Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-07-06 / 27. szám

n.UAL AZ VJSAG JULY 6, 196t Szerelem és Érdek — REGÉN Y — IRTA: E. KÖNIG Hiszen jól ismerem — nevetett Tauber és még egyszer kezet nyújtott —, tehát viszontlátásra! — Jöjj el minél előbb, ha örömöt akarsz szerezni nekem! — íe elte Johanna és minden elfogódás nélkül, kedvesen né­zett rá; ez a tekintet elbájolóvá tette csinos arcát. — Még nem elevenítettük fel minden emlékünket­— Se vége, se hossza nem lesz! — dörmögött az ügyvéd — csak bátran melegítsetek fel mindent, de ne kívánjátok, hogy én is veletek tartsak, túlságosan kegyetlen követelés lenne! Nevetve kiment; Friedrich még egyszer bólintott gyermek kori barátnője felé, azután fejcsóválva ment az ügyvéd után. Mikor leértek a lépcsőn, Tauber kivette zsebéből szi­vartárcáját. Mivel éppen az iroda ajtaja előtt álltak, az ügyvéd be­tessékelte barátját, hogy tüzet adjon neki. — Az én dohányom nem elég jó neked? — kérdezte gu­­nyossan. — Mégis csak szép dolog, ha az ilyen előkelő ur le­nézheti a kevésbé vagyonos osztáiy szivarjait! — Már megint rossznyelvü vagy! — mondta Tauber nevetve. — Jusson csak eszedbe, hogy nem is kínáltál meg szivarral! — Igaz, azt gondoltam, észre sem vennéd az ilyen olcsó szivnivalókat, hiszen már Hansen szivarjai sem voltak elég jók neked — Hagyd abba végre! Az embernek ügyelnie kell min­den szavára, amit a házadban kiejt.-----Ügyvéd ur, nem várhatok tovább — szólalt meg eb­ben a pi lanatban egy recsegő hang —, hajlandó arra, hogy az én képviseletemben feljelentést tegyen Hansen bankár el­len? Az irodának a szomszédos szobába vezető ajtajában ki­pirult arcú izgatott öregUr állt és látszott rajta, hogy türel­metlenül vár válaszra. — Maradj itt, ha nem na,gvon sietős a dolgod, ta'án ta­nulhatsz valamit — súgta barátjának az ügyvéd, azután fel­szólította ügyfelét, hogy lépjen be. — Miért akarja feljelenteni a bankárt? — kérdezte és ülőhellyel kínálta meg az idegen urat. — Sikasztásért­— No, no. még ne használjunk ilyen szavakat! Sikkasz­tás!.... Van önnek tudomása arról, hogy a sikkasztásért fegy­­ház jár, Kihez van szerencsém? Az öregur letette kalapját az asztalra, beledobta keztyü­­jét és egy ideiig utána nézett, mint az ember szokta, ha követ dob egy mély kútba. — Weber nyugalmazott miniszteri tanácsos vagyok — felelte és fölemelte tar fejét —, nagyon jól tudom ennek a vádnak a jelentőségét. De hogyan nevezi azt ön, ügyvéd ur, ha negyvenezer márkát letétbe he.yez egy bankárnál, amikor pedig visszaköveteli, azt a választ kapja, hogy az értékpapí­rok nincsenek meg és a tőkére még egy ideig várnia kell? Az ügyvéd lopva jelentőségteljes pillantást vetett barát­jára, mintha azt kérdezné tőle, vájjon még mindig kétségbe­­vonja-e, hogy Hansenről jogosan nyilatkozott elítélően. — Értékpapírokban adta át neki az összeget? — kérdezte azután ügyfelét. — Nem, készpénzben! Tudniillik váratlanul örököltem. De ezt a péznt avval a kikötéssel adtam át neki, hogy biztos értékpapírokba fekteti és hogy ez meg is történt, azt bebizo­nyíthatom avval az elszámolással, amelyet a papirok megvé­eléről kaptam. — Elhozta a letétjegyet? A tanácsos tárcájából néhány írást vett ki és az íróasztal ra tette. Az ügyvéd gondosan szemügyre vette a papírokat é összeráncolta a homlokát. — Mikor kérte vissza a letétet? — kérdezte. — Már nyolc nappal ezelőtt. Nem is egyszer, többszö) kértem, sőt már goromba lettem, a bankár erre szintén go rombáskodni kezdett_ — Ezt előre is tudhatta volna — gúnyolódott az ügyvér — amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten- Üzleti nézet­­eltérése nem volt a bankárral? — A legcsekélyebb sem! — Itt van Hansen levele, a­­melyben teljes egészében elismeri követelésemet. Azt állít­ja, hogy üzleti szokás szerint jogosan járt el, amikor eladta papírokat. Más kötelezettségei miatt pillanatnyilag nem nélkülözheti a pénzt, de majd egy hét múlva visszafizeti. Eb­be azonban nem nyugodhatok bele, ezt ugyebár, ön is belát­ja? Bankárnak ilyen összeget azonnal, legfeljebb huszonnégy órán belül ki kell fizetnie. — Hm úgy van — mondta az ügyvéd és titokban me­gint barátjára pillantott, aki komoran húzta össze szemöldö két. — Tehát följelentést akar tenni? — Még a mai napon, ha lehet — bólintott a tanácsos — és egyidejűleg bűnügyi zárlatot is kell kérnünk, hogy biz tonságban legyek pénzem félő’. A legboldogabb szó az adó­fizető szótárában. Mint adófizető megjelölheti "FIZETVE" az uj 37 milliós Lake Shore Power Plantunk áramfejlesz­tőiére. Egy ceninyi adójába sem kerül. North,east Ohio jövőjébe való befektetés — ezt az Illuminating Company fizeti. Amikor Nászén lesz. ez a tervezet is csatlakozik az ön rendjéhez, mint 'adófizető. A közösség költ­ségéhez nagy költség résszel járul hozzá — az isko­lákhoz, a tanítók fizetéséhez, a rendőrséghez és tűz biztonsághoz. A múlt évben, például.- az Illuminating Company $10-milliót fizetett helyi adóban. A hagyományos amerikai módszerü üzlet folyta­tással az Illuminating Company büszke arra. hogy adót fizet, » helyi közügyeket segíti, a szám’áinkat a magunk zsebéből fizetjük — és megbízható, alacsony sji.’ költségű villanyt szolgáltatunk egész ,áven át. A Lake Shore Power telep kiterjesztése éltető ré­sze messze jövőbe terjedő terveinknek. Lehetővé teszi az ön részére, hoay egyre több ps több munkát megtakarító készüléket használhasson, amelyek an­nak a közkivánságnak a része, hogy Jobban Éljünk vill'anyosságga1- Ahogy növekedünk, úgy adó hozzá­járulásunk a közösséghez is növekedik. Az az igaz­ság, hocry nem is akarjuk másképpen. > 4» Lake Shore Power Telep megnagyobbilása a Memorial Shor wayn, az East 79-ik uccán. Egy ui 250,00 kilowatt áramfej' lczlö, 300,000 otllhon villanyszükscglclél látja el. Zie ILLUMINATING^^ An invi.M,c.mfin, l«Mln| Vii Inl Uutlin In »ht Natinn — Teringettét, a tanácsos úrral nem jó egy tálból cseresz­­nyézni! — mondta az ügyvéd csípősen. — A bűnügyi zárlat a fizetések megszüntetését vonhatja maga után és tanácsos ur ennyire akarja juttatni a dolgot? — Akárhova fejlődik is a dolog.... — Állj! — vágott Tauber a tanácsos szavába.—Kezességet vállalok a ietét visszafizetéséért. A két férfi meglepetve tekintett a közbeszólóra; az ügy­véd rósszalóan csóválta fejét. — Ön? — kérdezte a tanácsos és némi bizalmatlanság tükröződött arcán. — Nincs szerencsém ismerni uraságodat, ismeretlen ember jótállása pedig értéktelen a számomra. — Akkor kifizetem önnek a teljes összeget — felelte Ta­uber. — Avval megelégszik? — Őrültség! — dörmögte az ügyvéd. — Egyáltalában nem az, jól tudom ennek a lépésemnek minden következményét. Tanácsos uram jöjjön el holnap a Fehér Hattyú-szállodába, ott kifizetem önnek az összeget, cserébe ön rámruházza követelését és átadja a letétjegyet. — Rendben van, — mondta a nyugalmazott miniszteri ta­­íácsos, akinek ez az ajánlat láthatóan nagy megkönnyebbü­lésére szolgált, — nem ismerem ugyan az ön inditóokait, de nindegy, holnap reggel pontosan ott leszek. Összeszedte papírjait és fölállt. Az ügyvéd ugyan egyre :sak fejét csóválgatta, a tanácsos azonban azzal az ismételt üjelentésse! távozott, hogy masnap idején ott lesz a Fehér ..iattyuban, hogy megkössék az üzletet. — Ez már igazán több a soknál! — mérgelődött az ügy­véd, amikor egyedül maradt barátiával- — Negyvenezer már­­-át kidobtál az ablakon! — .... Ilyen áldozat nélkül is eléred .itüzött célodat. Ma már nem vagy az a szegény alkalmazott aint annakidején.... — Ne beszéljünk erről----szakította félbe nyugodtan Tuber. — Szó sem lehet itt áldozatról. Hasen vissza fogja fi­­etni nekem a pénzt. Minden bankárral megtörténhetik, hogy igyszer, rövid időre pénzzavarba kerül, türelemmel kell len­­űe. A fö jelentése megrendítik a bankár hitelét és evvel veszélyeztetik a követelést. — Ennyi finom érzést az iránt az ember iránt, aki. .. — Kérlek, ne beszéljünk többé erről, hiszen már meg­­nondtam, hogy elfelejtettem a múltat. Ha bánt, hogy egy i­­yen jól jövedelmező ügytől fosztottalak meg... — Ejnye, te is gonoszkodsz? Hála Istennek, régen elmul­­ak azok az idők, amikor úgy kellett lesnem az ügyfeleket, nint a póknak a legyeket. Azt azonban nem tagadom, hogy zivesen vállaltam volna el az ügyet: Hansennel személyes el ntézni va óim is vannak. De aki nem hallgat a jó szóra, a­­;on nem lehet segíteni, hát menj a magad utján. — Te pedig meglátod majd, hogy a helyes utón járok és ez az ut a régen óhajtott révbe visz majd. Isten veled, vi­­zontlátásra! Az ügyvéd szótlanul biccentett a fejével. Tauber gondolataiba merülve hagyta el barátja házát. A legnemesebb szándék vezette, amikor a tanácsosnak föla­jánlotta azt az üzletet; fájt neki, hogy barátja ennyire félre­értette. És miért nem helyesli az ügyvéd azt, hogy ő most Ellen oldalán szeretné megtalálni boldogságát? Miért használ föl minden alkalmat arra, hogy gyűlölködő megjegyzést tegyen a bankárra, aki pedig semmi okot nem adott erre a gyűlölet­re? ‘ " Fü Ezek a goonszkodások valóban elvehetik a kedvét attól, hogy máskor is meglátogassa és Tauber el is határozta, hogy ezentúl bírósági tárgyalások idején megy Landersékhez, a­­mikor csak Johannát találja otthon. A Fehér Hattyúban kellemetlen meglepetés várta Tau­­bert, az étteremben egy idősebb ember ült, akin első pillan­tásra látszott, hogy hatósági kézbesítő. Az egyik asztalnál ült és irt, Heidenné, Reinhard és a pincér mögötte álltak. — Ismétlem, ez a pör semmi egyéb, mint aljas bosszú! — kiáltott az idős hö^y haragosan, amikor Tauber belépett. — Nem tagadom, hogy tartozunk, addig is mindig pontosan fi­zettem a kamatokat_ — Ne fáradj, édesanyám! — szakította félbe Reinhard — ez az ur csak hivatalos kötelességet teljesiti, a pör és okai igazán nem tartoznak rá. — Úgy van! — felelte a kézbesítő és vállatlont, maid föl állt és átadta az írást. Heidennének- — Itt van a fizetési meg hagyás, tessék ügyvédhez fordulni. a I TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JA VITAS ( ART'S RESIDENTIAL ROOFING j I 3037 E. 123rd St. WY 1-6406 j I ART SEGEDY, tulajdonos — házi tel. 3-4403 | MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. , í I I I I t l Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL tisztítjuk Uj munkát és javilásl egyaránt vállalunk HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARATRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók '.M". . ' “'"'I .'r ' U-_____ ' Kétféle mérték — REG ÉNY — A gyermekek versenyt kiabáltak, a kutya szűkült és ugatott. Marschner kisasszony valamenyiüket csendre intette es Weidenau az oldalát fogta nevettében. Rita összeráncolt homlokkal állt mellettük és fülét be­fogva gondolta, hogy milyen szörnyű ellentét: az iménti kel­lemes beszélgetés kettesben és ez a jelenet! Végül aztán röviden oda is szólt: — Mindezeket holnap is megtárgyalhatjátok, most men­jetek szépen aludni-.. Gyermekeknek nyolc órakor ágyban a helyük. — De mi már nem vagyunk olyan kis gyermeekek és Elfi dacosan vetette hátra szép fejecskéjét. — A többi gyermek sokkal tovább fent lehet, csak bennünket küldenek eludni, rögtön a vacsora után-A jövőben megtiltom az ilyen feleselést, Elfi! — és Ri­ta arcának kifejezése hűvösen szigorú volt. — Hogy mi történjék, én határozom meg és nem te! Büntetésül holnap a reggelihez kalács helyett barna kenyeret kapsz, most pe­dig azonnal menj aludni! Elfi hangosan sírni kezdett: Weidenau egy pillana­tig némán meredt Ritára, minden vére az arcába szökött, de leküzdötte felindulását és hallgatott. A síró gyermeket kézenfogva Ritához vezette. — Kérj bocsánatot a mamától a feleselésért, aztán majd megkérem,, hogy engedje el a büntetést és hogy ez­úttal vacsora után még egy órahosszat fentmaradhassatok, Elfi valami mormogott, Rita némán bólintott, ezzel a dolog egyelőre elintéződött és a gyermekek az ebédlőben maradhattak. Pontosan kilenckor Weidenau küldte őket a­­ludni, rögtön engedelmeskedtek, el is kisérte őket a szobá­jukba Marschner kisasszonyhoz. Fredynek még segített a kiskutyát megvacsoráztatni. Mikor visszament, az ebédlőt üresen találta, pedig még szívesen elszívott volna egy szivart, persze csakis Rita tár­saságában. Most kedvetlenül lecsavarta a villanyt és ment ő is a hálóba. Rita a tükör előtt ült és csodaszép, hosszú, szőke, sely­mes, hullámos haját fésülte. Férje kívánságára Ritának dacolnia kellett a divattal és meghagyni ezt az arany pa­lástot. Weidenau most odalépett és fejét rázva kérdezte: — Miért tetted ezt ma, Rítta? — Én? — csattant fel Rita ingerülten. — Inkább azt mondd, miért ordultál ellenem? — Mert határozottan igazságtalan voltál.... hét és ?iyolc éves gyermekeket nem szokás nyáron nyolc órakor ágyba dugni és nem igazságos egy gyermeket megbüntetni, mert kimeri ejteni az igazságot! Nyugodtan beszélt minden él nélkül, de Rita, aki megszokta, hogy ebből a szájból csak gyöngédségeket hall­jon, minden szót dorongütésnek érzett. Ellene fordul .... a gyermekei pártjára kel! Annak a nemszeretett asz­­szonynak a gyermekei, kedvessebbek neki, mint ő!.... .Szive fájdalmasan dobogott, a felháborodás fejébe kergette a vért, pedig érezte, hogy Albert csak egyetlen kiengesztelő szót vár, akár burkolt beismerését, hogy azut­­tal túllépett a kellő határon. De Rita most nem tudta ezt a szót kiejteni, csak némán levetkőzött és lefeküdt. Weidenau fájdalmas meglepetés­sel figyelte, szerette volna karjaiba ragadni, aranyhaju, dacosfejü, szépséges asszonykáját, csókok között faggat­ni : i van veled, Rita.... Mintha kicserélték volia! De meg fülében csengett Elfi sirása és ösztönösen kitalálta, hogy mi megy végbe Ritában, hogy most nem szabad en­gednie, mert ezt a gyermekek sinylenék meg. Hogy mégis megkísérelje a kibékülést, halkan, kérőn odaszólt: — Rita? — de mert Rita úgy tett, mintha nem hal­laná, Weidenau lecsavarta a villanyt és röviden, hűvösen mondta: — Jó éjszakát! A viszontköszönés ugyanúgy hangzott. Ettől a naptól kezdve valami megváltozott közöttük. A történteket ugyan egyikük sem érintette, látszólag min­den a régi volt, néhány nap múlva Weidenau és Rita a a ’*égi, gyöngéd, saerlmes hangon beszélgetek, mindketten felejteni akartak és mindent elkövettek, nehogy egymást­­tól eligenedhessenek. 4 1 Esküvőkre, lakodalmakra és \ minden más alkalomra a legszebb virágokat kapj'* ! Orhan's Flowers j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 | sxemeiyes vagy telefon rendelésére, j ARAINK SOHASEM APríATNUK PANASZRA OKOT. i ----------------------------í Ha Floridában készül letelepedni, ^ forduljon teljes bizalommal a | PRAGER JENŐ j ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ > ingatlanforgalmi irodájához. j JONEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES­> manek Állanak a magyarság > SZOLGÁLATÁRA > A Flondai élexnek megfelelő szép, kényelemre be­rendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező ' több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 , miami, fla.

Next

/
Thumbnails
Contents