Az Ujság, 1964 (44. évfolyam, 4-48. szám)

1964-07-23 / 29. szám

V FONTOS BEJELENTÉS E lapszám után kedden, julius 28. New Yorkba repü lünk legidősebb leányunkhoz, akii hosszabb ideje nem lát­tunk. New Yorkból Bridgeporlra is átrándulunk, hogy a Brid­geporti Szövetség körüli ma­chinációkból gibbet is meg­tudj unk. Mi azt szeretnök, ha a Brid­­geporiü Szövetség visszanyer­né önállóságát és beolvadna vagy a Wm. Pennbe • agy a Ieformátus Egyesületi, e, a­­hogy meg is történt rolna, ha Gombos Zoltán 25 ezer dollárért Szegedy L. /»ivón segítségével nem viszi bele a csődbe jutott Invesimen Li­fe Insurance Co.-ba. A legközelebb lapszámunk AUGUSZTU5Z 20-án jole nik meg. Az elmaradt számokat i a­­lamiképen kipótoljuk. VOL. XLIV. NO. NO. 29 THURSDAY JULY 23 1964 Egyes szám ára 10c. ROVÁS A BÉKE LIGA BARTÓK BÉLA KÁRTYA PARTYJA AZ EMBERI MEGÉRTÉS SIKERE VOLT RAY T. MIlLER, Jr., ÜGYVÉD VÉDEKEZÉSÉBEN LELEPLEZI GOMBOS SZEREPÉT A BRIDGEPORTI SZÖV. BEOLVASZTÁSA KÖRÜL BARTÓK BÉLA MAGYARSÁGA ÉS TESTVÉRISÉGET HIRDETŐ FENKÖLT GONDOLKODÁSA Incze Sándor szerkesztet- ■ te Magyar Albumban Juhász Vilmos tollából kitűnő élet­rajz jelent meg Bartók Bélá­ról — i Bartók Bála beszél hozzánk cimen. Ez életrajzból vesszük át alábbi részieteket, hogy a ma­gyarság széleskebb körében is megismerjék Bartók Béla egyéniségét. Bartók Béla magyarsága A románok megkísérelték, hogy román zeneszerzőnek sa­játítsák ki Bartókot. E ro­mán igénylők közé tartozott Octávián Bee román zenetu­dós., Bartók munkáságának lelkes méltatója. Bartók egyik j legérdekesebb levelében, ame­lyet 1931-ben Berciből intézett a román zenetudóshoz, igy tesz hitet magyarsága mellett. — Magyar zeneszerzőnek tartom magamat. Azon eredeti müveim alapján, amelyekben román népzenén alapuló vagy­aitól ihletett saját dallamai­mat használom fel, éppoly ke­véssé tekiinthetnek engem román zeneszerzőnek, mint o­­hogyan Brahms, Schubert és Debussy sem nevezhető ma,­­gyar.„ illetve spanyol zene­szerzőknek a magyar, illetve sponyolos lémáiikái felhasz­náló eredeti szerzeményeik a­­lapján. Ön vagy más tudósok '—, nézetem szerint —, he­lyesebben lennék, ha lemon­danának erről a megjelölés­ről és annak a megállapításá­ra szorítkoznának, hogy "itt, ebben és ebben a műben ro­mán .ihleliségü témotika van" Ha az Ön felfogása helytálló I lenne, ugyanilyen joggal I "szlovák zeneszerzőnek" is [ nevezhetnének, tehát három nemzetiségű zeneszerző len­nék! Nos, ha már benne va­gyok az őszinteségben, hadd mondjam el. Önnek néhány idevágó gondolatomat. Az én zeneszerzői mun­kásságom, épp mert e három­féle magyar, román és szlo-Knill Istvánnét a rendőr ambulance súlyos külső és belső sérüléssekkel a Doctor Kórházba szállította, ahol Dr. Egyed H. Miklós se­bész orvos megoperálta, hogy életét megmenthessék. Napokig kétséges ,volt vájjon életben marad-e? Ötödik napra az operáció után a bizonytalan állapot­ból kikerült és egyre több reményt nyújtott az életben j maradáshoz. Knill István rögtön érte­sítette Texasban szolgáló József katona fiát, ki 15 na pi szabadságra már kedden j Clevelandban volt nejével, aki minden idejét a kór­házban tölti férjének édes­anyja ágyánál. Knill Istvánnét néhány hónap előtt operálta. Dr. Egyed H. Miklós. Súlyos operáció volt az első is, de jóvaj súlyosabb e második operáció, amely megmen­tette Knill Istvánná életét.-Vasárnap Szalai István ; real estates és biztosítási . ember szellős kertjében a |. megy és egyéb gyümölcs fák árnyékában, 1070i Bu- ; cxeye Road olyan kártya- . pany volt, amely nemcsak j testi táplálékot nyújtót., az uzsonnával, de szellemi táp lálekot is az elhangzott be­szédekkel és zenei számok­kal. Barry József, a kártya­­party pénztárosa 118 részt­vevőt jelentett, akiknek mindegyike azért jelent meg, hogy lendületet ad­jon a Bartók Béla mell­szobor mozgalomnak. Más városok is képviselve voltak: Wiener Andor é» neje Chicagóból, Illinois, Kacibán Mihály és neje, Mayfield Hgts, O. egy pár ( Hudson, Ohióból és Hege- j düsék hatod magukkal je-1 lentek meg Akronból. A 4:30-kor kezdődő prog- j ramot Kovács János nyitót- . ta meg. Komoly, átgondolt, céltudatos bevezetést nyúj­tott és rábízta á program levezetését Farkas Bélára. Ni. Brachna Gábor a megértés szükségéi hangsúlyozta. Az első beszédet Nt. Brachna Gábor, az evangé­­; likus egyház lelkésze tar­­' tóttá. Bevezető szavaival többszöri nevetésre inge­rélté a közönséget, amely szívesen fogadta a kacagta­tó kitéréseket. Beszzde az egymással szembeni megértés szüksé­hez, elsősorban a negró kér­dést. Nem állithaijuk azt, hogy Goldwaier negró elle- Ines—, annak van ellene, hogy a szövetségi kormány és szö­­! vetségi szervek avatkozzanak be a negró ügy rendezésébe. Ez alapon reméli Goldwa­­ter, hogy megkapja a negró­­ellenes fehér szavazatokat. Johson elnök, a másik mil­liomos más ember. Nem ra­dikális, csak liberális és elis­­jmeri, hogy a kormánynak kö­­jtelességei vannak a néppel j szemben is. Anélkül, hogy ta­gadná az egyén gazdagodási jogát kész korlátokat felál­lítani!, hogy a gazdagodás ne legyen akadálya az általános j jólétnek. Johnson Roosoveli elnök ta­nítványa és folytatni kívánja a Roosevelt elnöktől megkez­dett szociális törvényho­zást. Johnson a nép barátjának vallja magát és igyekszik könnyteni a nép helyzetén. A társadalom legalább is javításokra szorul és Johnson \ hajlandó az elkerülhetetlen javításokat megtenni, hogy az Egyesült Államok elkerülje a | belső összeütközéseket és zava rókát. ,, . 1 fét, a türelmességet aján- ; otta, mindenkivel szemben, i ,i neg a szélsőséges jobb es »amldali propagandával zemben is. Colozsváry Kálmán, a zónokok között Kolozsváry Kálmán, az i jreg Amenká? Magyarok Családfője is megjelent ön­szántából. Farkas Béla szó­­ásra kérte és nagyon tar­­;almas beszdet mondott El nondta a Liszt Ferenc szó- j jor történetét és kiemelte innak szükségét, hogy Bar- ! ;ók Béla szobrával ismer-' ;essük el a magyar namzet 2s a magyar nép kulturtel­­jesitményét általában Kalinay Gyula ismertette j Bartók Béla zenei forradalmát 1 Nagyon mélyen szántó, | alapos zenei tudással ismer-! tette Kalinay Gyula Bartók í Béla zenei újításait és ze­nei érdemeit. rarcai Lajos méltatta Bartók Béla magyarságát, magyar és emberi gondol­kodását. Felolvasta Bartók Béla életrajzából gondolko­dása jellemző nyilatkoza-. tait, amelyek elvitathatatla­­nul kétségtelenné teszik, hogy BartókBéla, az egész világon elismert zenei gé­niusz náci és nyilas ellenes volt, Bartók Béla erre vonatkozó nyilatkozatát e számunk más hegyén közöl­jük. Tárcái Lajos adományo kát kért a Bartók szoborra. Az első adományt Kacibán Mihály és Wiener Andor adták. A szórakoztató program Farkas Béla többeket be­mutatott. A kártyapartyn megjelent Kovell Nyerges' Margitot is, akt édes anyja tanított meg a ma­gyar dalra és magyar da-' lókkal ébresztette és fej-« lesztette ki zenei tehetsé­gét. Minthogy eddig Köveit Nyerges Margit vezet a> Bartók Béla szoborhoz va­ló hozzájárulással, — öt­száz dollárt hozott össze —> Kalinay Gyula a tisztelete­re eljátszotta zenei müvé­nek egy részletét, amit a közönség nagy tetszéssel fo­gadott. Búcsú Cincár Gyulától Cincár Gyula és neje au­gusztus utolsó hetében vég­leg elhagyják Clevelandot, amit más egyesülettel e­­gyütt a Béke Liga is saj­nálattal vesz tudomásul. Rigó Margit a Szabolcsme­­gyei Klub nevében köszön­tötte fel a Cincárt párt [ I first became acquainted I with Robert Schenkelberg, i , President of Investment Life I Insurance Company of Ameri­­,ca, about June of 1961. Mr. Zoltán Gombos had been a close personal friend of mine for, a good number of years I tizedíjiéfcat ILICA was a ivly founded Cleveland based company with great po­tential. It sometimes takes as long os five years for a newly founded insurance company to find itself in the black. Re­alizing. this I talked to Mr, Gombos about American Life Insurance Association of Bridgeport, Connecticut, which was a Hungarian fra­ternal, with the possibilities of consolidating it with ILI CA. Mr. Gombos thought this ! could be possible. I then ap­proached Mr. Schenkelberg, about August of 1961. with thj,s idea of the consolidation in mind. Mr. Schenkelberg showed a definite interest and asked me to proceed im­mediately. Mr. Gombos then ap­proached Mr. Stephen L. Se­­gedy, who was President of American Life Insuronce Association. There were at least two conferences with Mr. Segedy by Mr. Gombos before Mr. Segedy showed any interest in the possible merger. Zolton and I then had lunch with Mr. Schen­kelberg and Mr. Thomas F. Bremer, secret Spy and at­torney for ILICA. At this meeting we outlined the as­sets of American and agreed on a $50,000. finders fee and stock options in the amoünt of 40,000 shares to be split equally1 between Mr. Gom­bos and myself. It was also understood that expenses in­curred by Mr. Gombos and ] myself. I Magyarul ' j “Robert Schengelberg-gel, az Investmen Life Insuran­ce Company of Amrica el­nökével 1961 júniusában is­merkedtem meg először. Gombos Zoltán ur évek 'hosszú sora óta közeli jó barátom volt., il j Megértettem, hogy az u­­jonan alakult ILICA, cle­­jvelandi intzmény nagy jö- Ijvővel rendelkezik. Néha öt esztendőt is igénybe vesz, amig egy újólag alakult biztosítási társaság felesle­get mutat. Ennek szem e- Jőtfc tartásával beszéltem ■ Mr. Gombossal az Ameri­can Life Insurance Associ­ation, Bridgeport Conn, a­­amely testvériségi alapon álló magyar intézmény, az ILLCA-val való egyesülési ■ lehetőségéről Gombos ur ezt lehetségesnek mondotta. Erre 1961 augusztus ha­vában érintkezésbe léptem Schenkelberg úrral az egye­sülés gondolatával. Schen­kelberg ur határozott érdek­lődést mutatott és arra kért, hogy haladéktalanul egyem meg a lépéseket. ' Gombos ur erre érintke- j. lésbe lépett Szegedy István 1 árral, ki az American Life Insurance Association elnö­ke volt. Legalább is két ta­nácskozást tartottunk Sze- 1 gedy úrral Gombossal együtt, mielőtt Szegedy (érdeklődéit mutatott volna az egyesü­lési lehetőség iránt. Zoltán és én együtt ebédeltünk Mr. Schenkelberg-gel és Mr. Thomas F. Bremerrel, az ILICA titkárával és ügy­védjével. E találkozáskor az American vagyonára u­­taltunk és megállapodtunk ötven ezer dollár közvetíté­si díjban s 40,000 rszvény­­re való optiónkban, amely egyenlően lenne elosztva Gombos és és köztem. Meg­egyeztünk abban is, hogy Mr. Gomos és a saját költ­ségemet az ILICA visszaté­ríti. T^hl?* E nyilatkozat nagyon furcsa helyzetbe szorítja Gombos 'Zoltánt, aki a Pressben azzal védekezett, hogy a 251 ezer dollárt költ­ségekre kapta. Egyet Hazudni Gombos Zoltánnak nem nehéz. Szí­vesen meg is teszi. Inkább, mintsem, hogy visszaadja a 25 ezer dollárt a kifosz­tott részvényeseknek. A Press újabb leleplező cikk sorozatára, amelynek \ első cikkében kihozza a neve­zett lap, hogy már 1961- ben pnzügyi nehézségekkel küzdött az Investment. Life Insurance Company of A- merica. Gombos Zoltán tudta ezt: mégis megkezdte alattomos I munkáját a Bridgeporti | Szövetség beolvasztására, j noha sohasem kapott meg­bízatást a Bridgeporti Szö­­vetsség igazgatóságától. Uj kenyér hálaadás a Presbiter. Egy.-nál UJ kenyér hálaadás Templomunkban uj kenyér hálaadásra az Urnák szent asztalát vasárnap julius 26-án terítjük meg. Az angoinyeiJ/ü istentisz­telet 9:30 kor és a magyar is­tentisztelet 10:30-kor.--------- • --------­A rögtöni operáció mentette meg Knill Istvánná életét Knill Istvánnak, Szatmár megyei Segélyző Klub nép­szerű gondnokának neje ha­­zaj övét a Szatm^pmegyei Klub piknikjéről életveszé­lyes autó összeütközés sú­lyos sebesültje lett. Férje, Knill István haj­tott hazafelé és a Coventry Roadon, Cleveland Hts az egyik mellékutcából egy autó beléjük hajtott. Autó­juk jobb oldalát összezúz­ta,' ott, ahol Knill Istvánná ült. rák forrásból fakad, volta­képpen annak az integritás" hangoztatnék. Természetesen ként fogható fel, melyet ma Magyarországon annyira hangztatnak. Természetesei ezt nem azért írom Önnek, hogy hangot adjon és Ön bi­zonyára óvakodni is fog et­től, hiszen ilyesmi nem való a román sajtóba. Csak úgy említem meg, mini lehetséges szempontot,, amelyet kb. 10 éve ismertem fel, amikor a a mi sovinisztáink a _ leghe­vesebbben támadtak engem, Az én igazi vezéreszmém a­­zonban., amelynek, mióta mint zeneszerző magamra ta­láltam, tökéletesen tudatá­ban vagyok: a népek testvét ró válásának eszméje, a test­­vérréválása minden háborúság és münden viszály, ellenére. A harmincas évek végeie­­lé Hitler uralomjutása követ­keztében Európát és Magyar­­országot mind közelebbről fe­nyegette a -_ náci zsarnokság' veszélye. Bartók Béla kétség­ek 'vet tükrözi a Budapest­ről 1938-ban irt levele: — Igen —, írja Bartók Bé­la —, ezek számunkra is bor­zalmas diők voRak, lf\zok ,a napok, amikor Ausztriát vá­ratlan megtámadták. Azt hi­szem, teljesen felesleges erről a kataszrófáról irni. Hiszen a legfontosabbról Ön igen rö­viden és szépen foglalta sza­vakba, pontosan úgy, aho­gyan mi érezzük. Még csak egyet szerelnék hozzáfűzni ami —, legalább iis számunk­ra —, ebben a pillanatban a legborzasztóbb. Ugyanis az a közvetlen veszély forog fenn, hogy Magyarország is megadja magát ennek a rabló és gyilkos rendszernek. A kérdés csak az, mikor, ho­gyan? Hogy azután egy ilyen országban hogyan tudok to­vább élni vagy —, ami u­­gyanazk jelenti —, tovább dolgozni, el sem lehet képzel­ni.- Tulajdonképen az lenne a kötelességem, hogy kivándo­roljak,, ameddig még lehet. De még a legkedvezőbb e­­seiben is óriási nehézséget és lelki gyötrődést jelentene számomra valamely idegenö országban a mindennapi ke­nyér megszerzése (most öi­­vennvolcadik életévemben az áldatlan munkát, mint pl. a tanítási újrakezdeni valahol és teljesen ráutalva lennij, annyira hogy erre gondol­ni sem lehet. Mert ezzel nem érnék el semmit, hiszen i­­lyen körülmények között: máshol sem tudnám tulajdon­­kéopsni és legfontosabb mun­káimat elvégezni. Tehát telje­sen mindegy, hogy megyek­­e vagy maradok. Azután itt van az anyám: most. élete u­­iolsó éveiben hagyjam el ö­­rökre? Nem, ezt nem tudom megtenni! Amit eddio írtam. Magyar­­országra vonatkozik, ahol saj­nos a müveit keresztény em­berek majdnem kzárólag a nácirendszernek hódolnak; igazán szegve lein, hogy eb­ből az osziáiyból származom. KÉT NAGYON | GAZDAG EMBER —, c mind a kettő többszörös mii- £ Tómos —, jelölt az Egyesült I Á’lamok elnökségére. Bár a demokrata konvenció csak még ezután lesz, de azért e­­gész nyugdtan elfogadhatjuk az elnököt, Lyndon B. John­son! a hivatalos demokrata el­nökjelöltnek. Bár igy mindkét elnökje­lölt ugyanahhoz a társadalmi réteghez tarioz!k, mégsem e­­gyeznek sem é’eteflfcgásuk­­ban, sem társadalmi és polii­­tikai törekvéseikben. Ez alkalmmal csak általá­nosságban kívánjuk kidom­borítani a különbséget a két elnök jelölt között. A kezdő­dő eVök-VJcVirégi k^moány | napról-nanra alkalmai nyújt, sőt szükségessé is teszi, hogy meoviDqüsuk a két elnök­jelölt közötti különbséget. Elsősorban tisztáznunk is i kell. me’vik az a főkérdés, a­­mely körül az elnökjelöltek harca folyik. Nem is említik az elnö vá­lasztási harcban, mi az alap­vető fő kérdés. Szinte kerü­lik, mert nem lehet a kérdés nyilt feszegetésével szavaza­tokat nyerni —, pedig a vá­lasztási kampánynak az a rendeltetése, hgy szavazato­kat gyűjtsön a novemberi vá­lasztásra. A főkérdés, amelyben ke­­rüliik , amennyire csak le­het — ? nyilvános megnyilat­kozást, a nemzeti jövedelem megoszlása, a különböző tár­sadalmi rétegek részesedése a nemzeti jövedelemből. Goldwater főleg azért ne- ' vezi magát konservaiivnak, mert nem akar változtatni a fennálló társadalmi viszonyo­kon, különösen nem a jöve­delem megoszlásán. — Min­den jó van, ahogy van megál­lapítással ellene szegül min­den szándékolt változtatásnak. Néhai Taft szenátor felfogá­sával azonsitja magát és ra­gaszkodik ahhoz a megrög­zött gondolkodáshoz, hegy az ország jólétének előfeltétele a legfelsőbb társadalmi réteg­nek, a mlliómosoknak.. aka­dálytalan gozdagodása. _____ ....Nagyon is kell a kormány­nak őrködnie afelett, hogy ezt a gazdagodást semmise hátráltassa, de még ne is csor­bíthassa. Goldwater republikánus el­nökjelöltnek ez, jóformán a társadalmi hite, közgazdasági elmélete —/ ezért jelölt, az az ambíciója, hogy megmutatja: az országot a milliomosok ér­dekének a védelmével is le­het kormányozni. Hogy ez va­lóban a szándéka, arra vall, hegy máris felszólalt a sze­nátusban a MEDICARE ellen és máris szembe helyezkedett Johnson elnök szegénység el­leni harcával. Goldwater röviden össze­foglalva ezt jelenti, — Semmit sem a népért, mindent a gazdagokért! Természetesen nem tesz ilyen nyíltan vallomást ma­gáról Goldwater, más kérdést használ fel a szavazat nyerés-A Szatmár megyei­ek zuhogó esőben is jól mulattak Julius 12-ikén, vasárnap zuhogó esőben piknikeztek a j I Clevelandi Szatmármegyeiek ; a Chester Groveban. A zuhn r, 'gó eső a szokásos közönség í í felét otthon tartotta, de azért I j (200-on felül voltak, akik da­coltak az esővel és kihaj­­•! toltak • a p.knik helyre, a­­j hol mindannyian elfértek fedett helyen. A közönség nagyobb része a táncteremben volt. Any­­nyit még tán egy pikniken sem táncoltak, mint az e­­sős pikniken. Frank Borisz ! és zenekara annyit muzsi­kált, hogy dupla díjazást érdeemlt volna. Még hozzá nagyon a közönség kedvére játszott a zenekar. Kapott is elég dicséretet. Nem jegytől hallottuk, ha Frank1 Borisz és zenekara játszik,» ! elmegyek, mert szorgalma-1 san és a közönség kívánsá­ga szerint muzsikálnak. Ha a táncosoknak di-. jat tűztek volna ki, Kocsis j Istvánná nyerte volna meg | Olyan mulatós kedve volt, ihogy igazi csoda. Néhány 'asszony barátját úgy meg- I forgatta, akárcsak egy le­­igény. Savana Johnné is j szeret táncolni és köteles­sége is a tánc, mert férje Borisz zenekarának cimbal­mossá, Kocsis Istvánná úgy megpergette, hogy végez- 1 tével a táncnak, megj egyez- ■ . te. • — Veszedelmes táncos ez a ’ Kocsisné.-j A pikniken megjelent , Francis Talty, biró jelölt a : common pleas courtra és- csodálkozott a munkások > egymást mégértő munkáján, a. Levélben gratulált Kerner í József vigalmi elnöknek.- Kerner József vigalmi eln<ik köszönetét fejezi ki mini­) azknak, akik a pikniken . részt vettek. í ■ c Farkas Béla pedig a Bése I Liga nevében emelte ki ' Cincár Gyula érdemeit. ... Cincár Gyula a Béke li­- ga eseményeinek főmunksa i volt. s' Cincár Gyula két dalt é­­s nekelt Kalinay Gyula heíe­- dü kíséretével, a közönég- is énekelt. í !j-i Kalinay Gyula órákon át játszott hegedűjén najy i örömet szerezvén mindena­­a ■ nek. j * i- Nehrer Jánosné vette át a szórakoztatást és r.ig- j be nem sötétedett, töbted !- magával szebnél szebb r.a­gyár dalokat énekelt, la­­a lfoay Gyula meg hegedijé­­i- vei kísérte. A kártyaparty közönsge leikébe fogadta Bárók Bélát és feledatának is­­: merte el, Bartók Béla köe­­(- lésére hangolni a magjir­­ságot. t, A kártyaparty és a gyij­­tés eredménye közép! jái a -1150 dollárhoz, amelyet Flr­­h kas Béla a leszámolás m :-'tán átad Szalay Istvánmk, i- í a Bartók Béla' szobor. bí­rt, zottsága pénztáhnolgának. Nt. Brachna Gábor s Kolozsváry Kálmar beszédei erős visszhangot keltetttk

Next

/
Thumbnails
Contents