Az Ujság, 1964 (44. évfolyam, 4-48. szám)
1964-07-23 / 29. szám
JULY 23 1964 Al5 ÚJSÁG S ÖtDAL > J —'' '' Néhai dr. Csutoros Elek A W. SÍDÉI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL Néhai Dr. Csutoros Elek (Folytatás) Junius 5-én pedig az egyházmegyei gyűlés alkalmából hivatalosan fel lett avátva lelkésszé, és be lett iktatva. Az ifjú lelkészre nagy feladat és nehéz munka várt amire a meghívó lelkész előre figyeletmeztette. De Erdei Károly nem riadt vissza a nehézségtől. Nem volt az egyháznak semmi ingatlana, csak néhány száz dollár vagyona. Isteni tiszteleteket csak délután lehetett artani s emiatt sokan nem jelenhettek meg a tiszteleteken. Nem volt hely ahol a lelkész a gyermekeket össze gyűjtse nyári iskolára. Iskola helyiségnek kibérelt a Columbuson egy ósdi épületet, de ott csak a négy fal volt amin úgy segített, hogy minden gyermeknek magának kellett hazulról vinni széket, hogy leülhessen. Az iskolaépület körül lakó idegen nemzetiségű gyermekek minden módon igyekeztek zavarni a-tudományszomjas magyar gyerekeket, akiket azonban Erdei Károly magyar hajdufi módjára kitanitott arra, hogy mi a becsület. Legégetőbb szükség volt egy isteni tiszteleti helyiségre, ahol vasárnap délelőtt és délután a mindenkire legalkalmasabb időben tartassák meg az egy isteni tisztelet. Az egyház a segélyező missio hatósághoz fordult kölcsönsegélyért, de a segélyező egyház ki jelentette,hogy ezen kérését nem tudta teljesíteni. Az 1907 aug. 3-án tartott presbiteri gyűlésen jelentette be a lelkész, hogy a német református egyház hatósága még csak remény rém nyújtott a kért kölcsön megadására s igy máshol kell segítség után nézni s a jelenlegi gyűlésnek egyedüli és legfőbb tárgya ennek a megvitatása. Borcsik György pénztárnok kifejtve és megokadatolva nézetét, ajánlja, hogy követve kötelességszerüleg szivük sugalatára csatlakozzon az egyház az egyetemes magyarországi egyház által Amerikában alakitott magyar egyházmegyéhez. Az indítvány általános pártolásra talált és egyhangulat el is fogadtatott. A presbitérium határozatát a közgyűlés is helyben hagyta s utasította a lelkészt, hogy a csatlakozás megvalósítása végett lépjen ér:ntkezésbe az éppen A- merikában időző konventi kiküldöttel, nagytiszteletü Bede László úrral. A lelkész a megbízatásnak eleget tett s már a szptember 8-án tartott presbiteri gyűlésen be is jelentette, hogy a konvent csatlakozás esetén ad 3000 dollár kölcsön segélyt és 500 dollár ingyen segélyt, a lelkésznek 600 dollár fizetésdegészitést s megtériti a lelkész útiköltségét is 100 dollár összegben. Az egyíáztanács örömmel vette „udomásul a lelkész jelentését s elhatározta, hogy az ügy végleges döntés végett d nov. 3-ára kitűzött közgyűlés elé vitessék. A nevezett napon a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy a mai naptól magát a magyarországi egyetemes református egyház alkotó részének tekinti megbízza' a lelkészt, hogy az állami szabadalom levelet (Chartert) a konventi tárgyalás szerüélőtt tartásával szerezze meg az egyház részére. I Telekvásárlás. Témplomépi' tés. Volt tehát már az egyháznak lelkésze, szabadalom levele. Egyebe nem volt. Most azután azok az emberek, akik komolyan gondolkoztak az egyház jövőjéVől, arra irányították minden tehetségöket, hogy valami templomhelyet vegyen a gyülekezet és templomot szerezzen. A dolog fontos volt. Elhirtelehkedni bűn l lett volna. (Sok vita, önérdekekből tett ajánlatok után, néhai Percei Lajos közjegyző segítségével megvette a egyház a máV telkét két nagy kőépülettel 8 500 dollárért, melyből a vétel alkalmával lefizetett az alatt a pár hónap alatt összegyűjtött pénzből 500 dollárt és 1907 október 21-én ' az egyháznak már ingatlan .birtoka volt. I De ez a két nagy kőépü-, let lakóház volt. Azt temp-' * lamnak átalakítani pénzbe, I még pedig sok pénzbe ke- ^ rült. A gyülekezet pénztára a telekvételben egész kime, rült. Segítségért a missióihoz fordult, de csak ígéreteket kapott. A nép kezdett , elégedetlenkedni a missióra i és folytonosan azt hangozhatta, hogy elhagyja azt és j már ekkor nágy hatalomra ■ szert tett magyar missió‘ hoz csatlakozik. A missioval történt eredménytelen tárgyalások végre megszülték a teljes csatlakozást a hazai egyházhoz. Háromezer dollár; kellett arra, hogy az el«ő nágy épületet templomé átalakítsák. Ezt az összeget, valamint a nm, Cónventpek ötszáz dollár Ingyen segé-; lyét a gyülekezet rövid időh belül megkapta úgy. i hogy már október végén hozzá lehetett fogni az átalakításhoz. A templom el-, készülvén. és-.19Q8. március 22-én fel lett avatva. Ilyen állapotban találta a gyülekezetei az 1908-dik esztendő. Soha (Amerikában olyan rossz idő a beköltözött munkásokra nem volt, mint ez. Még a legerősebbek is kétségbeestek, mi lesz az egyházukkal. Lehetetlen, hogy ilyen csecsemő korában kibírja ezt a nagy válságot. Az egyháztagok közül sokan és éppen a legjobbak akik tehették, hazamentek s itthagyták a megkezdett munkát. Akik itt maradtak, azoknak kenyérre valójuk sem igen volt, nemhogy a rengeteg kötelezettségekkel megterhelt egyházon segíthettek volna. Csak a vételár, a nyolcezer dollárnak a kamata majd ötszáz dollárra ment ■ ezenkívül az egyezmény | szerint még minden évben kelltt volna törleszteni ezer dollárt. I (Folytatjuk.) Üsztök István — Ne legyen töbfc háború cimü könyvéből A ZSIDÓKAT BEGETTÓZZÁK Néhány hét mclva Szepesyt utasítják a magyar fel jebbvalói is, hogy kezdje el a zsidók begetázását. Magához rendeli a zsidók által kinevezett négy mgbizottat, Szegő bankigazgatót, Zicherman ügyvédet, Fógel fakereskedőt és Grünfeld Dávid jhyatuiajdonost. Sírva sajnálkozva adja tud tukra, hogy már továbbnem halaszthatja a zsidók begettózását, mert felettesei és a németek nagyon szoronigaják. Meghatalmazza a 4 megbizötat, hogy a legjobb belátásuk szerint hajtsák végre hitSorsosaik összegyűjtését, begettózását. A négy megbízott szabad mozgási engedélyt kap a község területén. Nehéz szívvel elkezdik öreg szüleiket, családjukat, rokonaikat, a zsidók öregjeit, fiataljait, csecsszopóit összegyűjteni a főutcán levő templomjuk közelében. Egy-egy házban, udvarban 40-50 ember szorongott. Lakásaikból csak a leg szükségesebb holmijaikat volt szabad magukkal vinni a gettóba. Siralmas és szégyenletes napok következnek egymásután. f A jobbérzésü keresztények sajnálkozással s könynyes szemekkel kisérik a gettóba..jó _öreg Grosz bácsit, az öreg Spitzer szabómestert, aki annyi sok saj őszentpéteri és környéki legénynek varrta a vőlegény ruháját, a mindig mosolygó, látástól vakulásig dolgozó, vicces természetű Reinatz Sándor füszerkereskedőt„ a minden keresztényen segíteni kész jámbor Weisner Bélát a hidvégen, a koldus szegény, egy kehes lovas, Klein fuvaros a Gúnnyá utcában, a még szegényebb mindig kormos Bayer patkoló kovácsot a Nyögő patak kőhíd ja mellett, a szenet fuvarozó, düledező házu szegény Rosenblüchéket, a Fógel és Édelman mészárosokat, Groszmanékat, a sokat látott Mojse szódásékat, akik évtizedeken át hordták a házakhoz a szódavizet, a hófehér szakálu, hosszuéletü Krakovics szedavizes utódait, a mindenkinek meszsziről köszönő Édukát, a fö szolgabiró kedvencét, a kis utcában Fisher cipészéket, a hidvégén a három tuskót, a “Vörös Babhoz’ címzett, sokat. látogatott kocsma tulajdonosait; a három piros pozsgás Glück lányt, akik nyáron csak ráfeküdtek i Kutháznál a Sajó vizére, amikor fürödtek, karjukat, lábukat megmerevítették, mozdulatlanul-' levitették magukat a viz hátán a nagy hid’g, a piactéren a község szépét, a hibátlan alakú, kitűnő tornász Auszlander lányt, akit annyi sok keresztény fiú még a föld alá is elrejtett volna, hogy ne vigyék el olyan fiatalon, alig tizenhét évesen a gázkamrába. A vasúti nagyállomásnál b “Bagolyhoz’ címzett vendéglő tulajdonosát, ugyan onnan a Hercegéket, a ga a járás főszol^abirája arra kéri, hogy éjjel a Major utca sarkán a Goldstein házhoz rendelt szalmás szekér várja, ha akar, meneküljön át azon Berentére. Az ősi lőzepessy kastélyban már várni fogják megbízható emberek, akik úgy elrejtik, hogy senki nem fogja megtalálni. Ajánljuk az elbúj tatását karcsú és kedves Fisher leánykának, a kisutcai cipész lányának, de a kis varró leány és a sokkal tapasztaltabb Krakovics Édu, mint akiknek a lábuk a földbe gyökeredzett,, mégsem mozdulnak, bent maradnak a gettóban. Mások, keresztények, számosán felkínálják jó indulattal a kedvenc zsidójuk elbúj tatását, hiszen majdnem mindenkinek volt egy kedves zsidója, akit családjával még a németek és később a Szálási idejében a nyilasok elől is könnyűszerrel el tudott volna rejteni. A zsidók bizalmatlanok, nem merik vállalni a következményeket, visszautasítják a keresztények segítő kezét. Sajószentpter községben volt kb. ötszáz zsid, beleértve az aggokat és a csecsemőket is, ezzel szemben volt tizenegy és félezer keresztény, akik körül minden zs;dóra jutott olyan vállalkozó keresztény, aki az é-el te kockáztatásával is hajlandó lett volna elrejteni a kedves zsidóját családjával együtt. Hogyha a zsidók nem idegenkedtek volna a keresztényektől annyira és kezdetben még a gettozás előtt mindegyik zsidó család rábizta volna magát az elrejtésére vállalkozó keresztény családra, az a csekély számú német katona, akik községünket megszállták később hatalomra került nyilasokkal együtt sem lett yqlna képpes arra, hogy az elrejtett zsidókat felkutassa. i Nem a lakásaikon rejtették volna el a zsidókat hanem a sokkal nehezebben falvakban lakó rokanaiknál, mint ahogy azt maga a főszolgabíró is akarta. Ott voltak a bombabiztos borpincék, melyekben majdnem minden gazdának van egy titkos elrejtett nyílása a benem vall ott hordó borok számára, amelyekben megbújva, 1944 nyarától az év decemberéig az oroszok bevonulásáig ha kényelmetlen helyzetben is, de biztonságosan átvészelhették volna azt a néhány hónapot. Azok a Sajószetnpéterről a háború után ide Amerikába kijutott zsidók: Weisner Béla, Rosenblüch La-Hungarian Radio PROGRAM DB. KALLER M. ISTVÁN lgizgaló TmtMrtl MINDEN VASARNAP «UfoUtt ll-lfl 10:30-ig WDOK — 1269 Diai URDETtSEK, — ÜDVÖZLI. TEK és KÖSZÖNTÖK hívja fal • Hámot Fleischeréket, a sáros Major utcából az asztalos öchwartzéxat, Trébics sakteréket, Fixlereket a templom mellől, a két csinos Fixier leányt, a terménykereskedő Ilartmanékat, a törpelábu kis Glück Bélát, jiogyorósékat, a “'Zöl diához’ címzett vendéglő tulajdonosait. A zsidótörvny alapján viszik Dr. Gergely (Grünwald) Vilmos népszerű orvosunkat és családját. Hiába keresztelkedett ki római katholikusnak az egész család jóval a háború előtt. Hiába ment minden áldott vasárnap és más ünnepnapokon a templomba misére, Istentiszteletre a Gergely család, mindez nem segít, a környék legismertebb orvosa, aki ha a legszegényebbhidvégi cigány beteghez hívták is éjjel, készséggel azonnal sietett, akit annyi sok keresztény család becsült, tisztelt és szeretett önzetlen, igazi orvosi munkásságáért, néki is el kell hagyni a községet családjával együtt. Viszik a hidvég utcából a sokgyermekes és szegény Fógel péket és családját, akik annyi sok keresztény családnak évtizedeken át sütötték a téglakerék nagyságú gömbölyű buzakenyereket. Viszik az engem is, meg annyi sok saj őszentpéteri gyermeket a világra segítő jó öreg Klein bábanéni ivadékait mind, nr'nd terelik össze, viszik el arról a földről, ahol már a negyedik elődjük is gyermeket segített a világra, ' patkót kovácsolt, az eresz aljára bádog csatornát készített, ruhát varrt, ajtót, asztalt, komótot, sifont, cifra ládát ácsolt, hentes és mészáros üzletében húst mért, kis kocsmájában buf elejtővei szolgált, az, az Amerikába készülő legénynek a költségre kölcsönpénzt adott, a hajlott hátú, töpörödött, a a sírba, vágyakozó aggastyán zsidókat, az életük delén járó férfiakat és nőket, vőlegény ifjakat, menyaszszony hajadonokat, iskolás gyermekeket, siró ártatlan csecsszopókat visznek a pusztulásba. A gettóból az erőteljesebb férfiakat munkaszolgálatra elviszik, ott kell hagyni gyermeküket, szüleiket. A hetven éves Spitzer Lajos szabót is munkaszolgálatra kényszerítik és több öreget. A zsidók érthetetlenül, nem is k'sérlik meg a gettóból kiszökni. Kezdetben csak egy két csendőr járőr cirkálja körül éjjelente a gettót, i szélrózsa minden irányábi lehetne menekülni, de senki nem gondol erre, mint i megbabonázottak, a megszállottak, sorsukat mej megadva várják, hogy pribékjeik elszállítsák őket. Szepessy főszolgabiri éppen velem csempésztet b; a gettóba Krakovics Édu nak izenetet, amelyben ma-MINDEN BÚTORDARABBA! PÉNZT TAKARÍT, MEG ha nálunk vásárol. Bár minden bútordarab vu dónál UJ üzletünkben, iraink jóval alacsonyabbal FISCHER FURNITURE STORE 12603 Buckeye Rd. Tel. 752.5395 Fischer Rudolf és fia, llvadar, ve je Spiegel Mártái Hallgassa meg Donó-Halmos Rádió Programját minden szombaton ESTE 6-tól 6:30-ig az 1490 diaion /áltozatos program, amelyen Donó András angolul, Halmos Margit magyarul végzi el a leadásokat. Élő programszámok! Ha hirdetést vagy köszöntőt kíván leadni, hívja fel: LO 1-0824 LO 1-3155 jós és mások, akiket az isteni gondviselés megtartott, tudják vagy hallották, hogy iya4 őszén, az agyon senyargattott zsidó munkaszolgálatosok közül, ak:k a harctereket megjárva katonai felügyelet mellett községünkön áthaladva szállási Kertek vezető jegyzőnk jtől Martoncsik Józseftől, kvzülök a bájtrabbakat Makranczi István, Makranczi József, Makranczi Pál és rokonságuk segitségével úgy elrejtettük, némelyiket éppen a kőporosi borpincenxben, hogy rejtekhelyükről csak akkor jöttek elő, amikor már az egész községet az oroszok elfoglalták. De azt is nyugodtan elmondhatom most már, hogy december 13-án, közvetlenül az oroszokkal együtt a saj őszentpéteri községházára szerdán reggel hazaérkező Reich Vilmos órás, Resentblüch (Sándor fuvaros, Moskovits Jenő bányatulajdonos és öccse Moskovits Zsigomond fűszeresnek a harcok előtti tartózkodási helyéről is volt tudomásunk és senki sem árulta el őket sem a németeknek, sem a nyilasoknak. Azt nem tudom, hogy az ország más városaiban, más vidékein, a keresztény lakóság közül hányán ajánlották fel segitőkeztiket a zsidóknak, vállalkoztak-e az elrejtésükre, de feltételezem, hogy mindenütt akadt tak olyan bátor keresztény i emberek, akik még az éledtük kockáztatásával is men! helyet adtak volna egy-egy | zsidó családnak. j Az bizonyos, hogyha az egész keresztény magyarság egységesen megmozdult volna a magyar zsidóság ér dekében, a németek nem égetek volna el közülök anyj nyit Auswitzban és Dacha| uban a gázkamrákban. Az orosz harctereken a zsidó | munkaszolgálatosokat nem kergették volna rá az elaknásított mezőre, hogy a lábaik alatt robbanjanak fel az aknák, izekre, darabokra tépve őket, hogy utánuk a gyalogság előnyomulhasson. Hogyíba minden község, j minden falu keresztény né' népe kiállt volna a zsidósága mellett, sem a németek, sem a nyilasok nem mészárolták volna le a zsidók védelmére kiáló keresztényeket. Sajnos, a civilizáció nagy szégyenére ez nem történt meg. Az tény, hogy egyes helyeken, egyes községekben és városokban úgy a hatóságok, mint a lakosság meg mozdult a zsidóság érdekében, nem akarták őket kiadni a németeknek, de ez a kiállás nem volt olyan határozott, hogy a halálra telt magyar zsidóság azokból a kiállásokból anynyi erőt és hitet emrithetett volna, hogy önmaga is ellenállt volna az országokkor való kiszállítás. A begettezott zsidókat nemsokára elkezdték elszállítani a mi vidékünkről, de előbb a gettóban elszedték tőlük ékszereiket, pénzüket. Kiterelték őket a vasúti ál! iomásra es 60-et 70-et egyegy vaggonban állva, szorosan egymáshoz lapulva beszállították őket Miskolcra, onnanpedig tovább Hatj vanba. j Egy-egy marha vaggonban nők, férfiak, öregek és gyermekek összezsuffolya I álltak. Egy veder vizet tettek be a vaggonba nékik, olyan embertelen módon szállították ki Németországba őket, amilyten kegyetlenséghez hasonlót a huszadik század embere nem igen hallott. A forró nyári melegben a lezárt, ledrótolt ajtajú marhavaggonokban először meghaltak a nagyon öregek, azztán a csecsemőket taposták agyon, de nem volt annyi hely a heringként összepréselt emberek között, hogy halott társuk lerogyjon a földre; úgy indult közöttük erjedésnek, bomlásnak. A legkegyetlenebb módon a kassai vonalon láttuk elszállítani a felvidéki zsidókat. Nyolcvan, kilenc• ven személyt bepréseltek Kassán a marhavaggonokba. Mire a kassai lassú teher vonat Havamig eljutott, egy egy vaggonból nyolc, tiz halottat szedtek ki, de akik életben maradtak, sem úgy néztek ki mint emberek, hanem mint elmeháborodott őrültek, akikben annyi erő sem volt, hogy a szájukat összecsukják. Kassára és Budapestre utazva saj át szemeimmel láttam ezeket a szörnyűségeket. GA 1-3443 2827 E. 121th Sftrw* Lévay József: SZÜRETELÜNK Gondolatim mostan Mulatozva járnak. Csekély gazdasága Körül édesapámnak: Csak oda tér lelkem, Mikoron elfárad. Ha másutt előtte A bubaj megárad. Ott nyugtot találhat. Látom szeretimet. Együtt ülnek éppen. Szőlőhegyünkön a Körtvefa tövében. Középen a nagy táll. Tálban Ízes étek És körülte vidám. Nevető cselédek. Megelágült képek. Szüret szint ölte Két kis húgom ajka. Meglátszik a szőlő Édessége rajta Porolnék egymás közt Pajzán kedvteléssel, Fr/yik megharagszik, S azt monja bus képpel. Hogy nem kell az étel. Édesapám pedig A kulacsot kapja, S kitekeri nyakát, I Hgy lelkét kiadja, ÍFelköszönti szépen, S úgy iszik belőle. Ez a köszöntője: "Adjon isten bővebb Szüretet jövőre!" És akkor a pásztor. Aki odasurran. Elsüli puskáját, ! Puska nagyot durran _ A íehérnép sikolt. Apám iszik elébb. Azután azt mondja: "Lépjen kend közelébE!" S a pásztor odalép. Felhajt egy pohár bort. Azután tovább megy, [Mert most igy adózik I Neki az egész hegy . jMár félre is billent Fejében a kalap. De nem gondol vele, Mndig iszik, ha kap, S olyan lesz, mint a csap. Oszlik a társaság. Az ebédnek vége. Újra daltól hangzik A hegyek vidéke... Újra nekiesnek A termős tőkének. És mig fosztogatják. Tréfának, mesélnek A vidám cselédek. Ccsak édesanyámnak Felhős itt a képe. Miivel én jutottam Talán az eszébe! Ha szép gerezdet lát, Azt is nekem szánja Áldja meg az isten. Mikor nem is várja. Mikor nem is látja.--------- • --------Ady Endre A SZIVÁRVÁNY HALÁLA Soha olyan ékes szivár* ványt. Abroncsként fogta az Éget.. Soha olyan szent abroncsot még. Olyan szélest, olyan ölelőt. De, ime, esteledett. Már unták is bámulni, nézni Parasztok, barmok, madarak« Szégyenkeztek, szemek és öklök Hogy ellágyultak ott a menő í ?fT « Egy rongy szivárvány alatt. f Kacsintgatott már csufolódva A vén Nap is temetkezőn. Tetszett neki, hogy egy szivárvány. Egy szin-csoda ámulást terem Józan és trágyás mezőn. (Me* . * Csak a sziivárvány várt még mindig. Folyton szebb lett. ahogy bukott, Sirón nézett le a mezőre S aztán beitták szent szineit Távozó felhő-húgok. A vén Nap leesett mosoly-, gón, Nem valók az izzadt mezőkre Eféle bolond és nagyszerű, í Szent, égi komédiák. HA GYÁSZ ÉRI A CSALADOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Uf. Kiesé J. Jáaes JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZ« Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI »TÉRÉT — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17564 Harvard SK 1 8966 ülésesen és méltányos árban készít el minden virág endalést és továbbit az o <z4g vagy a nagy világ bi mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE Tel. 734-2700 22660 Lorain Rd.
