6304 LORAIN AVE. 631-5519 CLEVELAND, OHIO 44102 SZAKÁCS R. JÓZSEF 2942 CORYDON CLEVELAND HTS. • PLUMBING AND HEATING • Mindenfajta SZERELŐ és FŰTÉSI MUNKA Javítás és UJ munka egyaránt. Telefon: 932-8510 RAM’Éat«MaaMaflMMMlHMMOBSMVMiin808MMMQDO HALLGASSA! AZ ESZAK-OHIO MAGYAROK LEGKEDVESEBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT: Észak-Ohio Magyar Hangját ] ; MELYET ESTÉNKÉNT 7:30 ÓRAKOR CLÉVELANDBÓL SUGÁRZUNK A WZAK—FM RÁDIÓ 93.1 MC-ÁN Esténkint jelentkezünk Magyar Szívek Muzsikájával és a magyar szellemerkölcsi értékek őszinte tolmácsolásával. Munkatársak: Kossányi Mária, Kossányi Miklós. — Nt. Dömötör Tibor, Fáy Ferenc, Kálnoki-Kis Tibor, Kossányi József, Ft. Kővári Károly, Márfy Lóránt, Dr. Nádas János, Nehéz Ferenc, Prof. Osjdányi Róbert, Szeleczky Zita, Wass Albert. NAPLÓM 1944 OKTÓBER 14 - 1947 MÁJUS 29-IG P. Király Kelemen O.F.M. — Folytatás » < <— De szociális és közegészségügyi téren is minő előhaladást tettünk. Köztudomású, mennyire emelkedett az országban a születési arányszám, viszont mennyire csökkent a gyermekhalandóság. És megindult a családvédelem. Itt vannak az ONCSA-telepek. Fényes példa rá Csongrád a sok új családi házzal. A munkásság helyzete is, a régihez képest, óriásit javult. Mindenütt 48 órai a munka. Munkásbiztosításunk sem áll a külföld mögött. *— És mindezt a szegény, megnyirbált csonkaország tette. Külföldi segély nélkül, hiszen Magyarország külföldi kölcsönt nem kapott. A külföld, a győzök nyakunkon ültek, pénzügyi ellenőrzést gyakoroltak felettünk. Nem segítettek, de nyirbáltak. Csonkahazánk bizonyára nem valósíthatta meg az élet problémáit úgy, mint Svájc, Hollandia vagy az Egyesült Államok. Szegénységében Hazánk tízszer annyit tett azoknál. Maradt ugyan még megoldatlan kérdés, de ha nem következett volna be a háború, szociálisan gondolkodó mai katolikus fiatalságunk, papjaik vezetésével mintaországgá avatta volna Magyarországot. A főispán közbeszólás nélkül hallgatott végig bennünket. De látnunk kellett: érveink nem győzik, nem indítják meg. —' Sajnálattal ismétlem — felelte —, bármennyit tettek az egyháziak az országban —< múltban és jelenben ---, a megoldatlan problémák sokasága maradt vissza. Minden mulasztás megbosszúlja magát. Az egyházi birtokok mulasztása is. Nem latolgatjuk most, minő volt a helyzetünk, hanem azt nézzük, hol és mit kell tennünk, hol kell segítenünk. Ma. Tudjuk, az ONCSA-telepek létrejöttében mennyit tett a papság: Csongrádon, Piroskavárosban Páter Jenei Jenő, elődje. Az Egyház ma is sokat segíthet ezen és más szociális és népmentő téren. Nem dicsekvésből, de például említem, rövid egy-két hét alatt megszerveztem a Tiszántúl a tej és vajtermelést és a fővárosba való szállítást. 1 ehát szívesen vesszük, ha a papság szociális téren segít bennünket. Az Adminisztrátor még a legényegyletek ügyében kérte a főispán jóakaratát. Feleletéből azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy ezen a téren is már döntések elé állítanak bennünket. Mindenben lemaradtunk: az angolszászok prédának dobták Hazánkat a kommunistáknak, s ezek gúzsba kötik és kizsigerezik népünket. Aznap este érkezett hozzánk Kerkai Páter titkára, M.Egyházi vonatkozású hírei közül feljegyzem a következőket: Serédy hercegprímás betegsége idején is hősiesen állt helyt —' akárcs&k Grősz érsek — a németek és a hatósági közegekkel szemben. Követelték, menjen a németekkel, hagyja sí Esztergomot. Pillanatig nem hagyta el őrhelyét, pedig Esztergom kétszer cserélt gazdát. Mikor az oroszok másod-1 szór foglalták el Esztergomot, mondta fel szíve a szolgála1-' ot. Czapik egri érsektől a németek vittek el sok értéket, amije megmaradt, az oroszok lopták el. Az érsek maga az advaron lakik, az érsekség volt cselédje lakásán. Kerkai Péter nagy munkát fejt ki. Az egyházi birtokok jgyében tárgyalt a kalocsai és egri érsekekkel, járt az jgyekben Debrecenben is, az új minisztereknél. Felterjeszése szerint a főpásztorok az egyházi birtokok parcellázása esetében csupán azt kérik, hogy az egyházi birtokokra kaolik us családokat telepítsenek, az állam pedig, melynek kesébe kerül a birtok, vállalja az egyházi intézmények fönnartását és a parcellák utáni jövedelem az intézményekről gondoskodó szervekhez fusson be . . . Mennyire akarta Áohászka megvalósítani a parcellázást. Vajha megoldották r'olna annak idején: mennyi áldás fakadt volna belőle! A őispán szavai után biztosra vesszük: Kerkai Páter felteresztése a papírkosárba kerül: meg sem nézik, hiszen az ügy régére már pontot tettek. A püspökeiket meg sem kérdezik. Mindent elvesznek, de a kötelezettséget, mint amilyen az ntézmények fönntartása, nem vállalják. Kerkai Páter a választáson demokratikus néppárt ilnevezéssel indul el, s azt megelőzően napilapot akar elinlítani. Nagy optimizmus kell ehhez. Még mindig hisz abjan, hogy a nép fog dönthetni. Meggyőződésem: minden őügyben Moszkva dönt, döntését erőszakkal viszi keresztül, ; az első áldozatok közt lesz P. Kerkai. Kerkai Páter beszélt a miniszterekkel. Balogh Istváníal is, aki annak idején Moszkvában járt, ahonnan a siralnas feltételekkel , rendelkezésekkel tértek vissza. A Páter iggódik Balogh (Bloch) plébános politikai szerepe miatt. Mint mindannyian. A titkár a továbbiakban szólt a budai, egri, debreceni ierencesekről, a háború alatti és a háború utáni helytállásukról. Krupa Kolumbán Debrecenben összevérezte kezeit i sok családi ház tetőjének palázásban, cserepezésében. Boldoggá tett a tudat, a híradás: a törökvilág magyar ferencesei, a magyar barátok hősi lelkisége tovább él napíainki utódaikban. Itt jegyzem fel újvidéki első vértanúinkról szóló hírt. Nevük Körösztös Krizosztom és Kovács Kristóf. Egyesek ízt hitték, a fiatal P. Krizosztom katonalelkész volta után _w könnyedén veszi az életet. De mikor fiatalon lett az újvidéki letelepülés első házfőnöke, azonnal kitetszett, mennyire áll küldetése magaslatán. 1944-ben, az orosz kommunisták előtörésekor tudtuk, hogy az újvidéki letelepülésre kemény napok következnek. Bácskai bunyevác <— ki fiatalon a rend tagja volt — figyelmeztetett bennünket erre a veszedelemre. Ebben az időben hozta fel P. Krizosztom Budára a zárda értékesebb kelyheit, egyházi ruháit. Még akkor magan is Budán voltam. P. Provinciálissal mondtuk neki, maradjon vissza Budán, mert a szerbek bosszúállók. Ma is előttem áll a vézna, beteges Krizosztom. bzemei különösképpen felvillantak. Szószerint, tagozva mondta: _ Budára jövetelemmel nem a magam irháját, hanem a rend értékeit óhajtottam megmenteni. Nekem egyszer van alkalmam, hogy életemet Egyházamért, Hazámért feláldozzam: nem futok az alkalom elől! Visszament Újvidékre. Magam közben Csongrádra jutottam, így később tudtam csak meg a további történetet. P. Krizosztom rokona, Tallián József rendőrkapitány üzente neki, jöjjön Pátereivel, mert indul az utolsó vonat.- Ha az utolsó magyar hagyja el Újvidéket — üzente vissza, —> akkor, de csak akkor hagyom el őrhelyemet. Néhány nap múlva Tito kommunistái, puskákkal és dorongokkal rohanták meg a kolostort és verték agyon P. Krizosztomot és P. Kristófot. A harmadik fiatal Pátert is félig agyonverve vitték szekéren a holttestekkel. Később magához tért, el tudott rejtőzködni, majd hónapok után Magyarországra menekült. Teste még akkor is csupa seb volt. Tőle tudták meg rendtársaink a történteket. Első vértanúink. Mikor Szeráfi Atyánkhoz érkezett a hír a rend öt első vértanújáról, ezekre a szavakra fakadt: — Immár van öt igazi, rendi testvérünk. Hasonló érzés töltött el. Köszöntelek, Krizsó. Mindig szeretted Egyházadat, Hazádat. Most odafönn, Kristóffal járjatok közbe, népünkért, Egyházunkért, Hazánkért s értünk. Ti már “otthon vagytok, célt értetek. Te Deum laudamus; Te martirum candidatus Iaudat exercitus: Téged a mártírok piros serege magasztal: köztük ti is, drága Krizsó, Kristóf. A háború borzalmai után az ország letiport részén lassankint megindult az élet. Többfelé már közlekednek vonatok: természetesen csak tehervonatok. Mindenfelé menesztünk leveleket. Hazánk sokszor ment át veszedelmeken. Köztük a legszörnyűbb a kommunista “dúlás”. A legszomorúbb az, hogy a kommunizmus Nyugat és Amerika segítségével tiport el bennünket. Hazánkat, a kereszténységet védő Magyarországot. Vedres apát és a kiskunmajsai püspöki helytartó szép levélben köszönte meg helytállásunkat és rendünk részvételét az Egyház és egyházmegye munkájában. Hálásan könyveljük el a rendet ért dicséretet. Február 4-én egy házaspár lakodalmi vacsoráján sokáig beszéltem a házaspár rokonával, Csongrád új rendőrparancsnokával. Esete beharangozza az új életet. Állítólag a régi világban kerékpárlopás miatt csukták el. Istennel mi is megbocsájtunk a megtérő bűnösnek, mégis különösnek tartom (ha az elmondottak igazak), hogy volt tolvaj őrködik ma a rend, az élet és vagyonbiztonság feletti. Szép őrködés! A Dunántúlról visszatérő menekülteket a rendőrségre viszik, tőlük minden értéket elvesznek. A hivatalos kifejezés szerint “megőrzés végett ’. (Amikor hetek után jegyzem fel a történeteket, a mi új rendőrkapitányunk — a hírek szerint — máris magasabbra emelkedett. Buda környékén megkapta egy Németországba kitelepített sváb nagy házát s szőlőjét: íme az új élet új útja.) Különféle újságot tudtam meg azon este az új rendőrkapitánytól. A lakodalmi vacsora, a csongrádi bor segítette elő a kedvező, bizalmas hangulatot. A parancsnok nem politikus. Nyíltan szólt a hozzájuk érkező új célkitűzésről. Ö már ismeri az új rendelkezéseket, utasításokat. Jelenleg tárgysorozaton van az ifjúsági egyletek, legényegyletek felszámolása. A hatóság megkapta az irányelveket “az egységes , új nevelésre nézve. Ebben az ügyben i—< mondotta — holnapután gyűlés lesz a városházán. ELSŐ ÖSSZECSAPÁS Február március Másnap a helyettesplébános meghívót kapott a polgármestertől a gyűlésre. Á meghívón tárgysorozat nem volt feltüntetve. Magam tudok a tárgysorozatról, de nem kaptam meghívót a gyűlésre. Megértem a polgármestert. Noha célkitűzésünk ugyanaz, de a kivitelben felfogásunk többször ellentétben áll egymással. Ö a béke és engedékenység útján akar a haza és a város ügyein segíteni. Szerintem elvi síkon engedékenységnek nincs és nem lehet helye. Főleg most, a kezdet kezdetén. A kezdeményezést máris a kommunisták ragadták kezükbe, s ők szolgamódon hajtják végre Moszkva rendelkezéseit. Moszkva pedig, ha másként nem, karhatalommal viszi keresztül elgondolását. Alkalmasint a vértanúság időszaka kezdődik; de a kezdet kezdetén a hallgatás, meglapulás annyi, mint a veszteség tényleges előmozdítása. Tehát elvi síkon álljuk a harcot. Talán nem is engedik meg, hogy az Egyház a vallásos nevelés szükségességéről nyilatkozzék? Miután nem vagyok meghíva, írásban nyújtom be a vallásos nevelés szükségességéről vallott állásfoglalásomat és terjesztem be tiltakozásomat a katolikus egyletek eltörlése ellen. Reggel személyesen vittem be — jóval a gyűlés előtt —, írásbeli “beadványomat”, melyet az adminisztrátornak adtam át, hogy kellő időben olvassa fel. Szerencsémre, vagy szerencsétlenségemre a polgármesterrel találkoztam. Miután megtudta, miről van szó, szóbelileg meghívott a gyűlésre. A teremben már jelen voltak a pártok kiküldöttei. Köztük egy egészen ismeretlen egyén. Neve Heller (!), újpesti kommunista, akit a párt központja küldött Csongrádra, hogy a városban s vidéken vigye keresztül az új célkitűzést, az új, egységes nevelést. Ahogy ez az ember a párttagokkal beszélt s bemutatkozott, azonnal észre kellett vennem, hogy iskolázott ember (legalább is a kommunista ideológiában), s úgy viselkedik, mint aki Csongrádon könynyedén viszi győzelemre a kapott rendelkezéseket. A polgármester bevezető szavaiban megemlékezett a kommunista központ (!) leiratáról, az egységes nevelésre vonatkozóan. Kérte a megjelenteket, hogy a mai helyzetre való tekintettel őrizze meg mindenki a békét és egységet. (Ez bizonyára nekem szólt). Ne legyen helye súrlódásnak, veszekedésnek. A központ bizonyára jót akar: békét és egységet. Ilyen kitételekből megértettem, miért nem hívott meg a polgármester előbb a gyűlésre, hanem csak most, kényszeredetten. A szinte kérő-könyörgő szavak után következett volna Heller úr. Egyszerűen kiadta volna az új utasításokat, rendelkezéseket. Ez előre csatavesztést jelentett volna. Állunk eléje a harcnak. (Folytatjuk.) KOS KÁROLY* AZ ORSZÁGÉPITÖ Folytatás <— HARMADIK FEJEZET Kisboldogasszony hava utolsó napján hajpali szürlcü- Iődéskor hadrendben állott a vár alatt a sereg. A páncélos Iáncsások zászlója előtt Wolfer comes, a magyart kopják előtt az udvarispán. Aranyosan csillogott napkeleten az ég, amikor a várból a király jött ki. Vele Imre herceg, meg egy róta testőrző élén Velencés Péter urfi. Amikor a seregnél meglátták a királyt, az udvarispán és Wolfer úr eléje lovagoltak és köszöntötték. A király velük együtt számbavette a hadat, majd az udvarispánnak szólt: Te nem jösz velem, hanem itt maradsz és ügyeled a német gyepüt, meg az ostmarkit. — Sebősnek adjak hadat, ha nyomja a német? Nem. De nekem üzenj, ha híred van. Azután a király Imréhez fordult: I-* Hadban még nem jártál, de most adok egy zászló kopját a kezed alá. Előhadul Te mész velük Kalocsára. A herceg megpirult. Köszönt és a katonákhoz vágtatott. A király újból Abafia Sámuel úrhoz fordult: , — Mi hired Vazulról? , , > Had gyülekezik a Sárközben. > — Mifélék? — Szabad vitézek, s jórészt tiszai urak. Kürt riadt és éles rikkantások harsantak. Az egyik zászló megmozdult. Hosszú oszlopba sorakozott és előrevágtattak a sereg előtt járó portyák. Azután megindult a zászló és az élen Imre herceg a zászló-hadnaggyal és a kürtössel. A Sár vize mentén haladtak, fürgén, vidáman és frissen a gyönyörűséges nyárvégi reggelben és a nyomukban kelt könnyű, ragyogó porfelleg nemsokára eltakarta őket. A király utánuk nézett, azután Wolfernek parancsolta: j j —• Indíthatod a hadat Te is. S ő maga Péter urfival és a testőrzőkkel az előhad után indult a távolbavesző porfelleg nyomában ... Másnap délután érték el a helyet, ahol a kalocsai út a Dunához kanyarodik el, s a paksi révhez. Itt a király elvált a seregtől: Ti csak menjetek, s keljetek át a vizen, s Kalocsánál táborba szálljon a sereg. Én benézek Sárközre, de holnap reggel ott leszek, s megyünk tovább. Mind készen le- ; gyetek, há jövök. • 1 S Péter urfival, meg a testőrzőkkel tovább lovagolt a Sárvize mentén egyenesen délnek. Jó darabon haladtak sebesen és a nap erősen hanyatlott, amikor Péter úr jelentette: <. — Kopják csillognak a vizen túl. A király körülnézett, s bólintott: *— A gázlóhoz vagyunk közel. Átgázoltak a leapadt vizen. A túlsó parton egyetlen lelket nem láttak, de a távoli látóhatáron, mintha füst szállana az égre. A király arrafelé mutatott: Arra megyünk. Sietni nem kell idejében odaérünk.. . > ... A nap búcsúzott a világtól és a lovak árnyéka a végtelenségbe nyúlott a kisült, lapos mezőn, amikor lovasok jöttek velük szembe. Sebesen, mint a szélvész és előttük hirtelen megállották. Élükön hosszú legény, barna arcú, fékeié szemű és sötét hajú. Bajusza éppen csak ütközött még. A király megállította lovát: — Ki vagy és miért állasz utamba? A legény előlépett és kezét homlokához emelte: — Köszöntelek király, apámnak, Vazul úrnak szavával az ő földjén. Vártunk. A király figyelmesen nézte a legényt: ' —' Nem ösmerlek meg. Öcsém. Rég láttam Vazul fiait. — Lengyelben voltunk András bátyámmal, király. A herceget szolgáltuk hadban s nemrég jöttünk haza. — Ügy. Vezess apádhoz. A legény megfordította lovát szó nélkül. És a legényei is fordultak és mentek a király előtt. Ahogy sötétedett az ég, előttük a messzeségben szélesen vörös fény derengett fel a síkon és ahogy közeledtek, a fényesség mind nőtt, növekedett. Később tüzek csillantak, s lobogtak, sziporkáztak, és azután messziről zúgás hallatszott és a zúgás is mind erősödött. Azután kibékózott lovakat láttak legelni és lovasembereket is. És azután tüzek között haladtak el és a tüzek körül emberek heverésztek és mindenfelé sátrak, s földbeszurt kopják a sátrak mellett. És énekszó harsogott, meg kiabáló és morgó beszéd mindenfelé és sült hús szaga a levegőben. Azután szelíd lejtőn kaptattak felfelé és fáklyák lobogtak előttük; sok fáklya és a fáklyafénynél hosszú sáncot láttak, a sánc belső oldalán felhányt föld tetején karók közé fonott Iészakerités. De a sáncon által, előttük éppen, nia. S 3. Kid mellett fáklyások állottak es a nyitott kápukan is es azutan két sorban tovább. Hatul pedig nagy épület megvilágítva: Vazul úr udvarháza. Átalhaladtak a hídon, be az udvarra és a ház előtt emberek állottak és hogy a király odaért, az emberek közül előlépett Vazul úr és köszöntötte a királyt. — A király nyeregből szállott, s Vazul úrral a házba ment be. Az emberek pedig mind utánuk. Rettentő nagy, üres ház volt az, mint rengeteg sátor és a középen nagy. lapos, s fekete kőtűzhely, de most nem égett tűz rajta. A ház fából volt ácsolva és az alacsony oldalak beakasztva tömötten pokrócokkal, s bőrökkel és a ház földjén is mindenfelé gyékény és semmi más. A puszta jedél gerendákon csillogott a fekete korom és a gerendák közén fejül a ház fekete hijja látszott. A hosszú falon szemben az ajtóval, apró nyitott ablakok, a két kurtábbik talon pokróccal takart ajtók. Folytatjuk- FIZESSEN ELŐ! -AZ ÚJSÁG Hetenkint jelenik meg.- ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE -Mellékeltem küldök-----------dollárt AZ ÚJSÁG előfizetésére. Előfizetésem lejár: 19------év-----------hó-------------n Előfizetés egy évre $10.00, félévre $6.00 Régi előfizető □ Üj előfizető □ Nevem: ........................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................... Város: ............................................................................................. Állam:.......................................... Zipcode:.................... • Kérjük pontosan és olvashatóan kiteltem •
