Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-09-14 / 36. szám
SEPTEMBER 14, 1961 AZ ÚJSÁG 3 OLD ........... Magyarország Története A Habsburgok közönnyössége az erdélyi magyarság felszabadító küzdelme iránt A virágzás évtizedei után a XVII. század második felében Erdély lassan elvesztette gazdasági és politikai jelentőségét, és megszűnt a magyar függetlenség támasza lenni. A két ellenség, a török és a német között őrlődő magyarság megdöbbenéssel látta, hogy a Habsburgok — nyugati nagyhatalmi tervektől elvakitva és csak az ’’örökös tartományok” védelmére gondolva — nem vették komolyan a török kiűzését. Hiába harcoltak a vágvárak magyar védői, a bécsi udvar a győzelmes harcokat is szégyenteljes békével zárta le. Példa volt erre az 1663-as szentgotthárdi csata, amelyben a törökök súlyos vereséget szenvedtek, az 1664-es vasvári békében a király mégis elismerte a török minden eddigi hóditását. A hazafiak tiltakozása végül császárellenes összeesküvést váltott ki. Zrínyi Miklós elgondolása \A kor nagy költőjének és gondolkodójának, Zrinyi Miklósnak életműve fejezi ki találóan a magyar nemesség e-j me gondolat-változását. Zrínyi elképzelése szerint Magyarországnak a török és a' Habsburg elnyomás alól egy-, aránt fel kell szabadulnia, önálló nemzeti király uralma a-j latt, aki abszolút hatalmával összefoghatná az ország erőit, és biztosíthatná függetlenségét. Zrinyi Miklós A kettős — török és Habs-' burg — elnyomás fokozódásával és a magyarság ellenállásának gyengülésével egyre inkább az erkölcsi megujhó-| dás, a katonai erő újraszervezése és a nemzeti független-1 ség kivívása foglalkoztatja a, magyar irodalmat. Ezt állítja gyakorlati és költői tevékenysége középpontjába a XVII. század legnagyobb egyénisége, Zrinyi Miklós (1620-1664). Nagybirtokos családból származik ő is, mint Balassa. A török-ellenes harcot pillanatnyi szünet nélkül, szinte örökségként folytatta. A fiatal Zrinyi jezsuita nevelést ka-1 pott, de sokkalta nagyobb ha-] tással volt rá a családi hagyomány formáló ereje. Dédatyja, a ’’szigetvári” Zrinyi Miklós, 1566 nyarán egész E-j urópát bámulatba ejtette a rábízott dél-magyarországi erőepség, Szigetvár védelmével. A védelem folyamán — bár végül az egész őrséggel együtt hősi halált halt —, felőrölte a roppant török sereget. A dédunoka, a költő Zrinyi is szinte mindennap szembentalálkozott a barbár hóditóval. Minden török rajtaütés után tapasztalnia kellett, hogy Bécsnek nem fájnak a magyar sebek, a rabszijra fűzött magyar jobbágyok, az elragadott és janicsárrá nevelt parasztgyerekek. Kiművelt szelleme hamarosan belelát a társadalom szerkezetébe, s észreveszi maga körül saját osztálya, a nemesség bűneit is: a közérdek elhanyagolását, a vagyonharácsolás • szemérnjetlen tombolását, a honvédelem ügyének háttérbe szorítását. Szeretne valamit tenni a sülyedés megállításáért, a nemzet felrázásáért. így érik meg benne a ’’Szigeti Veszedelem” cimü eposz, melyet a hős előd, a Szigetvárt védő Zrinvi Miklós emlékének felidézésével a honvédő ; harc szolgálatába állított. i Lipói önkényuralma ! A szégyenletes vasvári béke és azt követő szerencsétlen kimenetelű főúri összeesküvés ürügyül szolgált I. Lipóinak (1657—1705) arra, hogy bevezesse a nyílt önkényuralmat. Eltörölte az alkotmányt, iaz ország vezetését javarészt 1 németekből álló kormány- I zókra bízta, s egyúttal fegyverrel hajtotta végre az ellenreformációt —, a reformátusok kényszerű visszatérítését a katholikus vallásra. A perbe fogott földbirtokosok, az elüldözött protestánsok, az elbocsátott végvári vitézek és a szöktöt jobbágyok Erdély ha tárán gyülekeznek. Magukat kurucoknak nevezték. Az elnevezés a XVI. századbeli parasztfelkelés harcosaira emlékeztet, akik a kereszt (latinul: crux) jelét viselték. Ellenfeleiket, a császárpártiakat pedig ’’labanc” névvel illették. A kuruc-mozgalom A kuruc mozgalom ,álére Thököly Imre áll. A kuruc-mozgalom élére Thököly Imre, gazdag földesur állott, aki 1678-ban elfoglalta a Felvidéket. Török táí mogatással Észak-lMagyarorjszág fejedelmének kiáltották' ^ ki. Thököly azonban súlyos hibát követett el: nem ismer-1 ]te fel a török hatalom ha-' 'nyatlását, s egyetlen külpolií tikai támasza a török volt. A- í mikor sor került a török kiűzésére, az ő fejedelemsége is elbukott. A vezetésével folytatott szabadságharc egyik dicső eseménye, hogy felesége, Zrinyi Ilona három éven át védte Munkács várát a túlerőben levő császáriakkal szemben. A törököt kiűzik Budáról i A törököt 1686-ban űzték 'ki Budáról. Loiharingai Kál roly Magyarország felszaba, ditására indult seregében ] zsákmányra éhes külföldi I zsoldosok mellett 15,000 magyar vitéz is harcolt. Ők tűzték ki a győzelmi zászlót ja vár északi bástyájára. Több, .mint tiz évig tartó háború után 1699-ben Karlócán békét kötött a török és a Habsburgbirodalom. A béke értalmében ! Magyarország is felszabadult, csak a Maros—Tisza szöge s I Temesvár maradt török készen. ! A török kiűzéséért a magyar ! népnek függetlensége feladásával kellett fizetnie. Az 1697- es országgyűlésen a magyar rendek ’’hálából” lemondtak a szabad király választó jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. Erdély — Bécstől függő kormányzóval az élén -t-, megmaradt külön fejedelemségnek. Az ország déli részén megkezdték a szintén Bécstől függő, úgynevezett határőrvidék szerve] zését. A visszafoglalt terüj leteken megindult a versengés 1 a birtokokért, császári bizott| ságok vizsgálták felül a koj rábbi birtokszerzések jogosságát, s igen sok magyar föl! desurat megfosztottak birtokától. Az igazolt birtokosok is !csak jelentős összeg, az ugyj nevezett ’’fegyverváltság” leifizetése után kapták vissza i birtokaiakat. A császár a vizsí szafoglalt területek legna! gyobb részét hadvezéreinek, 1 zsoldos tisztjeinek és hadiszállitónak adományozta. Egyre nő a forrongás A lakosság körében nőttönjnőtt a forrongás. lC87-ben az , észak-ma.£ryarországi Hegyaíj ján iobháevf el kelés tört ki azzal a céllal, hogy visszaállitják Thököly fejedelemségét. A felkelés hamarosan elbukott, a forrongás viszont tovább tartott, s nehány év múltán Rákóczi szabadsághar cában robbant ki. II. Rákóczi Ferenc II. Rákóczi Ferencet (1676- 1735 , Zrinyi Ilona fiát, Thököly Imre mostoha fiát családi hagyományai, gyermekkori élményei, a magyarországi helyzet megismerése tette Habsburg-ellenessé. Rákóczi XIV. Lajos francia királlyal próbált szövetkezni, az osztrák kémszervezet azonban elfogta levelezését. Rákóczit börtönbe zárták, ahonnan csak nagy nehezen tudott Lengeylországba szökni. Innen állt a felkelő kuruc szabadságharcosok élére. A parasztok életét ekkortájt elviselhetelenné tette a Habsburg katonai megszállás:. A szokásos adón, tizeden, kilenceden. füstpénzen és egyéb adókon túl őket sújtotta a császári hadak beszállásolása, a a fuvar, s őket fosztogatták az idegen csapatok. A hegyekbe, erdőkbe elbujdosott parasztok elküldték képviselőiket Rákóczihoz, aki 1703. május 12-én kiadta hires kiáltványát, ’’Recrudescunt vulnera inclytae gentis Hungáriáé”, s fegyverbe szólított minden ’’nemes és nemtelen igaz magyart”. Ugyanaznap kiadta Esze Tamásnak, a Kelet-Magyarországon levő tarpai jobbágyok szószólójának, a szabadságharc későbbi hadvezérének a ’’Pro Patria et Libertate”(Hazáért és szabadságért) feliratú zászlót. Rákóczi két hónap múlva lépte át a magyar határt, és az akkor már szerveződött jobbágyok élére állt-KoveSI Ferencné beszámol európai útja élményeiről és tapasztalatairól HUMOR magyar honfitársához. M kor leállította ősrégi, rette netes ócska autóját, a ház, gazda tágranyilt szemmel nézte a csodabogarat. — Mit nézel....? — szólt az ujkanadás índignálódva. A házigazda csendesen megjegyezte: — A kocsidat. . — Mi van azon néznivaló...'.? Ez a városikocsim.... A házigazda ennyit kérdezett még. — Városi....? Milyen városi....? Pompeji—.? MÉLY IGAZSÁG___ A férfi felesége nem az egyetlen nő, akit szeretett, de az egyetlen nő, aki arra kényszeritette, hogy ezt bizonyítsa is be.... Meleg kézszortiás után magam is bemutatkoztam: Kovell Ferencné, Nyerges Margit vagyok Clevelandból. Ohio. E kölcsönös bemutatkozás után felbátorodtam és azt a kérdést intéztem hozzá, amely már az ajkamon volt, amikor a volt királyi palotába értünk — Mondja csak —, Kedves Biró uram —, nem láthatnék legalább egy festményt vagy arcképet Rudolf trónörökösről? Hogy kérdésem indokolttá tegyem, meg is kérdeztem, mi az oka — kedves Biró uram —, hogy alapos és kimerítő történeti előadásában meg sem említette Rudolf trónörököst? Elkomolyodva igy válaszolt: — Kedves Nagyságos Aszszonyom — betartom a Habsburgok hagyományos erkölcsi felfogását, amely szerint az uralkodó ház kitagadja öngyilkos tagját és kiközösíti a történetéből-E felelet meglepett, de belenyugodtam, hogy elmerülhessek a volt királyi s csószári kastély leírhatatlan szépségeibe. A kastély 600 szobájával teljes épségben, rendben van. Több szobája újonnan lett festve, még pedig kínai stílusban, arany és cobald kék színekben. A parquette padlózat színezete és motívumai a legszebbek, a legszebb, amit egész Európában láttam. Róma és Párizs fényüzési helyein sem láttam különbet. Még nehány kérdéssel zaklattam Biró uramat. — Mondja Biró uram —, mióta folytatja ezt a mesterséget, — Vagy tiz éve? — Bécs melyik részében lakik —, volt a másik kérdésem, amire Bíró barátunk büszkén és széles mosollyal válaszolta: — Itt lakom a volt császári és királyi palotában. Az idők változását semmi sem jellemezhetné jobban, minthogy a mi magyar kalauzunk a Habsburg család kastélyának rendes lakója. Ez annál is jellegzetesebb és jellemzőbb, mert egyetlen Habsburg főherceg sem kaphatna ott szállást. (Folytatjuk) I' NYÁR IRTA: JÓZSEF ATTILA Arannyos lapály, gólyahir, áramló könnyüségü rét. Ezüst derűvel ráz a nyír egy szellőcskét és leng az ég. Jön a darázs, jön, megszagol dörmög s a vadrózsa száll. A mérges rózsa meghajol — vörös, de karcsú nyig a nyár. Ám egyre több lágy buaciyanás. Vérből eper a homokon, bóbiskol, zizzen a kalász. Vihar gubbaszt a lombokon. így gyorsan betelik nyaram. Ördögszekéren hord a szél — csattan a menny és megvillan kék, tünde fénnyel fönn a tpl. Volkswagen Plymouth °s Valiant nagyon méltányos áron kapható A PAHMA MOTORS megbízottja és képviselője Molnár Kárjy 7115 BROOKPARK ROAD SH 9-2525 jó '’asznált autói nagy \ áU 'ztókban Molnár Károly Bécsben több honfitársunkkal találkoztunk, akik nagyon kedvesek voltak. Nehány an fel is kerestek a Stefánia szállóban Az első Berey Ákos, hegedűművész és neje, Lidia voltak. Berey Ákos hegedűművész jelenleg a bécsi zene i konservatorium hegedű tanára.. | Mindketten az 1956-os sza! badságharc után kerültek Bécsbe 9 éves fiúcskájukat is magukkal hozták, aki a kórházban sülős beteg volt. Kis leányuk, aki csak pár hónapos volt, mikor átmenekültek, I a nagymamánál Budapesten 1 maradt. ! Nagyon kellemes volt a vi' szontlátás, mert úgy Ákos, mint Bárki Éva, nő kollegája t Clevelandban vendégeim voltak két napig, amikor a ”Philharmonia Hungarica” Rozsnyai Zoltán vezénylése alatt a Lakewoodi Civic Auditóriumban játszott három évvel I ezelőtt. Szomorú érzés fogott el, a-j ! mikor Berey Ákos hegedümü- I művész kézcsókjával fejezte 'ki ismét háláját azért a ven-^ déglátásért, amelyben része volt. Könnyekben úszott I mindkettőink szeme és egyj más keblére borulva hazafi- i as szeretettel éreztük át általában a magyarság szomo- I ru sorsát, amelynek ő is ejgyik élő szimbóluma. Nagyon ] megdöbbentem, amikor a müj vész arcába tekintettem, e-< I gészen megváltozott. Szemei mélyen beeesve, homlokára ' a gond ült. Arcáról a derű , elszállt. Több mindenről kérdezősködtem, mire többek között igy válaszolt: — Margitkám, nagyon jó állásom van, nagy pénzt keresek. szerényen megélünk., j de hiányzik az élet legna: gyobb kincse: a lelki egyensúly, a megnyugvás. Megértettem őket. Nincs — és nem is lehet nyugtuk _s mig Budapesten hagyott I kis leányukat meg nem ölel- I hetik. De aztán a nagy kereset sem sok. Talán alig elég, mert Bécs —, meggyőződtem —, nagyon drága város. Ruha, étel nagyon drága Bécsben. Szerettünk volna még sok mindenről beszélgetni, dje a szigorú és megváltozhatatlan beosztás nem engedte: — várt reám már türelmetlenül a LeLux Motor Coach, hogy a többi utassal együtt indulhassunk Olaszország felé. Egy magyar, aki voll királyi palotában lakik Egy másik honfitársunkat is ki akarok emelni, a volt királyi kastély, a világhírű Schönbrunni kastély kalauzát, aki oly intelligens és pontos ismertetést nyújtott a látogató közönségnek a Habsburg dinaszia életéről, hogy szinte faltuk a beszédét. Magam sem tudom okát adni, hogy miért, de az a sugallatom volt, hogy ez az ügyes, intelligens, komoly férfi magyar származású. Megvallom, a kíváncsiság nyugodni sem hagyott. Meg kellett kérdez] nem. Jóval előttem volt a közönség élén, meggyorsítottam a lépteim, hogy közelébe jussak. Amikor párhuzamba kerültem vele, megkérdeztem: i — Mondja, kedves uram —, nem magyar származású ön? Olyan szimpatikus’ modora jván, hogy magyart érzek ki ] önből. Nagyon meg volt lepve a kérdésemre és barátságos mosollyal fordult felém, ami már magában elárulta, hogy nem tévedtem: magyar. Meg is erősitette nyilatkozatával sejtésem. — Kedves asszonyom —, ér valóban magyar vagyok. Kezét felém nyújtotta és barátságosan, udvariasan be is mutatkozott: Biró a nevem. ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág •endelést és továbbit az or zág vagy a nagy világ bár mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 Driveway és parking lot beburkolása két és félévi jótállással J. C. Johson Pavinc Company 2346 East 37th, Street Phone EN 1-1528 TELEPHONJAINK: A nyomda és lap teleofnja: GA 1-5658 Az Otthon telefonja: FA 1-1154 CSÖNG A TELEFON Megszólal a telefon. Én ülök a karosszékben és újságot olvasok. Nőm a karosszékben ül és keresztrejtvényt fejt. Telefon kettőnk között, a kisasztalon. Ha én nyújtom ki a karom, én érem el. Ha ő nyújtja ki a karját, ő éri el. A telefon csöng. Én nem mozdulok. Ő sem. A telefon csöng. — Talán felvennéd! — mondja ő, indignálódott hangon. — Vedd fel te, — mondom én — Nem veszem. Egész nap dolgozom, mint egy ló, megérdemlek egy kis pihenést. Vedd fel te. A telefon közben megszakítás nélkül csöng. Én nemmozdulok — Úgyis téged keresnek. — mondom. — Nevetséges, — mondja ő — Ebben a házban én senki vagyok, csak egy cseléd, aki moshat, főzhet, vasalhat rád. Csak téged keresnek. — Mindjárt kiderül, kinek van igaza, — mondom én.' — Vedd fel a kagylót — Nem veszem. Tőlem egész éjjel csenghet, akkor se veszem fel. Engem se érdekel. Belemerülök az újságba. A telefon csöng. — Hátha valami fontos, — mondja ő. — Akkor vedd fel. — Nem veszem. — Ne vedd. Lapozok. A telefon csöng. — Mégis csak lehetetlen. — mondja a nőm — mérgesen. — Annyit nem kaphat meg az ember, hogy felvegyék azt a nyomorult telefont. Bele lehet őrülni.... — Engem nem zavar a csöngés, — mondom, vibráló idegekkel. — Ha téged zavar, vedd fel. — Nem veszem. — Ne vedd. A telefon csöng. Ha valami érdektelen telefonáló lenne, már rég abbahagyta volna. Csak olyasvalaki lehet, aki fontos üzenetet akar átadni. Pénzt kaptam, örököltem, megütöttem a fő nyereményt. Hirtelen mozdulattal felveszem a kagylót. — Ha|lo.... — Te vagy az? — hallom a vonal túlsó végén barátom hangját. — Én. Mit akarsz? — Semmit. Csak fogadtunk itt, hogy ha odacsöngetünk, akkor végü|is melyiktek veszi fel a hallgatót.... Én nyertem.... Fakutya — Adj egy kortyot a sörödből.. Csak egy kortyra vágyom. A barát odanyujtóttá a sörét, a másik a szájához emeli és egyetlen hajtásra ki issza az utosó cseppig. — Hát.... hát.... hápog az első — Te azt mondtad hogy csak egy kortyra vágyói.... — Igen, — fe|eli a másik — de az a korty a korsó fenekén volt. AUTÓS DOLGOK Nővezető — a barátnőjéhez : — Nézd azt az őrültet, milyen közel hajt... előttem. Egy ujkanadás magyar vendégségbe érkezett egy A KORTY Két barát pult mellett. de| egy korsó másik: ál | a korcsma- Az egyik rensört. Mire a MONDD, MIT ÉRLEL . . IRTA: JÓZSEF ATTILA Mondd, mit érlel annak sorsa, akinek nem jut kapanyél; kinek bajszám nem billeg morzsa, ki setét gondok közt henyél; ültetne krumplit harmadába s nincs szabad föld egy kapa se, csomóban hull a hajaszála, s nem veszi észre maga se? Mondd, mit érlel annak sorsa, akinek öt holdja terem; lompos tyúkja kár ál a torsra s gondjai fészke a verem; s igája nem zörög, sem ökre nem bőg elnyultva — nincs neki — s mélyéről párolog a bögre, ha kis családját eteti? Mondd, mit érlel annak sorsa, ki maga él, maga keres; leverőnek nincs sava-bors'a, hitelt nem ád a fűszeres; egy tört széke van, hogy begyújtson, repedt kályhán macska ül, ritmust lcbál az ajtókulcson, néz, néz, s lefekszik egyedül? Mondd, mit érlel annak sorsa, ki családjáért dolgozik: Mondd, mit érlel annak sorsa, és csak a nagylány néz mozit: a nő mindig mos — lucsok holtja — szájize mint a főzelék s a szigor a lámpát eloltja, csend fülel, motoz a setét? Mondd, mit érlel annak sorsa, ki a gyár körül ögyeleg. helyén a kapszlit nő kapdossa s elfakult fejű kisgyerek; s a palánkon h,iába néz át, hiába cipel kosarat, szatyrot, — ha elalszik, fölrázzák s lebukik, hogyha fosztogat? Mondd, mit érlel annak sorsa, ki sót mér, krumplit, kenyeret, hozómra, ujságpapirosba s nem söpri le a mérlegel: s ritkás fény közt morogva rámol — az adó hosszú, nagy a bér — s mi haszna sincs, hiába számol többet a petróleumért? S mondd, mit érlel annak a sorsa, ki költő s fél és igy dalol: felesége a padlói mossa s ő másolás után lohol; neve, ha van, csak áru véd jegy, mint akármely mosóporé, s élete, ha van élte még egy, a proletár utókoré? HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett Ifj. Ricxó J. Jáno» Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 175u4 Harvard SK 1 B900
