Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-09-28 / 38. szám

'I.UAL At UJ8AG SEPTEMBER 28, 1961 Kétféle mérték REGÉNY— — Minny úgy gondolja. — szólt most közbe előszói Hartung, — hogy meg kellene kiséelned, rábírni felesége­det a hazatérésre!... Akk^r minden rendbe jönne. — Természetein! — bólogatott Minny. — Megint asszony volna a háznál, Rita nagyon jó háziasszony volt, a gyermekeknek is jobb dolguk volna, mint most. Persze magának engednie kellene azokból a régi túlzásokból és nem. m nden szót mérlegre tenni. Rita jószivü, szereti ma gát bizonyos, hogy néhány jó szóval.... — Soha! —kiáltotta közbe szenvedélyesen Weide nau. — Sose fogom kérni a feeségemet, hogy visszajöjjön ha egyszer önként távozott. Egy asszony, aki a férjét el­hagyja, sose szerette ezt a férjet! — Ez megint a maga szokott túlzása, kedves Albert! A legszeretőbb emberek között is lehet nézeteltérés és aki ’.gazán szeret, nem haragtartó, hanem megbocsátó és békii­­lékeny. — Nem! _ Maguk nem tudnak mindent.... hogy mi választott el bennünket s éppen azért ne unszoljanak to­vább, mert nem teljesíthetem a kívánságukat. — Akkor nem marad egyéb hátra, minthogy a gyer­mekeket kiadja a házból, mert ha nem változtat a dolgo- Kon, Elfi tönkremegy, ezt előre mgmondom. A levegővál­tozás amugyis csak javára volna, Fredynek pedig fegye­lem kell. Aaja be a Saillerr.-intézetbe, jobb helyen nem helyezhetné el; a tanárok elsőrendüek, a fiuk sportolnak, még futbal -pályájuk is van az óriási parkban, s a koszt k tűnő. Igaz, drága,, de ez magánál, hála Istennek nem ját­szik szerepet.... — Ne fáradjcr tovább, kedves Minny! — vágott köz­be hűvös visszautasitón Weidenau. — A gyermekeket .soha ki nem adom a házból. — Soha? — pattant fel most már komolyan bosszú­san Minny. — Ez már megint egy magafajta szó: De hát látom, hogy itt csakugyan kár minden fáradtságért. Gye­rünk, Kari, ne zavarjuk tovább a mastert!....Isten áldja hát, Albert, kívánom, hogy ezt a “sohát“ ne legyen oka egy napon megbánni! Kint Minny még haragosan odaszólt férjének: — Na, mit mondtam?!.... beszélhetsz ennek a kehiény­­íejünek, akár holnap reggelig, ezt ugyan meg nem ingat­hatod!.... De csak meg ne bánja. Ennek a látogatásnak minden eredménye az volt, hogy Weidenau hirtelen erősen veszített a munkakedvéből és megint többet foglalkozott a gyermekekkel. Kirándult velük, esténként átnézte a feladataikat, beszélgetett, ját­szogatott, de valahogy mégse tudta eltalálni a régi hangot,, minden erőItetelton hangzott, mert egyre ott bujkált lelke mélyén az érzés, hogy miattuk veszítette el Ritát. •Szeptember elején egy délután, ahogy céltalanul áthaladt a Stefáns-téren,, találkozott Ritával. Rita anyja és Gamlitz báró kr éretében volt, Kühlbornénak sürgős be vásárlásai voltak, de az autót férje foglalta le és igy öröm­mel fogadta Gamitz meghívását; aki amúgy is be készült autóján a városba. Kühlbornné rávette Ritát hogymenjen velük legalább mingyárt mgvásárlhatja Bubynak a kis neleg kötöttruhácskákat. Bevásárlásaikat, elvégezve, éppen ebédelni készültek jgy ismert előkelő étterembe; mikor szembetalálkoztak vYeidenauval; akit annyira meglepett a váratlan találko­­,ás, hogy megállt a járda közepén és köszönni is elfelej­tett. Csak bámulta a halálsápadtra vált Ritát, aki egy pillanatig mintha tétovázott volna, de anyja belekarolt és magával vonta, mintha észre se venné Weidenaut. Csak Jamiitz emelte kalapját, de Weidenau nem viszonozta az .idvözlést. Ritát mélyen megrázta ez a viszontlátás, mintha ez ,z egy két pillanat egy egész, elsülyedt világot, eltemetett lodogságot keltett volna életre és még élesebben fájóbban uezte a jelen nyomorúságát. Így kellett hát találkozr.iok!.... latint egymást alig is­­nerő közönyös emberek, egy üdvözlő mosoly és szó nélkül! Rita utólag keserű szemrehányásokkal illette önmagát, íiogy nem szólította meg Albertet, akj ezt bizonyára várta, liszen elválásuk óta Rita még a Bubiról sem adott hirt.. >ár igaz, hogy Albert nem is kérdezősködött a kicsi felől. — Szedd össze magad, Rita! — súgta most fülébe az anyja. — Olyan sápadt vagy, mintha az ájulás környékez­ne! Mit fog gondolni Gamlitz?_ Éppen elék kinos volt Al­bert ripők viselkedése.. Micsoda modor.... Még csak nem s köszönt és Gamlitz köszöntését nem viszonozta. Gamlitz báró ezalatt előre ment, az eléggé zsuffolt étteremben meglelő1" asztalt kresni s talán azért is, hogy Ritának alkalma* nyújtson lelki egyensúlyát ismét vissza­nyerni. Alighogy hazaérkeztek a Gond űző-villába, Rita besie­­elt x gyermekszobába, a dajkát kiküldte s a kis Harryt szenvedély esen a karjaiba kapta. — Bubi.... apukát láttam!.... Hallod, a drága apukát! — ismételte egyre, miközben szeméből feltartózhatatla­­,iul peregtek alá a könnyek.- l'a—pa ismételte a kicsi, aki néhány nap óta nár önállóan lé] egetett és egyes szavakat is pötyögött — ?a-—pa. .pa—pa.... , Rita tanította erre a szóra, amelynek értelmét a csöp­ög természetesen nem fogta fel. Most addig fickándozott, mig Rita lecsucztatta a földre s ott keményen, egyenesen negállt kövér lábacskáin és erélyesen, paran'csolón kiál­totta : — Bubv.... pá! — ez az ő külön nyelvén annyit jelen­tett, hogy Bubi sétálni akar.-- Igen, lemegyünk a kertbe a nyírfákhoz, ahol apuka szeretett üldögélni És Rita, karjára kapva fiaccskáját a hátsó lépcsőn át lesietett a kertbe, a nagy, gyepes tisztásra, a nyirfasor végén, ahol legszivesebben időzött. Azon az emlékezetes napon, am’kor Albert először járt itt a gondüző- villában, a kertnek ezen a pontján ejtették ki a sorsdöntő szót.... Ide menekült most gondolataival, a lelkében viharzó érzéseivel, nem akart embert látni, még az őt annyira sze­rető, vele törődő, neki kedves arcokat sem, minden kér-Hogyan lesz otthon nézőkből otthon tulajdonos U. S. Savings Bondok által Amerika millióinak az a leghőbb vágya, hogy saját otthona legyen. Kezdete ennek a lefizetés. Sok amerikainak a U. S. Savings Bondok tették lehetővé, hogy nemcsak ottho­nokat nézzenek, hanem saját otthonuk le­gyen. i Kifizetődik a szokás A háború után hazatérő veteránok lefizetés-' ként használták fel kötvényeiket uj otthon vásárlásánáf Azóta az amerikaiak ezrei használták kötvé­nyeiket otthon vásárlásra, bebútorozására, vagy modernizálásra. Kötvények biztonságot adnak U. S. Savings Bondok érték emelkedését Uncle Sam garantálja. “Részletfizetési” ala­pon vásárolhatók munkahelyén, hetenként csupán $2.50 törlesztéssel. Minden egyes megvásárolt kötvény Ameri­ka megerősödésének egy része. Miért nem kezd el még ma álomotthonáért pénzt gyűj­teni? "Savings Bond és egy otthon mindenki jövőjéhez tartozik" mondja O. G. Powell, National Association of Real Estate Boards, elnöke U. S. Savings Bondok és saját otthon két módja a jövő biztosí­tásának—egy érdemes cél úgy a család, mint a nemzetnek. Egészséges gazdasági élelmessé­gen alapszik. Erős az az ország, ahol az emberek lélekben és gondolatban szabadok, otthonuk saját tulajdonukat képezheti. A nemzet közel 70,000 ingatlanfor­galmi embere azt tanácsolja fiatal házasoknak, hogy U. S. Bondokba "fektessék megtakarí­tásaikat, hogy ezeket a célokat elérhessék. Pénznél nagyobb védelmei nyújtanak a U.S. Savings Bondok Vásároljon munkahelyén Amerika hírlapjai 20 év óta közölnek U. S. Saving« Bond hirdetéseket anélkül, hogy a kormányzatnak pénzébe kerülnének. A pénzügyminisztérium hálás az Advertising Councilnak és a hírlapok hazafias tárno­ka fásukért a-. dés, minden szó terhes lett volna, egyedül akart lenni, e­­gyedül a kicskéjével. Az a délelőtti találkozás újra felka­varta érzéseit; a sóvárgó, emésztő vágy Albert után hirte­len kettőzörten ránehezedett és mintha az egész széles világon csak ez a kis gügyögő, tipegő gyermek érthetné meg, úgy beszélt hozzá, hol könnyezve, hol mosolyogva, forró csókjaiban fürösztve, mintha az a másik, akinek eze.­­ket a csókokat valójában szánta, a távolban megérezhetné azoknak tüzét— Nem sejtette, hogy Weidenau ugyanabban az alkonyi órában keserű vádtól gyötörve ült a hirtelen megbetege­dett Elfi ágya meíett. Ezen a délutánon Klug kisasszony, hogy a gyermekek­től kissé nyugta legyen, leküldte őket lábdázni és ahogy nagyban beszélgetett a szcbaleánnyal és a szakácsnővel, Fredy sirva szaladt fel a kertből és jelentette, hogy Elfi úgy fekszik ott a műterem mögött, a ciprusoknál, mintha meghalt volna, pedig hás semmi sem történt, ő hozzá sem nyult, Elfi egyszerre csak leesett és többet nem mozdult.... Mind ijedten '-zaladtak oda és a leánykát csakugyan mereven, sápadtan látták ottfeküdni, fájdalomtól eltor­zult arcocskája viaszfehér volt. Line, a szobaleány, sikol­tozott, Klug kisasszony égés testében reszketett a rémü­lettől, a szakácsnő hangosan imádkozott, csakugyan mind azt hitték, hogy a gyermek meghalt. Ekkor tért haza Wei­denau, éppen a Ritával történt találkozás után. ő is rette­netesen megijedt, felkapta Elfit, bevitte a házba és tele­fonált orvosért. Keller doktornak, a háziorvosnak, néhány percnyi vá­rakozás után sikerült a gyermeket eszméletre téríteni, de :z ay’a in gjon komoly volt s mikor Weidenauval kettes­ben maradtak, megmondotta, hogy Elfi nagyon legyengült és nagyfokú vérszegénysége aggasztó. A gyermekek álta­lában nincsenek olyan jó színben mint tavasszal, mikor az orvos utoljára itt járt. Akkor Rita hivatta el, mikor Fredy a torkát fájlalta. Az orvos most Klug kisasszonyt és Linét, a szobale­ányt, szigorúan kifaggatta a gyermekek életmódja felől s ekkor kiderült, hogy Elfi már jóideje étvágytalan, inger­lékeny, sokat sir anélkül, hogy erre oka volna. — Nagyon furcsa gyermek, — fejezte be, a neveőnő, vállát vonva. — Nem, kedvesem, — vágott vissza élesen az orvos, — a gyermek beteg és magának kötelessége lett volna ezt már régen észrevenni! REGÉN Y — AZ IFJÚSÁG JOGA Végre már az utolsó beteg is elment. Rosemarie mé­lyen fellélegzett. Ott állott most együtt a két másik rönt­gen nővérrel. Az egyik társnője, Toncsi, aki már két éve működött az intézetben és titkolt irigységre tekintett Ro­semarie, mert féltékeny volt rá a tanár kitüntető bánás­módja miatt,' a másik, a jóindulatú, bár kissé nehézkés Anneliese, inkább hozzáhuzott, mert nagyon szerette. De ezekben a gondterhes, szomorú napokban elnémult az i­­rigység és a féltékenység a két lány között. Mind a hár­man nagyon aggódtak azért a férfiért, ki olyan nagybete­gen feküdt párnáin. Éppen egy betegápoló nővér jött át a klinikáról a röntgenintézetbe. Érdeklődni akart a prfessszor. hogVléte iránt. Úgy hallották, — mondotta, hogy a nagybeteg álla­pota már válságosra fordult. — Trühner doktor kétségbeej tőén mogorva arccal járkel, — panaszkodott a leány, — egyetlen fölösleges szót sem szól sem a betegeinkhez, sem perig hozzánk. Pe­dig ő az egyedüli, aki tájékozva van a professzor állapota felől. : — Trübner doktor sem tud többet, mint hogy a láza emelkedett s a sz^müködése sokkal erőtlenebb.... — felel­te Toncsi. — Mindnenre el kell készülnünk. — Borzasztó! —- mondotta Anneliese. Rosemarie halálosan elsápadt. Egyszerre megérez­TETÖ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍTÁS ART'S RESIDENTIAL ROOFING Tel. WY 1-6406 ART SEGEDY, tulajdonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. •o Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL tisztítjuk Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk te, hogy a végső, a legszörnyübb eseménnyel kell szembe­néznie. A halai angyela már beköltözött a házba ... Jól tudta r leány, hogy végtelen sokat vészit, ha ez a nagvrabecsült értékes, kiváló ember meghal. De első gon­dolata most is, mégis Trubner Malte volt. A tanár halála elsősorban a fiatal orvos számára jelent pótolhatatlan \ esztoséget. Mindazt, amire Rosemarie szivszorongva gondolt, az ápolónő már mint közeljövőben bekövetkező eseményt tárgyalta. — Az emberiség végtelen sokat vészit a nagy tudóssal és mi ist mindannyian, ebben az intézetben. De a legkemé­nyebben még'scsak Trübner doktort sújtja majd a csa­pás. Azéi’t is olyan feldúlt az arca. Winterstein professzor volt a gyámja, ő helyettesítette az apját, tanitatta: öreg l.eteges anyjáról i« ő gondoskodott. Valósággal feláldozta magát értük. Trübner is igazi gyermekei szeretettel csün­gött mindig rajta. A”, áplónő hirtelen elheilgatott. Az akinek a nevét kiejtette, a szobába lépett. A fiatal orvos csak röviddel ezelőtt fejezte be tanul­mányait és gyakorló évét gyámapjának és atyai jóbarát­­jánuk Winters teir tanárnak szanatóriumában akar­ta eltölteni. Az általa annyira csodált öreg tudós tudomá­nyos kutatásait mindig sokra becsülte és ő maga is mindig nagy lelkesedéssel áldozta minden percét a röntgeninté­zet tökéletesítésének. A profsszor betegsége óta minden szabad percét a klinikán töltötte, mert Sander tanácsos már nehezkés volt és a mostani tulhalmozott munka nehe­zére esett. így hálásan fogadta fiatal kollégája segítségét. Trübner doktor a levelezés gnndját is magára vál­lalta Ezek a levelek többnyire Winterstein tanár szemé­lyének szóltak, melyekre már ő is meg tudott felelni. Több­­nyira felkéréseket tartalmazták előadások megtartására, szakcikkek Írására és kiadók megkeresései voltak, akik könyveit akarták sajtó alá rendezni. Betegségének első napjaiban még megbeszélhették a professzorra! együtt, hogy mit is feleljenek ezekre a leve­lekre, de az utóbbi időben már ő maga, a fiatal orvVs ha­tói ózta el, hogy mit írjon. A beteg tanárt nem zavarhatta már az ilyen ügyekkel, mert a magas láz nagyon megvisel­te amugyis legyengült szivét. A fatal lányok kérdő tekintettel néztek Trübner dok­torra. Egj’ikük sem mert szóval kérdezősködni. De mivel a türelmetlenségtől izzzó szemekből kiolvasta a kérdést, az orvos tartózkodva felelte: — Sajnos, rém tudok megnyugtatóbb hirt közölni. M'n.'en még mindig a régi. Ez pedig nagyon szomorú. A lehető légre sszalbra kell elkészülnünk. A két röntgen-nővér e szomorú kijelentés után foly­tatta munkáját, a fiatal orvos pedig Rosemariehez fordult. RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz­tésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH. SUTTON WALK. Waterloo LONDON, S. E. 1 Telefon: WAT 7533 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. } MAGYAR TESTVÉR! Segítsd ADOMÁNYODDAL \ RUTGERS NEW JERSEY ÁLLAMI ^ EGYETEMEN működő s itt magyar tanszéket fenntartó Amerikai Magyar Intézet munkáját Az amerikai magyarság történetének egyik legjelentősebb fejezete ennek az Intézetnek alapítása; nyelvünk, múltúnk, kultúránk jövőbe átmentése s méltó hagyaték képen az utá­nunk következő generációknak átadása valamennyiünkre fel­adatot s ezt a feladatot az Amerikai Magyar Intzézet utján végezhetjük el együttesen! ÁLLÍTSON EMLÉKET ELHUNYT SZERETTEINEK EGY EMLÉK-ADOMÁNNYAL! Minden adakozó nevét megörökitjük. Mindem adomány fel adóba* Vallásnál levonható. Minden adomány erre a címre küldendőt AMERICAN HUNGARIAN STUDIES FOUNDATION American Hungarian Institute P. O. Box 1084 New Brunswick, ff. J, HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részleiekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervéi — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezőkés Balzsamozók Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapj!» Orban's Flowers f s j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 j í személyes vagy telefon rendelésére. i i ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT.

Next

/
Thumbnails
Contents