Az Ujság, 1964 (44. évfolyam, 4-48. szám)

1964-05-14 / 19. szám

AZ VJSAtí $ OLDAL MAY 14, 1%4 A KÉT FALUSI GAZDA — TÁRCA — Kegyetlen hóvihar szá­guldott végig a falun. Na­pok óta tartott már az Íté­leti idő. ílMjü: — JNo, az idén csakugyan fehjfcr karácsonyunk lesz.— mondogatták a meleg ke­mencék mellett meghúzódó emberek.. Munkátlan falusi téli hó­napok. Jobb időben még csak akad a ház körül va­lami tennivaló. De ilyen Istent kisértő napokon ? Cendes beszélgetés, evés, kalendárium-olvazsgatás, s megint beszélgetés, amíg csak eljön az este. Ha a kemencében patog a tűz, ha van bőven enni­való nincs is semmi baj. De ahol szükiben van a tüzelő, befp a szél a rossz abla­kon és a kenyér is kevés, a karácsony se okoz sok örö­met és a tavasz is nehéz ki­várni. Ott nem olyan gon­datlan a beszélgetés. i Vargljék módos házában még gondtalan borozgatás mellett beszélgettek. — Hát odaadod -e leá­nyodat Esztert, fiamhoz An­drishoz? — kérdezte végül az öreg Kovács. — Odaadom Andrishoz — felelte Varga. Andris egyet­len fiú, Eszter is egyetlen leány. A földünk is egymás mellett van. így, ha mi be­hunyjuk a szemünket, ők lesznek a leggazdagabbak a faluban. | Ezzel Eszter és Andris sorsa ellett intézve. Ki bánta azt, hogy a szomorú leány, belopódzott a sötét j szobába, odaállt halott é­­desanyja arcképe elé és sű­rű könnyek hullottak arcá­ról, hiszen a dolgos Kiss ! Pétert szerette, aki gazdag ugyan nem volt, dehát a szerelem nem a vagyont nézzi. És Andris. Andris a faluvégi Nagy Rozi iránt érzett szerelmet s már oly szépen megegyez­tek Andrissal, hogy kará­csony után egymásé lesz­nek, most ugylátszott min­dennek vége — mert a szü­lök más határoztak. Az emberek azonban nem \esztegettek több szót a do- \ logrói. Szabóékra terelődöt j a beszéd. Már megint babát vár­nak. Ez lesz a negyedik ab­ba a nyomorúságba. — Dolgos, derék ember. — Csak nem okos. Hogy tud majd hagyni rájuk va­lamit ! Lemondóan legyintettek és ittak egyet. Most egy furcsa emberre került a sor, aki senki sem ismer. Kiféle lehet? A jegyző se tudja. Csak járja a fal­vakat bő kabátban, beszél­get az urakkal is. a gaz­dákkal is és tovább megy. Azt. mondják, sok pénze van. — Én azt hiszem, hogy kém. Valamelyik szomszéd ország kéme. — Nem a’. Kótyagos le­het. Talán valami bánat kergeti. Az nem hagy neki nyugtot. Későre járt az idő, a vendgek felszededőztek. — No, még a Szent Já­­nas áldását — mondta a gazda és töltött. — Jó éjszakát.... Szabóéknál pedig ezalatt megszületett a negyedik gyerek. Uj gond a már meglevőhöz. De a szenvedő asszony boldogan nézte. A fiatalapa terveket ková­csolt arról, hogyan szerez majd pénzt, hogy fölnevelje kis családját.... A gyerekek megnézték az uj testvérkéjüket, aztán a­­ludni tértek. Karácsony közelgett szépet álmodtak, Jézuskáról, karácsonyfáról játékról, cukorról a gazdag gyerekek sok-sok öröméről, amelyekben nem lesz ré­szük, mert, ami kis pénz van, kell az uj babára. Mégis boldogan aludtak szegénykék, boldogabban mint a gazdag Varga Esz­ter, aki álmatlanul sirdc­­gált siratta és fiatalon meg­halt édesanyját, akit soha­se látott nevetni mert azt is úgy adták férjhez, mint most őt, hogy gyűljön a vagyon.... És nem aludt Auuns sem, akinek szive másért dobogott. A szegény házban boldo­gabban ébredtek másnap reggel, mint a gazdagoké­­j ban. A vihar is alábbhagyott Szabó János pedig elin­­! dúlt elvégezni a hivatalos dolgokat. Bejelentetni az uj szülöttet. A községházán hamaro­san végzett. Onnan a pí ''bá­niára ment. A derék öreg I plébános barátságosan fo­­! gadta. Mintha nem is hiva­­! talos ügyben járna, elbe­szélgetett vele. j — Aztán ki lesz a ke­reszt apa? — Szegény ember, mint a többinél. Csak az vállalja szívesen a . komaságot sze­gény embernél. A plébános néhány pil­lanatig hallgatott. — Tudnék én egy gazda­­ígot is, aki szívesen vállalná — mondta aztán. Most meg ‘Szabi János nézett kíváncsisággal a pap­ra : j — Ki lenne az 1 | —Nem ismeri, én is csak kétszer beszéltem vele. A i szomszédvárosból való mér­nök, Kerekes Mihály a ne­ve. Nagyon gazdag és na­gyon szomorú ember. Egy gyermeke volt. Derék, szép fiú. Az volt minden remé­nye. Elvette tőle az Isten. Azt hitte, hogy belepusztul ; a bánatba. De aztán meg- i nyugodot és azt határozta 'el, hogy vagyonával örö­met okoz azoknak, akik e1- fogadják az Istentől a gye­rek nagy örömét még ak­tákkor is, ha nagyon sze­­’gények. — Ki az? — /Az a furcsa ember, aki a falvakat járja, keresi a sok gyermekes családokat. i — Főtisztelendő ur, ez | olyan mint egy legenda. ■ -— Igen. a karácsony ün-1 népén a szeretet legendája. Jézus elvezeti a szomorú gazdagokat, a boldog sze­gényekhez, hogy kincseik­ből egymásnak adva, e­­gyütt örülhessenek. Pár nap múlva eljött a karácsony. . A községházán felállított nagy karácsony­fánál ott volt az egész fa­lu. A szegényeknek kiosz­tották a módosak által fel­ajánlott karácsonyi aiandé­­kot. Ott volt Eszter is Andris­sal. De ott volt Kiss Péter is, meg Nagy Rozi is. A tisztelendő úrral beszélget­tek, aki tudott mindenről meg vigasztalta őket. Taná­csot is adott nekik, amitől öröm kelt szivükben. — Csak bízzátok rám, — mondta, — majd minden jóra fordul. Két családi ünnepet vár­tak pár nap múlva a falu­ban. Egy nagyon boldog ke­resztelőt s egy kettős eskü­vőt. A keresztelőt meg is tar­tották s az újszülöttnek a gazdag Kerekes Mihály lett a keresztapja, aki bősége­sen megajándékozta a gyér nek szüleit. A tervezett kettős esküvő azonban másként folyt ie mint ahogy a szülők elgon dolták. Mikor ugyaris a tiszte lendő ur megkérdezte And ristól: — Szereted-e Esztert! Akarod-e hites feleségedül'. — Andris kijelentette hogy nem szeretem, de iger szeretem a Kiss Péter mei lett álló Nagy Rozit s ő j akarom feleségül. j Mindenki meghökkenv< , hallgatott. S mikor a tisztelendő u: Eszterhez intézte a kérdést i Eszter kijelentette hogy < JEZSUITÁK A ZSIDÓ-GYŰLÖLET megsemmisítésére törekszenek Augustin bíboros átjavitoti beadványát, amelynek alap­ján — minden valószínűség fezerint — a szeptemberben összeülő vatikáni zsina-. tárgyalni fogja a második ülésszakról elhalasztott zsi­dókérdést.-------- m -------­meg Kiss Pétert szereti s hozzá akar menni feleségül. Ez újabb megdöbbenést keltett. Végül a tisztelendő ur a fiatalokat s a szülőket ta­nácskozásra hívta félre, meg győzte az öregeket, hogy helytelenül tesznek, ha a Vagyon miatt utják állnak a fiatalok boldogságának. Azok aztán elálltak tervük­től belegyeztek, hogy a fiatalok követhessék szivük vonzalmát. így történt azután, hogy kettős eljegyzést s pár hét ketts eljégyzést s pár hét múlva pedig kettős esküvőt tartottak“ Kovács Andris feleségül vette Nagy Rozit s Varga Eszter pedig Kiss Péter felesége lett. ü üüii Boldogok voltak a fiata­lok s boldog volt az égsz falu s a szülők is idővel megáldotta az Ur a fiata­lok házasságát gyönyörű gyermekekkel s azután az­zal vigasztalták magukat: Na, majd összeházasít­juk az unokáinkat, ha Isten is úgy akarja. ROSSZUL SÜLT EL AZ ( ENYHE FIGYELMEZTE­TÉS A rabit meglátogatja egy délután két hive, hogy egy i: kicsit elkártyázgassanak. Ab játék szabálya szerint mind- j, hármuknak be kell tenni 1 egy-egy pengőt a kasszába. ; A két hive be is teszi, de ■ a rabi nem teszi be. AJ, partnerek kínosan feszen- |: genek, mégsem illik a rabit ilyesmire figyelmeztetni és b az egyik azt mondja a má- 1 síknak: |*j| — Te nem tettél be egy , pengőt. ;' — De én betettem, te nem tetted be. — Én betettem. — Én is betettem. Egy negyedóráig vesze­kedtek, abban a hitben, ihogy a rabi észretér és be­teszi a pengőt. De a rabi nem tette be, ellenben, mi­kor a veszekedés már inge­rültebb hangú lett, Így szólt: — Na ja, ha ti veszeked- j . tek, én visszaveszem a pen-1 'gőmet és nem játszom. MINTA ADÓS — Hallom, nagyon sok adósságod van! — Rengeteg! Aludni sem tudok tőlük! — Na és mit csinálsz e­­jgész éjszaka? i — Éjszaka nagyszerűen (alszom, de nappal nem bí­rok aludni! Folyton felza­­vadnak a végrehajtók... KRITIKA — Ugy-e, ez a hölgy sok érzéssel énekel? — Hallja, ha volna ben­ne valami kis érzés, egyálta Ián nem énekelne. KIFOGÁS ! — Hát egészeen megfe-i ledkeztél arról, hogy ma van a születésnapom? — Egyáltalán nem, éde­sem, de azt hittem, hogy talán te is megfeledkezel róla. AMI BIZTOS AZ BIZTOS! I I A szállodába hazamegy a j lakó, aki négy nappal ez­­! előtt költözött oda. A portás diszkrét hangon nondja neki: MWJ — A rendőrségtől keres­ték uraságodat. Az kissé meghökken, gon­dolataiba merülve hallgat, — majd igy szól: — Hm. Most mit csinál­jak? — Tessiék csak nyugod­tan odamenni — tanácsol­ja a portás, — előbb azon­ban talán mégis volna szi­ves az eddigi számláját ki­fizetni. MIKCR MEGISMRTELEK ... Ha künn a réten taposom az avart, Halkan ki kerülök minden kicsike zajt, Mert egész valóm lényeddel van tele És szivem nem tudja, hogy mi történt vele: Úgy szeretlek. Nem tudok járni s élni itt szenvedve, Minden gondolatom feltör az egekbe, Észtbontó sejtéssel, a menny kapujáig S ott halkan zengő édes szerelemmé válik: Úgy szeretlek. Te vagy az élet, az öröm s az álom, Tenélküled üres az én kis világom. Te vagy üdvösségem, lelkem dalos lantja, Zenélő hangod a szivem el ringatja: Úgy szeretlek. Dalolni kacagni s megölelni Ámort Ö gyújtott szivemben szerelmet és mámort. Bár semmim sincs benned, kaptam egy világot S halkan csókolom a neked szánt virágot: Úgy szeretlek. MOST, HOGY ELVESZTETTELEK ,. Te ki életemet nemesebbé tetted, Nem adtál hozzá mást csak igaz szerelmed, Drága szép arcodnak vidám mosolygását, Angyeli jóságod kéz simogatását: Mert szerettelek. Olyan voltál mint egy szép kinyílott virág, Hogy az enyém lettél, enyém volt a világ, Szcp szőke fejecskéd itt pihent keblemen És édes boldogság trillázott szivemen: Mert szerettelek. Nem ringatott téged senki sem bölcsőbe,, Margaréta virágként szálltál a földre, Hogy szerelmet s békét hozz bus életembe S sziveink összetört édes szerelembe: Mert szerettelek. És betelt a pohár, itt maradtam árván. Te is egyedül szállsz az angyalok szárnyán, Eljön majd az idő, találkozunk újra, Ha utánad megyek az utolsó útra: Mert szeretlek. Nincs, dal, nincs kacagás, másutt van már Ámor. Számomra nincs többé szerelem és mámor, Hiszen elvesztettem benned egy világot, A sírodon csókolom sírva a virágot: Mert szeretlek. 1964 május 5., Florida BRENKÁCS VAJDA NÓTÁJA Szövegét irta Szarvas Pál ■ ■ . *YV I Zekéjét szerezte Brenkács János. ....De szeretnék kis angya­lom Haza menni víéled, Hiszen ott a Tisza partján Százszor szebb az élet. Szebben dalol minden ma-....... dár, >...... Illatosabb ott a határ nyá­ron’ J Deresedő szürke fejjel Menjünk haza, párom. \ Elvisszük a cimbalmot is, Hegedűt is vélünk, Akác lombos kis falunkban , Csak egymásnak élünk. Ez az ut már nehéz nekem,, Véled együtt úgyis régen j á-rom, Galamb ducos kis udvarban Jobb lesz nekünk párom ! NAGY SÁNDOR HA GYÁSZ ÉRI A CSALADOT ? nagy szükség van a JÓ BARATRA. aki a legapróbb részletekig kidolgozz* a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magit az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME t-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók GÁZ FURNACE BESZERELÉS ■ JAVITAS Csatornázás, ieiőzés, vihar­ablakok. Díjmentes árlejtés DAVID SZABÓ SK 2-4949 ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág endeláet és továbbit sz off wág Ysgy a nagy világ báff moly részébak GAYER'S FLORAL SHOPPE Tel. 734-2700 22660 Lorain Rd. MINDEN BÚTORDARABBAL, PÉNZT TAKARÍT, MEG ha nálunk vásárol. Sár minden bútordarab va. lonat UJ üzletünkben, á* raink jóval alacsonyabbak FISCHER FURNITURE STORE 12603 Buckeye Rd. Tel. 752.5395 Fischer Rudolf és fia, Tivadar, veje Spiegel Márton NAGYSZALONTÁJA VAN EGY KISLÁNY ) Nagyszalontán van egy kis­lány, szive tiszta. Az a kislány csak engem vár mindig vissza. Hogy ha rám vár, sokáig vár nem lesz árva, Érte megyek Szalo.itára Nagyszalontán a babámmal rosszul bánnak, Kisérője senki sincsen, csak a bánat. Tudom, hogy a fájós szive, csak azt várja.: .. . ........ (Hát). Érte megyek Szalon­fára Hpm snlrárfl T UJ TELEFONSZAMUNK: 421-5658 Rés. FA. 11154. Bea Augusztin német je­­:suita bíboros a keersztény igység vatikáni titkára be­­idványa az ecumenical co­­tncilhoz (a vatikáni érte­­íezlethez.) Francis Spell­­nan, New York bíborosa íz Amerikai Zsidók Bizott­­lága 57-ik bankttjén tartott beszédet a zsidó gyűlölet dien. i ; C t—- — . Otven fiatalkorú negro fiú és leány botokkal, üve­gekkel és késekkel megtá­­megtámadta a zsidó iskola szünetelő növendékeit — 16 zsidó ifjú orvosi keze­lésre szorult. János pápa, nagy barát­ja volt a zsidóknak. A na­­zi uralom alatt sok zsidó­nak az életétmegmentette. E mentő akciójánál is jóval jelentősebb a kezdeménye­zése, amellyel a katholikus szertartást és gondolkodást is igyekezett megtisztitani a zsidó gyűlöletre okot szolgáltató vonatkozásoktól. Egyik, a zsidók iránti jó­akaratából fakadó intézke­dése az volt, hogy a katho­likus imából törölte a zsi­dókra vonatkozó sértő sza­vakat, a másik, — ami kor­szakos jelentőségű, — hoz­zájárulásával a Vatikán tit­kára a keresztény egység­nek, Bea Augustin, német jezsuita bíboros a vatikáni zsinathoz beadványt nyúj­tott be, amelyben a zsidó­kat tisztázza a Krisztus ke­­resztrefeszitésének vádja alól, amely vád alapján so­kan mind a mai napig gyű­lölik vagy legalább is ellen­szenvvel viselkedtek a zsi­dók iránt. A JEZSUITÁK VOLTAK A ZSíDóG YÜLÖLET Fő TERJESZTŐI. Régente a jezsuiták, az egész világon elterjedt ka­tholikus 2 rend segédkezett a zsidó gyűlölet terjeszté­sében. A jezsuita iskolákból kikerült növendékek rend­szerint gyülölelet érezték a zsidók ellen, non*- itt-ott zsidók is jártak u jezsuita iskolákba. MEGFORDULT A VILÁG A jezsuita rend, amelyet általában a legtanultabb ka­tolikus rendnek tartanak, nemcsak, hogy feladta ér­veit, amelyekkel a zsidő gyülölelet ápolta, de majd az egész világon barátságos érzést igyekszik, a zsidók iránt a gyűlölet helyébe plántálni. A zsidó gyűlölet vallási alapjának megsemmisítésé­re vállalkozott egy nagyne­vű német jezsuita, Bea Augustin bíboros, János pápa bizalmasa és megbí­zottja. Civita Cattolica, t­­gyik legbefolyásosabb je­zsuita folyóirat közli Bea tara nem soKara i--------- •--------­A MI FALUNK NEM OLY HIRES i ' V A mi falunk nem oly hires, Nincsen abban nevezetes semmi. A ház is már ócska kopott, Mint a milyen falun szokott lenni. Mikor kimentem belőle, Azt hittem, hogy elfelejtem könnyen, Hej, azóta minden éjjel Hullatom a fafumért a könnyem. i Pedig nincs is benne semmi, Amiért az ember sírni tudna. Csak egy vén, öreg akácfa Ráhajlik egy nádfedeles házra. Nagy fa alatt van egy kis pad, Hej, de hányszor eszembe jut nékem.... Ki az alatt ülni szokott, Az volt nekem minden re­ménységem. HUMOR VIGASZTALÓ —Mi akarsz lenni egyet-! len fiacskám, Tibor? J — Nevelőnő szeretnék len­ni, hogy a papa engem is vigasztaljon, ha a mama meg szid. PMTIFÁRJAÉ ZÁLOG HÁZA A kis Peti a bibliát ta­nulja. Midőn József és Putifár­­né történetét olvassa meg szólítja édes anyját: — De mama, miért hagy- j ta ott József bácsi Putifár, néninél Uöpenyegét? Talán csak nem volt a néninek zálogháza? UTÁNZA T mama betoppan a gyer­­riiékszobába. — Ej, ej Margitka, —­­szól te lármázol, veszek­szel ; Pistika pedig szép ; nyugodtan áll.... Nem rörf- Lelled? — Igen ám, —felel Mar­git, — mert papát meg ma­mát játszunk és Pistike ad­ja a papát mikor későn jön haza a klubból, én meg vagyok a haragos mama IGY MÁR ÉRTHETŐ A betegágyban teljesen ósszepólyált férfi feaszik. — Ez a boxoló, akit elü­tött egy motoros? — k/ér­­ii az orvos., — Nem — fel a! i az ápo­­-ónő — ez az .t motoros, aki elütött egy bokszolót. AZ ÉLETMENTŐ Útonálló: Nem áldozna térnie pénzt, hogy meg­mentse egy ártatlan ember életét? Áldozat: No, maga nem látszik valami ártatlan- em­bernek ! Utonáll: Nem is az én életemről van szó, hanem az önéről. NIUCS SZÜKSÉG RÁ — Mit csinál, Annuska? — Bekenem a számat! — Minek? Jól mozog az úgy is. A MÍSIK EMBER — Látja — mondja az or­vos a betegnek, — egézsen más ember lett magából, amióta én kezelem. Akkor a - számlát an­­; nak a másik embernek , nyújtsa be, doktor ur. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeret« elrégzl a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett tf|. Mné J. Jánee Lukács Isrrán JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 18900

Next

/
Thumbnails
Contents