Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-09-28 / 38. szám

SEPTEMBER 28, 1961 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Megyorország Túrién ele haladás ellen fordítani. A jobbágyság helyzete mind tarthatatlanabb Mt; nagyobb része földnélküli zsellér sor­ban élt, aszályos időkben fel­ütötte fejét-az éhínség. A hűbéri rendszer tehát vál­ságba jutott, mert az elmara­dott temelési viszonyok meg­akadályozták a termelőerők fejlődését. A kiutat csak a tő­kés rendre való áttérés je­lenthette. Mivel Magyaror­­gon nem volt erős burzsoázia.! a gazdasági bajokat leginkább kább érző középnemesség, állt a polgári átalakulásért vívott harc élére. Forradalom nél­kül, reformok utján próbál­ta megvalósítani a mérsékelt, lassú polgári átalakulást. E- zért hívják ezt a korszakot ref ormkorszakn ak. ESTE VAN, ESTE VAN.. I — Mesélj valamit, anyu •— mondja a kislány este 10-j kor, lefekvés után. — Várj egy kicsit, drá-1 gám. — mondja a mama. — Apád nemsokára itthon lesz s akkor mesél majd valamit mind a kettőnknek. wnk, y ym** » vt >r-«K ymm Frai.Ja pezgő es többféle High Ball* RUDY TAVERN , 5710 Lorain Avenu* Tel. WO 1-9586 «Vhysky - Trodka - Scotch - ' Gin - Bourbon - Rum kapható : üvegekben kivitelre le. j jO-nél többféle rör van mindig ; készenlétben Ha party van a házánál, ni >uk nagy kedvez« neyef * Ä1 ... - ■!'" '■ ......- - ---1 TELEPHONJAINK: ] A nyomda és lap teleofnja: < GA 1-5658 1 Az Otthon telefonja: FA 1-1154--------------------^ |; I’ FANCHALY 1; VIRÁGÜZLETE < XI14 Lorain Ave. ’ Tel. ME 1-1882 N/ágott és cserepes 1 virágok I * rEMETÉSEKRE kegyelettel- 1 esen. LAKODALMAKRA iz- 1 lésesen végezzük el a rendelési ' rávirati virágküldés a világ - bármely részébe — teljes jófr állással. ,--------f------------------------------------------------£ Volkswagen I ( Plymouth c ás Valiant i nagyon méltányos áron 1 kapható A PAKMA MOTORS 1 megbízottja és képviselője j Molnár Kárjly J 7115 BROOKPARK ROAD J SH 9-2525 s Jó v>asznÜt autói nagy t \ iU 'Zitákban t BGDÖ zmISZIK TÖBBET! — TÁRCA — Bodó Boldizsár az ötvenes éveket tiporta. Pufók képű, tömzsi kövér ember volt. A faluban úgy hivták: a gazdag Bodó. Hát vagyonos ember is volt már az apjáról. Csak a szőlője nvulászkodott úgy hét-nyolc holdon, hogy a ha­tárban lévő gabonatermő fő’deket ne is említsem. Fia­talabb éveiben számos esz­tendőkön át viselte a bírósá­got a faluban. De vesztire. Mert akkor szokta meg az urizálást.... Aztán, hogy más kezébe került a biróbot, hát tovább­ra is komázott a munkával. Ezért esznek az asztalánál a gyerekek meg a cselédek, hogy dolgozzanak, — szokta mondogatni Bodó Boldizsár. ....Mióta ped’g öregebbik fia menyecskét hozott a a ház­hoz, azóta meg annyira nya­kába ült a restség, hogy szin te már restelni is restéit. A- miért is Bodó uram marká­tól ugyancsak ritkán izzadt meg az ekeszarva. De annál gyakrabban a — pintes. Mert ha lusta is volt a do­logra sohasem volt rest az ivásra. örökösen szomja­zott, akár a lúd. Csúnya, részeges emberré lett a volt biró.... kapott is hamarosan a régi elneve­zés mellé uj titulust: része­ges Bodónak keresztelte el a falu népe. De rá is szolgált. Már ko­ra reggel nekiesett a pálin­kának, mint a tót gyerek a turcscsuszának. Délfelé ki­józanodott, de csak azért, hogy a déli harangszóra a sörtől ázzék el a csapszék­ben. Akkor aztán elbicebozá­­zott haza, hogy ebédeljen. Ebéd után megtömte rö­vidszár pipáját, nyakába ka­­nyaritotta tarisznyáját és ki ballagott a szőlőbe: borokat vizsgálni. Útközben itt is, ott is felcsipettegy-két tágas torkú cimborát és késő estig elp4tyizágatott velük a pin­cénél.... És ez igy tartott már é­­vek óta. Háznépe eleget szégyen­kezett miatta. Szegény jó P.ódónénak déhogy kellett szomszédba menni bánatért. Ha emitette néha férjének, hagyjon fel istentelen életé­vel, Bodó rámordult mérge­den > — Ne orgonájj nekem!.. Nem loptam amit megi­szom, Bodóné elhallgatott és isak titokban sirdogált csen­desen. A gyerekek meg szól­ói nem mertek már atyjuk­nak, mert azon nyomban íitagadással fenyegetődzött. Azért hát ezek is elhallgat­tak. különben is nehéz dolog nozdorjás kenderből jó fo­nalat fonni.... Édesapjuk i\ yen pozdorjás kender volt. favithatatlan iszákos. No, de meg is adta az árát. A. bor annyira elvette az e­­szét, hogy józan állapotában — ami ritkán esett meg — talán már gondokozni sem :udott. Megtörtént, hogy egysze’ tinót adott el a vásáron. Ha­­sajövet, gyermekek lílléztek az utcán. Köz'bük állt és ve­lük együtt hancurozott, ker­­getödzött az atca porában. A játék végén pedig elővet­te a telt erszényét és szét­osztotta a tinó árát a gyere­kek között — cukorra.... Hát ilyen bolondokat csi­nált Bodó Boldizsár őszülő fejjel családjának pirulásá­ra. És talán cselekednék a mai napiglan is, ha nem rendezi azt a szilveszteresti trakta­­mentumot kint a pincénél. Mikor mások az esti hála­adásra siettek a templomba, hogy köszönetét mondjanak az istennek az ó-esztendőben vett kegyelmekért és segít­ségét kérjék ki az uj eszten­dőre. — Bodó Boldizsár a pincénél várta érkező cim­boráit, akiket egy kis ma­­befütötte a tanyai szobát, tanyájába. Csikorgó hideg volt. Úgy befrtötte a tanyai szobát, hogy az ablak is beleizzadt. A pörkölt már javában To­tyogott a tűzhelyen,, mikor megérkeztek a meghívott ivó pajtások. Négyen kocódtak ki a tanyához. Mindegyik ti­­zenhárompróbás ivó. — Tyiih, az ebadtát, mi­csoda meleg van itt, — kö­szöntöttek be a tanyába és nyomban ledobták magukról a dolmányt s ingujban tele­pedtek le az asztal köré. ' Bodó egy nagy zöld kor­sót helyezett bevezetőnek az asztalra. • Töltött az öblös poharak­ba. — Boldogságos uj esz­tendőt! — köszöntötte fel a cimborákat, mire valameny­­nyien kihörpintették a po­harakat. Már a harmadik kan­csó bor került az asztalra, mikor Bodó Boldizsár le­emelte a tűzhelyről a ma­lacpörköltet s odahelyezte az asztal közepére. A vakablakból pléhkana­­lakat és kenyeret kotorá­szott elő. j A cimborák virágos han­­! gulatban láttak az evéshez.. Ahogy azonban először mentették meg kanalaikat, elcsendesedtek. Csak a szá­juk csámcsogását lehetett hallani az evés alatt.... Ma­gyar ember ha eszik, hall­gatni szokott. — Ez hát jó volt, Bódi! — szólt az egyik vendég na­­gyott böffentve, mikor fené­­k g kiürült a bogrács. Aztán dománya után nyúlt, hogy előkeresse pipáját. — Hagyd csak koma, gon­doskodtam füstölő szerszám rol, — szólalt meg Bodó Boldizsár és egy csomó szi­vart dobott az asztalra. — Gyújtsatok rá!.... A cimborák megtörölték a szájukat az ingujba. Elha­rapták a szivarvéget és rá­pörköltek. De előbb még rá­­köszöntötték poharukat a szives házigazdára. No, ami ezután követke­zett, azt már nem szívesen írom ide.... Vedelni kezdték a bort, mint a liba a vizet. Ittak.... és ittak . és egyre ittak. Közbe dalba kezdtek. Eleinte szép régi nótákat ufjtak, de később már az ocsmány, csikandós nóták járták.... Aztán ölelték, csó­kolták egymást, örök barát­ságot fogadtak s egymást kölcsönösen egyba főbe di­­csérgették. Bodó már csak dadogott: — Mikor én bi.. biró vol­tam .. akkor.... És kitűnt, hogy azóta sem volt olyan derék, tudós, öreg bírája a falunak, mint Bodó Boldizsár. A cimborák HA NINCS, AKI FÖZÖN és önmaga sem főzhet vagv nihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt k’'ván élve­vettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilvent otthon főznek, akkor keresse fel a Az Urbárium ezzel nemcsal enyhítette és lerögzítette parasztság terheit, de biztosi tci'.ta is a kincstár részesedé sét a paraszti munka termé keiből. A nemesség ellenke zéssel fotradla ?_ rendelkezési s leheíősé-re szerint szabotált, végrehajtását. II. József uralkodása Mária Terézia után fia, II József (1780—1790) került : jrónra, aki a felvilágosodás szellemében egységes nyelvi birodalmat akart létrehozn Erdélytől Belgiumig és Észak Itáliától Galíciáig. Nem koro­náztatta meg magát, ezért ka­lapos királynak csúfolták Számos haladó intézkedési adott ki, de ugyanakkor iá madást intéződ a magyar függetlenség maradványai el len, egész kormányzatát a németesítés szelleme hatja át Türelmi rendeletével val­lásszabadságot VztocJ'otí fc protestánsoknak, a tanító és fce'tegápoló rendek kivételével feloszlatta a szerzetesrende­ket; tervbe vette a nemesi a­­dómentesség megszüntetését, viszont megszüntette a me­gye rendszert, a német nyel­vet tete az állam hivatalos nyelvévé. A nemességnek az ország­­gyűlés nélkül, rendeleti utón kormányzó király ellen érzett gyűlölete fokotza a jobbágy­rendeletet, amely biztosította Halálos ágyán —, a türelmi és jobbágyrendelet kivételé­vel — II. József minden intéz­kedését visszavonta.. Erdély­ben. ahol nem vezették be Mária Terézia Urbáriumát, a domán parasztság Horja és Kloska vezetésével felkelt a nemesek ellen. A feudalizmus válsága Magyarszágon A reformkor, 1790—1848 A francia felvilágosodás és a forradalom eszméi Magyar­­országon is tért hódítottak, el­sősorban a nemesi származású haladó értelmiség körében. Ez a réteg támogatta II. Jó­zsef reformjait, mert az el­avult feudális rend megvál­toztatását remélte, később meggyőződéssel hitt II. Lipót. maid különösen az I. Ferenc (1792—1835) uralkodása kez­detén kibontakozó nemzeti felbuzdulásban, a magyar nemesség Habsburgja elle­nes fellépésében. Azonban csakhamar csalódnia kellett. Ferenc uralkodásával a bé­csi politika elvesztette min­den haladó vonását, főcéljá­nak a feudális rendszer meg­érzését tartotta, szigorú cen zurát vezetett be, üldözte a haladó gondolkodású tisztvi­selőket, s a Habsbudg-biroda­­lom minden erejét mozgósí­totta a francia forradalom le­iverésére. A korábban önálló­ságot követelő nemesség meg­­íalkudott a bécsi udvarral, s Itámogata azt a forradalom el­leni harcában. A reményeikben csalódott : értelmiségek és nemese i szembefordultak a császár ■ poplitikával. Jakobinus min ■ tára titkos társaságokat hoz tak létre, hogy előbb a nemes seggel szövetségben meg döntsék a Habsburg-uralmal majd az országot demokra tikus köztársasággá alakítsák A mozgalmat Martinovics lg nác apát, egyetemi taná: szervezte. Részt vettek benm a kor neves irói, tanárok ügyvédek. Eszméiket politi kai röpiratokban és filozófia munkákban foglalták össze A mozgalom azonban nerr bontakozott ki szélesebb kör ben. mert a francia tseményel tői megriadt nemességet nerr sikerült megnyerniük, a jobb ágyság felé viszont magul sem keresték a kapcsolatot Korlátolt értelmiségi meg , mozdulás maradt a szervez­kedés, amelyet a király ké­mei hamar felfedeztek, : 1795-ben Martinovicsot és tár­sait Budán, az azóta Verme­­izőnek nevezett téren lefejez- 1 ték. Több résztvevőt a bör- 1 tönbe zártak, köztük Kazinczy Ferencet, a korszak irodalmi I vezető alakját is, aki /Fogsá­gom Naplója” cimmel irts jmeg élményeit- A magyar nemesség elutasította Napoleon felhivásá'1 a magyar függetlenségre. A napóleoni háborúk ide­jén a nemesség — hatalmát féltve —, teljesen a király rrteljé, állott. Megszavazta a kért hadiadókat és az újon­cokat —. persze a jobbágyok terhére. Mikor Napoleon 1909- ben hadjárata során Bécset elfoglalta, felhívta a magya­rokat ,hogy szakadjanak el a Habbsburgoktól. A nemesség elutasította a felhívást, hadba szállt a franciák ellen, a győ­ri csatában azonban csúfos vereséget szenvedett. Ez volt az utolsó “nemesi felkelés” (insurrectio) Magyarországon. A napóleoni háborúk gaz­dasági konjunktúrája megerő­sítette a király és a nemesség szövetségét, egyben fényűző életet biztosított a termény­­feleslegeiket busás áron ér­tékesítő nemeseknek. A vesz­tes háború azonban mind több pánzt emésztett- felv az állam­­adósság nőtt, s az infláció kö­vetkeztében az udvar 1811- ben kénytelen votl egyötödére leértékelni a pénzt. A devalvá­ció következtében a nemesség elvesztette a fellendülés ide­jén szerzett készpénze jelen­tős részét. A hűbéri rendszer válsága Napóleon léverése után Ma­gyarországra is ránehezedett az sztrák Metternich kancel­lár szervezte szentszővetség titkosrendőrsége, cenzúrája. A politikai helyzetet gazdasá­gi bajok is súlyosították. A költekező életmódhoz szokott nemesek eladósodtak, a régi hűbéri gazdálkodás súlyos válságba került. Az elmara­dott ipar, a helyi vásárokra korlátozott kereskedelem és közlekedés ugyancsak hátrál­tatta a gazdasági élet fejlődé­sét. A válság a nagvbirtoko­­sokat alig érintette, hatalmas birtokaik még az alacsony termésátlag mellett is jöve­­delmezőek voltak. Általában az udvar támaszai és a hala­dás ellenzői voltak. Jóval sú­lyosabban érintette a válság a középbirtokosokat, akik nem tudták eladni termény­­feleslegeiket. Legjobbjaik jól ismerték a nvugati fejlődést. Közülök kerültek ki a re­formok leghevesebb sürgetői. \ bocskorosoknak nevezett kisnemeseknek nem voltak iobbágvaik, paraszti sorban éltek, kiváltságuk csupán az Mómentesség és a szavazati jog volt. A “nem adózunk” jelszóval könnyű volt többet a i í l f Molnár Károly RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD 7inom e'edelek HAZA VI TEIRE is kaphatók Enzabeth Kish. tulajdonos 1INDENKI JEGYEZZE ME( 'a kisebb vagy nagyobb baj« van a Televisionnal bármely gyártmány is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, :akkéozett television javító. 2656 EAST 126lh ST. 'VI-4544 R A 1-0567 ’lécesen és méltányos árban készít el minden virág mdelést és továbbit az or '.kg vagy a nagv világ bár mely részébe. GAYER'S LORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave-lefon ME 1-W Drivevw ay és parking lot beburkolása két és félévi jótállással J. C. Johson Pavino Company 2343 East 37th Street Phone EN 1-1528 Gyógyszereket £ onuzába csők c aJO PATIKÁVÁ küldünl ,‘úó Ú YOG YSZERüüZ ^4 torain Ave Telefon: Wo i 84XH Good Reading for the Whole Family •News • Facts • Family Features ________________I____ The Christian Science Monitor One Norway St.# Boston 15, Moss. Send your newspaper for 4he tim« checked. Enclosed find my check or money order. I year $18 Q 6 months $9 Q 3 months $4.50 □ Name nál sem hordott még becsü­letesebb embereket a föld vén, keshedt hátán-... Hiába, csak szeretnek a részeg emberek dicsekedni! Arcuk vörös volt már, mint a szegedi paprika. Kü­lönösen Bodón látszott meg a bor. Alig szüszogott.... A szoba levegője meleg, füstös, nehéz volt. Csodálni való, hogy kibírták. I Már nagyon laposakat pillantottak a komák, a csil­lagok is nagyon fönt jártak az égen, mikor Bodó újra fefrisitette a bort a kanosé­ban. Csak a zöld korsó a meg mondhatója, hogy hányad­szor ! Ingadozva töltött az elá­zott cimborák poharába, maga pedig két kézre fogta a korsót: \ — Mi.... mikor én bi—. biró voltam.... akkor.... — És szájához emelte a nagy zöld korsót, szopta mint a borjú az anyját s az­tán meglóbálta a levegőben s úgy vágta a földhöz, hogy annyi darabra tört, mint al hány drótos van a világon. Bodó Boldizsárnál ez a cselekedet azt jelentette:, e­­lég vöt mára.... induljunk..,. Az ivócimborák már is merték Bodó uramnak ezt a szokását. Felkászálódtak az asztaltól, felöltözködtek és bizonytalan léptekkel kibo­torkáltak a borgőzös szobá­ból. A szabadban összeka­paszkodtak és rekedt, hamis hangon rákezdtek a nótá­­j ukra: Billegjünk és ballagjunk, sej! Meg-megálljunk, itassunk!... És billegtek- ballagtak .... csetlettek-botlottak. . estek keltek.— Már közel jártak a falu­hoz, mikor Bodó Boldizsár elorditja magát: — Hej, a ponciusát, égve maradt a mécses!.... Aztán csak Kiakaszkodott a komákból és elindult visz­­sza a tanyához. A cimborák röhögték, mint ahogy már a részeg emberek szokták és dallözva folytatták útjukat hazafelé. A mécses csakugyan égett Bodó úgy esett be a szobá­ba. Elkáromkodta magát s , aztán érezte, mintha a me- 1 leg elszéditené. Kavargóit, táncolt előtte a szoba. A mé­cses mintha megelevenedett volna, gúnyolódva, nevetgél­ve keringőzött az asztalon. Bodó Boldizsár fel akart kelni a földről, hogy elcsíp­je a mécsest, de feje nehéz volt, mint a vízzel telt saj­tár.... Tehetetlensége harag­ra lobbantotta. Ordított és öklével döngette, sujkolta a szoba födjét.... Egyszerre csak aztán mintha valami megmarkolta volna a szivét.... Egyet kiál­tott— egyet rúgott.... és el­terült a földön, mint egy ki­­d.öntött fa. Bodó Boldizsárt megüttte a guta szele. HUMOR AZ IDEGORVOSNÁL A hosszú és beható vizs gálát után az idegorvos ä következőt mondja á beteg nek. — Legyen olyan szives és álljon most oda a nyitott ablak elé és nyújtsa ki a nyelvét. A beteg csodálkozva néz rá: — Miért csináljam ezt? ' .— Azért, — feleli az or­vos — mert szemben ' láXík egy kollegám, akit ki " nem állhatok.. TEXAS, OH TEXAS Lótolvajt fogtak Texas­ban és már viszik is akaszta­ni. Egy pap kilép a töftiég­­ből és az kérdi: — Mielőtt felakasztjátok, mondhatok egy imát ezért az emberért? , A sheriff erre dühösen. — Micsoda? Ez a gazem­ber még arra se volt jó,. hqgy itt éljen köztünk Texasban és te most be akarod őt a­­jánlani a mennyországba? AUTÓSOK — Sajnos, én nem tudok megengedni magamnak, ggy autót. — De hiszen most vettél egyet. — Azóta tudom. SZÜLŐFÖLDEM SZÉP HATÁRA IRTA: KISFALUDY KAROLY Szülőföldem szép halára, Meqlátlak-e valahára? Ahl állok, ahol megyek. Mindenkor csak feléd nézek. Ha madár jön, tőle kérdem: Virulsz-e miág szülőföldem? Azt kérdezem a felhőktől. Azt a suttogó szellőktől. De azok nem vigasztalnak, Bus szivemmel árván hagynak: Árván élek bus szivemmel. Mint fü, mely a sziklákon kel. Kisded hajlék, hol születtem. Hej, tőled de távol estem. Távol estem, mint a levél. Melyet elkap a forgószél. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifi. Rició J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István» Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17óu4 Harvard SK 1 8900

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents