Az Ujság, 1964 (44. évfolyam, 4-48. szám)
1964-07-23 / 29. szám
V FONTOS BEJELENTÉS E lapszám után kedden, julius 28. New Yorkba repü lünk legidősebb leányunkhoz, akii hosszabb ideje nem láttunk. New Yorkból Bridgeporlra is átrándulunk, hogy a Bridgeporti Szövetség körüli machinációkból gibbet is megtudj unk. Mi azt szeretnök, ha a Bridgeporiü Szövetség visszanyerné önállóságát és beolvadna vagy a Wm. Pennbe • agy a Ieformátus Egyesületi, e, ahogy meg is történt rolna, ha Gombos Zoltán 25 ezer dollárért Szegedy L. /»ivón segítségével nem viszi bele a csődbe jutott Invesimen Life Insurance Co.-ba. A legközelebb lapszámunk AUGUSZTU5Z 20-án jole nik meg. Az elmaradt számokat i alamiképen kipótoljuk. VOL. XLIV. NO. NO. 29 THURSDAY JULY 23 1964 Egyes szám ára 10c. ROVÁS A BÉKE LIGA BARTÓK BÉLA KÁRTYA PARTYJA AZ EMBERI MEGÉRTÉS SIKERE VOLT RAY T. MIlLER, Jr., ÜGYVÉD VÉDEKEZÉSÉBEN LELEPLEZI GOMBOS SZEREPÉT A BRIDGEPORTI SZÖV. BEOLVASZTÁSA KÖRÜL BARTÓK BÉLA MAGYARSÁGA ÉS TESTVÉRISÉGET HIRDETŐ FENKÖLT GONDOLKODÁSA Incze Sándor szerkesztet- ■ te Magyar Albumban Juhász Vilmos tollából kitűnő életrajz jelent meg Bartók Béláról — i Bartók Bála beszél hozzánk cimen. Ez életrajzból vesszük át alábbi részieteket, hogy a magyarság széleskebb körében is megismerjék Bartók Béla egyéniségét. Bartók Béla magyarsága A románok megkísérelték, hogy román zeneszerzőnek sajátítsák ki Bartókot. E román igénylők közé tartozott Octávián Bee román zenetudós., Bartók munkáságának lelkes méltatója. Bartók egyik j legérdekesebb levelében, amelyet 1931-ben Berciből intézett a román zenetudóshoz, igy tesz hitet magyarsága mellett. — Magyar zeneszerzőnek tartom magamat. Azon eredeti müveim alapján, amelyekben román népzenén alapuló vagyaitól ihletett saját dallamaimat használom fel, éppoly kevéssé tekiinthetnek engem román zeneszerzőnek, mint ohogyan Brahms, Schubert és Debussy sem nevezhető ma,gyar.„ illetve spanyol zeneszerzőknek a magyar, illetve sponyolos lémáiikái felhasználó eredeti szerzeményeik alapján. Ön vagy más tudósok '—, nézetem szerint —, helyesebben lennék, ha lemondanának erről a megjelölésről és annak a megállapítására szorítkoznának, hogy "itt, ebben és ebben a műben román .ihleliségü témotika van" Ha az Ön felfogása helytálló I lenne, ugyanilyen joggal I "szlovák zeneszerzőnek" is [ nevezhetnének, tehát három nemzetiségű zeneszerző lennék! Nos, ha már benne vagyok az őszinteségben, hadd mondjam el. Önnek néhány idevágó gondolatomat. Az én zeneszerzői munkásságom, épp mert e háromféle magyar, román és szlo-Knill Istvánnét a rendőr ambulance súlyos külső és belső sérüléssekkel a Doctor Kórházba szállította, ahol Dr. Egyed H. Miklós sebész orvos megoperálta, hogy életét megmenthessék. Napokig kétséges ,volt vájjon életben marad-e? Ötödik napra az operáció után a bizonytalan állapotból kikerült és egyre több reményt nyújtott az életben j maradáshoz. Knill István rögtön értesítette Texasban szolgáló József katona fiát, ki 15 na pi szabadságra már kedden j Clevelandban volt nejével, aki minden idejét a kórházban tölti férjének édesanyja ágyánál. Knill Istvánnét néhány hónap előtt operálta. Dr. Egyed H. Miklós. Súlyos operáció volt az első is, de jóvaj súlyosabb e második operáció, amely megmentette Knill Istvánná életét.-Vasárnap Szalai István ; real estates és biztosítási . ember szellős kertjében a |. megy és egyéb gyümölcs fák árnyékában, 1070i Bu- ; cxeye Road olyan kártya- . pany volt, amely nemcsak j testi táplálékot nyújtót., az uzsonnával, de szellemi táp lálekot is az elhangzott beszédekkel és zenei számokkal. Barry József, a kártyaparty pénztárosa 118 résztvevőt jelentett, akiknek mindegyike azért jelent meg, hogy lendületet adjon a Bartók Béla mellszobor mozgalomnak. Más városok is képviselve voltak: Wiener Andor é» neje Chicagóból, Illinois, Kacibán Mihály és neje, Mayfield Hgts, O. egy pár ( Hudson, Ohióból és Hege- j düsék hatod magukkal je-1 lentek meg Akronból. A 4:30-kor kezdődő prog- j ramot Kovács János nyitót- . ta meg. Komoly, átgondolt, céltudatos bevezetést nyújtott és rábízta á program levezetését Farkas Bélára. Ni. Brachna Gábor a megértés szükségéi hangsúlyozta. Az első beszédet Nt. Brachna Gábor, az evangé; likus egyház lelkésze tar' tóttá. Bevezető szavaival többszöri nevetésre ingerélté a közönséget, amely szívesen fogadta a kacagtató kitéréseket. Beszzde az egymással szembeni megértés szükséhez, elsősorban a negró kérdést. Nem állithaijuk azt, hogy Goldwaier negró elle- Ines—, annak van ellene, hogy a szövetségi kormány és szö! vetségi szervek avatkozzanak be a negró ügy rendezésébe. Ez alapon reméli Goldwater, hogy megkapja a negróellenes fehér szavazatokat. Johson elnök, a másik milliomos más ember. Nem radikális, csak liberális és elisjmeri, hogy a kormánynak köjtelességei vannak a néppel j szemben is. Anélkül, hogy tagadná az egyén gazdagodási jogát kész korlátokat felállítani!, hogy a gazdagodás ne legyen akadálya az általános j jólétnek. Johnson Roosoveli elnök tanítványa és folytatni kívánja a Roosevelt elnöktől megkezdett szociális törvényhozást. Johnson a nép barátjának vallja magát és igyekszik könnyteni a nép helyzetén. A társadalom legalább is javításokra szorul és Johnson \ hajlandó az elkerülhetetlen javításokat megtenni, hogy az Egyesült Államok elkerülje a | belső összeütközéseket és zava rókát. ,, . 1 fét, a türelmességet aján- ; otta, mindenkivel szemben, i ,i neg a szélsőséges jobb es »amldali propagandával zemben is. Colozsváry Kálmán, a zónokok között Kolozsváry Kálmán, az i jreg Amenká? Magyarok Családfője is megjelent önszántából. Farkas Béla szóásra kérte és nagyon tar;almas beszdet mondott El nondta a Liszt Ferenc szó- j jor történetét és kiemelte innak szükségét, hogy Bar- ! ;ók Béla szobrával ismer-' ;essük el a magyar namzet 2s a magyar nép kulturteljesitményét általában Kalinay Gyula ismertette j Bartók Béla zenei forradalmát 1 Nagyon mélyen szántó, | alapos zenei tudással ismer-! tette Kalinay Gyula Bartók í Béla zenei újításait és zenei érdemeit. rarcai Lajos méltatta Bartók Béla magyarságát, magyar és emberi gondolkodását. Felolvasta Bartók Béla életrajzából gondolkodása jellemző nyilatkoza-. tait, amelyek elvitathatatlanul kétségtelenné teszik, hogy BartókBéla, az egész világon elismert zenei géniusz náci és nyilas ellenes volt, Bartók Béla erre vonatkozó nyilatkozatát e számunk más hegyén közöljük. Tárcái Lajos adományo kát kért a Bartók szoborra. Az első adományt Kacibán Mihály és Wiener Andor adták. A szórakoztató program Farkas Béla többeket bemutatott. A kártyapartyn megjelent Kovell Nyerges' Margitot is, akt édes anyja tanított meg a magyar dalra és magyar da-' lókkal ébresztette és fej-« lesztette ki zenei tehetségét. Minthogy eddig Köveit Nyerges Margit vezet a> Bartók Béla szoborhoz való hozzájárulással, — ötszáz dollárt hozott össze —> Kalinay Gyula a tiszteletere eljátszotta zenei müvének egy részletét, amit a közönség nagy tetszéssel fogadott. Búcsú Cincár Gyulától Cincár Gyula és neje augusztus utolsó hetében végleg elhagyják Clevelandot, amit más egyesülettel együtt a Béke Liga is sajnálattal vesz tudomásul. Rigó Margit a Szabolcsmegyei Klub nevében köszöntötte fel a Cincárt párt [ I first became acquainted I with Robert Schenkelberg, i , President of Investment Life I Insurance Company of Ameri,ca, about June of 1961. Mr. Zoltán Gombos had been a close personal friend of mine for, a good number of years I tizedíjiéfcat ILICA was a ivly founded Cleveland based company with great potential. It sometimes takes as long os five years for a newly founded insurance company to find itself in the black. Realizing. this I talked to Mr, Gombos about American Life Insurance Association of Bridgeport, Connecticut, which was a Hungarian fraternal, with the possibilities of consolidating it with ILI CA. Mr. Gombos thought this ! could be possible. I then approached Mr. Schenkelberg, about August of 1961. with thj,s idea of the consolidation in mind. Mr. Schenkelberg showed a definite interest and asked me to proceed immediately. Mr. Gombos then approached Mr. Stephen L. Segedy, who was President of American Life Insuronce Association. There were at least two conferences with Mr. Segedy by Mr. Gombos before Mr. Segedy showed any interest in the possible merger. Zolton and I then had lunch with Mr. Schenkelberg and Mr. Thomas F. Bremer, secret Spy and attorney for ILICA. At this meeting we outlined the assets of American and agreed on a $50,000. finders fee and stock options in the amoünt of 40,000 shares to be split equally1 between Mr. Gombos and myself. It was also understood that expenses incurred by Mr. Gombos and ] myself. I Magyarul ' j “Robert Schengelberg-gel, az Investmen Life Insurance Company of Amrica elnökével 1961 júniusában ismerkedtem meg először. Gombos Zoltán ur évek 'hosszú sora óta közeli jó barátom volt., il j Megértettem, hogy az ujonan alakult ILICA, clejvelandi intzmény nagy jö- Ijvővel rendelkezik. Néha öt esztendőt is igénybe vesz, amig egy újólag alakult biztosítási társaság felesleget mutat. Ennek szem e- Jőtfc tartásával beszéltem ■ Mr. Gombossal az American Life Insurance Association, Bridgeport Conn, aamely testvériségi alapon álló magyar intézmény, az ILLCA-val való egyesülési ■ lehetőségéről Gombos ur ezt lehetségesnek mondotta. Erre 1961 augusztus havában érintkezésbe léptem Schenkelberg úrral az egyesülés gondolatával. Schenkelberg ur határozott érdeklődést mutatott és arra kért, hogy haladéktalanul egyem meg a lépéseket. ' Gombos ur erre érintke- j. lésbe lépett Szegedy István 1 árral, ki az American Life Insurance Association elnöke volt. Legalább is két tanácskozást tartottunk Sze- 1 gedy úrral Gombossal együtt, mielőtt Szegedy (érdeklődéit mutatott volna az egyesülési lehetőség iránt. Zoltán és én együtt ebédeltünk Mr. Schenkelberg-gel és Mr. Thomas F. Bremerrel, az ILICA titkárával és ügyvédjével. E találkozáskor az American vagyonára utaltunk és megállapodtunk ötven ezer dollár közvetítési díjban s 40,000 rszvényre való optiónkban, amely egyenlően lenne elosztva Gombos és és köztem. Megegyeztünk abban is, hogy Mr. Gomos és a saját költségemet az ILICA visszatéríti. T^hl?* E nyilatkozat nagyon furcsa helyzetbe szorítja Gombos 'Zoltánt, aki a Pressben azzal védekezett, hogy a 251 ezer dollárt költségekre kapta. Egyet Hazudni Gombos Zoltánnak nem nehéz. Szívesen meg is teszi. Inkább, mintsem, hogy visszaadja a 25 ezer dollárt a kifosztott részvényeseknek. A Press újabb leleplező cikk sorozatára, amelynek \ első cikkében kihozza a nevezett lap, hogy már 1961- ben pnzügyi nehézségekkel küzdött az Investment. Life Insurance Company of A- merica. Gombos Zoltán tudta ezt: mégis megkezdte alattomos I munkáját a Bridgeporti | Szövetség beolvasztására, j noha sohasem kapott megbízatást a Bridgeporti Szövetsség igazgatóságától. Uj kenyér hálaadás a Presbiter. Egy.-nál UJ kenyér hálaadás Templomunkban uj kenyér hálaadásra az Urnák szent asztalát vasárnap julius 26-án terítjük meg. Az angoinyeiJ/ü istentisztelet 9:30 kor és a magyar istentisztelet 10:30-kor.--------- • --------A rögtöni operáció mentette meg Knill Istvánná életét Knill Istvánnak, Szatmár megyei Segélyző Klub népszerű gondnokának neje hazaj övét a Szatm^pmegyei Klub piknikjéről életveszélyes autó összeütközés súlyos sebesültje lett. Férje, Knill István hajtott hazafelé és a Coventry Roadon, Cleveland Hts az egyik mellékutcából egy autó beléjük hajtott. Autójuk jobb oldalát összezúzta,' ott, ahol Knill Istvánná ült. rák forrásból fakad, voltaképpen annak az integritás" hangoztatnék. Természetesen ként fogható fel, melyet ma Magyarországon annyira hangztatnak. Természetesei ezt nem azért írom Önnek, hogy hangot adjon és Ön bizonyára óvakodni is fog ettől, hiszen ilyesmi nem való a román sajtóba. Csak úgy említem meg, mini lehetséges szempontot,, amelyet kb. 10 éve ismertem fel, amikor a a mi sovinisztáink a _ leghevesebbben támadtak engem, Az én igazi vezéreszmém azonban., amelynek, mióta mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvét ró válásának eszméje, a testvérréválása minden háborúság és münden viszály, ellenére. A harmincas évek végeielé Hitler uralomjutása következtében Európát és Magyarországot mind közelebbről fenyegette a -_ náci zsarnokság' veszélye. Bartók Béla kétségek 'vet tükrözi a Budapestről 1938-ban irt levele: — Igen —, írja Bartók Béla —, ezek számunkra is borzalmas diők voRak, lf\zok ,a napok, amikor Ausztriát váratlan megtámadták. Azt hiszem, teljesen felesleges erről a kataszrófáról irni. Hiszen a legfontosabbról Ön igen röviden és szépen foglalta szavakba, pontosan úgy, ahogyan mi érezzük. Még csak egyet szerelnék hozzáfűzni ami —, legalább iis számunkra —, ebben a pillanatban a legborzasztóbb. Ugyanis az a közvetlen veszély forog fenn, hogy Magyarország is megadja magát ennek a rabló és gyilkos rendszernek. A kérdés csak az, mikor, hogyan? Hogy azután egy ilyen országban hogyan tudok tovább élni vagy —, ami ugyanazk jelenti —, tovább dolgozni, el sem lehet képzelni.- Tulajdonképen az lenne a kötelességem, hogy kivándoroljak,, ameddig még lehet. De még a legkedvezőbb eseiben is óriási nehézséget és lelki gyötrődést jelentene számomra valamely idegenö országban a mindennapi kenyér megszerzése (most öivennvolcadik életévemben az áldatlan munkát, mint pl. a tanítási újrakezdeni valahol és teljesen ráutalva lennij, annyira hogy erre gondolni sem lehet. Mert ezzel nem érnék el semmit, hiszen ilyen körülmények között: máshol sem tudnám tulajdonkéopsni és legfontosabb munkáimat elvégezni. Tehát teljesen mindegy, hogy megyeke vagy maradok. Azután itt van az anyám: most. élete uiolsó éveiben hagyjam el örökre? Nem, ezt nem tudom megtenni! Amit eddio írtam. Magyarországra vonatkozik, ahol sajnos a müveit keresztény emberek majdnem kzárólag a nácirendszernek hódolnak; igazán szegve lein, hogy ebből az osziáiyból származom. KÉT NAGYON | GAZDAG EMBER —, c mind a kettő többszörös mii- £ Tómos —, jelölt az Egyesült I Á’lamok elnökségére. Bár a demokrata konvenció csak még ezután lesz, de azért egész nyugdtan elfogadhatjuk az elnököt, Lyndon B. Johnson! a hivatalos demokrata elnökjelöltnek. Bár igy mindkét elnökjelölt ugyanahhoz a társadalmi réteghez tarioz!k, mégsem egyeznek sem é’eteflfcgásukban, sem társadalmi és poliitikai törekvéseikben. Ez alkalmmal csak általánosságban kívánjuk kidomborítani a különbséget a két elnök jelölt között. A kezdődő eVök-VJcVirégi k^moány | napról-nanra alkalmai nyújt, sőt szükségessé is teszi, hogy meoviDqüsuk a két elnökjelölt közötti különbséget. Elsősorban tisztáznunk is i kell. me’vik az a főkérdés, amely körül az elnökjelöltek harca folyik. Nem is említik az elnö választási harcban, mi az alapvető fő kérdés. Szinte kerülik, mert nem lehet a kérdés nyilt feszegetésével szavazatokat nyerni —, pedig a választási kampánynak az a rendeltetése, hgy szavazatokat gyűjtsön a novemberi választásra. A főkérdés, amelyben kerüliik , amennyire csak lehet — ? nyilvános megnyilatkozást, a nemzeti jövedelem megoszlása, a különböző társadalmi rétegek részesedése a nemzeti jövedelemből. Goldwater főleg azért ne- ' vezi magát konservaiivnak, mert nem akar változtatni a fennálló társadalmi viszonyokon, különösen nem a jövedelem megoszlásán. — Minden jó van, ahogy van megállapítással ellene szegül minden szándékolt változtatásnak. Néhai Taft szenátor felfogásával azonsitja magát és ragaszkodik ahhoz a megrögzött gondolkodáshoz, hegy az ország jólétének előfeltétele a legfelsőbb társadalmi rétegnek, a mlliómosoknak.. akadálytalan gozdagodása. _____ ....Nagyon is kell a kormánynak őrködnie afelett, hogy ezt a gazdagodást semmise hátráltassa, de még ne is csorbíthassa. Goldwater republikánus elnökjelöltnek ez, jóformán a társadalmi hite, közgazdasági elmélete —/ ezért jelölt, az az ambíciója, hogy megmutatja: az országot a milliomosok érdekének a védelmével is lehet kormányozni. Hogy ez valóban a szándéka, arra vall, hegy máris felszólalt a szenátusban a MEDICARE ellen és máris szembe helyezkedett Johnson elnök szegénység elleni harcával. Goldwater röviden összefoglalva ezt jelenti, — Semmit sem a népért, mindent a gazdagokért! Természetesen nem tesz ilyen nyíltan vallomást magáról Goldwater, más kérdést használ fel a szavazat nyerés-A Szatmár megyeiek zuhogó esőben is jól mulattak Julius 12-ikén, vasárnap zuhogó esőben piknikeztek a j I Clevelandi Szatmármegyeiek ; a Chester Groveban. A zuhn r, 'gó eső a szokásos közönség í í felét otthon tartotta, de azért I j (200-on felül voltak, akik dacoltak az esővel és kihaj•! toltak • a p.knik helyre, aj hol mindannyian elfértek fedett helyen. A közönség nagyobb része a táncteremben volt. Anynyit még tán egy pikniken sem táncoltak, mint az esős pikniken. Frank Borisz ! és zenekara annyit muzsikált, hogy dupla díjazást érdeemlt volna. Még hozzá nagyon a közönség kedvére játszott a zenekar. Kapott is elég dicséretet. Nem jegytől hallottuk, ha Frank1 Borisz és zenekara játszik,» ! elmegyek, mert szorgalma-1 san és a közönség kívánsága szerint muzsikálnak. Ha a táncosoknak di-. jat tűztek volna ki, Kocsis j Istvánná nyerte volna meg | Olyan mulatós kedve volt, ihogy igazi csoda. Néhány 'asszony barátját úgy meg- I forgatta, akárcsak egy leigény. Savana Johnné is j szeret táncolni és kötelessége is a tánc, mert férje Borisz zenekarának cimbalmossá, Kocsis Istvánná úgy megpergette, hogy végez- 1 tével a táncnak, megj egyez- ■ . te. • — Veszedelmes táncos ez a ’ Kocsisné.-j A pikniken megjelent , Francis Talty, biró jelölt a : common pleas courtra és- csodálkozott a munkások > egymást mégértő munkáján, a. Levélben gratulált Kerner í József vigalmi elnöknek.- Kerner József vigalmi eln<ik köszönetét fejezi ki mini) azknak, akik a pikniken . részt vettek. í ■ c Farkas Béla pedig a Bése I Liga nevében emelte ki ' Cincár Gyula érdemeit. ... Cincár Gyula a Béke li- ga eseményeinek főmunksa i volt. s' Cincár Gyula két dalt és nekelt Kalinay Gyula heíe- dü kíséretével, a közönég- is énekelt. í !j-i Kalinay Gyula órákon át játszott hegedűjén najy i örömet szerezvén mindenaa ■ nek. j * i- Nehrer Jánosné vette át a szórakoztatást és r.ig- j be nem sötétedett, töbted !- magával szebnél szebb r.agyár dalokat énekelt, laa lfoay Gyula meg hegedijéi- vei kísérte. A kártyaparty közönsge leikébe fogadta Bárók Bélát és feledatának is: merte el, Bartók Béla köe(- lésére hangolni a magjirságot. t, A kártyaparty és a gyijtés eredménye közép! jái a -1150 dollárhoz, amelyet Flrh kas Béla a leszámolás m :-'tán átad Szalay Istvánmk, i- í a Bartók Béla' szobor. bírt, zottsága pénztáhnolgának. Nt. Brachna Gábor s Kolozsváry Kálmar beszédei erős visszhangot keltetttk