Az Ujság, 1970 (50. évfolyam, 7-51. szám)
1970-10-29 / 42. szám
'!970; pmm 2&. gondolatodat is lesni fogom. Soha nem hálálhatom meg a te nagy jóságodat.' ■ ... : — Édes Klárikám! ~ mondta János, — én nem akarom, hogy hálás légy nekem. Én nem akarom, hogy bűntudatod legyen és hálából légy a feleségem. Ha near szeretsz, vagy nem szeretsz elég. gé! ahhoz, hogy az életedet hozzám kössed, akkor elválhatsz tőlem. Most tnár van neVe a gyermekednek, nem születik törvénytelenül. Én nem azért jöttem vissza érted Budapestről, hogy segítsek rajtad és a'gyermeknek nevet adjak, hanem azért, mert szeretlek, eg^ pillanatig nem szüntelek meg szeretni. Bárcsak elvettelek volna* akkor, amikor elbúcsúztam tőled;' mielőtt elmentem innen... De attól tartottam, bogy fiatal vagy még a házassághoz. Hiszen alig mértelek megcsókolni. t — Bizony az nagy hiba voltl — mondta a fiatal asszony. — Amikor elmentél innen, : arra gondoltam, hogy már nem szeretsz és 1 Pesten bizonyára találsz más-leányt és ide talán vissza sem jössz már. Arra gondoltam, hogy talán nem vagyok neked elég szép, ezért mindenkivel kacérkodtam. Kihivóan és feltűnően viselkedtem. Mindenkire rámosolyogtam és látni akartam, hogy tetszem, hóditok. i—i Hogyan lehettél ilyen kishitű! Hiszen te olyan szép vagy, hogy mindenkinek tétszel, nem volt szükséged erőpróbákra.- — De én ostoba voltam és az ostobaságom áldozata lettem. Bementem a drogériába és ott szagos szappant vásároltam. Egy fiatal ferfi volt ólt, valami ügynökféle; aküa k&cérán ránéztem. A fcífi kacsintott reám. Én; mint valami buta liba, ahelyett, hogy a félreérthetetlen kacsintást sértődötten elutasítottam volná, azt bóknak vettem és amikor a férfi a drogéria előtt álló autójába meginvitáít, beültem a vadidegen ember kocsijába. Az autó gyors tempóbun haladt és az idegen egy erdős helyre vitt, ahol erőszakot követett el Tajtam. Én rugdalódzlam. körmömmel az arcát összekarcoltam, de semmi sem segített, az erős férfi könnyedén elbánt velem, sőt mintha tetszett volna neki az én védekezésem. — Hetek múltak el a csúnya kaland után és én arra nem is gondoltain, hogy az esetnek következményei lesznek, de sajnos azt nem kerülhettem el. Az orvos megmondta, hogy gyermekem lesz. Édsanyám megértő és jó volt hozzám, de apám látni sem akart azóta. Azért költöztem Radnayékhoz, ahol ki sem bújtam a lakásból, hogy senki se lásson. Anyuka azt mondta, hogy ha az időm eljön, Pestre megyünk a klinikára és azután a gyermekét valamelyik gazdag gyermektelen rokonunk szívesen fogja örökbe fogadni. i—< Miért nem írtál nekem? Miért nem voltál hozzám bizalommal? Én tudom', hogy te nem lehetsz rossz! Én tudom, hogy te csak áldozata lehetsz valakinek, aki kihasználta a te tapasztalatlanságodat. Dehogy is fogod te a gyermeket másnak adni! Ö a rm gyermekünk és senki a világon nem fogja tudni, hogy nem én vagyok az apja. Senki sem képzelheti, milyen boldog volt Zsoldosné. amikor megtudta, hogy János elvállalja a gyermeket és azt mondta Jánosnak: — Soha az életben nem tudom visszafizetni neked a jóságodat! Szörnyű gondolat volt számomra, hogy a születendő unokámat másnak adjam. Te igazán nemeslelkü vagy, olyan, mint az édesanyád volt. Éppen azért, nagyon nagy kérésem van hozzád. Az uram haragudott a leányára, hogy félrelépett. Talán soha meg sem bocsátott volna neki, ha te el nem veszed őt feleségül. De arra kell, hogy kérjelek, vállald azt, hogy te vagy az apja őelőtte is. Nem akarom, hogy azt megtudja, hogy a leánya még a nevét sem tudja annak a férfinek, aki a gyermek igazi atyja . . . — A gyermek igazi atyja én vagyok! — fejezte be a beszédet János. — Erről többé soha-soha szó ne essék. Jánosnak majd megszakadt a szive, ha arra gondolt, ami az ő feleségével történt. Hiszen ez nem szégyen, nem bűn, hanem szerencsétlenség. A világ azonban nem olyan hiszékeny, hogy ilyesmit elhigyjen. Hiába mondta volna szegény kis Klári, bogy rajta egy vadidegen férfi erőszakot követett el és azután autójavai elrobogott, otthagyván őt a földön a várostól tiz kilométernyire. Senki sem hitte volna el a dolgot. Később, néhány nap múlva, bement a drogériába és érdeklődött az ügynök iránt, aki itt járt, de senki sem tudott róla semmit. Amikor Zsoldosné azt mondta a férjének, bogy Kiss János megérkezett Budapestről és tanítói oklevele van, Zsoldos azt mondta: Igazán szép, hogy egy ilyen alantas család gyermeke igy feldolgozta magát... Az én Teréz barátnőm igazán nem volt alantas asszony, hanem finomlelkü, intelligens nő és a fiát is jól nevelte. Különben is kár ilyen elvetőleg beszélned a vödről . . . — Ö az én vöm? Klárinak a férje? — Hát, igen! — mondta Zsoldosné kissé szégyenkezve. >—< Ö már régen titokban eljegyezte Klárit és most, hogy megszerezte a tanítói oklevelet, eljött és már meg is volt az esküvő. —i Nahát, ez azután szép dolog! Már meg is volt az esküvő, amelyre a szülőket meg sem hívják .. . Persze, sürgősen meg kel lett nekik esküdniük, mert előbb elcsábította a leányomat, azután meg sürgősen el kellett vennie, hogy a gyermeknek nevet adjon. — Ne légy már olyan házsártos, dörntögő medve. Meg kell érteni a mai fiatalokat! Azok nem olyanok, mint mi voltunk. Ők nem akarnak nyilvánosságot, nem akarnak nagy esküvőt. Ők szeretik egymást és az nekik elég. Nekünk, szülőknek ebbe nem lehet beleszólásunk. Te nem panaszkodhatsz a vödre, mert ő nem kért tőled semmit, se hozományt, sem kelengyét, hanem mindent ő maga vett meg, amire nekik szükségük van. — Úgysem adtam volna annak a semmirekelőnek semmit! Még ha millióim lennének, akkor sem adnék neki. Ha a leányom kellett neki, anélkül, hogy tőlem megkérte volna, akkor gondoskodjék is róla. De neki fontosabb volt, hogy elcsábítsa és szégyenbe hozza, mielőtt még megesküdött vele .. . — Ne légy már olyan maradi. Örülj, hogy rendes, szorgalmas férjet kapott a leányod. Egyelőre kisegítő állásba vették fel a kereskedelmi iskolába, de az igazgató megígérte, hogy állandósítja, mihelyt megüresedik egy megfelelő állás. Klári és János nagyon boldog házasok voltak és a kisfiút János névre keresztelték. A rokonság, barátok, ismerősök közül senki sem kételkedett abban, hogy a gyermek Jánosnak a fia. Sőt mindenki azt mondta, hogy a kicsike nagyon hasonlít a papájára. Mielőtt a gyermek megszületett a fiatalok egyházilag is meges küdtek és a kisfiút ugyanabban a templomban keresztelték, ahol az ő csendes esküvőjük volt. Kicsi kétszobás lakásban laktak és Klári jól beosztotta férje fizetését. Nem is voltak gondjaik. Az unoka kissé meglágyította Zsoldos Tamás szivét és lassanként megbarátkozott vejével is. Egy vasárnapi napon Zsoldosné vendégül látta leányát és férjét a kisgyermekkel ebédre. Amikor* az asztalnál ültek, Klári azt mondta: — Képzeljétek, ma nagy kitüntetés ért bennünket! A papunk AZ- CJSAG ?. öuÍSA5 felkérte Jánost, hogy vegye át az egyház ifjúsági csoportjának ve zctését. Azt hiszem, hogy nála alkalmasabb embert nem talál hatott volna . . . Zsoldos Tamás felugrott a helyéből, úgy hogy az előtte levő tányér minden tartalmával együtt az ebédlőszőnyegre esett és da rabokra tört. Öklével az asztalt csapkodta és magából kikelve ordított: — Igazán, nem találhatott volna alkalmasabb embert az if juság vezetésére? Igazán szégyelem magam, hogy a papunk merte a te uradat erre az állásra kérni és a gyermekeinket reábizni! Ö is csak olyan, mint az apja volt, aljas és becstelen, aki elcsábított egy ártatlan fiatal leányt. Nagyon jól emlékszem én még Kiss Já nosra, -arra a korhely, iszákos, jellemtelen alakra . . . Az alma nem esett messze a Iájától és a fia is csak olyan, mint ő volt... Azt hiszem a templomba járó népek meggondolnák, hogy reábizzák a gyermekeiket, ha megtudnák, kicsoda-micsoda... — ezzel gyors léptekkel kiment a szobából, mint aki jól megmondta végre azt. ami rége már a szivén fekszik. Zsoldosné, Klári, János dermedten ültek a helyükön és egyi kük sem szólt. János halálsápadt volt. Először Klári tért magához és‘ mint egy nősténypárduc ugrott fel a helyéből: — Igazán ideje, hogy valaki jól fejbeüsse az apámat, hogy magához térjen. Hogy nem szégyeli magát . . . —< Klári. Klárikám, ne . . . — mondta János és a fiatalasszony szájára tette a tenyerét, hogy ne beszélhessen. —• Szedelőzz össze szivem1, vedd fel a gyermeket és menjünk, már elég soká voltunk itt . . . Zsoldosné nem mert egy szót sem szólni, csak csendesen zo kogott. János hozzálépett és megnyugtatóan tette vállára a kezét: — Nem kell sírni! Én nem haragszom reá! Felesleges a beszéd, majd elköltözünk a városból és ha nem leszünk szem előtt, akkor minden megváltozik. Tanítókat mindenhol keresnek. Annyit mindig meg tudok keresni, hogy a kis családomat eltartsam. Amikor hazaértek. Klári ismét sirni kezdett: — Jánoskám! Tényleg el akarsz költözni a városból? Ne. kö nyörgök ne tedd! Nekünk nincs mit szégyelnünk senki előtt. Mi idetartozunk. Ez az otthonunk és miért mennénk el innen. Pihenj le kedvesem. —< mondta János. Én kimegyek sétálni, kiszellőztetem a fejemet, de nemsokára visszajövök. Elment hazulról. Sétált az utcákon és lábai önkénytelenül a régi városba vitték. Ott állt a rozoga bázak között. A régi bolt helyén most egy cipész műhelye volt. 1 ermészetesen zárva volt, hiszen vasárnap este volt. A hold fényesen ragyogott és az ezüst sugarak megvilágították az utcát. Szüleire gondolt. Az apjára, a korhelyre, a munkakerülőre, de nem haraggal, hanem szánalommal. Anyja jutott eszébe, a megértő, megbocsátó, gyengéd, jó anya. Felnézett az égre és magában azt mondta: Anyám, te jó, te bölcs! Te bizonyára tudnál tanácsot adni. Mit is tegyek? Úgy szégyelem magam, bogy olyan határozatlan vagyok! Azután Klárira gondolt és a kis Jánosra, akik otthon vannak a kis otthonban és az ő kis felesége várja őt baza. Mennyit szenved az a drága kis asszony. Klárinak bizonyára jobban fájt az, hogy az apja a férjét, sőt annak elhunyt apját is bántotta, mint neki magának. Lassan megindult hazafelé. Olyan jó volt hazamenni, a szeretett asszonyához, a kicsiny gyermekhez, akiről neki kell gondoskodnia, aki az ő fia. _ Miért vagyok én szomorú? — gondolta. — Hiszen örülnöm kellene, hogy van családom, van otthonom és megtaláltam azt az asszonyt, akit szeretek. Gondolkozva ért a ház kapujához és az árnyékből előrelépett a holdfénybe az apósa, Zsoldos Taniás. Mintha néhány óra alatt megöregedett, összetört volna. Eléje jött és azt mondta: — A feleségem mindent elmondott nekem ... * ,—■ Kár! Azt akartam, hogy sohse tudd mtg a valót! Klári olyan drága kincs nekem és a gyermek az ő gyermeke, tehát az enyém is . .. Én . .. Apósa a szavába vágott: — Nagyon rosszul tettétek fiam, bogy az egész dolgot elhallgattátok előttem. Úgy haragudtam reád, úgy gyűlöltelek, mert azt hittem, hogy elcsábítottad az én ártatlan gyermekemet. Tévedtél, amikor vállaltad azt, amit nem követtél el. Erre nem volt szükség. Egy apa meg tudja bocsátani a gyermeke félrelépését, de soha nem tudja megbocsátani azt, ha valaki a gyermeke ellen vét. De én is tévedtem akkor, amikor apád felett Ítélkeztem, mert csak a jó It ten ítélkezhet és különösen nem ítélkezhet egy ember a halott felett, aki védekezni nem tud . . . János szive mélyéig meghatódott. Soha nem tételezte fel, hogy ez a büszke férfi igy meg tud alázkodni. Zsoldos Tamás szemében könnyek égtek, amikor János felé fordult és aggódó hangon kérdezte: — Igaz, hogy el akartok költözni a városból ? János kissé vontatott hangon mondta: — Gondoltunk reá a történtek után, de Klári azt mondja, hogy ő csak itt akar élni . . . — Ne menjetek el, édes fiam! Az a kicsi fiú nagyon a szivem hez nőtt. Vannak nekem unokáim, hiszen mindkét fiamnak vannak gyermekei, de egyik sem olyan kedves, mint a kis János. Tudod, egy leánygyermeknek a gyermekei valahogy közelebb állnak a szülőhöz. Vagy talán azért, mert ezért a gyermekért mindnyájan sokat szenvedtünk . . . Maradjatok itt a városban, hiszen még fiatalok vagytok és ez a csendes kis város alkalmas arra, hogy gyermekeket neveljétek. Azután meg (majd elfelejtettem,) ha majd találkozom a papunkkal, gratulálok neki, mert nálad jobb ifjúsági vezetőt igazán nem találhatott volna. ANGELAT AUTO BODY 6817 LORAIN AVE, Phone: 961-4725 Cleveland nyugati oldalának legrégibb magyar autójavító üzeme. Magyar tulajdonos: MAXIM ERNŐ SUPPORT SCHOOL ISSUES 11, 12 and 13 krízis • KRÍZIS NATIONALITIES COMMITTEE SÜRGÉTI, HOGY A CLEVELANDI SZAVAZÓK TÁMOGASSÁK SZAVAZATUKKAL A SCHOOL ISSUE 11, 12 és 13-AT. 1970. november 3-án, az általános választáson. A CLEVELANDI ISKOLÁK KRÍZISBEN VANNAK------A clevelandi iskolák számára befizetett adót a Penn-Central Railroad tulajdona után levágták $430.000-ről 172.000-re és elrendelték a befizetett és elküldött 774.000 dollár régi adónak visszaküldését.----- Más, várt helyi és állami bevételt 9 millióval csökkentették. —•— Csökkent az adó a nincstelenek számának megkétszereződésével,----- Emelkedtek a kiadások az infláció következtében.----- Növekedett az iskolába iratkozottak száma. Ne növekedjék a telekadó — ISSUES 12. és 13 teszi ezt. A Jó ISKOLA ELŐMOZDÍTJA A TÖRVÉNYT ÉS A RENDET — A VÁLASZTÁSI NAP ÉRTÉKES SZAVAZZON EZEKRE: £ A jó iskolák szilárd szomszédságot készitcnck. 9 A jó iskolák törvénytisztelő polgárokat nevelnek. 9 Több hivatás gyakorlatot nyújt a mai ifjúságnak. 9 Több tanítót késztet minőségi munkára. Q Előnyére van a jelen programunknak. 9 Segíti a jelen programunkat. £ Ellene van a jelen program drasztikus levágásának. 9 Megmarad versnyképesnek. ^ Újjáépülnek a 100 esztendős, elavult épületek. • Az iskolákat üzemképesekké kell alakítani. KRÍZIS KRÍZIS A Jó ISKOLA SZILÁRD SZOMSZÉDSÁGOT TEREMT SZAVAZZ 1970. NOVEMBER 3-ÁN! Nationalities Committee for School Issues 11, 12, 13. Steven W. Kormmdy, Chairman, 5302 Fleet Ave., Cleveland, Ohio MAGYAR, NAGYASSZONYOK — Folytatás az 5. oldalról — szép jövő várt. Hatalmas birtokai, katonái voltak s kiváló | hadvezérnek ismerték szerte az országban. A vele való házas- 1 ság tehát csak előny lehetett Guthi Országh Ilonára is, az ! egész Országh-családra is. De a fiatalok még tetszettek is egymásnak. A fiatal Percnyi délceg, bátor, okos férfi volt s Guthi Országh Ilona meg olyan szép, hogy szépségének hire befutotta az egész országot. Perényi Gábor rövid ismeretség után tehát megkéretí, eljegyzi Országh Ilonkát, aztán elviszi a vágvölgyi Csejfhe várából Tőketerebesre. Töketerebes egyike a legszebb vidékeknek. Nem hegyes még, csak lankás, dombos. Sok patakkal, erdővel bővelkedik. A várhoz öt kert tartozott, a vár alatti meggyeskert, a lúgoskert, a diszkért, a katonák és a barátok kertje. A kertek mind telistele voltak ültetve gyümölcsfákkal. A Hiv-patak és a Hivkut között pedig halastó is volt és a kertben nyári mulató terpeszkedett. Guthi Országh Ilona jól érezte magát a tőketerebesi várban. Ez a vár a Perényi-család kedvelt lakhelye volt, de Guthi Országh Ilona is csakhamar megszerette. Ha kint dolgozgatott a kertekben, ott tett-vett az árnyas fák alatt, szinte nem is érezte olyan nagyon a távollevő férje hiányát. Pedig Perényi Gábort gyakran elszólitotta a kötelesség ifjú felesége mellől. Zűrzavaros idők voltak azok, amelyekben Guthi Országh Ilona és Perényi Gábor éltek. A mohácsi vész után, a török portyázások idején a magyar főurak ugyancsak kivehették részüket a harcból. De a csatározásra az okot nem mindig a török adta. Volt úgy, hogy egymással is küzdeniök kellett. Mert az országban két párt volt. Az egyik párt a törökkel rokonszenvező erdélyi fejedelemre esküdött, mig a másik párt a király érdekeit szolgálta. Perényi Gábor pedig mind a I kettőt rövid életében. Nem volt kétszínű ember, mégis két urnák kellett szolgálnia. Mert először az erdélyi fejedelem j ügyét vitte diadalra. Nem kedvelte ugyan a törököt, halálos ellensége volt a rabló, fosztogató pogánynak, de Ferdinánd királyhoz nem húzhatott, mert a király volt az, aki apját, Pe- | rényi Pétert élete végéig fogságban tartotta. így ifjúkorának j eiső idejében Perényi Gábort az erdélyi fejedelem oldalán j látjuk. De aztán akadtak magyar főurak, akik megnyerték í Perényi Gábort a király ügyének. S mert egyike volt a leg- | ügyesebb katonáknak s hadműveleteit mindig siker kisérte, | kedvelt, erősen pártfogolt embere lesz a királyi udvarnak. Az államügyek, a hadviselés gyakran elszólitják hazulról. Ilyenkor csak levelekkel, ajándékokkal keresi fél Országh | Ilonát. Fiatal felesége pedig szorgalmasan írogatja a válaszokat. meg küldi a töketerebesi, sárospataki, diósgyőri birtokok, kertek nemes gyümölcseit férje számára. Ha nagyon hiányzik a férje, maga is útra kerekedik vele együtt. De rendszerint otthon várja be visszatértét és imádkozik a távollevő életéért. — Folytatjuk — A “MAGYAROK ROGER CLOUD MEGVÁLASZTÁSÁÉRT” BIZOTTSÁG FELHÍVÁSA 2873 E. 112th Street, Cleveland* Ohio 44104 — Tel.: 791-9062 ROGER CLOUD Ohio Állam kormányzójaként mindazokért az eszményekért fog küzdeni, amelyekben mi magyarok is hiszünk. Ezek: a szabadság, tiszteséges demokrácia, félelelemmentes élet és biztonság, a nép érdekei szerint vezetett közigazgatás és államháztartás. Roger Cloud azzal az érzéssel viseltetik a nemzetiségek és a magyarság létkérdései iránt, mint az igazi nagy amerikai államférfiak, akik mindig arra törekedlek, hogy minden nép szabadon, egyenlő jogokkal és kötelességekkel éljen szabad hazában. Roger C ioud a nagy magyar szabadságharcos és kormányzó, Kossuth Lajos emlékének tisztelője volt mindig és a magyar népért folytatott küzdelmünk segítője lesz a jövőben is. Ezért alakítottuk meg a Magyarok Roger Cloud megválasztásáért bizottságot és ezért ajánljuk: Szavazzon ROGER CLOUD kormányzóvá való választására Dr. Löte Pal Dr. Lelbach Antal társelnök elnök TETŐFEDÉS ÉS CSATORNÁZÁS KÉMÉNY JAVÍTÁS Garanciával — Biztosítással T. J. I. ROOFING & SHEETMETAL Telefon: 651-1016
