Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-11-30 / 47. szám
NOVEMBER 36, 1961 mu mi, At VJSAG *■**.,, , fM 3 OLD4t Magyarország Története Ezen a téren legerősebb az, érdekek összeütközése leglassubb, legfokoaztosabb a haladás. Már az is nagy sor volt, hogy az 1839—4ü. diéta megenged Va egyeseknek és községeknek az örökváltságot. 1843—44-ben a jobbágyot érdeklő kérdések közt csak a közteherviselés került tárgyalás alá, de az is elbukott. Néhány hazafi, elöl Bezerédj István, önkéntesen vállalt adót, de ez a pélla nem igen terjedt és Széchenyi “a pisztoly idő előtt való elsütésének” nevezte a kísérletet. Még inkább kudarcot vallott a demokrácia szervezésének másik módja: a városok rendezése. Az ellenzék különösen Szentkirályi Móricz vezetése alatt talán erre fordított legtöbb gondot a diétán. Hanem a kormány nem akart engedni oly szervezetet, amely a városokat “a király jószágát” kivonja keze alól és esetleg a demokráciának szolgáltatja ki. Még nagyobb baj volt az, hogy a városok vezető elemei, megszokva a nyárspolgárias nyugalmat, ritka kivétellel maguk is húzódtak minden haladástól, mely az igazgatást a patrícius tanácstól elvonva, a polgárság községének vagy képviseletének kezébe tenné le. Valóban európai értelemben polgárság alig volt és amennyiben volt, az csak csekély részben volt magyar. Az ipar és kereskedelem modern képviselőinek. különösen a zsidóknak bevonáséi pedig ellenezte a nyárspolgári önzés. Törvény nem jött léire és az a fonios feladai: mikpp lehet a városokat organikusan beilleszteni az alkotmányba, a magyarság veszedelme nélkül, tovább is megoldatlan maradt. Egy nemzet ujjáálkotásán fáradoznak, pedig az a nemzet még nincs is meg, csak felekeztek, rendek, osztályérdekek vannak és a hazafi szava elvész a sokféle önzés sivatagjában. Kossuth már 1843 végén “kiábrándul”. “Ez a feloszlás a halál jele. Ily testben én regenerációnális erőt nem hiszek. Mondjon nekem valaki csak egyetlen nagy eszmét, mely az összes magyar nemzetet avagy csak annyira is képes legyen lelkesíteni, mint bizonyos nemzetiség ábrándeszméje némelv elleneinket, és ha ki nekem csak egyetlen egy ily eszmét tud mondani, bár legyen az szellemi, legyen az anyagi érdek körében, áldani fogom őt, mint legfőbb jóltevőmet, mert nemzetem iránti hitemet adta vissza; de én ily eszmét e széles honban nem ismerek. Az aristokrácia régi energiáját elvesztette; a nép százados mulasztás következtében most még csaknem caput mortuum, melybe életfogékonyságo't még csak a jövendő methamorphosisa fog önthetni” A 1 fl • I r ■ « védegylet hanyatlása, vállalatainak tespedése még növeli kétségbeesését. “Úgy látszik, Isten kiválasztott minden gúnynak, rágalomnak, bántalomnak, akadályoztatásnak tárgyául.” , Személyes ambiciiója teljesen összeforr elvi meggyőződésével. Nem köti őt már erkölcsi kapocs az ősi alkotmányhoz, sem a nemesi uralomhoz. mely minden jónak megrontója. Már elébb megírta: “Ha volna köztünk,, ki I vélné, hogy őseitől öröklött I neve oly tőkepénz, mely őt “tétlen nyugalomra felhatalmazza”, vagy talán épen felhatalmazza magány hasznát jog s igazságnak, magány érdekét köznemzeti érdeknek ellensúlyozni; ha volna, ki túlságos önhittségben a világkereket, megakasztani, vagy , a józan haladásnak, melyet i kormánybölcseség vezet, kor í szüksége parancsol, nemzeti , lelkesedés intéz, útját állani I akarná; ha volna ilyen, — de . mi erősen hisszük, hogy \ nincs. Ha van e nemzetnek I rendeltetése, van pedig, az bi- i zonyára teljesülni fog velők és I általok, ha nekik tetszik, nél, külök, sőt ellenök, ha kell." A politikai reform már ke| csegtet reménnyel, semmi e- I setre sem gyors sikerrel. E- j zért Kossuth kész a szociális reformnak kitűzni zászlaját. A köznemességben csalódott. A nép millióinak az alkotmány sáncaiba ‘fölvételiéi, de egyúttal magyar, ha| zafias szellemmel eltöltését j iüzi ki most főcéljául. A galicia parasztlázadás Az 1846. elején Galíciában lengyel uemesek ellen, mint általánosan hitték: az osztrák bürokrácia elnézésével, ret- I tenetesen dúló pórlázadás 'szörnyű mementóul szolgált. Még a bátor Wesselényi is megijedt a nagy veszélytől, ha ez a mozgalom átcsap a Kárpátokon. Kossuth pedig a 1 nagy úrhoz, ki annyi éven át 1 egyik önfeláldozó vezetője ■volt a hazafias és szabadelvű mozgalomnak, ifitézi ezt a levelet, mély egyúttal a jövő programja: “Hiába, ember vagyok, kiveszőn sodromból annak tapasztalása, mennyi erőfeszítésbe kerül valami jót magteremtenem s ha végre, óriásküzdelmek közt megteremtem, minő alacsony módon rontják meg sikerét mindennek elleneink, minő léha közönyösséggel hagynak minket veszni barátaink. Szegény, szegény hazám! Mig a feudalizmus maradványaiból, e boldogtalan úrbéri viszonyokból ki nem ’ bontakozunk, érdekegyesitésről szó sem lehet. Itt van a kölcsönös bizalmatlanságnak, a népgyülölségnek kiapadhatatlan forrása. A magyar tör- 1 vényhozás az úrbéri viszonyokat mindig fonák szempontból í fogta fel, t. i. magánkérdésnek j tekintette, holott az, ha van is I magánjogi oldala, főképen : közjogi kérdés. Ezen tévedésnél fogva nezte azt oly kölcsönös kötelezettségi viszonynak, mely, mint az efféle magánjogi szerződések, csak a két fél beleegyezése által szüntethető meg. Innen az engedélyező örök válitság. Melynek anomal1,ián át még azzal is tetézé a törvényhozás, hogy itt is reá üté a népre a kiskorúság alacsonyitó bélyegét. De a következetlenségnek is megvan a maga logi. kája s ha a történeti eventuá- I litások csendesen hagyják legömbölyödni századokon ke, resztül a múlt idők hibájának fonalát, a jobbágyra nézve opcionális, a földesurra néz 1 ve kötelező örök v álcáé ; törvénnyel, vagy hét százac alatt tán ki lehetett volns bontakozni az úrbéri vipzo, nyok gonosz hálójából.’ Csakhogy attól kell tartani, ha tovább is késünk vele, hogy a kormány úgy felhasználja nálunk is a népet a nemesség ellen, mint az imént Gác országban. “Az urbér status-betegség- ( jé lön. Ennek gyógyítását íemcsak a íöltíesurnak, de még a jobbágynak tetszésétől vagy érettségétől nem lehet függővé tenni. Ne hozassék kényszerítő váltsági törvény, sőt alkottassak váltsági bank is, ahonnan a jobbágy hoszszu törlesztésre pénzt kaphasson váltsága végett, még is ötvén év nem volna elég arra, hegy a boszu s gyülölség ezen hínárjából az ország kibontakozhassék. Ki kell pedig gyorsan, ki kell haladéktalanul bontakoznia, különben a nemesség kaszára kerül s e nap egyszersmind a magyar alkotmány s a magyar j nemzetiség halálnapja lesz. ”Az úrbéri viszonyokat tehát meg kell szüntetni. A népet és a nép földjét szabaddá kell tenni az egész országban egyszerre. Az országiárnak kell ezt keresztülvinni, mint ”Staatsmassregel”-t. De az 1847-iki országgyűlés, mint pusztán privilegiás elemekből álló nem lesz, nem lehet 1789-i Constituante. A magyar arisiokrácia nem fogja megcáfolni a természetét, inkább veszni fog, hogysem az úrbéri jogokat kárpótlás nélkül feladja. Tehát kármentesíteni kell a földesurat. De kármentesíteni és mégis az egész országban egyszerre keesztülvinni, ügy hogy a nép viselje a váltság egész terhét, materiális képtelenség. A jobbágyi viszonyokat még sehol sem szüntették meg máskép, mint vagy revolucionális csapással vagy pedig úgy, hogy a váltság egy részét a status viselte. Nálunk ;s az utóbbi kell. A statusé vállalja a váltság terhének felét, tegyen végette financiális operációt, fizesse a jobbágy 10-12 év alatt, de az urbériség rögtön szűnjék meg, mihelyt evaluálva és meghatározva lesz a váltság az egész országra.” létének igazi veszedelme ebben a lehetőségben rejlett. Később a francia forradalom és az az érdekközösség, melyet a trón és a kiváltságos osztályok közt létrehozott, elodázta ugyan a veszedelmet, de teljesen meg nem szüntette. Még Metternichnek is /an nyilatkozata, mely kacérkodik a pórlázadás lehetőségével. Midőn tehát Kossuth a magyar nemzet épületének uj és erős alapját keresi, nemcsak Széchenyi szellemében jár el, ki kezdettől fogva szélesebb alapra akarja helyezni alkotmányunkat, hanem egyenesen a nemzet megmentését, megerősödését veszi munkába. Amig a nép jogtalan, megnyerheti mindenki ki szabadságot, földet igér és urai ellen vezeti. Ha azonban a kiváltságosok végezik, külső kényszerítés nélkül, a joggal és birtokkal való felruházás nehéz munkáját, ez az áldozat nemcsak vezető posiciójukat erősiti meg, hanem megnyeri a milliókat annak a államnak, annak a nemzetnek, mely őket polgáraivá tette. A következés megmutatta, hogy Kossuth számitása helyes volt és hogy a paraszt-osztály vált azután a nemzetnek, a magyar államnak legbiztosabb támaszává. (Folytatjuk) hunyorog- j hajítják is a vizbe.... HUMOR Minden gyászoló család sírkövet állítani igyekszik drága halottjának sírjához Ha becsületes magyar kiszolgálást és nagyon méltányos árat óhajt, forduljon teljes bizalomma William F. Riczohoz A SHEFFIELD MONUMEN1 magyar megbizolijához. Hívásra szívesen tiszteleten teszem. > Tel. SW 5-3558 9412 Buckeye Rd “Azonban még a másik felét is csak úgy fizetheti a jobbágy, ha adójában annyi könnyítési veend, miszerint a váltsági fizetéssel együtt többet ne fizesseen, mint most -dóba fizet. Még a nép maga nem határoz adója fölött, terhét nevelni annyi, mint nevelni gyülölségét a nemesség ellen.” “Tehát az érdekegyesités", általa a nemzeti erő nevelésének második eszköze egyszersmind az urbér megszüntetésének psotulatuma az, hogy minden közterhekben osztozzunk a néppel. Házi adó nem elég. A viz ajkainkig ér. Arra gondolni többé, tetszik-e valami a nemességnek vagy nem? mncsen idő. Főbb "ekintet: a népet megnyugtatni és vele egyesülni.” (Kossuth levele B. Wesselényi Miklóshoz. Tinnye, 1946. máius 27. Görcsönyi levéltár. Kiadta dr. Ferenczi Zoltán.) Merész, nagyratörő gondolat és mégis igazi államférfiura valló Mert a nemzet gyöngesége és megosztottsága legnagyobb részt abból származott, hogy csak a kisebbség volt az ország. Ez tette oly gyengévé hazánkat kifelé, de még a dinasztiával szemben is. A XVIII. szájad óta. mióta a Habsburgok a haladás útjára tértek, állandó fenyegetés volt a nép sokaságának felszabadítása ér felhasználása az ország jogait egvedül védő n° messég ellen. II. József kisér-ÁRON RÁ’ MEG A HALÁSZAT Fogta magát egy napon Áron bá’ és átballagott a Csepsei Lüké Ábrishoz egy szóra. — Van időd, Ábris?—kérdezte a maga tempós módján. — Ha úgy vesszük akkor van, — felelte Ábris. — Attul függ, mire köll az idő. — Arra gondoltam, — sodorgatta bajuszát Áron, — hogy elmehetnénk horgász ni. Jó a viz szag ilyenkor a szervezetnek, amellett megfoghatnánk egy szekérrevaló halat, amit aztán bevinnénk a vásárra és átcserélnénk kisüstre. A “kisüsti’ szóra felcsillant Ábris szeme. Szót se szólt, csak ment a csizmájáért, ami oda volt támaszva az ágy sai'kához, mintegy szolgálatra készen. Lezötyögtek szekéren a folyópartig, ott aztán Áron bács’ nagy alkuba bocsajtkozott a csónakos emberrel, akitől a ladikokat; lehetett bérelni. Végülis megegyeztek és a két koma nagy evezőcsapásokkal beevezett a 'ulyó közepibe. Csurogtak le felé egy darabon, aztán kivetették a horgot.... Tűzött a nap, csobogott a viz, ők meg csak hallgattak nagyokat. Talán félórás várakozás után megrántja valami az Áron horgát.... Kirántja a botot.... hát egy nagy hal fi'ckándozik a horgon. Mielőtt szólhatna már az Ábris horgát is pedzi valami és ő is egy halat ránt fel a magasba.... | Összenéznek, 1 nak, aztán már be újra a horgot És nem teh'k bele két perc, már megint rángatják ám a j halak a zsinórt. . Alkonyodéra- tele van a icsónak hallal. ' Némán eveznek vissza. Mindegyik a kisüstire gon'dol. j Kikötnek a parton s a halakat átfuvarozzák a kocsiderékba. Betakarják zsákokkal, aztán felülnek a bakra és kocognak a város felé. Egyik se szól, de a. derűs nvugalom ott van mindegyik ábrázatán. Egyszer csak azt mondja Áron. — Holnap megint gyüviink? — Gyüviink ám. Megint kocogtatnak egy dirabig. — Te, Ábris! , — Én. — Megjelölted te azt a hebet, ahol a temerdek sok hali fogtuk? — Meg én, — feleli büszkin Ábris. — Krétával ráírtam két keresztet a csónak ollalára, arra a helyre, ahmnan a halakat fogtuk. Hallgat erre Áron vagy tiz ptreig, aztán csak ennyit mond: — Mondták-e már neked, te Ábris, hogy elmegyenge vígy? — Mondták, — bólint Ábrii és gyorsabb ügetésre nógatja a lovakat. A szekérderácban megcsillan a halak ezüstös testén a holdfény. SZERENCSEPA TKO Ő, — kiáltott az ember, aki észrevette a patkót az uton. — Szerencsepatkó .... szerencsét hoz rám Ezzel lehajolt a patkóért. A mozdulattól leesett vadonatúj kalapja a sárba, megbillent szemüvege és csőröm pölve tört szét a kövezeten, leszakadt kabátjáról á középső gomb és gallérján végigrepedt a gomblyuk.. INDOK Gyuszi és a felesége hét éve nem beszélnek egymással. — Összevesztek? — Nem. — Hát akkor miért nem beszélnek? — Nincs miről. LOGIKUS GONDOLKODÁS HOLLYWOODY CSENDÉLET. — Eg!/ ügyvéd monológja — í A hires filmsztár kislánya Hol a szemüvegem? Nem nevelőnő kíséretében sétál találom sehol. Ez azt jelen-az utcán. A kanyarban félti, hogy valaki ellopta. De kitűnik egy hófehér sportkolophatta el? Akinek szemü-csi. A volán mellett magas, veget kell hordania, az szem-feketehaju férfi ül. üveg nélkül nem látja, hogy — Látod, nanny, — monditt van egy szemüveg. Aki- a hirtelen a kislány __ az a nak meg jó a szeme, annak bácsi egyszer papa volt minincs szüksége szemüvegre,nálunk.... tehát az minek lopjon szem-MODERN AUTÓVÁSÁRLÁS Egy ember bemegy egy autóüzletbe és kiválaszt egy uj kocsit. Kifizeti a vételára, mire az eladó megkérdi: — Mindjárt elviszi magával, uram? — Nem, — feleli a vevő — azt hiszem legjobb, ha itthagyom maguknál. Ilyen remek parkoló helyet úgy se találok többet az életben. ERRŐL A GYEREKRŐL angol pénzügyminiszter lesz — Mit tanultál ma az iskolában, kisfiam? — Számtant. — Mennyi egy meg egy? — Olyan messze még nem tartunk. üveget? De én tisztán látom, hogy nincs itt a szemüvegem. Ha pedig én tisztán látok, akkor a szeüvegnek az orromon kell lennie_ Ott is van. TELEPHONJAINK: A nyumda és lap leleofnja: GA 1-5658 Az Otthon telefonja: FA 1-1154 -----A NAGYRANŐTT KRISZTUSOK Irta: ADY ENDRE Eső után a buja gombák S mint Floreneben a májusi virágok. Úgy születnek szent garmadával Mostanában az uj és uj világok. A Bibliának egy világa Milyen lassú, tétova kézzel készült. S ma egy-egy uj világ mily készen Ugrik ki terhes, tüzes emberészbül. Bethlehem hires csillagának Hire maradt csak, se hamva, sem üszke. De ezernyi fényes csillagra ---Az ember-agy egy lobogóját kitűzte. ÁLLATKERTREN A család elviszi az 5 éves Emiikét az állatkertbe. iSéta után, hazatérve, a nagymama megkérdi: — Hogy tetszettek az állatok, Emiiké? A gyerek összeráncolt homlokkal válaszolt: — Az eefánt és a kenguru — Az elefánt és a. kenguru Gvóavsiereke* az óht.fába cső« - ;AJÓ PÄWf.vf HA S A HOOIR GYAGTEZrxmZ 3824 Lorain Ave Telefon: WO 1-848* ANGRY YOUNG MAN Az “Angry Young Man vagyis a ‘Dühös Fiatal Ember’ mozgalom világszerte í ferjed. Külső ismertetőjel: hátul nyakba, elől szemöldökbe lógó borzas, haj, szaláll, uraságoktól levetett és csafornában megmosott ruhadarabok, cipő nélküli láb és átható jaguárszag. A belső tartalom meghatirozására hadd álljon itt e(y párbeszéd egy apa és egy barátja között. Apa: A fiam egyike ezeknek a dühös fiatalembereknek. Barát: Ez mit jelent? Apa: Tiltakozik az olyan társadalom ellen, amely rém engedi, hogy ő azt csimlja, amit akar. Barát: És mit akar csinálni? Apa: Semmit. Fakutya Volkswagen Plymouth és Valiant nagyon méltányos áron _ kapható A PARMA MOTORS .. megbízottja és képviselője Molnár Károly 7115 BROOKPARK ROAD SH 9-2525 Jó Vasználl autók nagy Hála»ztékban ISTENHEZ HANYATLÓ ÁRNYÉK Irta: ADY ENDRE "Mint az árnyék, mikor elhanyatlik, el kell mennem és ide s tova hányattatom mint a sáska". Zsolütok könyve, 109. 23. vers. Akaratomból is kihulasz. Én akart, vágyott Iáenem, Már magamat sem isnerem S Hozzád beszélni rentás fullaszt. Üdöztetésimben kelleltél S kerestelek bus-szil;jon c rrrír-raár j?'ómbólkihaqyom Neved, mely szebb minden neveknél. Szent Kérzelés, örök hit-balzsam. Ki létlenül is leglevíbb. Méghajlók szent Sziled előtt S akarom, hoy hitec akarjam. Megiizeték és nem tyugszom addig. Míg hitedet meg nen nyerem. Mert kockán van az életem. Mint árnyék, mikor elhanyatlik. S hányattatom, mikéit a sáska. Mert csak Tenéked ran erőd S mert nem láttam régen előbb: Nem szabad hinni snki másba. Az Élet egy elgondolása. Egy dal, melytől egy csúf óránk megszépült Teremtés volt a lelkeinkben, Ujra-ujra egy-egy uj világ épült. Repülő, lármás gépmadárnak Istenkisértő, bátor, büszke szárnya Vallja: Emberé a teremtés S Isten csak egy megócskult koronája. S mert halhatunk bármely percben S célunk mégis az örökkévalóság. Minden igaz ember azért hős S az emberszivben van a legtöbb jóság. Tömjénbüzös, gaz korszakokban. Mikor öLek. raboltak Krisztus-hitben: Akkor is az Emberben maradt meg Egyedül és legtisztábban az Isten. S az emberszivben mind tisztábbak. Boldogabbak, kedvesebbek a lángok S miket teremt a vágyó ember, . Egyre szebbek az uj és uj világok. Molnár Károly Egyre erősebb a nagy Szándék, Hogy az Istent ne szavakban vitassák. De adassék meg az embernek Itt a földön minden szépség, igazság. Egyre többen hisszük és valljuk: Kenyér jár nekünk a ránk dobált kőért S nem-magunkért mind többen küzdünk: A leendőkért, az ékes Jövőért. Érezzük növekvő lelkűnkben A lehetetlent legyőző hatalmat S hogy egykor eggyé egyesülnek Az uj világok, az uj birodalmak. Egy lesz majd millió világból. De ez az egy minden erőmmel teljes S ez a szegény Siralom-Völgye Mindenkinek kedves, jó lakóhely lesz. Kik most élünk, mink is örüljünk. Bár utódinknak fog Mennyország jutni. Ez a miénk sziveink által. Bennünk ragyog, él. mert mi gonloltuk ki. Karácsony van. Krisztusok járnak, Nagy hadakban és nagyranőtt Krisztusok. Zengjen a dalod, szent Forrongás S te nagy Egy-Világ, zengjen a himnuszod. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifi. Ricxó J. János JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Ek ckeve Road LO 1-2030 175U4 Harvard SK 1 B90Q
