Az Ujság, 1971 (51. évfolyam, 43. szám)
1971-11-11 / 43. szám
2. ÖLDÄE AZ ÜJSÄG 1971. NOVEMBER fl. AZ UJSAG HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden csütörtökön Weekly except two weeks during the summer Kiadó — Publisher: KÁRPÁT PUBLISHING CO, INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Bax 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3635 Főszerkesztő — Editor in Chief KÓTAI ZOLTÁN Second Class postage paid at Cleveland, Ohio ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy évre---------------$10.00 Fél évre --------------- $6.00 Egyes szám------------ $0.20 SUBSCRIPTION RATES For one year-----------$10.00 For 6 months--------- $6.00 Each copy-------------- $0.20 Somogyi Ferenc Dr. : ICL KÖZEP-EUKÖPAI BÉKE ÉS BIZTONSÁG A SZENTSZÉK SZÁNDÉKA Az Árpád-ház íiágának kihaltával a vérszerződés értelmében a király (fejedelem) megválasztásának joga t minden korlátozás nélkül visszaszáll a nemzetre. A tartományúri jogokat követelő és gyakorló nagybirtokosok és egyes magánbatalmi szövetségek el is követnek mindent, bogy az állami főbatalmat maguknak szerezzék meg. A nemzet köztudatában azonban az ősrégi családiság feM' olyan erős, bogy ezek a törekvések mind meghiúsulnak. A kihalt uralkodócsalád akkora tiszteletnek örvend, hogy az új király személyét az Árpád-ház leányágának Ieszárma- ( zottai között keresik. A trón betöltéséről mégsem örökösödés | jogcímén, hanem a leányági leszármazottak körére kori á* . tolt szabad választás alapján akarnak gondoskodni. A Szentszék a nemzeti felfogással ellentétben a Ieá-1 nyág örökösödési jogának törvényességét vallja. A szabad ( királyválasztást egyenesen ártalmasnak minősíti. Mivel pedig Utószülött István származásának törvényességét <— i nyilvánvalóan Mária nápolyi királyné álláspontjának meg- , felelően r— tisztázatlannak tekinti, nem III. Endre leányát, , Erzsébetet, hanem továbbra is Mária királyné unokáját, Anjou Károly Róbertét támogatja, akinek pártja főként ] a délvidéken egyre jobban erősödik. A 12 éves trónkövetelő Subich György meghívására már 1300 augusztusában Spalatoba érkezik, innen pedig Zágrábba vonul. Amint a király haláláról értesül, azonnal Esztergomba siet, ahol Bicskei Gergely válasfciütt érsek meg is koronázza. Ezt a koronázást azonban a nemzet érvénytelennek tekinti, mert nem Szent István koronájával és nem a nemzet egészének hozzájárulásával történt. Szent István koronája helyett (mivel azt a nemzet többségét jelentő Anjou-ellenes párt őrizte) külön készített alkalmi koronát használtak. Károly Róbert hívei a nemzetnek csak elenyészően kicsi töredékét képviselték, Gergely érseket pedig bitorlónak tekintették. A többség választása 111. Endre leányának, Erzsébetnek jegyesére, 11. Vencel cseh király 12 éves fiára, az ifjabb Vencelre esik. A nemzeti felfogás szerint ugyanis örökösödés címén csak Erzsébetre és annak jövendőbeli fiára szállhat a trón, a szabad királyválasztás tehát a cseh Vencel személyén keresztül a Szentszéknek a leányág örökösödési jogát érvényesíteni akaró szándékát is előmozdítja. János kalocsai érsek a kis cseh Vencelt Szent István koronájával koronázza királlyá. Az egész magyar nemzet egységesen Vencel (vagy ahogy magyar kortársai szívesebben hívják, László) király mögött zárkózik fel. A PÁPA ÍTÉLETE v Vili. Bonifác pápa nem nyugszik bele szándékának meghiúsításába. Boccasino Miklós bíboros személyében külön követet küld Magyarországra. A bíboros nem él azzal a széleskörű felhatalmazáson alapuló lelki hatalommal, amelynek gyakorlására jogosult lenne. Inkább megértő, békés tárgyalásokkal igyekszik célját elérni. Ebben a törekvésében feladatát megkönnyíti János kalocsai érsek halála és a kis király kicsapongó életmódja. Amikor Bicskei Gergely esztergomi érsek elmozdítását kilátásba helyezi, az új kalocsai érsek és több püspök Károly Róbert pártjához . csatlakozik. A főurak csalódottan távoznak a mulatozó gyermekkirály udvarából. Lassankint valamennyien elpártolnak tőle. Károly Róbert fegyverrel sietteti a kibontakozást. 1 302 őszén a Dunántúl elfoglalása után Budát veszi ostrom alá. A polgárság azonban ellenáll. Boccasino bíboros egyházi átokkal sújtja a várost. A budaiak zsinatra gyűlnek. Az egyházi átkot érvénytelennek nyilvánítják. Határozatuk alapján Lajos pap nemcsak az Anjou-párt minden hívét, hanem magát Vili. Bonifác pápát is kiátkozza. Budát Kőszegi Iván serege felmenti, Károly Róbert azonban a pápai bíróság előtt sikert arat. Vili Bonifác Vencelt eltiltja a magyar királyi cím használatától, alattvalóit pedig hűségesküjük és minden szolgálati, adófizetési kötelezettségük teljesítése alól felmenti. A koronát Károly Róbertnek ítéli oda. A pápa döntése mind Magyar-, mind Csehországban megütközést kelt. A két király (apa és fia) fegyveres ellenállásra készül. Erre csak azért nem kerül sor, mert a franciák f-é Szép Fülöp király hívei az országuk belügyeibe való beavatkozás miatt — fegyveres támadást intéznek a pápa ellen. Palotaőrségét Anagniban részben lekaszabolják, részben fogságba ejtik. 38) Á küzdelem izgalmai VIII. Boniíácot sírba viszik. Utódjává Boccasino Miklós bíborost választják meg, aki XI. Benedek néven lép Szent Péter örökébe. Az új pápa Bő-nembeli Mihály zágrábi püspököt nevezi ki esztergomi érsekké. Ez a Szentszék előző politikájának folytatását jelenti, mert Mihály püspök az Anjou párt régi híve. Esztergomot fegyverrel szerzi vissza a Kőszegiektől, a püspöki kart és a főurakat pedig meggyőzéssel nyeri meg Károly Róbert számára. Sikeréhez akaratlanul hozzájárul II. Vencel cseh király elhatározása is, aki nem éppen királyhoz illő módon viselkedő fiát a politikai helyzetváltozás tárgyilagos felmérése után .— a Szent Koronával és a koronázási jelvényekkel együtt Prágába viszi. Az ország kormányzását Kőszegi Ivánra bízza. KÜZDELEM A KORONÁÉRT Károly Róbert elérkezettnek látja az időt, hogy a trón megszerzése céljából újra fegyverhez nyúljon. Habsburg Rudolf osztrák herceg segítségét kéri, akit — atyjával, Albert német-római királlyal együtt <— még VILI. Bonifác pápa levélben szólított fel Károly Róbert támogatósára. A pápai kívánság teljesítését eddig rokoni szempontok késleltették, most azonban a cseh, lengyel és magyar trón egységes birtoklásának lehetőségében rejlő veszély felismerése dönt. A háborúba a német-római király is beavatkozik. Seregei nagyobb ütközet nélkül győzelmesen nyomulnak be Csehországba. Az eredmény Magyarországra is döntő jelentőségűvé válik. Az osztrák-ma gyar-cseh háborút követő békét II. Vencel halála után III. Vencel cseh (és egyben magyar) király köti meg: Albert német-római királlyal. Magyar vonatkozásban Vencel lemond Magyarországra vonatkozó minden igényéről, eljegyzését 111. Endre leányával. Erzsébettel felbontja és jogait Ottó bajor hercegre ruházza át, akinek a koronázási jelvényeket is átadja. Elhatározása magyar híveinek tulajdoni tható, akik IV. Béla meglett férfi korban lévő unokájától a gyermek Károly Róberttel szemben sikert vártak. Ottó herceg a Kőszegiek támogatásával Székesfehérvárra siet, megkoronázását azonban r-> a birtokában lévő Szent Koronával <— a csonka országgyűlésen csak Benedek veszprémi és Antal Csanádi püspök vállalja. Tamás esztergomi érsek ismételten kiátkozza Károly Róbert ellenségeit. V. Kelemen pápa a Csanádi püspököt a jogtalan koronázásért való felelősségrevonás szándékával Rómába idézi, Ottót pedig eltiltja a királyi cím viselésétől és a hatalom gyakorlásától. Mindez Ottó híveit gondolkodóba ejti. Észak-Erdély halalmas ura, Kán László erdélyi vajda nem pártoskodik. Csak a maga függetlenségét, már-már fejedelmi hatalmát igyekszik növelni. Mint annyi más oligarcha-társa, uralkodócsaláddal szeretne kapcsolatot létesíteni. Felesége Ottónak rokona. Ottó viszont —- felesége, Habsburg Katalin halála óta régen özvegy.. Semmi akadálya sincs tehát, hogy Kán László leányát oltárhoz vezesse. A házassági ajánlat megtörténik. Ottó Erdélybe siet. A Szent Koronát is magával viszi. Kán László azonban megváltoztatja korábbi elhatározását. A tervezett esküvőt megakadályozza. Ottót fogságra veti. Ezzel Károly Róbert ügyét váratlan győzelemhez segíti. Ottó ugyanis, amikor koronának, Kán László feleségének segítségével fogságából kiszabadul, hazasiet Bajorországba. Csak a királyi címet viseli haláláig. A hatalom átvételére többé nem tesz kísérletet. KIRÁLYVÁLASZTÁS ÉS HÁROM KORONÁZÁS Á A magyarság véleménye hét éven át lassan megváltozik. Meggyőződést szerez arról, hogy Károly Róbert előkelő francia származása ellenére magyar őseire büszke, és a szent királyok példáját követő magyar királyként óhajt uralkodni. Már csak alakiságokhoz ragaszkodik. Azt akarja elérni. Rogy Károly Róbert ne a pápa elöntése és az örök- Iési jog alapján, hanem választás eredményeként foglalja el Árpád és Szent István örökségét. Ezért 1307 október IO-én a rákosmezei országgyűlés ^ óvatos körülírással — — “Károly király urat a törvényes örökösödés értelmében Magyarország királyának, örökös született urának ismeri el és kiáltja ki. Ugyanez az országgyűlés hűséget nyilvánít és engedelmességet fogad Károly Róbert királynak, egyben ígéretet tesz, hogy a jogtalanul elfoglalt koronájávak, egyházi és nemesi birtokok visszavételében, valamint a köznemesség szabadságjogainak védelmében az egész nemzet egyesült erővel támogatja. Azokat, akik ezek ellen a határozatok ellen vétenek, a két érsek egyházi átokkal sújthatja. A rákosmezei országgyűlés határozatainak meghozaialában három nagy oligarcha. Kán László vajda, Kőszegi Henrik bán és Csák Máté nádor nem vesz részt. Megnyerésük céljából V. Kelemen pápa külön apostoli követet Irénytélén kiküldeni. Gentile bíboros először az egyházi fegyelmet állítja helyre. A papság többségét meghódítja, kisebbségét megfélemlíti. A három nagy oligarchát különkülön Csák Mátét személyesen —< bírja rá a király támogatására. Ennek megtörténte után Pestre zsinatot hív össze, amelyen Kán László, Csák Máté és Csák Ugrin (tárnokmester) kivételével minden főúr és püspök, az egész nemesség, a budai polgárság, a kúnság és a szászság megjelenik. A távolmaradó három főúr követeket küld. A bíboros pápai követ a pesti zsinaton be akarja bizonyítani, hogy a magyar trón betöltésének joga a pápát illeti meg. A rendek azonban ez ellen tiltakoznak. Csupán ahhoz járulnak hozzá, hogy “az ország régi és meggyökeresedett szokása szerint már megválasztott királyt méltóságában a pápa megerősítse. Gentile bíboros megérti a rendek álláspontját, amely a nemzet szabad rendelkezési jogát akarja biztosítani, de a Szentszék megerősítésének alakszerűségét nem óhajtja kiküszöbölni. Az előző országgyűlés határozatának megismétlése után tehát Károly Róbertét a pápa nevében ünnepélyesen megerősíti. A pesti zsinat határozatait, amelyek a király sérthetetlenségéről, a királyi javak visszaszerzéséről, az egyházi javadalmak és jövedelmek bitorlóinak büntetéséről, továbbá az egyházi személyek jogviszonyainak szabályozásáról intézkedtek, 1309 május 8 és július 14 közt a budai főtemplomban sorozatosan kihirdetik. Ugyanekkor (június 16-án) a Kán László birtokában lévő korona helyett a zsinati határozat értelmében készíttetett új koronával Károly Róbertét másodszor is megkoronázzák. Á nemzeti közvélemény azonban ezt a koronázást sem ismeri el jogérvényesnek. Gentile bíboros erre kiátkozza Kán László erdélyi vajdát és még súlyosabb egyházi büntetés kiszabásának kilátásba helyezésével a következő év februárjának 2. napjáig ad neki határidőt a Szent Korona és a koronázási jelvények kiadására. Némi habozás után a vajda eleget tesz a követelésnek. Ezzel mentesül a kiközösítés terhétől Tamás esztergomi érsek 1310 augusztus 20-án végre Szent István koronájával harmadszor is megkoronázza Károly Róbertét. FEJEDELMI LOVAGREND Az oligarchák engedékenysége ugyanúgy csak színlelt, mint ahogy hatalmának korlátozásába a király beletörődése sem őszinte. Csák Máté a Gentile bíborossal kötött megállapodás értelmében megkezdi a jogtalanul elfoglalt egyházi birtokok visszafoglalását, de azokat mind megtartja magának. Gentile bíboros hiába átkozza ki. Tárnokmesteri méltóságának elvesztése után nyíltan szakít a királlyal. Fejedelemnek címezteti magát. Az esztergomi érsek, a nyitrai püspök és a királypárti főurak ellen valóságos hadjáratokat vezet. A király Temesvárra vonult. Itt gyűjti össze és szervezi meg odaadó híveit. Sok vagyonából kitúrt nemes csatlakozik hozzá; A kúnok is őszintén támogatják. Hamarosan elég erősnek érzi magát, hogy a hatalmaskodókkal leszámoljon. Szívós küzdelemmel sorra leveri őket. Birtokadományozásaival új főnemességet szervez,- amelynek vele egykorú, vagy nála fiatalabb tagjait “Szent György lovagjainak testvéri társasága elnevezéssel fejedelmi lovagrendben tömöríti. 39) Székhelyét Visegrádi helyezi át, ahol fényes lovagi udvartartást vezet. A belső rend helyreállítása után az ország hűbéres tartományait fűzi szorosabban magához. Dalmáciában és Horvátországban sok nehéz küzdelmet kell folytatnia. Baszarába havaselvi oláh vajda ismételten fellázad ellene. A szerb trónválság idején (1324-ben) a Szörényi bánságot foglalja el. Károly Róbert visszahódítja Szörényt, Baszarába meghódol előtte, 1330-ban azonban, amikor tartománya meglátogatására indul, emberei kelepcébe csalják a gyanútlan királyt, aki csak úgy menekül meg, hogy Hédervári Dezső páncélt és fegyvert cserél vele, aztán hősies önfeláldozással küzd a rárohanó oláhokkal, amíg a király egérútat tud venni. Külpolitikai vonatkozásban Károly Róbert észak és dél felé tájékozódik. Lokietek Ulászló lengyel királlyal már 1320-ban, a korábban cseh fennhatóság alatt álló lengyel területek visszacsatolása után szövetséget köt. Ekkor veszi feleségül Ulászló leányát, Lokietek Erzsébetet. A szövetséget 1339-ben ségorával, Kázmér királlyal is megújítja. A két ország rendjeinek tanácsára és hozzájárulásával megkötött trónörökösödési szerződés értelmében Kázmér lengyel király gyermektelen halála esetén a lengyel trónt az egyik magyar királyfi örökli. Károly Róbert délfelé irányuló külpolitikájának alapja a nápolyi trónra való igényjogosultsága. Róbert nápolyi királlyal már 1332-ben, két évvel azután, hogy annak egyetlen fia váratlanul meghal, örökösödési szerződést köt, amely XXII. János pápa közvetítésével jön létre. A megegyezés szerint Károly Róbert magyar király két fia eljegyzi Róbert nápolyi király két leányunokéját. Az idősebbik Johanna vőlegénye örökli majd a nápolyi trónt, a kisebbik pedig a jö'-orUőbeli magyar király felesége lesz. ÜÁOM király visegrádi találkozója-a frrí örökösödési szerződés melleit Karoly Robiit Középeurópai hatalmi helyzetét a visegrádi kongresszus szilárdítja meg. A régi cseh-Iengyel ellentét 1335 májusában fegyverszünettel végződik. Öt hónappal később a magyar király kezdeményezésére a cseh és a lengyel király, valamint Wittelsbach Henrik alsóbajorországi herceg Visegrádon találkozik. A cseh király ünnepélyesen lemond minden lengyel igényéről és lengyel királyi címéről. A lengyel király átengedi Sziléziát Csehországnak és 20.000 márka fizetésére kötelezi magát. A cseh és a magyar király békebírgskoclása következtében Pomeránia a német lovagrend bitokába kerül. A három ország átvonuló kereskedelme kkapcsolódik a bécsi osztrák gyámkodásból. A három kirdy ugyanis kölcsönös oltalomlevelekkel látja el a másik országokból jövő kereskedőket, akiknek útja így megrövidül, |)iztonságosabb és olcsóbb lesz. A három ország termeívéiiyei gyorsabban, könnyebben és alacsonyabb áron kertinek p fogyasztókhoz, nagyobb jövedelmet biztosítanak a kereskedő városoknak és több kincstári bevételt juttatnak mirdhárom ország uralkodójának. A visegrádi kongresszus nemcsak Magyarország későb)i nagyhatalmi állását, hanem az egész Közép-Európa bizbnságát és gazdasági jólétét is megalapozza. A hármas kirdytalélkozón nemcsak a cseh és lengyel határkérdések nyernek megnyugtató megoldást, hanem magyar kezdeméyezésre cseh-Iengyel-magyar kereskedelmi egyesség, az szaki kereskedelmi úthálózat szabályozása, Budavár és Brian árúmegállító jogának biztosítása, valuta-egyezmény, valmint Bécs ellen irányuló szövetség is létrejön. Az érintett országok örömmel és megnyugvással veszik tudmásul a vsegrádi határozatok alapján joggal várható tarts béke és gazdasági jólét lehetőségét. Az osztrák hercegk viszont aggodalmukban hirtelen kibékülnek Lajos csatárral, akinek Bécsben hódolnak. Ugyanekkor az osztrák:sapatok háborgatni kezdik a magyar határvidéket. A Kő segiek és Babonicsok fellázadnak törvényes királyuk eile. Az osztrák hercegeknek hódolnak, hogy határmenti birtkaikat német cszászári hűbérbirtokok gyanánt kaphassákmeg. A három szövetséges király nem várja be a további fejknényeket. János cseh király Felső-Ausztriába vonul, Káziér lengyel király pedig Károly Róbert magyar seregévi egyesül a Morvánál. A három király a Morva-menti Mccheg határában találkozik. Az osztrák hercegeket megdöBenti a második király találkozó. Békét kérnek. A cseh kiríy el is fogadja a kedvező békeajánlatot. A magyar kirtk azonban csak fegyverszünetet hajlandó kötni. A fegrerszünet után nem békét köt, hanem hadat indít Vis:afoglaIja a Muraközt, amely évtizedek óta osztrák uram alatt volt (Pozsonyt már 1322-ben visszaszerezte Lip osztrák hercegtől), a nyugati határon fellázadt, pártütő kirakat leveri, hódolatra kényszeríti, határmenti váraikat s birtokaikat pedig az ország belsejében lévő várakkal és Irtokokkal cseréli fel, így újablfi hűtlenségüknek végérvéresen elejét veszi. Csak ezután köti meg (1337-ben) az enn békét. Károly Róbert királyt valószínűleg elgondolkoztatja, hoga cseh király milyen gyorsan kötött békét az osztrákok - kallónak látja tehát a János cseh király leányával, Annával eljegyzett kis fia, László hirtelen halálakor megszakadt családi köteléket vele felújítani. 1338-ban ezért megkéri 12 éves lia, Lajos trónörökös számára a cseh trónörökös, luxenburgi Árion Károly morva őrgróf és Valois (ejtsd: Valoá) Blanka leányát, a 3 éves Margit hercegnőt. A kis menyasszonyt, hogy a magyar nyelvet és szokásokat idejében megtanulja és hogy illő nevelésben részesüljön, azonnal Visegrádra viszik. A minden tekintetben körültekintő és előrelátó nagy király négy évvel később — 1342. július 16-án -— nyugodtan hajthatja fejét örök álomra. Hálás nemzete az Árpád-házi királyok földi maradványai mellé temeti, hogy azokkal pihenjen együtt, akiknek az örökségét nemcsak megszerezte, nemcsak megőrizte, hanem jócskán meg is gyarapította 40)”. ORSZÁGOK KIRÁLYNŐJE Károly Róbert uralkodásával olasz művelődési hatás kezd az országban érvényesülni. A magyar ifjak egyre szívesebben keresik fel az itáliai egyetemeket, különösen a páduait es a bolognait. A lovagi műveltség elterjedésével egyidejűleg lassan kibontakozik az egységes magyar nemesség társadalmi rétege, továbbá a király udvari bíróságainak rendszere. A vármegyék törvénykezési közgyűléseket hívnak össze. A magánharc erősen korlátozódik. A kereskedelem fellendítése érdekében a király állandó értékű, jó pénzt veret. A magyar aranyforint 41) Európa egyik legjobb fizetőeszköze lesz. A bányaművelés (elsősorban a körmöci aranyért) fokozódik. Részletes sza bályozást nyer a határvám, a vásárpénz, az arany beváltása és a pénzverés. Mindez az adókon kívül is jelentős jövedelmet biztosít a kincstárnak. Az ország védelme új alapokra helyeződik. A bande riális rendszer bevezetése, illetőleg rendszeresítése azoknak a főpapoknak és főuraknak, akik meghatározott főből álló csapatot állítanak ki, megengedi, hogy saját zászlajuk alatt vonulhassanak hadba. Azok az országos méltóságok, akik tisztségükből kifolyólag bandérium 42) kiállítására kötelesek, országos zászlósurak (az ország zászlósurai) lesznek. A vallás-erkölcsi élet az előző korszakhoz képest igen lényegesen javul. Nándorfehérvárott új püspökség alakul (1331-ben). A királyi udvarban különösképpen virágzik Szent László király tisztelete, amely országszerte- hódítani kezd és a Szent Lászlóról szóló legendák és mondák körének kialakulásához vezet. Mindennek eredményeként a régi szent királyok tekintélye teljesen helyreáll. Ennek legfényesebb bizonyítéka a Záhnembeli Felicián merényletét követően hozott ítélet, 43) amely indokolásában azt is külön kiemeli, hogy Károly Róbert király az elvadult közállapotok megszüntetésével rendkívüli érdemeket szerzett, külpolitikájának eredményeként pedig “a környező országok között Magyarország az országok királynőjévé lett . Károly Róbert nagy történeti küldetése kétségtelenül a a IV. László uralkodása idején lezüllő királyi tekintély hely reállítása. Az ország belső egységének és külső Iiatalrhi súlyának megalapozása enélkül nem sikerülne. A magyar ság ezért zárkózik fel mögéje szinte osztatlanul, mihelyt felismeri benne a régi “szent’ királyok elhivatottságát. A pápa! hűbériség veszélyének-elhárítása után következetesen támogatja abban a küzdelmében, amely az önző öli garchák önállósulási, vagy elszakadási törekvéseit meg akadályozza. Mintha érezné, hogy a később ráváró küldetést apró fejedelemségekre és idegen uralkodóknak hódoló hűbéres tartományokra töredezetten betölteni nem tudja. 44) Amikor tehát a nyugati kapcsolatokat újból kiépítő és megerősítő, Közép-Európa összefogását megteremtő királyt lélekben azonosítja önmagával, megint csak a küldetés vállalása mellett dönt. JEGYZETEK: ~ 38) Bicskei Gergely választott esztergomi érsek a támadás idején éppen a pápa környezetében tartózkodik, mert Vili. Bonifác az érseki pallium átvétele céljából Rómába rendelte. Harc közben magyar bőshöz illő módon veszti életét. 39) Az első fejedelmi lovagrendet, a francia Plantagenetrendet, VII. Szent Lajos király (1137-tői 1180-ig) alapította. A magyar Szent György lovagrend, a második fejedelmi lovagrend 1326-ban alakul. Feje maga a király. 50 tagját ő választja ki és avatja fel. A rend első célja: a király, a haza és egymás kölcsönös védelme. Második célja: a bajtársi érzés és a lovagi szellem ápolása. Harmadik célja: a belső viszályok és pártoskodások megszüntetése. 40) Varga Domokos: Magyarország virágzása és romlása. Magyarország a XIV-XV. században. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1970., 22. oldal. 41) A forint szó az olasz Firenzében vert (latinosán florentinus «= florencia = firenzei) aranypénz elnevezéséből származik. 42) Az olasz bandera szó magyarul zászlót jelent, a bandérium tehát a zászlóalj megjelölésével egyértelmű. 43) Záh-nembeli Felicián eredetileg Csák Máté híve volt. Átpártolósa után egyik leánya, Klára, a királyné udvarhölgye lett. 1330. április 17-én ebéd közben karddal támadt a királyra, aki azonban csapása elől kitért. A lesújtó kard csak a királyné — ura felé védőleg kinyújtott — jobbjának négy ujját szelte le. A királyi gyermekeket nevelőik mentették meg Felicián halálos kardcsapásaitól. Sándor fia János étekbordó tőrrel szúrta le a merénylőt. Felicán fiát az udvari nép elfogta, ló farkához kötözte, úgy vonszoltatta végig a városon. Udvarhölgy-Ieányának. Klárának orrát, ajkát és 8 ujját levágták, aztán lóra ültették és városról városra hurcolták. Másik lányát Léván lefejezték. Vejét és annak 3 testvérét felakasztották. A szörnyű népítélet végrehajtása után egy hónappal az udvari méltóságviselők és megyeispánok országos ítéjőszéke Felicián családjának minden tagját harmadíziglen halálra, rokonait pedig vagyon- és jószágvesztésre ítélte, mert az ősi vérbosszú irgalmatlan elvének alapján megtorlást és elrettentés akart a királyi tekintély és személyes biztonság védelmében. Voltak, akik az ítéletet a király rovására írták, az újabb történetírás azonban már kimutatta, hogy ezek tévedtek. Azt is csak a nép képzelete találta ki, hogy Felicián leányát, Klárát, a királyné öccse, Kázmér (a későbbi lengyel király) elcsábította, ezért támadt a felbőszült apa a királyra. A sántító következtetés senkinek sem tűnt fel. Általában arról is hallgatni szoktak, hogy Felicián, akárcsak nagybátyja, Záh-nembeli Jób pécsi püspök, igen erőszakos természetű ember volt és korábban Csák Máté bizalmasai közé tartozott. 44) Varga Domokos i. m., 13. oldal.
