Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)

1960-03-10 / 10. szám

MARCII 10. 1900 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL EDGÁR HALÁLA S> — TÁRCA — Irta: SIPULUSZ Katz Samut Katz Samu­nak hívták húsz éves koráig. Akkor egy táncmulatságon megismerkedett Poe Edgár Holló-jával és ettől kezdve a Katz Samu névtől megvetés­sel fordult el. Nehogy azt higyjék, hogy Poe Edgár Holló-ja mint meghívott vendég jelent meg a táncmulatságon, ott ke­ringőzött, polkázott, s részt­­vett a szupécsáídásban és a világpostában: elárulom, hogy Stark Esztike szavalta a Holló-t s ekkor bolondult bele Katz. Azonnal elhatározta, hogy ezentúl a Holló Edgár névre fog hallgatni. Ezt választot­ta irói álnevéül, de nem irt hozzá semmit. A névnek különben a történethez semmi köze, de fölemlitettem, mert egyetlen eset, Hogy valakit egy ame­rikai vers indítson névma­gyarosításra. Edgár kellemetlen külse­jű, de kellemes belsejü fiatal ember volt. Az optimisták és a szinvakok hirtelenszőké­nek nevezték, de tény az, hogy ha jelzőlámpának egy állomás végére akasztanák, egyetlen vonat sem merne bemenni. Ha táncolt, furcsán ka­limpált a lábaival, ha be­szélt, akkor csiptett, hu­­nyorgatott a szemeivel. Az első tulajdonságáért kine­vették, a második tulajdon­ságáért gyűlölték. Mert a szemhunyoritásait félrema­gyarázták és ebből óriási kel lemetlenségei lettek. íme: tessék meghallgatni. — Milyen leánynak tar­tod Rózát? — kérdé tőle e­­gyik barátja. — Tisztességes úri leány­nak, — felelt Edgár és egyet hunyorított. — Hah, te tudsz valamit róla! — Semmit, abszolúte sem­mit! — erősködött Edgár és újra hármat hunyorított. — Édes barátom, légy ő­­szinte. — Az vagyok, — felelt Edgár kétségbeesve és most már ötöt hunyorított zavará­ban. — Légy őszinte, Edgár, mert tudd meg, hogy én Ró­zát nőül akarom venni. — Nőül? Csak gratulál­hatok, — szólt Edgár örven­dezve pislogott hozzá ke­ményen. A fiatalember kétségbees­ve elrohant s azonnal elter­jedt a hire, hogy nem veszi el Rózát, mert Edgár szét rágalmazta a viszonyt. Másnap Róza bátyja beál­lított Edgárhoz. — Ön rágalmazta a húgo­mat. — Én? — Azt mondta rá, hogy egy tisztességtelen perszona. — Ellenkezőleg, azt mond­tam, hogy tisztességes úri lány, felelt Edgár és kétség­beesve hunyorgott hozzá. — Nyomorult! — üvöltött a bátya és ráugrott Edgárra. Edgár hátraugrott s hirte­len körülnézett. Az asztalon állt a reggelije, két ökör­szem egy serpenyőben. Föl­fogta a serpenyőt és hozzá vágta Róza bátyjához. Uta­zók állítása szerint a véde­lemnek ez a módja Dél-Ame­­i'ika egyes vidékein nagyon el van terjedve. í A bátya megállt. Úgy né­zett ki, mint a tojásból fris­sen kibújt csirke. Fogott egy szalvétát és letörölte arcát. Aztán nyugodtan leült és igy szólt: — Ön a reggelijét vágta hozzám? — Bátor voltam. — Tudja, hogy ez engem meglep? — Nem csudálom. — De nem tudja, hogy mi­ért lep meg? — Nem. — Azért, mert ebből lá­tom, hogy ön jómódú ember lehet. Szegény emberek nem igen dobálódzhatnak igy a reggelijükkel. Ha délbe jöt­tem volna ide, ön nem habo­zott volna az ebédjét hozzám vágni. i — Valóban nem haboztam volna. A bátya fölkelt. — Tudja mit, Edgar? — Nem tudom, mit. — Forduljon háttal felém. — Tekintettel arra a fe­szült viszonyra, melyben va­gyunk, nem tehetem. — Akkor tegye föl lega­lább ezt a fekete pápaszemet — Miért? — Hogy ne lássam a pislo­gását. Edgár föltette. — És most feleljen. Tisz­tességes leánynak tartja Ró­za húgomat? — A tüzbe merném érte tenni a kezemet,— felelt Ed­gár erőteljes, de láthatatlan 'pislogások közt. — Nos, hát vegye maga nőül, ha már a másikat kiug­rasztotta onnan. — Elfogadom, — mondá Edgár és becsengetvén szoba asszonyát, újra két ökörsze­met rendelt. — Ne, ne még, — szólt 'Róza bátyja, — előbb távo­zom, azt akarom, hogy ön meg is egye az ökörszemeket. Elvégre reggeliznie is kell. Holnap legyen szerencsénk. Holló Edgár örült a há­zasságnak, legalább az ökör­szemeket nem vesztegette ide- I genre, a családban marad­iak. Másnap megjelent Ró­­'zácskánál. j — Hallotta már, kisasz­­jszony? — Mit? — A bátyja tegnap meg­kérte a kezemet. Róza elpirult. — S maga mit szólt hozzá, Edgár? — Belegyezésemet adtam. | Olyan emberektől, akik reg­gelimet a homlokukon hord 'ják, nem tudok megtagadni ! semmit. — Higyje el, Edgár, én boldoggá fogom magát ten­ni. — Ez iránt maga is egé­szen nyugodt lehet, Róza. Az átlagot mindenesetre meg fogjuk ütni. — Mit fogunk megütni? — A boldogság átlagát. — Nem értem. — Ha Európában az utóbbi tiz év alatt lezajlott boldog­ságokat összeadjuk.... akkor jön ki a boldogság tízévi át­laga. Élénken remélem, hogy mi ezt fölül is muljuk. És erősen pislogott hozzá, de előbb félreforditotta a fe­­j ét. Ezzel leült egy kanapéra s igy szólt — Térjünk át az eljegy­zés, az esküvő és a nászút részleteire. Olyan jókedvében volt, hogy képes lett volna a ke­resztelő, a válás és a máso­dik házasság részleteit is a­­zonnal megállapítani. Csakhogy az a fiatal em­ber, akit elriasztott, komo­lyan szerelmes volt Rózába. Mikor látta, hogy Holló Ed­gár nőül akarja venni, tisz­tában volt azzal, hogy rá­galmaival csak őt akarta el­ijeszteni. Elment tehát Ró­zához és megkérte a kezét. — Róza, — szólt a bátyja, — most mondd meg őszin­tén, melyiket szereted? Róza elpirult. — Egyiket se szeretem, de bármelyikhez szívesen nőül megyek. — Hozzám, hozzám Róza! Róza fölemelte a két kezét és igy szavalt: —- A természet két kezet adott minden nőnek. Ez szabja meg a nő hivatását. A Jobb kezem tehát Edgáré, a balkezem.... a balkezem pe­dig öné lesz.... A fiatal ember fölborzolta a haját. > i — Én nem osztozom. Ak­kor inkább egyikünk haljon meg. — Hah! Engem gondol? —. sikoltott Róza. — Nem engem és Edgárt. — Az már más. Úgy pá! Az ifjú elrohant. ....Eközben igen különös dolgok történtek. Holló Ed­gár házában megjelent egy csontos öreg ur, kinek kasza volt a hóna alatt. Egyenesen a házmesterhez ment és szó­ja: — Itt lakik kérem, Katz Samu ? — Sohse lakott a házban. — De az lehetetlen, oda­­fönt igy anyakönyvezték. — Odafönt? — kérdezte a házmester és a harmadig e­­meletre nézett. — Följebb, barátom, -föl­jebb, — szólt az öreg és a menyországra mutatva, egy­szerre eltűnt. Pár nap múlva a fiatal em­ber, akihez Róza mutyiba nő­ül akart menni, a Hazám-ká­­véházban tartlipartner kere­sett és szemébe ötlött a cson­tos öreg, amint csöndesen keverte a feketéjét. Megdöbbent. — Nem a Halálhoz van szerencsém? — hebegé? — De igen, az vagyok. — Nem játszanék velem tart lit? — Szívesen, de még egy kis hivatalos utam van.. .Bi­zonyos Katz Samut hajszo­lok és nem tudok ráakadni. Az ördög fölébredt az if­júban. Lassú hangon suttog­ta : — Katz Samu.... hisz az itt nem messze.... a Nefelejts­­utca 93-ik szám alatt. — Ott már kerestem, nincs. — Hja persze, mert maga Katz Samu név alatt keres­te, őt pedig most Holló Ed­gárnak hívják.... különben most nagybeteg.... — Tudom, — ezzel a cson­tos öreg hóna alá szorítva kaszáját, elsuhant. Aznap este szegény Edgár meghalt. Az ifjú pedig nőül vette Rózát. És nem lett boldog. Mert Róza gyakorlatilag megvalósította a két kézről vallott elvét. Sőt néha úgy viselte magát, mintha a négy kezüek osztályába tartoznék. Bojgás az világban Francia pezgő és többféle High Ball* RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Afhysky - Vodka - Scotch - Jin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre Is. >0-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná­­unk nagy kedvezménnyel kapja a sört. (Folytatás.) A VÍZZEL MÖG IGY JÁRTUNK Röggel mikor fölébrettünk, látok egy görbe rezet a fal­on, a mosdótál mellett. — Nézze kend sógor, itt is van ojan deróton járó vilá­gosság, mint Pesten. Tróbálnám, hát ahogy ott nyomogatom, viz indul a réz­­bül. — Ejnye de jó mondok, legalább mögmosakodunk. Avval neki állottunk, mög is mosakodtunk hamar, mert azt gondoltuk, hogy a viz nem sokáig adi. De biz atta az, annyi fojt, hogy mán a tálbul is kitsor­­dult. ' Mondok a sógornak, öntse ki kend valahova azt a vzet, én addig befogom. Hát a sógor jobbra is te­­kéngetött, bárrá is uttójára kilóditotta a vizet a zablakon Hanem aközbe nagyon nyomakodott a viz, mentül bban nyomtam befelé, an­­j óbban prötzkölt kifelé, utójára mán majd kiverte a szömömet. Mondok tán a tsa varó a zoka, tróbálom, hogy tán eláll a viz, de nem hogy elállott vóna, hanem még e­­rősebben dőlt a viz a tsöböl. — Tyüh, a kutya fályát, mondok ide hamar a tálat mondok, mert bizony rosszul járunk! De hiába tötte oda a tálat, mert mögen mögtelt. A só­gor bedugja a kisujj át a tsö­be, hogy aszondi majd eláll a viz, de neki még a pélpát is kiverte a szájábul. Kapi a tsizsmát abba ere­­, szti hát mig én a tállal a zab lakhoz sijetök, aztán mög ü fut a tsizsmával mögen én a tállal. Mondok tsak valami fa vó­­na itten, mingyán faragnék valami gyugót. Ahogy üríteném mögen a tálat a zablakon, hát látom, hogy lent egy ur fölfelé fe­nyegetőzik oszt ojan mint a mögázott kutya. Mondok más héjét keresők a víznek, addig tsak szorétsa kend, hát kimöntem a torn­­átzra oszt tsakhamar tanál­­tam is, tisztösséggel lögyön mondva, egy böstelen héjét. Oda hortuk osztán a vizet, én a tállal, ő a két tsizsmáj­­ába nagy szorgalmatosán de tsak nem akart elfogyni, pe­dig mán ugyantsak izzattunk belé. Utójjára mögharaguttam, j oszt mondok, horgya tovább a fene avval elgyüttünk. HUMOR Ha nincs, aki fózzör h önmaga nem főzhet nwi pihenői tart a főzésben, ét mégis elvan étett kíván élve retet é* egészséggel elf* t pasztanl, tamil gént otthon főz tek akkor koromé tel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD J&isa*wtíi Kiah. nap HAZA VITELRE ]■ PHmmeb Hűtött fcápoali mimiw MELYIK VÉGÉNÉL Az esküvői szertartás után a pap megveregette a vőle­gény vállát és biztatta: — Fiam, bajaidnak végé­nél vagy. Egy év elteltével találkozott az ifjú férj a pappal, akit verései fenyegetett. A pap ré mülten kérdi a szörnyű ha­rag okát, mivel ő arra semmi okot nem adott. — Mikor megesketett — mondta a férj a papnak, — azzal vigasztalt, hogy baja­! imnak a végénél vagyok. í — Igen, csak azt nem mond jtam, hogy melyik végénél — (válaszolt szelíden mosolyog­­[va a pap. AIR«FRANCE JdlT WORLD’S MOST PERSONAL JET SERVICE ON THE WORLDS LARGEST AIRLINE MINDENKI JEGYEZZE MEG M kis rogy nagyobb baja smn X Televfsionnal Jbirmsly gyártmánya Sa) telje« garancia mailati magfarlilnk. Steve G. Szabó B. r. G. - TV rtSolázott és szakképzett television-j «alté 2656 East 126th Street UT TELEFONUNK: SW 1-4544 — RA 1-0387 ízlésesen és méltányos árban készii el minden virág rendelést és továbbit az or szág v“agy a nagy világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 CIGÁNYVALLATÁS t Lovat lopott a cigány, de rajtavesztett. A csendőrök elfogták s a szolgabirói hiva­talba kisérték. A szolgabiró elkezdi vallatni. —. Hogy hívnak? — kérdi a cigánytól. — Mnt Istenben boldogult ides apámuramat. — Hát apádat hogy hív­ták? — íSánta cigánynak. — De az a neve, amelyet a paptól a kereszteléskor ka­pott? , — Gyuri.... — Tehát Sánta Györgynek hívnak? — Azst se bánom, hát le­gyek Sánta György; pedig hát Kolompár Peti a nevem. — Hol születtél? —toly­­tatja a kikérdezést a szolga­biró. — A falu végén. — Nem azt kérdeztem. Ha nem melyik községben? — Arra nem emléksem, mert akkor mig nagyon kicsi voltam. ) |' — Hány éves vagy­— Én magam sem tudom. Csak azst tudom, hogy ides anyám a sáska járáskor ho­zott ijedtében a világra. Szá­mítsák ki. — Házas vagy-e ? — Bár azs volnék. De én oly segény vagyok mint a templom egere. Még kuny­hóm sincs, nem hogy házsam volna. — Nem úgy értem, — tü­relmetlenkedik a szolgabiró. — Azt kérdeztem, hogy nős, vagy nőtlen vagy-e? — Nem hisem, hogy még tovább is nőhetnék. — Elég legyen a tréfából! pattant fel a szolgabiró. — Azt mondd meg hát, van-e feleséged? — Van is, nincs is. Úgy hi­szem, hogy nincs, mert még lakodalmat nem tartottam. — Gyűrűnk tovább. Mi a mesterséged ? — Ha lóra tehetek szert, ló­kereskedő; ha lovam nincs: téglavető ha valakinek szeg kell: kovács; farsang idején muzsikus. Egy szóval minden file, mert én mindig örömest dolgozsok, csak egy kis has­­nom legyen belüle. — Miért vagy itt? — Mert a csendőrök megkö­­tözstek és idehozstak. — Hát miért hoztak ide? — Mert a magam josántából nem gyüttem volna a tekinte­­tezs fősolgabiró urnák alkal­matlankodni. — Ne bosszants, hanem mondd meg, hogy jutottál ahhoz a lóhoz? Hol loptad? — Dehogy izs loptam. E- gyedül bitangolt a mezsőn. Nagyon megesett rajta a si­­vem, hogy a segény ártatlan állatnak nincs gazsdája. Hát úgy gondotam, hogy ser­­zek neki valahol egy jó gazs­­dát. ISZENT GYÖRGY És A SÁRKÁNY \ A svájci hegyek között áll jegy hangulatos vendégfoga­dó. Homlokzatán büszkén (hirdeti a tábla a nevét: — Szent György és a sár­kány.’ Egy koldus bekopogtat az ajtón és az ajtót nyitó öreg­asszonytól ennivalót és pár fillért kér. — Nincs! — nipakodik rá mérgesen az öregasszony és becsapja az ajtót. Néhány perc múlva újra kpognak. Megint az öreg asszony nyit ajtót. Ismét a koldus kopogott. — Bocsánatot kérek.... — mondja — az imént beszél­tem a másik tulajdonossal.... Beszélhetnék most Szent Györggyel ? FALUHELYEN •l'-'i — Mondja csak, mennyi tejet ad ez a tehén, — kérdi egy városi ember a farmer­leányt, aki egy tehenet fej. — Nem ad az kérem egy cseppet sem. Úgy kell elven­ni tőle. A GYÓGYULÁS JELE •i A nyolcéves Tomi valósá­gos réme az üllőiuti háznak, ahol Tomiék laknak. A szom szédok egyöntetű vélemé­nye szerint Tomi a legelve­temültebb csirkefogó, akit Budpest valaha a hátán hor­dott. Hatéves öccsével, Árpi­val egész nap harci játéko­kat bonyolít le a folyósón, idegtépő csatazajjal egybe­kötve. A napokban örömünnepe volt a háznak. Tomi influen­zás lett, ágyba fektették és igy nem vehetett részt a har­ci játékokban. Árpi a maga részéről mindent elkövetett ugyan, hogy egymaga pótol­ja bátyját is, de hiába: lár­­macsinálás tekintetébe Tomi pótolhatatlannak, Árpi vi­szont silány utánzatnak bi­zonyult. Az egyik szomszédasszony kiváncsi volt, hogy meddig lesz még csend a házban s ez ért megkérdezte Árpit: Na, Árpi, beteg még a Tomi? — Még beteg — felelte Árpi, de már kezd gyógyul­ni. — Miből gondolod?— kér­dezte aggódva a szomszéd­­asszony. — Mert tegnap már meg­kapta a napi öt pofonját a papától. TÉLI VILÁG Irta: Petőfi Sándor ANYAI OKTATÁS A JÓMODORRA — Akarok még egy pu­­szedlit! — Akarok? ? ? — Kérek. — Hogy-hogy kérek? ! ? — Kérek szépen.... — Mit kérsz szépen? — Kérek szépen még egy puszedlit. — Kitől kéred? — Kérek szépen még egy puszedlit. anyu. — Milyen anyu? ? ? — Kérek szépen még egy puszedlit, édesanyu. — Egy frászt....Eddig már hatot pofáztál be.... Megölte valaki magát, Az hozta ezt a rut időt. Fuj a szél, táncol a tányér A borbél.vmühelyek előtt. Hol a boldogság mostaná­ban ? Barátságos meleg szobában. A napszámos, napszámosné Tuskót fűrészel és hasit; Daróc pólyában gyermekök A szélvésszel versenyt visit. Hol a boldogság mostaná­ban? l 11 hj Barátságos meleg szobában. Jár nagy léptekkel föl s alá A katona az őrhelyen, És számlálgatja lépteit; Kínjában mást mit is te­gyen? Hol a boldogság mostaná­ban? Barátságos meleg szobában. A hosszú lábú drótostót Kopott gubáját cepeli; Az orra érett paprika, S hidegtől folynak könnyei. Hol a boldogság mostaná­ban? j Barátságos meleg szobában. Barangol a vándorszínész Egy falutól a másikig; Meleg ruhája nincs ugyan, De mindazonáltal éhezik. Hol a boldogság mostaná­ban? Barátságos meleg szobában. Hát a cigány?.. vacog foga A rongyos sátorok alatt; Kopogtat a szél és bemegy, bár a cigány nem szól: sza­bad ! Hol a boldogság mostaná­ban? Barátságos meleg szobában. Megölte valaki magát, Az hozta ezt a rut időt. Fuj a szél, táncol a tányér A borbélymühelyek előtt. Hol a boldogság mostaná­ban? ; Barátságos meleg szobában. Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapp személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. [ Orbans Flowers | 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 CleveChecks SPECIAL BUDGET CHECKING ACCOUNTS REGULÁI CHECKING ACCOUNTS. TOO » USE THE ONE BEST FOR YOU I Che Cleveland Crust Company 65 CONVENIENT BANKING OFFICES MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett Iíj. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Bcckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1-8900

Next

/
Thumbnails
Contents