Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)
1962-06-07 / 23. szám
JUNE 7, 1962 AZ ÚJSÁG £ OLDAL Magyarország Története (Folytatás) Ez a visszahatás érezhető volt a déli vidéken is. Horvát ország fegyverkezése megszakítás nélkül folyt, a szerbek táborokat alakítottak és most már nyi’tan hozzájuk á'llak a csásári íistek. A polgárháború minden iszonyával kezdetét vette. A rácok garázdálkodásának megtorlására a sorkatonaság még együtt harcol a Y { csők, magyar és német nemzetőreivel. Julius 11-én Blomberg ezredes Versecnél legyőzte a rácokat, de nem használta fel győzelmét és igy ő, mint utóda, báró Bechtipld azt a gyanút vonták magukra, hogy még sem akarják az ellenségnek akkor még könnyűnek látszó megsemmisítését. Bácsban Szt. Tamsá létt a szerbek legerősebb iészlie, mely julius 14 én visszaverte Bechtold egy gyönge támadását, majd augusztus 16- án egy nagyobb erővel intézettet is. melynél azonban szembetűnő volt a »szánszándékos ügyetlen i ég*. A pesti nemzetgyűlés nem volt convent. Igen kevés kivétellel hazafias, loyalis, társadalmi tekintetben konservativ urakból állott, kik őszintén .kívánták; az alkotmány fenmaradását és a békét. Széchenyi arra törekedett, hogy a többségből kormánypártot a1 akitson és erre meg volt a hajlandóság a követekben, de — nem a kormányban. Deák Ferenc úgy értelmezte a kormány állását, hogy az a pártok felett álló, az egész nemzeté. így a többség, mely sdkkal inj kább vonzódott volna Batthyánhoz vagy Széchenyihez, mint Kossuthhoz, szervezetlenül állott szembe a kicsi, de leszánt radikális párttal és annak támaszával, az uccával. A nagyobb baj azonban az volt, hogy békés létére olyan viszonyok közé sodortatott, melyek) ugyancsak emlékezettek a konventéire. Délen a horvátszerb Vendeé, szemben vele megbizhataHin tisztek, kik feláldozzák a magyar vért s becsületei; Innsburckban kétes jóakarat, Bécsben nyilt rosszakarat —, oly körülmények, melyek izgatás nélkül is a legmagasabbra fokozhatják a hazafias gyanút és érzékenységet. Nem csoda tehát, hogy amikor a válaszfeliratnál mé gis szóba jött az olaszháboru kérdése, a minisztérium még attól a félénk álláspontjától is eltért, melyet jegyzőkönyvében elfoglalt. Batthány még fentartás nélkül kijelentette elhatározását, hogy a pragmaiica sanctio alapján kész elküldeni a magyar ezredeket Radezkyhez, mihelyt Szappanos Rádró A legnagyobb amerikai magyar rádió program MINDÉN VASARNAP d. u. l-2>3Q-!ff WDOK - 1260 ke LO 1-5524 SZAPPANOS RECORDINGS 3046 EAST 123rd Street Minden vasárnap délután 4:30-tól 5-lg hallgassa meg KÁLLAY ELEMÉRNÉ válogatott Magyar Programját WDOK (1260) Hirdeti vagy üdvözlet avagy / _ jyleil bejelentés ügyében HÍVJA» Tel. RA 1-0146 Lakcím» 2861 East 112nd 9*. a honi viszonyok engedik., de Kossuth már azt a feltételt fűzte hozzá: tudnunk kell, minő szabadságot adnak aztán az olaszoknak. így a haza növekedő veszélye nem- ! csak, hogy e’téritette a kormányt a szoros törvényesség VA: iáról, hi nem nyi'? ánva-| lóvá tette a benne uralkodó nagy ellentétet is. Kossuth ugyan később maga mondta magár óh hogy 'jnem született diplomatának', de azon a tényen nem változtathatott, hogy a radikális párt, 'melynek csak nemrég odakiáltotta, a 'törpüljön el a minoritás, mely erőszakolni akarja a ház tanácskozását" hires szagait, őt mind inkább a magáénak vallotta. A julius 11-iki beszéd a. a pénz előteremtéséről, és a hadsereg kiállításáról. A költségek fedezésére egyelőre 12 M> millió frt 1- és 2 frtos bankót bocsátottak ki, megfejelő ezüst alapot helyezve el a pesti kereskedelmi banknál. Azután a légié, nyegesebb kérdés, a katonai jutott napirendre. Mészáros Lázár minden izében magyar, de amellett hive a cs. kir seregnek, amelynek zászlai alatt ezredével o’y vitézül harcolt. Arra , hogy a magyar sereg az ő vezetése alatt az osztrák ellen harcoljon —, nem gondolt. Midőn a minisztériumot' áttette, a‘radikálisokban s nem Latourban látta az ellenséget, törvényes hatáskörét fenn akarja tartani, de a me’lett lehetőnek tartotta, hogy a két hadügyminiszter testvéries egyetértésben igaz. gassa a szellemében és fegyelmében egységes sereget. Az augusztus 16-án beterjesztett töiVénvi avaslatban Mészáros azt ajánlja, hogy azonnal állítsanak 40.000 gvalogost és 4300 lovast, upvanannvit pedig tartsanak készen, hogv e’ső felhívásra kiállhassanak. A sorozás az általános védkötelezettség alanián történik. A központi bizottság ehhez már hozzátette, hogy a sereget csak akkor lehet külső ellenség e’len használni, ha az ország maga lázadás és külső támadás ellen biztosítva lesz. Az uioncok egv része a régi ezredekhez állrttatik, hajmiadik zászlóaljnak —, a többiből uj ezredeket á’litanak melveknél ‘az ügyvezetési éc vezényleti nvelv, továbbá zászló, ruha és jel magyar leend.” A hadsereg a hűség esküiét V. Ferdinándnak és a magyar alkotmánvnak. A vitában Mészáros kijelenti, hogv a sereget uj lábra nem állíthatja, mert ehhez ui rendszer kellene, rninek behozásához és alkalmazásához nem. engednek időta...yiszo nyok. Nem vonja kétségbe az ország jogát ehhez, csak célirányosság szempontjából küzd ellene. ‘Fejede’münket szeretjük, imádjuk, mivel e. gyetlen barátunk, s mi tán egyetlen barátai vagyunk.” Az ő reá és a magyar ezredekben szolgáló d^rék. de idegen tisztekre va’ó tekintet is óvatosságot., halogatást oaranesrl Batthvánv figvelmeztet arra ho«v a javaslatból csak úgy lesz törvény,1 ha a királv megerősíti. Ha j pedig nem lenne törvény, nem lenne katonaság sem.1 Addig is, ne piszkoljuk azt a sereget, me’y most mellettünk harcol. Mészáros is védelmébe veszi a ‘fecske farkú frakkot”. Ezzel szemben Nyárv Pál, Zsembery. Patay, ha-J tározottan a nemzeti hadsereg mellett foglalnak állást. Hozzájuk csatiakoznak másnap a ház alelnöke, a székelvi f. ' J j Pálfy János, a regi kztor.e. ( Madarász László és az öreg j Palócy László és Teleki László is. Kossuth augusztus 22-én elvül ki akarja mondatni, hogy a hadsereg magyar lábra állíttassák. Az ezredekhez állítsanak harmadik zászlóaljat — 12,000 embert; a többit honvédzászló, aljakba sorozzák. Ez lenne a kiegyenlítés, melynek meg j szeretné nyerni annyi vita után a hadügyminisztert is. Mészáros, mint mondá, meggyőződését fel nem áldozza, hanem a ház akaratának alája veti, noha fáj neki, ‘adott szavát be nem válthatta”, így Kossuth felfog r.sa győzött ? katonai kérdésben, csak úgy, mint a külügyben és Batthány és Mészáros szavai ezerint alig’ehetett már remény, hogy a király ezt a törvényt szentesiti. ___ ___ Ferdinánd császár és király augusztus - 14-én visszatért Bécsbe. Kijelentette b.ogy maga fog kormányozni és viszszavonía az István nádornak adott teljhatalmat. Előbb úgy látszott, mintha Frankfurt és F'.ida osztoznának meg a birodalom vzetésében: most a erek és o’asz diadalok után ismét Bécs ragadja magához a gveplőt. Midőn Batthány és Deák a honvédelmi és 'oénzüayi törvény szentesítése végett Bécsbe mentek, a király nem fogadta őket. Az államirat A bécsi minisztérium már julius 31-én ismét készségét nyilvánította a magyar kormánynak a fennforgó kérdések békés kiegyenlítésére, a polgárháború kikerülésére. Wesenberg később panaszkodott, hogy választ nem kapott. Most, midőn helyzete annyira erősödött, midőn a császár és a birodalmi gyűlés egyaránt támogatta, Magyarország helyzete pedig a szentamási kudarc után sokkal gyöngébbnek látszott, már maga szabja meg a fel* ételeket. Egy augusztus 31- én kelt királyi leirat felszólítja a nádort, küldje a kormány főbb tagját Bécsbe, a horvát ügy kiegyenlítése végett. Jsllasich.uak is lesz szava a tárgyalásnál; az ellene és Rajasich ellen folyó keresetet megszüntették. A ma. gyaroknak nem szabad készü’niök, ő pedig Labour serfitségével lázasan fegyverkezik. A két fél között az osztrák kormány már is követeli bérét; a határőrvidék kormányát.. Ezt ?. kormány irta; az osztrák kormány külön emlék iratot dolgozott ki, melyben a pragmatica sanctiot véve alapul, most már nyíltan megtámadja a március óta fennálló törvényes állapotot. A monarchia egységével ellenkezőnek mondja a nádor túlságos hatalmát; mi nem egészen alaptalan. j De az, mint már láttuk, teljesen alaptalan, hogy az osztrá/k ^császárnak nem ys j volt joga szentesíteni az e.1 gész magyar igazgatás külön-1, válását. A márciusi törvények érvényességével nemcsak a kirá’yi szó szentségét támadta meg. hanem a saját törvényességét is az egész ausztriai alkotmányt, me-! lyet még kevésbbé szentesített az uralkodó jó szántából. Formáiig tekintetben tehát az az emlékirat,, mint osztrák tudósok is elismerik, teljesen hibás alapon áll. Az Igazi Menyasszony — TÁRCA — (Folytatás és Vége-) No de célt ért; mert ha az ifjú Demeterhez ment volna nőül, meglehet, hogy sokáig élt volna, de nem feküdt volna olyan bársonynyal bevont aranyszeges koporsóban, nem vitte volna ki olyan nyolc fekete ló a sírboltba,. s nem lett volna olyan szép fehér márványkő emléke. Az ifjú Markov leveléből meg lehetett tudni, hogy sokat javult a természete, mert nemcsak elfelejtő régi Annáját, hanem ismét házasodni készül. Tíz esztendővel később volt az idő az idősb Markov számított ötvennyolcat,1 az ifjabb harmincnégyet. Ez a tiz év jogot adott az if-1 jabb Markovnak apjához ilyenforma stylusban beszélhetni ! — Édes apám, én megint házasodni készülök, megint a legszebb leányt szemel- J tem ki magamnak feleségül, akit itt találni lehet s me-1 gint tégedet hívlak meg, násznagyomnak. Fzuttal nem félek, hogy arámat kezemről elüsd, mert t'z év alatt amennyire előre men- j tem én, annyira hátrafelé j mentél te a férfiúi szeretetméltóságbenr-Akkor* én gye-. rek voltam, te pedig férfi, I "*ost én vagyok a férfi, te | a gyerek. Azonkívül is meny : asszonyom rendületlen szerelme biztosit. Ha tehát boldogságomat látni óhaj-1 tód, jöjj fel: a menyegző-1 zővel megvárunk.’ Ezek a szavak egészen lángba hozták az öreg Markovot; sértett hiúság, bizarr, vágy, gavalléros negéd egyszerre támadt fel benne. — Milyen az a lány, akit urad elvesz? — k-'rdé a. levelet hozó szóig ától (mert ifjabb Demeter saját cseléd jét fárasztotta azzal idáig ) — Gyönyörű személy, nagyságos ur. — Fiatal-e? I — Gyermek még. nagyságos ur. —i■ Szeretik-e egymást? I — Mint két galamb, nagyságos ur. 1 — No hát eredj vissza, s mondd meg uradnak, hogy ott leszek lakodalmán. Idősb Markov Demeter nem is késett, fogatokat küldött előre Lembergíg? s neki indult az útnak. Lemberg városában pedig amint megérkezett, a véletlen ismét eléje hozta fiának postalegényét. — Hát te mit keressz itt. Dimitru? A cseléd tétovázott, a képe mutatta, hogy szeretne hazudni, hnaem egy marók aranyért csak kimondta a kviánt igazságot, hogy biz az ő ura nagyon megszep-J pent arra a hírre, hogy idősebb Demeter ur nem restel Oroszországba elfáradni és két nappal előbbre tette a menyegző napját; nem akarja bevárni veszedelmes vetélytársát; azért ő most bevásárlani van itten holmi magyar borféléket. Idősb Demeter rögtön nyerges lovat parancsolt, a szekér nem volt neki elég gyors: sietni kellett, hogy el ne késsék: két papipa ki dűlt alóla, mig az ősi kastélyába megérkezett. t Épen csak hogy jókor jött meg: a násznép akkor indult a templomba, amikor ő a várhidon végig robogott; amint a lováról leszállt, akkor kezdődött volna a szertartás. Megérkezése természetesen félbeszakitá azt; az apának és fiúnak elébb üdvözölni kellett egymást- Kezet szorítottak a menyaszszony azalatt vár az oltár előtt, pedig már a szertartásos fátlollal is le volt takarva. Idősb Demeter büszkén nézte végig fiát: egy összeroskadt férfi volt az. Mellette ő még most is oly délceg férfi volt. Ifjabb Demeter esdő tekintettel nézett apjára, mire ez elmosolyodott s aztán odalépett a lefátyolozott arához s ezt súgta fülébe: — Szép úrnőm, én vagyok idősb Markov Demeter az pedig ott a fiam; az ő kezte reszketeg, az enyém hatalmas; az ő keze üres, az enyém kincsekkel teli; hasonlítsd össze s válasz e két kéz közül, melyik vezessen az oltár eé?l A menyasszonyt Pannának hitták. Panna kisasszonnak nagyon röv;d ideje volt a határozgatásra, biz ő Idősb Demeter kezét választá, azzal járult az oltár elé, annak lett nejévé, annak esküdött örök hűséget. Idősb Demeter arca ragyagott a diadaltól, midőn a szertartsnak vége volt; szemei keresve keresték Ifjabb Demeter,-. Meg is találták azt egy oszlopnak támaszkodva ; onnan nézte végig az egész ünnepélyt. Nem sírt, nem zokogott. Mikor vége volt az esküvőnek sugá apja fülébe: — Jó mulatságot apám! Midőn pedig idősb Markov Demeter menyasszonyának arcáról leemelte a szertartásos fátyolt, látott maga előtt egy rut, görbeszáju, félszemü banyát; a legrutab bat, aminőt az orosz cigányok közt lehetett keresve keresni. De ettől nem tudott olyan könnyen megmenekülni, mint a többiektől: ezt nem hagyhatta el, nem űzhette el magától, kénytelen volt vele élni halála napjáig. Ez nem ijedt meg haragos ELSZÓLTA MAGÁT — Ne búsuljon szegény ember, hogv néma. Még jobban is sújthatta voina a sors. Kértzelie el. hogy vak lenne! Az sokkal nagyobb csaoás! Néma (megszólal): Bizony, nagyon ro«sz dől g vaknak lenni! Mikor vak voltam m;ndig hamis n’kliket dobtak a kalapomba! A nyomda és lap teleofnja: GA I-5B58 Az Önnön telefonja: FA 1-J1S4 A "STOP" Sign TO NEW CAR BUYERS • Stop and consider how much you can save by Financing your car at our Rate of per $100 per year. Let us prove that we can save you money! Visit any of our convenient 71 offices or PHONE CHerry 1-0875 hangjától, jobban tudott káromkodni, mint 5; ha ő ivott- Panna is azt tévé, s ha j meg akarta verni, megverte az őt; Demeter arca mindig tele volt tanulságos karmolásokkal, s szaKailát kénytelen volt vénségére borotválni, ha azt nem akarta, hogy k’itépjék. Eddig parádéra hordta szép feleségeit; most ez erő szakosan ment vele mindenüvé, s szégyent s nevetséget hozott rá a világ előtt; a legdíszesebb úri társaságban összeveszett vele, ha bort ivott úgy, hogy az öreg Markov utoljára nem mert sehol mejelenni, otthon ült, bezárkózott. S ami legjobban elkeserítő az idősb Demetert az az volt, hogy közben fia egy év múlva, visszajött Oroszországból egy gyönyörű aszszonnyal s neki látni kellett, hogy mily boldogan él a szépséges feleségével, aki akkor a menyasszonya_ volt amikor apját megtévesztendő Pannával vonult a násznép élén az esküvőre s mikor apja megesküdött már az álmenyasszonnyal, ő fefeleségül vette az igazi menyasszonyát. ÜGYES VADÁSZ Valaki, aki Afrikából hazatért, azzal dicsekedett, hogy ott sok gorillát ölt meg. — Ez nem könnyű dolog, mondta egyike a hallgatóinak. — B’zony úgy van, mondta az elbeszélő, de én kihasználtam a majmok utánzési hajlamát.’ — Hogy hogy? — Nagvon egyszerűen. Olv helyeken, ahol gorillát sejtettem, vaktöltéses pisztolyt sütöttem el magamra és élesen töltött pisztolyt hagytam ott a földön; azután elrejtőztem. Mikor visszatértem, rendesen holt gorillát találtam ott. Agyonlőtte magát. NEM ISZÁKOS? Hadnagy: No, akarsz-e legényem lenni, Szabó? Szabó: Akarok, hadnagy ur! Hadnagy: Nem vagy iszákos? Szabó: Nem én hadnagy ur! Hadnagy: De egy kis pálinkát csak meg’szol? Szabó: Meg én, hadnagy ur, akár egy akót! Kis Dongó Naptár Hudák Testvérek Rádió Órája finden VASARNAP, a leg jobb időben, 12-től 1 óráig WTMO — 1490 állomásos Hirdetések és üdvözítek tt gyében hívja. Uj telefonjaink: 292-7529 és 292 - 6899 James L, Hudák .igazgató Hudák Ernő bemondó és . Steve Hudák, pénztárnok AZ APOSTOL Irta: PETŐFI SÁNDOR Iía nem köszönt más nékie, A k s fiú fejéről ütötte le a kalapot, És ennek markolt üstökébe, Ha a fésű bele akadt hajába, S nem volt olyan csiiiy, oly gonosztség, Mit rajta el nem követett, Mihelyt eszébe jut vala, ábára lépett készakarva, Aztán ellökte, hogy méri áll az útban? Sarat kent rá, s aztán nyakon véré, Amért olyan tisztátalan, Szemébe önté a vizet, s ha sírva Fakadt rá, mazna fattyunak nevetze. Sok szenvedése volt szegény fiúnak, És napról-napra többet szenvedett, De tűrte békén bajait, Tűrt elszántan, miként egy férfiú, Kiben magas lélek lakik. S mi végre tiirt, miért el nem hagyá Kinos helyét, mint gyakran volt eszében? wa tudnátok, miért maradt! Nem a jó élet és a jó ruha Csalá őt vissza, hogyha útnak indult, Hogy elbújdossék a széles világba: Nem volt ő olyan, mint a tyuk vagy a lúd, Mely elbarangol, s ha megéhezik, Tóllakni ismét visszamegy helyére, Mig ellenben a csalogány s pacsirta, Ha megnyalt börtönének ajtaja, Ott hagyva a kész és jó eledelt, Elszáll örökre s megelégszik azzal, Mit kinn a szabadban talál. így érezett a kis fiú, Mint e szabadba vágyó madarak, S még is maradt, mint a tyuk és a lúd; R ha indult, ismét visszatért. Mi csalta vissza őt? 'A' tanulás. ' ~ .................. Az urfi mellett eltanulgatott- Ott állt mögötte észrevétlenül, Könyvébe kandikált, *5 a nevelő minden szavára Figye'mezett, S mit egyszer megtanult, El nem feledte. Előbb tudá az Írást olvasást, Mint a nagyságos urfi. És amint szaporodtak évei, Azokkal szaporodtak Mint a szarvas szarván az ágak, S ő büszke kezdett lenni rája, S ha a nagyságos urfi Bolondokat beszélt szokás szerint, Kijobbitá magában, S mosolyga a adar beszédeken. ,S a nevelő előtt Nem tűnt el észrevétlen A szolga fensősége Az. ifjú.ur fölött, . . . . , S ha nem tu(Vi Leckéit a tanítvány, Azzal pirita rá, Hogy a szolgával mondaté el, Ki azt hallás után tanulta meg. Becsületére vált ez a fiúnak, De nem vált örömére, erre nem, Mert a kevély nagyságos urfi Mindannyiszor keményen Lakoltaíá, hogy őt megszégyenité. Naponta uj és durvább üldözéséit Jutottak a szegény fiúnak, És ő naponta jobban érezzé A szenvedett méltatlanságokat, S most már, ha megüté az urfi őt, Nem-teste érezér de-lelke, . -.....Pirult, de nem mivelhogy fájt neki, Hanem mert szégyenlé magát. HA GYÁSZ ÉRI A CSALADOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB dij szabások mellett Ifi. Ptcic J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 175U4 Harvard SK 1 8900
