Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)
1960-01-07 / 1. szám
JANUARY 7, 1960 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Csekő Gábor Amerikában (TARCA — 3 folytatásban) IRTA: SIPULUSZ > . .Aratás után az első vasárnapon a nagytiszteletü urnák íeltűnt, hogy Csekö Gábor uram ott van a templom ban, holott két esztendő óta színét se látta ezen a helyen. És most nemcsak ott van, ha nem buzgón énekel is a néppel, sőt bent is marad, mikor uj kenyérre, urvacsoraosztásra került a sor. Mikor a szertartás végeztével a nagy tiszteletű ur a parókia felé ballagott, egyszer csak azt vette észre, hogy Csekő uram melléje csatlakozott. — Kigyelmed is ritka vendég minálunk, — aposztrofálta őt a lelkész. — Nagy fába akarom vágni a fejszémet, szükségem van a jó Isten segítségére, no meg a nagytiszteletü ur tanácsára. 1'! *t — Ugyan miben sántikál? Ki vele! — Amerikába készülök: A nagytiszteletü ur megállt, végignézett a bivalyerejü magyaron, megcsóválta a fejét és szólt: —• Csak nem bolondult meg? Van háza, egy kis föld je, munkája több, mint amit elbír, tisztességesen fenn tudja tartani a családját. Az ilyen ember csak nincs rászorulva arra, hogy Amerikába menjen? — Az már szent, hogy rászorulva nem vagyok. De hát csak az menjen ki, akit a nyómoruság itthon már puhára vert? Aki már a koplalástól alig áll a lábán? És aki ezért aztán odakint mindenféle ringy-rongy munkára vállalkozik? Nem,, én pénzzel a zsebemben megyek ki, amig abból tart, addig keresem a nekem való, jól megfizetett munkát, csak annyi napszámért dolgozom, miből félre is rakhatok. Mert pénzt akarok haza hozni, hogy megvehessem azt a szentiványi földet. — Látom, hogy kigyelmedet is elragadta a meggazdagodás vágya, itthagyja a biztosat és kimegy a bizonytalan veszedelembe. — Lehet, de miért teszem? Ma már a parasztembernek sem elég, ha csak a mindennapit keresi meg. Annyi akar keresni, hogy öreg napjairól gondoskodhassék, hogy késő vénségére ne kelljen neki nehéz munkát végeznie. — Hát a gyerekei nem arra valók, hogy eltartsák? Ezzel tartoznak magának. — Nem tudom, mi lakik bennünk. Hátha az orrom alá fogják dörgölni, hogy kegyelem kenyéren élek. Csak tavaly történt, hogy az öreg Gyógysiereket az óhazába cso^ c SAJÓ PATIKÁVÁ! küidünl SAJÓ SÁNDOR oklevdlM GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave Telefon: WO 18489 FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 Vágott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegyelettelesen, LAKODALMAKRA ízlésesen végezzük el a rendelést Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes jótállással. Serkentőt a gyerekei az is-, tállóba kvártélyozták, aztán az lett a vége, hogy nagy elbusultában felakasztotta magát. — No jó, — felelt a pap— hát beszélgessünk. És ezzel bementek a parókia udvarára, de ne a házba, hanem a kertbe, még pedig a méhesbe. Tavasztól hó esésig ez volt a nagytiszteletü ur hivatalos helyisége, amivel elérte azt, hogy a járókelők a sarat nem hordták be a házba. Volt azonban a méhesnek egy speciális jellege is. Mióta az amerikai kivándorlás láza az ittenvaló népséget is elragadta, a nagytiszteletü ur összegyűjtött mindenféle képes ábrázolatot, mi Amerikát népszerűtlenné tehette s azokkal teleragasztotta a méhes falait. Minden jámbor léleknek borsódzott a háta, ha ezt a képgyűjteményt végignézte. Igen sok kép hajótörést ábrázolt, óriási cethalakkal, melyek bekapdossták a vizen úszó menekülőket. És ezen a veszedelmes tengeren és ilyen rozoga hajón kell tizenkét napig és tizenkét éjjel utazni annak aki Amerikába akar jutni. Külön képek mutatták be az amerikai kígyókat, férgeket s egyéb csuszó-mászó állatokat, melyeknek csípése halálos Be voltak ott mutatva az emberevő indián törzsek is, melyek a foglyul esett fehérembereket úgy hizlalják, mint mi a disznókat, még pedig abból a célból hogy megegyék. Más képek a nagy termék szeti katasztrófákat mutatták be a’tűzhányó helyek kitöréseit és a forgószeleket, melyek ezrével pusztítják el a házakat és a lakosságot. A nagytiszteletü ur hiven végig nézett, áhítattal hallgatván a hozzáfűzött magyarázatott. Csak néha szakadt ki Csekő kebeléből ilyen kiáltás: A fene hitte volna! A csuda verje meg! Ennek már fele se tréfa! De bolond egy ország! Az előadás befejezése ekképp hangzott: — No már most Csekő uram, ha e mellé a fránya ország mellé állítom a mi csendes Magyarországunkat, azt hiszem, egy okos embernek nem nehéz a váálasztás. — Az igaz, de én mégis Amerikát választom. Ha az a féleszű Csabai Miska megjárhatta, sőt ezer koronát hozott haza onnan, akkor én csak el tudok igazodni benne. Ez ellen nem lehetett argumentumot felhozni. Csabay Miska egy félkegyelmű alak volt, aki sehol se kapott munkát, mert nem hitték el neki, hogy tud dolgozni és a végén, már-már azon a ponton volt, hogy a falukoldusává sülyed, amikor eszébe j ütött kimenni Amerikába. Onnan aztán nemcsak pénzt, de becsületet is hozott haza egyszerre megjavult a pozíciója a falusi közvélemény előtt, s mindenfelé hívták napszámba. Kisült aztán, hogy munkásának is kitűnő. Mikor Csekő Gábor látta, hogy a nagytiszteletü ur csüggedten abbahagyja a kapacitálást, vigasztalni kezdte. — Ne tessék félni, nem ragadok én kint, nem csalom ki magam után a famíliámat. Tessék elhinni, hogy összeszorul a szivem arra a gondolatra, hogy a csontjaimat amerikai földbe rakják. Mondtam már, hogy szerenícsét akarok próbálni, ha |kedvez, annyi pénzt hozok haza egypár esztendő alatt, hogy egész életemre boldoggá vagyok téve. De egyéb-célom is van nagytiszteletü uram, amit eddig még nem is árultam el. Eddig mitőltink csupa dig-dáb ember ment ki Amerikába, akik ha jhaza is jöttek pénzzel, itthon jeluraskodták, ahelyett, hogy -földet szereztek volna rajta. — De azért ők a leghangosabbak a faluban, s mint világlátott emberekre jobban hallgat rájuk a nép, mint mireánk, akiknek szorgalmát, becsületes, tartós munkáját, boldogulását itt látják maguk előtt kicsi koruk óta. Hát ez nem jól van igy nagytiszteletü uram, ipert ezektől csak rosszat tanul a nép. Én meg akarom mutatni, hogy hogy kell okosan megjárni Amerikát. Nem engedhetem, hogy ezek az emberek minket kivessenek a nyeregből. — Okosan beszél kigyelmed Csekő uram. Látom, hogy van magához való esze, de mihozzánk való esze is van. Kérdés azonban, hogy van-e Amerikához való esze, azért sajnálom, ha. kimegy és ott elpusztul. — Nem fogok elpusztulni. — Adja Isten. Ezzel elváltak. íme egy ember, aki hiúságból vándorol ki, hogy az amerikai nimbusz segítségével itthon a tekintélyét fentartsa. Látja, hogy egy dologtalan fráter hazajön Amerikából, ahol nem boldogult, mert nem tudott dolgozni. Mikor hazajön, nincs egyebe, mint egy szveterje, melyet télikabát helyett visel, egy bőrsapkája, egy tőrösbotja, no meg talán egy revolvere, ezekkel imponál a falusiaknak. Meg aztán azzal, hogy a kocsmában melegen hozatja a szilvoriumot, két darab cukrot tesz bele, megkeveri és azt mondja, hogy ő most grogot iszik. Általában nem a bort iszsza szódával, hanem a pálinkát. Mindez a furcsaság lassanként publikumot szerez neki és egyszerre csak prófétává válik. Az ilyen ember csinál legnagyobb reklámot Amerikának, mert röstelli bevallani, hogy ő ott balul járt, s letagadja minden szerencsétlenségét. Ennek a típusnak üzent hadat Csekő Gábor uram, ezzel a programmal akart kimenni Amerikába. A nagytiszteletü ur csak azon bámult el legjobban, hogy ezt milyen értelmesen megtudta magyarázni. Délután megint csak ritka vendég jelent meg a templomban: Csekő Gáborné. Gyakrabban járt e helyre, mint az ura, de ő se volt per tu a templom kilincsével. Templomozás után épp úgy, mint az ura, ő is beállított a parókiára, helyesebben az Amerikáéi lenes méhesbe. Elég csinos, javakorebeli már-már kissé hervadni kezdő asszony volt. Arcbőrének egy kis sárgasága és pár ránc a szeme szögletében elárulták, hogy epés természetű asszony. Fellépésén, modorán, hanghordozásán mindjárt látszott, hogy olyan asszony, aki az utolsó szót nem szokta másnak átengedni, aki a nyelvét is az elejéből válogatta. Becsülettudó köszöntés után megindult a nyelve, mint a nagypénteki kerepelő és oly erélyesen megostromolta a nagytiszteletü urat, hogy az MIÍfDElfXI JEGYEZZE MEG « kis vagy nagyobb baja yme A Televmonna! ürmdy gyfalmfaryi Sa) toll« garancia maüatt BMfjaTttlak. Steve G. Szabó ». r. a - tv Hlelázott és szakképéért television-) a vtté 2656 East 126th Street UT TELEFON JNK: SW 1-4544 — RA 1-0567 alig jutott szóhoz. A szózuhatag értelme körülbelül ez volt: —Az uram nemcsak templomban volt, hanem úrvacsorát is vett. Ezzel elárulta azt, hogy csakugyan az a szándéka, amivel egyszer megfenyegetett, hogy tudniillk Amerikába készül. Mikor kérdőre vontam, eltagadta, amiből kitalálom, hogy titokban akar elszökni. Még azt is tudom, hogy templom után a nagytiszteletü urnái volt látogatóban, bizonyosan, hogy jó tanácsot kérjen. — Az Istenre kérem, ne engedje, hogy ez az ember itt hagyja dolgos, jó feleségét és két szép gyerekét. Nem mintha attól félnék, hogy mi éhen találunk halni azalatt, mert hiszen magam is dolgozni szoktam, nem pedig a sutba ülni és tökmagot szopogatni, hanem mert röstelném, ha azt hinnék, hogy Csekőék nem tudják megkeresni itthon a mindennapi kenyerüket. Ez nem aggaszt, amig a két kezemet bírom. De nem akarom, hogy ő, aki egész életében dolgos ember volt, beálljon bőrsapkás, kocsmázó pernahaj dérnek. No de reményiem, hogy jó helyen járt és a nagytiszteletü ur megmosta alaposan a fejét. És igy ment ez tovább, úgy hogy a nagytiszteletü ur ezalatt fenékig kiszitt egy pipa dohányt. Aztán anélkül, hogy sok szót vesztegetett volna, megmutatta az asszonynak az amerikai képeket és megnyugtatta a folytonosan beszélő aszszonyt, hogy elgondolhatja, hogy ezeknek a képeknek a segítségével alaposan elvette az emberének a kedvét a kivándorlástól. De az asszony szája csak nem állt be, a szemei villogtak és a hangja recsegett. A nagytiszteletü ur agyában pedig világosság kezdett derengeni. Szent Isten, milyen okos ember ez a Csekő Gábor. Hisz ez az ember nem dolgozni, hanem pihenni kívánkozik Amerikába, ki akarja heverni ezt az aszszonyt! Az urak ilyenkor fürdőre mennek vagy az asszonyt küldik el fürdőzni a gyerekekkel, persze a szegény parasztember ezt nem teheti, eszébe se jut ez a csel fogás, <3 Szegény kénytelen kimenni Amerikába. Végre az asszony elvégezte a mondókáját, sarkon per dűlt és elrobogott. A nagytiszteletü ur pedig nagyot fújt, elővette terjedelmes zsebkendőjét és megtörölte verejtékes homlokát. Teremtő szent Isten, hogy megizzasztotta őt ez az asszony 20 perc alatt. El is határozta, hogy semmi akadályt nem fog gördíteni Csekő Gábor utazása elé. Ez az ember megérdemel egy kis vakációt. II. 1 Csekő Gábor csakugyan ki ment az Újvilágba és úgy kikenette magából az amerikai bajt, mint más ember a csömört vagy az oldalszurást. Valószínű, hogy ebből az utazásból semmi se lett volna, ha az asszony véletlenül meg nem tudja. De akkor megkezdődött a kunirozás, szekirozás.. Egyszer fenyegetődzés, hogy csak azt próbálja, máskor nyafogás, hogy hát itt tudná hagyni a két árváját! Aztán meg csúfolódás, hogy meri is azt kend,mikor még pesten se járt,aztán meg ki főz bodzakását a gyomrára, ha görcsei lesznek? Ki rak meleg téglát a talpára, más, egyéb esetekben? Szóval Csekő Gábor előtt úgy kezdett állani a dolog, hogy vagy kimegy Amerikába, vagy úgy áll az itthonvaló közvélemény előtt, mint anyáasszony katonája. (Folytatás) HUMOR BÜSZKÉLKEDÉS Bojgás az világban — Az én apám hegedűművész, ma este játszik a színpadon s ezer ember fogja hallgatni. — Az is valami? Az én apám is vonóshangszeren játszik s őt ezrek és ezrek hallgatják. — Mi a papád? — Harangozó a nagytemp lomban. BETEG EMBER — Mikor magára jött a roham vacogtak a fogai? — kérdi az orvos a beteget. — Nem tudom doktor ur. Hamis fogaim vannak s azok az asztalon voltak a pohárban, én pedig háttal álltai a pohárnak. JÓL VÉGEZTE DOLGÁT — Mondja, Mary, sepert maga az ajtó mögött is? — Igen, nagysága — minden oda sepertem. EGY SZÁI KOLBÁSZ SZEBBEN BESZÉL .... V t Szakácsnő: Ugyan már no! Hogy képzelhetsz már Olyant, hogy én Gergő őrmesterrel kacérkodók? Legény: Láttam, amint tegnap az ablakból egy szál kolbásszal intettél neki. IDEG BAJ. \ — Mi lelte az arcát Jóska, hogy úgy össze van karmolva. — Semmi különös, ön ismeri feleségemet a Mariskát? Néha nagyon ideges.... AZ APA BÜSZKESÉGE Vendég: Hogyan, az ön kis fia már iskolába jár? Szállodatulajdonos: De jár ám! Vendég: És mit tudsz legjobban fiacskám? A kis fiú: Számolni! ;Az apa (nagy büszkén): Igen,, az összedásnal már mindig többet hoz eredménynek ! JÓL MEGJEGYEZTE Mikor a lOl.gyalogezrednek “Sergius Grossfürst von Russland” lett a tulajdonosa, P. hadnagy ekként oktatta az ezred legénységét, az uj ezredtulajdonos nevére: v»»*« w •*** Francia pezgő és többféle High Ball* RUDY TAVERN 3710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Vhysky - Vodka - Scotch - Jin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre Is. >0-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, náunk nagy kedvezménnyel kapja a sört. Biztosítás ninden ágában, ÉLET iztosiásért és minden más biztosiásért teljes bizalommal fordulhat RONALD F. BALAS (Ronald F. Balázs) AZ AMERICAN SURETY COMPANY megbízotti ához. NAPPAL: B. F. KEITH BUILDING Telefon: MAin 1-4476 ESTE 6 óra után 2826 EAST 118th Street Ronald F. Balázs és neje, sz. Illés Matilda otthona. Esti telefon: WY 1-3211 Tivására házához is szívesen elmegyünk — Nézzék, igen könnyű ezt megjegyezni. A Sergiusnál gondoljanak arra, hogy Szervusz. A “Grossfürst”jnél, gondoljanak Grossz manipuláns őrmesterre. Azután már csak utána kell tenn azt, hogy: “Fürst von Russland” és kész az uj ezredtulajdonos neve — No jól megjegyezték ezt maguknak. Általános igen. — Na, — szólítja az egyik bakát P. hadnagy, — ha tehát Tnost a generális ur azt fogja kérdezni, hogy mi az uj ezredtulajdonosnak a neve, mit fog maga mondani a ! tábornok urnák? — Szervusz Grosz! — felelte a baka, aki jól megjegyezte magának az oktatást. NEM AKAD A HIVATALRA Felsőbb parancs ment szét, hogy minden község állandó sintért tartson. E rendeletre egyik alföldi község bírája igy válaszolt: Tisztelettel jelentem, hogy nálunk ilyen alávaló hivatalra, mint a sintérség, nem akad senki. Épp ezért méltóztassanak tehát egy ahhoz értő urat maguk közül hivatalosan kinevezni. MAI VŐLEGÉNY — Hát ha a hozományból az összes adósságodat kifizeted, mi marad akkor neked? — A feleségem! Szappanos Rádió A legnagyobb amerikai maqyar rádió program MINDEN VASARNAP d. u. 1 2:30-ig WDOK - 1260 ke. SZAPPANOS RECORDINGS 3046 EAST 123rd Street LO 1-5524 4a nincs, aki főzzön ós önmaga nem főzhet vagi pihenői tart a főzésben, ét etésie olyan ételt kíván étve ■(mtel éa egészséggel ette < yatzimni, amilyent otthon őrsiek akkor keretme fel a TICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE BOÁD Elizabeth Kish, nap HAZA VITELRE la -Tnom töltött káposzta mindéi zlésesen és méltányos árban készít el műiden virág rendelést GAYER'S FLORAL SHOPPE 1033 Lorain Avenue felefon: ME 1-1889 A BÁRÓNÉVAL IGY BESZÉLGETTEM ...Mikor, székös fehérvárt kajátott a kandokfor, kigyugom a fejemet,- hogy mondok, hogy lássam ezt a túrós várost, ahol., a magyar kirájokat ferslóg ládába szokták temetni, hát a városbul nem sokat láttam,., hanem ..egy bagonybul látom ám, hogy a méltóságos báróné- tarti ki az méltóságos.. feight -mint valami húsvéti kaláts............. Éntöget a kögyes kezejivel, hogy mönnyek oda, valamit mondana, hát leereszködök, kérdem az kandoktort, hogy mondok, hány pörtzenet? Aszondi huszonöt. No mondok akkor telik. Hát odaballagok, köszönök neki, hogy mondok aggy isten jónapot méltóságos asszonyom Egy stókot is lity tyentök a kezire. Elkérdezi, hogy hova utazok? ü aszondi, tsak sijófokra mögyön, üjjek bé addig hozzá egy kis beszélge tésre, mer maga van. Hát beültem hozzá, rettentő szép bagony vót, nem lótza vót benne mint a miénkbe, hanem piros bársony dívány, mög tyükör az falán kettő, de mög is fizettette a kandoktor a bárónét amér odaültetött még tán 10-iz ko rónát is fizetött értem No gondótam, eddig se tuttam, hogy a zén beszégetésöm ennyit ér székös fehérvártul silyófokig. Hát szívesen és illendőképpen felelgettem mindönféle kérdésre, tsak azt rösteltem, hogy nem vagyok mögborotválkozva, montam is neki, hogy mondok ha tsak egy órával is előbb tudom, hogy összvetanálkozok Méltóságos asszonyommal, mög borotválkoztam vóna hátul a kupétába, mert mőte úgy összekartzolt az borbéj legény az borbéjok versönyén, azóta a tarisznyámba tőszóm a borotvámat is, ha útra kelők. — Sömmi az aszondi, ked vés embör neköm kend igy is. • Oszt nyuti a tzigarétli szivart, hogy gyutsak rá. — Köszönöm a kögyességit mondok, de gyermekkorom óta nem szivok papirost mán tsak inkább dohányt pelpálok. — Hát aszondi gyujtsan rá akkor a pélpájára tsakugy mint otthon. No ennek megörültem, mert mingyán könnyebben ered a szó, mihánt füst is segíti. Hát rágyújtottunk ő az tzigarétlit vötte a szájába, én mög kellő tisztösség tudással sörtzentöttem neki a gyutó szálat az tomporomon aztán magam is rágyújtottam. De még fele tályán se szittam a pelmámat, káromkodik ám odaki az kandoktor hogy aszondi: — A herkentyűjét a parasztjának a felyemre köpköd-e kend? Mondok hát — Minek áll oda? Nem ölég hosszú ez a gőzös, hogy éppen oda áll ahol én pélpázok. Mögen káromkodik. — Lassabban mondok, előbb tuggya mög- kivel beszél? : — Hát kivel? Mondom neki. Hát megörül. — Hej aszondi inkább köpjék kend az sapkám középibe, tsakhogy láthatom élő elevenen Szeméjös valóságába. Hát oszt hogy -ijen barátságosra fordult a Veszekekődés, kihasaltam egykicsit a zablakon, hogy mondok hát hová való? hány gyermöke van? mög másefféle. Tsak aztán hogy mögen állomásra érköztünk eszmélköttem, hogy az Méltóságos Asszonnyal is illene mán valamit szólanom. Hát visszaültem az hejemre oszt mondok valami kellemetös beszélgetést kezgyünk, hát mondok — Méltóságos asszonyom hány esztendős lőhet? — Bizony aszondi 42-tő is elmúltam. — Tsak? mondok, én bizony öregebbnek véltem 10-iz esztendővel is. Dehát antul lyobb, ha fiatalabb. Törőgeti a zórát a zsebkendőiével oszt aszondi: — Hát maga? aszondi. Bizony mondok azt mán magam is mögkérdözöm etzör az Pelébános úrtól, mer ott bevagyok írva. Etzör mán kérdöztem, de a régön vót. akkor 35-t éves vótam. Hát hogy hányba születtem nem tudom tsak azt tudom, hogy tavasz fele születtem ganalyhordáskor, igy mondta édősanyám mer ő leglyobban emléközött reá. így elbeszélgettünk nagy szép barátságosan. Hanem duhasztó nagy meleg vót abba a bagonyba is, a kánikulai nap úgy befütött oda is, akártsak kinyér sütő Kemöntzébe utaztunk vóna. Mondok látom magának is melege van méltóságos asszonyom, de nem is tsuda, takarosán möghizott, mőte nem tanálkoztunk. Akközbe eszömbe jut, hogy a tsiizmaszagot a báróné nem kedveli, hát mondok én is kedvesködök neki, hogy lássa, hogy nem vagyok kanász, hát levöttem mind a két Tsizmámat, oszt bégyugtam az bársony dívány alá. TELEFONUNK GARFIELD 1-5658 RES. FA. 1-1154 HA GYÁSZ ÉRI A A CSALÁDOT minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkismeretesen elvégzi a legméllányosabb díjszabások mellett MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ JOHN J. RIGZO Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Bcckeye Road 17504 Harvard LO 1-2030 SK 1-8900 Tisztelettel tudomására adjuk a magyat »ágnak, hogy 12519 Buckeye Road megnyílt UJ TMETKEZÉSI INTÉZETÜNK KÉT modernül berendezettt káoplnával és e* gyászolók részére minden kényelmi helyiséggel.
