Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-09-07 / 35. szám

SEPTEMBER 7, 1961. AZ ÚJSÁG 3 ÜLDAh Magyarország Története A paraszt kétfelé áldozott A török megszállás súlyos terheket jelentett a jobbágy­ságnak, mert a föld népét kétfelöl is sarcolták: fizetett az uj török uraknak, de fize­tett a régi magyar birtoko­soknak is, akik többnyire módját ejtették részesedésük beszedésének. A szultáni bir­tokokon valamivel könnyebb volt a parasztság helyzete, s ezért az itt levő települések némelyike a védelmet kere­ső parasztok ezreitől felduz­zadva valóságos falu-várossá növekedett- Ezekben a pa­raszti önkormányzat formái kezdtek kialakulni: a lakos­ság a maga soraiból válasz­totta meg a várossá növeke­dett falu vezetőit. A szultáni birtokokon felkvő városok a környező, elpusztult falvak lakosainak mentsvárai lettek: ide húzódott be a falvak la­kossága. Az elhagyott, elpusz­tult falu határát a városhoz csatolták, s ezen a területen állattenyésztést űztek, első­sorban szarvasmarhát te­nyésztettek. A török pusztitás hatása A török pusztitásra jellem­ző, hogy a dél-dunántuli So­mogy megye lakossága Sziget­vár eleste után 60,000-ről 5—6 ezerre apadt. A lakosságot vagy elhurcolta a török, vagy magától menekült el. A meg­műveled en területeket elmo­­csarasitotta a feltörő vadvíz, másutt a talaj elszikesedett. Az egykor virágzó tájak pusz­tasággá változtak. A török megszállás következtében az ország nagy területein elma­radt a város polgári fejlődése. Erdély sorsa Erdélyben és a hozzá tartozó néhány tisznátuli megyében, az úgynevezett Partiumban a török szultán hűbéres állam­ként viszonylag független ma­gyar állam alakulhatott ki. Erdély adózott a szultánnak, elismerte hübérurának, a szul­tán engedélye nélkül nem vi­selhetett háborút, de a török nem, avatkozott bele az ország belügyebe, s csapatokat nem tartott Erdély területén. Er­dély különállása a töröknek volt érdeke: igy is biztositani akarta a magyar erők meg­osztottságát. Erdély területén különböző vallásu (katholikus, protestáns, görögkeleti) és kü­lönböző jogú népek (magya­rok, székelyek, szászok, romá­nok) éltek. Martinuzzi Frater György, a fiatal János Zsigmond gyám­ja megpróbálta Erdély állami megszervezését. A török és a német között egyensúlyozva szerette volna egész Magyar­­rszágot egyesíteni, a császáriak azonban meggyilkoltatták. AXVI. század kiváló erdé­lyi fejedelme az 1576-ban len­gyel királlyá megválasztott Báthori István volt, aki egysé­ges nemzeti királyságot akart létrehozni, korai halála azon­ban megakadályozta tervei végr eha j tásában. Habsburg-ellenes függetlenségi harcok, a törökök kiverése 1604—1711-A XVI.—XVII. század for­dulóján, amikor az ország há­rom részre volt szakítva, a leg­főbb feladat az ország egyesí­tése volt, ehez pedig ki kellett verni a törököket Magyaror­szágról, és meg kellett szaba­dulni a Habsburg elnyomástól. Az ország egységének és füg­getlenségének a helyreálliása kedvezőbb körülményeket te­remtett volna a társadalmi ha­ladás számára, világosabban elhatárolta volna az oszály­­fronokat, és az osztályharc ki­bontakozása révén siettette , MÁTYÁS ANYJA Iria: Arany János ’’Viszem én, Szilágyi Hozom én Erzsébet Válaszát három nap.” Levelét megírta: ’’Szerelmes Szerelmes Szivemnek könnyével Három egész hónap!” Azt is telesirta. ’’Istenem, Fiának Istenem, i A levél Miért nem adál szárnyat, Prága váorsába Hogy utói örömhírt Érhetném Viszen a Az anyai vágyat!” Szomorú fogságba. S ahol jön, ’’Gyermekem! Ahol jön Ne mozdulj Egy fekete holló; Prága városából, Hunyadi Kiveszlek, Paízsán Kiváltlak ül ahhoz hasonló. A nehéz rabságból. Lecsapott Arannyal, Lecsapott Ezüstéi Fekete szélvészből, Megfizetek érted: Kikapá Szivemen Levelét Hordom én Az anyai kézből A te hazatérted. Ne mozdulj, Hamar a Ne indulj, Madarat! . . . Én egyetlen árvám! El kell venni tőle! Ki lesz az Szalad a Én fiam, Sokaság Ha megejt az ármány,” Nyomban, hogy lelője. ’’Adassék Madarat A levél Nem egyet, Hunyadi Mátyásnak Százat is meglőnek: Tulajdon Híre sincs, Kezébe, Nyoma sincs Senkinek sem másnak. A levélvivőnek. Fekete Napestig Viaszból Az erdőn Nyom reá pecsétet: Űzeti hiába, Könyöklőn Éj felen Várnak az Kocognak Udvari cselédek. Özvegy ablakában. Ki viszi ”Ki kopog? Hamarabb Mi kopog? Levelem Prágába? Egy fekete holló! Száz arany Nála meg • Meg a ló . \ levél Teste fáradsága. Vagy ahoz hasonló. ■’’Viszem én, Piros a Viszem én, Pecsétje, Hét nap elegendő. Finom a hajtása: ’’Szerelmes ó áldott, Szivemnek ó áldott, Hét egész esztendő.” A keze írása!” HUNYADI Irta: CZUCZOR GERGELY Ki áll amott a szirttetőn, Hunyad magas falánál S körül tekint a sik mezőn Az esti fénysugárnál? Hunyad ő, az ősz vitéz, Hazáját most nem űzi vész, Várába szállt nyugodni. De hírnök jő, s pihegve szól: ’’Uram, hatalmad eldült, Hazádon nem kormánykodol, A polcra már Ulrik ült!” ”Ha úgy akarta a király, Hunyadi akkor félreáll.” Mond, és marad nyugodtan. Más hírnök is jő csakhamar: ’’Törnek reád, uram félj! A főnemesség nyelve már, Elölök, mint lehet, térj!” ’’Hogy törnek rám, hihetni bár, De nem, mint török, tatár.” Mond és marad nyugodtan. l’Uram, hős vajda, véredet Szomjuzza egy gonosz szív, S hogy oltsa fényes éltedet, Külföldre álnokul hiv.” ’’Rám célza már nem egy halál, S ha Isten hagyja, eltalál,” Mond és marad nyugodtan. S amint fenn áll, amint lenéz, Nyugalmasan szivében, Habos lovon fut egy vitéz, Vérlobogó kezében, S kiállt: ’’Édes hazánk oda, Nyakunkon a török hada, Siet kivívni Nándort.” ’’Pogány jő? Hah! nem tűrhetem — Mond és tűnik nyugalma — Magyar hazán és nemzeten Nem dúl pogány hatalma.” S acélt ragad, lovára kap, Ssatáz, vív, izzad és éj és nap, S mig nem győz, nincs nyugalma. HUMOR ÁRON BÁ‘ MEG A VILÁGOSSÁG Nyugságos csöndes éjsza­ka van Békák brekegnek a távolban, különben levél se írezdül. Áron bá‘ szuszogva fekszik az ágyon és ahogy fordul, egyszerre csak fel­riad valami neszre. . Felül, aztán belefigyel a sötétbe. Odakint valaki jár, azirányban semmi kétség. Nosza, kászálódik már ki az ágyból és menetközben meg­kapja a görcsös botot, ami ott támasztja a konyha sar­kát. Kikémlel a nyitott ajtóból a sötétbe. Hát a kerítés mel­lett árnyék mozog, kezében lámpással. — Hé, te.... — kiáltja Á- ron. — Ki vagy te? — Csöndesebben Áron bá‘ — hallatszik a felelet — Én vagyok, a Gazsi.... — Gazsi? A Tiiszög Tóth Samu fia? — Én vónék. Kimegy erre Áron a kert­be, közelebb a fényhez, de a­­zért markolja a botot erő­sen. Hát, ami igaz, a lámpás fényénél látja, hogy bizony, ez a Gazsi legény. — Mit keresel te ilyentájt mifelénk? — kérdi Áron. — A.... a.... Marisnak ud­varolok itten a szomszédban .... oszt eltévesztettem az u­­tat — ismeri be zavartan Gazsi. Áron elmosolyodik. Hun­cutság mindig tetszik neki, annyi bizonyos. — Hát menj csak Isten hirivel, fiam — mondja ke­gyesen — de mondd meg e­­lébb, hogy mi a nehézségnek cipelsz magaddal ilyen útra lámpást? Amikor én örzse nénédnek kurizáltam, nem vittem én lámpást magam­mal-.. — Hát.— mondja Gazsi és féllába már kint is van a kertből — ami aztat illeti, csak rá kell nézni örzse néni re, aztán el is hiszi az em­ber_ És mielőtt Áron mege­melhetné a görcsös botot, már árkon bokron is túl van. Fakutya KIFOGÁS Egy folyómenti városka jómódú halászának leánya összeveszett., a vőlegényével azért, mert., az uj hajóját menyasszonya nevére akarta keresztelni. . .— De mi kifogásod van el­lene1! — kérdi az apa. — Hát azt hiszi apám u­­ram, hogy talán kellemes lesz reám nézve, ha esküvő után azt hallom, hogy: “Keszeg Julcsa megrepedt és most reperálja az ura?!“! ! ILLEM 1 A kis Albert látogatóban ! van egy iskolatársánál, f Közeleg az uzsonna ideje. — Foglaljon helyet— biz­tatja pajtása mamája. — Köszönöm, nem eszem.. — De mégis.... — Köszönöm, nem eszem.. — De miért nem? A mama azt mondta, hogy legalább háromszor ki­­náltassam magam, mielőtt leülnék enni. Driveway és parking lot beburkolása két és félévi jótállással J. C. Johson Paving Company 2346 East 37th, Street Phone EN 1-1528 ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág 'endelést és továbbit az or zág Vagy a nagy világ bár­mely részébe. G AYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave lelefon ME 1-1889 Magyar nők nagysikerrel árulták a finom dobos tortát és rétest a Downtown Festivalon A képen látható: balról jobbra, Mrs. Stanley Orley, 11901 Parkview Avenue és Mrs. Joseph F. Bálint, szül. Breznay Irén, 1557 Lewis Drive, az Aggmenház Bizottság társelnöke és a magyar sütemények, amelyeknek nagy keletje volt. (A képhez a szöveg lapunk más-helyén) HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifj. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 175u4 Harvard SK 1 8900 ——— 1 I volna a feudális rendszer meg-, * döntését. 11 ’ : n . Az 1591—1606 közöntt le-!n ; folyt fizenöi éves háborúban ^ Erdély és a bécsi császár szö-:t| ■ vetkezett a meggyengült tö­­. rök kiverésére. A szövetség a­­! bonban a magyarokra balul ü­: tött ki. Amikor Erdély csat- fi I latkozott a királyi Magyaror- i szághoz, Rudolf császár Básta ; zsoldosvezért küldte Erdélybe, :! aki kegyetlenül fosztogatta,-I nyomorgatta a népet. Kor- ^ ■ mányzása alatt Erdély annyi- j ra elnyomorodott, hogy a pa-'^ ■ rasztok igás állatok híján ^ maguk húzták az ekét. Ugyan- ^ akkor a királyi Magyarorszá- ^ [gon sok magyar birtokos —, ^ | főként protestáns nemes —, miien koholt felségárulási pe- ^ reket indítottak, hogy megszeg [rezzék birtokaikat. E kétől-1 |dalu elégedetlenségből pat- h [tant ki Bocskai István sza- t< | badságharca. t( Bocskait is perbe v akarták fogni g j A Habsburgok Bocskait, a P 'gazdag tiszántúli főurat is P felségárulás címén akarták perbe fogni, ő azonban szem- v beszállt a támadókkal, sző- § vétségét kötött az otthonukat vesztet és katonának álló n I magyar jobbágyokkal, a haj-^ dukkal, s velük indult a § Habsburgk el^en. Bocskai a' a magyar függetlenséget, a v vallásszőabadság elismeréséit tűzte ki célul, hajdúnak nem g zsoldot adott, hanem földet s, és letelepedést Ígért. Az ural- é kodó osztály tagjait és a ki- >” zsákmányolt népet Bocskai k első ízben állította közös csa- ^ tasorba az ország független­sége érdekében. Szabadság- n harca gyors sikerekkel járt. p A császári seregek vereséget v szenvedtek, s Bocskait az or- £ Erdély és Magyarország feje- \x delmének- Az 1606-as bécsi a békében a császár biztosítót- ^ ta Magyarország alkotmá- ^ Inyát, a protestánsok vallás- v , szabadságát, és elismerte az n [önálló erdélyi fejedeleméi-( igét. Bocskai közvetitésével a , török és a német is békét kö- ^ tött, s ezzel véget ért a tizen- n ötéves háború. Bocskai mint- ri egy 10 ezer hajdút telepitett u le Debrecen vidékén. Debre­­cent s a környező, városiaso­dé településeket ezért neve- h 'zik hajdú városoknak. A haj- r( duk katonai szolgálat fejében t( ’ mentesültek a földesúri tér- s' jhek alól. d [Bethlen Gábor fejedelem a (fellendíti Erdélyt P I 3 | Erdély igazi fellendülése, g. | a nyugalom és a béke helyre- j ■ ; állítása Bethlen Gábor (1613- j1629) nevéhez fűződik. Első- p j sorban gazdaságilag íenditet- k te fel a fejedelemséget: ta- r( nult bányászokat hozatott az ^ elhanyagolt bányák müve- g lésére, az ipar fellendítése A érdekében megerősítette a szász városok kiváltságait, ^ i (jsehországból vallásuk miatt j. i elüldözött protestáns iparoso- y kát telepitett be. Uralkodása ^ alatt fellendült a posztó- és ^ bőrkésziés. az ötvösség és ha- g diszerek gyártása. A külke- t, l reskedelem egy 'részét álla- n •Imi monpoliummá tette: ezzel, ^ ■ valmaint a fejedelmi birto- ^ • kok jövedelmével és a vá- ^ [mokkái és adókkal félmi llió n ;' forintra emelte a kincstár be­■ vételeit. így pénzügyi téren •'a fejedelem teljesen függet- k • lenné vált a rendek adómeg­­•'ajánlásaitól. A jövedelem i egy részét Bethlen erős zsol­­dós hadsereg felállítására ■ fordította. Biztosította a val-j r lásszabdaságot, fejlcsztcte az(- általános műveltséget. Bethlen ■! Gábor korában köszöntött be i ’’Erdély aranykora”, melyről rókái Mór irt. Bethlen a hőse Móricz Zsigmond főmüvének,1 i két világháború közt alko-1 ott Erdély cimü regénytriló­­;iának. Bethlen a protestánsok olda­­án vett részt a harmincéves ááborvjban, jelerítős győz'el­­neket aratott, de győzelmeit íem tudta eléggé kihasznál­­íi, mert nyugati szövetsége­­ei mindig vereséget szenved­ek­-------- • --------­Az Első Magyar Református Egyhá? Hírei Közli: Dr. Szabó István Jplelőtl 9:30-kor Magyar nyelvű ünnepi há­­aadó istentisztelet. Jélelőtt 11 órakor Angol nyelvű ünnepi hálaa­­ló istentisztelet. )éli 12 órakor innepi családi diszebéd Beth­en Termünkben. Nagytemplomunk nagy csa­­ádja ezen a napon örvende­­es emlékezéssel ad hálát Is­­enünknek a testet-öltött cle­velandi nagy csodáért, legna­­;yobb amerikai magyar tem­­ilomunkért, a mi Nagytem­­ilomunkért. Nagytemplomunk az egész rilág magyar reformátussá­­;ának igaz büszkesége lett. Templomunk magas tor­­lyán lévő csillagunkra biza­­:odással tekint amerikai ma­gyar reformátusságunk példa­­dást, irányítást, ihletést ■árván. ”Az elsőség kötelez!” — Ra­­;yogjon azért a mi példaadá­­unk a hűség, a békesség, az pitő szeretet mezején, hogy ’mások látván a mi jócsele­­:edetünket, dicsérjék a mi dennyei Atyánkat!” Egyházunk nagy családjá­­iak ezen a bensőséges ünne­­)én jelenjék meg minden hi , rünk, gyülekezetünk kicsinye •e nagyja, magyarul és ango­­ul beszélő tagja nyelv szerint .z ünnepi istentisztelet egyi­­:én és közösen a déli ünnepi ►ankétén. Ünnepeljünk és ör­vendezzünk együttesen- Van niért hálát adnunk. Nagy dolgokat csak nagy ál­­[ozattal lehet létre hozni. En­­lek bizonysága a mi gyönyö­­üséges templomunk. Tnnepi ajándék Ebben a jubileumi évben «mét nagy alkotások létre­­íozói vagyunk. Nagyarányú enoválási és modernizálási eljesitményeink a mi leg­­zebb birtokunkat a legmo­­lemebbé is tették. Vegvük ízért ki részünket méltóké­­ien az áldozáshozásból. Erre célra ünnepi ajándékunk j rámára külön borítékot mel-. ékelünk. Helyezzük az ünnepi vasár-j lapon a perzselybe vagy| áildjük be postán. Ez a mi, észünk az építés nagy mun­kában. Épitsük Isten orszá­gát áldzatunkkal! ^.z ünnepi banketen >edig első ízben az az uj mo­­lern formicával fedett aszta­­aink lesznek meg terít­ve, amelyeket a Templom is Iskolasegélyző Egyesül­ünk hűsége adott ajándékba1, igyházunknak. Az uj aszta­­alök és a díszes függönyök, nelyeket viszont a Lorántffy egyesületünk adott ajándék-j >a. valóban ünnepi díszbe öl­­öztetik nagytermünket. El íe mulasszuk ezt a banketet. A jegy ára $1.75, gyerme­­cek 12 év alatt $1.00. TELEPHONJAINK: A nyomda és lap teleofnja: GA 1-5558 Az Otthon telefonja: FA 1-1154

Next

/
Thumbnails
Contents