Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)

1962-12-27 / 48. szám

DECEMBER 27, 1062 AZ ÜJSAG OLD AI A TOLVAJ megvolt, ami a hozzá ha­sonlókat kielégítheti. Jó vol­tam hozza, sót gondoskod­tam öreg öreg édesanyjáról is. És ez a fizetség érte Végigsimitott a felesége haján. Értse meg, kicsim.... Én, nem amiatt az ellopott száz pengő miatt akarom elbocsátani, hanem azért, mert csalódtam benne és mert nem tudok magam mellett tűrni, csak becsüle­tes embereket. .... István ....mondta köny nyes szemmel az asszony.... vtátha szüksége volt a pénz­re? Hátha adóssága volt? .... Miért nem vallotta be? .... Talán nem merte sze-­­gény. Tudta, hogy maga na­gyon szigorú és a gyenge ember mindig fél a szigorú­ságtól. S azután.... Istenem, ott van az öreg édesanyja is. Az a szegény,töpörödött, beteg asszony akinek egyet­len öröme a fia s aki bizo­nyosan nem élné túl, ha megtudná, hogy a fia Mint követett el a jótevője ellen. A férfi, nagy, erős; ha­talmas férfi lehajolt a fe­lesége kicsi, fehér kezei fö­lé és határtalan szeretettel megcsókolta. .... Milyen jó maga szi­vem, .... mondta boldogan. .... És milyen szerencsés va­gyok én, hogy maga az e­­nyém.... mosolygott.... No jó— itt maradhat a bitang. De azt kikötöm, megmond­ja, hogy mire költtte a pénzt. Az asszony rámosolygott az urára, de mielőtt szóval is megköszönhette volna az engedékenységét, a sógora, Miklós lépett a szobába. Fáradt testtartásu, gyen­ge, vézna férfi volt a kár­tya és az ivás élesen látha­tó nyomokat hagyott az arc­­vonsain. .... Nem fogod megbánni, István? .... kérdezte, a báty­ja határozatát hallva......Az ilyen ember megbízhatatlan és akinek az agyákan a lo­pás gondolata egyszer gyö­keret eresztett, azért nem ehet felelősséget vállalni többé. — Én vállalom.... mond­ta szent hittel az asszony ín kezeskedem, hogy soha lem fog( idegen holmihoz lyulni többé. .... Ha maga mondja, ak­­<or bizonyosan úgy is lesz, Mária mondja férje öcs­­cse és a szeme éhes,, lopott pillantással siklott végig az asszonyon. István még egyszer meg­csókolta a felesége kezét. Nekem dolgom van szivem és jobb is lesz ta­lán, ha a vallatásnál nem leszek jelen. Dorgálja meg a aetyárt és mondja meg ne­­d, hogy tisztára magának íöszönheti az ittmaradást. ítt Nem, ez lehetetlen, Mária .... mondta komoly hangon a férfi...... Megteszek bár­mit, de ez elől a kívánság elől el kell,, hogy zárjam magamat. fs a magas erős sugárzó férfi felállt és járkálni kez­dett a szobában. A felesége, a kcsi, fehér­­arcú asszony, lopva követte mozdulatait, azután tovább rebbent a szeme és megálla-. podott a sarokban álló ma- | gábaroskadt -halottíehérre I sapadt inas arcán. ? Pár percig senki sem be­szélt. A férfi ideges, ke- . mény léptekkel róta a szo­bát, az asszony meg azon gondolkozott, hogy mivel J puhíthatná meg az ura szi-» vét? Hiszen, Istenem, nem! olyan rettenetes a bűn, a- ! mit a szegény fiú elkövetett | az.k. hogy egy százpengőst j kivett az ura tárcájából. Ezért még nem kellene el­küldenie. Hiszen olyan ré­gen és olyan becsületesen szolgálja őket. Hogy egy­szer megtántorodott Iste­nem. Az még nem a világ. De az ura nem ismeri el ezt.Ő nem tud megérteni és megbocsátani semmi gyen­geséget, mert olyan végte­lenül tökéletes . Igen végtelenül. Ezt mondta Miklós is, az ura öccse. De ő valahogy bántó­an mondta. Úgy, mintha le­nézné ezt a tökéletességet. ■ Pedig ehhez nincsen joga.. Különösen neki, aki annyi­val tartozik a bátyjának. Hiszen h’a István nincs, Miklós nem tudná hová le­hajtani a fejét. S az ura az ő nagy, tökéletes ura soha­sem tesz szemrehányást ne- : ki, hogy elkártyázta a va­gyonát és hogy most mun­ka nélkül, semmitevően lé- , zeng. Az inas végre megszólalt: — Meg tetszik bocsátani, ■ méltóságos uram? .... És a szája széle megreszketett a, fájdalomtól. A férfi abbahagyta a sé- J tát. Az arca kemény volt s mozdulatlan. Menjen a szobájába. Majd hivatni fogom. Az inas meghajolt. 1 Mikor meggörnyedt alak- ' ja után becsukódott a szoba ajtaja, az asszony összetett , kézzel az ura felé fordult. — István .... mondta kö­nyörögve. _ Bocsásson meg neki. Én olyan végtelenül sajnálom szegényt. A férfi odalépett a fele­ségéhez. Megfogta a kezét, i szép halovány fejét magá­hoz ölelte és végtelen szere- : tettel, de végtelen komoly­sággal mondta. .... A bűnöst sohasem sza­bad sajnálni, kicsim. En­nek az embernek mindene i & * & f» 5? « « A LEGBOLDOGABB UJESZTENDŐT KÍVÁNJUK MINDEN MAGYARNAK « « « 5S a? AMERIKAI MAGYAR DALÁRDA 4309 Lorain Ave ME 1-2705 Ha részt óhat venni SZILVESZTER ESTÜN­KÖN, kérjük jelentse be gondnokunknál szán­dékát. TÁNC — ZENE — FINOM VACSORA Balogh Rudy és Berti zenekara muzsikál A vacsora: töltött káposzta és sertés karaj, min­­, den hozzávalóval A belépti; dij a szilveszter estre $1.00 d d d d d d d d d •VvA áH .Yv*s d d d d & & d d d d d B .TtÄ d Azután elment. Az asszony csengetett. .... Miért akarta megvál­­„ozuuni István elhatározá­sát? kérdezte neheztelve só­gorától az asszony. .... Mert tolvajt nem sza­bad a házban tartani, Má­ria .... mondta Miklós s a szeme most már leplezetlen mohósággal tapadt az asz­szonvra...... De hagyjuk ezt Megkapta a levelemet? Az asszony elcsodálkozott. .... Micsoda levelet? .... Amit a virágbokrétá­ban a szobájába küldtem. .... Virágbokrétában leve­let? De hát miért? .... Hogy találkozót kér­jek. ... Tőlem? Hát nem ele­get találkozunk? .... Nem _ mondta forrón. Én nem igy akarok talál­kozni magával, hanem nyu­godtan, négyszem között. Mert beszélnem kell magá­val és meg kell mondanom magának, hogy.... hogy.... Az asszony megrázkódott. Undor futott keresztül tes­tén és a fülében az előbb hallott frázis csendült visz­­sza: ’Tolvajt nem szabad a házban tartani. Mária.’ És egyetlen pillanat alatt meg­értette, hogy az emberek nem egy, de kétféle tör­vényt ismernek. Egyet a sa­­játmaguk, egyet a mások használatára. Hogy akarom magát — végezte ( be a megkezdett mondatot a férfi és az asz­­szony felé lépett. De a fe­len ton megállt, mert a sze­me összetalálkozott a szo­bában levő inas pillantásá­val. .... Parancsol, méltóságos asszonyom? .... kérdezte csendesen a fiú. Az asszony, feléje for­dult. Nézte az arcát. Az most is halottfehér volt és a szája széle most is resz­­j ketett. Nagyon megsajnál­ta. .... Pista .... mondta mele­gen...... Az uram megbocsá­tott. De csak azzal a felté­tellel, ha megmondja, hogy mire fordította a pénzt? A fiú arca még fehérebb lett. .... Akkor elmegyek .... mondta szinte hebegősen. Az asszony elszomorodott. .... Valami rosszra fordí­totta? .... kérdezte utolsó próbaképpen. .... Nem ... és fölemelte a fejét. .... Értein _ mondta az asszony.... örömet szerzett valakinek. A fiú nem felelt. .... Rendben van. Megelég­szem ennyivel is. Most menjen a szobámba és az asztalon álló rózsacsokorból hozza el a belédugott leve­let. A fiú arca felderült. .... Maradhatok, méltósá­gos asszonyom? Igen. De ne felejtse el, hogy felelősséggt vállaltam cselekedeteiért és hogy nem szabad szégyent vallanom. Nem tetszik szégyent vallani .... mondotta csende­sen a fiú és a feje mély hálával lehajolt az asszony keze fölé. Azután kiment. A harmadik szobában már várta a szobaleány. Az irca annak is fehér volt és i szája szé'e reszketett. .... Elküldenek? ....kérdez­­e szinte lélektelenül.. .... Nem.... mondta csende­den a fiú, .... hanem azt a •ongyot.... azt a tarka ron­gyot, amit a pénzen vettem •ögtön a tüzbe dobod. Ne­kem jó vagy selyem nél­kül is. A leány arca kivirágzott. .... Igen.... ímondta enge­delmesen és megindult a cselédszoba felé. Bent a szobában pedig, mikor az inas után becsu­kódott az ajtó, Miklós az asszonyin támadt. .... De Mária.... mondta ki kelve magából Hogy tehe­tett ilyent? Hátha útközben Istvánnal találkozik, s az ő fezébe kerül a levél? I Az asszony nyugodt, tisz­ta pillantással a férfi sze­me közé nézett. .... Akkor a maga semmi­tevő henye életének vége szakad, István pedig meg­győződik róla, hogy nem az a legnagyobb tolvaj, aki egy rongyos, százpengős bank­jegy után nyújtja ki a ke­zét. -Azután elvette az inastól a levelet és a legnagyobb megvetéssel a kandallóba crO tJ tel.... A NA PLOPÓK .... Hallatlan, hogy lopják maguk horgászok az időt I Maga itt ül öt óra hosszat s még egy halat sem fogott. .... Honnan tudja? Mert itt ültem a háta mögött és figyeltem. MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baj* ▼an a Televisionnal bármely gyártmány li, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV Iskolázott és vizsgázott, zakképzett television javító, 2656 EAST 126lh ST. ;w 1-4544 RA 1-0567 A SZAKMA SZERELMESE Haldoklik a könvytigynök is családja papért küld. A pap meg is érkezik és be­megy a haldokló szobájába. Talán fél óra múlva kijön és beteszi maga mögött az ajtót. — Feladta neki az utolso kenetet, tisztelendő ur? — kérdi odakint az aggódó ro­konság. — Sajnos, arra nem voit idő, —feleli zavartan a lel­kipásztor. — Ellenben ő el­adta nekem az Enciklopé­dia Britanicát­ja> — vedd tudomásul, ■ igen mély témát, hogy én a te korodban még — Halljuk, azt sem tudtam, mi fán te- ■ — Az állatkerti zsiráf rém a kaviár. torokgyulladást kapott, an-Mire Lajcsika odafordul nak kg] lene a torkát ecse­­a mamához és szánakozva telni. mondja: 1 --------------------------------------­— (Szegéiy apu..,, milyen | buta gyerek lehetett. FÖLÖSLEGES — S nem kiáltottál segít­ségért, amikor megcsókolt? — Oh, dehogy. Nem volt neki szüksége segítségre. JÓAKARAT Bolgár találkozik barát­jával akiről tutija, hogy e­­gyik kis vállalatnál dolgo­zik és ennek ellenére olyan elegáns, hogy alig lehet ránézni. — Mondd, — kérdi tőle, — honnan van neked eny­­nyi pénzed? — Nem mondom meg, — felelt a másik, — mert ak­kor te is lopni fogsz és az bűn. GYEREK, 1962 A kis Lajcsikát nyáron Nizzába viszik szülei és ott kellemes hotelben töltenek két hetet. Amikor hazaér­keznek. első este, megszó­lal a gyerek: ....— Mi az?- A vacsorához ui/ics kaviár? — Ejha, — szól rá az ap-AZ ALKU — Adj kölcsön száz dol­lárt A becsületemet men­ted meg vele. — (Szent ég! De csak öt­ven dollárom van! — Annyi baj legyen, ak­kor csak a felét mentem meg! BŰBÁJOS FÉRJ i A feleség haldoklik. Az asszony odainti magához férjét és igy szól hozzá: — Fiam, én most megha­lok. de szeretném, ha a te­metésen egy kocsin ülnél a mamámmal. — Kérlek — mondja — én megteszem a te kedved­ért, de kijelentem, hogy a2 egész napom el lesz rontva. A fakutya A KISIGÉNYŰ FÉRJ. Két asszony beszélget a cukrászda sarkában. Arról folyik a szó, hogy a mai vi­lágban milyen nehéz dolog a nősülés. A fiatal emberek félnek házasodni, mert fi­zetésükből még- maguk sem tudnak megélni­— Azért még vannak fér­jek, akik igazán kisigényü­­ek. Például Laci havi két­százra nősült. — Melyik Laci? — Hát a Kovács Laci. — Megnősült a szeren­csétlen? ..— Képzeld! Kétszáz dol­­lára. — Nem is tudtam, hogy Lacinak már állása van. Az ősz elején még panaszko­dott, hogy képtelen elhe­lyezkedni. És hol kapott ál­lást? — Sehol. — Azt mondtad, hogy havi kétszáz dollár fizetése van. — Nem neki. A feleségé­nek ! « * Vc\* & « SZIVÜNK SZERETETÉVEL KÖSZÖNTJÜK A 29-ik WARD POLGÁRAIT, különösen &z FF Precinct-ben lakókat és BOLDOG UJESZTENDŐT KÍVÁNUNK Szegedi Jánosné szül KOCSIS MARISKA. a 29-ik ward FF precinctjének precinct Committee Womanje és FÉRJE, JÁNOS d d VL*; 3? 5? va* & VLV m 8: & Még nem késő: HELYET LEFOGLALNI Szt. István Műkedvelő és Dalkör Nagyszabású Szilveszter Estjére, Hétfő estére, december 31-re A SZENT ISTVÁN KÖR összes HELYISÉGÉBEN 11205 Buckeye Road KITŰNŐ ZENE — FENSÉGES VACSORA A legjobb magyar társaság:: fegyelmezett és tisz­telettudó. — Vacsora után tánc akár hajnalig A HOZZÁJÁRULÁS: $3.00 A szilveszteri vacsora: a legfinomabb töltött sertés­karaj minden hozzávalóval —, házi sütemények, és kávé Kezdete este 7 órakor vége újév hajnalán Helyfoglalásért hivja fel: CE 1-9367 A d ír»** d d d d d d d d .*r> 'i* d d MÉLY TÉMA . t A komikus igy szól a klub­ban a jeles állatképfestő­­höz: — Tudnék számodra egy Francia pezgő es többféle High Balls RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - 'Uodka - Scotch - Gin - Bourse - Rum kapható üvegekben kivitelre Is. 50-nél többféle rör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná­luk nagy kedvermánnrel kanta a RÉSZLET PETŐFI SÁNDOR AZ APOSTOL cimü költeményéből Amilyenné engem tevéi!.... )h nőm ... oh gyermekem.... Alutt-e s most fölébredett? vagy Eszét veszté s ez most visszajött? Egy óra vagy több hónap óta volt Magán kívül?.... Szilveszter nem tudá. Gondolkodók, gondolkodók , Mi történt és mi történik vele? Körülnézett, nem láta semmit, Sötét volt, éktelen sötét. Így szól magában: ‘Éj van csakugyan, Aluttam s álmodéin. Álmám csak félig jut eszembe. De az borzasztó egy álom vala. El sem beszélem hitvesemnek Nem háborítom föl vele. Csak már virradna, ily nyomasztó Éjem tán még nem volt soha. Alszol, szerelmem? alszol, kedvesem? Alszik bizonnyal, mert nem válaszol. Aludjatok, szeretteim, Aludjatok szép csendesen. S még sem virrad! mikor fog már viradni? Megfojt e sürü vastag éj ! Emeld föl; hajnal; fényes arcodat; Vagy csak mutasd meg ujjadnak hegyét Úgy ég a homlokom, mikéntha Tűzokádó hegy hegy vón a fejemben? Majd szerepül az agyvelőm! S hogy megtöröljt izzadt homlokát, Kezét emelte föl.... hah. Mily esörrenés! _ Megcsördült rajta a nehéz bilincs, Most már mindenre jól emlékezett, S végigfutott rajt’ a hideg, Mint a romok között a szél. Mindenre jól emlékezett.... Elfogták őt az utca közepén, S elhumdák erőnek erejével. És kedvesét és gyermekét Nem láthatá, nem mondhatott nekik Isten-hozádot, nem tekinthetett Még egyszer a kedves szemekbe, Mik boldogsága s gazdagsága voltak! S most itt van a börtönfalak között, A föld alatt, ki tudja milyen mélyen, Mélyebben mint a rothadó halottak A temetőnek fenekén! S mikor iát újra fényes napvilágot, Mikor -áthatja újra kedvesit? Talán soha! S miért jutott e Kárhozat helyére? Mert amit isten meghagyott neki, Tudtára adta azt az embernek, Hogy egy közös jó van, miből A Rész, s e közös jó a szabadság! Ki ebbü! elvesz egy porszemnyit is Mástól, halálos vétket követ el, S azt ki szabad, azt ki kell irtani! * -■»< ‘Oh szent szabadság, érted szenvedek’ Szólt elözönlő fájdalommal a rab, ‘S ha a világban magam állanék, Mint álltam egykor hosszú évekig, Nyugodtan ülnék most e kőpadon S büszkén mint trónján a bitor király, S oly boldogan viselném e bilincseket, Mint jegygyűrűmet egykor viselém! De hitvesem van és van gyermekem.... Mi lesz belőlük nélkülem? Ki fogja eltáplálni őket Kenyérrel s szerelemmel? S mi lesz belőlem nélkülök? Oh szív, ha kővé válni nem tudsz, Miért meg nem hasadsz!’ HA GYÁSZ ÉRI A CSALADOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett Ifi. Fiicic J. Jáno« Lukács lstváa JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács lstvánr Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Bcckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 8900 12709 FOREST AVE WA l-85á6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents