Az Ujság, 1963 (43. évfolyam, 1-40. szám)

1963-06-06 / 22. szám

REJTELMEK REGÉNY Fedor vadul magához ölelte, nem törődött azzal, hogy valaki éppen arra jöhet. — Igen, Toni vállalom a becsületes játékot. Sze­retlek és sose mondtam ezt igy még senkinek- Szeret­tem más asszonyokat is, de másként és annak vége. Nem vagyok gyerek, nem múló érzések ragadnak el. Bi­­zom magamban, mert te benned minden együtt van, a­­mire szomjazom, amit imádok. Hiszel nekem, Toni és nem félsz? Toni hátraszegte a fejét, hogy jobban láthassa. — Nem, nem félek, sohase fogok félni. Tudom, hogy bizhatom benned és úgy lesz, ahogy Ígéred. Érzem, hogy jobban, másként szeretsz, mint azokat az asszo­nyokat és akkor nem törődöm a múlttal. Ha csak én va­gyok az utolsó, most már az egyetlen, Fedor.... A férfi szemét forró könny futotta el- Még közelebb vonta magához Tónit. — Bár én is jöhetnék úgy hozzád, ahogy te jössz énhozzám. Nem tudod, nem sejted, mit érne az nekem. Ó, milyen őrület, Toni, hogy odadobjuk a kincset és csak akkor tudjuk, hogy mit jelent az eldobása, amikor az igazi asszony eljön! Megbocsátod-e a többi asszonyt, a­­ki addig volt, amig nem ismertelek? Toni gyorsan lehúzta magához Fedor fejét és meg csókolta a szemét, mind a kettőt egymásután. — Fedor, drága, ne beszélj igy. Mit törődöm én a többi asszonnyal, aki már nincs és nem is lesz az éle­tedben. Szeretném, ha nem lettek volna, nem tagadom- Ki ne szeretné? De hiszen ez lehetetlen és nem is kíván­hatom, hogy.... — Toni!.... Fedorl [Bocsánat, kedveseim. Széjjel ugrottak. A kert felé vivő kis ut végében állt Ronald, mellette alacsony, zömök kis ember, he­gyes szakálu és kék szemű. Fedor, ahogy meglátta oda­rohant, feléje nyújtva mind akét kezét. — Öregapám! Azt hittem még csak félúton vagytok! Toni nevetve üdvözölte Ronaldot, aztán az uj ven­déghez fordult. <— Fedor keresztapja, igaz? Nahát nagyszerűen meg­választotta a pillanatot, hogy mikor kell beállítani, mondhatom-Siboux mester kicsit fölemelte Toni kezét és a sze­me hamisul hunyorgott.: ■— Bocsásson meg, drága kisasszony, igazán azt hit­tük, jóval később érkezünk, mert defektünk volt réggé1. Aztán megbecsülte magát a kocsink és behoztunk vala­mit. Már nagyon akartam látni az én kedves Fedoro­­mat és folytatta kis megnajlóssal Toni felé azt a ke­gyes ladyt, akit szeret. Toni megrázta szép, dacos fejét. — Én nem vagyok ‘kegyes lady’ se semmi efféle, kedves Siboux mester. Mai leány vagyok és félek, hogy nagy csalódást fogok okozni önnek. Ha az volt a kíván­sága, hogy Fedor ‘kegyes ladyt’ vegyen feleségül, ak­kor az édesanyámat kellett volna ajánlani neki. ő éppen olyan, mint amilyennek nekem kellene lennem és ami­lyen nem vagyok.... Fedor/ és Ronald mosolyogva hallgatták a kedves szócsatát, de a nap folyamán aztán kiderült* hogy nincs mit aggódni Hiboux mester és. Toni, jóbarátsága miatt. Estére már olyan nagy volt köztük a szeretet, hogy Fe­dor, miután jó darabig kereste a menyasszonyát, a dí­vány sarkában kuporogva találta, amint lázas érdeklő­déssel és mindenről megfeledkezve figyelte az öreg fej­tegetéseit. Sibox mester legfőbb szenvedélye, a krimi­nológia ragadta magával és olyan érdekesen tudott me­sélni róla, hogy Toni egyre tovább faggadta. Gretával csak vacsora előtt találkozott az ügyvéd. Éppen a háziasszonnyal diskurált. Egyszerre abbahagyta és kicsit szokatlan módon rábámult a fiatal asszonyra, mikor lady Alice bemutatta őket egymásnak, A maga személytelen módján nagy bámulója volt a női szép­ségnek és Gréta igéző, megjelenése egész váratlanul érte-Tánc nem volt aznap este, hanem bridge és zene. Greta is énekelt és hangjának meleg csengése meglepte azokat, akik látszatra hűvös temperamentuma alapján ítélték meg. Gyönyörűséggel hallgatta az egész társa­ság. Aztán négyen-öten kivonultak a terraszra. Toni Siboux mester mellé került és az ügyvéd szinte csoda­lattal magasztalta Greta zenei tehetségét. — Csodaszép hang igazán — mondta. — Kár, ho*y a maga körében tulajdonképpen sose fogja igazi hasznát venni- Talán nagy művésznő lehetett volna belőle. így. képzelem, nem, is igen gyakorolja, nem dolgozik a hang­ján. Toni nevetett. — Ezt jól eltalálta. Persze, hogy nem, Greta sose dolgozik. Azt hiszem én se tenném, ha olyan szép len­nék mint ő, én is beérném azzal, hogy gráciával élek.... A "STOP" Sign TO NEW CAR BUYERS Stop and consider how much you can save by Financing your car at our Rate of per $100 per year. Let us prove that we can save you money! Visit any of our convenient 71 offices or PHDNE CHerry 1-0875 — Maga bztosan gráciával fog ólni — mondta az óreg. — Ugy-e, nagyon boldog, Toni kisasszony ? Én azt hiszem, hogy az. — Boldog vagyok, igen — felete gyorsan- — Any­­nyira bőidig, hogy félek,. Azt se tudtam eddig, mi a féie­­em.„. és most, amióta fedort, szeretem, minden meg­rémít. Úgy érzem, túlságosain szép mindez és azért nem maradhat igaz. Isten nem adhat egy embernek ennyi boldogságot. Nem illet az meg senkit.... Siboux megfogta a felindult leány két kezét. — Nincs igaza, gyermekem. Isten boldogságra te­remtett bennünket- A nyomorúságot bajt és bunt ma­gunk hözizuk a fejünkre és nem szabad Őrá hárítani. ' axarja, hogy örüljünk az életnek és boldogan le.­­-isiLsuK az akaratát.. Persze, mikor boldogok vagyjun.. szinte mindig megíeleakezünk Kola. Egy-egy szent em­bernek jut csak az eszébe, hogy hálát is illik adni a boldogságért. _ _ ... 'lőni meglepődve nézett rá. — Milyen különös, hogy ezt mondja nekem. Azt hit­­,em, hogy minden francia atheista vagy szkeptikus- Különösen a prókátorok. Hiszen maguk lolyton az élet _>iet oldalát látják és a logikára építenek mindent. Maga katholikus? Siboux mosolyogva rázta meg ősz fejét. — Nem,, Toni kisasszony, hugenotta vagyok. De az Istenünk, a hitünk ugyanaz.... XII. FEJEZET. Másnap reggel, ébredéskor Toni emlékezetében fel­raj zottak a mostani napok tarka élményei- És mi van még hátra az esküvő napjőig?.... Verőfényes órák, egy­két vendégség tennisz, bevásárlás, aztán itt az október.... Kiugrott az ágyból és az ablakhoz lépett." Csend volt. A füvön súlyosan függött a harmat, a levelek ned­vesek, az ég sápadtkék. Meleg és szép nap lesz megint., és. Fedor is itt van vele egy fedél alatt. Később a házi társaság eloszlott különféle sz.órakó­­úsok és foglalkozások felé. Jó részük golfozni ment és Greta bosszúságára dArblay is átautózott Rochegar­­déktól és hozzájuk csatlakozott. Benevezett egy né­gyesbe és ő melléje furakodott társul- Később is úgy intézte, hogy együtt mentek kettesben a kastély feié. Már közeledtek a kertekhez és Greta ingerültsége el­tépte a türelem fonalát. — Magát miféle ördög szállta meg, dArblay, hogy ma korán reggel átjön ide? — kérdezte haragosan. — Nem akarom, hogy kotyogjanak rólunk. Nem akarok botrányt és nem lesz botrány. D’Arblay megütődve nézett rá­— Nem, persze, hogy nem lesz- Csak azért jöttem át, mert látni akartam. Hogy pletykázzanak rólunk, azt épp olyan kevéssé akarom, mint maga. De önzők is az asszonyok! Mindig csak a maguk szempontja érdekli őket. — Kell is, hogy önzők legyünk. Ez az önvédelem joga. Szeretném tudni, maguk mit csinálnának a mi helyünkben? De kár erre szót vesztegetni. ígérje meg, hogy nem fog úgy viselkedni, mint tegnap este. Nem huzza fel a szemöldökét és nem bámul rám, ha más is foglalkozik vagy táncol velem. Hát egészen elment az esze d’Arblay? Látni sem akarom többet, ha ilye­neket csinál. A férfi hirtelen közelebb lépett hozzá és megfogta a csuklóját. — Úgy? — mondta nyomatékkal. — Akkor nekem is van mondanivalóm, Greta! így nem játszhatik velem tovább.... Különben is, szüksége van rám. Greta az ajkát harapta és a két csuklóját szorító kezeket nézte. — Eresszen el, kérem!.... Szorítja a karomat- Semmi kedvem vörös karikásán mutogatni őket. Akkor legalább volna miről fecsegni az embereknek. De megijedt dArblay pillantásától. Talán túlsá­gosan megfeszítette a hurt?.... Kedvesebben tette hozzá: Ne civakodj unk, az Ástenért, igazán nevetséges! Én csak azt mondtam, hogy megszólnak, ha igy viselke­dik és ez igaz is.... Én megbecsülöm magát és a hozzám való kedvességét, de ha félreért, ha másra magyarázza az érzéseimet, akkor mindennek vége köztünk, min­dennek!..!.-— Igen? Akkor vége? — vadul nézte egy percig, az­tán, mielőtt Greta védekezhetett volna, magához rán-fciJtributed frwi BOSTON LOS ANGELES LONDON CHICAGO Interesting Accurate Complete International News Coverage The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. Q I year $22. □ 6 months $11 □ 3 months $5.50 Name Address City Zone ' Pi "s ■ PS-'.g MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baj* van • Televisionnal bármely gyártmány le. teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott ás vlzsgáiott, üzakképzett television Javító, 2656 EAST 126tk ST. SW1-4544 RA1-0567 Fra h Ja pezgő «s többféle High Balle RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - 'Vodka - Seeteil - Gin • Bourbon - Ruin kaphaté ÖTogekben klrlk.br« 1% S0-nél többfél« rör na miadie ktnimUtb— J?a party van a házánál, aá­­iaak magr keitrrnáeiral kaftfa * (Mb _ tóttá. — Téved, Greta — mondta elfulladva C téved és a tévedésnek nagy ára van ... Toni, táiboux mesterrel, megelőzte a többieket. Cse­vegve jöttek le a völgyet szegélyező kis erdőn át és a­­hogy kiértek belőle a keskeny zöld völgybe, Toni megtorpant és karon ragadta az ügyvédet. Nem kel­lett szóval magyaráznia a megdöbbenését: alig harminc lépésre előttük ketten ölelkeztek- Az asszony teste hátrá­ny jolt a szoritó karok között, arcát, lehunyt szemét föl­­relé fordította, a férfi arcán fékéről szabadult vad szen­vedély lángolt.... Greta és Henri d’Arblay. Osztönszerüleg visszaléptek a fák árnyékába. ’ Toni tágra nyílt kék szemével meredten bámult maga elé, azian megdöbbent kísérőjéhez fordult: — Fel kell tartóztatni a többieket — suttogta reked­ten. — Ronnienek nem szabad látnia őket. Gyorsan! Gyorsan! — Hevesen visszahúzta az ügyvédet a bozót­­ca, a völgyet elfedő fák közé. Csak akkor eresztette el xarját s akkor szólalt meg újra, fehéren, mint a fal. — Az az állat — suttogta eifulladva — hogy merészel? Mindig tudtam, milyen ostobaság Gretától, hogy foly­­.oii a szoknyáján hagyja lógni.... nem tudja, nem sza­bad megtudnia.... Reséketett és akadozva beszélt- Sboux igyekezett megnyugtatni. — Menjen vissza, Toni kisasszony és csatlakozzék a többiekhez valami ürüggyel. Én majd tovább megyek es zajt csapok, fütyülök vagy mi. Majd csak észrevesz­­nek. Csillapodjék, Toni. A férfiakat megszéditi az olyan szépség, mint a magi^ nénj^é. Elvesztette a fejét és rá­támadt- Hallgasson ram, kérém, és tegye, amit tanácso­lok. Menjen nyugodtan visszafelé, mondja, hogy meg akarta várni Fedort és én előrementem.... De összeköttetéseik az ország belsejébe is értek, a­­uennyire a karavánutakon lehetséges volt. Autók höm­pölyögtek a végtelenül rossz utakon és ha eltört a ten­gelyük vagy a motorjuk elkopott és felmondta a szol­galatot, egyszerűen ott hagyták az utón. Mit jelentett itt egy autó? Hiszen itt a kereskedők még sok száz sza­zaién nyereséggel dolgoztak. ViilamosinuveK, drotnélku­­.- aiiamasok, vizerőtelepek emelkedtek, szép jövőt jósoiva az országnak. Az /vmurt vagy ‘Sárkányfolyamot’ az oroszok nem eticK szigorúan az ország határának és a kínai onus sokkal nenezkésebb es kényelmesebb volt, semhogy meg Követelte volna jogainak tiszteletbentartását. Kína bei­­jeuen már évek óta dühöngött a polgárháború: a nait­­öregeit egymást mészárolták és rontották az ország gazdasági jólétét zsákmányolások által, jónirét pedig za­­miatianság és jogtalan eljárások által-Az oroszok által megszállott Nismen telepitvénnyel ,zemben, amely az Amur balpartján feküdt, a folyam jobopatján terült el az angol ‘Hope és Társa’ cég ke­reskedelmi vállalatának telepe. Vezetője Aarle Dick volt. Sarle Dick oly életet folytatott, amilyen nagyvárosi jmbernel nem ritkaság. Jólétben nevelkedett és mint szu­­uinek egyetlen fia a legnagyobb fokban elkényeztetve nőtt fel; első kixepezteleset ottnon nyerte, magasabb .aiiLuriianyáit Anglia egyik előkelő tanintézetében vé­gezte. Atyja hirtelen halála végét vetette minden fény- Jív. Kiderült, hogy semmi, de semmi sem maradt a veit gazdag ember teicsege es na szamara, be akkor az elké­­•v estetett fiú megmutatta, hogy mégis jó mag leledzik uenne- Gyors elhatározással felhagyott a tanulmányai­val, nogy — huszonhádomóves korában — annyit kérés­ien, Hogy anyját eltartsa és maga is megélhessen. A Szelfsztyei Asszonyok — REGÉNY — IRTA: MIKSZÁTH KÁLMÁN Hope, a ‘Hope és Társa’ cég főnöke nem nagyon szí­vesen logadta lel a fiatal Sane Dicket űzemeoe, iiicrfc mar többször rossz tauasztalatokat tett ilyen elkényezte­tett fiatal urfiakkal. De Dick megmutatta, hogy a ki­vételek közzé tartozik. Természetes esszei renuélkezven, kö'ifhyuséggel sajátította el mindazt a szükséges tudni­valót, amire Hope szemében szüksége volt, sót még töb­bet is. Nemsokára osztályfőnökké lépett elő. Békébeni háborúban mindig ellenségek közt, elfej lejtette a király ÍSzelistyét? talán soha nem is gondolt ’rá. ■ Csak egyetlen egyszer villant föl a nagy világese­ményekből ez a név Mikor már Bécsben székelt ő felsége, a palatínus egy iratot terjesztett eléje, mely a török szultán béke­­föltételeit részletezi. A sok pontozat közt egy ilyet talált Mátyás: A szultán ő felsége átengedi a kezén levő összes va­rakat uradalmaikkal s ezért cserébe csak egyetlen éi-dé­­lyi falu birtokát, Szeiistye helységet kívánja. — Hát ez mi? — kérdé a király megütközve. — El­ment az esze? Mit akar azzal a faluval'/ A palatínus mosolygott­-7- De hiszen fölséges uram, tudja a kecske, hol a só, Kiszimatolták az ügynökei. Szelistyén élnek a világ lég­­jLtiüu asszonyai és leányai, anonnan a háremét töltiietnc, nssithetné. A Kuaiy tréfás szemrehányással csóválta meg a fe­jét. — És ezt kegyelmed eddig gonoszul eltitkolta e­­lőttem. — Elég, ha most mondom, — vágta ki magát• a ná­dor. A király, amint ott ült nagy oroszlánfejes, karszé­kében, hiábavaló szófecsérlés helyett, egyszerűen a lá­baira mutatott, melyek egész térdig kendőbe voltak csa­varva­— Ez beszél, — mondá. Az, akinek beszélni kellett, — a; köszvény, volt. (VÉGE) Akkor olyasmi történt, ami az öreg büszke és nagy­ravágyó Hope Edwardot nagyon kellemetlenül érintette, iooöször meghívta Dicket ebédre és egyszerre csak ész­revette, hogy egyetlen leanya, Etel, joooan érdeklődik a komoly íiatal ember iránt, mint neki, —az atyjának ,— tetszett- Nem rendezett izgatott jeleneteket; okosaim volt, semhogy ilyemit tett volna. Nem is űzte el Dicket az üzemből, mert nagyrabecsülte fiatal alkalmazottja munkerejét. Rövid eintározással rábízta egyik fiókjá­nak vezetését, pompás jövedelmet biztosítván neki; de 1 a fiók— Kínában volt. Ily módon az okos ember megtartotta ügyes és hasznaiható alkalmazottját és Dicket eltávolította leánya szeme elöl. Etel számára előkelő kérőre számított. De Etel Dick eltávozása után hallani sem akart ^érjhezmenéstől. Akkor Hope három évig várt; a három cv eiteite után meg volt győződve, hogy leánya már nem gondol Dickre és útra kelt vele. nagyszerű utazási ter­vei- voltak? minden nagy várost felkeresett, sőt még Dick területét is meglátogatta, mert, amint már említet­tük, 'biztos - volt benne, hogy Etel teljesen letett mar há-: romévelotta ‘szeszélyéről’, amint Hope nevezte- Hogy, mennyire volt ez igy ezt a következő elbeszélés meg ;fogja mutatni. j; loarie Dick feje tele volt gondokkal. Főnöke hir-te­­ien megjelent és hogy még tetézze a bajt — igy vélte ílcgalabo Dick — magával hozta a leányát is. Ez ilyen ■nyugtalan időben minden más leánnyal nagyon merész yaualkozás lett volna. De aki ismerte Etelt és tudta, mi­­ilyen pompásan lovagolt és milyen biztonsággal kezelte Ipuskaját, az megértette, hogy apja el merte hozni magá­val- Fia nem volt Hope Edwardnak és Etel késznek nyilatkozott, hogy majd egykor átveszi az üzlet -vezeté­sét. Éhhez pedig tudásra és tapasztalatokra volt szük­ségé, amelyeket senki sem szerezhet a kályha mögül.'' AVÉGZETES GYŰRŰ Ebleszélés Kína földjéről. • • ‘■ ■ " -' 1 • ‘ . i 1. A ‘HAL ALT HOZÓ’. 1928-ban történt. Mandzsúria ama részében, aho az Amur folyó képezi a határt Oroszország felé, már he napok óta táboroztak az oroszok és várták a parancsol hogy megtámadják az ősrégi Kínát. De minden csend bon maradt. Itt-ott voltak ugyan határvillongások a va suták mentén az oroszok és a kínaiak között, de mindi, megint közvetitőleg lépett fel valamely nagyhatalom, a mely a saját érdekeit féltette. Mert Mandzsúria már évek óta nem volt az a civi lizálatlan ország, amely az előtt minden idegennek lehe tétlenné tette határainak átlépését- A japánok hatalma san előre nyomultak Mandzsúriában, de nem fegyvere erővel, hanem békés utón- Európaiak kereskedelmi ősz szeköttetésbe léptek ezzel az országgal, telepitvényeke alapítottak és hasonlóan a japánokhoz különösen a va suták mentén telepedtek le. De Etel eljövetelét különösen más tekintetben baj­nak minősítette Dick. A fiatal ember nagyot séhajtott,. I A szive Etel megjelenése óta reménytelen állapotban volt. A leány szeme ugyan gyakran észrevehető tetszés­­' sei pihent a csinos, szőke fiatalemberen, de annak eszé­be sem jutott, hogy a gazdag leány házasságra gondöl­­• hatott volna. És hogy büszke és nagyravágyó atyja be- I leegyezését adhatná az ilyen frigyhez, ezt álmodni sem- merte volna. , Ma is lóra pattant és kilovagolt, főképpen azért, ■ hogy kínzó gondolataitól szabaduljon, de mellékesen az,- ért is, hogy nénány üzletet nyélbeüssön. Mögötte lova­­! golt Hongli, a szolgája; a japán szolga álhatatlan kife­■ íejezésü sárga arcán mindig egyforma nyája és aláza­tos mosoly ült. Körülbelül egy órával Dick eltávozása előtt a má­- sik parton sétalovaglásra indult Kyriloff orosz had.- nagy, szintén a szolgájával. Mivel a tábori élet nagyon ; egyhangú és unalmas volt, megszokták az orosz tisztek,- hogy kirándulásokat tettek ellenséges területre, mely í éppen ezen a vidéken teljesen elhagyatott és csendes volt. I (FOLYTATJUK) \ Esküvőkre, lakodalmakra ét l minden más alkalomra i a legszebb virágokat kapja ‘ Orbán s Flowers | 11520 Buckcy* Rd. RA 1-1500 A1LAEWK VSÍkSoTáSSatSS ravaszra mm. > - m — [ HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT * nagy szükség van a JÓ BARATRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozz* a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. | Minden Intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. * Gyász esetén szolgálatára késsen állanak: | Bodnár A. Lajos ! I ÉS FIA, IFJ. LAJOS í I 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezőkés Balzsamozók OLDAL AZ VJ8AO JUNE 6, 1963

Next

/
Thumbnails
Contents