Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-07-13 / 28. szám

A Bethlen Öreg Otthon legközelebbi nagy eseménye: kártya party a Kálvin Teremben, julius 23-án. VOL. XXXXI. NO. 28. THURSDAY JULY 13, 1961 Egyes szám ara 10 ROVÁS MEG KELL VALLANUNK NAGY BŰNÜNKET: a béke, a békés megegyezés melleit vagyunk, így egyálta­lában nem lelkesedünk sem­miféle olyan lépégért vagy intézkedésért, de még kijelen­téiért sem, amely szítja a gyű­lő1 ködést és élesíti az ellen­tétet Oroszország és az Egye­sült Állam között. Azt hisszük, hogy 1953-ban a világhírű történetiró, Ar­nold Toynbee a Harper Maga­zine-ban megjelent cikkével annak elkövetkező szükséges­ségére mutatott rá, hogy e­­lőbb vagy utóbb Oroszország nak és Amerikának össze kell fognia és meg kell értenie egymást a készülő közös ve­szély: Kína elhatalmasodása ellen. Ez a veszély még nem egészen érezhető, de máris sejb.ető. Az előszele már elért bennünket. Ha megnemértéssel elzárkó­zunk a sajátos orosz érdeke­kek legalább is részbeni elis­merése elöl, Oroszországot be­le szorítjuk a kínai segítség i­­génybevéíelébe és ez magával hozhatja azt, hogy Oroszország kénytelen Kínát segíteni az a­­tom és hydrogén bomba ki­­fejlesztésében. Viszont az is igaz, hogyha Oroszország egy­oldalúan csak a maga érdekét hajszolja tekintet nélkül más ország jogos követelésére, ak­kor az Egyesült Államok fok­ról fokra odajuthat, hogy kényszerül Németországot is felszerelni atom és hydrogén bombával. Mindkét eshetőség végzetes lehet, mint általában végzetessé fajulb.ai mamár minden fegyveres összecsapás, mert egyik vagy másik hada­kozó fél szorultságában az a­­tom és hydrogén bomba hasz­nálatára szánja el magát. Ez a veszély forog fenn az Egyesült Államok és Orosz­ország Berlin miatti ellenté­tében Is. Hiába álmodozunk korlátozott hadjáratról. Ha fegyverhez nyúlunk akár mi, akár az oroszok, hogy Berlin ügyében a magunk vagy ma­guk igazát bizonyítsák, az el­ső 48 órában vagy az egyik vagy a másik ledob egy-egy atom vagy hydrogén bombát a másik hadállásaira vagy e­­gyik vagy másik városra. És mi lesz akkor? Azt sen­­kisem. tudja megmondani, még Kruscsev és Kennedy el­nök sem. Jó nem lesz. Eléghetünk mindannyian —, az meg e­­gész bizonyos, hogy Berlin­ből nagyon kevés marad meg. Szinte jól esik a felelős helyekről ömlő meggondo­latlan kijelentések és meg­nyilatkozások között olyan lelkiismeretes katonai helyzet a’emzési olvasni, mint 'ami­lyent Gén. George Henry Decker, a hadsereg vezérkari főnöke a Christian Science Monitor julius 10-iki száma közlése szerint Dallasban nyújtott. — Mindkét fél olyan hadi­­erőt fejlesztett ki, hogy mind­­denki fél elijed a háborútól. De ez nem az a biztos I^éke. amelyre áhitozunk. General Decker kijelentet­­tette, hogy már a Berlini helyzet nagyon sürgős, de nem VÁLSÁG BÉKÉS MEGOLDÁSÁRA KOMOLY HANGOK A BERLINI A lapok nagy része sze­retne háborús hangulatot kel teni, kicsavarják még az ér­telmét is a megegyezésre hajló nyilatkozatoknak, hogy elhitessék: csakis fegy­verrel lehet felelni Kruscsev fenyegetéseire. Kruscsev nem fenyegetett. Annyira nem, hogy szemé­­yesen jelent meg Moszkvá­ban az amerikai követség Fourth of July ünnepélyén. Londonban meg ipari kiállí­tást rendeznek az oroszok, a­­melyen megjelent légüri hő­sük ki közeledésükből, hogy rálynő meghívta lunchra a buckingham palotába. Ezek a barátkozási kap­csolatok nem annak a jelei, hogy az oroszok fegyveres támadásra készülnek elle­nünk vagy más nép ellen, el­lenkezőleg joggal azt olvas­suk ki közeedésükből, hogy békülni szeretnének. Ha az oroszokkal való meg békülésről van szó, akkor a MaeCarthyismussal és más fertőző irányzattal befolyá­solt egyének százai és ezrei, habozás nélkül rögtön ké­szek az elutasító válasszal: az oroszokkal nem lehet bé­külni. Nem foglalkozhatunk a meg békülés minden ellenvetésé­vel, helyette két olyan közle­ményre utalunk, amelyeket nemcsak mi veszünk figye­lembe, de azokról tudomást kell vennie még a hivatalos köröknek is, mert a nyilat­kozók mindegyike tekinté­lyes tényező társadalmi éle­reménylelen. Valamifajta megoldást kell találni a szo­­vietíel. — Nehéz lesz, de a helyzet nem megoldhatat­lan. —. Megkönnyebbülve viseljük el a bűnünket, hogy a békéé megegyezés mellett vagyunk, amikor olyan előkelő bűntár­sat is találunk, mint George H. Decker, a hadsereg vezérkari főnööke. Ha az elnökhöz férkőzhet­nénk, felbátorodván Decker generális nyilatkozatán azt javasolnánk: ne hallgasson a­­zokra, akik mozgósítást sür­getnek, hanem mozgósítsa az ország prlelmét és belátását, amellyel egyengethetjük a békés megegyezést az oroszok­kal. Ha parányi hajlamunk van a békés megegyezésre, akkor el kell ismerünk, hogy az o­­orosz-német ellentét nem a kommunisták gyártmánya, az megvolna akkor is ha Orosz­országban egy szál kommunis­ta sem volna. Ez ellentét visz­­szanyulik (évszázadokra és a harmadik világháború elhárí­tásának szüksége elodázhatat­lan békés megegyezést köve­tel. Amerika feladata, hogy a két ellentétes félt a némete­ket (és oroszokat megbékítse, mert azoknak- megbékülésén fordul meg Európa és az e­­gész világ jövője. Ez a békéltetés Amerika hi­vatása (és nem a fegyveres be­avatkozás. Ezt valljuk és ezt hisszük! tünkben és szavuknak súlya és vonzó ereje, ha nem is tel­jesen, de bizonyos mértékben megbénítja a háborús pro­pagandát. Paul W. Walter levele a Plain Dealerben Paul W. Walter,., tekinté­lyes clevelandi ügyvéd, né­­néhai Taft szenátornak ügy­védtársa és kampány mana­­gere, tehát eléggé konserva­tiv felfogású közéleti egyén levelet irt a Pain Dealer va­sárnapi számában. Ebben a levélben a többek közöött e­­zeket írja: — Amerikai minden bi­zonnyal el akarja kerülni a harmadik világháborút. Ép­pen úgy a világ többi népei is. Eisenhower elnök 1958 ben Londonban szeptember havában kinyilvánitotta, hogy a nép világbékét akar, még pedig olyan határozot­tan, hogy ha a kormányaik nem szereznek békét a szá­mukra, a népek maguk békét teremtenek. _A béke problémái nem megoldathatatlanok, de azo­kat fel kell ismerni és tanul­mányokat kell folytatni a le­hetséges megoldásokra vonat­kozólag. Egy másik nagyon megszívlelendő megállapítása: — Minden következő hábo-l ru összesszoritja a demokrá­ciát és kiterjeszti a zsarnok­ságot. Tökéletesen igaza van Paul W. Walternek, annyira, hogy a harmadik világháború az e­­gész világon elterjeszti a kommunizmust, vagy még annál rosszabbat is az anar­­chimust. A harm'adik világhá­ború olyan pusztulást és: nypmort ,és éhséget hoz az e­­gész földre, hogy az embe- j rek visszaeshetnek a kanniba-j lizmusba. Egyéb táplálék hi-| ján egymást fogják megenni.j A másik esemény, amelyet | meg kell említenünk: Edwin j D. Canhamnak, a Christian* Science Monitor nagynevű szerkesztőjének cikke Soviets Flex Muscles. Az egész cikket le kellene fordítanunk, de sajnos arra már nincsen helyünk. Cikkében felveti a kérdést: hajlandó-e az Egyesült Álla­mok Berlinért feláldozni New Yorkot, Washingtont, Detroi­­tot és Chicagót, ugyanennyi orosz város ellenében? Hangsúlyozza, hogy szükség van tárgyalásra olyan kérdé­sekben, mint Berlin. Szeren­csére van alapja a diplomá­éba tárgyalásoknak oly ügy­ben, mint Németország egye­sítése, amellyel kapcsolatban több részletkérdés merül fel. Egyszóval ne hamarkodjuk el a berlini és németországi kérdést, mert nagyon meg­bánhatjuk. Azt mondjuk, tar­tózkodjunk minden olyan lé­péstől, amely fegyveres bea­vatkozás lehetőségét jelzi. Bé­kés szándékkal, békés eszkö­zökkel és békéhez ragaszkodó emberekkel többremegyünk, mint azokkal a vezetőkkel, a­­kik fegyveres vagy erélyes fellépést követelnek. Kölcsey emlékünne­pély a Bethlen Otthon javára Nyolcvan esztendeje, hogy az amerikai magyarság tömé­­ges letelepedése Clevelandban megkezdődött. E hosszú idő alatt egyetlenegyszer sem em­lékezett meg a magyarság a magyar szellemi élet egyik legnagyobb egyéniségéről, Kölcsey Ferencről, a Magyar Himnusz hallatatlan költő jó­ról, a jobbágy felszabadítás meggyöződéses, lelkes szelle­mi harcosáról, az amerikai és francia szabadságeszmék ma­gyar képviselőjéről. E súlyos magyar mulasz­tást jóvá teszi az a kártya párty és kerti mulatság, a­­mely julius 23-ikán, vasárnap 2 órai kezdettel lesz a West Sidei Református Egyház ud­varán és a Kálvin Teremben. Az ünnepi beszédet Kölcsey Ferencről Nt. Dr. Szabó Ist­ván, az Első Magyar Refor­mátus Énekkar. Szabó Sán­­dorné, Matolcsy Marika ma­gyar dalokat énekel Királyné Daróczy Ilona zongora kísére­tével. Nagyszerű uzsonna lesz, sok ajtódij Az ünnepélyt Nt- Daróczy Mátyás vezeti le. Valószínű hogy Nt. Borsy-kerekes György Washingtonból és Nt. Daróczy Sándor igazgató Ligo­­neirből, Pa. megjelenik az ünnepélyen. A kártya party és az ünne­pély minden cent jövedelme a Bethlen Öreg Otthon építé­si alapját gazdagítja. A belépti dij $1.00. Kártya party a Bethlen Otthon és a Kath. Rák Otthon javára aug. 27 Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesületbe beol­vadt Clevelandi Magyar If­júsági Osztály, HRFA-Branch 4 tagjai megoszlanak: protes­tánsok és katholikusok. E vallási különbözet mellett is egyformán jó magyarok és egyformán jó amerikaik. Nemcsak szóval, de tettekkel is. Szinte egy kő esett le a szi­vünkről, bántott bennünket, hogy a Holy Family Home, a katholikus rák otthon javára a magyarság nem rendez semmit sem, amióta Witt Fe­­rencné, Orosz Imréné nővére meghalt. Szóltunk Balogh Ist­­vánnénak, a HRFA-Branch 4 társelnökének, hogy egy kár­­jt'/a partyt kellene rendezni a Bethlen Öreg Otthon és a ka­­tholikus rák otthon javára. Balogh Istvánnét rögtön meg­fogta az eszme: — Ez már igen — mondot-0. Benne vagyunk. Mindjárt összeállította a bi­zottságot. A kártya party el­nöke: Muskóczy Józsefné. társelnöke, Balogh Istvánná titkára: Kara Anna, pénztár­nok: Livák Ferencné, ellenő­rök: Andrej kovics Józsefné s Kocsis Istvánná. Balogh Istvánná támogatá­sának igeretére felhívtuk Szá­lai Istvánt, akit könnyű meg­kapni minden jó ügy támoga­tására. Elkérték kellemes kerthelyiségét augusztus 27-i­­kére- Nemcsak megadta as engedelmet annak használa­tára, de még a jegyek költsé­get is felajánlotta. — Ilyen két nemes célra ... mondotta Szálai István reá! estates és biztosítási embei . . örömmel nyújtok segédke­zet. így augusztus 27-én kár­tya party lesz Szálai Istvár kertjében, 10701 Buckeye rd A kártya party Vörösmarthj Mihály emlékünnepéllyel less egybekötve.------------ «. -----------­Eladták a Kossuth Házat Washington, D. C-ben A Washingtoni, D. C. Kos­suth Házat, az Amerikai Ma­gyar Református Egyesüle' székházát eladták. Még pedi£ az Iraqui kormány vette meg Jó árat kapott az Amerika: Magyar Református Egyesü let, a dupláját annak, ami érte fizetett. Az eladásra az késztette as Amerikai Magyar Református Egyesületet, hogy a Washing­toni Kossuth Ház. nem hozotl elég jövedelmet. Nt. Borshy-Kerekes György az egyesület elnöke az ela­dással kapcsolatban úgy nyi­latkozott, hogy az egyesülői minden befektetett dollárjá­nak meg kell hoznia a kellc jövedelmet. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület augusztus 15-ikén uj bérelt helyiségbe ^di^iözik lés mindaddig ott lesz a központi irodája, amíg uj székházat nem építenek, o­­lyant, amely üzletileg is kifi­zetődik. Apát és fiát egmásután egymásután temették Aligha volt még szomo­rúbb látvány, mint hétfőn, julius 10-én reggel, amikor a Riczó Funeral Hóméból e­­lőbb kihozták Ifj. Kraynák J. András tetemét, utána pe­dig apjáét, Id. Kraynák An­drásét. Mindkettőt a Szent Margit római katholikus templomba kisérték gyász­szentmisére. A templom megtelt a ro­konokkal és a gyászolókkal. A két halottat, apját és fiát egymás mellett helyezték el a. Calvary temetőben. Apja és fia, mindketten 24 órán belül távoztak el az é­­lők sorából. Lukács István, aki az idő­sebb Kraynák Andrásnak régi jó barátja volt, a két te­metést könnyes szemmel szolgálta végig, Ifj. Riczó J. János, temetésrendező is mélyen megrendülve teljesí­tette feladatát a kettős teme­tésen.-------- • -------­Fekete Ferencné sikerei és érdemei ,A vasárnapi kártyaparty az önképzőkörben valóságos erő próba volt. A nagy me­legben is szép számmal mu­tatkoztak a tagok és vendé­gek. Bizonyára a tejes ka­lácsnak is volt ebben része. Fekete Ferencné, Takács Margit és Csiszár Lászlóné olyan finomizü tejes kalá­csot készítettek, hogy való­sággal mesteri diplomát ér­demelnek. Ez csak az egyik része volt az uzsonnának, mert szendvicset is szolgál­tak fel. Érthető, hogy a közönség nagyon meg volt' elégedve s hálás is volt. A kiszolgálás­ban segédkezett: Bartók Ist­vánná és Manyák Erzsébet, minketten a kedves kiszolgá­lás megtestesítői. Fekete Ferencné e kártya­party sikerével, az Anyák Napi és a Helen Gallagher party megrendezésével ala­posan gazdagította az érde­meit. Gayer Antal elnök, aki va­sárnap részt vett a kártya­­partyn, úgy nyilatkozott, hogy ősszel Fekete Ferenc­­nét, a kör alelnökét feltétlen meg kell tisztelni, mert oda­adó munkájáért ielkiismere­­tes rendezéséért az önképzö kör nagy hálával tartozik iránta. Ezt a hálát látható­vá és ..hallhatóvá., kell ..ten­nünk — mondotta Gayer An­tal, elnök.-------- • -------­Gömöri piknik aug. 13-án augusztus 13-án, vasárnap tartja évi nagy piknikjét a Káló Farmon. Ez olyan fon­tos eseménye a Gömöriek­­nek, hogy minden gömörinek meg kell jelenie, ha nem a­­karja gömöri tekintélyén és becsületén csorba essék. A jegyeket már veszik is a Gömöriek. De ez nem elég — mondja Megulesz Andrásné. Az Am. M. Ref. E. irodáaja aug. 1 11213 Buckeye Rd. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület clevelandi irodája, amely jelenleg 12523 Buckeye Road alatt van, au­gusztus 1-től fogva 11213 Bu­ckeye Road alatt lesz, az If­júsági Otthonban, a HRFA. Branc 4. házában, egyelőre a hátsó uj teremben. Amikor az Ifjúsági Egylet, HRFA. Br. 4. Otthonának frontja elkészül, akkor az uccáról lesz a Ame­rikai Magyar Református E- gyesület clevelandi irodájának a bejárata. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület clevelandi irodájának vezetői és tisztvi­selői: Benedek József, orszá­gos főszervező, Varga Elemér kerületi szervező, Dula József és Arnosky József helyi szervezők1. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület clevelandi irodájának hivatalos órái: hét­köznapokon reggel 9-től este 5-ig, szombaton délután 1-ig. Vasárnap zárva van. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület clevelandi i­­rodájának tisztviselői öröm­mel állanak készen minden magyarnak a szolgálatára biz­tosítási ügyekben és ha ide­jük megengedi—,minden más ügyben is. Jakab Jánosék megrendítő gyásza Jakab János volt üzletem­bert és nejét olyan súlyos csapás érte, hogy minden jó barátjukat és ismerősüket megrendítette. Elvesztették e­­gyetlen leányukat, Bettyt, férjezett Mrs. Bartkó-t, két gyermek, Karen és Linda é­­des anyját. Bartkó Betty-t julius 8-án, szombaton Jakab-Tóth teme­tésrendezők rendezésében a Lady of Peace rk. templom­ból temették és a Calvary te­metőben helyezték örök nyu­galomra. Bartkó Betty 35 éves volt j és —, ahogy sokan állítják, na­gyon barátságos, jóindulatú, segítségre mindig kész fiatal asszony volt, aki sok magyar­nak ügyes-bajos dolgát elin­tézte. A Jakab pár és az elhalt Bartkó Betty férje gyászában a közeli rokonság is osztozott: Jakab György, a kiváló ma­gyar hentes és mészáros és neje, valamint Ginál István, volt üzletember és neje, Ja­kab János nővére.-------- • -------­Tanulók és tanítók a Deéry családban Deéry József, a Deéry Dry Cleaning tulajdonosa, a nyugalomba vonult egyik legkiválóbb színészünk és konferálónk felcsapott taní­tó mesternek. Leánya, Gwin, Somogyi Dezső, mérnök neje a Thomas Jefferson High School ének és zenetanára, fia Ronald a. Western Reser­ve University másodéves or­vostanhallgatója. Deéry Jó­zsef annyira közel van lelki­leg gyermekeihez, hogy a­­zoknak tanlási vágya őt is el fogta. Félévet a Tailoring Insti­tute-ban töltött és még min­dig vesz leckéket, kényes üz­letfelei el vannak ragadtat­va rövid idő alatt szerzett szaktudásával. Mrs. Deéry is beiratkozott a Cleveland College lakewoodi psycholo­­■giai tanfolyamára. Ez alkalmat adott a sok oldalú Deéry Józsefnak ar­ra, hogy a tanitó szerepét is betöltse. Feleségével, akivel együtt vezeti nagyforgalmu szabó üzletét, minden leckét átvesz, igy önmagát és Gwen leányukat a család tanítói­nak minősiti, feleségét és fiát pedig a tanuló csoportba ossza. — Hál’ istennek — mon­dotta Deéry József—, a csa­lád tanítói és tanulói a leg­jobb viszonyt tartják fenn egymással. A tanítók meg­vannak elégedve a tanulók­kal ós tanulók még sokkalta inkább méltányolják a csa­lád jó tanítóit. Minden gömörinek legalább is egy barátját rá kell ven­nie, hogy megjelenjék a gö­möri pikniken, mert a Gömö­ri piknik úgy igazán Gömöri, ha azon a Gömöriek barát­ja! is mutatkoznak* 1 Pataky József beszámolója látogatásáról Négyen is hallgatják Pa­taky Józsefet Hardware Sto­­rejában, 9203 Buckeye Rd., amikor belépünk üzletébe. Nem halottuk, mit mondott. Amikor elértük a hallás tá­volságát, elhívták egy üzlet­fele kiszolgálására. Alig hogy elépett, utitársa, Kaly Dániel vette át a szót és eré­lyesen jelentette ki: — Nem bánom, mondjon, aki, amit akar. Nagy sze­génység van otthon. A vá­rosban csak még megvannak valahogy, de a falusi nép le van törve. Majdnem minde­nüket elvették, de az adót rajtuk hagyták. E sötéten festett helyzet­képet Pataky József is hal­lotta. Nem mondott ellent, keserű mosollyá igyekezett lerontani a sötét-kép hiteles­ségét. A hallgatóság Kaly Dá­niel összevont beszámolója után eltávozott. Az egyik, a szabadságharc menekültje távozás ek>„t' kérdést adott fel:'* — Hogy vannak a zsidók? Ugy-e azok nem dolgoznak? Senkisem felelt a gyűlölet­től fütött kérdésre. Ahogy el­távoztak, Pataky József vette át a szót-. — Óvakodom attól, hogy felületes véleményt adjak. Sokat láttam, amennyire le­het mélyen belenéztem a vál­tozások mélyébe, kikérdeztem embereket, mintha vizsgálat lett volna a megbízatásom és feladatom. Mert csak úgy ért­hetjük meg a kommunista országok átalakulási folyama­tát, ha vélemény alkotás e­­lőtt őket is meghallgatjuk. Nem kell félnünk, hogy a kommunizmus elnyel ben­nünket. Úgy érezhetjük ma­gunkat a kommunizmussal szemben, mint a tengerparton álló ember, aki tekintetével felöleli a tenger félelmetes víztömegét, de a szárzföldön [biztonságban érzi magát és csak arra gondol, mi lenne ve­le, ha valami véletlen követ­keztében belezuhanna. A kommunista országok alapfel­fogása, alapiránya más, mint a miénk. Nálunk az egyéni érvénye­sülés lehetőségei ösztönöznek a haladásra. Otthon az egyén lehetőségeit korlátozzák teljes mértékben a közcélok kötele­ző szolgálatai. A közösség fo­galmának az érvényesülése az élet minden síkján egységbe foglalja az embereket. A kö­zösség fogalma, mint valami szent, — mondhatnám —, a­­mint legszentebb elgondolás minden törekvésnek az irá­nyítója. TELEFONUNK A nyomda. GAr. 1-5658 Lakás: FA: 1-1154

Next

/
Thumbnails
Contents