Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-09-21 / 37. szám

SEPTEMBER 21, 1961 AZ ÚJSÁG 3OLDAL Magyarország Története TUDOMÁNY VANNAK- ÉLŐLÉNYEK MÁS PLANÉTÁKON IS? HUMOR ANGLIA KÖZELRŐL- merikai csillagász szerint le­­a galább is 100 millió égitesten j van élet. Lehetséges, hogy- még olyan égi test is van, a­­í melyen fejlettebb élet van, mint a földünkön és ha bár- i melyik égi testen emberfor­­; májú lény is kifejlődött, az is ! lehetséges, hogy az tulszár*­- nyal bennünket intelligenci­- ában. | A földünkön az ember a 3 legfejlettebb lény, a legértel­­a mesebb, de nem biztos, hogy i a világegyetemben is az el­­; sőbbséget tartja. k | Minlannyian szeretnénk i többet tudni arról, milyen é­­• let van más égitesten- Kiván­­.1 csiságunkat nagyon izgatja e . kérdés. Talán többet tudunk 'majd, ha végre eljutunk a I holdba. i HA NINCS, AKI FÖZÖN ' és önmaga sem főzhet vagy ' nihenőt tart a főzésben, de ^ mégis olyan ételt kíván élve­­' vettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Finom eledelek HAZA VI TELRE is kaphatók. 1 Lnzabeth Kish, tulajdonos 1 | HOUSES WEAR OUT! Ameddig kézzelfogható bi­­zonyitékot nem szerzünk, ha nem s éppen találgatás, de csakis feltevés alapján állít­hatjuk, hogy más égi testen is van élet. Réges régtől fogva érdekli az embereket a kérdés: van-e élet más égi testen? A XVI. században Giorda­no Bruno, olasz szerzetes, ké­sőbb bölcsész irta: — Számtalan nap létezik és számtalan föld forog kazo körül éppen úgy, ahogy a mi hét planétánk forog napunk körül. Élő lények is vannak ( e világokban-” Nagyon bátor megállapítás volt ez abban az időben. El-1 lenkezett az egyház és a köz­felfogással. Giordano Bruno 1548-ban született, 15 éves korában be­lépett a dominikánus rendbe. 12 éven át szorgalmasan ta­nult, theologiával és bölcsé­szetiéi foglalkozott. Minél többet tanult, minél mélyeb­ben hatolt be' a bölcsészeibe,1 annál inkábbb erősödött ké­telye. Feljelentették, hogy ké­telyei vannak. Erre kilépett a rendből és vándorútra indult. Genfben megismerkedett a re­formáció tanításával. Toulesé-' ban, Párizsban és Oxfordon1 tanárkodott. Nyugta azonban nem volt. Szabadelvű tudomá nyos felfogása miatt nem hagyták békében. Angliából átment Német­országba és két évig Wit-| tenbergben tanított, majd pedig Prágában tűnik fel, ott sem volt maradása. Velencébe ment, ahol az in­kvizíció 1592-ben elfogatta nézetei miatt. Eleinte hajlan­dó volt nézeteit visszavonni, hogy megmeneküljön a kín­zásoktól és megalázkodástól,) de Rómába hurcolták az in-| kvizició brötönébe, ahol hét' évig fogva tartották és állan­dóan kínozták. A kínzások makaccsá tették és ragaszko­dott tanaihoz- Ezért 1600 feb­ruár 7-én a Campo deflorin máglyán elevenen megéget­ték. 4INDENKÍ JEGYEZZE MEG la kisebb vagy nagyobb baj« van a Televisionnal bármely gyártmány is, teljes garancia melleit megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, zakképzett television javitó. 2653 EAST 126th ST. W 1-4544 RA 1-0567 m* v -v -»«»» * ■». SH 9-2525 Jó ’’asznál! autói nagy \ áU-ziékban Molnár Károly 1889-ban Róma városa en­gesztelő szobrot állított fel Gi­ordano Brúnónak a Campo di fiorin, ugyanott, ahol a mág­lyán megégették. A szobor felirata igy szól: —"Az = század, amelyet e­­lőre láttott, emléket emelt ne­ki, ugyanazon a b.elyen, ame­lyen a máglyája égett." Korunk tudósainknak több­je igazolni igyekszik Giorda­no Bruno fefogását. Érvelésük ez: — Carbon, hydrogen, nitro­gén, oxygén és minden más elem mindenhol az egész vi­lágegyetemben ugyanaz és ép­pen igy minden vegyület is u­­gyanolyan. A földön éppen úgy, mint más égi testen a szerves élet egymásrautalsá­­ga megvan. Állandóan kapunk a földre olyan részecskéket, amelyek más égitestről szaba­dultak el . Élő lénynek, vagy plane az emberhez hasonló lénynek a kifejlődése megfelelő égites­ten, kedvező csillgászati viszo­nyok között billió év feforgása alatt megtörténhettek. (A vi­lágegyetem létezését 10 billió évben állapították meg.) Azt természetesen senkise tudja és nem is állapíthatja meg, hány égi testen van szer­ves élet. Szemmel láthatólag hat ezer olyan napot fedez­tek fel, mint a milyen a mi napunk, amelytől az éltető melegít kapjuk a földre. Te­leskoppal vagyis meszelátó­­val legalább is 100 ezer mil­lió napot fedeztek fel. Minden ilyen nap hővel látja el azt a planétát, amelyen szerves é­­let van. Harlow Shapley, a hires a-Frai.Ju pezgő es többféle High Balls» RUDY TAVERN 710 Lorain Avenue Fe« WO 1-9586-/hysky - xroclka- - Scotch un - Boáidon - Rum kapható üvegekben Kivitelre is. 3-nel többféle rör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná íngy K«dver»hrin ÍjpTt » *ü*t zlésesen és méltányos árban készit e] minden virág endelést és továbbit az or zág vagy a nagy világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave elefon ME 1-1889 Driveway és parking lot beburkolása két és félévi jótállással J. C. Johson Paving Company 2245 Fast 37th, Street Phone EN 1-1528 ANGOL KISZOLGÁLÁS A kontinensen a kiszolgá­lók igyekeznek meggyőzni a vásárlót arról, hogy milyen megtisztetetés az, hogy be­jött hozzájuk vásárolni. Angliában a helyzet for ditott. A vevőnak kell meg­tisztelve lennie amiatt, mert a kiszolgáló kegyeskedett szóba állni vele. Éppenazért, az aki ismeri az angol ki­szolgálók e magatartását, mielőtt belép egy üzletbe, előzőleg bevesz néhány ideg csillapítót és felveszi leg­kedvesebb, legszelídebb és legmegnyerőbb arckifejezé­sét. Azután mélyet lé-eg­­zik és belép az üzletbe. Itt előfordul, hogy hete­ket tölthet el, anélkül, hogy bárki is zavarná. Legfeljebb zárás előtt udvariasan fel­kérik, hogy távozzék, az an­golok között sok a különc, nem lehet tudni; vásárolni akar -e az illető, vagy csak itt az üzletben végzi egész­ségügyi sétáját. A gyakorlott vásárló azon­ban tudja, hogy az angol ki szolgálók nem szólítják meg az emoert. Tehát, ha venni szeretne valamit, odaáll a pult elé és szemét esdőn rá­függeszti a kiszolgálóra. Szólni nem szabad, mert an­nak beláthatatlan következ­ményei lehetnek. Az ember­nek csak néznie szabad, az, zal a" két kerekre nyitott, kö­nyörgő szemévvel és lesni a pillantatot, mikor a kiszol­gáló odakegyeskedik vetni egy pillantást. Ilyenkor azt gyorsan el kell kapni és e­­gészen halk, inkább nyöször­gő hangon azt kell monda­ni: “Do you mind—“ Va­gyis, hogy én, a vevő meré­szelhetem-e_ Általában, ötödik, hato­dik kísérlet után a kiszolgá­ló megszánja az illetőt és megkérdi: mit óhajt. Ilyen­kor aztán az ember elrebe­­gi, hogyha nem zavarná vele túlságosan, akkor szeretné, ha megmutatná az a kék­fehér csikós sálat, amit a ki­rakatban látott. ,A kiszolgáló olyan arccal hallgatja végig ezt a kívánságot, mint aki életében először hall ar­ról, hogy egy áruház sál­osztályán van sál. Aztán méltóságteljes léptekkel elvonul és vissza­térve kijelenti, hölgy kék­sárga csikós nincs, de hozott egy lila- fekete kockásat, a­­mi ugyanazt a szolgálatot megteszi. A gyakorlott vevő ilyen­kor negédesen elmosolyo­dik, hálásan megköszöni a kiszolgáló irányába tanúsí­tott jóságát és szó nélkül távozik. Egyesek szerint illendő kezet is csókolni az eladó­nak, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemhez tarto­zik. Szerintem ez túlzás. E-lég, ha az ember háromszor mélyen meghajol és hátrál­va megy ki az üzletből, ne­hogy véletlenül hátat for­dítson a kiszolgáló őfőmél­­tóságának. Fakutya APASORS \ — Hallom a fiad szépen fejlődik. — De még mennyire. Pár évvel ezelőtt ő hordta az én ruháimat. Most én hordom az övét. — Meg tudná mondani, 'hányadik megálló a Nép­színház utca? — kérdi a bu­­! szón egy vidéki utas a mel­lette ülő pestitől. — Hogyne, — feleli az___ Csak figyeljen engem és szálljon le egy megállóval előbb, mint én. HÖLGYVEZETŐ A feleség autót tanul ve­zetni. Első dolga, hogy oda­szól a férjének: — Ez a kis tükör itt ■ a szélvédő fölött nincs jó he­lyen. — Hogy érted azt, hogy nincs, jó helyen? — kérdi a férj. — Nem magamat látom benne, hanem csak néhány kocsit, ami mögöttem jön.... FŐNÖKI ÉRDEKLŐDÉS J Főnök: Megy valahova va­sárnap, Mancikat? Titkárnő: Nem, nem, tel­jesen szabad vagyok.... Förök: Hát ennek igazán örülök. Titkárnő: (reménykedve) Miért? Főnök': Mert akkor korán lefekszik és hótfőn reggel nem fog elkésni. A MAGA KENYERÉN A maga kenyerén szegő­dött a cigány napszámba. Reggel, amint a gazda früstököl, a cigány hozzá­megy s jó darabot levág a szalonájából. — Hobó,''■cigány! — kiált a gazda. — Hisz te a magad kenyerén vagy. — Igaz, de nem a magam salonnáján, — vigyorog a cigány. ANYAI AGGODALOM — Későn kisért haza a Feri? — kérdi reggel a ma­ma. — Éjféltájban — feleli a 18 éves lány. Remélem nem zavart a zaj ? — Éppen ellenkezőleg a nagy csend zavart— FÜLÖPKE ARANY KÖP­­KÖPKÖDÉSEI — Aludtam apuval az es­te mondja Fülőpke a tanító néninek. — Apuval aludtam az es te! — javítja ki a tanítónő. Fülőpke egy pillanatig hallgat, aztán rávágja: — Akkor a tanitónéni az után jöhetett, amikor én már elaludtam. MINDEGY! 1 Köztudomású, hogy a ci­gányok nagy kedvelői a pu­ha fehér kenyérnek. A földesasszony egy karéj fehér és egy karéj fekete kenyeret szegvén, k*rdi a kolduló cigánytól: — No, a fehér kell-e, vagy a barna? A cigány vállai huzza bo­zontos fejét s igy válaszól:' — Mindegy, nagyságos asszony, kezét, lábát csóko­lom, akár a fejér, akár a fe­jér. KÖZLEKEDÉS ÖRÖMEI­BŐL. Budapesti csendélet I Az utazórühás férfi fel­­■ száll a villamosra a borárus téren és több órás cammo-| ] gás, várakozás, majd újabb i cammogás után végre meg érkezik a nyugati pályaud­­' varira. Itt megkönnyebbült sóhajjal adja át bőröndjétj egy hordárnak, mondván: — Hála az égnek, az ut I nehezebb részén már túl va gyök. — Hova tetszik utazni? — kérdi a hordár. — Kínába, — hangzik a válasz. FURCSA NÉV. i A földesurat azzal tisz­telték meg jóságáért a cigá­nyai, hogy minden gyerme­kükhöz keresztapának hív­ták, amit ő készségesen el is fogadott. Neki azonban az a kizárólagos joga volt, hogy ő adott nevet az újszülött­nek. Egy alkalommal ismét ke­­keresztpának hívták, s ő az újszülött rajkót “Habakuk“ névre kereszteltette. Keresztelés után a koma­asszonyok alig léptek a meg­keresztelt fiúval a kunyhóbo az anya mohón kérdi: — Micsoda nevet kapott a kis fiam? — iSoha, mióta a világ áll, nem hallottál olyan ne­vet, mint a minőt ennek ad­tak! — válaszolt az egyik komaasszony. — Minőt? — kérdi meg­­hökkenve az anya. — Hát — Kakuk. — Azs még semmi se vó­­na, — mond a másik koma­­asszony helyreigazitólag, -— de mikor Bak-kakuk. SZABÁLYSZERŰ ÉRV. Egy jómódú gyáros, aki­hez adományért fcn-dultak hogy legyen miből kerítést épiteri a temető körül, a kö­vetkező levélben válaszolt: — Nem adok egy fillért sem, mert szükségtelen kerí­tést épiteni a temető köré. Azok, akik bent vannak, úgy se jöhetnek ki, azok meg, a­­kik kint vannak, úgy se al­karnak bemenni. ---­HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB dij szabások mellett Ifj. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed- KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 175u4 Harvard SK 1 8900 \ s s s s Rákóczi terve az voll hogy a spanyol örökösödés háborúban lekötött osztrál császár seregeit leveri, s Béc alatt egyesül a francia csapa tokkal. Hadseregével gyor ütemben meghódította a Ti szántult, a Felvidéket. 170- derekára a Dunántúl és Er dély egy része kivételével a: egész ország a kurucok kézéi volt. Rákóczinak sikerül Habsurg-elenes nemzeti egy ségfrontot kialakítania. Elren delte, hogy a harcoló jobbá gyök mentesek legyenek min den tehertől, zászlaja alatt e egyesítette az ország nem magyar népeit, a kárpát-ukrá nokat, a szlovákokat, a szepes ségi németeket és a románo kát is. Katholkius four létért vallásszabadságot biztosítót a protestánsoknak, ezzel őke is szabadságharca mellé álli tóttá. Jól felszerelt, kiképzet katonája kevés volt, hada legnagyobb részét a kiképzet len ’’mezei hadak” totték ki melyek — néha százezres ősz létszámmal — lelkesedésbő' álltak Rákóczi mellé. Csapa tai a rajtaütésekben és az e gyéni hősiességben utolérhe­tetlenek voltak, a nagy csatá­kat azonban jó tisztek és tá­bornokok híján többnyire el vesztették. Rákóczi jelentő: hadiipart szervezett, rézpénz’ veretett, anyagilag is igyeke zett megteremteni a hadvise­lés bázisát. 1705-ben a szécsényi ország­­gyélés Rákóczit vezérlő feje­delemmé választotta, majd a; újból kiújult harcok sorár Rárkóczi seregei, elsősorbar a köznemesi sorból nagy had­vezérré nőtt Vak Bottyán ve­zetésével, elfoglalták az égés; országot, s Rákóczi mint II Rákóczi Ferenc erdélyi feje­delem lett. Az 1707-es ónód: országgyűlésen a rendek ki­mondották Habsburg-ház trór fosztását, s ezzel majd két év század után Magyarország né b.ány évre ismét függetler állam lett. Ebben az évben Rákócz: Varsóban szövetséget _kötöt' I. Péter orosz cárral-A későbbiekben a magyai szabadságharc kezdett külpo­litikailag elszigetelődni. A csá­szári seregek a franciák fe­lett aratott sikerek után fel­szabadultak nyugaton. I. Pétéi a svéd támadás miatt nerr tudott eleget tenni szövetsé­gesei kötelezettségeinek. A hosszú harc kimerítette a; ország gazdasági erejét, £ jobbágyok kiábrándultak mert a nemesség mindinkábt mellőzte a parasztság érdeke­it. A szabadságharc nemzet: egységfrontja ezzel felbomlott A császár ígéreteinek hitell adva, a vezérek között is a­­kadtak árulók, a nemesség zöme pedig békét akart. Rá­kóczi a vesztes csaták utár Lengyelországba ment, hogj a cárral tárgyaljon, közber 1711-ben árulói vezérei letet­ték a fegyvert. Rákóczi nerr fogadta el a békét, előbb Fran­ciaországba, majd Törökőr szágba ment, és leghüségesebt híveivel Rodostóban élt halá Iáig. Sazbadságharca a kedvezőt len nemzetközi helyzet, a; ellenség túlereje és a nemze­ti egységfront felbomlása kö­vetkeztében elbukott, közvet­len ereménye azonban mégis az lett, hogy a Habsborgok be­látták: nyers erőszakkal to­vább nem uralkodhatnak Ma­gyarországon. Rákóczi szabad­ságharca azóta is mint a ma­gyar történelem egyik legdi­csőbb korszaka él a magyai nép lelkében. Habsburg gyarmatosítás Magyarországon. 1711—1790. A Rákóczi-szabadságharcol • befejező szatmári béke (1711) után a bécsi politika a magyar 1 uralkodó osztály megnyeré- 1 sére törekedett. III. Károly (1711—1740) a nyílt politikai ! abszojitizmus helyett uj mód­szereket alkalmazott: papíron biztosította a nemesi kivált­­! ságokat és az alkotmányt, az i elkobzott kuruc birtokokból az idegenek mellett a magyar j főnemességnek is juttatott- U- i gyanakkor azonban a magyar­­! országi várakat felrobbantat­­| ta, kazamatáikat betömette, 'nehogy újabb szabadságharc esetén a magyar harcosok szá- 1 mára erődül szolgálhassanak. III. Károly állandó hasereget I hozott létre német vezényleti nyelvvel. A magyar kormány­­szervek függetlensége csak névleges volt, a rendeknek ; sámmi beleszólásuk nem volt 1 a külügyekbe és a hadügyek­­ibe. 1723-ban az országgyűlés [elfogadta a Habsburgok lány­ági trónöröklését biztositó, pragmaiica sanctió elnevezé­sű törvényt és azt az elvet, hogy Magyarországot az osz­trák tartományokkal feloszt- I hatatlanul és elválaszthatatla­­(nul, együtt kell kormányozni. A pragmatica sanctio értel­mében trónra lépett Mária Terézia (1740—1780) érdeké­­, ben a magyar nemesek részt i vettek az osztrák örökösödé­­| si és a hétéves háborúban. Ha- I dik András huszárjai egy raj­­: taütés alkalmával még Ber- I lint is megsarcolták. Az osztrák politika leglé­­| nyegesebb törekvése az volt, | hogy Magyarországot gyarma­tosítsa. Európa-szerte fejlődés­nek indult már az ipar és a kereskedelem, viszont a bécsi j gazdasági tanács az ipart csak I az osztrák—cseh tartományok­ban fejlesztette. Magyarorszá­­! got hús, zsir, és liszt. ”ányá­­nak” tekintette, amely nyers­anyagokat szállít az iparosodó Ausztriának. Ugyanakkor az osztrák iparcikkek számára biztos piacul szolgál- A külföl­di iparcikkekre magas vá­­motróttak ki, az osztrák ipar­cikkek majdnem vámmente­sen jutottak Magyarországba. A magyar kivitelt ugyanak­kor erősen megvámolták, hogy ezáltal a magyar árukivitelt Ausztriába tereljék. A ma­gyar bor elvesztette lengyel és sziléziai, a magyar vágó­marha itáliai piacát. Nem sokkal később a magyar ke­­' reskedelmi forgalom 90 száza­léka már Ausztriával bonyoló­dott el. Az osztrák vámpoliti­ka gúzsba kötötte a magyar i­­part, amely nem bírta a ver­senyt az államilag támoga- 1 tott osztrák és cseh iparral- A manufaktúrák egymás után tönkre mentek, és a magyar ipar megmaradt a kisipar céhes rendszer állapotában Ennek következtében jelentő sen lefékeződött a városi é let és a polgárság kibontako zása. A gyarmatosító Habs burg politika következménye képpen lényegesen meglassul ' Magyarország gazdasági és ez tJzel együtt társadalmi fejlődé se is. Ugyanakkor azonbar 2_ Mária Terézia a felvilágosul ! abszolitizmus székiemében I fejlesztette és állami kézb; j_ vette az oktatást, elősegítet te az egészségvédelmet. Bécs •_ udvarában fiatal magyar ne r mesi testőröket gyűjtött ma j ga köré. Közülök alakult k a testőr irók köre, a magyai felvilágosodás egyik jelentő:- irodalmi irányzata. A század végére Magyar , ország lakossága elérte a ! milliót. (Ez az adat az akkor r i országterületre vonatkozik, a Y mely a jelenleginek három ^ szorosa volt.) Ennek jelentő: I része telepitett lakosság: a; udvar különösen sok németéi n , , , , . telepitett az országba, reszber z politikai, részben gazdaság: meggondolások alapján, de r bevándoroltak olaszok, franci­­r ák, sőt katalánok is. A koráb­­. bi századok önkéntes beván­dorlásának és a céludatos tele­­’ pitésnek következményekén! a XVIII. század végére az or­­' szág lakosságának több mini ) I a fele nem-magyar nemzetisé­­j gü volt. • Az urbárium J A súlyos jobbágyi terhek, ^ nemesi túlkapások és a nyo­­[Jmukban járó jobbágyfelkelé­­t sek hatására Mária Terézia 1767-es törvénykönyvében, az s az urbáriumban megszabta a parasztok birtokában levő , föld terjedelmét, elkülönitet­­te ezt a fölesur majorsági föld­­. jétől, és szabályozta a jobbágy, szolgálatait. _j (Folytatjuk)_______-í --------------------------­L’ TELEPHONJAINK:- A nyomda és lap ieleofnja: aj GA 1-5658-[ Az Otthon telefonja: t FA 1-1154 FANCHALY virágüzlete t,- 714 Lorain Ave a •- ‘ 1 ?r82 ;i í; ót,ott és cserepes viróqok ' TEMETÉSEKRE kegyelettel ' esen, LAKODALMAKRA iz ~ esesen végezzük el a rendelési 1 Távirati virágküldés a vilái z ár mely részébe — teljes jót­­a állással. Volkswagen i. Plymouth “S [ Valiant-| nagyon méltányos áron 1 j kapható A PAKMA MOTORS 1 megbízottja és képviselője Molnár Kárjly 7115 BROOKPARK ROAD

Next

/
Thumbnails
Contents